Írásbeli szöveg stílusrétegei

1. Tudományos

a) műfajai: cikk, előadás, tanulmány, felszólalás

b) kommunikációs funkció: tájékoztató, felhívó, ismertető,
magyarázó
c) mondatformálása: alárendelő összetett mondatok, kijelentő
mondatok, igényes mondatszerkesztés
d) szókincs: idegen szavak, szakszavak, pontos szóhasználat
e) szövegformálása: logikai rendre épül - lineáris szerkezetű, a
szövegkapcsolatokat jelző utalószók és kötőszók vannak a
szövegben, a szöveg jól érthető és követhető, világos, gyakoriak a
hivatkozások, bevezető nyitja és zárja.

2. A publicisztikai szövegek/sajtószövegek

a) műfajok: esemény, riport,hír, hirdetés, tudósítás, interjú -a

téma egy időszerű eseményt ismertet
b) kommunikációs funkció szerint: felhívó, befolyásoló
c) mondatformálása: mindenki számára érthető, világos
mondatszerkesztés jellemzi
d) szókincse: állandósult szókapcsolatok, divatszók, változatos
e) szövegszerkesztése: stílusrétegek keverednek, szoros a
szövegkohéziója, jól tagolt szövegek, kiemelt szerepe van a
címnek (témamegjelölő, figyelemfelkeltő, szokatlan szórendű).

3. Hivatalos szövegek

a) műfajai: kérvény, törvénycikkek, rendeletek, tájékoztatás,

nyilatkozat, jegyzőkönyv
b) kommunikációs funkciója: tájékoztat
c) mondatszerkesztése: gyakran bonyolult összetett mondatokat
használ, többszörösen összetett mondatokat, sablonszerű
mondatformák
d) szókincse: jogi szakszavak, hivatalosságra jellemző szókat,
idegen szavakat
e) szövegszerkesztése: nem mindig törekszik közérthetőségre, sok
az ismétlés, gyakoriak a nyelvhelyességi hibák, nem mindig
érthető, világos , személytelenségre törekszik.

4. Szépirodalmi szövegek

a)műfajai: műnemek-líra/epika/dráma
b) kommunikációs funkció szerint: esztétikai hatáskeltés
c)mondatszerkesztés: bármilyen modalitás
d)szókincse: fontos a szavak konnotációja/többletjelentés
e) szövegszerkesztése: a szöveg kifejező ereje/expresszivitása
nagy, üzenetének megfejtésében szerepe van az olvasónak