Környezetgazdaságtan előadás

Bevezetés,
A környezetgazdaságtan
tárgya
Bauerné Dr. Gáthy Andrea
Egyetemi docens

Ökonómia Intézet
–Környezetgazdaságtan Tanszék
GTK
Elérhetőségek: Fogadóórában
bauerne.gathy.andrea@econ.unideb.hu
 Követelményrendszer I.
 Kötelező tananyag:
- Bartus G. – Szalai Á.: Környezet, jog,
Közgazdaságtan, Pázmány Press,
2014
-Az előadások anyaga
 Ajánlott irodalom:

-Kerekes S.:
A környezetgazdaságtan alapjai,
AULA Kiadó, 2007, 237 o.
- az előadásokon és az e-learningen
Követelményrendszer II.
Követelmények:
 Az előadásokon való rendszeres és aktív részvétel.
 A félév írásbeli kollokviummal zárul.
 Az írásbeli vizsgán elért eredmény adja a kollokviumi
jegyet az alábbiak szerint:
 0 - 50% – elégtelen (1)
 50%+1 pont - 63% – elégséges (2)
 64% - 75% – közepes (3)
 76% - 86% – jó (4)
 87% - 100% – jeles (5)
Követelményrendszer III.
Követelmények:
 Lehetőség van a félév során két zárthelyi dolgozat
megírásával megajánlott jegyet szerezni.
 Ennek feltétele az előadásokon való rendszeres
részvétel (a TVSZ szabályozásához alkalmazkodva az
előadások 70%-án való megjelenés az elvárt!), mely
jelenléti ív segítségével ellenőrzésre kerül.
 Amennyiben a két számonkérés eredményének átlaga
eléri a minimum 63%-ot, és egyik sem marad 49%
alatt, a ponthatárok alapján megajánlott jegy kerül
bejegyzésre a Neptun rendszerbe.
 Évközi számonkérés időpontok: 2024.04.03. 9.00 és
2024.05.
Követelményrendszer IV.

Követelmények:
 Lehetőség van – a minimum elégséges (2) – vizsgajegy
„javítására” egy házi dolgozat elkészítésével adott
témában
 Leadási határidő: 2024. május 06.

 +1 jegy: a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő,

önálló gondolatokat tartalmazó, elemző, magas színvonalú
dolgozatot elkészítő, és a vizsgán legalább elégséges (2)
érdemjegyet elérő Hallgató számára adható.
Követelményrendszer V.

Segítség:
 Az előadások anyaga és a kötelező szakirodalom
elérési linkje megtalálható
az e-learningen
 „…az ember felesleges, mélyreható és túl
gyakori változtatásokkal összeomlással
veszélyeztetheti azt a biocönózist, amelyben és
amelyből él.”
Konrad Lorenz, Az emberiség nyolc halálos bűne,
1988, p. 24.
 Globális probléma
Globális problémaként értelmezhetjük:
 mindazokat a társadalmi, gazdasági és környezeti
jelenségeket és folyamatokat,
 amelyeknek hatása nem szűkíthető le országos,
regionális vagy kistérségi szintre, hanem a Föld
egészére kiterjed,
 valamint az emberiség jövőjét katasztrófák sorával
fenyegetheti, amelyek elhárítása vagy kezelése is csak
globális méretekben, a Föld egész népességének
összehangolt, együttes cselekvési programjával
valósítható meg.
 Globális problémák
 a túlnépesedés, szegénység, éhezés,
 az élelmiszer-termelés növekedésének lassuló üteme és a
talajszennyezés,
 az édesvízkészletek szűkössége, szennyezettsége,
 a biológia változatosság veszélyeztetettsége,
 a változó légkör és annak káros következményei,
 hulladékok mennyiségének növekedése és a veszélyes
hulladékok hatása,
 a meg nem újuló természeti erőforrások kimerülése,
 az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota, zajártalmak.
Globális ökológiai stresszorok

 Népességnövekedés
 Gazdasági rendszer

 Globalizáció

 Globális ökológiai problémák

 Népességnövekedés

 Ma → ? Fő www.open.edu

 http://www.worldometers.info/world-
population
 Népességnövekedés
 Okai
 Orvostudomány fejlődése (+ körülmények)
 Élelmezés
 Eredőjük: reproduktív kor!

 Születésszabályozás
 Urbanizáció
 Etikai kérdések
 2,1 alatt nem biztosított a népesség reprodukciója

http://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.TFRT.IN?end=2014&start=2014&view=map
 A gazdasági növekedés
törvényszerűsége
 A gazdasági növekedés (jövedelem) mindenek
felett!
 Erőforrások … ezen belül természeti erőforrások
 Aktuális / potenciális
 Nem megújuló / megújítható / folytonos

 Gazdasági körforgás!
 A gazdasági növekedés
törvényszerűsége
 Globális GDP (mai napon): ?? x 1012 USD
 25% USA; 22% EU-28; 15% Kína; 6,5% Japán;
5% Németország; 0,16% Magyarország
 Egy főre jutó GDP a világhoz képest USA 400%, Kína
76%.
 http://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?v
iew=map
 Anyagszükséglet
 Decoupling, dematerializáció
 Természeti erőforrások
 Nem megújuló erőforrások
 Hasznosítás mértéke, rendelkezésre állás (év)
 Készletek bizonytalansága

 Geopolitikai problémák

 Folytonos erőforrások
 Megújítható erőforrások
 Természetes folyamatok!
 Túlhasznosítás

 Igen jelentős erőforrások tartoznak ide!

 „Közlegelők tragédiája”
 Globalizáció
 Régebbi eredetű, mint a fogalom
 Robbanásszerű gyorsulás
 Múlt század vége
 Infokommunkácós, politikai és gazdasági feltételek
teljesültek
 Pozitív / negatív hatások
 Formái
 Árucsere
 Befektetések

 Multinacionális vállalkozások
 Globális ökológiai problémák

 Nem lineáris változások

 A Föld veszélyeztetett önszabályozó
rendszer
 „Biztonságos mozgástér”
A safe operating space for humanity
Johan Rockström et al.,
Nature volume 461, pages472–475(2009)
 Globális ökológiai problémák

 Holocén → antropocén
 Okok és problémák megkülönböztetése
 Elsődleges jelentőségűek, kétséges a
technológiai fejlődés „segítsége”
A gazdasági, társadalmi és ökológiai
rendszerek egymásba ágyazódása

Munkaerő
Hulladék

Gazdasági
Tőke
rendszer
Nyersanyagok
Ipari
alrendszer

Társadalmi rendszer

Energia
Ökológiai rendszer
 A gazdasági, társadalmi és ökológiai
rendszerek egymásba ágyazódása
 Felmerülő kérdések:
 A Föld zárt vagy nyitott rendszer?
 Optimista megközelítés
 Pesszimista vagy inkább realista megközelítés…
 A termodinamika törvényei inkább ezt támasztják alá,
ugyanis a gazdaság fejlődési lehetőségeinek végességét
állítják.
 A gazdasági, társadalmi és ökológiai
rendszerek egymásba ágyazódása

 A termodinamika első törvénye

(megmaradási törvény)
 a gazdasági növekedés hatásai:
 Energiát és anyagot igényel a környezettől,
 Növeli a környezet hulladék-asszimiláló
kapacitásának terhelését.
 A gazdasági, társadalmi és ökológiai
rendszerek egymásba ágyazódása
 A termodinamika második törvénye (az energia
áramlásának törvénye)
 Az energia minőségére koncentrál:
 Entrópia növekedése = környezetdegradálódása,
 Átáramlásos gazdaság

 Gazdasági értékteremtés =
ökológia hulladéktermelés
 A Gaïa-elmélet
NASA, James Lovelock, (W. Golding)
Hogyan lehet stabil a földi légkör összetétele?
Mi tartja fenn a Bioszféra stabilitását?

Gaïa (atmoszféra, bioszféra, hidroszféra,
litoszféra) stabil önszabályozó rendszer,
amit az emberiség veszélyeztet.
 A környezetgazdaságtan tárgya
A közgazdaságtan megújításának igénye

Sokasodó környezeti problémák,

növekvő „tudatosulás”
az 1960-as évektől kezdve


Összefüggő jelenségkör? 
 A környezetgazdaságtan tárgya
A környezetgazdaságtan megjelenése

 A környezetvédelem fejlődési szakaszai:

 1. szakasz: A rádöbbenés korszaka (60-as évek)
 2. szakasz: A környezetvédelem
intézményesülésének, hivatalos elismerésének
korszaka (70-es évek)
 3. szakasz: A hatékony intézkedése, programok,
nemzetközi együttműködések kezdetének
korszakai (80-as évektől napjainkig)
 A környezetgazdaságtan tárgya
A környezetgazdaságtan megjelenése

 Az egyes tudományok válasza (a 70-es évektől):

„környezeti-” előtag vagy az „ökológiai” jelző
(környezetfizika, környezetkémia, öko-toxikológia,
öko-geográfia, környezetpszichológia,
környezetszociológia, történeti ökológia, környezeti
jog, stb.)

 Környezetgazdaságtan
environmental economics, économie de
l’environnement, Umwelteconomie,
 konferenciák, folyóiratok, tantárgyak, tanszékek
A környezetgazdaságtan tárgya
A környezetgazdaságtan fogalma
Mi nem
környezetgazdaságtan?
 környezetgazdálkodás

 környezetpolitika 

környezetgazdaságtan 
A környezetgazdaságtan tárgya
A környezetgazdaságtan fogalma
 A környezetgazdaságtan tárgya
A környezetgazdaságtan fogalma
A környezetgazdaságtan ágazati felfogása
Ipargazdaságtan,
agrárgazdaságtan …  környezetgazdaságtan
A vizsgálódás tárgya: a társadalmi-gazdasági rendszer és a
környezet határán zajló folyamatok, jelenségek
összessége.
(„Szennyezések gazdaságtana”, „Erőforrások
gazdaságtana”)
 A közgazdaságtan keretei (tárgy, módszer, értékek)
adottak.
 A gazdaságban a piac szerepe meghatározó.
 A költségeket és hasznokat kell összevetni (pénzben).
 A környezetgazdaságtan tárgya
A környezetgazdaságtan fogalma
A környezetgazdaságtan
mint alternatív közgazdaságtani irányzat
hagyományos közgazdaságtan  alternatív
közgazdaságtan
Gyökeresen eltérő meta-ökonómia:
 tárgy: a teljes bioszféra-technoszféra
komplex jelenségei, folyamatai
 módszerek: holisztikus közelítés,
interdiszciplinaritás,
a gazdasági mérés új módjai
 értékek: ökologizáció, humanizáció
A környezetgazdaságtan tárgya
Az ökológiai gazdaságtan fogalma
 Új közgazdasági eszmeáramlat
1989: International Ecological Economics Society,
Ecological Economics
 Tárgya: a teljes bioszféra-technoszféra
komplex jelenségei, folyamatai.
 Módszerei: a természettudományok és a
társadalomtudományok
(„újra”)integrálása.

 Értékválasztása: pozitivista tudományfilozófia

A környezetgazdaságtan tárgya
Az ökológiai gazdaságtan fogalma

Boulding, Kenneth Ewert

(1910-1993)
„A Reconstruction of
Economics” című
munkájában (1950) az
ökológiai gazdaságtan
megnevezést javasolta .
„Föld űrhajó” metaforája
jelentős hatással volt sok
közgazdász nézeteire is.
 A környezetgazdaságtan tárgya
Az ökológiai gazdaságtan fogalma

Towards a Steady-State Economy (1973);

Steady-State Economics (1977);
Economics, Ecology, Ethics (1980);
Valuing the Earth: Economics,
Ecology, Ethics (co-edited with K.
Townsend);
For the Common Good: Redirecting the
Economy Toward Community, the
Environment and a Sustainable
Future (with John Cobb, 1989);
Population, Technology and Lifestyle
Daly, Herman (1938- ) (co-edited with R. Goodland and S.
El Serafy, 1992);
School of Public Affairs
Beyond Growth: The Economics of
University of Maryland Sustainable Development (1996).
USA
 A környezetgazdaságtan tárgya
Az ökológiai gazdaságtan fogalma

 1966: Analytical Economics:

Issues and Problems Harvard
University Press, Cambridge
MA.
 1971: The Entropy Law and
the Economic Process
Harvard University Press,
Cambridge, MA.
[Az entrópia törvénye és a
Georgescu-Roegen, Nicholas gazdasági folyamat]
(1906-1995)  1976: Energy and Economic
Myths Pergamon, New York.
 A környezetgazdaságtan tárgya
Befejezés — Mit tehetünk?
„Az a felismerés, hogy az egész rendszer kezd
széttöredezni, hamarabb nyilvánvalóvá válhatott volna,
ha a szakmai testületek, amelyeknek szemmel kellett
volna tartaniuk technológiánkat – mérnökök,
biológusok, orvosok – nem azonosultak volna maguk is
oly mértékben a hatalmi rendszer célkitűzéseivel.”
„Csakis magasztalt technológiai «életmódunk»
gyökeres újraformálása mentheti meg ezt a bolygót
attól, hogy élettelen sivataggá változzék.”
Forrás: Mumford, Lewis: A gép mítosza,
Európa Kiadó, Budapest, 1986
Eredeti kiadás: 1932
A környezetgazdaságtan tárgya
Befejezés – Mit tehetünk?
„A megoldást keresve, helyes, ha mindjárt kezdetben
kizárunk egy álmegoldást. A válságot nem oldja
meg, ha kiküszöböljük a technika egyik vagy
másik, szemmel láthatóan különlegesen károsnak
tűnő formáját.”
…
Forrás: Neumann János (1955): Túlélhetjük-e
a technikát? In: Válogatott előadások és
tanulmányok, KJK, Budapest, 1966, 103-118. o.
(103-104. o.)
(Eredetileg megjelent: Fortune, 1955. június)
 A környezetgazdaságtan tárgya
Befejezés – Mit tehetünk?

A jelenségkört bizonytalanság jellemzi, ami

ismereteink hiányosságaiból fakad

öko-pesszimizmus  techno-optimizmus

Tenni kell érte! Nekünk, most!

Gondolkozz globálisan, cselekedj helyben!

Hírek!!! Hány %-ban szólnak a környezetgazdaságtanról….
 A problémakör megértéséhez egy kis mese…..
„Ha minden ember úgy élne, mint Lucy – az afrikai emberszabású,
akit a modern ember közös ősének tartanak –, akkor a bolygó (…) jóval
több főt is el tudna tartani, mint a jelenlegi vagy a jövőben várható
népesség.
De a mai ember nem úgy él, mint Lucy, hanem mint a ’Ngó család
Nigériában, a Singh család Indiában, az Ito család Japánban, a
Leonhard család Németországban, a Jones család Amerikában vagy a
Kovács család Magyarországon. (…)
Lucy nem használt más energiát, csak a saját izmait és a természet erőit,
ezzel szemben ’Ngóék fél kilowatt, Singhék több kilowatt, Itóék,
Leonhardék, Jonesék és Kovácsék pedig 8 kilowatt kereskedelmi villamos
energiát fogyasztanak óránként. A bolygó tíz, talán tizenötmilliárd
embert is fenn tudna tartani ’Ngóék és Singhék szintjén, de a Jonesékhoz
hasonló módon élő emberekből még hatmilliárdot sem.
 A Jones család gyermeke húszszor- harmincszor több energiát
használ fel, mint ’Ngóék gyermeke. Jones úr vagy Jones-né
asszony nyolcvanegynéhány éves várható élettartama alatt
800 ezer kilowatt villamos energiát, 2,5 millió liter vizet, 21
ezer tonna benzint, 220 ezer kilogramm acélt, továbbá ezer
élőfának megfelelő faanyagot használ fel, és 60 tonna
háztartási szemetet termel.
Ezen az életszínvonalon – a jelenlegi technológiák és a még
elfogadható költségek mellett – a bolygó aligha képes eltartani
kétmilliárd embernél többet.” (László Ervin)