Elektromágnesség, emelt szint

1) 2006 okt. Egy 2 10 4 Ω ellenállású, 3 mm2 keresztmetszetű vezetőből egy 2 cm x 3 cm -es téglalapot
formálunk s azt egy a téglalap síkjára merőleges irányú, időben változó nagyságú mágneses mezőbe he-
lyezzük. A grafikon a mágneses indukció nagyságát mutatja az idő függvényében. Ábrázolja a drótban
indukálódó áram erősségét az idő függvényében!

2) 2007 máj./1. A Naprendszerben egy, a Földhöz közeli helyen a mágneses indukció értéke B= 10-5 T. A
napszéllel érkező elektronok ( e ) és α-részecskék(24 He ++) ennek hatására spirális pályán kezdenek mo-
zogni. Mennyi a körmozgásukhoz rendelhető periódusidejük aránya? mα= 6,6⋅10-27 kg, me= 0,91⋅10-30 kg, e =
1,6⋅10-19 C

3) 2008 máj.2/4. Az ábrán látható berendezésben a K katódot izzítják, s emiatt nulla kezdősebességűnek
tekinthető elektronok lépnek ki belőle, amelyek az A anód felé gyorsulnak. Az anód egy rács, amelyen
átrepülnek az elektronok, majd állandó sebességgel, vízszintes irányban egy kondenzátor függőleges irá-
nyú, homogén elektromos terébe hatolnak. Az elektronok a kondenzátoron áthaladva egy képernyőbe csa-
pódnak be. A változtatható ellenállás az U0 feszültséget U1 = 45,5 V és U2= 4 V arányban osztja. A kon-
denzátorlemezek távolsága 1 cm. (Az elektronok sebessége elhanyagolható a fénysebességhez képest, a
gravitáció hatásától eltekintünk.
a) Mekkora sebességre gyorsulnak fel az elektronok?
b) Milyen irányú és erősségű homogén mágneses teret alkalmazzunk a kondenzátorlemezek között, hogy
a nyaláb egyenesen haladjon át a lemezek között?

4) 2008 okt./? B indukciójú, homogén mágneses mezőben egy m tömegű, q töltésű pontszerű test mozog v
sebességgel. A testhez egy l hosszúságú, súlytalan fonál van hozzákötve, amelynek másik vége rögzítve
van. Az ábra mutatja a test elhelyezkedését egy pillanatban. A sebesség iránya, a fonál és a mágneses
indukció egymásra kölcsönösen merőlegesek. A test súrlódásmentesen mozog, rá csak a fonál és a mág-
neses mező hat, a gravitációt nem kell figyelembe venni! (A töltés pozitív, a mágneses indukció iránya a
papír síkjából kifelé mutat.) Adatok: B = 2 T, m = 2 g, q = 3 mC, l = 5 m
a) Mekkora a v sebesség nagysága, ha a fonál a mozgás során végig egyenesen marad, de erő nem ébred
benne?
b) Mekkora lesz a fonálerő, ha az előbbi sebesség háromszorosával indul el a test?
5) 2009 máj./3. Egy részecskefizikai kísérletben egy részecskenyaláb érkezik homogén mágneses mezőbe,
melyben két detektor van elhelyezve. A részecskenyaláb protonokból, neutronokból, deutérium-magokból
(deuteronokból) és alfa-részecskékből áll. A részecskék sebessége egységesen 1000 m/s. Tudjuk, hogy a
D1 detektorba csapódnak a protonok.
a) Mekkora a mágneses tér B indukciójának nagysága?
b) Milyen részecskék érik el a D2 detektort?
c) Hová kellene helyezni azt a detektort, amivel a neutronokat szeretnénk számlálni?
A mágneses indukció iránya a papír síkjára merőleges. A gravitációs tér hatásai elhanyagolhatóak. A proton
töltése qp= 1,6 • 10-19C , tömege mp= 1,67 • 10-27 kg .

6) 2010 máj.1. Egy elektron olyan mágneses térben mozog, melyet két, egyenként homogén, egymással pár-
huzamos (az ábra síkjába befelé mutató), de különböző nagyságú mágneses mező alkot. t0 időpillanatban
az elektron éppen a két térfelet határoló síktól indul, a síkra merőlegesen 105 m/s sebességgel, és az ábrán
látható, félkörökből álló pályát írja le. Az első térrészben a mágneses indukció nagysága 5,7⋅10-7 T, a
második térrészben az elektron által leírt körpálya sugara kétszer akkora, mint az első térrészben leírt kör-
pályájának sugara. t 1 időpillanatban az elektron ismét a két térfelet határoló síkra ér. Adatok: e = 1,6.10-19
C, me =9,1.10-31 kg
a) Mekkora az elektron által leírt körpályák sugara?
b) Mekkora a mágneses indukció nagysága a második térfélen?
c) Mennyi utat tesz meg az elektron összesen t0 és t1 között?
d) Mennyi idő telik el t0 és t1 között?

7) 2014m2/3. Egy a-részecske 0.5 m sugarú körpályán mozog 10-4 T erősségű homogén mágneses térben.
Határozza meg az a-részecske sebességét és de Broglie-hullámhosszát!

8) 2015.o/4. Egy nagyméretű, hosszú, A1 = 200 cm2 keresztmetszetű egyenes, légmagos tekercs belsejébe
 egy kisebb, rövidebb, A2 = 40 cm2 keresztmetszetű, N2 = 100 menetszámú, szintén légmagos tekercset
helyezünk el úgy, hogy a két tekercs tengelye egymással párhuzamos. A mellékelt grafikon mutatja a
nagyméretű tekercs keresztmetszetének (egy menet) fluxusát az idő függvényében a [0 s; 5 s] időinterval-
lumon.
a) Mekkora a mágneses fluxusa a belső tekercs egyetlen menetének a [0 s; 2 s] időintervallumban?
b) Ábrázolja a belső tekercsben indukált feszültséget az idő függvényében a [0 s; 5 s] intervallumon! A
feszültséget ideális voltmérővel mérjük!

9) 2016.o/4. Egy rezgőkör egy 100 nF kapacitású kondenzátorból és egy vasmaggal ellátott tekercsből áll. A
rezgőkörről oszcilloszkóppal készült felvétel a létrejött rezgést mutatja. Az ábrán egy vízszintes beosztás
100 µs időt jelent (azaz egy rácsvonalköz 500 µs-ot).
a) Az ábra segítségével állapítsa meg a rendszer sajátfrekvenciáját!
b) Számítsa ki a tekercs induktivitását!
c) Hogyan változik meg a rendszer sajátfrekvenciája, ha kivesszük a vasmagot a tekercsből? Válaszát
indokolja!

10) 2018.o.2. A szobában a Föld mágneses tere homogénnek tekinthető, nagysága 5*10-4 T. Egy 1200 mene-
tes, a = 10 cm oldalhosszúságú, négyzet keresztmetszetű tekercset egyenletesen forgatunk a mágneses
indukcióra merőleges tengely körül oly módon, hogy a tengely a tekercs közepén menjen át, és a négyzet
középvonalába essen.
Értelmezze az adott kísérleti elrendezéssel előállított váltakozó feszültség létrejöttének okát! Mekkora
szögsebességgel kell a tekercset forgatnunk, ha generátorunkkal 0,5 V-os effektív értékű váltakozó fe-
szültséget szeretnénk elérni?

11) 2019.m.3. Egy, a papírlap síkjára merőleges mágneses tér indukciója B = 2 T, a tér tartományának széles-
sége d = 50 cm. A mágneses tér határára merőlegesen egy m = 40 pg tömegű, Q = 20 pC pozitív töltésű
részecskét lövünk be a mágneses térbe v = 1000 m/s sebességgel.
 a) Mekkora volt a gyorsítófeszültség, amelyet a részecske belövéséhez használtunk? (A részecske kez-
dősebessége elhanyagolható.)
b) Mekkora a mágneses térben a részecske körpályájának sugara?
c) Mekkoray távolsággal térül el a részecske a téren áthaladva az eredeti belövési irányára merőlegesen?

12) 2019.m2.3. A világűrből egy 4*106 m/s sebességű proton lép a Föld mágneses terébe, melynek erőssége
10 - 6 T, és a belépés helyén homogénnek tekinthető. A proton sebességvektora 60°-os szöget zár be az
indukcióvonalakkal. A proton az indukcióvonalakkal párhuzamosan egyenes vonalú egyenletes mozgást
végez, míg azokra merőlegesen egyenletes körmozgásra kényszeríti a mágneses tér. Így spirális pályán
halad a Föld mágneses terében.
a) Hány fordulatot tesz meg a proton a spirális pályán 1 másodperc alatt?
b) Hogyan változik a sebességének nagysága ez alatt az idő alatt?
c) Milyen hosszú pályaívet fut be a részecske 0,1 s alatt?
(A proton tömege 1,67 10 - 27 kg, a töltése 1,6 10 -19 C. A Föld felszínétől nagy távolságban a Föld légkö-
rének fékező hatásától eltekinthetünk. A gravitáció elhanyagolható.)

13) 2019.m2.4. Egy ideálisnak tekinthető, C = 10 pF kapacitású kondenzátorból és egy tekercsből álló rezgő-
körben f = 1,18*1010 Hz frekvenciájú elektromágneses rezgést hozunk létre.
a) Mekkora a rezgőkörben levő tekercs induktivitása?
b) Mekkora a rezgés energiája, ha a kondenzátor maximális feszültsége 2V?
c) Mekkora a tekercsen létrejövő maximális áramerősség?
14) 2020.m.2. Egy végtelen hosszúnak tekinthető egyenes vezetőben 2 A erősségű áram folyik.
a) A vezető mellett, attól r1 = 2 m távolságra, egy q = 10 µC nagyságú töltéssel rendelkező test halad el
éppen, a vezetővel párhuzamos irányú sebességgel. A töltésre ekkor ható erő F1 = 2,4 10-9 N. Mekkora
ekkor a töltött test sebessége?
b) Egy következő esetben egy másik, pontszerű töltött test halad el a vezetőtől éppen r 2 = 10 cm-re, a
vezető irányába, v2 = 800 m/s sebességgel. Ebben a pillanatban a töltött testre F2 = 3 10-8 N erő hat.
Mekkora a test töltése?
(A gravitáció elhanyagolható, µ0 = 4π* 10-7 Tm/A.)