21.1.

ALAKZATOK
Tk. 138 - 143. oldal
https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_10/lecke_02_021

Egy-egy szépirodalmi mű stílusának elemzésekor a művészi szövegben lévő kapcsolatokat is

vizsgálni kell, amelynek során két dologra figyelünk:
- milyen viszonyban vannak az adott stíluselemek a maguk egyediségében az
általánossal, a nyelvben megszokottal
- milyen kapcsolatba lépnek ezek a stíluselemek a szövegben egymással

Alakzatok: a szövegen belüli sajátos nyelvi-stilisztikai viszonyokat, a nyelvi egységek

jellegzetes kapcsolódási módját nevezzük alakzatoknak.

A művészi nyelvhasználatban a nyelvi elemek elrendezésének három fő típusa van:

a) ismétlés
b) kihagyás
c) felcserélés.

I. ISMÉTLÉS: változatos eljárás a szövegformálásban; a mondanivaló erősítésének

egyik eszköze.

1. szókezdő hang ismétlése az egymást követő szavakban – alliteráció (betűrím)

pl. barna bércek berkei

2. a legegyszerűbb formája egy szó vagy szerkezet többszöri előfordulása a

szövegben
pl. „Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek…”

„Sírni, sírni, sírni” (Ady E.)

3. az ismétlés különleges formája a szótőismétlés (figura etimologica)

pl. „… halálnak halálával halsz.” (Halotti beszéd)

„Virágnak virága” (Ómagyar Mária-siralom)

4. felsorolás: azonos mondatrészi szerepben levő, de nem rokon értelmű szavak

egymás után való említése.
pl. „Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol,
Küzd, hömpölyög, él s éltet szűntelen.” (Arany László)

5. részletezés: a felsorolással rokon, aprólékos kibontása, újabb jegyek

megnevezésével segít egy-egy fogalom tisztázásában.
pl. „Tavaszodik, lágy az idő,
Kihajt a fű, kövéren nő.” (Arany János)
6. halmozás: azonos mondatrészek ismétlődése, rokon értelműek.
pl. „Én szívem, lelkem, szerelmem,
idvez légy én fejedelmem.” (Balassi Bálint)

„Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl.” (Vörösmarty Mihály)

7. fokozás: annyival több a halmozásnál, hogy a megismételt azonos

mondatrészek között fokozati (értelmi vagy hangulati) különbség van.
pl. „Zengett az ég szörnyen, csattogott, villámlott…” (Arany János)

8. gondolatritmus: hasonló szerkezetű mondatok, teljes gondolatok

meghatározott rendben való ritmikus visszatérése.
pl. „Örökkön háborog a tenger.
Örökkön zúgnak a lombok.
Örökkön fájdalmas az ember.
Örökkön kicsik a dolgok.” (József Attila)
A gondolatritmus egyik önállósult fajtája a refrén – minden versszak végén
visszatérő gondolat.

9. ellentét (paradoxon): ellentétes jelentésű szavak, kifejezések szembeállítása a

mondanivaló kiemelése céljából; a feszültségkeltés egyik fontos eszköze.
pl. „Rabok legyünk vagy szabadok?” (Petőfi Sándor)

„Én bús szívem vidámsága” (Balassi Bálint)

látszólagos ellentét (oximoron)

pl. „felszentelt hóhéri” (Batsányi János)

10. párhuzam: hasonló felépítésű szerkezetek egymás mellé állítása; párhuzam

lehet a tagmondatok, a mondatok vagy nagyobb szövegegységek között:
pl. „Hervad az a rózsa,
Kinek színe nincsen,
Bágyadt az a madár,
Kinek társa nincsen.”
Házi feladat:
Keresd ki és mutasd be, hogy az alakzat (ismétlés) mely fajtája található meg az
alábbi idézetekben!

1. „Wolfnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné. Wolfné. Wolfné.” (Örkény István)

2. „És folyton – folyvást ordított a vész” (Vörösmarty Mihály)

3. „Áldjon vagy verjen sors keze,

Itt élned, halnod kell.” (Vörösmarty Mihály)

4. „Hej, ne búsulj s ne bánkódj,

Ne is siránkozzál!” (népdal)

régi Mf. 82/1.

régi Mf. 82/2.
régi Mf. 83/3.

+ lehetőség: fenti okostankönyv feladatai