Szabályozásgazdaságtan:

Mikroökönómia: egyének döntéseivel és interakcióival foglalkozik

Mikroökonómiai alapelvek:
- miért nem úgy alakul a szabályozás a való életben, ahogy az elmélet szerint kéne
alakulnia
o döntéshozókat kell megérteni, akik racionálisan döntenek
o racionalitás: az egyének azt az alternatívát választják, amely a legnagyobb
előnnyel jár számukra
- alternatív költség (opportunity cost): egy dolog annyiba kerül, mint amennyit az az
általunk legtöbbre értékelt dolog ér, amelyről le kell mondanunk érte
- az egyének az ösztönzőkre reagálnak
- a csere minden egyén jólétét növeli: racionális egyének önkéntes cserébe csak akkor
bocsátkoznak, ha ez számukra előnyös

Mikroökonómiai elemzés:
Elvek:
- egyensúlyi helyzet
- optimalizálás: adott korlátok mellett a legelőnyösebb alternatíva választása
- komparatív statika: egyensúlyi helyzetek összehasonlítása
o mögöttes vezérlő elv az optimalizálás, amit a döntéshozók próbálnak
Hatékonyság:
- Pareto-elv:
o hatékony egy állapot akkor, ha a társadalom egyetlen tagjának sem lehet
javítani a helyzetén anélkül, hogy másnak rontanánk a helyzetén
o addig javítunk a helyzeten, osztjuk szét az erőforrásokat amig az nem megy
más rovására
- Versenyzői egyensúly:
o kihozza a piacból az összes kölcsönösen előnyös cserét
o pareto hatékony egyensúly
o az önkéntes csere jólét növelő
o az összes kölcsönösen előnyös csere megvalósul
o a társadalom számára az az elérhető legjobb helyzet, ha verseny van
- Piaci kudarcok: a piaci szereplők önérdekkövető magatartása nem hatékony
állapotot, egyensúlyt hoz létre a piacon, ez nem hatékony a társadalom számára
 racionálisan cselekednek
 saját optimalizálás a cél
 az állam tudná szabályozásokkal kezelni
o monopólium: nem versenyzői piaci forma, nem hatékony a piac, jóléti
veszteséget, holtteherveszteséget okoz
o externália
o közjavak
o információs asszimetria
Piaci kudarcok:
• A piaci szereplők önérdekkövető magatartása (egyéni optimalizálás) eredményeként
kialakuló állapot nem Pareto-hatékony
• láthatatlan kéz: Adam Smith

Monopólium:
Olyan piaci szerkezet, ahol
o egy eladó, egy termelő van
o egy piaci szereplő elégíti ki az igényeket
o a monopólium keresleti görbéje azonos a piaci keresleti görbével
o belépési korlát van
 pl.: technológia, állami szabályozás, szabadalom, licensz
o nem hatékony állapotot eredményez
- Ha nem a saját profitját maximalizálná, hanem az árat a határköltséghez igazítaná
akkor nyereséges és hatékony lenne, az ár nagyobb, mint a határköltség
- Kisebb a társadalom jóléte, mint amilyen lehetne, ha a monopólium nem a saját
érdekeit követné
- nem Pareto-hatékony
- a piac a belépési korláttal nem tud mit kezdeni
- hosszú távon is realizálhat gazdasági profitot

Természetes monopólium:
Az iparág technológiai sajátosságaiból következik:
Az iparág költségfüggvénye olyan, hogy a releváns piaci keresleti tartományban
bármely outputszint esetén a teljes iparági outputot egy termelő olcsóbban képes előállítani,
mint tetszőleges számú, azonos technológiával rendelkező kisebb termelő (az átlagköltség
csökken).
- A technológia oka miatt egyedül van a piacon
- az az érdekünk, hogy monopólium legyen, de közben hatékonyságveszteség van,
melyet az államnak szabályozni kell

Externáliák – Külső gazdasági hatások

- Egy szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő
helyzetét (hasznosságát és/vagy költségeit).
- A felek között piaci tranzakció folyik, azért cserélnek mert ez kölcsönösen előnyös
számukra
- A felek figyelembe veszik:
o ÉCS, munkaerő, alapanyag
- piaci ellentételezés/kompenzáció nélkül van
- Ez a hatás lehet:
o Negatív:
 a külső személy kompenzáltalanul szenved el költségeket
 nem ismert a veszteséget szenvedő kiléte
 a felek nem ismerik a társadalomra gyakorolt költségeket
 egy szereplő egy másik szereplő hasznosságát csökkenti és/vagy
költségeit növeli, s ezt nem követi piaci ellentételezés
  pl.: környezetszennyezés
o Pozitív: (nem jó)
 egy szereplő egy másik szereplő költségeit csökkenti és/vagy
hasznosságát növeli, s ezt nem követi piaci ellentételezés
 például: a szomszéd virágoskertje
 a külső személy hasznokat élvez anélkül, hogy ő fizetne
 hasznokat kompenzálnak
 pl.: oktatás – szándékolt hatása van, az állam támogatja

Az externáliák okozta jóléti veszteség:

• Externáliák esetén a szereplő nem viseli tevékenységének összes költségét, vagy nem
fizet a szerzett előnyökért, így egyensúlyban a társadalmi határhaszon nem egyezik
meg a társadalmi határköltséggel.
• A piaci egyensúly még kompetitív piac esetén sem Pareto-hatékony.

Közjavak:
- pozitív externáliák
- fogyasztásából nem lehet kizárni a fogyasztókat és a fogyasztásért nincs rivalizálás
- Olyan javak, amelyek fogyasztásából nincs lehetőség kizárni az egyes fogyasztókat és
az egyén fogyasztása nem csökkenti a többiek fogyasztási lehetőségeit
- fogyasztási extern hatások: mindenki azonos mennyiségben fogyasztja
- tiszta közjavak: nincs kizárás és nincs rivalizálás
o honvédelem, törvények, közút stb.
- nem tiszta közjavak:
o autópálya, utcai wifi stb.

Kizárás
Rivalizálás IGEN NEM
IGEN Magánjószágok pl.: telefon Közlegelő
NEM Klubjószág Közjószág pl.: honvédség

- Problémái: Potyázás
o a közjavak költségeiért nem fizetünk
o az egyén racionális döntése, hogy élvezze a hasznokat, de ne vegye ki a
költségekből a részét
o társadalmilag nem hatékony
o az állam szabályozással javíthatna a helyzeten
 magasabb adókkal
o Racionális egyének igyekeznek kihúzni magukat a közjavak létrehozásának
költségviseléséből.
o A potyázás egyénileg racionális, de társadalmilag nem hatékony.
o A vagyoni eloszlástól függ, hogy beszerzik-e a közjavakat.

Klubjószágok:
- nincs rivalizálás, van kizárás
Közlegelő:
- nincs, aki gazdálkodik vele
- túl van hasznosítva
- nem lehet senkit kizárni a fogyasztásából
- ha rivalizálás van az egyén érdeke öncélú lesz
- pl.: természeti erőforrások, halászat

Információs asszimetria:
- A tranzakcióban résztvevő felek informáltsága nem egyezik meg: az egyik fél többet
tud, vagy jobb információval rendelkezik a tranzakcióról
- Eltérő informáltság vs. Jobb informáltság
- Az egyik fél többet tud vagy a másik fél kevesebbet

Jobb informáltság:
A tranzakció megkötése előtt az egyik fél többet tud – ex-ante
A tranzakció megkötése után az egyik fél kevésbé informált – ex-post

Típusok:
- Ex ante  kontraszelekció (tragacspiac)
o szélsőséges esetben a kontraszelekció a piac megszűnéséhez vezethet
- Ex post  erkölcsi kockázat (megbízó-ügynök elmélet)
o A tranzakció megkötése után a felek nem tudják ellenőrizni, hogy a másik fél a
tranzakció szellemében jár-e el.

Szabályozásgazdaságtan:
- Friss ág a tudományban
- Két terület:
o Ágazati szabályozás: tökéletlen versenyre (járadékra irányul)
 egy konkrét iparágban alakítanak az adott iparág korlátozására,
segítségére
 más ágazatban ezek a szabályok nem működnek
 ágazat specifikus

o Versenyszabályozás: versenypiacra is (általános, pl: tisztességtelen magatartás

tiltása)
 Olyan szabályok, melyek az összes ágazatra fennálnak
- Állami szabályozás sokrétű:
o Monopóliumok
o Közszolgáltatások (ára)
o Környezetszennyezés
o Egészségügyi előírások
o Minimálbér stb.
- Arra koncentrálunk, ahol ténylegesen vagy potenciálisan piaci kudarc lép fel
Szabályozás:
- Olyan tevékenység (állami monopólium?), amely a társadalmi szempontból
ténylegesen vagy potenciálisan szuboptimálisan működő piacok számára alkot
szabályokat, melyeknek a célja piaci kudarcok megelőzése, enyhítése,
megszüntetése, másrészt ellenőrzi a szabályok betartását, szankcionálja a
megszegését

Vállalatokra irányul
- Vannak olyan területek, amelyek nem tárgyai a szabályozásgazdaságtannak (pl:
tűzvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi szabályozás, stb)

- Piaci kudarcok helyett kormányzati kudarcok

Kormányzati kudarcok, közérdek elmélet

Kormányzati kudarcok:

- A kormányzati politikák előre nem látható, nem kívánt, esetenként az eredeti

célokkal ellentétes hatásai.
- Ha a piaci kudarcokat akarnak kezelni akkor a kormányzat közbe avatkozik
- A kormányzati elképzelése szerint, ő az egyedüli aktív szereplő, nincs más a piacon
o A piaci szereplők (vállalkozások, háztartások) alkalmazkodnak a kormányzati
döntésekhez
o Ezért nem kell a kormányzati döntésekre adott lehetséges alkalmazkodási
válaszokat, hatásokat előzetesen vizsgálni.

- Következmények:
o a lehetséges reakciók felmérésének, elemzésének hiánya
o Az alkalmazkodás, szabálykövetés költségeinek ignorálása (pl. szabályok
betartásának költségei)
o Ad-hoc és „életidegen” törvények és szabályok
o Gyakori szabályváltozások
o A szabálykövető magatartás „leértékelődése”

Szabályozás:
- Mérlegelni kell, hogy a szabályozás hasznai hogyan viszonyulnak a költségeihez

- Eszközök, Ösztönzők:
 ösztönző jellegű piaci szabályozások - »piaci szereplők viselkedését
akarja befolyásolni
 adminisztratív jellegű szabályozás
 Pl: Ki- és belépés feltételeinek szabályozása, Piaci erővel rendelkezők
befolyásolása, Árszabályozás
- Lehetőségek:
o A piaci kereslet és kínálat, illetve a tranzakciós mechanizmus szabályozása
 o Olyan társadalmi viszonyok szabályozása, amelyek kapcsolódnak a piac
működéséhez (szólásszabadság, alapvető jogok, stb) [ezekkel nem
foglalkozunk]

Szabályozás kialakulása:
Szakaszai:
o 1934-ig: angolszász élenjárók
o 1930-1960: szolgáltatók profitszabályozása
o 1960-1990: fokozatos liberalizáció, verseny bevezetése a közszolgáltatások
piacára
o 1990-től: ösztönző szabályozás (főleg a belépés szabályozása)

Korai szakasz:
o Angolszász dominancia
- Precedens jog:
o A bíróságok formálják a piacok működését
o Magas költségűek a perek (hatalmas és összetett peranyag, minden ügy
egyedi kezelése, következmények átgondolása), egyre jobban igénylik az
egyre önállóbbá váló közgazdász szakmát
o Alapvető kérdései: „helyes/tisztességes” ár
o Egyre inkább a társadalom érdekeit veszik figyelembe
o Természetes folyamat a hatóságok kialakulása: a bírósági gyakorlat formálta a
korai hatóságok működését, eljárásrendjét
- Magán mopóliumok túlsúlya (vasút, távíró, telefon)
o ezért volt a problémás ügyek kezelése a bíróságok „feladata”
o Trösztösödés
o Kollúzió (összejátszás)

- 1890: Sherman act: antitröszt tv.

o A cél a versenypiacok működésének állami biztosítása, felügyelete
o A fő célpontja a távközlési monopóliumok letörése (Alexander Graham Bell
szabadalma: 1876 bejegyezték, 1877 Bell Telephone Company, későbbi
American Telephone and Telegraph, ami a távolsági beszélgetés
monopóliuma lett)
o Első szakasz: tiltja a kereskedelmet korlátozó szerződéseket (szankcionál is)
o Második szakasz: tiltja a monopóliumok létrehozását, és az összejátszást
- Nem alkalmazzák szigorúan (1911 Standard Oil ügy: 34 vállalatra szabdalják)

- 1913: Kingsbury felajánlás:

Az egyre nagyobbá váló AT&T üzletpolitikája: megtagadja a kis telefontársaságok
összekapcsolását a sajátjával
o Megengedi az összekapcsolást, ha jogilag védett monopolista státuszt kap a
távolsági és a saját helyi piacain, ezért cserébe
o hajlandó szövetségi szabályozásnak alávetni magát (hozzájárulás kell az újabb
felvásárlásaihoz)
o Kilép a távíró piacról
 - 1914: Clayton act:
o A Sherman act nem foglalkozik a fúziókkal (ha nem kifejezetten az a célja a
fúziónak, hogy tisztességtelenül monopolizáljanak, akkor a Sherman act nem
tiltja)
o Megtiltja a versenyző vállalatok igazgatóságának személyi összefonódásait
o Versenykorlátozó magatartást tilt, és szankcionál (háromszoros mértékű
kártérítés)
- 1914: Federal Trade Commission
o Tisztességtelen üzleti gyakorlat tiltása

Második szakasz:
- 1934: Federal Communication Commission
- Szolgáltatók profitjának szabályozása
o Megtérülési ráta szabályozás
o Averch-Johnson hatás
o Ramsey árazás

Harmadik szakasz:
- 1957
- Közszolgáltatások szétválasztása
o Nemzeti bajnokok szétválasztása
 Posták és telefontársaságok

Negyedik szakasz:
- 1990-es évektől kiteljesedik az ösztönző szabályozás
- Koncessziók elterjedése

Szabályozáselmélet:
- közérdek elmélet
o Normatív vs. Pozitív szemlélet
o normatív szemlélet
 egy ágazaton belül jó-e a szabályozás
o Naív megközelítés: a szabályozás valami jó dolog, a köz érdekét szolgálja, piaci
kudarc esetén van
o Elsősorban a piacokat vizsgálja, nem magát a szabályozást  nem mond
semmit a szabályozás folyamatáról (mi ösztönzi a szabályozót?)
o Normatív szemlélet
 Mikor kellene szabályozni?
 Amikor a szabályozás jóléti többlet növekedést okoz
o Pozitív szemlélet
 Mikor van szabályozás?
 Amikor piaci kudarc van
 akkor van szabályozás, ha piaci kudarc van
o empíria
 nem csak piaci kudarcok esetén van (csomó iparág van szabályozva,
ami nem is monopolista)
  Nem mindig az állam teszi meg az első lépést
 Nem ad magyarázatot arra, hogy miért kérik egyes iparágak a
szabályozást: pl: 1930-as években vasúti társaságok korlátozzák a
közúti fuvarozást

- közösségi választások elmélete

o A politikust is racionális egyénnek tekinti
o Ő is optimalizál: meg kell találni a célfüggvényét
o Az állam erőforrása: az erőszak, kikényszerítés monopóliuma
o Szabályozások:
 Árszabályozás
 Mennyiségi szabályozás
 Be- és kilépés szabályozása
 Egyéb (beruházások szabályozása)
o Nem a közérdek van maximalizálva
o Peltzman
 Formalizálja a Stigler-modellt
 A politikus az újraválasztás valószínűségét akarja maximalizálni
 Azokat az iparágakat szabályozzák, amelyek:
 Közel vannak a monopolista árhoz (posta)
 Közel vannak a versenyzői árhoz (taxisok)
 A szabályozás egyfajta jövedelem újraelosztás a fogyasztók és a
vállalatok között
 A szabályozás torz lesz, az érdekcsoportnak kedvez
 A kis érdekcsoport lesz a haszonélvező

o Becker
 2 érdekcsoport: 1. és 2. versenyez
 T1=I(p1;p2) az 1. csoport vagyona
 Az egyik vagyonának növekedése csökkenti a másik vagyonát
 Nash-egyensúly lesz  nem Pareto-hatékony
 A csoportok közötti verseny erőforrásokat emészt fel, és ez nem
hatékony állapothoz vezet
 Nagy valószínűséggel túlszabályozzák az iparágakat a túl sok lobbi
miatt

A szabályozó foglyul ejtése:

- Stigler: Szabályozó foglyul ejtése
o A szabályozásnak van kereslete és kínálata
o A szabályozás nem elsősorban a köz érdekét védi, hanem bizonyos
érdekcsoportokét, magának az iparágnak az érdekeit szolgálja (pl: belépési
korlátok felállítása)
- Olson: Érdekcsoportok:
o Kis csoport ↔ Nagy csoport
o Alacsony tárgyalási latens csoport,
költség, összefognak, gyakorlatilag
hajlandók költséget vállalni létre sem jön
 - Belterjes iparág (egymásra van szorulva a szabályozó és szabályozott)
Piaci struktúra tényezői:

- A piacon (iparágban) versenyző vállalatok száma

o hány szereplős az iparág
- A vállalatok relatív mérete (piaci koncentráció mértéke)
- A vállalatok által alkalmazott technológia, költségek
o költségösszetétel
- A piaci kereslet tényezői
- A piacra való belépés és piacról való kilépés nehézsége

Iparági szerkezetek

Profitmaximalizálás általánosan

Optimum kritériuma:
MR=MC
- Egy egységnyi termék növelésével mennyivel változik a költség
- Egy egység terméknövekedéssel mennyivel változik a bevétel
 - az MC technológiából jön, ez adott
o független az iparág szerkezetétől
- az MR iparágról iparágra változik
o Ha árelfogadó szereplők vannak, akkor a piaci ár nem függ az adott vállalat
mennyiségétől, vagyis az MR konstans
o Ha ármeghatározó szereplők vannak, akkor a piaci ár függ a vállalat
mennyiségétől, azaz a határbevétel nem konstans

Tökéletes verseny:
- Árelfogadó szereplők  a piaci árat nem változtatja meg a kibocsátása, vagyis P
konstans, azaz
o MR=P
- És az optimum kritériuma ezek alapján:
o P=MC
- Vagyis azt kell megnézni, hogy az ár hol metszi az MC-t.

Monopólium:

Ármeghatározó szereplő  a piaci ár függ a vállalat kibocsátásától

A profit attól függ, hogy hol helyezkedik el az AC
 Jóléti összevetés

A tökéletes versenyben maximális a jóléti többletek összege, nincs holtteher-veszteség.

A monopólium esetében van holtteher-veszteség.
Termelői többlet = járadék (gazdasági járadék) ezt nem kell megkapnia ahhoz, hogy
termeljen
Lehetne a monopólium és a tökéletes verseny között kölcsönösen előnyös csere, de a
monopólium számára az profitveszteség.

Természetes monopólium

- Egy vállalat kisebb költséggel képes ellátni az egész piacot, mintha több,
versenyző vállalat lenne
o a monopólium akkor természetes, ha outputjainak bármely lehetséges
kombinációját alacsonyabb költséggel képes megtermelni, mint amekkora
összes költséggel bármilyen számú versenyző vállalat bármilyen
kombinációban képes lenne megtermelni ugyanazoknak az outputoknak
ugyanazon mennyiségeit
o ha kisebb a költség egy vállalat esetében, mintha több vállalat lenne akkor
természetes monopólium van
o cél a profitmaximalizálás
- Nagyon jelentős a méretgazdaságosság
o Egy termékre jutó költség a kibocsátás növekedésével csökken.
o Az AC folyamatosan csökken a kibocsátás növekedésével
o Tipikusan magas fix költséggel és nagyon alacsony határköltséggel
jellemezhető
o a termeléssel egyre csökkent az egy főre jutó költség
- A társadalom számára az a hatékony, ha egy vállalat van az ágazatban
- A szabályozatlan monopólium holtteher veszteséget okoz
o mert az ő árazása a saját profitját maximalizálja
A szabályozó dilemmája

- Ha a holtteher veszteséget meg akarja szüntetni, akkor P=MC alapján szabályozza

az árat, viszont ekkor veszteséges lehet a vállalat
o Kompenzálni kell a veszteséget, vagy
o Állami tulajdonba veszik
o árszabályozás bevezetése, a versenyzői árat határozza meg
- Ha nem akarja, hogy veszteséges legyen (profit=0), akkor viszont lesz DWL

Természetes monopólium kritériuma

- Egytermékes esetben  méretgazdaságosság
o MC/AC < 1
- Többtermékes esetben  választékgazdaságosság
o különböző termékek termelése hatékonyabb egy közös termelési
folyamatban
o a különböző termékeket egy termelési folyamaton belül előállítva kisebb a
termelés költsége, mintha külön-külön folyamatba állítanánk elő
o ha a termelési függvényt költségszubadditivitás jellemzi
o C(q1;q2) < C(q1;0) + C(0;q2)
o De ez nem elégséges feltétel!
- Költségszubadditivitás
o Akkor létezik, ha a monopólium bármely lehetséges output kombinációt
olcsóbban képes megtermelni, mint két vagy több termelő bármilyen
megosztásban.
o (q1,q2,....qn) „n” db terméket termel és ennek az „n” terméknek az
előállítási költségek kisebb mintha több vállalat állítaná elő, képes
olcsóbban megtermelni mintha ezt a terméket felosztaná „m” vállalatba
és „m” folyamatba állítaná elő, akkor csak nagyobb lenne a költség
 Megtámadható piacok elmélete
- a piacon már van egy inkumbens (piacon már jelenlévő) vállalat
- a belépési költségek olyan költségek, melyek a belépéskor felmerülnek, de a
kilépéskor nem kerülnek vissza
- elsüllyedt költség, ha nincs alternatív felhasználási lehetősége
- Egy iparág tökéletesen megtámadható, ha a belépéskor nincs elsüllyedt költség.
o Ha nincs elsüllyedt költség, akkor a nyereséges ágazatba belépő cég is
érhet el profitot, majd, ha megfelelően sok nyereséget realizált, kilép a
piacról (hit and run)
o nem kell olyan dologra pénzt költeni, ami a kilépéskor nem lehet
visszaszerezni és nem lesz elsüllyedt költség
- Ekkor a bent lévő vállalat olyan alacsonyan tartja az árat, hogy egy potenciális
belépőnek ne érje meg belépni
o A belépéssel megnöveli az iparági kínálatot, ami lecsökkenti az árat
o Mivel tudja, hogy megtámadható a piac mert a belépéskor nincs elsüllyedt
költség, ezért alacsonyan tartja az árat, ezzel kisebb nyereséget szerez, de
elriasztja az új belépőket is
- Egy tökéletesen megtámadható piacon nem kell árszabályozást alkalmazni

Monopóliumok:

- A 19. sz. végétől a hálózatok összekapcsolódnak (vasút főként USA, távközlés, stb)
- Területi monopóliumok alakulnak ki -> horizontális integráció
o területi alapon jönnek létre
o adott iparágban működő cégek összeolvadnak
o a ráépülő vagy beszállítóágazatban lehet versenyző
- A 20. sz. elejétől egyre gyakoribb a vertikális integráció: eltérő technológiák
összekapcsolása közös termelési folyamatba
o vertikális integráció: egymásra épülő tevékenységek csoportosulnak egy
vállalatba, termelési folyamatba
o Az egyik outputja a másik inputja
o Kiterjeszti a méret- és választékgazdaságosságot
 ha kihasználják a méretgazdaságosság előnyeit azt a társadalom
érdekében teszik
- Több iparágban kialakultak a monopóliumok, aminek megvannak az elméleti
magyarázatai
- Sokáig az volt a közvélekedés, hogy nem is kell ezekben versenyre törekedni
- Három vetület:
o Technológiai (közös termelési folyamat)
o Intézményi (egy szervezeten belüli a termelés)
o Tulajdoni (egyetlen tulajdonos van)
 mindez a monopóliumra törekvést terjeszti ki, teszi lehetővé
 a termelési folyamat független ettől, az a technológiától függ
- Lehetnek a költségek szubadditívak úgy, hogy a 3 forma nem egyszerre van jelen
Megtérülési ráta szabályozás: RoR – Rate of Return

- adminisztratív szabályozás
- 30-as évektől kezd alakulni, 50-60 as évektől kiterjedt
- mára már visszaszorult
- a szabályozó úgy akarja alakítani az iparág dolgait, hogy a társadalomban okozott
jóléti veszteséget minimalizálja
o pl.: alacsonyabb árral, de nem feltétlen árszabályozással
- A szabályozó hatóság a vállalatnál felmerülő minden költséget megtérít (működési
költségek, amortizáció, stb.), és ezen felül egy indokolt megtérülési rátát is biztosít
egy elismert eszközbázisra vetítve.
o Jellemzően évente megvizsgálják a szolgáltató költségeit, és utólagos
korrekciókat alkalmaznak, ha az adott évi bevétel nem egyezik meg az
indokolt bevétellel.
- Profit/Tőke <küszöbérték (ennél ne legyen nagyobb)
- A vállalatnak megtérüljenek a költségei és biztosítson a befektetés feletti költséget is.
- Előnye: viszonylag könnyen meghatározható
- Ha a szabályozó hatóság céljából indulunk ki, akkor ez a fajta szabályozási módszer
megfelelő megtérülést biztosít a szolgáltatónak.
- A társadalom érdekei, elsősorban a fogyasztói többlet maximalizálása viszont
nehezen valósítható meg
- Problémák:
o A szabályozó hatóság nem tudja, hogy mely költségek indokoltak és melyek
nem, ezért jellemzően a költségek nagy részét megtéríti. Ez azonban nem
ösztönzi a szolgáltatót hatékonyságának javítására, így az árak vélhetően
magasabbak lesznek a hatékony árnál.
o Ebben a rendszerben a profit növelésének egyik eszköze lehet a megtérülési
ráta alapjául szolgáló eszközbázis értékének növelése, ami beruházásokkal
érhető el. Ezen árszabályozási rendszer ezért az optimálisnál magasabb
beruházási szintet eredményez a vállalatoknál (Averch-Johnson hatás)
 a tőke növelése
- a megtérülési rátát nem csak a profit csökkentésével, hanem a tőke megnövelésével
is ki lehet elégíteni
o a szabályozó hatóság nem ismeri a vállalatot
o nem feltétlen az ár csökkentésével érhető el a megfelelő szinten tartás

Averch-Johnson hatás – túlkapitalizálás:

- Rátaalap kitömése
o a vállalat indokolatlanul nagy tőkét kezd el felhalmozni, több tőkét alkalmaz,
mint amire igény lenne, vagy nagyobb költségűt, mint ami indokolt lenne
o fölöskapacitást, többletkapacitást épít ki
- Inputok aranyozása
o a tőke állományt jobban felértékelik, mint amilyen, vagy jobb színben tüntetik
fel és magasabb értékként jelenjen meg az eszközállományban
- Technológiai torzulás
 o a vállalatok a fejlesztéseik során döntenek a technológiáról, az lesz a döntő,
hogy melyik technológia igényel több tőkét
o azt nézik, hogy melyikkel tudják jobban kielégíteni a szabályozást

Ezek a hatások nehezen igazolhatók.

A 70-80-as évektől változik a szabályozás.

Átmeneti időszak

- Lehet olyan iparág, amelynél a termelés költség-szubadditív, de nem intézményi

monopólium (összekapcsolt hálózatok)
- Érdemes bevezetni a versenyt az iparágba
o belépési korlátok csökkentése
- Élenjárók a távközlési piacok (teljes liberalizáció: USA 1996, EU 2003)
- Megjelenik a tökéletlen versenypiacok szabályozása:
o Összekapcsolás
o Koncessziók
o Ársapka

Hálózatok összekapcsolása

- az összekapcsolással értékesebbé válik a társadalom számára a szolgáltatás

- A szabályozók elősegítik, vagy kötelezővé teszik a különböző hálózatok
összekapcsolását
- állam segíthet azzal, hogy kötelezővé teszi az összekapcsolódást
- Ennek elméleti alapját a hálózati hatások elmélete adja
- Számos ágazatban vannak hálózatok:
o Vasút, közút
o Távközlés
o Kőolaj, földgáz
o Elektromos áram
- Problémát okoz, hogy nagyon összekuszálódnak a szálak, és átláthatatlan lesz a
rendszer, nehéz a szabályozás
- Pl: árak szabályozása a mobilpiacon (GVH bírság)

Koncesszió és árverés
- az állam képviseletében eljáró intézmények, az állam bizonyos eszközöknek,
erőforrásoknak a használatára jogot ad el
- Természetes monopóliumot alkotó szolgáltatások nyújtására vonatkozó kizárólagos
jog
- Formái: pályáztatás és árverés
o licitálást indítanak el a potenciális felhasználók körében
- Koncessziós díj: a monopolista létből fakadó járadék elvonásának eszköze
- A jóléti hatás bizonytalan:
Tegyük fel, hogy a koncessziós díjat a társadalom egészére költik: ennyivel kevesebbet
adóztatnak
o Monopólium nyer: nyújthat szolgáltatást
 o Adófizetők nyernek: kisebb adó
o Fogyasztók veszítenek: monopolista árát fizetik
- Jóléti hatás leginkább negatív
- Ugyan behoz versenyelemeket, de több probléma ettől még megmarad:
o Nem ösztönöz jobb teljesítményre
o Marad monopólium
o Szabályozó foglyul ejtése
- Demsetz (1968): Why regulate utilities? nyomán elindul az árverések elemzése (pl:
Vickrey 1996)

Ársapka szabályozás (Price-cap)

- A "price cap" ársapka alapú szabályozás, olyan árszabályozási rendszer, ami

maximálja a fogyasztóktól beszedhető bevétel összegét. Jellemzően olyan bevételi
korlát kerül kialakításra, amely ösztönzi a szolgáltató cégeket, hogy további költség
takarékossági intézkedéseket tegyenek, amelyek nyeresége előre definiált szabályok
szerint megosztásra kerül a szolgáltató cég és a fogyasztók között.
- a szabályozó korlátozza valahogy az árat, az árváltozás felső korlátját
- Monopóliumok szabályozására találták ki, de jól alkalmazható a versenypiaccá
alakítás folyamatában
- Ösztönző szabályozás
o manapság a legelterjedtebb
- Legelterjedtebb szabályozási eszköz (az ársapka és a bevétel-sapka együtt)
- Az ársapka a szabályozott szolgáltatások árszínvonala éves százalékos változásának a
szabályozó által megengedett maximuma, vagyis
- egy felső (ár)korlát a szolgáltatónak a szabályozott szolgáltatásokra vonatkozó
outputárindexén.
- a szabályozó a szabályozott egyes termékeire ad egy maximum értéket, hogy az
hogyan változhat
- Kiinduló feltételezés: normálprofit van, azaz bevétel = összköltség
- árváltozás = input árváltozás - a vállalat termelékenységének változása
- Az ársapka szabályozás szerint az árváltozás nem lehet nagyobb az inputárak
változásának termelékenységjavuláson felüli részével

- Múltbeli adatok helyett a jövőben várható változásokra irányul

o rugalmasan alakítható szabályozás
- Az összes output helyett csak egy meghatározott körre vonatkozik
- Az inputár index helyett exogén változót alkalmaznak, pl: infláció (ne befolyásolja a
menedzsment)
- Ösztönző a szabályozás:
o költségcsökkentésre, termelés javításra ösztönöz
o ösztönzi a hatékonyságra, társadalom jól fog járni
o Ha költséget csökkent, akkor a profitként megmaradó rész érdekeltté teszi a
termelékenység növelésében
o A termelékenység növelése eredményeként megtartott bevételrész profit lesz
 o Ezzel a módszerrel sem lehet elérni, hogy a termelékenység javulása által
megvalósítható költségcsökkentés teljes egészében az outputárakban
csapódjon le, de közelíteni lehet az eredményt
o Folyamatosan alakítható a szabályozás

- A szabályozás a hatóság és a szabályozott közti tárgyalás eredménye, tipikusan több

évre szól: szoros kapcsolat a szabályozó és szabályozott között
o A kiszámítás módjára, képletre
o Ellenőrzésre
o Szankciókra
- Fajtái:
Ex ante  Ex post
előre megad egy számot utólag ellenőrzik, hogy
belül maradt-e
Horizontális  vertikális
outputok részeit szabályozza az egészet is szabályozza
- Ha a termelékenység növekedés nagyobb lett, mint amit vártak, akkor a többlet a
vállalat profitját növeli, a fogyasztók nem részesednek belőle  büntetés
- A vártnál kisebb mértékű termelékenység növekedés a fogyasztóknál csapódik le (a
vállalat nem növelheti az árait, olyan mértékben)  ösztönzés a javításra
- Meg lehet állapodni a nem várt termelékenység növekedés hasznainak megosztásán
 bonyolult képlet, nehezebben ellenőrizhető

Újabb területek a szabályozásban

- Piacra lépés megkönnyítése
o Belépési korlátok leépítése
 nem csak törvényi szabályozások enyhítése
o Összekapcsolási kötelezettség (pl.: inkumbens és belépő között)
 ha már jelen van meg kell osztania kapacitási lehetőségét
o Nélkülözhetetlen eszköz közös használata (mindig kívánatos?)  hozzáférési
árak (mekkorák legyenek?)
- Piac elhagyásának szabályozása
o Bizonyos esetekben könnyíteni, máskor megtiltani
o meg kell könnyíteni a vállalatok kilépését
o a piac elhagyásának korlátozása maga egy belépési korlát lehet
- Versenyfeltételek meghatározása
o Egyenlő és igazságos feltételek az inkumbens és a belépő között
o általános versenyszabályok és nem ágazat specifikus szabályok létrehozása

Trendek a szabályozásban

- Szabályozási konvergencia:
o A versenyszabályozás és az ágazati szabályozás határai elmosódnak
o Korábban külön területek közös szabályozást igényelnek (kábel tv-k és telefon
társaságok)
- Liberalizáció vs dereguláció:
 o Azt gondolták, hogy a piacok liberalizálásával (az államok kivonulásával) a
reguláció teljesen leépül, de nem ez történt
o állami szerepvállalat visszavonulása - liberalizáció
o kevésbé lesz az ágazat szabályozva, nem igényel akkor szabályozást -
dereguláció

- A szabályozás funkcionálisan bővült

o Olyan területeket kell szabályozni, amit addig nem, pl: internet (tartalom,
spam, adatbiztonság, szerzői jogok stb.)
o Szabályozási púp (az újonnan bevezetett verseny több beavatkozást igényel a
hatékonyság érdekében)
 kezdeteben több szabályozást igényel
o A piaci versenynek vannak olyan tendenciái, amik a monopólium felé terelik
az ágazatot, ezért újabb szabályok kellenek
 sokszor a monopol hajlam érvényesül (hálózati externáliák miatt)
- A vállalati mutatók és tevékenységek adminisztratív szabályozása helyett
o inkább az ösztönző szabályozás felé mozdul
- A vállalatok magatartását szabályozzák, próbálják terelni a társadalom jóléte felé
(essen egybe a társadalom érdeke a szabályozott érdekével)

Versenyjog, versenypolitika

Versenypolitika:
- Azon közpolitikák és jogszabályok összessége, amelyek biztosítják, hogy a piaci
versenyt ne korlátozza semmi oly’ módon, hogy az a társadalom számára káros
legyen.
- 3 lényeges gondolat:
o Politika – politikai érdek, politikusok alakítják, az alakítja, hogy mi viszi előre a
döntéshozót
o Jog – jogi úton megy végbe
o Károsan korlátozó

Kialakulása:
- A 19. század folyamán folyamatosan jöttek létre az egyre nagyobb vállalatok
- A század végén fúziós hullám
- Trösztösödés: a vállalatok vezetői meggyőzik a részvényeseket, hogy egy bizottságra
bízzák a részesedésüket, cserébe egy osztalék-fizető értékpapírt kapnak (társulás,
vagyonkezelés)
o a tröszt vezetői a cégek csatlakozását szeretné, ezzel a vállalat átadja az
irányítást a trösztnek
o célja a még nagyobb jövedelem
- A trösztök kifejezetten korlátozni akarták a versenyt, monopólium létrehozása volt a
céljuk
- Kartelleket hoztak létre
- Sherman act: 1890
 o Első szakasz: "Every contract, combination in the form of trust or otherwise, or
conspiracy, in restraint of trade or commerce among the several States, or
with foreign nations, is declared to be illegal.”
o Olyan megegyezések, amelyek indokolatlanul korlátozzák a versenyt és
kihatnak a tagállamok közti kereskedelemre
• A kereskedelem korlátozása tilos, bünteti (pénz és börtön)
o Második szakasz: "Every person who shall monopolize, or attempt to
monopolize, or combine or conspire with any other person or persons, to
monopolize any part of the trade or commerce among the several States, or
with foreign nations, shall be deemed guilty of a felony"
o A monopóliumok létrehozása, összejátszás tilos (ha ez nem a termék
kiválóságából, történelmi okokból fakad)
• Kezdetben lazán alkalmazzák
- Ez a fúziók időszaka, az egész ország fúziós lázban ég, lépten-nyomon „oda kellett
volna csapni”
- A jogsértések két változata:
o „per se” szabályozás: bizonyos kérdésekben önmagában tilt
o Rule of reason: mérlegelési lehetőség - indoklásra van lehetőség
- A bírói gyakorlat (a Legfelsőbb Bíróság értelmezése nyomán) a Sherman törvény per
se szabályozás
- 1911 Standard Oil szétdarabolása
o A Rockefeller család által 1870-ben alapított vállalat az egyik legnagyobb
trösztté nőtte ki magát
o Legfelsőbb Bíróság 34 vállalatra darabolta szét
o Mai „leszármazottak”: Exxon, Chevron, Conoco
- 1911 American Tobacco
o 1879, James Duke
o 1890, 5 vállalatból álló konzorcium, 20 év alatt 250 további vállalatot
kebelezett be
o 4 részre darabolták
- 1914 Clayton act
o Direkt módon a fúziókra vonatkozik
o Nem csak a jogilag explicit fúziókra, hanem a személyi összefonódásokra is:
o Megtiltja az egymással versenyző vállalatok igazgatótanácsának személyi
összefonódásait
o Árdiszkrimináció tiltása
o Komoly szigorítás a szankciókban (háromszoros mértékű kártérítés)
- 1914 FTC
o Tisztességtelen üzleti gyakorlat szabályozása
o versenyhivatalként működött, általános versenyszabályok betartását
ellenőrizte

Németország
- 19. század folyamán a német iparosításban kialakulnak nagyobb vállalatok
- Nemcsak a pénzügyi szférában alakultak ki kartellek, hanem minden fontos iparágban
o 1900-ban 275, 1908-ban 500 működött
 - A kartell szerződések jogilag teljesen elfogadottak voltak, és akár bíróság útján is
kikényszeríthetőek
o vállalatok közös együttműködése, amely a profitmaximalizálásra irányul
- 1923 Weimari közt. Hiperinfláció
- 1929-33 a márka értékvesztésének időszaka
- Az árváltozásokat kiszűrendő kifejezetten kedvelt eszköz az árkartell (a bejelentett
árkartellt nem üldözik)
- A válságból a kiutat a hitleri autokrácia jelentette
- A világháború után jönnek az amerikaiak meg az angolok, és tiltanak mindent, ami
eddig preferált volt,
- 1957 Bundeskartellamt
o Nagyon szigorú
o Szövetségi versenyhivatal felállítása

Európai Unió
- Az EU-s versenypolitika a közösség piacain a versenyt védő, a versenyt fenntartó és
olykor a versenyt teremtő szándékkal avatkozik be a gazdaságba, melynek
legfontosabb eszköze a versenyjog versenyhatóság és a bíróságok általi érvényesítése
- Versenypolitikai elvek:
o A versenyhatósági tevékenység célja a szabad és tisztességes verseny
biztosítása, hiszen ez tekintendő a társadalmi források leghatékonyabb
elosztójának.
o A versenyjog végső soron közgazdasági fogalmaknak ad keretet, így az
eljárások során nagy figyelmet kell szentelni a tényállás precíz feltárásának és
közgazdasági értékelésének.
o Az uniós és a tagállami szint közötti hatékony munkamegosztás tekintetében a
Bizottságnak a közös piacot különösen károsan érintő kérdésekre kell
koncentrálnia.
- Cél: egy nagy szabad versenyző piac fenntartása
- A verseny egy eszköz a tagországok közti integráció elmélyítésében
o Az integráció ütközhet a jóléti célokkal
- Szociális megfontolások is szerepet játszanak:
o Kisvállalkozások védelme
o Vallási, kulturális
- Dilemmák:
o Milyen jólétet maximalizáljanak?
 Társadalmi jólét (inkább Kanada, meg Ausztrália)
 Fogyasztói jólét (USA, EU)
Versenyjogi jogforrások:
- Elsődleges:
o EU Működéséről szóló Szerződés (Római szerződés 1957)
o Bírói jogfejlesztés, általános jogelvek: pl: diszkrimináció tilalma, arányosság,
meghallgatáshoz való jog
- Másodlagos:
o Rendeletek
o Irányelvek
o Határozatok
 o Közlemény, iránymutatás, levelek
o Nemzetközi szerződések
- Rendeletek: (kötelezően alkalmazandó)
o a Tanács és a Bizottság is adhat ki, de rendkívül ritka a tanácsi rendelet
o eljárásjogi rendeletek,
o csoportmentességi rendeletek, (rendeletben szabályozzák mely területek
jelentenek kivételt az elsődleges jogforrás alól)
o fúziós rendelet,
o speciális szektorokra vonatkozó rendelet
- Irányelvek:
o Van lehetőség rá, hogy a Tanács jogharmonizációt végző irányelveket hozzon,
de a versenyjogban ritka (a 106. cikk kapcsán vannak)
 tagállamoknak ezt az irányelvet kell követni
 tagállamok versenyjogában eltérőek
o jogharmonizáció vs. jogegységesítés (EU az utóbbit preferálja)
- Határozatok:
o mindig egy ügyben képződik, egy adott ügyre szól, a címzettek számára
kötelező
o A Bizottság határozata a címzettek számára teljes mértékben kötelező, de
harmadik fél számára nem jelenti jogok és kötelezettségek forrását (bár
megfontolandó lehet egyesesetekben)
- Közlemény, iránymutatás, levelek
o nem járnak kötelezettséggel, de alakítják a tagállamok versenyjogi
szabályozását
- Nemzetközi szerződések
- 101. cikk (81. cikk) {nem per se szabály}
o (1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások
közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és
összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti
kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny
megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:
- 101. cikk (81. cikk)
a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy
közvetett rögzítése;
b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy
ellenőrzése;
c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;
d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami
által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik
fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi
szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

- 101. cikk (81. cikk)

- Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan
esetekben, amikor
o vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja;
 o vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja;
o összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja
- hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a
műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a
fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:
a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem
nélkülözhetetlenek;
b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része
tekintetében megszüntessék a versenyt.
- 101. cikk (81. cikk) mentességek
- csoportmentesség
o Mezőgazdaság
o Hadiipar
o Közlekedés (közúti, vasúti, belvízi, tengeri és légi)
- Könnyítések:
o Ex post ellenőrzés (nem kell előzetesen engedélyt kérni a Bizottságtól)
o Nemzeti hatóságok is adhatnak ilyet
- 102. cikk (82. cikk)
- A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a
belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése,
amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.
Ilyen visszaélésnek minősül különösen:
a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek
közvetlen vagy közvetett kikötése;
b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;
c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami
által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik
fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi
szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

• 103. cikk: (1) A 101. és 102. cikkben meghatározott elvek érvényre juttatását szolgáló
megfelelő rendeleteket vagy irányelveket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az
Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel állapítja
meg.
• 104. cikk: A 103. cikk alapján elfogadott rendelkezések hatálybalépéséig a tagállamok
hatóságai országuk jogának megfelelően, valamint a 101. cikk, különösen annak (3)
bekezdése, és a 102. cikk rendelkezéseinek megfelelően döntenek a megállapodások,
döntések és összehangolt magatartások megengedhetőségéről, valamint a közös
piacon meglévő erőfölénnyel való visszaélésről.
• 105. cikk: (1) A 104. cikk sérelme nélkül a Bizottság biztosítja a 101. és 102. cikkben
megállapított elvek alkalmazását. Egy tagállam kérelmére vagy hivatalból
megvizsgálja azokat az eseteket, ahol fennáll ezen elvek megsértésének a gyanúja.
Amennyiben jogsértést állapít meg, javaslatot tesz a jogsértés megszüntetésére
irányuló megfelelő intézkedésekre.
• 106. cikk: (1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a
tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem
 hozhatnak és nem tarthatnak fenn az e szerződéssel, különösen az annak 18. és 101–
109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.
• 107, 108, 109 cikk: Kimondja, hogy azok a tagállami támogatások, amelyek
alkalmasak a verseny torzítására, összeegyeztethetetlenek a közös piac működésével,
és a Bizottság hatáskörébe adja a támogatási program kivizsgálását, míg a Tanács
kezébe a döntést.
• de minimis támogatás – kis összegű állami támogatás, ami nem torzítja a
versenyt
• adhat támogatást abban az esetben, ha az összeegyeztethető a piaccal

Versenyjogi szabályok ágazati hatálya

- A Közösségen belül fokozott igény merült és merül fel a liberalizációval

kapcsolatban, mégis számos olyan terület van, ahol nem ment ez végbe.
• Egy részénél a piaci szerkezet, illetve technológia miatt nem történt meg (pl:
légi szállítás, vasút), más részénél a szabályozásnak tulajdonítanak nagy
jelentőséget (pl: posta, telekommunikáció).
• Sőt három olyan ágazat van, ahol kiemelt szerepe van a regulációnak: a
mezőgazdaság, a szén- és acélipar és a szállítás.
- Mégis összességében elmondható, hogy a versenyszabályok a gazdasági élet
minden területén érvényesek, hacsak maga a Szerződés, vagy a 103. cikk (2)
bekezdés c) pontja eltérően nem rendelkezik.
- Speciális mentesítés: a Bizottság kizárólagos hatásköre hivatalból, vagy kérelemre
lefolytatni az eljárást, határozatot hozni arról, hogy mely döntés, tevékenység
elégíti ki a feltételeket (tagállamokkal konzultál, a Bíróság felülvizsgálhat)

Versenyjogi szabályok személyi és tárgyi hatálya

- A közösségi versenyjog címzettjei a vállalkozások.

- Vállalkozás: minden természetes személy vagy szervezet, amely valamilyen
gazdasági tevékenységet végez, függetlenül attól, hogy milyen jogi formában
működik, székhelye az EU területén található-e, profitorientált-e, milyen a
finanszírozásának módja.
- Gazdasági tevékenység: termékek vagy szolgáltatások piacra vitele: a termelés,
forgalmazás, szolgáltatás gazdasági tevékenységnek minősül, a közhatalmi jellegű
tevékenység (jogalkotás, piacfelügyelet) nem
o fogyasztói szükséglet kielégítése
- Jogi forma: akár természetes személy (licenc szerződést köt valakivel), akár
közjogi státus (önkormányzat közvetít vezetőt a vállalkozás élére), akár magánjogi
státus (társaság végez állami feladatot a kikötőben)

Versenyjogi szabályok időbeli hatálya

- A főbb versenyjogi rendelkezések 1958. január 1-je óta hatályosak. A korábban

megkötött, de a hatályba lépés után is működő megállapodásokra is alkalmazni
kell. Az új tagállamok esetében a csatlakozási szerződésük szerint, a felvételük
időpontjától alkalmazandóak.
 - Az egyéb jogszabályok az általuk meghatározott időben léptek hatályba.

Versenyjogi szabályok területi hatálya

- A versenyjogi szabályok akkor alkalmazandók, ha a közösség területén versenyt

torzító hatás jött, vagy jönne létre, azaz a Közösség tagállamai, Franciaország
tengerentúli részei, azon országok Európában fekvő területei, amelyek
külkapcsolataiért valamely tagállam felelős (pl: Gibraltár, Monaco).
- Tehát nem az EU területén kell létrejönnie a megállapodásnak, vagy a vállalatok
székhelyének nem kell itt lennie, a versenyjogi szabályok ekkor is alkalmazhatóak,
de ez felveti a területen kívüli jogalkalmazás kérdését.
- A Bíróság fejlesztette ki a végrehajtási elvet: a közösségi joghatóság akkor áll fenn,
ha a versenykorlátozó megállapodást az EU-ban hajtják végre
o (~hatáselv: a külföldi eredetű tevékenység felett is fennáll az állami
joghatóság, ha a tevékenység hatása az államon belül érződik).
- Felmerül kérdésként a tagállami és a közösségi versenyjog viszonya.
o A kettő párhuzamosan létezik, a közösségi versenyjogi szabályok nem
törlik a vele ellentétes tagállami szabályokat, de konfliktus esetén a
közösségi jognak kell érvényesülnie függetlenül attól, hogy a tagállami
vagy a közösségi a szigorúbb, azaz a közösségi elsőbbrendű.
o A közösségi és a tagállami versenyjogot tekintve két lényeges különbség
mondható el:
 az EU-s versenyjog az állami eredetű versenykorlátozásokat is
szabályozás alá veszi, míg a nemzetiek erről alig gondoskodnak,
 az egyes versenyjogoknak tipikusan része a tisztességtelen
kereskedelmi magatartások elleni jog, míg a közösségi versenyjog
közvetlenül nem tartalmazza ezeket (egyes vonatkozásait a
fogyasztóvédelmi jog tárgykörén belül szabályozzák).
Versenypolitika:

- Célja a verseny támogatása, mert ez jóléti szempontból hasznos

- Nem a versenyben résztvevők, vagy részt nem vevők megvédése a cél!
- Eddig azt mondtuk: jóléti szempontból a tökéletes verseny az ideális
o a végtelenhez közelítő számú versenyző
- Látni fogjuk, nem az a cél, hogy minden határon túl növeljék a piaci szereplők
számát

Piaci erő:
- Az erőfölény egy vállalkozás által birtokolt olyan gazdasági hatalmi helyzetét
jelenti, amelyben az a szóban forgó piacon az érdemi piaci versenyt jelentősen
korlátozhatja, méghozzá azáltal, hogy módjában áll a többi versenytárstól, az
ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól érzékelhető függetlenséggel eljárni.
Egy ilyen helyzet – a monopóliumtól, vagy kvázimonopóliumtól eltérően – nem
zárja ki egyfajta verseny meglétét, ugyanakkor az ezt élvező társaság, ha nem is
döntheti el, de befolyásolhatja a verseny kialakulásának feltételeit, és
 mindenesetre nagymértékben olyan magatartást folytathat, amely nincs
tekintettel a versenyre, és emiatt mégsem éri kár. (Európai Bíróság)
- A vállalat képes arra, hogy a versenyzői szintnél magasabb árat határozzon meg
- p>MC
- olyan hatalmi helyzet, ahol a vállalkozás korlátozhatja a versenyt anélkül, hogy az
a többiektől függene
o a többiek figyelembevétele nélkül tud árazni –> piaci erőfölényben van
o képes arra, hogy az árát a határköltségnél magasabb szinten határozza
meg, ami magasabb a versenyzői, egyensúlyi árnál
- Ha p>MC, akkor hatékonyságveszteség van
o Statikus megközelítésben
o Árnyaljuk a képet
o ha nagyobb az ár, mint a határköltség, akkor vannak olyan cserék, amik
nem valósulnak meg, ez pedig hatékonyság vesztést eredményez
- Hatékonyság:
o Allokációs
o Termelési
o Dinamikus

Allokációs hatékonyságvesztés

- Kiindulópont: monopólium
o Két részből áll a hatékonyságveszteség: DWL, járadékvadászat
o jelentős piaci ereje van a vállalatnak, az ár magasabb, mint a határköltség
- DWL
o Mivel p>MC, ezért drágábban és kevesebben veszik meg a terméket, mint
amit a technológia lehetővé tenne
o Árrugalmasságtól is függ a mértéke
o azért keletkezik mert az erőforrások nincsenek jól allokálva
 az erőforrásokat lehetne úgy felhasználni még, hogy kölcsönös
cseréket lehessen kialakítani és ezzel a társadalom jólétét
maximalizálni, de azzal a monopólium nem lenne maximalizálva
- Járadékvadászat
o A monopóliumi létből fakadó termelői többletet akarják megszerezni,
ezért
o erőforrásokat áldoznak fel (vö.: Becker [1983])
- Nem megfelelően vannak az erőforrások allokálva, hiszen ebben az iparágban
lehetne nyereséggel alkalmazni, mindaddig, amíg p>MC
 P

CS

Pm
Termelői többlet
=monopolista járaték DWL
MC

MR D

Qm Q

Monopolista járadék: nem kell megkapni ahhoz a monopóliumnak, hogy termeljen

- a változó költséget kell megkapni és fedezni
- Fix költség + profit

Termelési hatékonyságvesztés
- feltételezzük, hogy lenne más technológiára lehetőség, amit alkalmazhatna a
monopólium és ez jobb lenne
- Nincs rákényszerítve, hogy az elérhető „legjobb” technológiával termeljen
- akkor merül fel a társadalom számára, ha az ágazatban a piacierő miatt nincs
rákényszerítve a vállalat, hogy a legjobb technológiával termeljen
- Magasabb az MCmon, mint az MCtv
- Emiatt lehetne nagyobb a CS+PS (termelő és fogyasztói többlet), ha nem ezt a
technológiát alkalmazná
- amiatt van jóléti veszteség mert a vállalat nem áll át a legjobb technológiára
- Két érv:
o darwini természetes kiválasztódás nem érvényesül
o X-hatékonytalanság (Leibenstein [1966]: Allocative Efficiency and X-
Efficiency)
 A vállalatvezetőket nem elsődlegesen a nyereség érdekli, más
tényezők is szerepet játszanak a döntéseikbenlazsáló vezetők
 Ha a technológiai hatékonyságot amiatt nem éri el a vállalat, mert
nincs versenyzői nyomás, akkor X-hatékonytalanság van.
 ha a vállalat amiatt nem a technológiailag hatékony állapotban van
mert nincs versenyzői nyomás
- járadék = termelői többlet
- ha a jó technológiát alkalmazná alacsonyabb lenne a határköltség
o továbbra is monopólium maradna, de alacsonyabb áron termelne és
kevesebbért adna el, többet - ez a társadalomnak jobb lenne
- ha jó technológiára váltana a piros téglalap lenne a termelői többlet, a fogyasztói
többlet pedig a piros háromszög
 - továbbra is képződik holtteherveszteség, jó technológia mellett is, de kisebb
- a fekete területtel nőne a társadalom jóléte

Dinamikus hatékonyságvesztés

- Nincs rákényszerítve, hogy fejlesszen (X-hatékonyság), vagyis amiatt van veszteség,

mert lehetne jobb technológia, ha a verseny innovációra ösztönözné
- ha monopólium van akkor nincs érdeke az innovációban fejlesztésben
o a monopólium csak akkor fejleszt, ha a fejlesztési költséget meghaladja a
profittöbblet
- Innovációs hajlam:
o Nincs monoton kapcsolat a piaci erő és az innováció között
- Nincs egységes elméleti álláspont sem:
o A monopólium kevésbé hajlandó az innovációra
 Tegyük fel, hogy a jelenlegi technológia „magas” költségű, a
kifejlesztendő pedig „alacsony”
 A monopólium akkor vált, ha πa-πm>F,
 Egy versenyző akkor vált, ha πa-πm>F, de a πm=0
o Schumpeter: a monopolhelyzet ösztönöz a K+F-re, mert így lehet fenntartani a
későbbiekben a pozíciót
 azért kell fejleszteni, hogy a monopolista szerep megmaradjon
o Az arany középút:
 Valamilyen „monopolista” védelem kell, hogy fejlesszenek, mert a
fejlesztés járadékát az innovátor akarja kisajátítani (pl.: szabadalmak)
 Valamekkora verseny kell, hogy legyen ösztönzés a fejlesztésre
 nincs monopol kapcsolat a piaci erő és az innováció között
 - Nem lehet cél a piaci erő teljes megszüntetése
- A piaci erővel való visszaélés viszont jólétcsökkentő

Piac meghatározása:

Piaci erőfölény:

A vállalat képes az árait a határköltség felett tartani

- A gond az, ha visszaél a piaci erőfölényével
- Meg kell tudni mondani, hogy mikor van erőfölénye
- Mitől függ az, hogy mekkora lehet az ár?
o A piaci környezet befolyásolja (kereslet – kínálat)

Piac meghatározása:

- Mi a piac?
• Egy hely?
• A verseny?
• Egy módszer?
• Emberek csoportja?
- A piac: egymással versengő vételi és eladási (csere)ajánlatok sorozata, egy módszer a
szűkös javak elosztására
- Ez értelmezhetetlen a jog számára

Érintett piac:

- A versenyszabályozásban a piac: érintett piac (relevant market)

- Ez mindig az adott esetre érvényes meghatározás, a vizsgált ügyhöz kapcsolódik
- Az érintett piac meghatározásával az adott ügy esetében a verseny korlátait akarják
körül írni, meg kell vizsgálni, hogy az adott ügyben mi az, ami helyettesítheti a
terméket
- Keresleti helyettesíthetőség: milyen termékeket lehet bevonni, ami korlátozza az
áremelés nyereségességét
- Kínálati helyettesíthetőség: milyen tevékenységeket lehet bevonni, ami korlátozza az
áremelés nyereségességét

Hipotetikus monopolista teszt

- SSNIP (Small but Significant Non-transitory Increase in Price) 1982, USA

- Kezdetben a fúziók megítéléséhez, később általános vizsgálatokhoz
o a fúziókat engedélyezhetik vagy sem
- A teszt azt vizsgálja, hogy nyereséges lenne-e a vállalatnak (feltételezett
monopolistának), ha a termék árát tartósan, jelentős mértékben megemelné
- A cél az, hogy meghatározzuk azt a legszűkebben értelmezett termékkört, ami esetén
még a vizsgált vállalatnak megérné az árait tartósan megemelni
- Tartósan: legalább egy évig
- Jelentős áremelés: szignifikáns, érzékelhető
 o USA 5%
o EU 5-10%
- Ameddig találunk olyan termékeket, amelyekkel a fogyasztók helyettesítik az
áremelés miatt megdrágult terméket, addig a piac meghatározását folytatni kell,
hiszen addig ezek ugyanahhoz a piachoz tartoznak
- Keresleti helyettesíthetőség:
o Egy adott vállalat megemeli az árait 5%-kal, és ez az áremelés nyereséges lesz,
akkor azt mondhatjuk, hogy nincs olyan termék, amivel helyettesíthetnék a
megdrágult jószágot, vagyis nincs olyan versenykorlátja más termékek
részéről, ami megakadályozná az áremelésben, vagyis
o Ennek a terméknek valószínűleg külön piaca van
o Pl: papírlapok (művészi papír, irodai papír, stb) nem helyettesítik jól egymást,
ezért valószínűleg külön piacon vannak, DE!
o a fogyasztók tudják-e a terméket mással helyettesíteni, nem feltétlen
helyettesíthető a keresleti oldal
- Kínálati helyettesíthetőség:
o Ha egy vállalatnak megvan a lehetősége, hogy átálljon egyik termék
termeléséről a másik termelésére, akkor a kínálati oldalon helyettesíthetőség
lép fel
• Megvan a szakértelme, eszköze hozzá
• Megfelelően rövid idő alatt át tud állni a termelési folyamatban
• Ne legyen magas átállási költség
• Ne legyen magas elsüllyedt költség a termelésnek
o Ha kínálati helyettesíthetőség lép fel, akkor a versenykorlát nem abban
jelentkezik, hogy más termékre állnak át a fogyasztók, hanem hogy az
áremelés ösztönzi a többi termelőt arra, hogy ezt a terméket kezdjék
termelni, ami leszorítaná az árat, ezért nem tenné jövedelmezővé az
áremelést
o Pl: papírpiac egy piac, könnyű átállni
o kínálati oldalon helyettesíthető
- Például:
o Légi közlekedésben mi a piac?
o Pl: Budapest – Brüsszel, Budapest – London, Budapest – Helsinki
o Van lehetősége a fogyasztóknak más légitársaságot használni?
o Tud-e más vállalat erre a vonalra átállni?
- Az ár tulajdonképpen inkább attól függ, hogy mennyi versenytárs van, kevésbé attól,
hogy milyen messze van

Problémák:
- Ha túl szűken határozzuk meg a piacot, akkor mindenki erőfölénnyel rendelkezik
(alkalmazhatatlan eszköz)
- Ha túl tágan határozzuk meg a piacot, akkor kicsi részesedésűnek tűnik az
erőfölényben lévő vállalat:
du Pont eset (1956, USA):
o du Pont érvelése szerint a celofán közvetlenül versenyzik más
csomagolóanyagokkal (nagy a keresztárrugalmasság), ezért a piac
szélesebbnek tűnik, miközben
 o celofángyártásba domináns volt és az árai magasak voltak
- Ha fúzióknál alkalmazzák:
o A tényleges árhoz képest nézik meg az áremelést  lehet, hogy eleve olyan
magas, amit növelve már csökken a profit  túl széles piacmeghatározás
- Ha egy vállalat erőfölényének vizsgálatára:
o A versenyzői árhoz képesti áremelés nyereséges-e

SSNIP eszközök
- jogeseteknél szokták alkalmazni
- (saját)ár-rugalmasság
- keresztár-rugalmasság
A du Pont esetnél USA legfelsőbb bíróság:
o A celofán és más csomagolóanyag között nagy a keresztár-rugalmasság, ezért
ezek egy piacon vannak, amely piacon a du Pont-nak nincs erőfölénye
o Hiba: pont amiatt volt nagy a keresztár-rugalmasság, mert olyan piaci ereje
volt a celofánnál (az ár annyira magas volt), hogy a kicsi áremelés is áttérítette
a fogyasztókat más csomagolóanyagra
- Árkorrelációs próbák: két mutató között akkor van korreláció, ha az egyik
változásának hatására a másik változik
o Termék árak idősorainak ökonometriai vizsgálata
o Feltételezés: „egy jószág piaca az a terület, amelyen belül a jószág árai a
szállítási költségeket leszámítva hasonlóan alakulnak” (Stigler-Sherwin 1985)
- Problémák:
o Időintervallumok megválasztása – mekkora az áralkalmazkodás időigénye
(napi, havi, éves)
o Minőség, tranzakciós költségek változása okozhatja az áradatok divergenciáját
o Különböző piacon lévő termékek árának változása közös tényezők miatt (pl.
jövedelemnövekedés miatt minden terméknek nőhet az ára, mégsincs minden
termék egy piacon)
o A teszt elsősorban arra alkalmas, hogy alacsony korrelációk esetén kimutassa,
hogy nem tartoznak azonos piachoz a termékek (pl: ásványvíz és az üdítőital
nem egy piacon van, mert az árak korrelációs együtthatója negatív volt)
- Árkülönbségek
o Ezzel két termék árszintjének viszonyát vizsgáljuk
o Nagy különbségek esetén valószínűleg nem tartoznak azonos piachoz (de
előfordulhat, hogy ha A termék ára duplája a B árának, akkor is az A árának
emelkedése a B felé tereli a fogyasztókat)
o Minőségi különbségeket mutató piacokon az árkülönbségek kevéssé
használhatók a piacmeghatározásban: pl: bioterméknél a további áremelés
átterelheti a fogyasztókat a sima termékhez
- Termékhasználat, fogyasztói preferenciák vizsgálata
o Más típusú adatok hiányában különösen fontos
o Pl: a bicikli és a tömegközlekedés
- Időszaki piacok, többes piacok
o Ugyanazon termékek más és más időpontban különböző versenykorlátot
jelenthetnek (éttermek: ebéd és vacsora)
 o Ugyanaz a termék a vizsgálat kiindulópontjától függően más termékekkel
kerülhet azonos piacra (busz, vasút, repülő)
- Utó- (másodlagos) piacok
o Termék és pótalkatrész
o A kérdés, hogy az elsődleges termék milyen viszonyban áll a másodlagos
termékkel
o Pl: autó és motorblokk egy piac (nagy hányadát teszi ki), de az autó és az
ablaktörlő már nem
- A földrajzi piac meghatározása

Az eddigiek mellett további tesztek lehetségesek

- Szállítási próba – régiók közötti forgalom vizsgálata
o Forgalom hiánya nem feltétlenül jelenti az elkülönült piacot
o A versenykorlát nem mindig jelenik meg a termékáramlásban, de
fenyegetésként ott van: pl: van valamekkora szállítási költség, ezért nincs
forgalom, de áremelésnél megéri a külföldit venni
- Szállítási költségek vizsgálata
- Egyéb jellemzők
o Nemzeti ízlések különbözősége
o Médiapiacok (nyelv)

Piaci erő értékelése:

- Első lépés az érintett piac meghatározása

- Második lépés:
o A piaci erő megállapítása: a képesség arra, hogy magasabban tartsa árait,
mint a határköltsége
o Mivel lehet mérni a piaci erőt?
o Az erőfölény megállapítása önkényes
- Lerner index:

o mekkora a piaci ereje a vállalatnak, önmagában nem elegendő, tudni kell

minden adatot
- Minél nagyobb az Li, annál nagyobb piaci ereje van a vállalatnak
- Problémák:
o Az MC azért magas, mert monopólium és nem érdekelt a költségek
leszorításában, ezért az Li kicsinek tűnhet
o az MC-t a vállalat sem tudja (nem is érdekelt abban, hogy bemutassa a
tényleges adatait), nemhogy a hatóság
- Megfelelő átalakításokkal:
 - ahol mi a piaci részesedés százalékos értéke, a kereslet árrugalmassága (monopólium
esetén m=1)
o könnyebben becsülhető
- Innen az iparág egészét jellemző piaci erő aggregált mutatója:
- ahol HHI a Herfindahl-Hirschman index
- Proxynak tekinthető (olyan változó, ami közelíti az eredetileg vizsgált változót):
o Piaci részesedés
• minél nagyobb a részesedés annál nagyobb a piaci ereje
• Mivel szubjektív, hogy mikor van erőfölény, ezért az egyes
országokban más-más értéktől számítják:
• UK 25%
• USA magasabb
o Tartalék kapacitás mértéke
o Belépés nehézsége
o Vevők ereje (ha két vállalatnak is van 20-20%-os részesedése, de az egyiknek
1000, a másiknak meg 3 vevője van, akkor nem ugyanakkora a piaci erejük)

5 definíció, 3 rövid kifejtős, 1 hosszú kifejtős, 1 ábra

Hálózatok gazdaságtana, Lock-in hatás

Hálózatok:

Vannak olyan termékek, amelyek a pontosan amiatt népszerűek, mert azzal, hogy a
fogyasztók használják azt, mások számára teremtenek értéket
- A telefonnak csak akkor van értéke, ha másnak is van
- Minden MS Windows felhasználónak haszna származik abból, hogy mások is a
Windowst használják
o A felhasználók alkalmazásokat futtathatnak a többiek gépén (Word)
o Több alkalmazást írnak olyan rendszerre, ahol több felhasználó van.

Hálózati hatások:

- Olyan helyzetekre utalnak amikor a fogyasztók hasznossága, fogyasztói hajlandósága

nő ahogy a felhasználók száma nő
o fogyasztó számára, nem csak a fogyasztás jelenti a hasznosságot
- A hálózati hatások (más néven: hálózati externáliák, vagy kereslet oldali
méretgazdaságosság) olyan helyzetekre utalnak, amkor a fogyasztó fizetési
hajlandósága nő, ahogy a termék felhasználóinak a száma nő
- A nagyobb piacméret értékesebbé teszi a terméket a fogyasztó számára
- Olyan, mint méretgazdaságosság, mivel a nagyobb cégeknek kedvez (és monopolista
pozícióhoz vezet)
- Definíció: Egy termék annál hasznosabb a fogyasztó számára, minél többen
használják
o A fogyasztó hasznossági függvénye nemcsak a fogyasztott mennyiségtől,
hanem a felhasználók számától (hálózat mérete) is függ
o Ui(N;q) - függ a számától
 - Virtuálisan elméletileg megegyezik a méretgazdaságosság jelenségével
o Gyakorlatilag különbözőek, mivel más a piaci végeredmény
- A piacok a monopolista ágazat felé tartanak, mivel a győztes mindent visz szituációk
lépnek fel
- Például: fax, szoftverek egy része, nyelvek, stb

Hálózati hatások típusai:

- Közvetlen hálózati hatás

o A fogyasztók hasznossága közvetlenül függ a fogyasztók számától
o A felhasználás növekedése közvetlenül növeli a többi felhasználók
hasznosságát
o A közvetlen hálózati hatást azonos oldali hálózati hatásnak nevezzük
o Például: telefon, közösségi média, online játékok
- Közvetett hálózati hatások
o nem függ közvetlenül a fogyasztók számától hasznossága
o Az adott termék használatának növekedése a kiegészítő termékek
hasznosságát növeli, ami az adott termék értékét is növeli
o Ezt kereszt oldali hálózati hatásnak hívjuk
o Például: operációs rendszerek, többoldali platformok

Hálózati hatások vs. Hálózati externáliák

- eltérő jóléti hatással rendelkezik

- externália - kompenzálatlan hatás
- ha kompenzált, kompenzálható akkor hálózati hatás
- Egy kulcskérdés az az, hogy a külső hatásokat belsővé tudják-e tenni, vagy tisztán
externáliák maradnak
- Ha van a hálózatnak tulajdonosa/szponzora, aki képes begyűjteni a hasznokat, amit a
hálózat mérete okoz, akkor hálózati hatásról beszélünk
- Ha senki nem tudja begyűjteni a hálózat méretéből fakadó pénzügyi hasznokat, akkor
hálózati externália
- Hálózati externália = kompenzálatlan hálózati hatás

A hálózati hatásból származó problémák

- hagyományos probléma: túl nagy a hálózat:

o Régi típusú negatív externália
o A hálózat túlhasználja a terméket (közlegelő) - nem feltétlen túlhasználja,
hanem a hálózat nem elég nagy
- Az új probléma: egy rossz hálózatba ragad a piac – lock-in
o Ez pont a fordítottja a közlegelőnek: nem elég nagy a hálózat

Hálózati hatások modellezése:

Rohlfs (1974) már bemutatta a hálózati hatásokkal jellemezhető piac működését

 - Képzeljük el a kábelszolgálatást, ahol a fogyasztók belépésének van költsége, de a
szolgáltatás nyújtásának utána már nulla a költsége
o A szolgáltató csak a belépési díjat kéri el, mást nem
o A termék fogyasztói értékelés egyenletes eloszlású 0 és 100 dollár között, vi
jelöli a hasznosságot. Így a fogyasztó rezervációs ára f ∙ vi ahol
f azon fogyasztók aránya, akiket ellátnak a szolgáltatással
o Az i-edik fogyasztó kereslete:
- Legyen a marginális fogyasztó értékelése: v*=p ∙ f
- A cég az összes olyan fogyasztót ellátja, akiknek az értékelése ≥ v*
- Az f arányra kifejezve:
f= 1 – v*/100 = 1 – p ∙ f/100
- Így az inverz keresleti függvény
p = 100 ∙ f ∙ (1 – f)
- Az inverz keresleti függvénynek van növekvő és csökkenő szakasza is, ami azt jelenti,
hogy két f aránynál is kiszolgálhatják a piaci keresletet.

Ha 30 % nál 22,22 - ha pont ennyien használnák akkor a szolgáltatónak 22,22 kell kérni
- Ha ennyire árazza be és csak 20% használja akkor a fogyasztók kevesebbre értékelnék
a szolgáltatást, miközben a szolgáltató ugyanúgy 22,22-t kér el
- ebben az esetben a fogyasztó számára nem éri meg csatlakozni
- a fogyasztók elpártolnak, kevesebb felhasználó lesz és a hálózat mégkevésbé lesz
értékes
- csökkenni kezd az ár egészen addig ameddig a felhasználóknak megéri, majd eltűnik a
hálózat – önmagát gerjesztő folyamat

Ha 40% a felhasználók száma és csak 22,22 az ár

- a fogyasztók számár többet ér, mint ami az ára
- a fogyasztók száma ezért nőni fog, nőni fog a hálózat
- ez egyre értékesebbé teszi a hálózatot

- Rohlfs modellje világosan bemutatja a potenciális problémákat, ami a hálózati

hatásból származnak:
- 1. A piac tulajdonképpen megszünteti önmagát
- 2. Többszörös egyensúly jöhet szóba: két szakaszon egy-egy pont lehet egyensúlyi
o az egyik instabil, így könnyen nullára csökken a hálózat mérete
o a másik stabil, nehezen lehet kizökkenteni a piacot innen
 - Rohlfs modellje egy monopólium modellje, de világosan mutatja a helyzetet az
oligopol szituációkra is
o A piac összezuhanhat
o A verseny elvadulhat – az a cég, amelyik nem képes a kritikus tömeget elérni,
az nem csak hogy kisebb lesz a másiknál, hanem megszűnik létezni
o Többszörös egyensúly jöhet szóba – a piacok „elborulnak” az egyik szabvány
felé
o A győztes rendszer nem feltétlenül a legjobb lesz.

Lock-in hatás

Pozitív visszacsatolás:

- A pozitív visszacsatolás hatása, hogy az erősebb még erősebb, a gyengébb még

gyengébb lesz.
o A fogyasztók a hálózat méretét értékelik, és azt a hálózatot kedvelik, ami
„nagyon használva van”
o A nagy hálózatok mellett, a kisebbek ellen dolgozik
- A fogyasztói várakozások kritikus szereppel bírnak
- A lényegi átváltás/trade-off: teljesítmény és kompatibilitás
o Teljesítmény: új, inkompatibilis technológia bevezetése pl.: XBOX
o Kompatibilitás (kontrollált migráció): egy meglévő technológiára
fejlesztés/upgrade
- A piacokat könnyen „elborulóvá” teszi:
o Egy hálózat marad, a többi kiszorul
o Például: VHS vs Betamax

A pozitív visszacsatolás forrásai

- Kínálat oldali méretgazdaságosság

o Csökkenő átlagköltség
o A határköltség kisebb, mint az átlagköltség
o Példa: információs javak, autógyártás
- Kereslet oldali méretgazdaságosság
o Hálózati hatások
o Például: fax, email, web, VHS vs Betamax,
Wintel vs Apple

A győztes mindent visz

- A hálózati hatások miatt a nagyobb hálózatoknak előnyük van a kisebb hálózatokkal

szemben
- Ez egy kereslet oldali méretgazdaságosságnak minősül
- Nagyon sok információs jószágnak „régimódú” kínálat oldali méretgazdaságossága is
van, mivel a fix költségek extrém magasak és a változó költségek nagyon alacsonyak.
 - Azonnali skálázhatóság: a kibocsátás extrém gyors növelésének képessége. Ez nem
egyenlő a nulla közeli határköltséggel (bár leggyakrabban azzal jár), sokkal inkább
arra utal, hogy nem-specifikus eszközöket/inputokat igényel a növekedés.
- Mindezek ahhoz vezetnek, hogy a legnagyobb vállalat/hálózat két előnnyel
rendelkezik a kisebb versenytársakkal szemben:
o Alacsonyabb költségek
o A fogyasztók magasabb fizetési hajlandósága

- A nagyobb hálózatoknak előnyük van méretükből adódóan

Az első belépő előnye – Az első mindig nyer?

- Mivel a nagy hálózatoknak előnye van, úgy gondolhatnánk, hogy a siker kulcsa az,
hogy valaki először lépjen be a piacra, amivel a nagyobb felhasználói bázisra tesz
szert, ez pedig versenyelőnyhöz juttatja
- Marketing szakértők abban látták a bizonyítékot, hogy az első belépők dominálták a
múltban a saját iparágukat és ez a high-tech cégek esetében még inkább igaznak
kellene lennie.
- A lock-in / lekötés / bezárás elmélete új elméleti alapot ad arra, hogy az első belépő
nyer
- Nem feltétlen nyer az első belépő:
- A hibákat is ez követi el először, ez „tapossa ki” az utat a piacon
- A későbbi belépők tanulhatnak ezekből hibákból

Lock-in
- Hálózati hatások miatt a fogyasztók összességének a váltási költségei jelentősek
lesznek
o Talán még rosszabb egyéni lock-in
- Előfordulhat, hogy a piacok nem a legjobb technológiát alkalmazzák, még akkor sem,
ha az amúgy hatékonyabb lenne
o QWERTY vs DSK, vagy VHS vs Beta a leggyakrabban emlegetett példák.
- A történet egy koordinációs problémára utal
o Mindannyian jobbnak tartjuk a Beta szabványt (jobb a képminőség)
o Ennek ellenére a VHS dominál, és a legtöbb film VHS-en van
o Mindaddig, amíg azt gondoljuk, hogy mindenki más VHS-t vesz, addig mi is
VHS-t veszünk

Beta-VHS történet

- A „sztori”
o A Betamax jobb mint a VHS
§ a Sony dobta először piacra a Betamaxot, első ilyen technológia
§ piaci kudarc mert a Betamaxnak jobb a minősége, jobb kép és hang
§ lock-in -» egy rosszabb technológia, de több felhasználó
o A VHS hamar vezető pozícióra tört és a hálózati hatások miatt a domináns
szabvány lett, annak ellenére, hogy inferior technológia
 o A hálózati hatások miatt a gyári műsoros kazetták VHS-en voltak elérhetőek,
és az emberek, akik kölcsönözni akarták a kazettákat, a jó választék érdekében
VHS lejátszót vettek
- Valós történet
o A Betamax volt az első a piacon, de a szalag csak 1 órás volt
o Sony (a Beta kifejlesztője) nem adta bérbe a szabványt, a JVC viszont igen (az
RCA-val megosztotta a szabadalmat)
o Az igazán lényeges különbség a szalag méretében és kezelésében volt
o A VHS kazetta mindig hosszabb volt, ez volt a döntő
o A Beta a profi eszközök között terjedt el, nem az otthoni használatban

QWERTY „sztori”

- Ez a leghíresebb eset:
o Egyszerűen lehet értelmezni a minőséget
o Egybevág azzal, amit a „káoszelmélet” hívei mondanak az előre nem látható
kis események sorsdöntő hatásáról
- Az emlegetett történet:
o A QWERTY kiosztást arra alkották meg, hogy lassítsa le a pötyögést, ezzel
akadályozva meg a kalapácsok összeragadását
o Cincinnatiben egy híres gépíró versenyen egy profi gépíró (Christopher Sholes)
a két ujjal pötyögtető versenyzőket elverve nyerte meg a versenyt. Ez a kis
esemény vezetett ahhoz, hogy ma is ezt használjuk, mivel akkor a QWERTY-t a
gyorsasággal azonosították a verseny után.
o August Dvorak az 1930-as években megalkotott egy billentyűzetkiosztást,
hogy felgyorsítsa a dolgokat
o A II.vh alatt az amerikai hadsereg tesztelte a billentyűzetet, és azt találta, hogy
az 40%-kal felgyorsítja az írást, így egy átképzés 10 nap alatt megtérül
o Ennek ellenére a Dvorak Special Keyboard sosem terjedt el.
- A valós történet
o Valójában sok íróverseny volt, ahol a QWERTY nyert (a többségét megnyert),
ezek közül csak egy volt Cincinnatiben
o Egy 1954-es Dvorak billentyűzet teszt semmi előnyt nem talált a Dvorak
billentyűzetre való átállás esetére
o A hadsereg tanulmányát befolyásolhatta az a tény, hogy a tanulmány szerzője
éppen Dvorak volt, aki megalkotta a DSK-t és a szabadalom birtokosa volt
o Az ergonómiai tanulmányok alátámasztják, hogy a QWERTY egy jó kialakítás,
és nem sok különbség van a DSK-hoz képest, legalábbis gyorsaságban nem
igazán jelentkezik