RADIOKÉMIA

SZÁMOLÁSI FELADATOK

2005.
Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék
 1. Az atommag kötési energiája

Az atommag kötési energiája az ún. tömegdefektusból (∆m) számítható ki.

∆m = [Z ⋅ Mp + N ⋅ Mn] - Mmért , ahol

Z = protonszám, a proton tömege: Mp= 1,6724⋅10-27kg = 1,007277 ate;

N = neutronszám, a neutron tömege: Mn= 1,6747⋅10-27kg = 1,008665 ate;
Mmért: az atommag tényleges tömege

1 ate (12C nuklid tömegének 1/12-ed része) = 1,66042⋅10-27 kg

A ∆m tömegváltozás mindig meghatározott ∆E energiaváltozással jár együtt,

amelynek számszerű értékét a

∆E = ∆m ⋅ c2 összefüggésből számíthatjuk ki (c = 2,9979⋅108 m/s) :

∆E = 1,66043 ּ 10-27 kg ⋅ 8, 9874⋅1016 m2/s2 = 1,4923⋅10-10 J

1,4923 ⋅ 10 −10 J
∆E = = 931,4649 MeV
1,6021 ⋅ 10 −19 eV

A ∆m-ből számított ∆E a mag kötési energiája:

∆E = ∆M (ate) ⋅ 931,5 MeV

(1 ate tömegdefektusnak tehát 931,5 MeV felel meg.)

1
Példák a kötési energiák számításához:

1. Számítsa ki az α-részecske kötési energiáját és az egy nukleonra eső kötési

energiát!

Mp = 1,007277 ate,
Mn = 1,008665 ate,
Me = 0,000548 ate
a 4He atomtömege = 4,002604 ate;.

→ Megoldás: Az α-részecske kötési energiája 28,29 MeV;

∆E/A = 7,07 MeV/nukleon

2. Számítsa ki az oxigénizotópok egy nukleonra eső kötési energiáját!

izotóp mért atomtömegek

16
Mp = 1,007277 ate O 15,99492 ate
17
Mn = 1,008665 ate O 16,99914 ate
18
Me = 0,000548 ate O 17,99916 ate

→ Megoldás:
izotóp ∆E/A előfordulás (%)
16
O 7,976 MeV/nukleon 99,759
17
O 7,75 MeV/nukleon 0,037
18
O 7,767 MeV/nukleon 0,204

56 54
3.Számítsa ki az 26 Fe és az 26 Fe izotópok egy nukleonra eső kötési
energiáját!

mért atomtömegek
Mp = 1,007277 ate, Fe56 55,93494 ate
54
Mn = 1,008665 ate, Fe 53,93962 ate
Me = 0,000548 ate,

→Megoldás:
∆E/A
54
Fe 8,7362 MeV/nukleon
56
Fe 8,7903 MeV/nukleon

2
4. Számítsa ki az 47Ag izotópok egy nukleonra eső kötési energiáját!

mért atomtömegek
107
Mp = 1,007277 ate Ag 106,90509 ate
109
Mn = 1,008665 ate Ag 108,90475 ate
110
Me = 0,000548 ate Agm 109,90620 ate

→Megoldás:
∆E/A
107
Ag 8,554 MeV/nukleon (előfordulás: 51,35 %, stabilis)
109
Ag 8,548 MeV/nukleon (előfordulás: 48,65 %, stabilis)
110
Agm 8,531 MeV/nukleon (előfordulás: 0 % ; radioaktív)

5. A természetben előforduló káliumizotópok közül kettő stabilis, számítsa ki,

hogy melyik a radioaktív (Z=19)!
mért atomtömegek
39
Mp = 1,007277 ate K 38,963711 ate
40
Mn = 1,008665 ate K 39,964001 ate
41
Me = 0,000548 ate K 40,961834 ate

→Megoldás:
∆E/A
39
K 8,557 MeV/nukleon (stabilis)
40
K 8,538 MeV/nukleon (radioaktiv)
41
K 8,5759 MeV/nukleon (stabilis)

Az egy nukleonra eső kötési energiák alapján a 40K a radioaktív

káliumizotóp.

6. Számítsa ki a bór (Z = 5) izotópok egy nukleonra eső kötési energiáit!

mért atomtömegek
Mp = 1,007277 ate B10 10,0129 ate
Mn = 1,008665 ate B11 11,0093 ate
Me = 0,000548 ate

→Megoldás: ∆E/A
10
B 6,478 MeV/nukleon (stabilis, előfordulás:19,8 %)
11
B 6,928 MeV/nukleon (stabilis, előfordulás:80,2 %)

3
 202 239
7.Számítsa ki a 80 Hg és a 94 Pu nuklid egy nukleonra eső kötési energiáját!

mért atomtömegek
202
Mp = 1,007277 ate Hg 201,9706 ate
239
Mn = 1,008665 ate Pu 239,0500 ate
Me = 0,000548 ate

→Megoldás:
∆E/A
202
Hg 7,897 MeV/nukleon (stabilis, előfordul a természetben)
239
Pu 7,568 MeV/nukleon (a természetben nem fordul elő)

4
 2. A radioaktív bomlások (Q-egyenlet)

α-bomlás
A
Z X→ A-4
Z- 2 Y + 42 He 2+
-Q = [( my + mα) - mx] ּ 931,5 /MeV

ahol my az AZ--42 Y atommag tömege /ate

mx az AZ X atommag tömege /ate
mα az α-részecske tömege /ate,
(1 ate = 931,5 MeV)

-Q ={[(My - (Z - 2) · Me + (MHe - 2Me)] - (Mx - ZMe)} · 931,5 /MeV

ahol My az Y nuklid atomtömege /ate

Mx az X nuklid atomtömege /ate
MHe a 4He atomtömege /ate

tehát az α-bomlás Q-egyenlete:

-Qα = (My + MHe - Mx) · 931,5

vagy Qα = (Mx - My - MHe) · 931,5 /MeV

Qα = Eα , (Eα az α-sugárzás energiája), ha alapállapotú leányelemmag jön létre.

β-bomlások:
1. β- bomlás
A
Z X→ A
Z+1Y + e- + ν

-Q = [(my + Me) - mx] ּ 931,5 /MeV

-Q = {[My - (Z+1) ּMe + Me] - (Mx - ZMe)} ּ 931,5

-Qβ- = (My - Mx) ּ 931,5

vagy Qβ- = (Mx - My) ּ 931,5 /MeV

Qβ- = Emax (Emax a β--sugárzás maximális energiája), ha alapállapotú

leányelemmag jön létre

5
2. β+ bomlás
A
Z X→ A
Y + e+ + ν
Z-1

-Q = [(my + Me) - mx] ּ 931,5 /MeV

-Q = {[My - (Z-1) ּ Me + Me] - (Mx - ZMe)} ּ 931,5 (Me+ = Me-)

-Qβ+ = (My - Mx + 2Me) ּ 931,5

vagy Qβ+ = (Mx - My - 2Me) ּ 931,5 /MeV

Qβ+ = Emax, (Emax a pozitron sugárzás maximális energiája), ha alapállapotú

leányelemmag jön létre.

3. EC (elektronbefogás)
A
Z X + e- → A
Z-1 Y +ν
-Q = [my - (mx + Me)] ּ 931,5 /MeV
-Q = {[My - (Z-1)Me] - [(Mx - ZMe) + Me]} ּ 931,5

-QEC = (My - Mx) ּ 931,5

vagy QEC = (Mx - My) ּ 931,5 /MeV

QEC = Ev, (Ev a neutrino sugárzás energiája), ha alapállapotú leányelemmag jön

létre.

Izomer átalakulás (IT)

A
Z X m → AZ X + hν
m
-Q = (m x - m x ) ּ 931,5 /MeV
m
-Q = (M x - M x ) ּ 931,5

QIT = (M x - M x ) ⋅ 931,5
m
/MeV

(Még egyszer hangsúlyozzuk : "m" atommag tömegeket, "M" atomtömegeket

jelöl ate-ban.)

6
Példák a radioaktív bomlásokhoz:

1. Mennyi a 234Pu α-sugárzásának energiája?

atomtömegek (M)
234
Pu 234, 04331 ate
230
U 230, 03392 ate
4
He 4,00260 ate
234
→Megoldás: A Pu α-sugárzása 6,3248 MeV energiájú.

2. Milyen energiájú sugárzások kísérik a 125I stabilizálódását?

125
EC 53 I atomtömegek (M)
125
0,03548 MeV 100% I 124,904584 ate
125
Te 124,904423 ate
125
52 Te

125
→Megoldás: A I stabilizálódását 114,49 keV-os neutrínó sugárzás és
35,48 keV-os γ-sugárzás, valamint a Te-ra karakterisztikus
röntgensugárzás kíséri.

3. Milyen és mekkora energiájú sugárzások kísérik a 211Bi stabilizálódását?

atomtömegek (M)
211
83 Bi 15,9 % 211
Bi 210,98729 ate
207
0,351 MeV Tl 206,97745 ate
4
84,1 % He 4,00260 ate
γ 100 %

207
Tl
81

211
→Megoldás: A Bi stabilizálódását kétféle energiájú α-sugárzás és γ-
sugárzás kíséri.
Eα,1 = 6,744 MeV (84,1 %),
Eα,2 = 6,393 MeV (15,9 %),
Eγ = 0,351 MeV (15,9 %)

7
 238
4. A 92 U bomlássémája a következő:

238
92 U 23 %
0,048 MeV
77%

0,0 MeV
234
90 Th

A 0,048 → 0,0(MeV) átmenet belső konverzióval valósul meg.

Számolja ki, hogy milyen fajtájú és mekkora energiájú sugárzások kísérik az

átalakulást!
atomtömegek (M)
238
U 238, 05081 ate
234
Th 234, 04363 ate
4
He 4,00260 ate

A Th elektronhéján a K héjon 16,3 keV, az L1 héjon 5,1 keV a kötési energia.

238
→Megoldás: A U stabilizálódását kétféle energiájú α-sugárzás és belső
konverziós elektronsugárzás kíséri.

Eα,1 = 4,266 MeV (77%)

Eα,2 = 4,218 MeV (23%)

A belső konverziós elektronok energiája:

Ee,1= 0,048 - 0,0163 = 0,0317 MeV

Ee,2 = 0,048 - 0,0051 = 0,0429 MeV

8
 35
5. Számítsa ki a 16 S β- -bomlásánál felszabaduló energiát!
atomtömegek (M)
35
16 S 34, 969032 ate
35
17 Cl 34, 968851 ate

→Megoldás: Q = 0,168 MeV

A 35S β- sugárzásának maximális energiája 168 keV.

35
6.Számítsa ki a 18 Ar β+-bomlásnál felszabaduló energiát!

atomtömegek (M)
35
18 Ar 34,975255 ate
35
17 Cl 34,968850 ate
Me 0,000548 ate
→Megoldás: Q = 4,945 MeV.
A 35Ar β+ sugárzásának maximális energiája 4,945 MeV.

37
7. Melyik β-bomlással stabilizálódik a 18 Ar izotóp? Milyen sugárzás kíséri az
átalakulást?
atomtömegek (M)
37
18 Ar 36,966773 ate,
37
17 Cl 36,965899 ate
37
19 K 36, 973390 ate
Me 0, 000548 ate

→Megoldás: Qβ- = -6,163 MeV;

Qβ+ = -0, 206 MeV;
QEC = 0, 814 MeV

A 37Ar elektronbefogással stabilizálódik, az átalakulást ν és röntgen

sugárzás kíséri.

9
 64
8. Milyen β-átalakulással stabilizálódik a 29 Cu izotóp?

atomtömegek (M)
64
29 Cu 63,9297 ate,
64
30 Zn 63,9291 ate,
64
28 Ni 63,9279 ate
Me 0,0005 ate

→Megoldás: Qβ- = 0,5589 MeV

Qβ+ = 0,7452 MeV
QEC = 1,6767 MeV

A Q-egyenlet alapján mindhárom β-bomlás lejátszódhat.

75
9. Mennyi a γ-sugárzás energiája a 32 Ge m izotóp stabilizálódásánál?

atomtömegek (M)
75 m
Ge 74,92304 ate,
75
Ge 74,92289 ate

→Megoldás: Q = 0,1397 MeV

A γ-sugárzás energiája 139,7 keV.

99 m
10.Számítsa ki a 43Tc stabilizálódásánál felszabaduló energiát!

atomtömegek (M)
99 m
43 Tc 98,90640 ate
99
43 Tc 98,90625 ate

→Megoldás: Q = 0,1397 MeV

A 99Tcm γ-sugárzásának energiája 139,7 keV ~ 140 keV.

10
 97 m
11. A 43Tc az alábbi bomlásséma szerint stabilizálódik. Sorolja fel, hogy
milyen sugárzások kísérik az átalakulásokat és számítsa ki a sugárzások
energiáját!

97
43 Tc m
atomtömegek (M)
97
43 Tc 97
Tcm 96,906704 ate
97
Tc 96, 906600 ate
EC
97
42 Mo 97
Mo 96, 906022 ate

A 97Tcm belső konverzióval stabilizálódik.

Kötési energiák az elektronhéjon /keV

Mo Tc
K 20,000 21,044
L1 2,866 3,043

→Megoldás:
A 97Tcm stabilizálódásával konverziós elektronsugárzás és röntgensugárzás,
a 97Tc stabilizálódásával neutrínó-sugárzás és röntgensugárzás keletkezik.
97
Tcm Ee,1 = 75,76 keV
Ee,2 = 93,76 keV
ERö = 18,001 keV
97
Tc QEC = 538,4 keV,
Eν = 538,4 keV
ERö = 17,134 keV

58
12. Milyen β-átalakulással stabilizálódik az 27 Co izotóp?
Számítsa ki a bomlások során felszabaduló energiákat!
Sorolja fel, hogy a bomlásséma alapján milyen sugárzások kísérik a β+ és
az EC bomlást és mennyi ezeknek az energiája!

atomtömegek (M)
58
27 Co 57,935758 ate
58
28 Ni 57,935341 ate
58
26 Fe 57,933281 ate
Me 0,000548 ate

11
Bomlásséma:

58
27 Co EC
EC 2%
83% 1,675 MeV
+
β
15% 31% γ2
γ3 69% 0,811 MeV

γ1

58
26 Fe

→Megoldás:
a.
Qβ- = 0,388 MeV
QEC = 2,307 MeV
Qβ+ = 1,286 MeV
A Q egyenlet alapján mindhárom β-bomlás lejátszódhat.

b.
Az 58Co β+ bomlással és elektronbefogással stabilizálódik.

β+ Emax = 1,286 - 0,811 = 0,475 MeV

Eγ1 = 0,811 MeV

EC Eν,1 = 2,307 - 1,675 = 0,632 MeV

Eν,2 = 1,496 MeV

Eγ2 = 1,675 - 0,811 = 0,864 MeV

Eγ3 = 1,675 MeV

és a Fe-ra karakterisztikus röntgensugárzás.

12
13. Milyen fajtájú és energiájú sugárzások kísérik a 137Cs radioaktív izotóp
stabilizálódását?
Számítsa ki a sugárzások energiáját és a %-os megoszlását!

t1/2 = 30 év
137
55 Cs β 2−
β 1− 93,5%
6,5% 661,6 keV e/ γ = 0,093

IT
0,0 keV

137
56 Ba
atomtömegek (M)
137
Cs 136, 9067 ate
137
Ba 136, 9055 ate
A bárium K héján 34,7 keV a kötési energia.
A bárium L héján 5,9 keV a kötési energia.

→Megoldás: Qβ- = 1,1178 MeV

β- sugárzások: Emax,1 = 1,1178 MeV (6,5 %)

Emax,2 = 0,4562 MeV (93,5 %)
γ sugárzás: Eγ = 661,6 keV (85,5 %)
belső konverziós elektronsugárzás: 626,9 keV (7,9 %)
röntgen sugárzás: 28,8 keV (7,9 %)

13
3. Bomlástörvény, aktivitás

A radioaktív bomlás sebessége:

dN
- = λN N = bomlatlan magok száma
dt
λ = bomlási állandó

N = No ּ e-λt N0 = a bomlatlan magok száma t=0 időnél

N = a bomlatlan magok száma t idő
elteltével
t = az eltelt idő

1n 2
t1/2 = t1/2 = felezési idő
λ

A radioaktív preparátum aktivitása:

dN
A≡- = λN A = aktivitás, az időegység alatti
dt
bomlások száma

Az aktivitás SI egysége a Bq, 1 Bq = 1 bomlás / s.

(Az aktivitás régi egysége a Ci, 1 Ci = 3,7 ּ 1010 Bq )
Gyakran használják a dpm (disintegration per minute) aktivitás egységet is.

A = Ao ּ e-λt Ao az aktivitás, ha t = 0
A = az aktivitás t idő elteltével

A0
A = A 0 ⋅ e-ln2 ⋅ t / t1/2 =
2t/t1/2

A mérési hatásfok (η) a mért intenzitás és az aktivitás hányadosa.

14
Példák a bomlástörvényhez:

1. Mennyi az aktivitása 1 g 226Ra izotópnak?

A 226Ra felezési ideje 1602 év.

α
226
88 Ra 
→ 222
86 Rn

226
→Megoldás: 1 g Ra aktivitása 3,65 ּ 1010 Bq ~ 3,7 ּ 1010 Bq (1 Ci).

2. Mennyi az aktivitása 1 g 14C radioaktív izotópnak és 1 g Ba14CO3 nak?

A 14C felezési ideje 5730 év.
M BaCO 3 = 197,37
β-
14
6 C →147 N

→Megoldás: 1 g 14C aktivitása 0,164 TBq (4,4 Ci).

1 g Ba14CO3 aktivitása 11,66 GBq (315 mCi).

3. Mennyi az aktivitása 1 g 125I izotópnak és 1 g Na125I-nak?

A 125I felezési ideje 60 nap.
MNaI = 149,92
125
53 I →
EC 125
52 Te

→Megoldás: A 125I fajlagos aktivitása 0,641 PBq/g.

A Na125I fajlagos aktivitása 0,535 PBq/g.

4. Mennyi az aktivitása 1 g 87Rb radioaktív izotópnak és 1 g RbCl –nak?

A 87Rb felezési ideje 5ּ1010 év és a természetben a Rb-nak két izotópja
található 87Rb (27,85 %) és 85Rb (72,15 %).
MRbCl = 120,94

-
β
87
37 Rb →87
38 Sr

→Megoldás: A 87Rb fajlagos aktivitása 3,031 kBq/g, a RbCl fajlagos

aktivitása 609 Bq/g.

15
5. Számítsa ki adott aktivitású radioaktív izotóphoz tartozó anyagmennyiséget
(1 Ci, hordozómentes készítmény)!
−
β ,γ
60
27 Co  → 60
28 Ni A 60Co felezési ideje 5,26 év.
-
β
35
16 S → 35
17 Cl A 35S felezési ideje 88 nap.
99
43 Tc m →
IT 99
43Tc A 99Tcm felezési ideje 6 óra.

60
→Megoldás: 1 Ci hordozómentes Co preparátum 885 µg, a 35S preparátum
23,7 µg, a 99Tcm preparátum 190 ng.

6. Számítsa ki a 3H radioaktív izotóp hordozómentes fajlagos aktivitását!

A trícium felezési ideje 12,3 év.
-
β
3
1 H → 3
2 He

3 15
→Megoldás: A H hordozómentes fajl. aktivitása 1,071ּ10 Bq/mol
14
(3,57ּ10 Bq/g).

7. Mennyi az aktivitása 1 g természetes uránnak, ha izotópösszetétele:

235
U 0,72% t1/2 = 7ּ108 év
238
U 99,28% t1/2 = 4,51ּ109 év?
(A 234U 0,005 %-os mennyiségétől most eltekintünk.)

→Megoldás: 1 g természetes urán aktivitása 12,8 kBq.

8. A természetes kálium fajlagos aktivitása 1848 dpm/g. Mennyi a radioaktív

40
K felezési ideje, ha a 40K 0,0118 %-ban fordul elő a természetes
káliumban?

→Megoldás: A 40K felezési ideje 1,26ּ109 év.

9. 1 g 220Ra-ból (α-bomlással stabilizálódik) 1 s alatt 3 liter standard állapotú

4
He gáz képződik. Mennyi a felezési ideje?
220
→Megoldás: A Ra felezési ideje 0,024 s.

16
10. Mennyi egy 60 kg-os ember 40K-ból származó aktivitása , ha az emberi
szervezetben 0,3 % a kálium?
A K40 felezési ideje 1,26ּ109 év, a természetes kálium 0,0118 % 40K-ot
tartalmaz.

→Megoldás: Egy 60 kg-os ember aktivitása a 40K-tól 5556 Bq.

11. 1 g szén aktivitása a légkörben 16,1 dpm (bomlás/perc).

Számítsa ki 12C:14C arányt! A radioaktív 14C felezési ideje 5730 év.

→Megoldás: A stabilis és a radioaktív C izotópok aránya 1 g szénben

7,1ּ1011 : 1.

12. Hasonlítsa össze az alábbi jód izotópok 1-1 mg-jának aktivitását Ci-ben!
t1/2
125
I 60,2 nap
131
I 8,05 nap
133
I 20,3 óra
125
→Megoldás: 1 mg I aktivitása 17,28 Ci, a 131I-é 123,3 Ci, a 133I-é pedig
1,155 kCi.

13. Mennyi a természetes kálium és a KCl fajlagos aktivitása (Bq/g-ban)?

A természetes káliumban a radioaktív 40K 0,0118 %, felezési ideje
1,26ּ109 év. A klór relatív atomtömege 35,4.

→Megoldás: A természetes K fajl. aktivitása 30,8 Bq/g, a KCl-é 16,3 Bq/g.

17
14. Mennyi az össz-részecskeintenzitása 1 g 238U izotópnak?
t1/2 = 4,51ּ109év

238
92 U 23%
0,048 MeV
77%

0,0 MeV
234
90 Th

Részecskeintenzitás: A stabilizálódó magból időegység alatt kilépő

részecskék, fotonok száma.
A gerjesztett mag belső konverzióval stabilizálódik.
238
→Megoldás: 1 g U izotópból s-ként 15135 db részecske (α-részecske és
belső konverziós elektron lép ki (ez az aktivitás 123 %-a).

15. A debreceni sugársterilező töltete induláskor 260 kCi 60Co volt.

a) mennyi 60Co -ot jelent ez az aktivitás (g)?

b) 1 év múlva a 60Co hány százaléka 60Ni ?

-
β
60
27 Co → Ni
60
28 t1/2 = 5,26 év

→Megoldás: a) A sugárforrásban induláskor 230 g 60Co volt.

b) Egy év múlva a 60Co 12,3 %-a (28,3 g) már átalakult.

16. Mennyi idő alatt lesz a 197Hg 95%-a arany?

197
80 Hg →
EC
Au
197
79 t1/2 = 65 óra

197
→Megoldás: A Hg-ból 281 óra elteltével 95 %-ban 197Au lesz.

18
17. Számítsa ki a 32P radioaktív izotóp felezési idejét, ha az eredetileg hordozó-
mentes készítmény 33,2 nap múlva 80 % 32S - t tartalmaz.

-
β
32
15 P → 32
16 S
32
→Megoldás: A P felezési ideje 14,3 nap.

18. A természetes urán a 238U (99,28 %) és a 235U (0,72 %) izotópok keveréke.

Mikor volt azonos mennyiségű a két izotóp?
238
U t1/2 = 4,51ּ109 év
235
U t1/2 = 7 ּ108 év

→Megoldás: 5,9ּ109 évvel ezelőtt volt a 238U és a 235U arány azonos.

19. 35S jelzett kénsavoldat fajlagos aktivitása a szállításkor 12 MBq/cm3,

a) mekkora a fajlagos aktivitás 55 nap elteltével?

b) mennyi idő után lehet a környezetbe kihelyezni, ha a megengedett

koncentráció vízben 10 Bq /cm3 ?

β−
35
S → t1/2 = 88 nap

→Megoldás: a) 55 nap múlva 7,78 MBq/cm3 lesz a fajlagos aktivitás.

b) A jelzett oldatot 4,87 év elteltével lehet a környezetbe
kihelyezni.

20. Hány g Kr-t tartalmaz 0,01 g 82Br radioaktív preparátum 1 óra múlva?
A 82Br felezési ideje 35,3 óra.
-
β
82
35 Br → 82
36 Kr
-4 82
→Megoldás: 1,94ּ10 g Kr keletkezik a 10 mg 82Br preparátumból 1 óra
elteltével.

19
21. Mennyi a kezdeti aktivitása (Bq-ben) és a felezési ideje annak a radioaktív
készítménynek, melyet 20 %-os (η = 0,2) hatásfokkal mérve 250000 cpm -
et (counts/min), 2 óra múlva pedig 35000 cpm - et mérünk?
4
→Megoldás: A preparátum kezdeti aktivitása 2,08ּ10 Bq, felezési ideje 42
perc.

22. Mennyi idős az a lelet, melyből 10 g szén mintát 60 percig mérve (50%-os
hatásfokkal) 1530 impulzust mérünk?

A szén kezdeti aktivitása: 0,3 Bq/g , a 14C felezési ideje 5730 év.

→Megoldás: A lelet 10427 éves.

23. Mennyi 57Ni-t és 49Cr-ot kell bemérni egy kísérletsorozathoz (Bq-ben), hogy
6 óra elteltével 5000 - 5000 cpm-et mérhessünk?
Az 57Ni felezési ideje 36 óra, a 49Cr-é 42 perc.
+ +
β β
57
Ni → 49
Cr →

Mind a két izotópnál az annihilációs foton-sugárzást (0,511 MeV ) detektáljuk,

tehát azonos a hatásfok (20 %). Mennyi lesz a mért intenzitás 2 és 4 óra
elteltével?

→Megoldás:
57 49
Ni Cr
A bemérés 467 Bq és 158500 Bq.

Mért intenzitások: 2 óra elteltével 5400 cpm és 262508 cpm,

4 óra elteltével 5196 cpm és 36234 cpm.

20
 124
24. I és 125I keverék radioaktív izotóp kezdeti aktivitása 100 MBq. 1 hét
múlva az aktivitás 75 MBq-re csökken. Mennyi volt kiinduláskor és 7 nap
után az aktivitása külön-külön a 124I és a 125I izotópoknak?
A 124I felezési ideje 4,2 nap, a 125I-é 60 nap.

→Megoldás:
124 125
I I
A keverék preparátumban kiinduláskor: 28,38 MBq 71,62 MBq
7 nap múlva: 8,94 MBq 66,06 MBq

25. Mennyi idős az a bor, melyből 20 cm3 -t 10 órán keresztül mérve 4000
impulzust számlálunk? A mérés hatásfoka 50 %.
A víz eredeti, T-tól származó aktivitása 0,35 Bq/10 cm3 .
Trícium felezési ideje: 12,3 év.

→Megoldás:A bor 20,5 éves.

67
26. Milyen energiájú β- és γ sugárzások kísérik a 29 Cu radioaktív bomlását?
Mennyi az 1 perc alatt kibocsátott β- és γ – fotonok száma 1 mCi aktivitású
67
Cu készítménynél?

67
29 Cu t1/2 = 59 óra
β 3−
β 1− β 2− 45%
20% 35% 0,1845 MeV
γ1
9% 0,0932 MeV

γ3 γ2
91%
0,0 MeV

67
30 Zn

Qβ- = 0,568 MeV

21
 →Megoldás:
A β- sugárzások maximális energiái és a részecskeintenzitások:

Emax,1 = 0,568 MeV 4,44ּ108/perc,

Emax,2 = 0,4748 MeV 7,77ּ108/perc,
Emax,3 = 0,3835 MeV 9,99ּ108/perc.
Összesen 22,2 ּ 108 db e-/perc.

A γ-sugárzások energiái és a kilépő fotonok száma percenként:

Eγ1 = 91,3 keV 8,99ּ107/perc

Eγ2 = 93,2 keV 8,669ּ108/perc
Eγ3 = 184,5 keV 9,09ּ108/perc
Összesen 18,658 ּ 108 db γ foton/perc

27. Milyen energiájú sugárzások kísérik a 60Com stabilizálódását? 10 GBq

aktivitású preparátumból mennyi a kilépő sugárzások részecskeintenzitása
percenként?
A 60Com felezési ideje 10, 5 perc.

60
Com 0,058 MeV e/γ = 41
IT
60
Co

A Co K-héján az elektron kötési energiája: 7,7 keV

→Megoldás: A γ-sugárzás energiája 58 keV, a belső konverziós

elektronsugárzásé 50,3 keV.
10 GBq aktivitású 60Com preparátumból 5,857ּ1011 konverziós
elektron és 1,43ּ1010 γ-foton lép ki percenként.

83
28. Mennyi a percenkénti konverziós elektronok száma 500 kBq Krm
preparátumnál az előállítás után 4 órával?
Felezési idő:1,86 óra ; e/γ = 11

→Megoldás: Az 500 kBq 83Krm preparátumból az előállítás után 4 órával

6,195ּ106 db belső konverziós elektron lép ki percenként.

22
29. Mennyi lesz az 1 perc alatt kibocsátott belső konverziós elektronok száma 1
mCi 59Fe radioaktív izotóp stabilizálódásánál?
Számítsa ki a sugárzások energiáját!

t 1/2 = 45,6 nap

59
26 Fe β 2−
β 1− 54% 1,292 MeV e/γ2 = 1,2 ּ 10-4
46% 1,095 MeV e/γ1 = 1,8 ּ 10-4

γ1 γ2 0,00 MeV

59
27 Co

Q β- = 1,565 MeV
A Co K héján a kötési energia 7,7 keV.
59
→Megoldás: Az 1 mCi Fe preparátumból 3,27 ּ 105 db konverziós elektron
lép ki percenként.

β- sugárzások: Emax1 = 0,470 MeV

Emax2 = 0,273 MeV
γ sugárzások: Eγ1 = 1,095 MeV
Eγ2 = 1,292 MeV
Belső konverziós elektronsugárzások: 1,0873 MeV és 1,2843 MeV.

30. A 4422Ti bomlássémája alapján írják fel a kilépő sugárzásokat és számítsa ki a

sugárzások energiáját. 50 µCi aktivitású 44Ti preparátumból percenként
2,22ּ106 konverziós elektron lép ki, mennyi a konverziós együttható?

44
22 Ti
EC
0,1463 MeV

44
21 Sc

atomtömegek (M)
44
22Ti 43,9596 ate
44
21Sc 43,9594 ate

23
 →Megoldás: A neutrínó sugárzás energiája 40 keV, a γ-sugárzásé 146,3
keV.
A belső konverziós együttható (e/ γ) 0,0207.

31. 1 Ci 32P-t 24 órán át tárolunk. Mennyi lesz a β--bomlása során keletkező 32S
tömege ezen periódus végére?
t1/2 = 14,3 nap.
32
P→32S
32
→Megoldás: 1 nap alatt 0,166µg S keletkezik 1 Ci aktivitású 32P
preparátumból.

24
 4. β- és γ-sugárzás abszorpciója

A β- és γ-sugárzás abszorpcióját az alábbi összefüggés írja le.

I = I0 ּe-µ’x ahol I0 = a sugárzás mért intenzitása abszorpció előtt

(pl.cpm)
I = a sugárzás mért intenzitása abszorpció után (pl.cpm)
µ' = a lineáris abszorpciós együttható (cm-1)
x = az abszorbens vastagsága (cm)

ha bevezetjük a tömegabszorpciós együtthatót, µ-t (cm2/g)

µ'
µ= ρ = az abszorbens sűrűsége (g/cm3)
ρ

és a felületi sűrűséget, d-t (g/cm2)

d=xּρ

I = I0 ּ e-µd

1n 2 1n 2
Felezési rétegvastagság: x1/2 = vagy d 1/2 =
µ' µ
Ha a preparátumból kilépő sugárzás több abszorpciós rétegen halad keresztül a
detektálás előtt:

I = I0 ּ e-µ’ (x1+x2+….)

I = I0 ּ e-µ (d1+d2+….)

Hatótávolság (β -sugárzásnál): R (cm vagy g/cm2)

1n 10 4 1n 10 4
R(cm) = vagy R(g/cm 2 ) =
µ' µ

25
Példák az abszorpcióhoz:

1. Mekkora intenzitáscsökkenést jelent 0,003 g/cm2-es és 0,03 g/cm2-es detektor

ablakvastagság a 14C, a 32P és a 3H radioaktív izotóp mérésénél?
14
C : β- sugárzás Emax = 0,156 MeV µ = 262 cm2/g
32
P : β- sugárzás Emax = 1,7 MeV µ = 11 cm2/g
3
H : β- sugárzás Emax = 0,018 MeV µ = 1ּ104 cm2/g
14
→Megoldás: A detektorablakban történő elnyelődés C preparátumnál 54,44
32
% ill. 99,96 %, P preparátumnál 3,25 % ill. 28 %
intenzitáscsökkenést jelent, a 3H preparátum pedig nem mérhető.

2. Milyen vastag plexi(cm) szükséges a 204Tl radioaktív izotóp β -sugárzásának

elnyeléséhez illetve az intenzitás felére csökkentéséhez?

Emax = 0,766 MeV µ = 21 cm2/g ρplexi = 1,17 g/cm3

204
→Megoldás: A Tl hatótávolsága plexiben 0,37 cm, felezési
rétegvastagsága 0,028 cm.

3. 1,5 MeV-es γ -sugárzás esetén milyen mértékben csökkenti a sugárzás

intenzitását 1 ill. 5 m-es vízoszlop és milyen vastag grafitréteg helyettesíti
az 1 m-es vízoszlopot?

µ = 0,0575 cm2 /g µ'grafit = 0,1013 cm-1

→Megoldás: Az 1,5 MeV-es γ -sugárzás intenzitását az 1 m-es vízoszlop 99,7

%-ban elnyeli, az 5 m-es vízoszlop pedig teljesen elnyeli. Az 1
m-es vízoszlopot 56,7 cm-es grafitréteg helyettesítheti.

4. Hány cm a hatótávolsága a 35S radioaktív izotóp β -sugárzásának aluminium-

ban, papírban, vízben és levegőben?

Emax = 0,167 MeV, µ = 230 cm2 /g

ρAl = 2,7 g/cm3, ρpapír = 0,7 g/cm3, ρvíz = 1,0 g/cm3, ρlevegő = 0,0013 g/cm3.

26
 →Megoldás: A 35S hatótávolsága Al-ban 0,014 cm,
papírban 0,057 cm,
vízben 0,040 cm,
levegőben 30,8 cm.

5. A 60Co radioaktív izotópot γ -detektorral 10 %-os hatásfokkal tudjuk mérni.

Hány cm a γ -sugárzás felezési rétegvastagsága, ha 50 kBq 60Co-ot 5,65
g/cm2 ólomárnyékolás mellett mérve 217500 cpm értéket kapunk?
Mennyi a 60Co sugárzásának felezési rétegvastagsága levegőben?

ρólom = 11, 3 g/cm3

ρlevegő = 0,0013 g/cm3

→Megoldás: A 60Co felezési rétegvastagsága ólomban 1,078 cm, levegőben

93,7 m.

6. 1,0 MeV-es γ -sugárzásnál milyen mértékben csökkenti a fotonok számát egy

2 cm-es rézlemez?

ρCu = 8,9 g/cm3

µ = 0,059 cm2/g

→Megoldás: 2 cm-es rézlemez az 1,0 MeV-es γ –sugárzás 65 %-át elnyeli.

7. Azonos aktivitású 14C és 32P radioaktív izotóp keverékét mérjük és

abszorbens nélkül 520000 cpm értéket kapunk (feltételezzük, hogy a mérés
hatásfoka megegyezik mindkét izotópnál). Mennyi lesz a mért intenzitás
(cpm) 1 mm-es alumínium abszorbens alkalmazásával?

ρAl = 2, 7 g/cm3
14 32
C P
2
d1/2 (g/cm ) 2,3ּ10-3 0,063
R (g/cm2) 35ּ10-3 0,836
14
→Megoldás: Az 1 mm-es Al abszorbens a C sugárzását teljesen elnyeli, a
32
P intenzitását 13339 cpm-re csökkenti.

27
 32
8. P és 8Li radioaktív izotóp keveréket 10 %-os hatásfokkal mérve 800000
cpm értéket kapunk. 0,3 cm-es alumínium abszorbenst alkalmazva, az
intenzitás 300000 cpm-re csökken. Mennyi a 32P aktivitása és a 8Li aktivitása
(Bq)?

ρAl = 2,7g/cm3
32
P Emax = 1,7 MeV µ = 11 cm2/g
8
Li Emax = 12,7 MeV µ = 0,75 cm2/g
32
→Megoldás: A keverékpreparátumban a P aktivitása 41,543 kBq, a 8Li-é
91,79 kBq.

9. 4 MBq aktivitású 32P preparátumot mérünk 15 %-os hatásfokkal. Mennyi lesz

a mért intenzitás percenként, ha 0,1 mm-es réz és 0,2 mm-es alumínium
abszorbenst alkalmazunk együtt?
32
P Emax = 1,7 MeV, µ = 11 cm2/g
3
ρCu = 8,9 g/cm
ρAl = 2,7g/cm3
6
→Megoldás: A preparátumra helyezett abszorbensekkel 7,467 ּ 10 cpm-et
mérünk.

10. 100 kBq aktivitású 35S preparátumot 10 %-os hatásfokkal detektálunk. A

preparátumra 0,08 mm Al fóliát helyezünk. Mennyi lesz a mért intenzitás?
Ezután a 0,08 mm-es Al fóliára 2 ּ 10-3 g/cm2 vastagságú papír abszorbenst
helyezünk. Mennyi lesz így a mért intenzitás?

µ = 230 cm2 /g
ρAl = 2, 7 g/cm3

→Megoldás: 0,08 mm-es Al fóliával detektálva a preparátumot, 4174 cpm-

et mérünk, ráhelyezve a papír abszorbenst, 2635 cpm-re
csökken a mért intenzitás.

28
 5. Magreakciók, aktivációs analízis

Magreakció : A (a, b) B A : célmag vagy target

B : termékmag
a : a magreakciót kiváltó részecske (lövedék)
b : kilépő vagy promt részecske

A magreakciók sebessége:

dN 1 dN 2
− = = σ ⋅ N1 ⋅ φ N1 = A magok száma
dt dt
N2 = B magok száma
σ = hatáskeresztmetszet (m2, cm2, barn;
1 barn = 10-28 m2)
φ = a bombázó részecske fluxusa (1/m2 ּ s1,
1/cm2 ּ s1)

Ha a termékmag radioaktív:

dN 2
= σ ⋅ N1 ⋅ ϕ - λ ⋅ N 2 λ a termékmag bomlási állandója
dt

A B = σ ⋅ ϕ ⋅ N1 ⋅ (1 - e-λt b ) AB a termékmag aktivitása

tb = felaktiválás időtartama

m ⋅ 6 ⋅ 10 23
N= ⋅θ θ az izotóp előfordulása a természetben
M

ha tb » t 1/2 e -ln2 ⋅ tb / t1/2 ⇒ 0

A∞ = σ ּ φ ּ N A∞ = telítési aktivitás

29
Példák az aktivációs analízishez:

1. A felezési idő hányszorosáig kell besugározni a célmagot, hogy a telítési

aktivitás 87,5 %-át elérjük?

→Megoldás: Ha a célmagot a felezési idő háromszorosáig sugározzuk be, a

telítési aktivitás 87,5 %-át érjük el.

2. Mennyi lesz a telítési aktivitása a 32P-nek, ha 1 mol foszfort felaktiválunk?

Mennyi lesz az aktivitás 28,6 napos és 143 napos besugárzásnál?
31
P (n, γ) 32P

σ = 0,19 barn φ = 3 ּ 1013 cm-2s-1 θ=1

A 32P felezési ideje 14,3 nap.

→Megoldás: Az adott besugárzási körülmények mellett a telítési aktivitás

3,42 ּ1012 Bq, 28,6 napos besugárzással 2,56 ּ1012 Bq, 143
napos besugárzással 3,4167 ּ1012 Bq aktivitás érhető el.

3. Mennyi a 197Au (n, γ) 198Au magreakció hatáskeresztmetszete, ha 2 ּ10-2 g

Au-t 6 percig sugározunk be 2 ּ1010 cm-2s-1 termikus neutronnal és 750000
cpm-et mérünk közvetlenül a besugárzás után? η = 0,1

A 198Au felezési ideje 64,8 óra.

197
Au : θ=1

→Megoldás: A magreakció hatáskeresztmetszete 96 barn.

4. Hány g arzént tartalmaz az a minta, amelyet 5 ּ1011 cm-2s-1 fluxusú termikus

neutronnal 52,8 órán keresztül besugározunk, a besugárzás után közvetlenül
megmérjük és 3000 cpm-et detektálunk 10 %-os hatásfok mellett?

A 76As felezési ideje 26,4 óra.

75
As (n, γ) 76As θ=1
σ = 5,4 barn,
-8
→Megoldás: A mintában 3 ּ10 g arzén van.

30
5. Milyen kis mennyiségű Na-ot tudunk meghatározni aktivációs analízis
segítségével, ha a 24Na -ot 10 %-os hatásfokkal tudjuk mérni, a neutron
forrás fluxusa 1014 cm-2s-1, és a besugárzás ideje 2t1/2. Az 500 cpm intenzitás
megfelelő mérési pontosságot jelent.
Mekkora a kimutathatósági határ 109 cm-2s-1 fluxus esetén?

A 24Na felezési ideje 14,9 óra.

23
Na (n, γ) 24Na θ=1
σ = 0,525 barn
-11
→Megoldás: Az adott besugárzási, detektálási körülmények mellett 8,1ּ10
g, ill. 8,1 ּ10-6 g a kimutathatósági határ.

6. Mennyi volt a reaktorban a termikus neutron fluxusa, ha 1 mg 103Rh-ot 60

percig besugározva 119950 cpm-et mérünk 10 %-os hatásfokkal?
A 104Rh felezési ideje 36 óra.
103
Rh (n, γ) 104Rh θ=1
σ = 12 barn
10 -1
→Megoldás: A termikus neutron fluxusa 1,5 ּ10 s cm-2.

7. 1 cm2 területű, 2 · 10-3 cm vastag Au fóliát 10 percre termikus neutronokkal

besugároznak. Az (n, γ) magreakcióval keletkező 198Au (t1/2 = 2,7 nap)
aktivitása 5 ּ109 dpm.
Mennyi a magreakció hatáskeresztmetszete?

ρ = 19 g/cm3
φ = 5 ּ1010 cm-2s-1
-23
→Megoldás: A magreakció hatáskeresztmetszete 1,44 ּ10 cm2 (14,4
barn).

31
8. 20 g stabilis foszfor (31P) mintát neutronokkal bombázunk, amíg a 32P
aktivitása a mintában 2 mCi lesz.
Milyen lesz a radioaktív : stabilis atomok aránya a mintában?
31
P (n, γ) 32P t1/2 = 14,3 nap
-10
→Megoldás: A radioaktív : stabilis atomok aránya = 3,4 ּ10 : 1.

32