27.

Halmozottan fogyatékos súlyosan mozgáskorlátozott személyek jellemzése, a

komplex rehabilitáció lehetőségei, színterei.

I. a halmozott fogyatékosság, súlyos mozgáskorlátozottság fogalma, a csoport gyógypedagógiai

jellemzése

A fogalom meghatározásának problémái

 elnevezések sokfélesége
 szemléletbeli különbségek
 eltérő megközelítés és értelmezés a különböző szakterületek képviselőinél

Orvosi, biológiai

 Intenzív személyi segítés, többszörös sérülés, ápolási eset, technológiai dependencia

Pszichológiai

 Jelentős elmaradás az életkori sajátosságoktól (IQ), „sérült identitás”

Perszonális – szociológiai

 Társadalmi életben való részvétel extrém nehezítettsége

o „függőség és mások által meghatározottság megélése,
o kiszolgáltatottság és gyengeség megélése,
o félelem és izoláció megélése,
o unalom és kellemetlenség megélése” (Breitinger – Fischer 1981)
 Személy hatása a környezetre, extrém szociális függőség

Jogi – etikai

 Törvények, rendeletek, (védő-, támogató, többletjogok)

 Ember mivolt elismerése vagy tagadása

Pedagógiai – gyógypedagógiai (nevelési, szociális)

 Rezignáció, pesszimizmus
 „hagyományos gyógypedagógiai módszerekkel és eszközökkel” sem fejleszthető (Hartmann-Passon,
1996)
 Speciális nevelési szükséglet, magas szinten differenciált és individualizált gyógypedagógia
 „súlyos” = diagnosztizált sérülés/ károsodás mértéke olyan akadályozó tényező, ami tartósan,
maradandóan, véglegesen és jelentős mértékben nehezíti, akadályozza, gátolja a különböző funkciók
zökkenőmentes kialakulását vagy fejlődését
 „halmozott” = egymással nem közvetlen oki kapcsolatban álló fogyatékosságok
 Komplex központi idegrendszeri károsodás, több „fő vagy vezető” tünet
o Mindegyik részfogyatékosság különböző súlyosságú lehet, a fejlődést oly módon
befolyásolja, hogy nem egyszerűen elkülönült fogyatékosságok összegződéséről van szó,
hanem egy sajátos, új típus megjelenéséről.” (Lányiné 2001)
 Képességek listázása
 Életkori összehasonlítás
 Szociális szempontok (holland, angol)
 Környezet szerepe (szociális modell)
 „Elemi élet-fejlődésű” emberek (Schäffer, 1998)
  Német kutatás (értelmi akadályozottság – 96%, beszéd- és kommunikáció zavar 92%,
mozgáskorlátozottság 77%)

A fogalom meghatározásának adminisztratív problémái

 BNO-10, DSM-IV-TR „értelmi elmaradás”

o Mentális retardáció fogalma
o Jelentősen átlag alatti intellektuális teljesítmény.
o Az aktuális adaptív működés deficitje vagy károsodása az alábbiak legalább két területén:
kommunikáció, önmaga ellátása, családi élet, szociális/kapcsolat készségek, közösségi
források felhasználása, önmaga irányítása, iskolai készségek, munka, szórakozás, egészség és
biztonság.
o Kezdet 18 éves kor előtt.
o F72 Súlyos mentális retardáció. Az IQ megközelítően 20-34 között van (felnőtteknél a
szellemi kor 3-6 év között). Nagy valószínűséggel állandó támogatásra van szüksége.
Beleértve: igen súlyos mentális szubnormalitás.
o F73 Igen súlyos mentális retardáció. IQ 20 alatt (felnőtteknél a szellemi kor 3 év alatt).
Eredményeként az önellátás, vizelet- és székletürítési kontroll, kommunikáció és mozgás
súlyosan korlátozott. Beleértve: igen súlyos mentális szubnormalitás. (DSM-IV-TR™ 2002,
119-120)

Súlyosan-halmozottan fogyatékos ember (Lányiné, 2001 alapján)

 a halmozottan sérültek között jellegzetes típust képviselnek

 leggyakoribb a súlyos, agyi eredetű mozgáskorlátozottság és a motoros beszédzavar
kombinálódása, súlyos értelmi fogyatékosság is előfordul
 szükségleteiket, kommunikációs igényeiket sokáig nem ismerték fel, képezhetetlennek tartották
őket; ők voltak a leginkább elhanyagoltak
 külföldön már kialakult a velük foglalkozó gyógypedagógiai részdiszciplína, érdekvédelmük,
életfeltételeik humanizálása, hazánkban most alakul

Súlyos-halmozott fogyatékosság  sajátos nevelési igény

 Korai életszakaszban keletkezett, komplex károsodás

 Változatos, összetett tünet-együttes, jelentős fejlődési eltérések, a tevékenység súlyos
akadályozottsága, a részvétel súlyos korlátozottsága
 Motoros és kommunikációs funkciók eltérései a legszembetűnőbbek, értelmi funkciók súlyos
eltérése gyakran ezekből következik

Sajátos nevelési igények

Befolyásolják, alakítják

A nevelés, oktatás, fejlesztés alapelveit, célkitűzéseit, feladatait, területeit, tartalmait

Jellemzés nevelési szempontból

 fejlődés elemi szintjét mutatják

  önálló életvitelük korlátozott, egész életükben segítségre szorulnak
 átfogó fejlesztő-, támogató-, gondozó eljárásokat, speciális megsegítést igényelnek
 képezhetők, nevelhetők
 részvételük a környezet életében aktívabb, mint ahogy az látszik

„A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi
struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd, a
mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű
zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben
eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen
korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban
bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb
kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg.” (SNI Irányelvek,
2020, Oktatási Hivatal)

II. az állapotfelmérés sajátosságai

Kihívás és felelősség

 A gyógypedagógiai tevékenység ALAPJA a komplex állapotfelmérés a támogatási szükségletekről

 Könnyű
o Látszik, ami nincs
 Nehéz
o Nem látszik, ami van
 A szakértői vélemény meghatározó, javaslatban le kell írni:
o Mit? Hol? Hogyan? Kitől? Mikor? Mennyit? vehet igénybe a tanuló

Állapotfelmérés lehetőségei:

 Megfigyelés
 Fröhlich-Haupt: Fejlődésdiagnosztika (in Márkus 1996 pp. 141-159, különösen pp. 146-150)
 TARC-módszer (Sailor – Mix in Márkus 1996 pp.113-139, különösen 134-135)
 Fejlődési szint (Straßmeier in Márkus 1996 pp. 93-111)
 Kérdőívek a kommunikációs képességről (Geiger, Kristen, Gangkofer in Erdélyi 2005 pp. 297-315)
 Kommunikációs mátrix (Rowland, 2010, 2014)
 Beszéd – nyelv (Kuncz – Mészáros, in Zsoldos (szerk.) 2006) pp. 111-129

Állapotfelmérés és javaslat

 Megyei és országos szakértői bizottságok

 Nincs elegendő idő a vizsgálatra – egy-két találkozás; hosszú utazás
 Kommunikációs nehézségek – alternatív felmérési lehetőségek, AAK hiánya
 Egységes diagnosztikus protokoll hiánya
 Milyen intézményt lehet kijelölni?
 MILYEN SZOLGÁLTATÁS VAN A KIJELÖLHETŐ INTÉZMÉNYBEN?
 „Árnyékdiagnosztika” az iskolában a fejlesztési terv elkészítéséhez

Állapotfelmérés

 Érzékelési-észlelési, kommunikációs, motoros funkciók zavarai – hagyományos IQ tesztek nem

alkalmazhatók
 Funkcionális képességek a mindennapokban
 Megváltoztatott feltételek a vizsgálat során
Állapotfelmérés feladatai

 Az értelmi állapot, tanulási képesség megállapítása mellett a többi funkció vizsgálata és a fejlesztés
komplex feladatainak meghatározása
 Több szakember alkalmazása a bizottságoknál
 Nem a szelekció a cél
 Nem kereső-diagnosztika
 A fejlesztést, nevelést, oktatást megalapozó funkcionális és fejlesztő-diagnosztika

Alkalmazható módszerek

 Kikérdezés, video-dokumentáció, video-elemzés

o Szülők, hozzátartozók, gondozók
o Schäffer-féle kérdéssor
 Megfigyelés – Irányelv 3. melléklet
 Képességfelmérő lapok

Képességfelmérő lapok

 Fröhlich-Haupt: Fejlődésdiagnosztikai lap

 Sailor – Mix: TARC-módszer
 Günzburg: Pedagógiai Analízis és Curriculum (PAC-1, PAC-2, SPAC-1, SPAC-2)
 Kommunikációs mátrix
 Szomatopedagógiai funkcionális állapotfelmérés eszközei
 Tervezés, ellenőrzés, értékelés

Tervezés, dokumentáció

 Kliens ismerete, állapotfelmérése

o mit tud, és azt hogyan tudja, illetve melyek a személyes szükségletei
 8-12 hetes megfigyelési időszak
 Felvételi pedagógiai vélemény
 Célok, feladatok, eljárások, módszerek
 Hosszútáv: tanév, rövid táv: 2 hét
 Egyéni rehabilitációs terv
 Éves terv – csoport
 Egyéni, kiscsoportos és csoportos foglalkozások

III. a gyógypedagógiai nevelés, oktatás, fejlesztés alapelvei

A tevékenység és a tevékenység-tanulás sajátosságai

 Kötődés a tárgyhoz és a jelenhez

o Térben és időben közel lévő tárgyak, személyek, jelenségek, események
o „Elérhető” helyre, testközelbe kell hozni ezeket
 Cselekvéses tanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság
o Cselekvésbe ágyazott, aktív tanulás
o „Megfigyelés – próba – szerencse – utánzás”
o Nonverbális, metakommunikatív és verbális megerősítés komplex kommunikációs
stratégiákkal
 Tevékenységtanulás kis lépésekben
o Tevékenységek analizálása, az „elakadás” pontos megfigyelése
 o A nehézséget okozó részlet gyakorlása az egész cselekvéssorba ágyazva (értelem, jelentés,
összefüggések)
 Tevékenységtanulás segítséggel
o Segítségnyújtás az elakadás pontján vezetett aktív, majd egyre csökkenő segítségnyújtással az
aktivitás fokozására
o Kompetenciaérzés növelése
o „Hátulról-oldalról” terelgetés
o A személyes segítségadás helyett rehabilitációs segéd- és segítő eszközök alkalmazása a
kiszolgáltatottság csökkentése érdekében
 A motiváció jelentősége a tanulásban
o Spontán tanulási szándék, tanulási motiváció gyengesége
o Jó kapcsolat, személyi együttműködés
o Megfelelő elvárások (se túl alacsony, se túl magas)
o „Értelmes” tevékenységek szituációba ágyazva
o Megragadható további tevékenység mint motiváció
o Pozitív és kongruens megerősítés közvetlenül a tevékenység után
o Intenzív megerősítés  kompetencia növekedés  „önmotiváló” erő

Fejlesztési területek – lehetséges útvonalak

 Kommunikáció
 Mozgásnevelés
 A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése. Az érzékelés-észlelés és az
értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele
 Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés
 Az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése
 Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a
kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása
 Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az
emberi szükségletkielégítés kultúrájának megismerése

IV. a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek/fiatalok/felnőttek ellátásának

intézményrendszere

Nkt. 4.§ „(25.) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

o mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott),

o érzékszervi (látási, hallási) fogyatékos (látássérült, hallássérült),
o értelmi (enyhén értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos) vagy
o beszédfogyatékos,
o több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
o autizmus spektrum zavarral vagy
o egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási
zavarral) küzd.
(3.) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot
igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan
jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal
küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat
mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.”

Nevelési-oktatási intézmények:

o óvoda,
o általános iskola,
o gimnázium,
o szakgimnázium,
o szakközépiskola,
o szakiskola,
o készségfejlesztő iskola,
o alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
o gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
o kollégium.

A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű

gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján
vehető igénybe (15. § (1))
Pedagógiai szakszolgálati intézmény: a szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-
oktatási intézmény feladatainak ellátását segíti.

Tevékenységei:

o a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,

o a szakértői bizottsági tevékenység,
o a nevelési tanácsadás,
o a logopédiai ellátás,
o a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
o a konduktív pedagógiai ellátás,
o a gyógytestnevelés,
o az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
o a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

Egészségügy – orvosi vizsgálat, diagnosztika

 A sérülés – károsodás keletkezését követően

 Egészségügy, orvosi vizsgálatok, diagnózis kezelések
 PIK-NIK (perinatális intenzív központ, neonatológiai intenzív központ)
 Házi gyermekorvos, védőnő
 Szakorvosok (neurológus, ortopéd, fül-orrgégész, szemész, pszichiáter stb.)
 Neuroterápia (Katona)

Kora gyermekkori intervenció

Feladatai:

 a szűrés és a jelzés,
 a minősítés és a diagnosztizálás és az
 ellátások, juttatások és szolgáltatások

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (15/2013 EMMI)

 4. § gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a komplex koragyermekkori

prevenció, tanácsadás és fejlesztés,
 Feladat: a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a
család társadalmi inklúziójának támogatása
 Tevékenység: komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a
kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai
segítségnyújtás
 a szakértői bizottság tesz javaslatot
 tizennyolc hónaposnál fiatalabb gyermek esetében: szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény
és terápiás javaslat
o 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,
o 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra,
o 5-6 éves kor között legalább heti öt óra
 egyéni fejlesztési terv, fejlesztési napló, év végi értékelés
 Forma: ambuláns, egyéni vagy kiscsoportos, home-training, a gyermeket ellátó nappali vagy
bentlakásos intézményben
 Alkalmazott eljárások:
 o szociális és kommunikációs képességek fejlesztése, kognitív fejlesztés, művészetterápiás
módszerek, beszédindító és beszédfejlesztő módszerek, szenzoros és szenzomotoros
fejlesztés
o gyógytorna, szomatopedagógia, korai konduktív pedagógia, Dévény-féle speciális manuális
technika /DSGM/, Bobath koncepció – Neuro-Developmental Treatment, Katona-féle
neuroterápia, BMC szomatikus mozgásnevelés, kinezotape, Bowen kezelés, Pfaffenrot-féle
szinergetikus reflexterápia, szenzoros integrációs terápiák /TSMT, DSZIT/ stb. stb. stb.
 Szakemberek:
o gyermekorvos, gyermekneurológus, gyermekpszichiáter, gyógypedagógusok, konduktorok,
gyógytornászok, mozgásterapeuták, pszichológusok, művészetterapeuták, szociális munkás
és egyéb terápiás szakemberek
 Jogszabályi előírás: gyógypedagógus (szakirány meghatározása nélkül)

Bölcsődei ellátás (1997. évi XXXI. Gyvtv)

 42.§ 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása

 bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde
 20 hetes kortól
 (3) A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31.
napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti

Szakértői bizottság

Komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat – állapotfelmérés

 járási szakértői bizottságok feladata a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség

megállapítása vagy kizárása, sajátos nevelési igény gyanúja esetén a gyermek továbbirányítása a
megyei szakértői bizottsághoz
 megyei szakértői bizottságok feladata a háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű vizsgálata,
illetve bármely életkorban a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása (értelmi
fogyatékosság, beszédfogyatékosság)
 országos (Hallás-, Látás- és Mozgásvizsgáló) szakértői bizottságok a fogyatékossági típusnak
megfelelő esetekben végzik a gyermekek, tanulók teljes körű vagy a megyei vizsgálatot kiegészítő
vizsgálatát

 Vizsgálat típusai: állapot feltárása, fejlesztés eredményeinek felülvizsgálata

 Szülő kérelmére
 Értékelés, minősítés alóli felmentés
 Szakértői vélemény - javaslatot tesz (intézményjegyzék): az ellátás módjára, formájára és helyére, az
ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak
feladataira
 Logopédiai ellátásba vétel

 Szakemberek: pszichológus, gyógypedagógus (szakirány meghatározás nélkül), konduktor

Óvodai nevelés

Iskolai nevelés és oktatás

Gyógypedagógiai, konduktív nevelési-oktatási intézmény

Lentebb részletezve
SNI tanulók nevelése, oktatása
 V. a fejlesztő nevelés-oktatás mint köznevelési ellátási forma

Fejlesztő nevelés-oktatás (gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézmény)

 Nkt. 15. § (2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos … fejlesztő
nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelés-oktatást a(z) intézmény látja el egyéni vagy
csoportos formában

 saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,

 otthoni ellátás keretében,

 abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

 (3) … a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti
óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztő
foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek
állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. . …

 (5) Ha a tanuló - … - iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a
tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében
teljesítheti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető:

o otthoni ellátás keretében

o abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja

Óvodai nevelés (Nkt. 8.§) 32/2012 EMMI 1. melléklet

 3 éves kortól tankötelezettség megkezdéséig (6-7 éves)

 Felvehető 2,5 évestől, 3 éves kortól kötelező napi 4 órás óvoda, 5 éves korig felmenthető
 heti 11 órás időkeret: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő,
valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs foglalkoztatása
 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor
 32/2012 Irányelv 1. melléklet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

Iskolai nevelés és oktatás (Nkt. 9-17.§; 45.§) 32/2012 EMMI 2. melléklet

 Tankötelezettség 6-16 éves korig (Nkt. 45.§)

 SNI tanuló esetében 23 éves korig meghosszabbítható
 Fenntartók: állami (Klebelsberg Központ), egyházi, magán
 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
- MEGÚJUL 2020-tól https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200110.kor
 A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési
feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és
speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:
o hosszabb idősáv, tágabb keretek;
o igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmak, követelmények;
o szükség esetén alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar
jelnyelv elsajátítása, beépítése;
o az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve;
 o Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (32/2012)

Gyógypedagógiai, konduktív nevelési-oktatási intézmény (Nkt. 15.§)

 kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény,

 szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe
 Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdődően,
hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt
o saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban
o otthoni ellátás keretében,
o abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.
 Tankötelezettség: (45.§) (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a
tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható
annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség
meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt

SNI tanulók nevelése, oktatása (Nkt. 47.§)

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek,

tanulók nevelése, oktatása
 attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították
 szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint
 Helyszíne: külön- vagy együttnevelés
o e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai
intézményben
o a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt
 Feltételek:
o külön neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő nevelés-oktatáshoz, a sajátos nevelési igény
típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor; speciális tanterv és
eszközök
o egyéni előrehaladású neveléshez és oktatáshoz, integrált óvodai neveléshez és iskolai
nevelés-oktatáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő
gyógypedagógus, konduktor; speciális tanterv és eszközök
o a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is
részesül
o Az SNI gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához a szükséges szakember utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható

Utazó gyógypedagógusi hálózat (Nkt 15/A.§)

 a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt
történő óvodai nevelését, tanuló iskolai nevelés-oktatását végző nevelési-oktatási intézmények
számára a szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember biztosítása
 az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (EGYMI)* önálló
intézményegysége
 illetékes tankerületi központ feladata
o Felkérhető: állami felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet
végző szervezet, nem állami, nem önkormányzati fenntartó utazó gyógypedagógusi, utazó
konduktori hálózata is.
 20. § (1) * A többcélú intézmény lehet: f) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
módszertani intézmény (a továbbiakban: EGYMI),
Speciális középfokú oktatás (Nkt. 11-13.§)

 sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában

integráltan tanulhatnak
 A szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra nem képes tanulókat
készíti fel szakmai vizsgára
 A készségfejlesztő iskola elsősorban a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók továbbá a
szakképzésben részt venni nem tudó enyhén értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az
életkezdéshez való felkészülést
 SZAKKÉPZÉS 2020-tól változik

VI. a nevelésben, oktatásban, fejlesztésben résztvevő szakemberek, kompetenciájuk,

együttműködés, kooperáció a szülőkkel, mint nevelésben résztvevő személyekkel

A gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés területei

 Fejlesztő ápolás-gondozás – mindennapos tevékenységre nevelés

 Érzékelés-észlelés fejlesztése – bazális stimuláció
 Kommunikáció és interakció fejlesztése – bazális, individuális, orientációs, totális, augmentatív és

alternatív kommunikáció
 Mozgásnevelés

A fejlesztő nevelésben-oktatásban résztvevők:

 gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor

 gyógypedagógiai asszisztens, dajka
 szociális szakszemélyzet
  a szülő(k)

A gyógypedagógus kompetenciája, tevékenysége tehát rendkívül széleskörű. Szűkebb értelemben a

gyógypedagógus az oktatási, nevelési, terápiás, rehabilitációs eljárásokkal közvetlenül az akadályozottságot,
korlátozottságot kívánja enyhíteni, csökkenteni és ezzel közvetve befolyásolni a fogyatékosság állapotát is.
A gyakorlati gyógypedagógiai tevékenység területei tehát lefedik a különféle speciális diagnosztikai,
fejlesztő, nevelő, terápiás és rehabilitációs metódusok széles spektrumát és folyamatos fejlesztését, valamint
a prevenciós lehetőségeket is. A gyógypedagógia és a gyógypedagógus kompetenciájának bővülése
legtágabb értelmezésben magában foglalja a speciális nevelési igények mellett a különtámogatást igénylő
fogyatékos személyek egészségvédelmét, szociális biztonságát, munkaerő-piaci helyzetét, életminőségét, az
őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetben való részvétel feltételeinek támogatását (Mesterházi, 2007;
Szabó, 2008).

A kooperáció elve alapján széleskörű együttműködést alakítunk ki gyermek – szülő – szakember – és belső
partnerek részvételével. Az elv vonatkozik a tanulókkal kapcsolatba kerülő valamennyi személy folyamatos
információ – és tapasztalatcseréjére.

SZAKEMBER – SZAKEMBER – SZÜLŐ TELJESKÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS!!!  a gyermek

érdekeinek figyelembe vétele