EU ZH feladatok

I. Esszék lehetnek:
(v.milyen adott cikk‐kivonat segítségével+saját tudás alapján egy 0,5-1 oldalas esszé)
1. Mutasd be, miért lehet szükség az EU‐ra, illetve miért jönnek létre a gazdasági integrációk,
és közben igazold vagy cáfold az alábbi kijelentést : „Amikor Szerbia csatlakozik az Európai Unióhoz
azzal az ország és az Európai Unió is csak nyerhet.” Érvelj a csatlakozás előnyeit és hátrányait
felsorolva, elemezve úgy, hogy közgazdasági összefüggéseket is használsz!
Gazdasági integráció: folyamat, amely során a részt vevő országok között egyre szorosabb
gazdasági együttműködés jön létre. Az együttműködésnek többnyire valamilyen gazdasági (esetleg
politikai) oka van, például egy gazdasági problémát közösen könnyebben lehet megoldani, a
kereskedelmi feltételek javításával jobb és hatékonyabb áruforgalom érhető el. Az egyre jobban
mélyülő integrációval azonban az országok önállósága is csökken és egyre nagyobb hangsúly kerül a
közös gazdaságpolitika kiépítésére.
EU-hoz való csatlakozás
Előnyök:
 Egy újabb háború kialakulási esélyének nagyfokú csökkentése, békére való törekvés
 Háború és konfliktusok esetén védelem
 A csatlakozni kívánó országoknak meg kell felelni bizonyos feltételeknek, ami fejleszti a csatlakozó
ország gazdaságát is
 Szabadkereskedelem megvalósulása, amely munkahelyeket is teremt
 ezáltal nő a GDP/fő aránya is
 nő az FDI is
 Egységes európai valuta (EUR) bevezetése, ami csökkenti a monetáris instabilitást és megszünteti a
valuta árfolyamokkal való kereskedést és visszaélést
 Minden tagországot erősít, minden ország kötődik a többi tagországhoz, így együtt erősebbé válik
más nagy gazdaságokkal szemben
 Nagy közös piac
 4 alapszabadság kihasználása, áramlása
(pl: A tagországok között szabad átjárás, az emberek más országokban is vállalhatnak munkát)
Hátrányok:
 A szuverenitás csökkenése (feladni a függetlenség egy részét a köz érdekében)
 EU-s kötelező korlátozások
 Sok költséggel jár pl: közös befizetések miatt
 magas a bürokrácia, lehetne demokratikusabb
 Ha egy tagország gazdasága veszélybe kerül, az az egész Európai Unióra kihat.
 tagországok lakosságának nincs lehetősége beleszólni a döntésekbe.
 Túl gyorsan bővül az Unió, nem hagynak időt arra, hogy elemezzék az eddigi eredményeket, és hogy
az egyes országok tagsága elmélyüljön.
 Nettó befizetők helyzete (többek fizetnek be mint amit visszakapnak)
 nagy bevándorlási hullámmal jár

2. Mutasd be az EU legfontosabb történelmi lépéseit úgy, hogy az integráció különböző fokára

érkezésre koncentrálsz! És keress is egy cikket ehhez, amiből részleteket használhatsz, (és
hivatkozol rá).

Integráció: a részek együttműködése, működésük összehangolása, egymásra hatása és

összekapcsolódása egy közös cél(ok) érdekében pl: gazdasági fejlődés

1. 1958: Európai Gazdasági Közösség (EGK), Római szerződés - Közös piac az aruk es
szolgaltatasok mozgasanak szabadsagan tul a termelesi tenyezők, a tőke- es munkaerő-aramlast is
liberalizalja

2. 1960: EFTA Európai Szabadkereskedelmi Társulás: orszagain belul a kereskedelem liberalizalt,

a kivulallokkal szemben azonban minden tagorszag kulon nemzeti vampolitikat folytat

3. 1968: Vámunió orszagain belul a kulkereskedelem liberalizalt (az aruk es szolgaltatasok

szabadon mozognak), de a kivulallokkal szemben mar kozos kulső vamokat alkalmaznak, es kozos
kereskedelempolitika
 4. 1993: Egységes piac ezóta  a vamokon es a mennyisegi korlatozasokon tul az aruk, a
szolgaltatasok, a tőke es a munkaerő szabad aramlasat akadalyozo, „nem vamjellegű” korlatokat
(fizikai, pl. hatarformalitasok; technikai, pl. előirasok; penzugyi, pl. adoharmonizalas) is felszamoljak
← alapja a „negy szabadsag”

5.1993: Maastrichti Sz.: Monetáris unió csak (közös valuta)+Gazdasági uniókozos piacon tul mar
a gazdasagpolitikak integraciojat is megvalositjak, ami a nemzeti gazdasagpolitikak osszehangolasat,
harmonizalasat, vegső celkent pedig azok kozossegi szintű egysegesitese

6 .még nem, de cél: Politikai unió kormanyzat es a torvenyhozas fokozatos atvitele kozossegi
szintre. Közös kül-és biztonságpolitika, közös gazdaságpolitika megvalósulása, egységes hadsereg, a
bel- es igazsagugyek kozos szintreemelese.

3. Mutasd be az EU történelmét (legfontosabb események, szerződések, lépések) úgy, hogy a

szupranacionalitás - kormányköziség dichotómiát(kettősséget) érzékelteted!

A szupranacionális= nemzetek feletti Európa alapja az volt, hogy a döntő szó a döntéshozatali
folyamatokban az "összeurópai" szervek kezébe kerüljön, nemzetállami szinttől elkülönülő érdekek
érvényre juttatása, szuverenitás részben v. feladása, többségi döntéshozatal elve

Kormányköziség: nemzetállami érdekek érvényesítése, azonos súlyú szuverén államok szavazata

(konszenzus) egyhangúság elvén, nemzetállami szint túlsúlya, elsődlegesen működésének
résztvevői a tagállamok állam- és kormányfői

EU történelme ezek alapján (legfontosabb események, szerződések, lépések):

-1985: Schengeni Egyezmény belső határ nincs, külső határok közös ellenőrzése

-1986/87: Egyseges Europai Okmany továbbfejlesztés, 4 P szabad áramlása lesz, többségi

szavazási kör kiterjesztése, környezetvédelem és műszaki együttműködések kiterjesztése

-1992/93: Maastrichti Szerződes Europai Unio elnevezes, Unios allampolgarsag fogalma,

Harmas piller szerkezet, Gazdasagi es Monetaris Unio letrehozasa, Kohezios Alap, Szubszidiaritas: a
döntéseket egy adott politikai rendszerben a hatékonyság miatt alsóbb szinten kell meghozni. , Közös
Kül-és biztonságpolitika

-1997/99: Amszterdami Szerződes intezmenyrendszeri reformok, Kozossegi politikava valt:

vizumpolitika, menekultugyi politika, bevandorlas es az egyuttműkodes polgari jogi ugyekben; EU
kulső hatarainak ellenőrzese, Onallo fejezet: foglalkoztatasi politika

-2001/03: Nizzai Szerződes Meghatarozta, hogy a 27 tagu Unioban melyik orszagnak hany tagja,
milyen sulya legyen, Lehetőve tette az EU keleti iranyu bőviteset, Modositotta a tagallamok
reszvetelet a donteshozatalban oly modon, hogy jobban tukroződjenek a nepessegi sulyok a
donteshozo intezmenyekben, Tobbsegi dontesek tovabbi kiterjesztese → a szerződes szamos
teruletre kiterjesztette a minősitett tobbseggel meghozando donteseket, ezzel visszautasitotta a
tagallami veto lehetőseget

-2007/09: Lisszaboni SzerződesAz EU intézményrendszerének megreformálása és biztosítása

4. Hogyan működik az EU? Mutasd be a döntéshozatali intézményeket, hogyan születnek a

döntések, mely intézményeknek milyen szerepe van az uniós döntéshozatalban? Igazold vagy
cáfold egy esszében azt az állítást saját tudásodat, valamilyen cikkrészletet és ábrát is felhasználva,
miszerint „az EU döntéshozatala nem demokratikus, nem képviseli az állampolgárok érdekeit
senki. Egyértelműen demokratikus deficitről beszélhetünk”.

Az Unió döntéshozatalában 3 fő intézmény vesz részt, milyen érdekeket képviselnek:

 -Europai Bizottsag → Brüsszel, az Unio, mint egyseg kollektív erdekeit kepviseli, gazd.-i
előrejelzések keszítése, nyomon követése, stabilitásról és növekedésről gondoskodik, ő készíti a
jogszabály javaslatokat és továbbítja fentről

-Europai Parlament → EU polgarait kepviseli, tagállami választott képviselők, jogszabályok

elfogadása

-Europai Unio Tanacsa → választott képviselők, az egyes tagallamokat kepviseli, 

Európai Parlamenttel közösen uniós jogszabályokat vitat meg és fogad el a Bizottságtól beérkező
jogszabályjavaslatok alapján. Összehangolja az uniós országok szakpolitikáit. Az Európai
Tanács iránymutatásai alapján kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját.

(Ez az un. „intezmenyes haromszog” kesziti az Unioban alkalmazott politikai iranyelveket es

jogszabalyokat)

Demokratikus deficit= nem képviseli senki az állampolgárok jogait nem igaz

5. Mutasd be az Unió költségvetésének legfontosabb tételeit saját tudásodat, valamilyen egy-két

cikkrészletet és ábrát is felhasználva úgy, hogy értékeled a következő állítást: Az EU költségvetése
olyan kicsi, hogy a tagállamok érdemi változást nem tudnak elérni az európai gazdasági
fejlődésben. Elemezd, hogy miért éri meg a nettó befizető tagállamoknak uniós tagnak lenniük!

Az EU éves költségvetésében rögzítik az EU-nak az adott évre vonatkozó összes kiadását és

bevételét. A költségvetés biztosítja az uniós szakpolitikák és programok finanszírozását az EU
politikai prioritásaival és jogi kötelezettségeivel összhangban. A költségvetési kerettervert pedig 7
évre rögzítik.

Költségvetés legfontosabb tételei :

Bevételek: Tagállami hozzájárulások

Országok GNI értékének egy része, adott országtól függ
Unión kívülről érkező termékekre kivetett vámokból
Egyes uniós tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adó egy kis része
egyéb bevételek, beleértve a nem uniós országok hozzájárulásait, késedelmi kamatok,
pénzbírság, valamint az előző évből fennmaradó többlet
Kiadások: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság
Természeti erőforrások és környezet védelme
Migráció(illegális) elleni védelem és határigazgatás
Biztonság és védelem
Európai közigazgatás
Covidból kilábalás
Munkahelyvédelem, foglakoztatás
Orosz-ukrán háborús következmények enyhítése
Nettó befizetőknek nevezi azokat az európai uniós tagállamokat, melyek nagyobb összeggel
járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. (Pl:
Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország)

Miért éri meg mégis: piac, védelem, béke, egység, erő, lehetőségek, kereskedelem…

EU ktg.vetés kicsi? nem jó semmire? A uniós költségvetés orszagok kozotti erőforras-ujraelosztasi

rendszer legfontosabb foruma, jut belőle a tagállamoknak, v.kinek még több is mint amennyivel ő
hozzájárult. Az hogy elég-e nem biztos

6. Mennyiben tekinthető az eurozóna optimális valutaövezetnek?

Optimális valutaövezet fogalma: : Egy olyan földrajzi térség, ahol egy közös deviza bevezetése
maximalizálná a gazdaság hatékonyságát
 A ’90-es évek egyik nemzetközi, fõ témája lett az optimális valutaövezetek elmélete, amely azt
vizsgálja, hogy egy önálló régiókból, illetve országokból álló csoportnak milyen feltételek mellett
érdemes közös valutát bevezetnie.

Érdemes közös devizát bevezetni az alábbi feltételek teljesülése esetén:

1. munkaerő szabad mobilitása a régión belül
2. szabad tőkeáramlás, árak és bérek rugalmassága a régiók között (pl: vállalkozások alapítása, áru
és szolgáltatás kereskedelem)
3. termelés diverzifikáltsága (minél többféle terméket állít elő egy gazdaság, annál kevésbé viselik
meg egyegy részpiac vagy iparág sokkjai)
4. hasonló üzleti ciklusok a tagországokban (máskülönben elég nehéz lenne közös monetáris
politikát folytatni)
5. költségvetési kiegyenlítő mechanizmus a leszakadóban lévő régiók szinten tartásához(regionális
politika!) (központi költségvetés fenntartása ahhoz, hogy egyes régiók elszegényedése ne vezessen
társadalmi elégedetlenséghez és a rendszer széthullásához,valamint stabilizálja a piacot is)
6. hasonló ideológiák, preferenciák (döntéshozatal szempontjából lényeges)
7. szolidaritás (bajba jutott tagállamok kisegítéséhez álljon rendelkezésre tudás és pénzalap)
Jelenleg a 27 tagállam közül 20-nak hivatalos pénzneme a közös euró, ők alkotják az eurozónát.
Nem teljesül az összes feltétel teljesen, így nem teljesen optimális az eurózóna, bár inkább a nem
eurózóna tagállamokkal van a probléma, mert sajnos nagyobb az eltérés, szakadék közöttük és az
eurót bevezetni képes országok között. Lásd pl: M.o.-> feltételeket nem tudja teljesíteni

+EUR bevezetésének Előnyei-Hátrányai::

Előnyei: -nem jár plusz költséggel a valuták átváltása, nem lesz árfolyam nyerészkedés
- stabil árak és nagy választék az eu-s állampolgárok számára
-nagyobb pénzügyi biztonság és stabilabb vállalkozási lehetőség
-gazdasági stabilitás és fejlődés
-integráltabb pénzügyi közös piac
-EU erőteljesebb világgazdasági jelenlét
-Az EU kézzelfogható szimbóluma
Hátrányai: -csökken a szuverenitás
-szűkül a gazdaságpolitikai mozgástér, megszűnik az önálló monetáris politika
-a jegybanki alapkamat emelése/a pénzkínálat szűkítése többé nem állami fiskális eszköz opció
- nem tudják szándékosan leértékelni a valutát az exportösztönzés érdekében
-a különböző gazd.-i szinten lévő országokra máshogy hat

7. Mutasd be és értékeld a közös agrárpolitika célrendszerét és sikerességét! Mutasd be, hogy a

különböző, a kiselőadásban használt elméletek hogyan magyarázzák a politika fennmaradását!

CAP(KAP): Az EU által 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika (KAP) partneri viszonyt teremt a
mezőgazdaság és a társadalom között, valamint Európa és az uniós gazdálkodók között. A KAP az
összes uniós tagország közös szakpolitikája. Irányítása és finanszírozása uniós szinten, uniós
költségvetési források felhasználásával történik. Jelenlegi: 2023-27

Céljai:

 támogassa az agrártermelőket, javítsa a mezőgazdaság termelékenységét

 tisztességes megélhetést biztosítson az uniós gazdáknak

 ezáltal biztosítsa, hogy a fogyasztók folyamatosan és megfizethető áron hozzájussanak a szükséges
élelmiszerekhez

 élelmiszer-minőség és az egészség védelme

 segítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást;

 EU-szerte elősegítse a vidéki területek és tájak megőrzését;

 életben tartsa a vidéki térségek gazdaságát azáltal, hogy ösztönzi a munkahelyteremtést a

mezőgazdaságban, az agrár-élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban.
 a versenyképesség javítása

 mezőgazd.-i ismeretek bővítése és az innováció fokozása

Jó célok, hatékonyakSikeresség(?)

Elméletek:

1. Egy főre jutó transzfer nagysága elmélet:

- pl. Ha kicsi a gazdaszervezet, magasabb az egy főre jutó haszon.
- Támogatottsága adott, finanszírozói a fogyasztók és az adófizetők.
- Ha többen vannak, akkor az egy főre jutó költség kisebb, mint az egy főre jutó haszon.
- A gazdák erősen érdekeltek a támogatás megszerzésében
- A fogyasztók nehezen ösztönözhetők az agrártámogatásokkal szemben
2. élelmiszerekre fordított kiadások aránya a fogyasztók költségvetésében elmélet
- pl. Mezőgazdasági alapanyag-kereslet jövedelemrugalmassága még kisebb, mint az élelmiszer-
kereslet. Ebből kifolyólag a támogatás egy főre jutó költsége alacsony és kevés az
agrárprotekcionizmussal szembeni ellenállás.
3. csoportnagyság elmélet
- pl. A fejlett országokban a mezőgazdasági termelők aránya kicsi, így hatékonyak a lobbiszervezetek.
Az ellenérdekelt csoportok nagysága nagyobb, nehezen birkóznak meg a potyautas-problémával.
- Ha van Agrár-érdekképviselet, vannak szelektív ösztönzők és nincs potyautas probléma.
- A termékspecifikus érdekcsoportok többnyire a nagy volumenben termelők kicsiny érdekcsoportjai.

8. A vendégelőadás alapján mutasd be, miért van szükség az EU-ban fiskális szabályrendszerre?
Melyek azok a tényezők, amelyek fontosabbá tették a fiskális költekezések kordában tartását!

Miért van szükség a fiskális szabályrendszerre:

Az Európai Unió költségvetés-politikai keretrendszerének célja, hogy megbízható és hatékony

keretet biztosítson a tagállami költségvetési politikák összehangolásához és felügyeletéhez. A jogi
keret 2011–2013 között végrehajtott reformja közvetlen válaszlépést jelentett az államadóssággal
kapcsolatos válságra, amely rávilágított arra, hogy szigorúbb szabályokra van szükség, tekintettel az
euróövezeten belüli fenntarthatatlan államháztartási helyzet tovagyűrűző hatásaira. Ezért a
felülvizsgált keret az Európai Monetáris Unió kezdeti tervezési kudarcaiból származó
tapasztalatokra támaszkodik. A gazdasági és monetáris unió stabilitásának biztosítása érdekében
szilárd keretre van szükség ahhoz, hogy amennyire lehetséges, elkerüljük a fenntarthatatlan
államháztartási helyzet kialakulását. Jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés.

Amik miatt fontos a fiskális költekezés kordában tartása: ..?? Tartalékok, irányítás-kontroll,
tervezés, stratégia, EU csőd elkerülése, stabilitás(pénzügyi, gazdasági)

9. Egyetért-e azzal a véleménnyel, hogy az Egyesült Királyság gazdaságának előnyös, hogy kilépett az
EU-ból= Brexit? Indokolja válaszát a csatolt forrásokban található adatokkal és gazdasági
ismereteivel!

43 éves uniós tagság után az Egyesült Királyság 2016-nan, népszavazás útján az EU-ból való kilépés
mellett döntött. A brexittárgyalások lezárásaként az EU és az Egyesült Királyság aláírta és
megerősítette az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kilépésről rendelkező megállapodást. Az
Egyesült Királyság 2020-ban tehát kilépett az EU-ból.

Előnyös-e a kilépés az Egy.Kir. gazdaságának?:

A Brexitből nagy gazdasági gyarapodás nem származhat, és bármilyen eredményt hozzanak is a

jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerről folytatandó tárgyalások, valójában csak kárenyhítésről
lehet szó. Az EU szerint „teljesen egyértelmű”, hogy a Brexitnek negatív következményei lesznek,
amelyeket kezelni kell.2023-ban már látszik is, hogy a brexit hatása egyértelműen negatív volt az
Egyesült Királyság gazdaságára.

-GDP csökkenése
 -munkanélküliség és infláció növekedése (bár csak kicsit)

-gazdasági fejlődés visszavetése, lelassítása

-kiesnek a közös piacból, nehezebb velül kereskedni-sokszor nem éri meg, a nagy európai országok
és kereskedelmi partnereik új partnerek után néztek

-brit font gyengülése (exportőröknek jó, de a hazai gazdaság megsínylette)

Bár azért csak önmagához képest áll rosszabbul a brit gazdaság, összességében annyira nem
drasztikus vagy visszafordíthatatlan a helyzet.

II. Tesztkérdésekhez anyagok:

(15 perc-25 kérdés, feleletválasztós, mindig csak egy válaszlehetőség jó)

(évszámok, történelmi adatok, csatlakozások, szerződések, intézmények, rövidítések jelentése

pl:ESSZA..)

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS

1) Csatlakozások:
1958:(Római szerz.6 alapító): Belgium; Franciao.; Hollandia; Luxemburg; Németo.; Olaszország
1973:Dánia; Egyesült Királyság; Írország
1981: Görögország
1986: Portugália; Spanyolország
1995: Ausztria; Finnország; Svédország
2004: Ciprus; Cseh Köztársaság; Észtország; Lengyelország; Lettország; Litvánia;
Magyarország; Málta; Szlovákia; Szlovénia
2007: Bulgária; Románia
2013: Horvátország

Taggá válás főbb kritériumai: a koppenhágai kritériumok:

-Gazdasági: adott orszagnak műkodő piacgazdasaggal kell rendelkeznie, amely kepes
megfelelni az egyseges piac versenykihivasainak
-Politikai: megbizhatoan műkodő demokratikus intezmenyrendszerrel kell
rendelkezniuk, amely biztositja az emberi es kisebbsegi jogok tiszteletben tartasat es a
jogallamisag kovetelmenyeinek ervenyre jutasat
-Jogi, intézményi és adminisztratív: adott orszagnak kepesnek kell lennie a kozossegi
joganyag (acquis communautaire) atvetelere, a kozossegi intezmenyekkel valo
egyuttműkodesre a kozossegi joganyag alkalmazasara, a kozos politikak
megvalositasara

2) Az EU alapszerződései:
-1951/2: Párizsi Szerződés:-ESZAK (Montanunio=Európai Szén- és Acélközösség) (Schuman terv
alapján: szén-és acélipar központi ellenőrzése révén lehetetlenné váljon az önálló háborús
készülődés, német-francia együttműködés)
-1957/8:Római Szerződés: -EGK (Europai Gazdasagi Kozosseg)(celja a vamunio letrehozasa
volt, szabad es egyenlő versennyel a 6 tagallam kozott, es egy kozos kulső tarifarendszer a
kivulallokkal szemben)
-Euratom (Európai Atomenergia Közösség)
-1967: Egyesülési Szerződes: előbbi 3 egyesítése--> EK/EC (Európai Közösségek)
3) Szerződések, melyek elősegítették az integráció mélyülését:
-1968:Vámunió létrejön
-1985: Schengeni Egyezmény
-1986/87: Egyseges Europai Okmany
-1992/93: Maastrichti Szerződes
-1997/99: Amszterdami Szerződes
-2001/03: Nizzai Szerződes
-2007/09: Lisszaboni Szerződes

Milyen fontos változásokat hoztak a módosító szerződések:

Schengeni egyezmény
o elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.
Egységes Európai Okmány
o Megteremtettek a feltetelet: az Europai Egyseges Piac letrehozasanak, ahol
megvalosul az EGK eredeti celja: szemelyek, javak, szolgaltatasok es tőke
szabad aramlasa
o Kiterjesztette az EGK hataskoret a kornyezetvedelem, a műszaki
egyuttműkodes temakorere is
o Megerősitettek a penzugyi unio letrehozasanak szandekat
o Kiterjesztettek a tobbsegi szavazasi eljarassal eldonthető kerdesek koret
Maastrichti Szerződés
o Europai Unio elnevezes
o Unios allampolgarsag fogalma
o Harmas piller szerkezet
o Gazdasagi es Monetaris Unio letrehozasa
o Kohezios Alap
o Szubszidiaritas: a döntéseket egy adott politikai rendszerben a hatékonyság miatt alsóbb szinten
kell meghozni.
o Közös Kül-és biztonságpolitika
Amszterdami Szerződés
o intezmenyrendszeri reformok
o Kozossegi politikava valt: vizumpolitika, menekultugyi politika, bevandorlas
es az egyuttműkodes polgari jogi ugyekben; EU kulső hatarainak ellenőrzese
o Onallo fejezet: foglalkoztatasi politika
Nizzai Szerződés
o Meghatarozta, hogy a 27 tagu Unioban melyik orszagnak hany tagja, milyen
sulya legyen
o Lehetőve tette az EU keleti iranyu bőviteset
o Modositotta a tagallamok reszvetelet a donteshozatalban oly modon, hogy
jobban tukroződjenek a nepessegi sulyok a donteshozo intezmenyekben
o Tobbsegi dontesek tovabbi kiterjesztese → a szerződes szamos teruletre
kiterjesztette a minősitett tobbseggel meghozando donteseket, ezzel
visszautasitotta a tagallami veto lehetőseget
Lisszaboni Szerződés
o Intezmenyi reformok

EU INTÉZMÉNYEI:
Európai Parlament (705 tag)  tagállami képviselők, jogszabályok elfogadása
Európai Tanács (28 tag)  EU állam-és kormányfői, politikai és fejlődési célok rögzítése
Az Európai Unió Tanácsa (vagy „Miniszterek Tanácsa”) (27 tag)  Európai Parlamenttel közösen
uniós jogszabályokat vitat meg és fogad el a Bizottságtól beérkező jogszabályjavaslatok alapján.
Összehangolja az uniós országok szakpolitikáit. Az Európai Tanács iránymutatásai alapján kialakítja
az EU kül- és biztonságpolitikáját. Választott képviselők
Európai Bizottság (27 tag)  Brüsszel, gazd.-i előrejelzések keszítése, nyomon követése,
stabilitásról és növekedésről gondoskodik
Az Európai Unió Bírósága (28 bíró (valamint az elsőfokú bíróság 56 bírája))  közösségi jogalkotés
és fejlesztés, joggal való összeegyeztethetőség vizsgálata
Európai Központi Bank  Kezeli az eurót. Ezen túlmenően az intézmény feladata az EU gazdasági
és monetáris politikájának kialakítása és végrehajtása. Fő célja az árstabilitás fenntartása, és ezáltal
a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása.
Európai Számvevőszék (28 tag)pénzügyek, bevétel-kiadás, ktg.vetés
Europai Ombudsman  Kivizsgálja az uniós intézmények és szervek tevékenysége során
előforduló hivatali visszásságok kapcsán benyújtott panaszokat. Az európai ombudsmanhoz az
uniós országok állampolgárai és lakosai, illetve az EU területén székhellyel rendelkezővállalkozások
és szervezetek fordulhatnak panaszaikkal

Az Unió döntéshozatalában 3 fő intézmény vesz részt, milyen érdekeket

képviselnek:
Europai Parlament → EU polgarait kepviseli
Europai Unio Tanacsa → az egyes tagallamokat kepviseli
Europai Bizottsag → az Unio, mint egyseg erdekeit kepviseli
(Ez az un. „intezmenyes haromszog” kesziti az Unioban alkalmazott politikai iranyelveket
es jogszabalyokat)

NEMZETKOZI INTEGRACIO:
Hogyan definialhato a nemzetkozi integracio?
-integracio: kulonallo reszeknek valamilyen nagyobb egeszbe, egysegbe valo beilleszkedese,
beolvadasa, egysegesulese
-nemzetkozi keretek kozott megvalosulo integracio: szuveren allamok vagy nemzetgazdasagok
onkentes, komplex, gazdasagi es politikai osszefonodasakent jon letre
-az onkentesseg hangsulyozasa azert fontos, mert az integracio az adott nemzetgazdasag
feloldodasahoz, bizonyos mertekig azonossaganak elvesztesehez vezet

Integrációs formák:
1.Szabadkereskedelmi tarsulas
2.Vamunio
3.Kozos piac
4.Egyseges piac
5.Gazdasagi unio
6.Politikai unio
Hogyan definiálhatók az egyes integrációs formák:
Szabadkereskedelmi társulás: a terulet orszagain belul a kulkereskedelem
liberalizalt, a kivul allokkal szemben azonban minden tagorszag kulon nemzeti
vampolitikat folytat
Vámunió: a terulet orszagain belul a kulkereskedelem liberalizalt (az aruk es
szolgaltatasok szabadon mozognak), de a kivulallokkal szemben mar kozos kulső
vamokat alkalmaznak, es kozos kereskedelempolitikat folytatnak
Közös piac: a vamunional annyival tobb, hogy az aruk es szolgaltatasok mozgasanak
szabadsagan tul a termelesi tenyezők, a tőke- es munkaerő-aramlast is liberalizaljak
Egységes piac: a kozos piac olyan tovabbfejlesztett valtozata, ahol a vamokon es a
mennyisegi korlatozasokon tul az aruk, a szolgaltatasok, a tőke es a munkaerő szabad
aramlasat akadalyozo, „nem vamjellegű” korlatokat (fizikai, pl. hatarformalitasok;
technikai, pl. előirasok; penzugyi, pl. adoharmonizalas) is felszamoljak ← alapja a
„negy szabadsag”
Gazdasági unió: a kozos piacon tul mar a gazdasagpolitikak integraciojat is
megvalositjak, ami a nemzeti gazdasagpolitikak osszehangolasat, harmonizalasat,
vegső celkent pedig azok kozossegi szintű egysegesiteset jelenti. Fontos eleme a kozos
valuta → monetaris unio
Politikai unió: a kormanyzat es a torvenyhozas fokozatos atvitele kozossegi szintre. Közös kül-és
biztonságpolitika, közös gazdaságpolitika megvalósulása, egységes hadsereg, a bel- es igazsagugyek
kozos szintreemelese.

A 4 ALAPSZABADSÁG:
1.Aruk szabad mozgasa
2.Szemelyek szabad mozgasa
3.Szolgaltatasnyujtas szabadsaga
4.Tőke szabad mozgasa

RÖVIDÍTÉSEK:
ECU: Európai Valutaegység
EGK: Európai Gazdasági Közösség
EGT: Európai Gazdasági Térség
APEC: Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Konferencia
NUTS: Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája
ENSZ: Egyesült Nemezetek Szervezete
EURATOM: Európai Atomenergia Közösség
EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás
ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap
KGST: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
ESZAK: Európai Szén és Acél Közösség
EMOGA: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap
EK: Európai Közösségek
EMU: Európai Monetáris Unió
EMI: Europai Monetaris Intezet
CFSP: Közös Kül- és Biztonságpolitika
NAFTA: Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulás
EMGA: Európai Mezőgazdasági Garanciaalap
EUROPOL: Európai Rendőrségi Hivatal
WTO: Kereskedelmi Világszervezet
CAP: Europai Unio kozos agrarpolitikaja
CEFTA: Kozep-europai Szabadkereskedelmi Megallapodas
EB: Az Europai Unio Birosaga/ Europai Bizottsag
EBESZ: Europai Biztonsagi es Egyuttműkodesi Szervezet
EDC/EVK: Europai Vedelmi Kozosseg
EDF/EFA: Europai Fejlesztesi Alap
EKB: Europai Kozponti Bank
EMS: Europai Monetaris Rendszer
ENSZ: Egyesult Nemzetek Szervezete
EP: Europai Parlament
EPK: Europai Politikai kozosseg
ET: Europai Tanacs
EUKB: Europai Unio Katonai Bizottsag
GMU: Gazdasagi es Monetaris Unio
IMF: Nemzetkozi Valutaalap
NAFTA: Eszak Amerikai Szabadkereskedelmi Tarsulas
NATO: Eszak Atlanti Szerződes Szervezete
OECD: Gazdasagi Egyuttműkodesi es Fejlesztesi Szervezet