1.

RAUÐHÓLAR – VÖRÖS VULKÁNI KÉPZŐDMÉNYEK REYKJAVÍK

SZOMSZÉDSÁGÁBAN

Röviddel azután, hogy rátérsz az 1-es útra Reykjavík irányából a Déli-part felé,
éppcsak kiérve a városból, érdekes, vöröses sziklaformációkra lehetsz figyelmes az
út jobb oldalán.

Ha teheted, érdemes egy megállót beiktatni itt, ugyanis nagyon látványos, különleges
helyről van szó. Egy jól járható földút vezet be a vörös hegyekhez, a kocsit le tudod
tenni a parkolóban.

A Raudhólar (jelentése: Vörös dombok) a Heidmörk Természetvédelmi Terület része.

A helyiek körében Heidmörk nagyon népszerű helyszín az aktív kikapcsolódásra:
túraösvények, futóútvonalak, piknikhelyek, és lovagló útvonalak hálózzák be a
területet.

Bár a fővárosban élők a ritkaságszámba menő erdő miatt jönnek ide elsősorban, a
turisták számára Heidmörk leglátványosabb része kétségtelenül a vörös vulkanikus
dombok. A furcsa alakzatok, marsbéli táj a helyi fotósok nagy kedvence,
előszeretettel használják a helyszínt esküvői-és párfotózásra.

Elliðavatnsland, 110 Reykjavík

 WEBOLDAL
 MEGNYITÁS GOOGLE TÉRKÉPEN
2. HELLISHEIDI GEOTERMIKUS TERÜLET, ERŐMŰ ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT

Az egyes úton haladva tovább, hamarosan áthaladsz egy hágón, ahol az időjárás
gyakran (főleg télen) sokkal rosszabb, mint az alacsonyabban fekvő útszakaszokon.
A hó, eső, köd igen gyakori itt.

Előbb elhaladsz egy gyönyörű, több kilométer hosszan elnyúló, mohafedte lávamező
mellett, majd hamarosan megakad a tekinteted egy hatatalmas gőzfelhőket eregető
komplexumon.

Ez a “felhőgyár” nem más mint a világ egyik legnagyobb geotermikus erőműve.

Maga Izland szigete a Közép-Atlanti-hátság (az Atlanti-óceán medrének
középvonalában húzódó lemeztektonikai képződmény) egy képződménye.

A távolodó tektonikus lemezek hatására mélyben munkálkodó intenzív geotermikus

erőket az ország mára már oly mértékben képes kiaknázni, hogy Izland
energiaellátásának 100%-át megújuló energiaforrásokból (víz és hőenergia) képes
fedezni. Sőt, a kutatók már azzal kísérleteznek, hogy a levegőből kivont szén-
dioxidot a kőzetbe oltják, így csökkentve a légkör szén-dioxit terhelését.

A főváros és a környező kisvárosok melegvizének és villamos energiájának tetemes

részét ez az egy hőerőmű szolgáltatja. Aki érdeklődik a geológia iránt, az 1-es útról
letérve meglátogathatja az erőművet, ahol egy izgalmas interaktív kiállítást lehet
megnézni izland geológiájáról és a geotermikus energia hasznosításáról,melynek
része az erőműbe való betekintés.

A komplexum építésekor egyébként számos túraútvonalat építettek ki a környező

hegyekben. A Hengill vulkán környéki ösvényeken elsősorban helyiekkel
találkozhatsz, a hegy tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a környező tájakra.

Hellisheiðarvirkjun, 801 Selfoss

 WEBOLDAL
 MEGNYITÁS GOOGLE TÉRKÉPEN
3. HVERAGERDI

A hágóról leérve Hveragerði városán át vezet az út tovább a déli part felé. Ebben az
álmos kis városkában nem sok minden történik, viszont érdemes egy rövid megállót
tenni a helyi pékségnél (Almar Bakarí) ami mellett találsz egy nagyon egyszerű és
olcsó földrengés-szimulátort is, amelybe belépve egy 6,3-as földrengést lehet átélni.
2008-ban ugyanis ekkora rengés rázta meg a környéket. Szerencsére csak anyagi
kár keletkezett, de senki nem sérült meg.

A falunak van egy saját geothermal parkja, ahol tojást lehet főzni a hőforrásban,
illetve találsz geotermikus sörfőzdét és éttermet is!

4. REYKJADALUR, A FORRÓ VIZŰ PATAK

A Déli-part következő érdekességét csak azoknak ajánljuk, ajánlott, aki szeret /

hajlandó túrázni és megfelelő túraruházattal rendelkezik (túrabakancs, esőálló
ruházat). A túra nyáron egy átlagos fizikumú embernek kb egy óra (egy irányban). 10
év alatti gyerekeknek nem ajánljuk.

Hveragerdit átszelve, a falutól 3 km-re található a parkoló, ahol az autódat hátra

hagyhatod. A parkoló ma már tömve van autókkal télen-nyáron. Itt kezdődik ugyanis
a túraútvonal, ami a legendás “füstös völgybe”, a forró vizű patakhoz vezet. Sokáig
helyi titoknak számított, de ma már ez a hely leginkább egy felkapott
szabadstrandhoz hasonlít.

A patakhoz vezető túra első szakasza viszonylag hirtelen emelkedik, a kevésbé

edzettek pulzusát biztosan megugrasztja. Az ösvény jól követhető, de olykor sáros,
csúszós, novembertől áprilisig jellemzően jeges, havas.

Az ösvény télen is járható, de hosszabb menetidővel kell számolni és mindenképpen

ajánljuk a (kisebb fogú) hágóvas használatát. Nagy szélben, rossz látási viszonyok
mellett kérjük, ne indulj el. Ilyen körülmények között az átöltözés és a fürdés sem
lesz kellemes, a könnyű túra pedig akár veszélyessé is válhat, ha a körülmények
nagyon kedvezőtlenre fordulnak

Szép időben gyönyörködhetsz a tájban, ellátni egészen az óceánig. Útközben

elhaladsz egy kanyon mellett, melyben egy látványos vízesés is van. A folyó előtti
szakasz pedig egy aktív geotermikus mezőn vezet át. Bugyogó, vadul fortyogó
hőforrások,kénes sárpocsolyák minden méretben. Olykor a gőz teljesen beterít
mindent és a látótávolság nullára csökken. Egy lépésssel sem szabad letérni a
kijelölt ösvényről illetve átlépni a korlátként kihúzott köteleket, mert a hőforrások
széle nagyon instabil, könnyen beomolhat.

Miután átkeltél a látványos geotermikus területen, hamarosan feltűnik a folyó, ahol

minden bizonnyal találsz fürdőzőket. A folyó egy hideg és egy melegvizű forrás
összekeveredésének köszönhetően marad egész éven át élvezhető hőmérsékletű.

A magasabb részeken, közelebb a forráshoz, sokkal melegebb a víz, míg a lentebbi

szakaszon hűvösebb. Előfordul, hogy nagyobb olvadás vagy esőzés után a folyóba
túl sok hideg víz kerül és élvezhetetlenné válik a hőmérséklet, de ez nem gyakori.

FONTOS!

A Reykjadalur-túra egy természetvédelmi övezetben található. Több (tíz)ezer ember

látogat el ide minden évben, így a környék fokozottan veszélyeztetett és a hatóságok
fontolgatják a terület teljes lezárását. Kérjük, ha ide látogatsz, az alábbiakat tedd
meg a természet megóvásáért:

Ha az útvonalat időszakosan lezárják, tartsd tiszteletben! Az utóbbi években minden

tavasszal és ősszel több hetes lezárások voltak. Ennek oka, hogy az olvadás és
esőzés miatt fellazult talaj fokozottan sérülékennyé válik.

Az ösvény elsarasodása miatt a túrázók igyekeznek nagy ívben kikerülni a sáros

részeket, ezzel letaposva az érzékeny füvet és mohát, tovább növelve a
sárpocsolyák méretét és a talaj erózióját. Izlandon a sajátos éghajlati és időjárási
sajátosságok miatt ezek a sérülések nem tudnak olyan gyorsan regenerálódni, mint
például Magyarországon. Az útvonalat csakis jó okkal zárják le. Akkor se ignoráld a
lezárást, ha másokat látsz tovább menni.

A folyó körül nincsen öltöző, WC illetve szemetes. Mindent, amit odavittél, vissza is
kell hoznod. Ügyelj arra, hogy a szél ne kapja ki a kezedből a zsebkendőt,
csokipapírt, illetve fürdőzés közben ne vigye el a ruháidat. Ne dobj el még lebomló
hulladékot sem. A betét, tampon és hasonló szemetek is évek alatt bomlanak le, és a
papírzsebkendőnek, banánhéjnak sincs helye az izlandi természetben.

Ha igazán törődsz a természettel, kérjük, hogy a visszaúton hozz le magaddal a

parkolóig olyan szemetet is, amit mások hagytak ott. Sokan ott felejtenek
fürdőruhákat, törölközőket, szemetet, és legtöbben nem érzik a saját felelősségüknek
ezek eltávolítását.

Viszont, ennek következménye, hogy a nagy szennyezés miatt egyszercsak végleg

elzárják a helyet a látogatók és a helyiek elől. Ha teheted, legalább 1-2 szemetet
szedj fel, amit út közben találsz és dobd ki, amikor újra a civilizációba értél.

A Reykjadalur túraútvonalon számos jelzés figyelmeztet arra, hogy tilos a sátrazás,

és a parkolóiban is tilos éjszakázni. Kérjük, tartsd ezt tiszteletben. Hveragerdiben
remek kis kempinget találsz.
TIPP:
A túrára vigyél magaddal egy vízhatlan zsákot, arra az esetre, ha megeredne az eső.
Még esőben is nagyon kényelmes a meleg vizű patakban ücsörögni, de kijönni
nagyon kellemetlen lesz, főleg, ha aztán eső áztatta ruhákat kell magadra venned és
abban túráznod vissza a parkolóig.

Reykjadalur, 810 Hveragerði

 MEGNYITÁS GOOGLE TÉRKÉPEN

5. URRIDAFOSS VÍZESÉS

Az izlandi főúton tovább haladva Selfoss városát elhagyva a következő látványosság

a Déli-parton az Urridafoss vízesés, melyhez egy rövid földúton tett kitérővel juthatsz
el. Az Urridafoss nem tartozik az ismertebb vízesések közé, de ennek ellenére (vagy
éppen emiatt) érdemes meglátogatni.

A Thórsá folyó nem csak népszerű horgászhely (engedélyköteles), de egyúttal Izland

leghosszabb folyója is. Az Urridafoss pedig, habár nem túl magas, de az egyik
legnagyobb vízhozamú vízesés Izlandon.

6. SELJALANDSFOSS, IZLAND EGYIK LEGIZGALMASABB VÍZESÉSE

A Déli-part minden kilométere fantasztikus, de az első igazán elképesztő megálló a

Seljalandfoss vízesés lesz. Reykjavíktól az 1-es úton elindulva, mindössze másfél
óra autózásra (120 km) található Izland egyik legnépszerűbb vízesése.
Nem elég, hogy a vízesés egy látványos, 62 (!) méter magas sziklaszirtről zúdul le, a
természet még azzal is megajándékozott minket, hogy a gyönyörű vízfátyol mögé
egészen mélyen be lehet sétálni, és megkerülve azt, a másik oldalon kijönni.

TUDNIVALÓK:
. A parkoló kb. egy percre van a vízeséstől. A parkolójegy napidíja 800 ISK, amit az
automatából vásárolhatsz meg. Mobil WC, egy kis büfé és szuvenírbolt is található itt.
Érdemes vízálló felszereléssel készülni, hiszen a vízesés melletti sűrű permet egy
pillanat alatt bőrig áztat majd, és még hosszú út vár rád a Déli-parton.

Þórsmerkurvegur, Dél-Izland

7. GLJÚFRABÚI, A „TITKOS”, REJTETT VÍZESÉS

Az elmúlt években még „titkos” látnivalónak számított, ma már egyre népszerűbb a

Seljalandsfoss-tól mindössze 300 méterre található Gljúfrabúi.

A vízesés körülbelül 40 méter magas, és minden oldalról zöld, mohás sziklák zárják
körül. A rejtett vízesés fantasztikus fotóhelyszín és igazi adrenalinbomba!

TUDNIVALÓK:
A vízeséshez egy patakmederben, a vízben gázolva, illetve a vízben álló köveken
egyensúlyozva lehet bejutni. Odabent pedig tulajdonképpen olyan, mintha beállnál a
zuhany alá. Magas szárú, teljesen vízálló ciőben és ruházatban mindenképp megéri
bevállalni ezt a kis kalandot.
A vízesés tetejéhez vezető ösvényt a vegetációben keletkezett kár miattvégleg
lezárták a látogatók elől.

8. SKÓGAFOSS, A LEGHÍRESEBB VÍZESÉS IZLANDON

Ha a Seljalandsfoss a Vízesések királynője, akkor a Skógafoss a Király. Mindössze

30 km-re a Seljalandsfosstól található a nála szélesebb és robusztusabb Skógafoss.
Nyáron vibrálóan zöld mohás falak veszik körül, napsütésben pedig szivárvány is
ékesíti.

Egészen közel tudsz menni a zuhataghoz, de besétálni mögé nem lehet. Bár, a
legenda szerint egy kincsesláda rejtőzik a vízfátyol mögötti sziklában.

A vízesés bal oldalán egy lépcső vezet fel egy kilátóponthoz, ahonnan az egészet
felülnézetből is megcsodálhatod. Mindenképpen érdemes a lépcsőzést bevállalni,
mert gyönyörű a kilátás a dombtetőről!

TUDNIVALÓK:
A parkolótól 1-2 perc séta a vízesés. Becsületkasszás mosdó és egy kemping is
található itt, a közelben pedig hotel és étterem.

TIPP:
A vízesés tetején található kilátóponttól induló túraúton a Skógafosshoz látogató
turisták közül csak nagyon kevesen indulnak tovább. És így lemaradnak a legszebb
helyekről. Érdemes rászánni néhány plusz órát, mert az útvonal mentén, az első
néhány kilométeren további 26 (!!!) szebbnél-szebb vízesést és elképesztő
kanyonokat találsz majd. Turisták nélkül. Garantáltan nagyobb élmény lesz, mint
maga a Skógafoss.

861 Skógar

9. SKÓGAR-MÚZEUM

A vízeséstől mindössze néhány száz méterre található a Skógar Múzeum, amely a

több, mint 15000 darabos leletgyűjteményével az egyik legnépszerűbb és
legnagyobb múzeum az országban, nem ok nélkül. Ha nemcsak kívülről, hanem
belülről is szeretnél gyeptetős házakat látni, akkor mindenképp látogass el ide!

Safnavegur 1, 861 Skógar

10. KVERNUFOSS VÍZESÉS

A Seljavallalaugtól néhány kilométerre keletre, Skógartól pedig csak egy
kőhajításnyira található a Kvernufoss vagy másik nevén Kvarnarhólsárfoss vízesés,
ami a kevésbé ismert látványosságok közé tartozik. A 30 méter magas vízeséshez
kb. 20 perces túrával juthatsz el, a Skógar múzeum mögül induló, folyó menti
ösvényt követve.
A vízesés csak akkor válik láthatóvá, amikor közvetlenül a közelébe érünk.
Kvernufoss különlegessége, hogy amikor nincs befagyva, be lehet mögé sétálni,
akárcsak a 30 kilométerre lévő Seljalandfoss mögé. Fantasztikus élmény és
fotóhelyszín!
Safnavegur, 861 Skógar

11. SELJAVALLALAUG, IZLAND EGYIK LEGRÉGEBBI TERMÁLVIZES

MEDENCÉJE

Ahhoz, hogy megtaláld ezt a lélegzetelállító környezetben található melegvizes

medencét, a Skógafoss után az 1-es úton haladva tovább kelet felé, kb. 20 perc után
le kell térned a 242-es számú földútra. Itt a parkolót elhagyva gyalog kell tovább
túráznod a hegyek közé, ahol 20 perc séta után fogsz rátalálni erre a rusztikus
medencére.
A 25 méter hosszú és 10 méter széles Seljavallalaug medence Izland egyik első
épített medencéje. 1923-ban épült és azóta is az egyik legnépszerűbb fürdőhely az
országban, főleg a különleges helyszín és gyönyörű kilátás miatt. Természetes
melegvíz ömlik a medencébe és az áramlatnak köszönhetően a víz folyamatosan
cserélődik.
Ne számíts azonban nagyon komfortos, meleg hőmérsékletre, a víz többnyire 20-30
fokos, ami egy kellemes úszásra elég lehet, de hosszas fürdőzésre kissé hűvös.
TUDNIVALÓK:
Gyakran előfordul, hogy a víz bealgásodik. Ez talán nem túl bizalomgerjesztő
látvány, de természetes folyamat eredménye.
A medencét mindössze évente egyszer tisztítják és az a helyzet, hogy ma már annyi
turista keresi fel ezt a helyet, hogy a medence öntisztuló képessége már nem bírja a
nagy terhelést, így alkalmanként már kimutatható a vízben fekália, illetve bizonyos
baktériumok jelenléte.
Ennek tudatában keresd fel a fürdőt. A medence mellett van egy egyszerű öltöző.
Figyelj oda, hogy ne hagyj fürdőruhát vagy szemetet a helyszínen.
Sőt, akár lehetsz is annyira nagyvonalú, hogy a mások által esetleg otthagyott
hulladékot egy zacskóban magaddal vidd kidobni, így téve egy keveset a helyi
természeti környezet érintetlenségének megőrzéséért.
Evindarhólar, Dél-Izland

13. DYRHÓLAEY-FÉLSZIGET
Ha tenger-rajongó vagy, akkor a következő megállók minden bizonnyal nagyon
fognak tetszeni. Ahogy folytatod az utadat az 1-es úton kelet felé, kanyarodj le a 218-
as útra, amelyen haladva eljuthatsz a Dyrhólaey-félszigetre. A 218-as út kétfelé
ágazik, mindkettő egy-egy kilátóponthoz vezet.
A bal oldali egy nagyobb parkolónál ér véget, ahonnan elsétálhatsz ahhoz a
kilátóponthoz, ahonnan a Reynisfjara partot láthatod majd felülről, a jobbra tartó
leágazás pedig a világítótoronyhoz vezet.
(A világítótoronyhoz vezető útra hivatalosan csak négykerék meghajtású autóval
szabad behajtani, mert az út rendkívül rossz és meredek, így a kisebb autók gyakran
elakadnak).
Mindkét sziklaszirtről fantasztikus kilátás nyílik a végtelen tengerre, a környező
látványos sziklaformációkra és a szénfekete, homokos tengerpartokra. Mi imádjuk, te
se hagyd ki!
Május és augusztus között a sziklákat belakják Izland ikonikus madarai, a bohókás
kinézetű lundák. A kb. 20 cm nagyságú madarak a sziklák tetején fészkelnek, így
olykor egészen közelről is meg tudod őket figyelni. Légy nagyon óvatos, ne zavard
meg őket!
TUDNIVALÓK:
A lundák költési területe körül van kerítve. Semmiképp se lépj a lezárt területre! A
madarak ugyanis a fészkeiket mélyen a talajba fúrják, a fű alatt hosszú
barlanglabirintusok rejtőznek, amelyek könnyen beomlanak, ha rálépsz.
Egy ilyen beomlás egy lundapár sok éve belakott otthonát teszi tönkre, ezzel
ellehetetlenítve a páros családalapítási terveit egy teljes évre. Otthon híján pedig
talán soha többé nem jönnek vissza ugyanide költeni. Ráadásul egy beomlott lyuk a
talajban a sziklaperemhez közel akár az életedbe is kerülhet.
Május-júniusban a Dyrhólaey látogatása a fészekrakási/költési időszak alatt
korlátozva van. A szikla és a kilátóhelyek csak a nappali órákban látogathatók, este 7
és reggel 9 között a terület zárva van.
870 Vík

14. REYNISFJARA, A VILÁG EGYIK LEGSZEBB NEM-TRÓPUSI TENGERPARTJA

A Reynisfjara Beach, vagy ahogyan sokan ismerik, a híres-nevezetes fekete
homokos part, Izland egyik legszebb és talán legnépszerűbb tengerpart-szakasza a
Dyrhóleay-től mindössze 20 km-nyi autózásra található.
Dyrhóleay szikláitól visszatérve az 1-es útra és onnan folytatva az utat kelet felé, kb.
15 km múlva térj le a 215-ös mellékútra és kövesd az utat a partig.
A Reynisfjara a legnépszerűbb tengerpart Izlandon. Itt egy helyen találsz csodálatos
bazaltorgonákat, hihetetlenül látványos sziklatornyok meredeznek ki a vízből – a
legenda szerint megkövült trollok – és a szénfekete homokos tengerpart sem egy
mindennapi látvány.
Apály idején egy tágas barlangot is találsz a sziklában. Nyugat felé pedig szinte
egészen a Dyrhóleay-ig el lehetne sétálni a nyílt, fekete homokos tengerparton.
TUDNIVALÓK:
Ez a tengerpart rendkívül veszélyes, minden évben történik baleset, a turisták
figyelmetlensége miatt. A tengerfenék hirtelen mélyülése miatt a hullámok nagyon
kiszámíthatatlanok, néha látszólag a semmiből érkezik egy hatalmas hullám, ami
váratlanul messzire, akár 20 méterre is kicsap a parton. Nagyon sok embert ragadott
már el itt a víz, sajnos több haláleset is történt.
Soha ne fordíts hátat a víznek, akkor sem, ha viszonylag távolinak tűnik, ahol a
hullámok véget érnek. Ne menj a víz közvetlen közelébe és a gyerekekre különösen
figyelj. Ne mássz fel a bataltozgonákra, ha a víz közelebb van, mint 20 méter. De a
legjobb, ha egyáltalán nem mászol fel magasabbra, mint a legalsó orgonák.
A barlangtól keletre lévő partszakaszt végleg lezárták sziklaomlás miatt. A lezárt
területre belépni életveszélyes.
A parkoló 1 percre van a parttól. Kávézó, étterem és fizetős mosdó is található itt.
870 Vík

15. VÍK Í MÝRDAL

Az aprócska kis település a maga 320 lakosával valójában csak egy kis falucska, de
Izland Déli-partján autózva meglátod, hogy Vík a környék „fővárosa”. A Reynisfjara
parttól mindössze 10 km-re található, a hegy túloldalán.
Vík nagyszerű hely arra, hogy kicsit megpihenj. Itt találsz egy régi grill éttermet
közvetlenül a benzinkút mellett illetve egy nagyobb bevásárló-központot
szupermarkettel, túrabolttal, szuvenírboltot, egy remek kis kávézót és egy
önkiszolgáló éttermet gazdag kínálattal, fantasztikus kilátással a fekete tengerpart
látványos, megkövült trolljaira.
Érdemes itt is lesétálni a tengerpartra és a másik szögből is megcsodálni a
sziklatornyokat, gyönyörködni a szénfekete homokban. Ha szerencséd van, fókákat
is láthatsz a vízben. A dombtetőn található VÍk ikonikus piros tetős temploma, a
Víkurkirkja, ahonnan szintén fantasztikus a kilátás.
TIPP: Ha nem csak egy napra jöttél és van időd, sétálj fel a hegyre, ahonnan felülről
fantasztikus rálátás nyílik a Reynisgrangar troll-szikláira és a fekete homokos
tengerpartra. A helyi turistainformációnál lehet kérni útbaigazítást és túratérképet. A
túra kb 2-3 órás, az útvonal jól jelzett.
A túrázáson kívül remek programlehetőségeket találsz itt, úgy mint siklóernyőzés,
zipline, lovaglás a tengerparton, valamint jó szívvel ajánljuk a The Lava Show-t.

870 Vík

16. HJÖRLEIFSHÖFÐI ÉS A YODA-BARLANG

Víktől mindössze negyed óra autózásra kelet felé, a gleccseráradások által letarolt
síkságon épp csak áthaladva, az út jobb oldalán látni fogsz egy jellegzetes sziklát
ami leginkább úgy néz ki, mint egy sziget a fekete homoktengerben.

A 220 m magas Hjörleifshöfði történelmi jelentőségű helyszín. Izland legelső

telepesei, Ingólfur Arnarson és Hjörleifur Hróðmarsson itt kötöttek ki először és
telepedtek le. A feljegyzések szerint Hjörleifur itt lelte a halálát, amikor az ír földről
magával hurcolt rabszolgái ellene fordultak és megölték.

A csontjait a sziklák tetején temették el, ennek az emlékhelye a mai napig

megtalálható. A rabszolgák végül a közeli kis szigetekre menekültek és ott telepedtek
le. Ez a szigetcsoport később róluk kapta a nevét: Vestmannaeyjar (Westmann-
szigetek).

A hegy tetején évszázadokon át egy farm is működött egészen 1936-ig, amíg egy
gleccseráradat magával nem sodorta. A farm romjai a mai napig láthatók. A tetőről
fantasztikus 360 fokos panoráma nyílik a környező tájra, a fekete homokos partra, az
óceánra, és a gleccserekre.

A Hjörleifshöfði külön ékessége a Gígagjá barlang, amelyet a látogatók Yoda-

barlangnak neveztek el, a bejáratának alakja miatt. A Yoda-barlang még viszonylag
kevéssé ismert a turisták körében, bár egyre gyakrabban bukkan fel az Instagramon.
Az utóbbi 1-2 évben több esküvőnek, eljegyzésnek és párfotózásnak adott
fantasztikus helyszínt. Az 1-es főútról lekanyarodva egy földút vezet a sziklához,
amely az út rossz állapota miatt általában csak terepjáróval járható biztonságosan.

Þjóðvegur

17. FJAÐRÁRGLJÚFUR, A VILÁG EGYIK LEGSZEBB KANYONJA

A Fjaðrárgljúfur (kiejtve: fjad-ráor-gljú-vür) kanyon éppen annyira észbontóan szép,
mint amennyire nehéz kiejteni a nevét. Víktől kb. 70 kilométerre található, az 1-es
útról le kell térni észak felé és egy földút vezet a kanyonhoz. A parkolótól pedig
könnyen járható túraútvonal vezet körbe a legszebb részeken.

Hihetetlenül sejtelmes látványt nyújt, ahogy a kanyargó, moha fedte sziklafalak 100
méter magasan tornyosulnak a folyó fölé.

TUDNIVALÓK:
A gyönyörű kanyont alulról és felülről is meg lehet közelíteni, meg is éri körbejárni
minden irányból.

Télen a kanyont nehéz megközelíteni, ilyenkor általában már csak négykerék-

meghajtású autóval letérni a főútról. Nem ritka az sem, hogy a kanyon mentén
vezető túraútvonalat lezárják a vegetáció védelme érdekében. Vedd komolyan a
lezárásokat, mert visszafordíthatatlan károkat lehet okozni akaratlanul is. Itt tudod
ellenőrizni, hogy az útvonal járható-e.

Követve a néhány influenszer által népszerűvé tett viselkedést, rengeteg turista

fotózkodik itt a lezárt területekre bemászva. Kérjük, te ne kövesd ezt a példát, mert
könnyen kiköthet a te fotód is a “szégyenfalon”: a helyiek által létrehozott Facebook
csoportban, ahol felelőtlenül viselkedő turistákon élcelkednek az izlandon élők, illetve
ha a közelben járőröző parkőr rajtakap, akkor még pénzbüntetést is kaphatsz.

Holtsvegur, 880 Kirkjubæjarklaustur

18. ELDHRAUN LÁVAMEZŐ – GYÖNYÖRŰ, DE DRÁMAI A TÖRTÉNETE

Ha folytatod az utad Izland Déli-partján kelet felé, hamarosan hitetlenül érdekes tájon
át vezet az út. 565 négyzetkilométeren terül el itt az Eldhraun lávamező.

A megszilárdult lávát vastagon benőtte a moha, és különleges, kerekded, puha

buckákat hozott létre, melyek úgy terülnek itt el, mind milliónyi bársonyos, puha
párna, amerre a szem ellát. Itt járva az embernek tényleg az az érzése támad, hogy
a tündérek, trollok és manók földjén járunk!

A lávamező a Laki vulkán 1783-84-es kitörése során keletkezett. A kataklizmikus

esemény során nyolc hónapon át folyamatosan ömlött a vulkánból a forró láva és a
mérges gázok, aminek következtében 20 település megsemmisült, Izland
lakosságának 25%-a és az állatállomány 50%-a kihalt.

TUDNIVALÓK:
Vannak kijelölt parkolóhelyek a lávamező mentén, ahol meg tudsz állni és
közelebbről is szemügyre venni a mohát. Kirkjubaejarklaustur városkában pedig egy
mohamúzeumot is találsz.

A moha egy nagyon érzékeny növény, bármennyire is csábító, semmiképpen ne lépj

rá! Ha megsérül, akár 100 évbe telik regenerálódnia. Nagyon sok turista rongált már
bele a mohaföldbe, ne kövesd a példájukat és ne lépj le a kijelölt útról. Akkor sem, ha
mások által letaposott ösvényt találsz, ami nincs jelölve.

Þjóðvegur, 880 Kirkjubæjarklaustur

 MEGNYITÁS GOOGLE TÉRKÉPEN

19. KIRKJUBAEJARKLAUSTUR
A Déli-part egyik legnagyobb települése az egyébként aprócska Kirkjubaejarklaustur
(kiejtve: kirkjü – báejár- klajsztür vagy röviden klajsztür). Ez az egyetlen település a
Vík és Höfn között elterülő közel 300 km-en. Nagyjából 500-en élnek itt és a falu
vonzáskörzetében található farmokon.

A falu történelme messzire nyúlik vissza, egyes források szerint már a Vikingek előtt
éltek itt ír szerzetesek. Annyi biztos, hogy a 12. századtól működött itt egy Bencés
apácazárda közel négy évszázadon át. Számos helyi monda született az apácákról
és róluk lett elnevezve a közeli tó és vízesés is.

Klaustur-t a Vatnajökull kapujaként is emlegetik, ugyanis elhagyva a falut, rövidesen

megérkezel a nemzeti park területére, ahol a Vatnajökull gleccser kíséri majd az utad
több száz kilométeren át

TIPP:
Az aprócska benzinkúton melegétel és fagyi is kapható, illetve feltankolhatsz a
benzin mellett rágcsálnivalóval is. Ideális pihenőhely a Déli-parton utazóknak.

A korábban már említett moha kiállításnak a helyi turista információs központ ad

helyet. A környéken számos vendégházat és kisebb hoteleket is találsz. Ha itt szállsz
meg, töltsd le a “Klaustrur trail” nevű ingyenes mobil applikációt, amely végigvezet a
környék természeti szépségein.

Klausturvegi, 880 Kirkjubæjarklaustur

 MEGNYITÁS GOOGLE TÉRKÉPEN

20. KIRKJUGÓLF
Kirkjubaejarklaustur egyik érdekessége a Kirkjugólf (jelentése: ‘templom padló’). A
képződményt egy rövid sétával éred el a parkolóból. A fű között, a talajon szabályos
hatszög alakú, lapos köveket találsz, melyek azt a hatást keltik, mintha egy ősi
templom romjaiból fennmaradt járólap maradványai lennének.

A látszattal ellentétben azonban ezek természetes képződmények: ugyanaz a

vulkanikus folyamat hozta létre őket, mint a Reynisfjarán vagy a balatoni Hegyestűn
található bazalt orgonákat: a kiömlő bazaltláva gyors lehűlése és hirtelen
megszilárdulása okozza a szabályos formák kialakulását.

Geirland, 880 Kirkjubæjarklaustur

 MEGNYITÁS GOOGLE TÉRKÉPEN

21. FOSS Á SÍDU VÍZESÉS

Kirkjubaejarklausturtól az 1-es úton tovább haladva azonnal észre fogod venni a

látványos Foss á Sídu vízesést (jelentése: ‘vízesés az út mentén’). A gyönyörű
zuhatag magánterületen található, ezért nem lehet közvetlenül a közelébe menni, de
egy parkolóhelyen meg tudsz állni, hogy megcsodáld viszonylag közelről.

Þjóðvegur

 MEGNYITÁS GOOGLE TÉRKÉPEN

22. DVERGHAMRAR SZIKLÁK (“TÖRPE SZIKLÁK”)

Átellenben a vízeséssel, az út másik oldalán találod a Dverghamrar (‘törpe sziklák”)
bazalt tornyait. A látványosság megközelíthető egy rövid sétával a parkolótól.
Ellentétben a Kirkjugólf-fal, itt a hatszögletű oszlopok a föld fölé emelkednek,
mégpedig 4-5 méter magasságban, csakúgy, mint Reynisfjarán. Dverghamrar ma
már védett természeti terület.

Þjóðvegur

 MEGNYITÁS GOOGLE TÉRKÉPEN

23. LÓMAGNÚPUR

A Déli-part egyik ékessége, Izland egyik legtöbbet fotózott hegye a Lómagnúpur. Az

egyes út mellett tornyosuló óriás 688 méter magas, falai szinte teljesen
függőlegesek. Az ámulatba ejtően látványos hegyorom sok kilométeren keresztül
uralja a tájat, akár nyugatról kelet felé utazunk, akár az ellenkező irányba.
Lómagnúpurt vulkánkitörések, gleccserek és gleccseráradások formálták ilyen
különlegessé.

A legenda szerint a hegy gyomrában lakik Izland egyik védelmezője, egy óriás, aki a
Déli-partot óvja a rossz erőktől. A mitikus alakot izland címerén is láthatjuk
Tudnivalók: A hegy szépsége könnyen elvonja az autóvezetők figyelmét, ezért lassíts
le és számíts az út szélére lehúzódott járművekre illetve az út közepén fotózkodó
turistákra. Ha szeretnél megállni fotót készíteni, semmiképp ne parkolj az út szélén
(akkor sem, ha másokat látsz így tenni).
Vannak megállásra kialakított helyek, ahol nem zavarod a forgalmat és téged sem
ütnek el, miközben a hegyet fotózod. Semmiképpen se térj le azonban a kijelölt útról
illetve pihenőhelyről, a Lómagnúpur környéke ugyanis fokozottan védett
természetvédelmi terület.
Þjóðvegur

24. SKAFTAFELL TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

A Skaftafell Természetvédelmi Terület az egyik legnépszerűbb célpont a Dél-Izlandra
látogató természetkedvelők körében. Korábban önálló nemzeti parkként (Skaftafell
Nemzeti Park) tartották számon, 2008 óta azonban a Vatnajökull Nemzeti Park
részét képezi.

Ha túrázóként ide látogatsz, megkaphatsz szinte mindent: jól jelzett túraútvonalak

mentén fedezheted fel az itt található fantasztikus vízeséseket, buja erdőkön és
kősivatagon átvágva kapaszkodhatsz fel a szebbnél szebb hegygerincekre és
csúcsokra, hogy a közeli gleccserek elképesztő látványában gyönyörködhess.

Az itt található turistacentrumból indulnak a Vatnajökull legszebb és legnépszerűbb

gyalogos-, gleccser- és jégbarlang túrái.

TIPP:
A turistaközpont mellett találsz egy kis éttermet, ami kávézó és élelmiszerbolt is
egyben. Az itt található hatalmas kempingben pedig még a legzsúfoltabb nyári
hónapokban is garantáltan találsz helyet. A parkolás fizetős, a napijegyet (750 ISK) a
helyszíni automatából, illetve ezen a weboldalon online is meg tudod venni.

Skaftafell Visitor Center, Öræfi Road 998, 785 Öræfum

25. SVARTIFOSS VÍZESÉS

A képeslapokból, magazinokból és Instagram-fotókról jól ismert, fekete

bazaltoszlopokkal körbevett Svartifoss (jelentése: Fekete vízesés) az egyik
legkülönlegesebb vízesés Izlandon. A vízesést a Skaftafell Turistacentrumtól egy jól
jelzett, könnyen járható útvonalon oda-vissza kb. 5,5 km hosszú túrával érheted el.

A több, mint 20 méter magasból, keskeny sávban lezúduló víz orgonasípszerűen

elhelyezkedő, fekete bazaltoszlopokon át zuhan a mélybe. Ez a különleges
természeti képződmény adta az inspirációt a Reykjavíkban található Hallgrímskirkja
templom építészeti tervéhez.

Skaftafell Visitor Center, Öræfi Road 998, 785 Öræfum

26. SVÍNAFELLSJÖKULL GLECCSER

A Vatnajökull jégsapkához tartozó Svínafellsjökull gleccsernyelv csupán néhány
kilométer távolságra található a Skaftafell Természetvédelmi Területtől, valamint jól
látható az 1-es főútról is.

A körülbelül 1000 éves, jellegzetesen kék színű gleccser az egyik legkedveltebb

gleccsertúra célpontnak számított az elmúlt években, ezen kívül több hoolywood-i
film és TV-sorozat forgatási helyszínéül is szolgált. A leghíresebbek ezek közül a
Batman: Kezdődik, az Interstellar és Trónok harca.

TUDNIVALÓK:
2018 nyarán betiltották a vezetett túrákat és a gleccser megközelítését, ugyanis
a gleccser melletti hegy oldalában hatalmas repedések keletkeztek. Az egész
sziklafal bármikor leomolhat.

Saját felelősségre, egy gyors látogatás erejéig meg lehet közelíteni a gleccserlagúna
végén található területet, de a gleccser melletti hegyoldalra felmenni és magára a
gleccserre lépni életveszélyes.

Sajnos, a helyszínen kiálltott, gleccseren eltűnt turisták emléktáblái és a nyilvánvaló

tiltás ellenére is akadt olyan magyar Youtuber, aki képzett vezető és bármiféle
biztonsági felszerelés nélkül rámerészkedett a gleccserre, kockáztatva ezzel a saját
életét. Te ne kövesd a rossz példát!

27. HOFSKIRKJA, IZLAND EGYIK LEGHÍRESEBB GYEPTETŐS TEMPLOMA

Izland délkeleti részén, csupán néhány száz méterre az 1-es főúttól található a
Hofskirkja, Izland talán leghíresebb gyeptetős temploma.
A faváz alapra épített gyeptéglák kiváló védelmet nyújtottak a zord időjárási
körülményekkel szemben, ezért ez az építkezési mód nagyon elterjedt volt az
izlandiak körében. Összesen hat gyeptetős templom maradt fenn az utókornak,
amelyek közül a Hofskirkja az egyik legutolsó templom, amely ebben a régi építési
stílusban épült.
TIPP:
A templom melletti hotel kínálja az egyik legolcsóbb szálláslehetőséget a környéken.
A templombelső turisták számára nem látogatható, de a sírkert igen, így kívülről meg
tudod csodálni ezt a különleges templomot.
Hofsvegur, Hof, 785 Öræfum

28. FJALLSÁRLÓN GLECCSERLAGÚNA

A dél-Izlandon utazó turisták nagy része az úszó jéghegyeiről ismert Jökulsárlón

gleccserlagúnához igyekszik, amely az 1-es főútról is jól látható.
Kevesebben tudják, hogy a Jökulsárlón közelében található egy másik lagúna. Ez
utóbbi sokkal kisebb, de rendkívül látványos gleccsertó, a Fjallsárlón, amely rejtve
marad a főúton autózók szemei elől. Pedig a kis mérete ellenére legalább annyira
látványos, sőt bizonyos tekintetben még látványosabb is a nagy testvéréhez képest.
A lagúna méretéből adódik az előnye: sokkal kisebb területen gyűlnek össze a
gleccserről leváló jéghegyek, amelyhez a lagúna végén, szinte karnyújtásnyira
kígyózó gleccser fantasztikus hátteret ad. Ha jó fotókat szeretnél a jéghegyekről,
amelyen a gleccser is látszik, akkor semmiképp se hagyd ki ezt a helyet!
Kisebb motorcsónakos túrák, valamint kajaktúrák itt is elérhetőek, illetve találsz itt
egy kis kávézót/éttermet is.
785 Öræfum

29. JÖKULSÁRLÓN GLECCSERLAGÚNA

A Jökulsárlón talán a legkülönlegesebb és legszebb hely Izlandon. Leírhatatlan a
Vatnajökull gleccser Breiðamerkulsjökull nevű gleccsernyelvéről leváló hatalmas, kék
jéghegyek látványa, ahogyan a lagúna torkolatánál összetorlódnak és onnan szép
lassan a tengerbe úsznak.

Egy-egy ilyen nagyobb jéghegy olykor kettéhasad, aztán hatalmas robaj kíséretében
a vízbe omlik. A jéghegyek mérete változó, de a nagyobb darabok elérhetik a 20-30
métert.

A lagúna egyben Izland legmélyebb tava is, mélysége meghaladja a 250 métert. A tó
mérete 1970 óta megduplázódott. A globális felmelegedés hatására a gleccsernyelv
egyre zsugorodik és a jég helyén visszamaradt mélyedést elfoglalja a víz.

Órákat el lehet tölteni a itt a lassan sodródó jéghegyeket csodálva. Akárhányszor is

jár itt az ember, az állandóan változó Jökulsárlón mindig csodálatos és mindig más.
Nincs két egyforma nap, nincs két egyforma jéghegy.

Ha Izlandra jössz, semmiképp se hagyd ki, enélkül nem lehet teljes egyetlen izlandi
utazás sem. Sok magyar utazó csupán Vík-ig utazik, majd onnan visszafordul, így
pont a lényegről maradnak le.

Mindenképp utazz el idáig és ha teheted, fizess be egy motorcsónak vagy kétéltű

hajó túrára. Garantáltan ez lesz az egyik csúcspontja az utazásodnak.

TUDNIVALÓK:
A kétéltű hajó- és motorcsónak túrákra a helyszínen is tudsz jegyet venni, de a
tapasztalataink szerint a helyek nagyon gyorsan betelnek, így érdemes előre foglalni.
A túrák májustól november közepéig üzemelnek.

Mint oly sokminden más Izlandon, a lagúnában található jéghegyek mennyisége és

állapota is az időjáráson múlik. Ősztől tavaszig, egy-egy nagyobb vihart követően
jelentősen lecsökkenhet a lagúnában található jéghegyek száma. Ritkán az is
előfordul, hogy az erős szél az összes jéghegyet kifújja a lagúnából.

A Jökulsárlón gleccserlagúna 2017 óta védett természeti rezervátum, a

vadkempingezés (itt is) szigorúan tilos.

Télen a lagúna körüli terület tükörjéggé fagy. Mivel a vízhez egy lejtőn kell
leereszkedni, mindenképp érdemes csúszásgátló talpat viselni.

A jégtömbökre nem szabad rálépni! Bármikor átfordulhatnak, elsordódhatnak.

A lagúna vize soha nem fagy be teljesen, ugyanis sós tengervízzel kevederik. Ne lépj
rá a jégre akkor sem, ha biztonságosnak tűnik.

Þjóðvegur, 781 Hornafjörður

30. GYÉMÁNT-PART (DIAMOND BEACH)

A Jökulsárlón lagúnával átellenben, 1 km-re az út másik oldalán található a méltán
híres Gyémánt Part, közismertebb (angol) nevén a Diamond Beach. A gleccserről
leváló jéghegyek a lagúnából a tengerbe sodródnak, hogy aztán az erős hullámzás
hatására a partra vetődjenek. A sós víztől széttöredezett jégdarabok akár a
gyémántok, úgy ragyognak a fekete vulkáni homokban – a Gyémánt part innen kapta
a nevét.

A part minden nap máshogy néz ki. Van, amikor hatalmas, több méteres jégtömbök
vetődnek partra, és van, amikor “csak” ökölnyi vagy 30-40 centis jégkövek. Nagyon
ritkán olyan is előfordul, hogy szinte teljesen kiürül, ilyenkor érdemes messzebb
sétálni a vízparton, hátha a jégtömbök messzebb értek partot. A tömbök olyakor
annyira feltorlódhatnak, hogy át kell mászni rajtuk, hogy eljuss a vízpartig.

Így vagy úgy, mindenképp kulönleges látvány!

TUDNIVALÓK:
A Gyémánt-part folyóhoz közel eső részén gyakran látni fókákat a homokban
sütkérezni.

Ha közvetlenül a folyótorkolatnál még nem látsz jéghegyeket, ne csüggedj, csak

kezdj el felfelé sétálni a part mentén. Olykor akár több száz métert is érdemes
gyalogolni, hogy igazán szép, nagy darabokat találj.

Sokan szeretnek a jégtömbökre felmászva fotózkodni, ami abszolút érthető. Légy

óvatos. Csak akkor mássz fel a jégre, ha szárazon van, biztonságos távolságra a
víztől.

Előfordult már olyan, hogy a kicsapó hullám magával sodorta a jégtömböt a nyílt
vízre, rajta a turistával, akit aztán ki kellett menteni a 4 fokos tengerből. Gyerekeket
semmiképp ne hagyj felmászni a tégtömbre!

Þjóðvegur, 781 Hornafjörður