KÖZÉPKORI MAGYAR TÖRTÉNETI SZIGORLAT

(TÖ-239, TÖN-239)

A. Szigorlati követelmények

I. Tankönyv

 KRISTÓ GYULA: Magyarország története (895–1301). Osiris tankönyvek. Bp. 1998.

 ENGEL PÁL–KRISTÓ GYULA–KUBINYI ANDRÁS: Magyarország története (1301–1526). Osiris tankönyvek.
Bp. 1998.

II. Minimumkövetelmények

A minimumkövetelmények célja az, hogy felmérje: a szigorlatozni kívánó hallgató rendelkezik-e a

szigorlati vizsga megkezdéséhez szükséges tudás minimumával. A minimális kronológiai, eseménytörténeti
ismeretanyagról elsősorban a feladott két tankönyvből lehet ismereteket nyerni. Elsajátításához az Árpád-kori
tankönyv 309–316. oldalán, az 1301–1526 közötti időszakot tárgyaló tankönyvnek pedig a 405–419. oldalán
található időrendi táblázatok feldolgozását javasoljuk. Az ezekben található történelmi személyek is a szigorlati
számonkérés részét képezik.

A szigorlati írásbeli vizsgán az alábbi fogalmak rövid, definiciószerű – a néhány szavastól a néhány
mondatnyi terjedelemben való – meghatározását kérhetjük:

 Adománybirtok  Bányakamara  Deák (litteratus)

 Agilis  Báró  Dekrétum
 Ajándék (munus)  Besenyők  Dénár
 Ajtónállómester  Beszállásolás (descensus)  Domaniális jövedelem
 Alispán  Bevallás (fassio)  Dusnok (torló)
 Alkancellár  Bogumilok  Egyházi nemes
 Állatpénz  Böszörmények (prédialista)
 Allódium (izmaeliták)  Egyházmegye
 Apát  Céh  Egytelkes nemes (kuriális
 Apostoli királyság  Collecta (rendkívüli adó) nemes)
 Aranybulla  Confraternitas  Ekealja (aratrum)
 Árumegállító jog  Corona Graeca  Erdélyi vajda
 Asztalnokmester  Corona Latina  Erdőispánság
 Bán  Curia, curtis  Érsek
 Bandérium (vexillum)  Dákoromán kontinuitás-  Étekfogómester
elmélet  Évkönyv (annales)
 2

 Exemptio  Herceg (dux)  Kanonok

 Extraneus  Hercegség (dukátus)  Kápolnaispán
 Falunagy (villicus)  Hétmagyar  Káptalan
 Familiáris  Hitbér (dos)  Kapu (porta)
 Familiaritás  Hiteleshely  Kapuadó (portális adó)
 Fekete magyarok  Hold (iugerum)  Katonai kíséret
 Fiscalitas  Honor  Katonai segédnép
 Fiúsítás  Horka  Keltjobbágyfiú
 Fogott bíró (arbiter)  Horvát-dalmát-szlavón  Kenéz
 Forint bán  Kés (cultellus)
 Fő- és titkos kancellár  Hospes  Kétnyomásos gazdálkodás
 Főesperes  Huszad  Kettős honfoglalás
 Főispán  Ifjabb királyság elmélete
 Főkancellár  Immunitas  Kilenced
 Főkapitány  Ín  Kincstartó
 Főkegyúri jog  Irtásföld  Királybíró (billogos)
 Földbér (census,  Ispán  Királyi ember (homo
terragium)  Ispáni vár regius)
 Föld-fa vár  Istenítélet  Királyi jog (ius regium)
 Földközösség  Ítélőmester (protonotarius)  Királyi kápolna
 Füst  Jászok  Királyi serviens
 Füstadó (fumarium)  Jegyajándék  Királyi szolgálónépek
 Garas  Jelentéstétel (relatio)  Királyi tanács
 Generalis congregatio  Jobbágy  Királyi tetszvényjog
 Geréb  Jobbágyköltözés (placetum regium)
 Gesta  Jobbágytelek  Királyi titkár
 Gyepű(elve)  Jogar  Királyi vármegye
 Gyula  Jövevény nemzetség  Királylándzsa
 Hadiadó (advena)  Kiváltságos egyház
 Hadnagy (maior exercitus)  Juhötvened  Kondicionárius
 Hármaskönyv  Kabarok (kavarok)  Konvent
(Tripartitum)  Kalandozások  Kormányzó (gubernator)
 Harmincad  Kálizok  Koronázási jelvények
 Háromnyomásos  Kamara  Koronázási kard
gazdálkodás  Kamarahaszna  Koronázási palást
 Hatalmaskodás  Kamarás  Kötött szabad
 Határispánság (marchia)  Kamarásmester  Kötött szabadság
 Határvármegye  Kancellár  Köznemes
 Hegyvám  Kancellária  Közszabad
 3

 Közszabadság  Ökörsütés  Székely királybíró

 Krajcár  Őr (speculator)  Székely székek
 Krónika  Öröklött birtok  Székelyek
 Kunok  Örökös főispán  Székelyispán
 Különös jelenlét bírósága  Ősiség  Székeskáptalan
(praesentia specialis)  Pallosjog  Személyes jelenlét
 Kündü (kende)  Pápai tized bírósága (praesentia
 Latinok  Pápai tizedjegyzék personalis)
 Leánynegyed  Patrimoniális királyság  Személynök (personalis)
 Legenda  Penza  Személynöki város
 Levelesítés (proscriptio)  Pénzverőkamara  Szeniorátus
 Levirátus  Pohárnokmester  Szent király szabadja
 Libera villa  Poroszló  Szent Korona
 Libertinus  Prédium  Szepesi tízlándzsások
 Lófő székely  Prépost  Szerzett birtok
 Lovászmester  Primae nonus  Szolga (servus)
 Lövő (sagittarius)  Prímás  Szolgabíró
 Magánegyház (ecclesia  Primogenitúra  Talio
propria)  Püspök  Tárnoki ítélőszék
 Mágnás  Regálejövedelem  Tárnoki város
 Magszakadás  Rendi országgyűlés  Tárnokmester
 Mansio  Robot  Társaskáptalan
 Márka  Rovás (dica)  Tartományúr
 Megyei esküdt  Rovó (dicator)  Telek
 Megyei törvényszék (sedes  Sókamara  Telekkatonaság
iudiciaria, sedria)  Soltész  Tiszttartó (officialis)
 Mortuarium  Státusper  Titkos kancellár
 Nádor  Supplicatio  Tized (dézsma, decima)
 Nemes  Szabad királyi város  Tizedes, tíznagy (decurio)
 Nemesérc-monopólium  Szabad költözési jog  Törvényszéki nyolcad
 Nemesi vármegye  Szabadispánság (octava)
 Nemzetség  Szabadok dénárai  Törzsi állam
 Nemzetségi monostor  Szász királybíró  Tudományvétel
 Nyestbőradó (marturina)  Szászok (inquisitio)
 Obulus (féldénár)  Szavárd magyarok  Udvarbíró (provizor)
 Oppidum (mezőváros)  Százados, száznagy  Udvarhely (locus curiae)
 Országalma (centurio)  Udvari apród
 Országbíró  Szék  Udvari ifjú
 Országgyűlés  Székely eredetelméletek  Udvari lovag
 4

 Udvari szervezet  Útkényszer  Várnép

 Udvarispán  Üzbég (szökevény)  Várszervezet
 Udvarnok  Vadtalajváltó gazdálkodás  Vásár
 Udvarnokispán  Vallonok  Vásárvám
 Ugar  Vár (civitas, castrum)  Végvár
 Új berendezkedés (novae  Váradi regestrum  Vérdíj (homagium)
institutiones)  Várispán  Vitéz (miles)
 Uradalom  Várispánság  Vlachok
 Urbura  Várjobbágy  Zászlósúr
 Úriszék  Várnagy  Zsellér

Ajánlott irodalom:

 Az I. pontban felsorolt tankönyvek

 Korai magyar történeti lexikon. Főszerk. KRISTÓ GYULA. Szerk. ENGEL PÁL–MAKK FERENC. Bp. 1994.
 Magyar történeti fogalomtár. Szerk. BÁN PÉTER. I–II. Bp. 1989.
 Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk. HONVÁRI JÁNOS. 2., átdolg.
kiad. Bp. 1997. 585–600.

A minimumkövetelmények további részét a történeti földrajzi ismeretanyag képezi. Az alábbi történeti

földrajzi objektumokat kell tudni elhelyezni vaktérképen:

 Bánságok: Dalmát-, Horvát-, Jajcai, Macsói,
Szlavón-, Szörényi bánság
 Bányavárosok: Abrudbánya, Bakabánya, Béla-
bánya, Besztercebánya, Breznóbánya, Dés,
Dobsina, Felsőbánya, Gölnicbánya, Igló, Jászó,
Kisbánya, Kolozs, Körmöcbánya, Kőrösbánya,
Libetbánya, Nagybánya, Offenbánya, Radna,
Rónaszék, Rozsnyó, Selmecbánya, Szomolnok,
Telkibánya, Torda, Torockó, Újbánya, Vízakna
 Bencés és ciszterci apátságok, premontrei pré-
postságok, bazilita, domonkos, ferences és pá-
los rendházak, társaskáptalanok (prépostsá-
gok): (Báta)szék (Cikádor), (Puszta)szer, Arad,
Bakonybél, Budaszentlőrinc, Csorna, Egres,
Garamszentbenedek, Hájszentlőrinc, Hatvan,
Ják, Jászó, Kerc, Kolozsmonostor, Lébény, Le-
lesz, Nagyolaszi, Óbuda, Ócsa, Oroszlámos,
Pápóc, Pécsvárad, Pilis, Pozsony, Rátót, Száva-
szentdemeter, Székesfehérvár, Szentgotthárd,
Szentmárton (Pannonhalma), Szepeshely, Ti-
hany, Titel, Türje, Váradhegyfok, Vasvár, Za-
lavár, Zirc, Zobor, Zsámbék, Zselicszentjakab
 Erdélyi szász területek: Beszterce vidéke ke-
rület, Brassó vidéke kerület, Kétszék (Med-
gyesszék), Kőhalomszék, Nagysinkszék, Se-
gesvárszék, Szászsebesszék, Szászvárosszék,
Szeben-szék, Szerdahelyszék, Újegyházszék
 Erdélyi városok: Beszterce, Brassó, Kolozsvár,
Marosvásárhely, Medgyes, Nagyszeben, Seges-
vár
 5
 Fontos települések: Árva, Bábolna (Erdély-
ben), Bátor (Nyírbátor), Bihács, Cegléd, Deb-
recen, Déva, Diósgyőr, Dömös, Fogaras, Ga-
lambóc, Gara, Gyöngyös, Gyula, Hatvan, Hu-
nyad (Vajdahunyad), Huszt, Isaszeg, Kamanc,
Kehida, Keve (Al-Dunánál), Késmárk, Kissze-
ben, Komárom, Körmend, Kőrös (Szlavó-
niában), Kőszeg, Lippa, Ménfő, Miskolc, Mo-
hács, Mohi, Modrus, Óbuda, Ozora, Poroszló,
(Sáros)patak, Segesd, Somogyvár, Spalato,
Szakolca, Szalacs, Szatmár, Szendrő, Sziget
(Máramarossziget), Szombathely, Tengerfe-
hérvár, Tokaj, Tolna, Trencsén, Újlak, Varasd,
Vasvár, Visegrád, Zára, Zsolna
 Főpapi székhelyek: Bács, Csanád, Eger, Esz-
tergom, Győr, Gyulafehérvár, Kalocsa, Nyitra,
Pécs, Szenternye, Vác, Várad, Veszprém, Zág-
ráb
 Hágók, szorosok: Borgói-, Borsai-, Duklai-,
Jablonkai-, Király-, Radnai-, Tatár-, Uzsoki-,
Vaskapu-, Vereckei-hágó; Gyimesi, Ojtozi-,
Ajánlott irodalom:
 BAK BORBÁLA: Magyarország történeti topográfiája. História Könyvtár–Monográfiák 9/1–2. Bp. 1997.
 F. ROMHÁNYI BEATRIX: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 2000.
III. Kötelező forrásismeret
1. Törvények
 Szent István I–II. törvénykönyve
 Szent László I–III. törvénykönyve
 Kálmán törvényei és az I. esztergomi zsinat
 1222. évi Aranybulla
 1231. évi Aranybulla-megújítás
 1267. évi törvények
 1290. évi törvények
Tömösi-, Tölgyesi-, Törcsvári-, Vöröstorony-
szoros; Meszesi kapu
 Székely székek: Aranyosszék, Csíkszék, Kéz-
diszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Ud-
varhelyszék
 Tájegységek: Bodrogköz, Csallóköz, Jászság,
Kiskunság, Máramaros, Mátyusföld, Mezőség,
Muraköz, Nagykunság, Nyírség, Őrség, Rába-
köz, Szerémség, Temesköz, Zágráb-mező
 Tárnoki városok, főbb személynöki városok:
Esztergom, Lőcse, Székesfehérvár stb.
 XV. századi végvárak: Eszék, Jajca, Klissza,
Macsó, Nándorfehérvár, Orsova, Pétervárad,
Szabács, Szentlászlóvár, Szörényvár, Szreber-
nik, Temesvár, Zengg
 1298. évi törvények
 1351. évi törvények
 1397. évi törvények
 1405. évi I–II. törvény
 1485. (1486.) évi nádori cikkelyek
 1486. évi törvények
 1492. évi törvények
 6

 1498. évi törvények  Werbőczy István: Hármaskönyv (részletek)

 1514. évi törvények

Megtalálhatóak:
 Magyar történeti szöveggyűjtemény (1000–1526). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp. 2000.
 Szemelvények az 1526 előtti magyar történelem forrásaiból. I–II. Szerk. BOLLA ILONA–ROTTLER FERENC.
Bp. 1984.
 Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. (1000–1526). Szerk. LEDERER
EMMA. Bp. 1964.

2. Oklevelek

 Pannonhalmi alapítólevél (1002)  Gentilis pápai követ és Csák Máté kékesi

 Tihanyi alapítólevél (1055)
 Guden oklevele (1079)
 Márton ispán oklevele (1137 e.)
 Farkas várszolga felszabadítása (1152)
 Kaba-féle oklevél (1177 k.)
 Froa asszony-féle oklevél (1181)
 II. András oklevele (Andreanum) (1224)
megállapodása (1308)
 Magyar–cseh kereskedelmi egyezmény (1336)
 Kamarabérleti szerződés (1338)
 V. Orbán engedélyezi a pécsi egyetem mega-
lapítását (1367)
 V. László oklevele a Hunyadiak „bűneiről”
(1457)

 Kehidai oklevél (1232)  A Hunyadiak és Garaiak egyezséglevele (1458)

 IV. Béla „tatárlevele” (1250?)  X. Leó pápa Bakócz Tamásnak engedélyezi tö-

 V. István győri kiváltságlevele (1271) rökellenes keresztes hadjárat tervezését (1513)

Megtalálhatóak: Levéltárak – kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000–1686). Közreadja: BLAZOVICH

LÁSZLÓ–ÉRSZEGI GÉZA–TURBULY ÉVA. Bp.–Szeged 1998.

3. Elbeszélő források

 A Dzsajháni-hagyomány
In: A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. Szeged
1995. 29–48. (ford. CZEGLÉDY KÁROLY–KMOSKÓ MIHÁLY–ZIMONYI ISTVÁN, bev., jegyz. ZIMONYI ISTVÁN)
 Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról
In: A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. Szeged
1995. 111–136. (ford. MORAVCSIK GYULA, bev., jegyz. OLAJOS TERÉZ)
 Merseburgi Thietmar: Krónika
In: Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged
1999. 107–114. (ford., bev., jegyz. THOROCZKAY GÁBOR)
 Chabannes-i Adémar: Az angouléme-i főpapok és grófok története
 7

In: Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged
1999. 163–169. (ford., bev., jegyz. MAKK FERENC)
 Szent István király intelmei Imre herceghez
In: Árpád-kori legendák és intelmek. (Szentek a magyar középkorból I.). Szerk. ÉRSZEGI GÉZA. Millenniumi
magyar történelem. Források. Bp. 1999. 47–55. (ford. KURCZ ÁGNES)
vagy
Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged
1999. 124–140. (ford., bev., jegyz. BOLLÓK JÁNOS)
 Szent István király legendái
In: Árpád-kori legendák és intelmek. (Szentek a magyar középkorból I.). Szerk. ÉRSZEGI GÉZA. Millenniumi
magyar történelem. Források. Bp. 1999. 11–46. (ford. KURCZ ÁGNES)
vagy
Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged
1999. 268–343. (ford. KISDI KLÁRA, bev., jegyz. THOROCZKAY GÁBOR)
 Szent Gellért nagy legendája
In: Árpád-kori legendák és intelmek. (Szentek a magyar középkorból I.). Szerk. ÉRSZEGI GÉZA. Millenniumi
magyar történelem. Források. Bp. 1999. 68–88. (ford. SZABÓ FLÓRIS)
vagy
Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged
1999. 408–430. (ford., bev., jegyz. ALMÁSI TIBOR)
 Anonymus: A magyarok cselekedetei
In: Anonymus: Gesta Hungarorum. Ford. PAIS DEZSŐ. Jegyz. GYÖRFFY GYÖRGY. Bev. THOROCZKAY GÁBOR.
Szent István könyvek. Bp. 2003.
vagy
Anonymus: A magyarok cselekedetei–Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Millenniumi magyar történelem.
Források. Bp. 1999. 9–49. (ford., jegyz., utószó VESZPRÉMY LÁSZLÓ)
 Rogerius mester: Siralmas ének
In: A tatárjárás emlékezete. Szerk. KATONA TAMÁS. Pro Memoria. Bp. 1987. 137–191. (ford. HORVÁTH JÁNOS)
vagy
Thuróczy János: A magyarok krónikája–Rogerius mester: Siralmas ének. Millenniumi magyar történelem.
Források. Bp. 2001. 399–439. (ford. HORVÁTH JÁNOS, jegyz. ZSOLDOS ATTILA, utószó KRISTÓ GYULA)
 Thuróczy János: A magyarok krónikája
In: Thuróczy János: A magyarok krónikája. Ford. HORVÁTH JÁNOS. Pro Memoria. Bp. 1980.
vagy
Thuróczy János: A magyarok krónikája–Rogerius mester: Siralmas ének. Millenniumi magyar történelem.
Források. Bp. 2001. 7–397. (ford., jegyz. BELLUS IBOLYA–KRISTÓ GYULA)
 Antonio Giovanni da Burgio pápai nuncius jelentései Sadoleto pápai titkárnak (részletek)
In: Mohács emlékezete. Szerk. KATONA TAMÁS. Bibliotheca Historica. Bp. 1987. 106–140.
 Brodarics István: Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről
In: Mohács emlékezete. Szerk. KATONA TAMÁS. Bibliotheca Historica. Bp. 1987. 9–30.
IV. Kézikönyvek, forráskiadványok

Az alábbi művek tartalmát, szerkezetét, valamint bevezetőjét vagy utószavát kell ismerni.

1. Kézikönyvek

 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk. BENKŐ LORÁND. I–IV. Bp. 1967–1984.
 BARTONIEK EMMA: Magyar történeti forráskiadványok. Bp. 1929. (Megjelent még: A magyar
történettudomány kézikönyve. Szerk. GAZDA ISTVÁN. Tudománytár. Bp. 1987. 25–229.)
 CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I–III., V. Bp. 1890–1913. (Reprint:
Bp. 1985.)
 ENGEL PÁL: Magyarország világi archontológiája (1301–1457). História Könyvtár–Kronológiák, adattárak
5. I–II. Bp. 1996.
 GYÖRFFY GYÖRGY: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp. 1963–1998.
 KARÁCSONYI JÁNOS: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I–III. Bp. 1900–1901. (Reprint: Bp.
1995.)
 KISS LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Bp. 1988.2
 Korai magyar történeti lexikon. (9–14. század). Főszerk. KRISTÓ GYULA. Szerk. ENGEL PÁL–MAKK
FERENC. Bp. 1994.
 KUMOROVITZ L. BERNÁT: A magyar pecséthasználat története a középkorban. Bibliotheca Humanitatis
Historica a Museo Nationali Hungarico digesta. Bp. 1993.
 Lexicon Latinitatis Medii Aevi Hungariae. A Magyarországi Középkori Latinság Szótára. I–V. Kiad.
BORONKAI IVÁN et alii. Bp. 1987–1999.
 Magyarország történeti kronológiája. Főszerk. BENDA KÁLMÁN. I. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. SOLYMOSI
LÁSZLÓ. Bp. 1981.
 ÖRDÖG FERENC: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Bp. 2002.
 SZENTPÉTERY IMRE: Magyar oklevéltan. A magyar történettudomány kézikönyve II/3. Bp. 1930. (Reprint:
Antikvár-tár. Bp. 1995.)

2. Nyomtatásban megjelent forráskiadványok

 A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. Szeged
1995.
 A veszprémi káptalan számadáskönyve (1495–1534). Közzéteszi: KREDICS LÁSZLÓ–MADARÁSZ LAJOS–
SOLYMOSI LÁSZLÓ. Veszprém megyei Levéltár Kiadványai 13. Veszprém 1997.
 Anjou-kori Oklevéltár. I–XXIV. Szerk. KRISTÓ GYULA et alii. Szeged 1990–2004.
 Árpád-kori oklevelek (1001–1196). Szerk. GYÖRFFY GYÖRGY. Bp. 1997.
 9

 Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.
Szeged 1999.
 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. SZENTPÉTERY IMRE–BORSA IVÁN. I–II/4. Bp.
1923–1987.
 Diplomata Hungariae Antiquissima. I. (1000–1131). Ed. G. GYÖRFFY. Bp. 1992.
 ENGEL PÁL: Kamarahaszna-összeírások 1427. Új Történelmi Tár 2. Bp. 1989.
 KÖBLÖS JÓZSEF–SÜTTŐ SZILÁRD–SZENDE KATALIN: Magyar békeszerződések (1000–1526). Pápa 2000.
 KREDICS LÁSZLÓ–SOLYMOSI LÁSZLÓ: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma. Új Történelmi Tár 4.
Bp. 1993.
 Scriptores rerum Hungaricarum. Ed. E. SZENTPÉTERY. I–II. Bp. 1937–1938. (Reprint: SZOVÁK KORNÉL–
VESZPRÉMY LÁSZLÓ utószavával. Bp. 1999.)
 SOLYMOSI LÁSZLÓ: A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai. Bp. 1997.
 SOLYMOSI LÁSZLÓ: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve (1500–1502, 1507–1527). Bp. 2002.
 Veszprémi regeszták (1301–1387). Szerk. KUMOROVITZ L. BERNÁT. Bp. 1953.
 Zsigmondkori Oklevéltár. I–IX. (1387–1422). Szerk. MÁLYUSZ ELEMÉR–BORSA IVÁN–C. TÓTH NORBERT.
Bp. 1951–2004.

3. Digitális forráskiadványok

 A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa (DL-DF 4.2). Szerk. RÁCZ GYÖRGY. Arcanum
Digitéka. H. n. 2003.
 Collectio Diplomatica Benedictina. A Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár középkori oklevelei. Ed. G.
DRESKA et alii. Pannonhalma 2001.
 Magyarország középkori digitális okmánytára. 1. 0. Pápa–Budapest 2005.

V. Szakirodalom

Az alább következő monográfiák, könyvrészletek és folyóiratokban, valamint tanulmánykötetekben

megjelent tanulmányok közül legalább 4 monográfia, valamint 16 könyvrészlet és tanulmány feldolgozása
szükséges a szigorlat szóbeli részének eredményes letételéhez. A hallgatónak az általa feldolgozott
szakirodalom listáját kinyomtatva a szóbeli vizsga előtt át kell nyújtani a vizsgáztató tanárnak.

1. Monográfiák, könyvrészletek

 BERTÉNYI IVÁN: A magyar Szent Korona. Bp. 1996. 7–108., 142–151.

 BERTÉNYI IVÁN: A tizennegyedik század története. Magyar Századok. Bp. 2000.
 BOLLA ILONA: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Értekezések a történeti
tudomány köréből. Új sorozat 100. Bp. 1983. (Második kiadása: UŐ: A jogilag egységes jobbágyságról
Magyarországon. Bp. 1998. 7–207.)
 10

 CSUKOVITS ENIKŐ: Középkori magyar zarándokok. História Könyvtár. Monográfiák 20. Bp. 2003.
 ECKHART FERENC: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946. 96–102., 104–120., 127–151., 160–183.,
188–193., 353–354., 356–361., 365–367. (Újabb kiadása: Millenniumi magyar történelem. Historikusok.
Bp. 2000. 84–88., 90–102., 106–127., 134–147., 156–160., 286–288., 295–299., 303.)
 FONT MÁRTA: Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 21. Szeged
2005.
 FÜGEDI ERIK: Uram, királyom… (A XV. századi Magyarország hatalmasai). Bp. 1974. (Újabb kiadása: Bp.
2004.)
 GALAVICS GÉZA–MAROSI ERNŐ–MIKÓ ÁRPÁD–WEHLI TÜNDE: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig.
Egyetemi Könyvtár. Bp. 2001. 9–283.
 GERICS JÓZSEF: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp. 1987. 15–27., 215–321.
 KÖBLÖS JÓZSEF: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. Társadalom- és művelődéstörténeti
tanulmányok 12. Bp. 1994.
 KRISTÓ GYULA: Magyar honfoglalás – honfoglaló magyarok. Bp. 1996.
 KRISTÓ GYULA: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Kisebbségkutatás könyvek. Bp. 2003.
 KUBINYI ANDRÁS: Mátyás király. Tudomány–Egyetem. Történeti életrajzok. Bp. 2001.
 LADÁNYI ERZSÉBET: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés
korai szakaszában. Studia Theologica Budapestinensia. Series Facultatis Theologica Universitatis
Catholicae a Petro Pázmány 15. Bp. 1996. 121–166.
 LENKEY ZOLTÁN–ZSOLDOS ATTILA: Szent István és III. András. Párhuzamos életrajzok a magyar
történelem századaiból. Bp. 2003.
 Magyar művelődéstörténet. Szerk. KÓSA LÁSZLÓ. Bp. 1998. 54–135. (BERTÉNYI IVÁN szerzői része)
 MAKSAY FERENC: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. 60–77., 133–138., 163–183.
 MÁLYUSZ ELEMÉR: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971.
 Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. FÜGEDI ERIK. Bp. 1986.
 RÓNA-TAS ANDRÁS: A honfoglaló magyar nép. (Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe). Bp.
1997. 48–143., 209–341.
 SOLYMOSI LÁSZLÓ: A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon. Bp. 1998. 5–182.
 SZABÓ ISTVÁN: A középkori magyar falu. Bp. 1969. 168–183., 210–240.
 SZAKÁLY FERENC: A mohácsi csata. Sorsdöntő történelmi napok 2. Bp. 1981.3
 SZENDE KATALIN: Otthon a városban. (Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és
Eperjesen). Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 32. Bp. 2004.
 SZŰCS JENŐ: Az utolsó Árpádok. História Könyvtár. Monográfiák 1. Bp. 1993. 223–347. (Újabb kiadása:
Millenniumi magyar történelem. Historikusok. Bp. 2002. 311–480.)
 TRINGLI ISTVÁN: Az újkor hajnala. (Magyarország története 1440–1541). Tudomány–Egyetem. Magyar
történelem. Bp. 2003.
 ZSOLDOS ATTILA: A szent király szabadjai. (Fejezetek a várjobbágyság történetéből). Társadalom- és
művelődéstörténeti tanulmányok 26. Bp. 1999.
 11

 ZSOLDOS ATTILA: Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig. Történelmi Kézikönyvtár.

Debrecen 1997.

2. Folyóiratokban, gyűjteményes vagy tanulmánykötetekben megjelent tanulmányok

 BOLLA ILONA: A jobbágytelek kialakulásának kérdéséhez. (A „curia” és „mansio” terminusok

jelentésváltozása az Árpád-korban). In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando
Eötvös nominatae. Sectio Historica 3 (1961) 97–119. (Megjelent még: BOLLA ILONA: A jogilag egységes
jobbágyságról Magyarországon. Bp. 1998. 209–232.)
 BOLLA ILONA: Egy XIV. századi státusper és tanulságai. In: Társadalom- és művelődéstörténeti
tanulmányok. Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk. H. BALÁZS ÉVA et alii. Bp. 1984. 39–46. (Megjelent
még: BOLLA ILONA: A jogilag egységes jobbágyságról Magyarországon. Bp. 1998. 233–240.)
 BÓNA ISTVÁN: Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában. (Régészeti áttekintés). In: Erdély a
keresztény magyar királyságban. (Tanulmányok). Szerk. DÁVID GYULA. Erdélyi tudományos füzetek 231.
Kolozsvár 2001. 69–97.
 BÓNA ISTVÁN: Várak Szent István korában. Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. KRISTÓ GYULA.
Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27. Bp. 2001. 101–106. (Megjelent még: Szent István és az
államalapítás. Szerk. VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Nemzet és emlékezet. Bp. 2002. 296–301.)
 ENGEL PÁL: A magyarországi birtokszerkezet átalakulása a Zsigmond-korban. In: Kelet és Nyugat között.
Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. KOSZTA LÁSZLÓ. Szeged 1995. 141–159.
(Megjelent még: ENGEL PÁL: Honor, vár, ispánság. [Válogatott tanulmányok]. Millenniumi magyar
történelem. Historikusok. Bp. 2003. 451–471.)
 ENGEL PÁL: Magyarország és a török veszély Zsigmond korában (1387–1437). In: Századok 128 (1994)
273–287.
 ERDÉLYI GABRIELLA: Egy Bakócz-féle kolostorper története. In: Várak, templomok, ispotályok.
(Tanulmányok a magyar középkorról). Szerk. NEUMANN TIBOR. Analecta Mediaevalia II. Bp. 2004. 71–96.
 ERDŐ PÉTER: A pápaság és a magyar királyság Zsigmond király idején (1387–1437). In: Magyarország és a
Szentszék 1000 éve. Szerk. ZOMBORI ISTVÁN. Bp. 1996. 83–95. (Megjelent még: ERDŐ PÉTER: Egyházjog a
középkori Magyarországon. Bp. 2001. 200–213.)
 GERICS JÓZSEF: A korai államelmélet érvényesülése István korában. In: Szent István és kora. Szerk. GLATZ
FERENC–KARDOS JÓZSEF. Bp. 1988. 90–94. (Megjelent még: GERICS JÓZSEF: Egyház, állam és gondolkodás
Magyarországon a középkorban. METEM-könyvek 9. Bp. 1995. 65–70.)
 GERICS JÓZSEF: A magyar királyi kúriai bíráskodás és központi igazgatás Anjou-kori történetéhez. In:
Jogtörténeti Tanulmányok 1 (1966) 285–308. (Megjelent még: GERICS JÓZSEF: Egyház, állam és
gondolkodás Magyarországon a középkorban. METEM-könyvek 9. Bp. 1995. 295–318.)
 GERICS JÓZSEF: Az 1040-es évek magyar történetére vonatkozó egyes források kritikája. I–II. In: Magyar
Könyvszemle 98 (1982) 187–197., 299–312. (Megjelent még: A magyarországi társadalmi ideológia forrásai
Szent István király halála után. In: GERICS JÓZSEF: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a
középkorban. METEM-könyvek 9. Bp. 1995. 88–114.)
 12

 GERICS JÓZSEF: Az 1397. évi országgyűlés helye az országgyűlések történetében. In: Hadtörténelmi
Közlemények 111 (1998) 618–622.
 GERICS JÓZSEF: Az úgynevezett Egbert (Dunstan)-ordo alkalmazásáról a XI. századi Magyarországon.
(Salamon koronázásának előadása a krónikában). In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról.
Szerk. SZÉKELY GYÖRGY. Memoria Saeculorum Hungariae IV. Bp. 1984. 131–140. (Megjelent még: A
magyarországi királykoronázás szertartásáról az 1050-es években. In: GERICS JÓZSEF: Egyház, állam és
gondolkodás Magyarországon a középkorban. METEM-könyvek 9. Bp. 1995. 121–132.)
 GERICS JÓZSEF: Judicium Dei a magyar állam XI. századi külkapcsolataiban. (A Szent László-kori politikai
és jogi ideológia történetéhez). In: Athleta Patriae. (Tanulmányok Szent László történetéhez). Szerk. MEZEY
LÁSZLÓ. Hungaria Sacra I. Bp. 1980. 111–134. (Megjelent még: Politikai és jogi gondolkodás
Magyarországon VII. Gergely történetéhez. In: GERICS JÓZSEF: Egyház, állam és gondolkodás
Magyarországon a középkorban. METEM-könyvek 9. Bp. 1995. 144–164.)
 GERICS JÓZSEF–LADÁNYI ERZSÉBET: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források
értelmezése. In: Levéltári Szemle 40 (1990) 2. sz. 3–14. (Megjelent még: Szent István és az államalapítás.
Szerk. VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Nemzet és emlékezet. Bp. 2002. 201–208.)
 GERICS JÓZSEF–LADÁNYI ERZSÉBET: Források Szent István királlyá avatásának történetéhez. In: Magyar
Könyvszemle 118 (2002) 213–224.
 GERICS JÓZSEF–LADÁNYI ERZSÉBET: Nemesi jog – királyi jog a középkori magyarországi birtoklásban. In:
Agrártörténeti Szemle 30 (1988) 1–19. (Megjelent még: GERICS JÓZSEF: Egyház, állam és gondolkodás
Magyarországon a középkorban. METEM-könyvek 9. Bp. 1995. 275–294.)
 GERICS JÓZSEF–LADÁNYI ERZSÉBET: A Hartvik legenda keletkezési körülményeiről. In: Magyar
Könyvszemle 120 (2004) 317–324.
 GERICS JÓZSEF–LADÁNYI ERZSÉBET: A Szent László-ábrázolás forráskérdései legendájában és a krónikában.
In: Magyar Könyvszemle 118 (2002) 1–8.
 KRISTÓ GYULA: I. Károly harcai a tartományurak ellen (1310–1323). In: Századok 137 (2003) 297–347.
 KUBINYI ANDRÁS: A Mátyás-kori államszervezet. In: Hunyadi Mátyás. (Emlékkönyv Mátyás király
halálának 500. évfordulójára). Szerk. RÁZSÓ GYULA–V. MOLNÁR LÁSZLÓ. Bp. 1990. 53–147.
 KUBINYI ANDRÁS: Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján. In:
Történelmi Szemle 36 (1994) 1–52.
 KUBINYI ANDRÁS: Diplomáciai érintkezések a Jagelló-kori magyar állam és a pápaság között (1490–1526).
In: Magyarország és a Szentszék 1000 éve. Szerk. ZOMBORI ISTVÁN. Bp. 1996. 119–132. (Megjelent még:
KUBINYI ANDRÁS: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. METEM-
könyvek 22. Bp. 1999. 107–121.)
 KUBINYI ANDRÁS: Egyház és város a későközépkori Magyarországon. In: Társadalomtörténeti tanulmányok
a közeli és régmúltból. Emlékkönyv Székely György 70. születésnapjára. Szerk. SZ. JÓNÁS ILONA. Bp. 1994.
74–87. (Megjelent még: KUBINYI ANDRÁS: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori
Magyarországon. METEM-könyvek 22. Bp. 1999. 287–300.)
 KUBINYI ANDRÁS: Főváros, rezidencia és az egyházi intézmények. In: Magyar Egyháztörténeti Évkönyv. I.
Szerk. BERTÉNYI IVÁN–DÓKA KLÁRA. Bp. 1994. 57–70. (Megjelent még: KUBINYI ANDRÁS: Főpapok,
 13

egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. METEM-könyvek 22. Bp. 1999. 301–
313.)
 KUBINYI ANDRÁS: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén. In:
Levéltári Közlemények 46 (1975) 59–121. (Megjelent még: KUBINYI ANDRÁS: Főpapok, egyházi
intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. METEM-könyvek 22. Bp. 1999. 7–67.)
 KUBINYI ANDRÁS: Mátyás király és a magyar püspökök. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60.
életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. DRASKÓCZY ISTVÁN. Bp. 1994. 147–164.
(Megjelent még: KUBINYI ANDRÁS: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori
Magyarországon. METEM-könyvek 22. Bp. 1999. 69–86.)
 KUMOROVITZ LAJOS BERNÁT: A középkori magyar „magánjogi” írásbeliség első korszaka (XI–XII. század).
In: Századok 97 (1963) 1–31.
 LADÁNYI ERZSÉBET: A városfogalom kutatásának módszertani kérdései. In: Történelmi Szemle 34 (1992)
271–283.
 LADÁNYI ERZSÉBET: Az oppidum fogalom használata Magyarországon. (Az oppidumok jogélete). In:
Levéltári Szemle 42 (1992) 4. sz. 3–12.
 LADÁNYI ERZSÉBET: Sopron és normandiai katonai kommunák. In: Hadtörténelmi Közlemények 109 (1996)
2. sz. 3–10.
 MAKK FERENC: Megjegyzések a Szent László-kori magyar–bizánci kapcsolatok történetéhez. In: Acta
Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 96 (1992) 13–24. (Megjelent még:
Szent László és a Balkán. In: MAKK FERENC: A turulmadártól a kettőskeresztig. [Tanulmányok a magyarság
régebbi történelméről]. Szeged 1998. 163–175.)
 MAKK FERENC: Megjegyzések I. András történetéhez. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József
nominatae. Acta Historica 90 (1990) 23–41. (Megjelent még azonos címmel: MAKK FERENC: A
turulmadártól a kettőskeresztig. [Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről]. Szeged 1998. 127–142.)
 MAKK FERENC: Néhány megjegyzés a Kálmán-ági királyok külpolitikájához. In: Acta Universitatis
Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 92 (1991) 3–15. (Megjelent még: A Kálmán-ági
királyok külpolitikájának néhány kérdése. In: MAKK FERENC: A turulmadártól a kettőskeresztig.
[Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről]. Szeged 1998. 177–189.)
 SOLYMOSI LÁSZLÓ: A bencés konventek hiteleshelyi oklevéladásának kezdetei. In: Mons Sacer 996–1996.
Pannonhalma 1000 éve. Szerk. TAKÁCS IMRE. I. Pannonhalma 1996. 481–498.
 SOLYMOSI LÁSZLÓ: A jobbágyköltözésről szóló határozat helye a költözés gyakorlatában. In: Agrártörténeti
Szemle 12 (1972) 1–40.
 SOLYMOSI LÁSZLÓ: A világi bíráskodás kezdetei és az oklevéladás Magyarországon. In: Várak, templomok,
ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. NEUMANN TIBOR. Analecta Medievalia II. [Bp.]
2004. 221–236.
 SOLYMOSI LÁSZLÓ: Hospeskiváltság 1275-ből. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk.
KREDICS LÁSZLÓ. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. Bp. 1984. 17–100.
 SZAKÁLY FERENC: A török–magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365–1526). In: Mohács.
(Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából). Szerk. RUZSÁS LAJOS–SZAKÁLY FERENC. Bp.
1986. 11–57.
 14

 SZÉKELY GYÖRGY: A XV. századi magyar rendi állam egyes fogalmainak értelmezéséhez. In: Századok 93
(1959) 910–913.
 SZOVÁK KORNÉL: „Monachorum pater et dux”. (A bencés szerzetesség korai századai Magyarországon). In:
Paradisum plantavit. (Bencés monostorok a középkori Magyarországon). Szerk. TAKÁCS IMRE.
Pannonhalma 2001. 35–47.
 THOROCZKAY GÁBOR: Megjegyzések a Hartvik-féle Szent István-legenda datálásának kérdéséhez. In:
„Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvanesztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. PITI
FERENC. Szeged 2000. 569–591.
 THOROCZKAY GÁBOR: Szent István egyházmegyéi – Szent István püspökei. In: Szent István és az
államalapítás. Szerk. VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Nemzet és emlékezet. Bp. 2002. 482–494.
 ZSOLDOS ATTILA: Az özvegy és a szolgabírák. In: Századok 137 (2003) 783–808.
 ZSOLDOS ATTILA: Egész Szlavónia bánja. In: Tanulmányok a középkorról. Szerk. NEUMANN TIBOR.
Analecta Mediaevalia I. Bp. 2001. 269–281.
 ZSOLDOS ATTILA: Szent István vármegyéi. In: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. KRISTÓ
GYULA. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27. Bp. 2001. 43–54. (Megjelent még: Szent
István és az államalapítás. Szerk. VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Nemzet és emlékezet. Bp. 2002. 420–430.)

B. Szigorlati tételek

1. A magyar őstörténet és honfoglalás-kor írott forrásai. A honfoglalás eseménytörténete

2. Szent István államszervezése: vármegyék, várispánságok, törvényhozás, okleveles gyakorlat
3. Szent István egyházszervezése: püspökségek, apátságok, jelentősebb egyházi személyiségek
4. A magyar szentkorona. Egyéb főhatalmi jelvények a középkori Magyarországon. A Szentkorona-tan
5. A magyar állam szervezete és az írásbeliség a 11–12. században
6. Szent László és Könyves Kálmán törvényhozása és törvényei
7. A szabadság-fogalom és a szabadok kategóriái a 11–12. században
8. A királyi és egyházi birtok fajtái és szervezete a 11–12. században
9. A „nobilis” és a „serviens regis” az Árpád-korban. Az 1222. évi Aranybulla
10. A tatárjárás
11. Az utolsó Árpádok: politikai, társadalmi, gazdasági változások. A korai magyarországi rendiség
12. A nemesi megye kialakulás és működése a középkori Magyarországon
13. A jogilag egységes jobbágyság és a jobbágytelek kialakulása
14. Az Árpád-kor művészete
15. Városi fejlődés Magyarországon az Árpád- és Anjou-korban
16. Károly Róbert uralkodása: politikai és gazdasági változások
17. Nagy Lajos uralkodása. Az 1351. évi törvények
18. A paraszti költözés szabályozása 1298–1514 között
19. Paraszti rétegződés és földesúri, valamint állami terhek 1351–1514 között
20. Zsigmond uralkodása: török elleni védelem, várospolitika
21. Hunyadi János és kora: a magyar rendi állam
 15

22. Mátyás belpolitikája: államszervezet, gazdaság

23. Mátyás külpolitikája: nyugati hódítások, török elleni védelem
24. Az államszervezet a 14–16. században: országgyűlés, királyi tanács, kancellária, kúriai bíráskodás
25. A magyarországi városiasodás a 15–16. században
26. A magyar külpolitika a Jagelló-korban és a törökkérdés
27. Belpolitikai problémák a Jagelló-korban és a Dózsa-parasztfelkelés
28. A mohácsi csata és előzményei
29. Művészeti emlékeink a gótika és a reneszánsz idején 1526-ig
30. Werbőczy István Hármaskönyve: keletkezése, szerkezete, tartalma
31. A hiteleshelyek a középkori Magyarországon
32. Az egyházi méltóságok betöltése a középkorban
33. A középkori magyar történetírás és legendairodalom
34. Nem magyar etnikumok a középkori Magyarországon

Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék