Dr.

Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

1
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Bevezető – szerzői előszó

Tisztelettel köszöntöm, dr. Mészáros Ádám vagyok, a MediátorIskola.hu
alapítója és képzési vezetője. Köszönöm, hogy megtisztel bizalmával és
elolvassa ezt az anyagot.

Mielőtt bemutatkoznék, engedje meg, hogy néhány mondatban bemutassam,

miről is lesz szó a következőkben.

Ha rövid akarok lenni, akkor úgy fogalmaznék, hogy a mediáció gyakorlatias,

hazai viszonyokat taglaló bemutatásáról. Olyan új szempontok szerint
mutatom be a mediációt, amelyek a mediátori tevékenység és munka
lehetőségeit világítják meg. Gyakorlatias képet szeretnék adni azok számára,
akik most indulnak el e szakma kitanulásának útján, de hasznos áttekintést
szánok azoknak is, akik már régóta mediátorkodnak.

A rövid, lényegretörő kiadványban szándékosan az egyszerűségre és az

érthetőségre törekszem. Ennek oka az, hogy magának a mediációnak is fontos
alapelve az egyszerűség, másrészt hiszem, hogy a terület megértését segíti, ha
kerülöm az idegen eredetű illetve szakmai szavakat.

Az internet világában rengeteg információt találunk a mediációról, így a

kiadványomban ezt a lehetőséget ki is használom. Egy-egy téma kapcsán
ajánlani fogok internetes oldalakat, jogszabályokat, amelyeket
célravezetőbbnek tartok az adott internetes oldalon elolvasni, minthogy
azokat e kiadványban idézzem. Továbbá e kiadvány végén megtalál egy
összeállítást, amely a mediációról szóló magyar nyelvű könyveket
tartalmazza, és útmutatóul szolgál a mediáció mélyebb megismeréséhez.

Tudom, hogy egyre többen vagyunk az országban, akik "beleszerettünk" a

mediációba. Abba, hogy vitában álló feleket segíthetünk abban, hogy békésen
tudják kezelni a konfliktusaikat. És ez a tevékenység valóban egy felemelő
foglalatosság: egyre többen választjuk hivatásunknak a mediációt.

Ezért szívből kívánom, hogy Ön is örömét lelje a mediációban – és persze

mostanra pedig jó olvasást és tanulást kívánok!

Dr. Mészáros Ádám

mediátor
Dr. Mészáros Mediátor Iroda
www.mediatoriskola.hu

2
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Miért hallgasson rám? Mi közöm

a mediációhoz?
Jogi egyetemi tanulmányaim alatt, 2002 környékén ismerkedtem meg
alaposabban a mediációval. Eleinte csak elméleti és csak jogi jellegű
megközelítésből foglalkoztam e módszerrel, de nagyon lelkes voltam.
Záródolgozati témámként is a mediációt választottam (A polgári ügyekben
lefolytatott közvetítői eljárás átfogó elemzése a jogvitában érintett felek
szempontjából, 2007). Ezt követően a Pázmány Péter Katolikus egyetem
mediációs továbbképzési szakán szereztem szakirányú mediációs képesítést.

Kezdetben egy neves – mediációs ügyekkel is foglalkozó – ügyvédi irodában

helyezkedtem el, majd egy másik területen is kipróbáltam magam: az
Igazságügyi Hivatal állományában a Jogi segítségnyújtó Szolgálatnál
dolgoztam. Ezidőtájt néztem azzal szembe, hogy a „klasszikus” jogi pálya nem
az én világom. A mediáció áll igazán közel hozzám, ezért egyre jobban
beleástam magam a mediáció emberismereti, pszichológiai hátterébe is, a
konfliktusok mögötti lelki folyamatokról is mélyreható ismereteket
szereztem.

Lelkesedésem eredményeként hamar megalapítottam saját tulajdonú

mediátor irodámat vállalkozási formában.

Az elmúlt 7 évben szorgalmas munkával önálló mediátori praxist alakítottam

ki: irodám párkapcsolati illetve házassági konfliktusok kezelésére
specializálódott.

2008 óta rendszeresen publikálok a házassági és párkapcsolati konfliktusok

témájában. Cikkeimet és írásaimat közel 40.000 magyar házaspár olvassa
hétről hétre a www.parkapcsolatikonfliktusok.hu oldalamon közzétett
rendszeres hírleveleimben. A mediációval kapcsolatban ezen felül is
találkozhatott már velem az alábbi médiákban:

Mediátori tevékenységem mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

mediátor szakos hallgatóinak egyik oktatója, továbbá a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium által elfogadott hivatalos mediátor-kiképző tréner
vagyok.

No, de térjünk a lényegre, kezdjünk is bele az anyagba!

3
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Mi a mediáció?
A mediáció a latin „mediare” szóból származik. Jelentése: középen állni,
egyeztetni, közvetíteni, békéltetni.

A mediáció egy olyan konfliktus-kezelési módszer, amelyben egy kívülálló fél,

a mediátor kommunikációs technikák alkalmazásával hozzásegíti a vitában
álló feleket a közöttük felmerülő problémák átbeszéléséhez, azok
együttműködésen alapuló megoldásához.

A mediátor feladata, hogy támogassa a felek közötti vita megoldását, az

általuk kölcsönösen elfogadható megoldások észrevételét és kidolgozását. A
mediátor nem ad tanácsot, nem tesz javaslatot és nem dönt a felek helyett. A
konfliktus megoldását a felekre bízza.

A mediátor pártatlan félként a felek kommunikációjának irányításáért, a

folyamat szakszerű lefolytatásáért felel, a megoldásért nem. Azt a felekre
bízza. Mert a tapasztalatok szerint a felek saját maguk erejéből és saját
ötleteikből tett vállalásaikat, megoldásaikat, ígéreteiket biztosabban
megtartják.

Ez egy új módszer?
A válasz: igen is, és nem is.

A mediáció bizonyos szempontból nem egy új módszer. Mediáció azóta

létezik, amióta emberek között viták alakulnak ki. Gyökerei tradicionális
közösségekből erednek, ahol a konfliktusok feloldásának mindennapi
eszközeként használták. Az ősi Kína, az ókori Görögország, az afrikai törzsek
kultúrájában is találunk arra példát, hogy a vitázó felek konfliktusaikat egy
kívülálló harmadik személy segítségével, de maguk oldják meg.

A mediáció tehát nem új módszer, már csak abból a szempontból sem, hogy
az általa alkalmazott módszereket, mediátori készségeket sokunk megtanulta
és használja emberi kapcsolataiban annak ellenére, hogy tudnánk, hogy
éppen mediálunk.

A módszer ugyanakkor új köntösben a XX. század második felében indult

hódító útjára nemzetközi, európai és magyar viszonylatokban. Az USA-ban
az 1960-as évek elejétől, Nyugat-Európában a 1980-as években jelent meg,
Magyarországon pedig a kilencvenes évek közepétől vált ismertté a módszer
szellemisége.

4
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Hol használják ma
Magyarországon mediációt?
A mediáció egy vitamegoldási, konfliktus-kezelési módszer, ezért alapvetően
minden olyan területen alkalmazható, ahol emberek között vita, konfliktus
alakul ki.

1) A mediáció általános alkalmazási területei

Gondoljunk két testvér veszekedésére, amikor azon vitatkoznak, hogy kinek
mekkora szelet jár a szülinapi tortából. Vagy egy tanár és a diákjai közötti
vitára, amikor az osztálykirándulás helyszínéről kell meggyőzniük egymást.
Két kollégára, akiket a felettesüknek kell kibékítenie. A családi kapcsolatok, a
munkahelyi viszonyok, az emberi együttélés számos olyan helyzetet hordoz,
amikor szükség lenne mediátori segítségre.

A mediáció tehát kiválóan alkalmazható konfliktus-kezelési módszer

bármilyen, emberek közötti konfliktusban.

Hiszen a mediáció módszerét segítségül hívhatja például:

 két cég, akik szeretnének javítani az együttműködésükön, vagy

javítanának a megromlott viszonyukon, és ezzel elkerülhetnék a
bírósági utat (sőt még a bírósági mediációt is!)
 egy munkahely, ahol a munkatársak között feloldhatatlan
ellentét húzódik például a feladatmegosztás, a belső
együttműködés, egy szakmai kérdésről való gondolkodás vagy
akárcsak a mindennapi kapcsolatok, egymás tisztelete területén.
 egy család, ahol a szülők és a gyermek veszekszik a
munkamegosztás, a zsebpénz, a tanulmányi eredmény, a
szabadidő eltöltése miatt vagy esetleg a nagyszülők túlságosan
beleszólnak a család életébe és ezt a helyzetet kell rendezni
 egy házaspár, akik elhidegültek egymástól és csak kritizálni és
bántani képesek egymást, nem tudják a problémáikat békésen
átbeszélni, nem ismerik egymás igényeit és a másikat
hibáztatják a kapcsolat állapotáért (A nem jogi jellegű mediácós
területen ez a legnépszerűbb és legműködőképesebb mediációs
irányzat. Páterterapeuták a terápia melletti módszerként,
családsegítő szolgálatoknál dolgozó mediátorok a kapcsolat
rendezése céljából alkalmazzák a módszert.)
Jómagam is ez utóbbi területen építettem ki mediátori praxist.
Rengeteg – válófélben levő - házaspárnak segítettem egymás
megértésében, így válásra, sőt válási mediációra sem került sor!

5
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

A mediációnak az emberi kapcsolatok legtöbb területén tehát helye van,

hiszen segítő, támogató, fejlesztő konfliktus-kezelési módszerként rengeteg
előnnyel bír:
 Segíti a konfliktusos emberi kapcsolatok rendezését
 Megelőzi a viták elmérgesedését
 Fejleszti a konfliktusban álló felek közötti kommunikációt
 Új kommunikációs szemléletet tanít a feleknek

Ezért emberekkel foglalkozó szakemberek (terapeuták, tanácsadók, coachok,

konzultánsok) egyre többen használják és alkalmazzák munkájuk során a
mediációt, mivel kívülálló szakemberként nagyon hatékonyan tudnak segíteni
az ügyfelek konfliktusainak feloldásában.

Sőt! Mediációval valójában bárki foglalkozhat, aki úgy érzi, hogy szeretne
kívülálló félként konfliktusban álló embereknek segíteni a problémák
kezelésében. A módszert bárki elsajátíthatja és megtanulhatja. Minderről még
részletesebben is írok egy későbbi fejezetben

2) Mediáció alkalmazása jogi jellegű eljárásokban

A mediáció népszerűségét és eredményességét mutatja, hogy nemcsak segítő
ill. támogató foglalkozásúak alkalmazzák munkájuk során. Olyan jellegű jogi
eljárásokban, ahol két fél vitás kérdésekben nem tud megegyezni vagy
egyetértésre jutni, a mediációt – az adott jogi eljárás módszereként -
alkalmazzák.

Hazánkban a mediáció módszerét használó jogi eljárásokat közvetítői

eljárásnak nevezik, amely egyre több területen vált(hat)ja ki az elhúzódó,
költséges és olykor kapcsolatromboló pereskedést.

Aki ilyen eljárásban szeretne mediátorként dolgozni, annak speciálisan

meghatározott mediátorképzésen kell részt vennie, illetve egyéb feltételeknek
is meg kell felelnie, melyről az eljárások bemutatásánál röviden kitérek.

Itt jegyzem meg, hogy a mediációról egyre többször hallhatunk a médiában,

mivel fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a jogi eljárásokban. Így ma
már sokszor ezeket a jogi eljárásokat is mediációnak, mediációs eljárásnak
hívja a köznyelvi szóhasználat.

De melyek is azok a jogi területek, ahol a mediációt hívják segítségül,

eszközül?

a) Büntetőügyekben ill. szabálysértési ügyekben alkalmazható

közvetítői eljárás

Ezek az eljárások a bűncselekmények ill. szabálysértések elkövetésével

kiváltott konfliktusokat kezelik. Eredményük, hogy az elkövető fél

6
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

jóváteszi a másik félnek okozott sérelmet, és a konfliktus további

rendezéséről is megállapodnak a felek a mediátor segítségével.

Az eljárást a Pártfogó Felügyelői Szolgálatokon dolgozó pártfogó

felügyelők folytatják le.

Bővebb információt itt talál erről a mediációs területről:

http://kih.gov.hu/mediacio

Jogszabályi háttér:
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600123.TV
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300073.BM

b) Polgári jogi ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás

Ebben az eljárásban gazdasági, szomszédok közötti, társasházi, munkahelyi,

családjogi és öröklési jogviták megoldására alkalmazzák a mediáció
módszerét. A legtöbb ügy jelenleg a válással kapcsolatban, a jogi viták (és a
mögötte meghúzódó személyes viták) elrendezése céljából indul.

Ennek az az eljárásnak az érdekessége, hogy ún. közvetítők és bírósági

közvetítők is folytathatnak ilyen eljárást. A két „mediátortípus” megegyezik
mediációs felkészültség és az alkalmazott mediációs módszerek tekintetében.
De mégis van közöttük különbség.

A közvetítő bármilyen felsőfokú diplomával rendelkező személy lehet, akinek

legalább 5 év gyakorlatai tapasztalata van a diplomája területén, és
szerepelnie kell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közvetítői
névjegyzékében (szakmai körökben ezt a névjegyzéket „KIM-listának”
nevezzük). Ez a névjegyzék innen érhető el:
https://kozvetitok.kim.gov.hu/kozvetitok

Bírósági közvetítő viszont csak a bíróság állományában levő bíró, bírósági

titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró lehet. A bírósági
közvetítők a bíróságokon dolgoznak, és az eljárásuk minden esetben
ingyenes. A jelenlegi bírósági közvetítők listája innen érhető el:
http://birosag.hu/allampolgaroknak/mediacio/birosagi-kozvetitok

Jogszabályi háttér:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200055.TV

c) Gyermekvédelmi közvetítői eljárás

Ez a közvetítői eljárás a szülő és gyermeke közötti kapcsolattartás, a szülői

felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő gyámhatósági eljárásban kerül
lefolytatásra.

Meditároként a már említett „KIM-listán” szereplő közvetítők vagy a Nemzeti

Rehabilitációs és Szociális Hivatal Országos Gyermekvédelmi Szakértői
Névjegyzékébe felvett közvetítők járhatnak el. A gyakorlatban – erős
általánosítással élve - ezeket az ügyeket a családsegítő szolgálatoknál is
dolgozó közvetítők látják el.

7
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Ezen a területen várhatóan a közeljövőben növekedni fog az esetek száma,

mivel az új Polgári Törvénykönyv a gyámhatóság és a bíróság részére is
lehetővé teszi, hogy kötelezze a feleket a mediátornál való megjelenésre.

Jogszabályi háttér:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700149.KOR
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV

d) Munkaügyi közvetítés

Létezik egy intézmény, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat, amely

nagyobb mértékű szervezeti viták esetén járhat el felkérés esetén. A
szervezetről további információt itt talál:
http://www.tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_mkdsz_a_szervezetrol

A mediátori munkát a szervezet saját névjegyzékében szereplő mediátorok

végezhetik:
(http://www.tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_MKDSZ_Kozvetitok)

e) Egészségügyi közvetítői eljárás

Lényege, hogy a betegek az egészségügyi intézményekkel szemben

indított kártérítési ügyeiket a peres út helyett mediátor előtt is
rendezhetik.

A mediációt a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett

névjegyzékben szereplő közvetítők végezhetik. A névjegyzék innen
érhető el:
http://miszk.hu/oldal/egeszsegugyi-kozvetitok-nevjegyzeke.html

Jogszabályi háttér:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000116.TV

f) Oktatásügyi közvetítői eljárás

Bizonyos oktatással kapcsolatos jogviták esetén alkalmazható eljárás,

bővebb információt itt talál erről a mediációs területről:
http://www.ofi.hu/oksz-ofi-hu/oksz-ofi-hu

Jogszabályi háttér: jelenleg átalakulóban az új oktatási törvények

miatt.

Az fenti eljárások közül az első három az, amely igazán működőképes

és egyre működőképesebb: jól jár az, aki részt vesz benne, egyre
nagyobb igény mutatkozik iránta és jogszabályi támogatottsága is
megvan.

A fentieken kívül létezik még néhány olyan fogyasztóvédelmi,

pénzügyi, közigazgatási területen létező eljárás, amelyekre csekélyebb
jelentőségük, alacsony ügyszámuk miatt nem térünk ki.

8
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Kiből lehet jó mediátor?

Vannak, akiknek kiváló érzéke van a béketeremtéshez, mert jó
kommunikációs stílussal rendelkeznek, ügyesek az emberek kezelésében és a
személyiségükhöz kiválóan illeszkedik a mediáció szellemisége. Ahhoz, hogy
valaki jó mediátor legyen, a következő képességekkel kell rendelkeznie:

 alapos emberismeret

 gyors helyzetfelismerés

 jó kommunikációs készség

 konfliktuskezelő képesség

 megfelelő kisugárzás

 jó beleérzőképesség

A mediációs érzék és képesség azonban kifejezetten fejleszthető, tanulható.

Nem csak egy szerencsés réteg kiváltsága. Aki jó mediátor szeretne lenni,
annak az alábbi elméleti és gyakorlati ismereteket kell magáévá tenni (a
jelenlegi képzési gyakorlat szerint):

 konfliktuselmélet

 tárgyalási alapismeretek és készségek,

 mediációs technikák, módszertan

 folyamatvezetési, dinamikai ismeretek és készségek,

 kérdezéstechnika

 különféle konfliktus-szintekhez illeszkedő mediátori módszerek

 problémás, nehéz ügyfelek kezelése

 pszichológiai ismeretek és készségek

 a mediátori tevékenységre vonatkozó jogszabályi ismeretek.

A mediáció tehát tanulható. De mielőbb rátérünk arra, hogy hol és hogyan,

térjünk ki arra, hogyan és hol lehet mediátorként dolgozni jelenleg
Magyarországon.

9
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Mediátorként szeretnék
dolgozni! Hogyan tudok
elindulni?
Mediátori munkát alkalmazotti és vállalkozói státuszban lehet végezni ma
Magyarországon. Mindkét formának megvannak a maga korlátai a
lehetőségek vonatkozásában.

1) Alkalmazotti mediációs állás

“Mediátori oklevéllel rendelkező, a közvetítői névjegyzékben szereplő, az
emberek iránt nyitott, lelkes, agilis kollégát várunk mediátori csapatunkba.
A munkakezdés időpontja: azonnal. Önéletrajzát és motivációs levelét az
alábbi címre várjuk…”

No valami ilyesmire vágynak sokan akkor, amikor rátalálnak a mediáció

módszerére, és lelkesen belekezdenek a mediátori szakma kitanulásába
valamilyen mediátori képzés kiválasztásával.

Pedig a valóság az, hogy a mediátori végzettség bizony nem jelenti azt, hogy
ezen a területen alkalmazottként egykönnyen el lehet helyezkedni. Én az
elmúlt években csak nagyon ritkán találkoztam mediátori álláshirdetéssel. A
legtöbb ilyen pozícióra olyan nagy a jelentkezési szándék, hogy személyes
kapcsolat révén, illetve szervezeten belüli mozgásokkal töltik be ezeket a
pozíciókat.

De hol is lehet alkalmazottként elhelyezkedni mediációs képzettséggel?

Alapvetően azon intézményeknél, ahol jogi eljárásokban alkalmazzák a

mediációt, tehát ahol közvetítői eljárást folytatnak le. De ezekben az
esetekben szükség van mindig egy speciális alapvégzettségre is.

a) Büntetőügyi ill. szabálysértési mediátori állások

Amennyiben rendelkezünk olyan alapvégzettséggel (jogász

pedagógus, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus,
szociálpolitikus, szociológus, gyógypedagógus végzettség), amellyel
pártfogó felügyelői állást betölthetünk, van arra esély, hogy
büntetőügyekben igénybe vehető közvetítői eljárásokban mint
közvetítő eljárjunk.

Hozzáteszem, a Pártfogó Felügyelői Szolgálatok szervezeti

felépítéséről ill. a közvetítői ügyek szervezeten belüli
megosztásáról előre érdeklődjünk. Nem biztos ugyanis, hogy ilyen

10
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

ügyeket egyáltalán ránk szignálnak, ha pártfogó felügyelői pozíciót

töltünk be.

Továbbá fontos tudni, hogy csak nagyobb „forgalmú” megyékben

vannak kizárólag mediációval foglalkozó státuszok. Ilyen például
Bács-Kiskun megye, Zala megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és
Budapest.

Jelenleg nagyságrendileg kb. 60 mediátor dolgozik e területen.

Jellemző ügytípus, amivel a pártfogó felügyelő mediátorként

foglalkozik: büntetőügyi és szabálysértési közvetítés

b) Bírósági közvetítői állások

Az új Polgári Törvénykönyv illetve a bíróság becsülendő belső

törekvései egyre nagyobb teret adnak a bírósági közvetítésnek. Ha
ilyen területen szeretnénk mediátori állást betölteni, első lépésként
jogi diplomával a bírósági karba kell bekerülnünk, és annak
utánajárnunk, hogy az országban hol van még mód bírósági
közvetítői karrier megkezdésére.

Jelenleg nagyságrendileg kb. 60 bíró dolgozik ilyen beosztásban.

Az aktuális bírósági közvetítők névsora innen érhető el:

http://birosag.hu/allampolgaroknak/mediacio/birosagi-
kozvetitok

Jellemző ügytípusok, amivel a bírósági közvetítő foglalkozik:

minden olyan polgári jogvita, amelyben való eljárást a közvetítői
törvény vagy más jogszabály nem tilt. A gyakorlatban elsősorban
válási mediációs ügyekben segítenek a bírósági közvetítők.

c) Családi mediációs állások

A családsegítő szolgálatoknál ill. a gyermekjóléti központokban
nagyon sok mediátort találunk, mivel sok mediálható eset fordul
elő ezen szociális intézményekben. Így megfelelő szociális
végzettséggel, kellő elhivatottsággal ilyen területen is el lehet
helyezkedni.

Jellemző ügytípusok, amivel a mediátor foglalkozik:

gyermekvédelmi mediáció, kapcsolattartási ügyek, egyéb nem jogi
jellegű családi ill. párkapcsolati mediációs ügyek.

11
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

2) Vállalkozói formában végzett önálló mediátori

tevékenység
Mediálni a fenti alkalmazotti pozíciókon kívül, önállóan, saját vállalkozás
keretében is lehet. Ebben az esetben azonban a legnagyobb kérdés az, hogy
honnan lesz ügyfelünk? Lesz-e annyi megkeresésünk, hogy fenntartsuk a
mediátori vállalkozásunkat?

E kérdések megválaszolásához nézzük át, hogy honnan lehet megkeresésünk.

a) névjegyzékben szereplés következtében

megkeresés
Sokan abban bíznak, hogy a közvetítői névjegyzékbe
(https://kozvetitok.kim.gov.hu/kozvetitok) kerülés következtében
sok mediációs felkérést kapnak. Jogi jellegű vagy nem jogi jellegű
mediációs felkérést. A valóság azonban mást mutat. A közvetítői
névjegyzékben való szereplés egyfajta kötelezettség, ha valaki polgári
jogi ügyekben jogi hatásokkal bíró mediációt szeretne folytatni, de
messze nem biztosít olyan számú megkeresést, hogy a mediációt
főállásban vagy akár mellékállásban végezhessük. És ebben
változásra jelenleg nem igen számíthatunk. Miért?

Manapság jogi ügyekben nagyon kevesen fordulnak önállóan azonnal

mediátorhoz. Sokkal inkább úgy indulnak mediációs ügyek, hogy az
erre nyitott ügyvéd vagy a bíróság javasolja a már jogvitában álló
feleknek ezt az eljárást. Az ilyen ügyvédek saját ismerősükhöz küldik
az ügyfelet, vagy maguk mádiálnak a felek között. A bíróságnak pedig
- a bírósági közvetítés megerősödése érdekében - alapvetően saját
mediátoraihoz, a bírósági közvetítőkhöz érdemes küldenie a feleket,
nem pedig a közvetítői névjegyzékben szereplő mediátorokhoz.
Továbbá fontos kihangsúlyozni, hogy a bírósági mediáció ingyenes!

Ha tehát ennek ellenére esetleg valaki mégis a listából választana

mediátort, a vállalkozásunkat az 1-2 megkeresés nem fogja eltartani.

Nem jogi jellegű konfliktusok esetében pedig senkinek nem jut

eszébe, hogy ez a lista egyáltalán létezik. Amikor munkahelyi, családi,
házassági konfliktusa van valakinek, az interneten vagy ismerősöknél
való érdeklődés útján keresi meg azt a szakembert, akit az adott téma
szakértőjének, hozzáértő segítőjének tekint. A KIM-listának tehát
semmilyen szempontból nincs jelentősége ilyen esetekben.

Mint már említettem, a közvetítői névjegyzék mellett létezik a

Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat névjegyzéke, de ezen a
területen sincs olyan esetszám, hogy a névjegyzékben szereplő
mediátorokat értékelhető mennyiségű munkával lássa el.

12
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Munka- és ügyfélszerzés szempontjából tehát bármilyen jellegű

közvetítői névjegyzékekben szereplés nem kecsegtet sok jóval a
jelenlegi állapotok szerint. Pusztán azt biztosítja, hogy:

 jogi jellegű mediáció lefolytatása esetén

 közvetítői eljárásnak minősüljön a tevékenységünk,

 így az azon való részvételre a felek jogi ügyükben a későbbiekben

mint közvetítői eljárásra hivatkozhatnak.

Mit tehet akkor az, aki nem tud alkalmazottként mediátori álláshoz
jutni, de mégis szeretne önállóan mediációval foglalkozni?

b) Ügyfélszerzés saját erőből

Bennem személyesen is felmerült ez a kérdés 2003-ban, amikor
aktívan elkezdtem foglalkozni a mediációval. Már akkor sejtettem,
hogy a jogszabályok által majd megtámogatott mediációs területeken
egy szűkebb körnek lesz csak lehetősége ilyen tevékenységet végeznie.

Amikor ezzel a helyzettel néhány év múlva szembesültem, magam elé

tűztem azt a célt, hogy kialakítok egy saját mediációs praxist, mivel
láttam, hogy mediátori állások tömkelege nincs meghirdetve sehol az
országban. Az ember vagy megteremti és kialakítja saját praxisát,
vagy pedig a megszerzett mediátori képesítés csak ott porosodik a
polcon.

Eddigi tapasztalataim szerint ma Magyarországon a nem jogi jellegű

mediációban (családi, párkapcsolati ill. kis részben válási) van olyan
potenciál, van annyi megkeresés, hogy a mediációt üzleti alapon,
saját vállalkozásban is lehet végezni. Ha valaki elhivatott és nemcsak
a szakmájához ért, hanem a vállalkozás menedzseléséhez illetve az
ügyfélszerzéshez és a marketinghez.

És ez utóbbiakat kiemelten hangsúlyozom. A magyar valóság az, hogy

pusztán a végzettség megszervezésével, egy cégtábla kihelyezésével,
egy egyszerű kis honlap segítségével nem fognak egy mediátort csak
úgy megkeresni. Mert nem alakult még ki ennek a hazai kultúrája.

Gazdasági ügyekben szintén kialakítható egy saját mediátori praxis,

ugyanakkor úgy látom, hogy a magyar vállalkozói kultúra és a vitás
ügyek jellege miatt jelenleg – jogszabályi támogatottság nélkül – nem
életképes egy gazdasági mediátor iroda ötlete.

13
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

A valóságban mindez azt jelenti, hogy ha valaki önálló mediációs

vállalkozást szeretne indítani, nemcsak a mediációhoz, hanem a
mediátori praxis kialakításához, menedzseléséhez is érteni kell.

3) Mediálás meglevő munkakör, hivatás

kiegészítéseként
A harmadik lehetőség a mediátori munkavégzésre, hogy ha valaki a
mediációt meglevő szakmája ill. hivatása kiegészítéseként használja és
tanulja meg. Kik azok, akik ilyen formában tudnak mediátorkodni?

 pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek

 ügyvédek

 HR-szakemberek

 vezetők, cégtulajdonosok

 trénerek

 lelkészek, papok, vallási szereplők

 spirituális tanácsadók és terapeuták

Számukra kiváló lehetőség a mediáció, hogy szolgáltatásaikat, segítő

módszereiket kiegészítsék ezzel a népszerű és keresett konfliktus-kezelési
módszerrel.

4) „Csak úgy”
Ma a mediáció szemlélete egyre népszerűbb hazánkban. Személyes
meggyőződésem, hogy társadalmunkra igen jó hatással lenne, ha minden
ember megismerné és megtanulná a mediáció módszerét.

Látható egy olyan tendencia, hogy egyre többen vannak azok, akik nem
szeretnének mediátorként dolgozni, de magánemberként szívesen
gazdagítják egy új szemlélettel az életüket. Hiszen a mediáció megtanulása
és gyakorlása fejleszti a kommunikációs, empátiás, folyamatvezető,
emberismereti képességünket.

Így tehát jó szívvel ajánlom tehát a mediáció megtanulását annak is, aki a
szemléletét és technikáit emberi kapcsolataiban szeretné alkalmazni.

14
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Milyen képzést érdemes

választani?
Minden kedves Olvasómnak szeretnék segíteni az abban való eligazodásban,
hogy milyen mediációs képzést érdemes választania. De előtte néhány
félreértést szeretnék tisztázni.

Őszintén elárulom, hogy gondolkodtam, hogy ezt a fejezetet részévé tegyem-e

ennek az anyagnak. Mert érdekeket sérthetek vele, vagy esetleg túlságosan
„megmondó”, igazságosztó, vitatkozós képet mutatok magamról, holott ezek
a tulajdonságok nem igazán jellemzőek rám. Végül mégis leírom ezeket a
gondolatokat, mert tudom, hogy nagy a zűrzavar e területen, és segíteni
szeretnék a tisztánlátásban.

1) A közvetítői névjegyzékbe kerülésről

Ahhoz, hogy valaki két személynek mediátorként segítsen a vitáját rendezni,
nem kell, hogy szerepeljen a közvetítői névjegyzékben. Tehát ha valaki
mediátorképzést keres, akkor hagyja figyelmen kívül azon mondatokat, hogy
mediálnia csak annak szabad, aki a névjegyzékben szerepel. Mert ez az állítás
nem igaz.

Mint láttuk, a közvetítői névjegyzékben szereplés csak bizonyos jogi jellegű

eljárásokban való eljárás feltétele.

A valóság az, hogy ha valaki úgy mediátorkodik, hogy nem szerepel a

névjegyzékben, úgy a mediációs folyamat nem minősül semmilyen
szempontból közvetítői elájrásnak, így ilyen irányú, jogi jellegű kiemenetele
sem lehet a mediációnak. De ettől még szabad mediálnia bárkinek két ember
vitájában!

Természetesen, ha szeretnénk egy képzést elvégezni, végezzünk el olyan

képzést, amely feljogosít a közvetítői névjegyzékben való szereplésre (szinte
minden mediátorképzés ilyen), de ne egy ilyen félreértelmezés túlzott
kihangsúlyozása miatt döntsünk valamely képzés mellett.

A közvetítői névjegyzékbe kerülésre jogosító képzések listáját egyébként itt

(https://kozvetitok.kim.gov.hu/kozvetitok) találja a „Közvetítői szakmai
képzések listájának letöltése” résznél. A lista folyamatosan bővül, és ezeken
kívül is léteznek olyan képzések, amelyek elvégzése után be lehet kerülni a
közvetítői névjegyzékbe.

2) Nincs diploma
Előfordulhat, hogy egy képzés leírásában azzal találkozik, hogy a képzés
elvégzésével egy új szakmát tanul meg az ember. És ez igaz is.

15
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

De ma Magyarországon jelenleg nem szerezhető mediátori diploma.

Tanfolyamokon illetve főiskolák és egyetemek szakirányú továbbképzési

szakjain lehet elsajátítani a mediációt.

a) Léteznek olyan tanfolyamok, amelyek kb. 60-80 órásak. Előnyük

az, hogy gyorsan lezajlanak ezek a képzések. Konkrétan csak abban
a témában és attól tanulunk, akit mi magunk választunk,
kiszámítható a képzés tematikája és oktatói gárdája. Előnye, hogy
kisebb anyagi ráfordítást igényel. Ezek a képzések biztosítják a
KIM-listába való bekerülés képesítési követelményeit.

b) Léteznek felsőfokú (főiskolai, egyetemi) mediációs szakirányú

továbbképzések, amelyek több féléven keresztül tartanak. Előnyük,
hogy mélyebb és alaposabb tudást adnak. Az ár/érték arányuk
sokkal jobb, mivel a tandíjért cserébe sokkal több órát kapnak a
résztvevők. Végül az ilyen képzések PR értéke a kliensek felé és
szakmai körökben is sokkal erősebb. Ezek a képzések is biztosítják
a KIM-listába való bekerülés képesítési követelményeit.

c) Léteznek olyan továbbképzések is, amelyek a meglevő tudás

elméleti és gyakorlati elmélyítésében segítenek, az alapképzésen
tanultak felfrissítésével és elmélyítésével segítik a mediátorokat.

d) Végül léteznek olyan képzések is, amelyek nem az alapkészségeket

tanítják, hanem valamely terület specialitásait, vagy esetleg a
mediációs praxis kialakításában segítenek. Ezek a képzések
kiegészítő tudást adnak az alapképzéshez.

3) Akkreditáció
Képzés választásakor fontos arra felfigyelnünk, hogy a diploma jelleget
„államilag elismert” „államilag akkreditált” jelzővel illetik sokan. De mit is
jelent ez valójában?

Egy képzés akkreditációja azt jelenti, hogy valamely szervezet minőségileg

megvizsgálja a képzés teljes programját és egyéb feltételeit, és ha az bizonyos
feltételeknek megfelel, úgy a képzést akkreditálja, azaz tanúsítja a
feltételeknek való megfelelést.

Mediátorképzés választása esetén a legtöbb képzőintézménynél kétféle

akkreditációval találkozhatunk.

1) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium akkreditációja

Ez az „akkreditáció” fontos. Azt jelenti, hogy a Közigazgatási és

Igazságügyi Minisztérium a képzés tematikája illetve oktatójának
személye alapján a képzést olyan képzésnek tartja, amely alapján
lehetőség van a közvetítői névjegyzékbe bekerülni. (Ugye e

16
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

névjegyzék szerepéről és határairól már többször is szót

ejtettünk!)

A képzek leírásában ezzel úgy találkozhatunk sokszor, hogyaz

oktató jelzi magáról, hogy a KIM által elfogadott mediátor
oktató/kiképő tréner.

2) FAT (felnőttképzési) akkreditáció

Ez az akkreditáció viszont igencsak megtévesztő. Magyarországon

létezik ún. felnőttképzési akkreditáció (újabb nevén
felnőttképzési engedély), amelynek lényege abban áll, hogy ún.
felnőttképzési szakértők bevizsgálják a képzést abból a
szempontból, hogy az adott képzés személyi (oktatói) és tárgyi
(helyszín, oktatói eszközök, nyilvántartások) szempontból
megfelelő minőségű-e. Ez minden esetben formai, tehát nem
tartalmi minőségi ellenőrzés.

Ez az akkreditáció nem emeli a képzés szakmaiságát, nem

biztosítja, hogy jobb mediációs módszereket tanulunk, és ami a
legfontosabb: nem lesz elfogadottabb vagy diplomaértékűbb a
tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány! (Általában annyiban
jelent különbséget, hogy aki a képzés díját el akarja számolni a
vállalkozásában, az nem igényelheti vissza a képzési díjból az
áfát, mert az ilyen képzések díja áfamentes.)

Kinél érdemes akkor mediációt tanulni?

Ezzel kapcsolatban két rövid, de fontos tanácsom van mindössze:

1) Soha ne menjünk úgy el egy képzésre, hogy ne beszéltünk volna

legalább két-három emberrel, aki az adott képzést elvégezte.

2) Sokszor megtapasztaltam már, hogy aki jó a gyakorlatban, az nem

biztos, hogy jól is oktat. Mert az oktatás az egy külön szakma.
Ugyanakkor sokkal életszerűbben, és használhatóbban tanulhatunk az
oktatótól, ha valós tapasztalat áll mögötte!

Keressünk tehát olyan oktatót, aki jól oktat és emellett valós rutinnal is
rendelkezik! (Ez utóbbival bizony nem minden oktató rendelkezik.)

17
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Szeretnék mediátorokkal
megismerkedni!
A tapasztalatok szerint egy-egy képzőintézmény hallgatói, frissen végzett
mediátorai között mély emberi és szakmai kapcsolatok is kialakulnak. Hogy
hol tanul valaki mediációt, az sok esetben meghatározza a későbbi szakmai
kapcsolatait is. Létezik viszont több olyan szervezet is Magyarországon, amely
a hazai mediációs kultúrát hivatott népszerűsíteni, és összefogja a mediáció
iránt érdeklődőket illetve mediátorokat. Ezekhez is csatlakozhatunk. Hogy
melyek ezek?

1) Országos Mediációs Egyesület

Az Országos Mediációs Egyesület (OME) az alternatív vitarendezési
szakemberek, ezen belül különösen a mediátorok (közvetítők) szakmai
szervezete, mely elkötelezett a magas színvonalú mediációs (közvetítői)
tevékenység bevezetésében, elterjesztésében, minőségének biztosításában.
Aktivitás, múlt, szakmai elismertség és szerep tekintetében ma az OME a
mediációs szakma „első számú” szakmai közössége Magyarországon.
Elérhetőség: http://www.mediacio.hu/

2) Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szakmai

Kollégiuma
A Szövetség a fővárosban és a vidéki településeken működő
kapcsolatügyeleteken, illetve a család – és gyermekvédelem területén
mediátori tevékenységet végző szakembereket fogja össze. A Szövetség
felvállalja a kapcsolatügyeleti mediátorok érdekvédelmét, segítséget nyújt
szakmai munkájuk személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, segíti a
mediátorok mind teljesebb szakmai elismerését hazánkban és az Európai
Unió országaiban egyaránt.
Elérhetőség: http://www.kapcsolatugyeletek.egalnet.hu

3) Budapesti Ügyvéd-Mediátorok Szakmai Kollégiuma

A Mediációs Szakkollégium nyílt szervezet, amely a soraiba várja mindazokat
az ügyvédeket, akik a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai és az IRM által
nyilvántartásba vett mediátorok.
Elérhetőség: http://www.mediacio.net/

4) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Mediációs és Jogi

Koordinációs Osztálya
Az Osztály és az abban tömörült vállalkozások és mediátorok elkötelezettek a
magas színvonalú közvetítői tevékenység kamarán belüli és azon kívüli
elterjesztésében, megismertetésében, a születendő új szakma szilárd
alapjainak lerakásában.
Elérhetőség: http://www.bkik-mediacio.hu/

18
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Szeretném jobban megismerni a

mediációt. Milyen könyveket
érdemes elolvasnom?
Végezetül szeretnék segítségére lenni abban is, hogy ha beleásná magát a
mediáció témájába, milyen könyvekhez érdemes nyúlnia. A mediációnak
ugyanis egyre nagyobb és szélesebbkörű irodalma van Magyarországon.

Az alábbi magyar nyelvű - megjelenésük szerinti időrendbe rendezett -

könyvek mind a mediációról szólnak. Jó szívvel ajánlom őket elolvasásra.

Ezek között van, amelyik a mediációra mint konfliktus-kezelési módszerre

tekint, és van, amelyik a mediáció jogi jellegű felhasználási területét taglalja.

Található közöttük továbbá esettanulmányokat tartalmazó kötet, illetve olyan

is, amely elsősorban a mediáció gyakorlati tudnivalóit és technikáit mutatja
be. Ez utóbbiakat kivastagítva jelenítem meg a listában:

Lovas Zsuzsa- Herczog Mária: Mediáció avagy a fájdalommentes

konfliktuskezelés
Múzsák Kiadó, 1999

Eörsi Mátyás- Ábrahám Zita (szerk) Pereskedni rossz! Mediáció:A

szelíd konfliktuskezelés
Minerva Kiadó, Budapest, 2001

Barczy Magdolna-Szamos Erzsébet: „Mediare necesse est”

Animula Kiadó, 2002

Herczog Mária (szerk.): Együtt vagy külön. Maradjon együtt vagy

váljunk el?
KJK Kerszöv, 2002

Freddie Strasser - Paul Randolph Mediáció - A konfliktusmegoldás

lélektani aspektusai
Nyitott Könyvműhely, 2005

Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a

büntetőügyekben
HVG-ORAC Kft., 2006

19
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Mediációs szöveggyűjtemény, Szemelvények a mediáció irodalmából

Partners Hungary Alapítvány, 2001

Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív

szankciók Európában
KJK Kerszöv, 2004

Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez – A helyreállító

igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon
Napvilág Kiadó, Budapest, 2009

Kertész Tibor: Mediáció a gyakorlatban 1. A mediáció

dinamikája. Módszertani kézikönyv gyakorló mediátorok
számára
Partners Hungary Alapítvány, 2009

Decastello Alice: Mediáció az egészségügyben

HVG-ORAC, 2010

Dr. Kardos Ferenc: Gyermekközpontú közvetítés

Kapcsolat 2000 Pszichológia Bt., 2011

Nagy Márta: Bírósági mediáció

Bába és társai Kft., 2011

Nagy Zsóka: Megoldjuk, szívem

Jószöveg műhely, 2011

Sáriné Simkó Ágnes (szerk.): Mediáció. Közvetítői eljárások

HVG –ORAC, 2013

20
 Dr. Mészáros Ádám:
Mediátorok minikönyve
www.mediatoriskola.hu

Zárszó
Köszönöm, hogy megtisztelt azzal, hogy elolvasta írásomat.

Szándékosan olyan nézőpontból mutattam be a mediációt illetve annak

lehetőségeit, amellyel e tanulmány megírásáig máshol biztosan nem
találkozhatott. Gyakorlati szempontból néztük át, mire is jó és hol lehet
használni a mediációt. Milyen lehetőségei vannak vele annak, aki elhatározta,
hogy kitanulja ezt az egyre népszerűbb konfliktus-kezelési módszertant.

Amennyiben módja van rá, megköszönöm, ha figyelemmel kíséri mediátori,

azon belül is mediációs ügyfélszerzési tevékenységemet, amelyre két módja is
van:

1) Többen jelezték, hogy szívesen belelátnának, hogyan is kapok sok-sok

felkérést párkapcsolati konfliktusok mediálására.

Éppen ezért néhány nap múlva Önnek is megküldöm Párkapcsolati

Konfliktuskezelés témájú minitanfolyamomat, amelynek a leckéi 5-6 naponta
fognak megérkezni az e-mail fiókjába. Az ügyfeleim jelentős részét ezzel a
tanfolyammal (mint marketingeszközzel) szerzem jelenleg. A tanfolyambon
egyébként párkapcsolati konfliktusok kezelésének alapjairól lesz szó. Bízom
benne, hogy mediátori tanulmányaiban ill. munkájában hasznosítani tudja a
benne átadott szemléletet.

2) Továbbá csatlakozhat
hozzám a Facebookon is,
ha ide kattint:

Mégegyszer köszönöm az idejét és a figyelmét, amelyet rám és erre az

összefoglaló írásra szánt. Örülök, hogy ha egy ilyen virtuális kiadványon
keresztül is, de kapcsolatba kerültünk.

Kitartást és sok örömöt kívánok Önnek a mediációhoz, bármilyen módon is

van és lesz vele dolga! 

Dr. Mészáros Ádám

www.mediatoriskola.hu

21