A XX.

SZÁZADI MODERN MŰVÉSZET

AVANTGÁRD
Tk. 12. 10 - 14. oldal
https://zanza.tv/irodalom/avantgard/avantgard-alkotok-es-szemelvenyek
https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/az-avantgard/
https://www.nkp.hu/tankonyv/kommunikacio_magyar_10/lecke_04_023

A szó eredete, jelentése: „avant garde” – fr. katonai szakkifejezés, jelentése = előőrs.
A fogalom meghatározása:
A XX. század első felének művészeti forradalma, mely az új, minden eddigi hagyománytól
tudatosan eltérni akaró művészeti irányzatokat foglalja magába. Úgy tartották, hogy a
hagyományos művészet a megváltozott világból semmit sem képes kifejezni. Aktivista
művészetet hoztak létre, céljuk az emberi erkölcsök és társadalmi viszonyok átalakítása volt.
Tehát az avantgárd egy gyűjtőfogalom, melyet önmagukban is heterogén, időben, térben
változó irányzatok elnevezésére használunk. Az elnevezés nem honosodott meg mindenütt,
van, ahol modernizmusként említik.

EXPRESSZIONIZMUS
Idő, 1905 – 1920/1925.
a szó eredete latin – expressio = kifejezés (kinyomás)
Társadalmi környezet Az első csoport Drezdában (Németország) alakult. A mozgalom
mélyen gyökerezik az általános társadalmi válságban. A freudizmus
és az egzisztencializmus is nagy hatást gyakorolt rá. Tiltakoztak az I.
világháború ellen. A háború végén az expresszionisták egy része
kapcsolatba került a munkásmozgalommal.
Jellemzők Erős szociális érdekeltség.
Cél a világ „megjavítása”.
A szenvedő emberek „felszabadítása” a konvenciók fogságából.
A személyes, belső érzelmek szenvedélyes kifejezésére törekedtek.
Az ember belső szorongó látomásait igyekszik kivetíteni.
Az erősen torzított formák, hangsúlyos színek az alkotó belső
élmény- és érzelemvilágának kivetítését szolgálták, amelyet nem
egy esetben az emberfeletti, túlvilági erőktől való félelem táplált.
Néhány Edvard Munch: Sikoly
képzőművészeti Georges Rouault: A megkorbácsolt Krisztus
alkotó és alkotás Franz Marc: Tigris
Vaszilij Kandinszkij: Afrikai improvizáció
Irodalmi jellemzők Mind a három műnemben megjelenik.
Extatikus metafora és igehalmozás, a hagyományos logikát felborító
csapongó mondatfűzés, látomásos képalkotás, belső látomások
kivetítése.
Igék, főnévi igenevek, indulatszók nagy szerepe.
Felkiáltó mondatok gyakorisága.
Kétféle irány: társadalmi igazságtalanságok / egyéni lét gondjai –
közös részvét, szenvedés kifejezése.
Alkotók: Bertolt Brecht – epikus színház,
Gottfried Benn (Szgy.-)
FUTURIZMUS
Idő, 1909 – 1944.
a szó eredete latin – futurum / olasz - futuro = jövő
Társadalmi környezet Szülőhazája Olaszország.
Két fő változata közül az olasz – Marinetti vezetésével – Mussolini
fasiszta mozgalmához csatlakozott.
Oroszországban Majakovszkij és társai 1917-ben a szocialista
forradalom hívei lettek.
Jellemzők A jövő megszületését hirdették.
A múlt tagadása.
A művész legfontosabb feladata a világ, az élet lényegének a
megragadása, ezt pedig a mozgásban, a dinamikában és a
lendületben határozták meg.
A modern nyüzsgő nagyvárost, a technikát, a sebességet
dicsőítették.
Legfőbb eszménynek a gépeket tekintették.
Kulcsfogalmai még: az erő, a veszély, a merészség, a lázadás, a
küzdelem, a lendület és a zörej.
A mozgások egymást követő fázisainak egyidejű megjelenítésével a
mozgást érzékeltették.
Vizuális kifejezőeszköze az agitatív plakát is.
Néhány Umberto Boccioni: A kerékpáros dinamikája
képzőművészeti Giacomo Balla: Elvont sebesség és zaj
alkotó és alkotás Tullio Cravali: A városra ereszkedve
Irodalmi jellemzők A mozgalom atyja az olasz, de franciául is író Marinetti, 1909-ben
adta közre programhirdető kiáltványát: A futurizmus megalapítása
és kiáltványa. (Szgy. 9-10. o.) Ezzel indul el az első irodalmi
avantgárd mozgalom.
Marinetti: Óda a verseny-automobilhoz (Szgy.-)
Mozgalmasság hatását keltő nyelvhasználat.
Elvetik a hagyományos mondattant és ritmikát.
Különleges tipográfiai eljárások, matematikai, zenei jelek.
Az orosz-szovjet futurizmus kiemelkedő alkotója lett Majakovszkij,
szerzőtársakkal együtt elkészített kiáltványa és egyben
versgyűjteménye: Pofon ütjük a közízlést. (Szgy. -)
Sajátos versformája a lépcsőzetes vers.

SZÜRREALIZMUS
Idő, 1922 – 1945. Napjainkban is hat.
a szó eredete francia – surrealisme = valóságfölöttiség
Társadalmi környezet Franciaországból indul.
Egyes csoportjai, alkotói a baloldali eszmékkel, mozgalmakkal
tartottak kapcsolatot. A fasizmus uralomra törése után újra
egységesen lépnek fel, a háború végéig a szürrealizmus a művészeti
ellenállás egyik formája lesz.
 Jellemzők Célja: az ember felszabadítása a társadalmi konvenciók alól, de a
romboláson túl a lehetőség keresése is, hogy az ember újra
megtalálja szabadságát.
Pszichoanalízis, egzisztencializmus hatása.
Néhány Salvador Dali: Lágy szerkezet főtt babbal; A polgárháború előérzete;
képzőművészeti A lángoló zsiráf
alkotó és alkotás Joan Miro: Katalán táj
Marc Chagall: Én és a falu; A muzsikus
Max Ernst: Tébolyult hold
Georgio de Chirico: Az óra rejtélye; Metafizikai táj fehér toronnyal
Irodalmi jellemzők A valóságot, a lényeget a tudat minél teljesebb kikapcsolásával, a
lélek mélyrétegeiben keresi.
Meghatározó lesz a szimultanizmus.
A szürrealista vers központi eleme a kép, melynek szélsőségig vitt
szabad asszociációk, féléber képzettársítások.
Önműködő írás: a művész a tudatalattiból felmerülő gondolatokat,
képeket, látomásokat minden értelmi ellenőrzés nélkül lejegyzi.
Fellazult szerkezet.
Alkotók: André Breton (Szgy.-)
Louis Aragon
Paul Éluard (Szgy. -)
Guillaume Apollinaire – képvers/kalligramma (Szgy. 11. o.)
Franz Kafka (Szgy. 17 - 46. o.)

DADAIZMUS
Idő, 1916 – 1922.
a szó eredete Francia eredetű dada szó – találomra egy lexikonból választott név
– sokféle jelentéssel bír különböző nyelveken, például dajka,
igenlés, lovacska… De tekinthetjük úgy is, hogy nincs jelentése a
DADA szónak, „csak” a lázadást és a tagadást jelképezi.
Társadalmi környezet Zürichben (Svájc) jött létre, létrehozói a háború elől menekültek
Svájcba.
A háború okozta kiábrándultságban, a háború utáni
kilátástalanságban jött létre, inkább lelki magatartás, mint
művészeti irányzat.
Az ifjúságnak a világban uralkodó zűrzavartól való undorát és
kétségbeesését szólaltatta meg.
Jellemzők Lázadás, tagadás jellemzi.
A legradikálisabb avantgárd irányzat.
Végletes elvetése a polgári világnak és a kulturális
hagyományoknak, művészeteknek.
Politikai, erkölcsi és esztétikai téren is tagadtak minden szabályos
rendet, logikus értelmet.
A múltat elvetették, a jövőben nem bíztak, csak a jelenben való
gátlástalan cselekvés jogosultságát hirdették.
Eszközük a meghökkentés, a botrányokozás, a megbotránkoztatás.
 Például felszeletelt képekből, fényképkivágásokból, ragasztott
hulladékokból létrehozott alkotások.
Néhány Marcel Duchamp: Forrás
képzőművészeti Raoul Hausmann: A műkritikus
alkotó és alkotás Hans Arp: Erdő: földi alakzat
Irodalmi jellemzők Tristan Tzara első dadaista kiáltványa – 1916. (Szgy. -)
A versek: véletlenszerűen kiválasztott szavakból rakják össze;
montázsszerűség, tiszta zeneiségen alapuló halandzsaversek; új
tipográfiai megoldások.
Alkotók: André Breton (Szgy. -)
Hugo Ball
Louis Aragon
Paul Éluard (Szgy. -)

KUBIZMUS
Idő, 1907 – 1914.
a szó eredete latin – cubus = kocka szóból
Társadalmi környezet Létrejöttében nagy szerepe van az Európán kívüli kultúrák
megismerésének.
Jellemzők Minden avantgárd irányzat kiindulópontja. Célja a világ
„újrafelfedezése”.
Szinte csak a festészetben létezett.
Felszabadította a teremtő erőt.
A festészetnek nem az a feladata, hogy történetet mondjon el,
hanem, hogy megszerkesszen egy addig nem létező képi valóságot.
A látvány tárgyait mértani formákká, geometrikus testekké
bontotta fel.
Mellőzik a klasszikus perspektívát.
Egyszerűsített, semleges hatást keltő színeket alkalmaznak.
A cél olyan képszerkezet létrehozása, mely megfelel a relativitás
tér- és idő-felfogásának.
A különböző látószögekből nyert képeket egybekomponálták =
szimultanizmus.
Típusai: plasztikus, analitikus, mértani kubizmus.
Néhány Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok (1907-ben ez az alkotás
képzőművészeti indította el a kubizmust.); Három muzsikus; Guernica
alkotó és alkotás Georges Braque: Vizeskancsó és hegedű
Fernand Léger: Aktok az erdőben
Juan Gris: Poharak, újság és egy üveg bor
Irodalmi jellemzők Az irodalomra kevéssé hat.
Apollinaire a kubista festészet támogatójaként lépett fel, például a
Kubista festők című írásában.
Ilyen jellegű kubista eljárás figyelhető meg verseiben is például: A
Mirabeau-híd (Szgy.-), illetve képverseiben – Kalligrammák – is.
A „szimultanizmus” nyelvi eszközei: laza mondatszerkezet, a
mellérendelés és a kötőszóhiány, a montázstechnika.
KONSTRUKTIVIZMUS
Idő, 1917 – 1935.
a szó eredete latin – constructio = összeszerkesztés, felépítés
Társadalmi környezet Oroszországban jön létre, majd a Szovjet – Oroszországban, ahol
több konstruktivista csoport is működött.
Többféle heterogén törekvés gyűjtőneve.
Egy új társadalom felépítésének a gondolata ösztönözte a
művészeket.
Jellemzők Teljes elszakadást hirdettek a művészet régi formájától.
Helyette bevezetett fogalom az „intellektuális termelés”.
A művésznek a mérnökhöz hasonló tevékenységet kell folytatnia.
A világ technicista jellegű újjáteremtésére törekedtek.
Jelszavuk: Le a művészettel! Éljen a technika!
Jövőközpontú világkép.
A mindennapi élet a világ modellje volt a szemünkben, melynek
logikáját, konstrukcióját a művészetnek kell megjelenítenie.
A kompozíciókat szigorú mértani formákból építik fel síkban vagy
térben.
Néhány Piet Modrain: Vörös-sárga-kék kompozíció
képzőművészeti Kassák Lajos: Kompozíció
alkotó és alkotás Moholy-Nagy László: Fény-tér modulátor
Irodalmi jellemzők Az irodalomra kevéssé hat.

Az „izmusokat” szokás formabontó és formaépítő szerepük szerint is csoportosítani:

FORMABONTÓ közös jellemzői FORMAÉPÍTŐ közös jellemzői
Indulatosak, érzelmi alapon közelítenek az Higgadtabban, értelmi, gondolati alapon
ábrázolt valósághoz. közelítik meg a világot.
A hagyományos formák teljes lerombolása A leghagyományosabb formákig bontják le a
után új valóságot építenek. valóságot, majd azokból építkeznek.
Minden művészeti ágban hatni tudnak. Csak képzőművészeti irányzatok.
futurizmus kubizmus
expresszionizmus konstruktivizmus
dadaizmus
szürrealizmus

Az avantgárd továbbélése: a NEOAVANTGÁRD (Tk. 12. -)

A 20. század első felének avantgárd irányzatait újra felfedező művészeti – elsősorban képzőművészeti –
irányzat elnevezése a neoavantgárd, mely az 1960 és 1975 közötti korszakra tehető.
Az ezt követő időszakra már a posztmodern elnevezést használjuk.
A neoavantgárd a nyugati típusú polgári társadalom elleni lázadást jelentette. A fiatalok számára a társadalom
már nem tudott eszményt nyújtani, ezért a társadalom és a művészet radikális megújulására törekedtek. Ebben
is erős a mozgalomszerűség, a politikához és a filozófiához való kötődés. A neoavantgárd olyan kérdésekre
kereste a választ, mint például az elit és a tömegkultúra kettéhasadása.
Bázisát a fiatalok adják, egyetemisták, beatnemzedék, hippimozgalom.