A Világkereskedelmi Központ (angolul World Trade Center, WTC) egy eredetileg hét épületből

álló épületkomplexum volt New York város Manhattan kerületében. A

Oszama Bin Laden Szaud arabiaban szuletett. A vallással kapcsolatos szélsőséges
meggyőződése mar egesz fiatalon megvolt,, tizenhat évesen egy iszlamista szervezet tagjává
valt. Az egyetemen mernoki tanulamnyokba kezdett, de vegul nem fejezte be. Kesobb pedig
kapcsolatépítésbe kezdett a különböző szélsőséges muzulmán csoportokkal. Hat felesege volt,
ezekbol a hazassagokbol legalabb 20 gyermeke szuletett..
A CIA 2010 augusztusában jelentette Barack Obamának, hogy feltehetően Oszáma bin Láden
nyomára bukkantak. A hírszerzés jelentései szerint egy pakisztáni létesítményben bujkált.
Megtervezték az akciót, napokig figyelték a búvóhelyét, majd Obama engedélyt adott a
célpont likvidálására. 2011. május 1-jén, éjszaka ütöttek rajta rejtekhelyén, majd a Navy Seal
alakulatnak sikerült végeznie vele.

O volt az al kaida egyik megalapito tagja.

Az al-Káida (arabul ‫ – القاعدة‬al-Qāʿida) egy radikális iszlamista terrorszervezet, Feltételezések
szerint ügynökei révén a világ 50–60 országában is jelen lehetnek. A szélsőséges iszlamista
ideológia alapján álló al-Káida célja elsősorban az Egyesült Államok, de általában véve is a
nyugati világ és Izrael, valamint a nyugatbarát iszlám országok meggyengítése, illetve
megsemmisítése. Fennállása során több ezer terroristát képzett ki elsősorban afganisztáni
táborokban.

Terroristak mint celebek.

2010 egyik legnagyobb eseményének számított hogy valoszinuleg Bin Laden nyomara
bukkant a CIA . Megfigyelhető volt, hogy azt ezt megelőző években a terroristák már
hírforrásá váltak, sőt talán még celebbé is, ugyanis a kozonseg egyre kivancsibb lett a
haborukra es a terrorizmusra. A média is elkezdett egyre nagyobb hangsúlyt fektetni erre a
témára, az újágírók pedig a katonákkal együtt részt vettek számos kockázatos küldetésükön,
hiszen így mégjobban eleget tettek a terrorizmusra kiváncsi közönségnek. A háború és a terror
megjelenése a médiában úgymond új szereplőket is hoztak magukkal, hiszen az emberek nem
csak magára a háborúra lettek kiváncsiak, hanem arra is akik mögötte állnak.

Techinikai fejlodes is elosegitette hogy a terroristak egyre ismertebbe valljanak, ugyanis, Mig
az 90-es evekig a tvcsatornak inkabb csak nemzeti szinten terfjedtek ki, a 21ik szazaddra a
mediumok mar nemzetkozi szinten is kiterjedhettek. Ez tette lehetove azt, hogy audiovizualis
felvetelek terjedjenek szet szerte a vilagon. Ezt a lehetoseget hasznalta ki bin laden is es a
helyettese Ayman al Zawahiri, amikor egy hang es egy videofelvetelt kuldtek az arab
csatornaknak, azok pedig az egesz vilag mediumai kozott elterjesztettek..

Mostmar nem csak az ujsagirok, a civil emberek is reszt vesznek a media megjeleniteseben,
miota a mobiltelefonok, a fenykepezogepek megjelentek, ugyanis ez elosegiti hogy a
hetkoznapi ember is barhonnan, barmikor tudositson. Bin Laden eseteben sem volt ez
maskepp, ugyanis a katonak altal torteno meggyilkolasarol eloszor a terrorista szomszedja
szamolt be twitteren.

Kialakult azonban az ujsagirok szamara is egy ujfajta ujsagiras, ugymond kaland-stilusu

ujsagiras, ami arrol szol, hogy az ujsagiro reszeletesen bemutatja a terroristak uldozeset, es az
ellenseget is. Azert hogy ez megvalosuljon, az ujsagironak viszont a terrorista teruletere kell
setalni, ez pedig nem egy ujsagiro eletet kovetelte mar. Az egyik ilyen meresz mutatvany volt
az, amikor John Miller, az ABC ujsagiroja, eletveszelyes kockazatot vallalva 1998-ban osama
rejtekhelyere utazott hogy azzal interjut keszitsen, ugyanis Miller tudta, hogy a nezok arra
vagynak, hogy megismerhessek az akkori legveszeleyesebb, legtitokzatosabb terroristat.

Miller leirta, hogy az „odaérkezés” története érdekesebb lehetett, mint maga az interjú,
valamint elismerte, hogy a beszélgetés lehetőségét maga bin Laden adta Millernek,
nyilvánvalóan saját érdeke szerint. ugyanis Miller azt mondta, hogy „nem találtuk volna meg
a„ világ legveszélyesebb terroristáját ”, ha nem akart volna minket. Osama bin Laden ... azt
akarta, hogy az amerikaiak ismerjék meg őt és féljenek tőle.

Millernnek az interju lebonyolitasahoz, bizonyos feltételeknek kellett tartsa magat mint

peldaul: hogy semmilyen nyomon követési kérdést nem lehet feltenni, és hogy bin Laden
nem engedi, hogy a válaszai leforditsak a helyszínen. Miller azonban nem kovette az utobbi
szabalyt, es helyben fordittata le, tudni akarta h mit mond a masik oldal.

Osama maskepp is tett arrol, hogy figyeljenek ra, hiszen szamos terror tamadast hajtot vegre,
megolve es megsebesitve ezzel tobb ezer embert. Azokban az evekben a hatosagok es az
ujsagirok alatal egyik legkeresetebb szemelyisegeve valt, erdekes modon az ujsagiroknak
valamiert konyebben sikerult celba venniuk/ratalalniuk, mint a hadseregnek, amelynek 16
evig tartot. Ami meg erdekes, hogy meg a hadsereg elol a terroristak rejtozkodnek, addig a
mediaval valo kozremukodesuk celja pont az, hogy valamilyen modon megis szem elott
maradjanak.,
Igy terjedt el az., hogy a terroristak videoban uzentek magukrol, tudatva rajongoiknak hogy
jol vannak, illetve ott fenyegettek ellensegeiket. Az egyik ilyen video bin ladentol, amelyet a
Fox News es a CNN is hosszu percekig sugarzott, amelyben fenyegette az amerikaikat,
valamint arrol beszelt h nem fogja befejezni a haborut., A studioban egy terrorista elemzo,
Peter Bergen probalta megfejteni az uzenet valodi jelenteset, bizonyos terror kodszavakt
elemezve

Nagy erdeklodest valtott ki szinten egy bin ladannel keszult interju a szeptember 11-ei
tamadas utan, amelyet a CNN sugarzott, hiszen a tv csatorna tudta, hogy ki ne lenne kivancsi
szemtol szemben latni annak az embernek az arcat, aki annyi ember eletet oltotta ki azon a

Miert lesznek a terroristakbol sztarok?

Számos konkrét oka van a terroristák személyiségének korszerűsítésének. A Breaking

News műfaja - vagyis az azonnali, élő maratoni műsorszórás egy rengeteg aldozatot
kovetelo támadás alatt és után - megkönnyíti a terroristák nepszeruseget. Hiszen ezzel a
lehetoseggel a terroristak azt erik el, hogy mindenhol rola beszelnek, oket latjuk az
ujsagokban, a tvkben, ezaltal pedig olyan a media olyanszintu ismertseget nyujt nekik,
mintha barmelyik mas hires sztarrol beszelnenk.
A Szeptember 11-edikei tamadas utan a különféle csatornák egymással versenyeztke, hogy
megfejtsek a tamadas okat, azt hogy ki tehet a tamadasrol, valamint hogy hol talalhato ez a
terrorista.

Al queda

A terrorizmus megszüntetésének folyamatos vitái ellenére (Schlesinger, 1981; Gibbs, 1989) a

modern, nemzeti és hagyományos felfogásra jellemző hagyományos meghatározás az volt, hogy a
terrorista a „nemzeti alcsoportok tagjai, vagy a titkos ügynökok, politikailag motivált, aki az
„erőszakosan erik el celjaikat akar ártatlan civileket is megolve ezzel. Az Egyesült Államok médiájában
és az olyan országokban, mint az Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia előtt folytatott vita előtt
megfogalmazott terrorcselekményről szóló általános megállapodás az volt, hogy a megszállás elleni
„terror” törvényes, míg a terroriakciók egy bizonyos ideológiát támogatnak vagy elleneznek. Ezt a
megkülönböztetést a Washington Post fogadta el a palesztin Hamasz csoport tagjainak címkézésére,
az Al-Kaida csoport tagjaira mint „terroristákként”
A Washington Post magyarázata a különbségekről az volt, hogy „a Hamas terrorizmust
folytat, az, Al Qaeda pedig csak terrorista hálózatként létezik. ”Ma azonban a„ terrorista ”szó
használata politikailag helytelen lett, szinte egy tabu (Moeller, 2009) a nyugati
demokráciákban dolgozó tudósok és más csoportok számára.

A szeptember 11-i támadások megváltoztatták a terroristák újságírói megközelítését. Az Al-

Kaida végtelen története, amelyet az Afganisztánban és Irakban végbemenő
következtetések támasztanak alá, amit a terrorsitak a sajat keresukre kuldtek az
újságíróknak.. A terroristák ellenőrizetlenek és túlnyomórészt veretlenek maradnak,
titokzatos, megfoghatatlan hatalom, amely bármikor, bárhol szerte a világon felemelheti a
fejét, es állandó fenyegetést jelent.

A szeptember 11es tamadas utan egy bizonyos Blitzer aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a
bin Laden a potenciális terroristákat is az interneten keresztül kódszavak használatával
közelíti meg. ezert Blitzer október 11-ét követően utasította az amerikai médiát, hogy az Al
Qaeda nyilvános üzeneteit ne vezesse

A terror, a felkelés és a média közötti kapcsolat régóta foglalkoztatta a politikusokat,

kommentátorokat és tudósokat, akik közül sokan azt állították, masok pedig ellenezték, hogy

. Kilenc nappal az Egyesült Államokban zajló 9/11-es atrocitások után George W. Bush elnök
az unió államában bejelentette, hogy szándékában áll egy globális „terror elleni háborúban”
részt venni. - A terror elleni háború az al-Kaida-val kezdődik - mondta -, de nem ér véget. Ez
nem ér véget mindaddig, amíg a globálisan elterjedt terrorista csoportok nem találhatók,
megállithatok és legyőzhetoek