JAT definíciók a záró zh-ra

1.előadás: A jog jelensége és helye a világban

❖ normatív pluralizmus: több magatartásirányító és –ösztönző normarendszer
párhuzamos léte
❖ juridizáció: ”más normák jogiasulása” Olyan életviszonyok válnak jogi szabályozás
tárgyává, amelyek korábban nem jogi jellegű normák szabályozása alá tartoztak.
❖ dejuridizáció: amikor a jogi norma átadja vmi kezelését más normáknak.
❖ helytelen jog: a helytelen tartalom ellenére mégis érvényes a jog
❖ törvényes jogtalanság: ”ahol az igazságosság magját semmibe veszik”
❖ pozitív jog: a jogi pozitivizmus elvének felel meg, annak a leírásnak a fogalma, ahogyan a jog
van
❖ természetjog: alapállásá a kritika, a jog változását szorgalmazza, minden emberrel
veleszületett jogok és kötelességek összessége, amely a tételes jog fölött áll. A természetjog a
világegyetem rendjének (törvényszerűségeinek) az emberek közötti kapcsolatokban érvényes
része.
❖ bürokrácia: hivatalnok uralom ,Hétköznapi értelmében a bürokrácia negatív jelenség, amely
(elsősorban az állami) hivatalok működésének negatív vonásaira utal.

❖ 2.előadás: A modern jog és szereplői

❖ evolucionalista iskola: a jogban is van evolucionista fejlődés-Sir Paul Vinogradoff
❖ formális racionalitás: kiszámíthatóság, előreláthatóság, érték orientáltság, erkölcsi helyesség
❖ modern formális jog: az az univerzális jog, amelyben a jogszolgáltatás a formális logika
szabályaira épül. Jellemzői az érzületetikai racionalizáció, az értéksemlegesség és
hézagmentesség.
❖ (posztulátum: alapvető feltevés)
❖ RELEVÁNS: ha vmi jogilag racionálisan megkonstruálható
❖ relevancia: a szabály számára lényeges tények körének kijelölése
❖ delegált jogalkotás: nem a törvényhozó, hanem a végrehajtó hatalom jogalkotó
tevékenysége-pl egy minisztérium
❖ hatáskör: milyen típusú ügyben dönthet a bíróság
❖ illetékesség: területi elv alapján mely ügyek tartoznak egy szerv elintézési jogosultságai
körébe
❖ általános hatáskör: bármilyen típusú jogvitát vitathat (ügyszakok)
❖ hatásköri bíróság (föderatív): kinek a hatáskörébe tartozik az ügy pl. USA- hatásköri
összeütközések feloldására
❖ esküdtszék: alkotmányos államokban bűntények felett ítélő törvényszék
❖ bírói tanács: általában 3 tagú. Több bíróból vagy 1 bíróból és ülnökökből áll.
❖ ügyész: jogi ügyekben a vádló személy

3.előadás: A jogi döntés és folyamata

❖ jogalkalmazás Montesquieu: a bíró nem több mint a törvény szája
❖ jogalkalmazás Frank: a bírák a jog valódi alkotói
❖ jogalkalmazás hagyományos magyar doktrínája: állami szerv válasza a jogsértésre,
feladata: a jogsérelem orvoslása és a konfliktus rendezése
❖ jogalkalmazás: az állami szervek közreműködésével végbemenő jogérvényesülés, az
állami szerv válasza a jogsértésre
❖ szillogisztikus következtetések segítségével könnyen megvalósítható az általános és
absztrakt norma konkretizálása, és ennek alapján a helyes döntéshez való eljutás
 ❖ Szubjunkció: hipotetikus : feltételezett ítélet
❖ autentikus értelmezés: kötelező erejű
❖ alsó tétel: egyes dologra van kijelentés
❖ felső tétel: egy osztályra van állítás
❖ jogalkalmazói értelmezés: kötelező lehet pl ha a jogrendszer úgy működik vagy a
gyakorlatban az az elfogadott
❖ jogtudományi értelmezés: a jogirodalomban lelhető fel, kötelező erővel nem bír, de
befolyása lehet,
❖ perújítás: olyan rendkívüli perorvoslat, amelyet akkor alkalmazunk, ha új tény vagy
körülmény jelentkezik.
❖ felülvizsgálat: olyan rendkívüli perorvoslat, amelyet akkor alkalmazunk, ha
jogszabálysértés történt.
❖ történés: kijelöli a vonatkozó normák körét
❖ norma: kijelöli a releváns tények körét
❖ szintézis: értékelés, jobb/kevésbé jó megoldások összevetése
❖ jogállamiság: A jog és nem az erő fogalma. Formális, személytelen mérce.

4.előadás: Jogösszehasonlítás és a világ jogrendszerei

❖ funkcionalizmus: jogösszehasonlítás egyik módszere, célja a hasonlóság kimutatása.
❖ kulturalizmus: jogösszehasonlítás egyik módszere, célja a különbségek vizsgálata és a
kritika. A jog a történelmi/ kulturális környezet terméke.
❖ jogcsalád: csoportosítás a nem tecnikai elemek szintjén. Azokat a jogrendszereket,
amelyek rokonjegyeket tartalmaznak, hasonlítanak egymásra jogcsaládnak nevezzük.
❖ partikularizmus: Az állam egyes részeinek a központtól való minél nagyobb
függetlenségre való törekvése.
❖ 5.előadás: A kontinentális jog
❖ kodifikáció: joganyag átfogó törvénykönyvekbe való szerkesztése
❖ recepció:idegen jog befogadása a helyi jogrendszerbe, ami vagy egyszeri
törvényhozási aktussal vagy folyamatos beszivárgás útján megy végbe.
❖ jogharmonizáció/konvergencia: azt a jogalkotási folyamatot értjük, amely lehetővé
teszi, hogy két jogrendszer szabályai egymással összeegyeztethetővé váljanak
❖ reparatív szankció: ha lehetőség van az eredeti állapot visszaállítsára
❖ represszív szankció: elrettentő szankció, a joghátrányt okozó magatartás túlzott
büntetése
❖ szubszidiárius: helyettesítő, kisegítő
❖ revíziós modell: a fellebbező bíróság új ítéletet is hozhat (német)
❖ kasszációs modell: megsemmisíti a magasabb szintű bíróság az alacsonyabb szintű döntését,
majd visszaküldi az alacsonyabbnak
❖ iura novit curia: a bíróság tudja a jogot
❖ da mihi factu dabo tibi ius: add ide a tényeket, odaadom a jogokat
❖ res iudicata: a felek között eldöntik a jogvitát a feleknek be kell tartania
❖ divigisne: jogszabályokkal történő igazgatás
❖ hipotézis: feltétel, egy mondatból áll
❖ diszpozíció: elvárt magatartás, két típus : kógens ( csak azt lehet megvalósítani ami
diszpozícióba van írva) és diszpozitív ( bizonyos keretek között mindent lehet)

6.előadás: Common Law

 ❖ writ: peres engedély, perindítási formula, amelyet a király vagy a kancellárja adta
ki.-”eljárásjogi szemlélet”
❖ equity: lordkancellár bíróságának (Court of Chancery) gyakorlatában formálódó
méltányos jog
❖ statute law: a parlamenti törvényhozás alkotta jog, közigazgatási jog
❖ precedens: A precedens olyan korábbi jogeset, amely lényegi elemeinél fogva egy
újabb esetre alkalmazandó. A szűken értelmezett precedens voltaképpen
a jogszabályt pótolja, így a bírói jogalkotás tipikus terméke olyan jogrendszerekben,
amelyek az írott jogot kevésbé tekintik fontosnak (például angolszász jogrendszer).

Közjog és alkotmányjog
❖ közjog: állami-politikai élet, hatalomgyakorlás, köztevékenységek
❖ alkotmányjog formálisan: azok a jogi normák, amelyek az Alaptörvényt és közvetlen
végrehajtását szolgálják
❖ alkotmányjog tartalmilag: írott jogforrások mellett (alkotmány)bírósági gyakorlat,
alkotmányos hagyományok, szokások, kultúra
❖ magánjog: gazdasági élet, civil élet, család, magántevékenységek
❖ public afficers law: új közigazgatási feladatok, irányított gazdaság

Az állam bevezetés :
állam:
• George Jellinek: Terület + népesség + főhatalom
• Max Weber: A legitim erőszakalkalmazás monopóliumával rendelkező szervezet, amely
üzemszerűen igazgatási tevékenyséfgeket végez
• Kelsen: Az állai kényszerrend megszemélyesítése = jogrend

❖ központosítás: centralizálst, összpontosult hatalomgyakorlás

❖ modenr polgári állam: polgári társadalom + polgári állam + modern jog
❖ hatalommegosztás: a politikai szabadság biztosítása akképpen, hogy hatalom ellenőríz
hatalmat, a három hatalmi ág elválasztása
❖ jogállamiság: jogi előírások betartásán alapul, emberek helyett törvények uralokdnak
❖ törvényhozás: alkotmányos felhatalmazással rendelkező szerv jogszabályalkotó
tevékenysége
❖ normaszöveg: törvénytervezet- kodifikátorok írják
❖ egykaamráás tv hozó testület: x széóám választott képviselő alkotja, pártokba tömörülve,
tisztán politikai elv
❖ kétkamarás tvhozó testület: van alsóhát amely a politikai érdekképviseletnek biztosít teret,
és felsőház, melybe születési választási aapon delegálva kerülnek be, több képviseleti
szempont alapján
❖ végrehajtás: hatalmi döntéshozatali gépezet működtetése - központi kormányzás a
minisztériumok működtetése által
❖ unitárius állam: egységes és egyedülálló, pl Mo
❖ államszövetség: államok társulása bizonyos frakciókba
❖ szövetségi állam: államok egyesülnek, két szint: föderalizmus megjelenése, pl USA
❖ rendőrállam: szervek önkénye uralkodik
❖ szuverenitás: az állam állandó és abszolút hatalma a saját területén
❖ belső szuverenitás: saját normatív rend kialakításának szabadsága, nem bírálható felül
❖ külső szuverenitás: nemzetközi jog független és egyenlo alanya
❖ jogi tény: a jogviszonyt mozgásbahozó valóságbeli tény
 ❖ személy: természetes vagy jogi személy
❖ jogképesség: jogai, kötelezettségei lehetnek
❖ cselekdvőképesség: saját cselekedeteivel szerez jogokat és kötelezettségeket
❖ jogviszony tartalma: jogok és kötelezettségek összesége
❖ jogviszony tárgya: - közvetlen: jogalanyok meghatározott magatartása - közvetett: az
esetleges dolog

normatív pluralizmus:1.egy adott közösségben , egy adott időben több társadalmi normarendszer
van érvényban: szokás, erkölcs, illem, vallás, valláserkölcs, szakmai etikai kódex, bünözői
szubkultúra. Szerencsés esetben ezek a normarendszerek egymást erősítik, támogatják, nem ütköznek
egymással vagy a joggal magával. Ám ez nem mindig van így, ami a jogkövetést befolyásolja (pl:
szokásszerűen nem fizetünk adót). 2. a jog érvényesül a többi normrendszerrel szemben)

dejuridizáció: Az a jelenség, amikor is a jog „visszavonul” egyes területekről, nagyobb teret engedve
az erkölcs parancsainak, átadva a helyét a társadalmi szabályozásnak. szabályozást (pl: homoszexual-
itás)

jelentésbeli holdudvar: minden törvény és bírói precedens olyan jelentéshordozó, amelyben két
réteget, egy mag-elemet s ennek egy holdudvarát különböztethetünk meg. Hart szerint az esetek túlny-
omó többségében a joggyakorlat a bírák kezében nem más, mint easy case, azaz problémátlan, egysz-
erű, könnyen és rutinszerűen eldönthető könnyű eset. (pl. Kutyát a parkba vinni tilos! A kutya az
kutya, a park pedig park.) easy case és hard case

relevancia: hétköznapi/elméleti jelentés; hétköznapi: releváns, fontos, megértéshez szükséges

elméleti: leírják valamilyen információ mennyire helyénvaló, mennyire kapcsolódik, illetve mennyire
alkalmazható egy adott kérdésben

iura novit curia: latin jogi elv, „a bíróság ismeri a törvényt” a peres feleknek nem szükséges a
jogukat az ügyükre vonatkozóan igazolniuk

public officers’ law: a köztisztviselőt az állami törvények határozzák meg, ez államonként eltérhet;
közhivatal: olyan pozíció, amelyre az állam választás szerint vagy jelölés alapján választja ki az adott
személyt pl. szenátor, kongresszus képviselői pozíciói.

stare decisis: a bíró precedenshez kötöttségét jelenti, vagyis ezen elv alapján tekintendő a bíró alkotta
jog jogforrásnak. arra ad iránymutatást, hogy a ratio decidendit milyen formában kell értelmeznie és
mely esetekre kell alkalmaznia:Minden hasonló esetre a bíró kötve van a precedenshez.

a saféita iskola:

jogállamiság: a közhatalom jognak való alávetettsége.

szövetségi állam: egyezményt, megállapodást, társulást jelent, aminek keretében községek, községc-
soportok, illetve államok kölcsönösen és az egyenlőség alapján elkötelezik magukat egymásnak egy
vagy több meghatározott cél érdekében, s annak végrehajtása kizárólagosan a szövetség képviselőire
hárul. föderáció pl. USA

jogalkalmazási eljárás lépései: 3. előadás 3. 4. pont

szuverenitás legalapvetőbb korlátai: 8. előadás utolsó két dia

HETERONÓMIA: idegen hatalom uralmának és törvényeinek való alávetettség