KORNY11 TJ Jav

Moduláris korszerű szakmacsoportos
alapozó gyakorlatok környezetvédelem –

vízgazdálkodás területre
Környezetvédelmi gyakorlatok
11. évfolyam
Tanulói jegyzet
A TISZK rendszer továbbfejlesztése –

Petrik TISZK
TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011
A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósult meg.
Moduláris korszerű szakmacsoportos alapozó gyakorlatok környezetvédelem –
vízgazdálkodás területre • Környezetvédelmi gyakorlatok
TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011
Környezetvédelmi
gyakorlatok
11. évfolyam
tanulói jegyzet
A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.
Szerző: Fürchtné Mayer Mária, Szalkay Csilla, Váncsáné Debreceni Katalin
Lektor: Tomsitsné Borik Irén
Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján
A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül,
szabadon felhasználhatók.
A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009.

Igazgató: Bertalan Tamás
Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

Tartalomjegyzék
Bevezetés.............................................................................................................................................................................. 7
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM.......................................................................................................................... 9
Környezet- és természetvédelmi globális problémák (elmélet)............................................................................................ 9
Természetvédelem- és környezetvédelem alapfogalmai................................................................................................. 9
Táj, térkép és tájékozódás, léptékek.............................................................................................................................. 10
Globális problémák........................................................................................................................................................ 11
Környezet- és természetvédelmi globális problémák (Gyakorlat)..................................................................................... 11
Tájékozódás térképen; Globális probléma (szövegelemzés)......................................................................................... 11
1. gyakorlat • Környezet- és természetvédelem alapfogalmai és léptékek......................................................... 12
„múlt ÉS JELEN”................................................................................................................................................................. 16
Kőzetek kialakulása (Elmélet)............................................................................................................................................ 16
Kőzetek, ásványok keletkezése, tulajdonságai és vizsgálatuk...................................................................................... 16
Ember környezet átalakító tevékenysége (a mesterséges és természetes környezet).................................................... 17
Antropogén hatások megfigyelése a környezetben (Gyakorlat)......................................................................................... 18
Antropogén hatások elemzése (Elmélet)............................................................................................................................ 18
Antropogén hatások megfigyelése a közvetlen környezetben (utcán); Megfigyelt antropogén hatások elemzése
a mesterséges ökoszisztémában..................................................................................................................................... 18
2. gyakorlat • „Múlt és jelen”................................................................................................................................. 19
Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül............................. 22

Környezeti hatástanulmány készítés (Elmélet).................................................................................................................. 22
A környezeti hatástanulmány alapjai, jogi háttere......................................................................................................... 22
Környezeti hatástanulmány készítés (Gyakorlat)............................................................................................................... 23
Környezeti hatástanulmány készítése egy konkrét példán keresztül; Projekt feladat kiosztása.................................... 23
3. gyakorlat • Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül....................................24
Ökológia és helyszíni mérések (hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés) alapjai................. 26

Talajvizsgálat alapjai (Elmélet)........................................................................................................................................... 26
Talaj fogalma, mintavételezés típusai, talaj-mintavételezés, mintavevő eszközök....................................................... 26
Ökológiai mutatók, társulások (Elmélet)............................................................................................................................ 28
Ökológiai mutatók a növényhatározásnál...................................................................................................................... 28
Bioindikátorok............................................................................................................................................................... 29
Hazai fás társulások....................................................................................................................................................... 30
Zajmérés és meteorológiai elemek mérésének alapjai (Elmélet)........................................................................................ 31
Zaj fogalma, zajmérés elmélete, a zaj, mint környezetszennyezés............................................................................... 31
Főbb meteorológiai paraméterek, azok mérésének alapjai............................................................................................ 32
4. gyakorlat • Ökológia és helyszíni mérések (hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés) alapjai........................ 35
PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 3

Helyszíni mérések (Meteorológiai paraméterek és zaj mérése, talajmintavételezés)..... 38
Környezet helyszíni vizsgálata (Gyakorlat)........................................................................................................................ 38
Talajmintavételezés (Gyakorlat).......................................................................................................................................... 38
Főbb meteorológiai elemek mérése; Zajmérés; Növényhatározás; Zuzmótérkép készítés; Talajminta vétele............. 38
5. gyakorlat • Helyszíni mérések (Meteorológiai paraméterek és zaj mérése, talajmintavételezés)............... 39
Talaj FIZIKAI ÉS kémiai TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA................................................................. 43

Talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározása (Gyakorlat)................................................................................ 43
Talajszövet szerkezet, mechanikai jellemzők (pl. Arany-féle kötöttség, szemmegoszlás) mérése; Talaj főbb kémiai
paramétereinek (pl. szín, pH, vezetőképesség, iontartalom) mérése ökológiai mérőbőrönddel................................... 43
6. gyakorlat • Talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározása............................................................44
Ökológiai mérések és a talaj tulajdonságainak értékelése............................................................ 49

Ökológiai mérések és a talaj tulajdonságainak értékelése (Gyakorlat).............................................................................. 49
A növények mint bioindikátorok. A hőmérséklet és a talaj élőlényekre gyakorolt hatása. A globális éghajlatváltozás
hatása a környezeti tényezőkre...................................................................................................................................... 49
7. gyakorlat • Ökológiai mérések és a talaj tulajdonságainak értékelése..........................................................50
A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérésének elmélete................................................. 52

A víz fizikai és kémiai jellemzői (Elmélet)........................................................................................................................ 52
A víz fizikai, kémia és biológia jellemzői, vízmintavétel eszközei............................................................................... 52
Vízminőség, vízminősítés.............................................................................................................................................. 55
A BISEL-módszer, makrogerinctelenek mint indikátorok (Elmélet)................................................................................ 56
A Bisel-módszer elméleti alapjai, bioindikátorok...................................................................................................... 56
8. gyakorlat • A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérésének elmélete.................................................58
A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérése............................................................................... 63

A víz fizikai és kémiai jellemzőinek mérése (Gyakorlat)................................................................................................... 63
Vízmintavétel. Felszíni kisvízfolyás vízvizsgálata ökológiai mérőbőrönddel.............................................................. 63
9. gyakorlat • A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérése......................................................................64
Biológiai vízminősítés BISEL-módszerrel........................................................................................................ 67

BISEL-módszer, makrogerinctelenek mint indikátorok (Gyakorlat)................................................................................. 67
10. gyakorlat • Biológiai vízminősítés BISEL-módszerrel..................................................................................68
Az eutrofizáció modellezése, egysejtűek mikroszkópos megfigyelése....................................... 70

Az eutrofizáció modellezése (Elmélet)............................................................................................................................... 70
Az eutrofizáció modellezésének elmélete...................................................................................................................... 70
Az eutrofizáció modellezése (Gyakorlat)............................................................................................................................ 70
Vízben élő egysejtűek mikroszkópos megfigyelése (Gyakorlat)........................................................................................ 70
Eutrofizáció modellezése (előkészítés). Egysejtűek mikroszkópos vizsgálata............................................................. 70
11. gyakorlat • Az eutrofizáció modellezése, egysejtűek mikroszkópos megfigyelése...................................... 71
4 Környezetvédelmi gyakorlatok • tanulói jegyzet 11. évfolyam

A víz fizikai, kémiai, ökológiai állapotának értékelése..................................................................... 74
Az eutrofizációs modell eredményeinek értékelése (Gyakorlat)........................................................................................ 74
Algaszám meghatározása mikroszkóppal. Eutrofizációs modellszámítások................................................................. 74
A víz fizikai és kémia tulajdonságainak elemzése (Gyakorlat).......................................................................................... 74
Természetes vizek minőségének jellemzése.................................................................................................................. 74
12. gyakorlat • A víz fizikai, kémiai, ökológiai állapotának értékelése............................................................. 75
Légszennyezés és modellezése.............................................................................................................................. 80
A légszennyezés (Elmélet).................................................................................................................................................. 80
A levegő és szennyeződése............................................................................................................................................ 80
13. gyakorlat • Légszennyezés és modellezése......................................................................................................84
Globális modellek........................................................................................................................................................90
Globális modellek (Elmélet)...............................................................................................................................................90
A modellek jellemzői..................................................................................................................................................... 90
A globális modellek alkalmazása (Gyakorlat).................................................................................................................... 91
Globális modellek bemutatása....................................................................................................................................... 91
14. gyakorlat • Globális modellek.......................................................................................................................... 92

Bevezetés
A tananyag megírásával elsődleges célunk volt a diákok segítése abban, hogy a környezetvédelem napja-
ink korszerű és egyben minden tudományterületre kiterjedő, komplex ismereteit sajátíthassák el.
A cél eléréséhez kiemelt szerepet kapott az elméleti és a gyakorlati ismeretek összehangolt bővítése,
hiszen csak szerezhető meg a cselekvőképes tudás.
Rembrandtnak, a világ egyik legismertebb művészének mondásával élve:
„Azt, amit már tudsz, próbáld meg jól felhasználni a gyakorlatban, s ha így teszel, idővel fölfeded
majd a rejtett dolgokat, amelyekre kíváncsi vagy. Hasznosítsd, amit tudsz, és ez segít majd tisztázni,
amit még nem ismersz.”
Cél
A környezeti elemek megfigyelésének, mérésének, állapotfelmérésének gyakorlati és elméleti megala-
pozása.
A környezettudatos szemlélet kialakítása a természeti környezet állapota és az emberi tevékenység kö-
zötti ok-okozati összefüggések és kapcsolatok felismerésével, átlátásával.
A tananyagot befejező tanuló rendelkezzen olyan készségekkel, képességekkel, amelyek hozzájárulnak
az erőforrásokkal való tudatos gazdálkodáshoz, természet közeli élőhelyek megőrzéséhez valamint a
fenntartható fejlődés irányába mozdítja el a jelenleg erőforráshiánnyal küzdő vagy annak veszélyétől
tartó társadalmat.
Követelmény
1. Ismerje a környezet- és a természetvédelem alapfogalmait (pl. táj, környék, környezet, természet).
2. Szakszerűen tudja használni a munkájához szükséges laboratóriumi és terepi eszközöket és beren-
dezéseket (pl. zajmérőt, hőmérőt, ökológiai mérőbőröndöt, sztereo- és fénymikroszkópot, víz- és
talajmintavevőket).
3. Tudjon határozni állat- és növényhatározó segítségével.
4. A méréseket, vizsgálatokat (pl. víz, talaj fizikai és kémiai jellemzőinek meghatározását, növény és
állathatározást) az előírásnak megfelelően tudja megtervezni és elvégezni.
5. Tudjon biológiai (növényi és állattani), élettelen környezeti tényezők (pl. víz, talaj, levegő) kémiai,
fizikai (pl. kémhatás, ionkoncentráció) és meteorológiai jellemzőket (pl. hőmérséklet) értékelni.
6. Tudjon az élő és élettelen környezeti tényezők vizsgálati eredményeiből következtetéseket levonni,
értékelni (pl. zuzmótérképet készíteni), vizsgálati tapasztalataiból elemzést (pl. garfikon segítségé-
vel) készíteni.
7. Értse, milyen célt szolgál a környezeti hatásvizsgálat, és tudjon egyszerű környezeti hatásvizsgálatot
készíteni kiadott anyag segítségével.
8. Ismerjen ökológiai modelleket, és tudjon példát mondani azok gyakorlati felhasználására.
9. Tudja, hogyan kell a levegőszennyezést (pl. SO2), az eutrofizációt modellezni.
10. Tudjon egyszerű környezetvédelmi számításokat elvégezni (pl. trofitási index, légszennyezettség
mértéke, léptékek átváltása).
11. Tudjon projektet készíteni és témát felvetni az adott környezetvédelmi problémával kapcsolatban.
12. Tudjon csoportmunkában dolgozni az élő és élettelen környezeti tényezők vizsgálata során.

Jelmagyarázat
A tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelö-
lik.
Ikon Jelentés
A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvassa el, hogy megismerje a fejezet fó-

kuszpontjait.
Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez.
Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat talál,

amelyek megválaszolásával elmélyülhet a témában.
Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket,

példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat talál.

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
1. A környezet- és természetvédelem alapvető fogalmainak megismerése.

2. A térképek közötti különbségek, valamint egy táj, terület lokális, regionális és globális
mértékű ismerete.
3. Természeti jelenségek, problémák leírása.
Környezet- és természetvédelmi globális

problémák (elmélet)
Természetvédelem- és környezetvédelem alapfogalmai

Környezet: a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben élünk és tevékenységün-
ket kifejtjük.
Táj: a Föld felszínének olyan területi egysége, melyben a külső és belső erők keltette
anyagmozgás-folyamatok törvényszerűségei és az általuk létrehozott formák típusai tér-
ben és időben megközelítőleg azonosak.
Tájkép: a látóhatár kiterjedéséig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemek
formákkal és színekkel jellemzett együttese.
Tájalkotó elemek:
–– természeti tájalkotók: geológiai, geomorfológiai, hidrológiai, meteorológiai, talajta-
ni, növény és állattani, természeti tényezők;
–– emberi /antropogén/ hatások: felszín formáló hatások, vízhasználat, ipari méretű
árutermelés hatása a környezetre, környezetszennyezés.
Környezetvédelem: feladata az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, va-
lamint a környezetet ért káros hatások megelőzése, megszűntetése, az okozott kár helyre-
állítása és a fenntartható fejlődés biztosítása.
törvénye: 1995. évi LIII. törvény
Természetvédelem: olyan tudatos, szervezett és intézményesített emberi tevékenység,
amelynek célja a Föld természetes életközösségeinek megóvása, a természeti környezet
megőrzése.
törvénye: 1996. évi LIII. törvény
Bioszféra: a Föld azon része, ahol van élet.

Táj, térkép és tájékozódás, léptékek
Térkép: rajta a természetes és mesterséges tereptárgyakat egyezményes jelekkel ábrázol-

ják, a jelek mérete, alakja és színe egy meghatározott jelkulcs szerint történik. Térkép
szimbólumokkal pedig a különböző tereptárgyakat jelölik.
nevezetes földrajzi körök:
–– szélességi kör: Egyenlítő, térítők, sarkkörök
–– hosszúsági kör: 0 hosszúsági kör
térképegységek:
–– Globális = az egész bolygóra vonatkozó
–– Regionális = országra, tájékra vonatkozó (területi, kerületi)
–– Lokális = helyi, helyi jellegűre vonatkozó
A térképek csoportosítása:
1. Méretarányuk szerint
–– nagy méretarányú 1:500 – 1:10.000 pl. polgári topográfiai térképek
–– közepes méretarányú 1:20.000 – 1:300.000 pl. turista térképek
–– kis méretarányú 1:300.000-nél kisebb pl. atlaszok
2. Tartalmuk szerint
–– földrajzi térképek : kontinensekről, országokról, tájakról adnak tájékoztatást
–– szaktérképek (tematikus térképek): kiemelt tartalmi szempontok szerint készülnek, pl. történelmi,
meteorológiai, geológiai
3. Koruk szerint:
–– régiek pl. kíniaiak vagy a földrajzi felfedezők által készített térképek
–– jelenkori
4. Készítés módja szerint:
–– földméréssel készülő
–– katonai – GPS (GPS = Global Positioning System)
–– űrfelvétel
A térkép méretaránya:
A térkép a valóságról arányos kisebbítéssel készül, melynek mértékét egy arányszám fejezi ki.
A térképen egy egység (1 cm) a valóságban hányszorosának felel meg, pl. 1:25.000 méretarányú a
térképen, akkor 1 cm útszakasz 25.000 cm-nek, 250 méternek felel meg.
Aránymérték:
A térképen a vonalas aránymértéket távolság mérésre használják.
Az egyenes útvonalakat, távolságokat légvonalban lehet mérni - körzővel vagy vonalzóval.
A mért távolságot a vonalas aránymértékhez kell illeszteni, előbb a nagyobb, majd a kisebb részegy-
séghez viszonyítva.
GPS
= Global Positioning System (Globális helymeghatározó rendszer)
Az Amerikai Egyesült Államok Hadügyminisztériuma használta legelőször katonai célokra.
Működési elve: A Föld körül 20.200 km magasságban 24 műhold kering meghatározott pályán (a
pályák a Földdel 55 °-os szöget zárnak be).

A GPS készüléke rádióhullámokat küld a műholdakhoz, amelyek ezen sugárzásokat visszaverik. A
visszaérkezés idejéből ki lehet számolni a pontos koordinátákat, a sebességet és az időt.
A GPS előnyei: a nap 24 órájában használható, nagyon pontos (a katonai térképek mm-es pontossá-
gúak), a meghatározás nem függ a magasságtól.
A GPS hátrányai: csak nyílt területen használható (épületben, fás területen nem).
Globális problémák
A népesség növekedés kiemelkedő világproblémává vált. A demográfiai robbanás az emberi társadal-
mat szorongató gondokat okoz, ilyenek az éhezés, az energiaválság, a nyersanyagkészletek nagy-
mérvű csökkenése, a környezetrombolás, az édesvizek elszennyeződése.
A prognózisok alapján a világ népességének csaknem 90%-a a harmadik világ országaiban fog élni.
Az afrikai talaj gyengeségeit és több övezet már most is katasztrofális élelmezési helyzetét figyelembe
véve ez ijesztő előre jelzés.
A természeti környezetünk elszennyeződésének legsúlyosabb következményei a megújuló erőfor-
rások (légkör, víz, erdő, talaj) minőségének romlása. A légkörbe kerülő szennyező anyagok pl. kén-dio-
xid, nitrogén-oxidok, por, korom nem csak az élőszervezeteket roncsolják, de óriási károkat okoznak az
infrastrukturális létesítményekben, műemlékekben.
A víz életfeltétel és természeti erőforrás – megújuló erőforrás. Az egyre növekvő szennyvízterhe-
lés hatalmas veszélyt jelent a vízkészleteinkre. Például 1 m³ szennyvíz 12–15 m³, 1 m³ olaj pedig 1millió
m³ tiszta vizet is képes elszennyezni
A talajtakaróban a bányászat hatására bekövetkező degradáció és a kitermelést kísérő hulladékok
is jelentős környezetkárosítók. Egyéb talajszennyezők: az iparból, és a háztartásokból származó káros
anyagokból, a mezőgazdasági termelés során használt vegyszerekből (pl. műtrágya, növényvédő szer)
tevődhet.
A légkörre ható és az életet veszélyeztető legfontosabb emberi tevékenységek: fosszilis tüzelőanyag-
ok elégetésével nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, ez fokozza az üvegházhatást, ami a
földfelszín fölmelegedését eredményezi. Ez a folyamat a globális felmelegedés.
Látogasson el a helyi könyvtárba vagy nézzen utána interneten

–– mikor használták legelőször a GPS-t katonai célokra!
–– milyen főbb globális környezeti problémák jellemzők Magyarországon!
–– a globális problémáknak megoldására milyen politikai és gazdasági javaslatok szü-
lettek az elmúlt 25 évben!
Környezet- és természetvédelmi globális

problémák (GYAKORLAT)
Tájékozódás térképen; Globális probléma (szövegelemzés)

1. gyakorlat
Környezet- és természetvédelem alapfogalmai és léptékek
Név, osztály: ........................................................................................ Készítés dátuma: .......................................
Név, osztály: ........................................................................................
INFORMÁCIÓS LAP
Páros munka
A gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 2 óra
A beadás határideje: gyakorlat vége
1. A kiadott képek segítségével készítsen asszociációs (kapcsolati összefüggéseket ábrázoló) „térképet” a globális
problémákkal kapcsolatban!
Globális probléma

2. Határozza meg az alábbi városok Budapesttől való távolságát légvonalban!
Debrecen
Szeged
Győr
Veszprém
Szombathely
3. Egészítse ki a táblázatokat!
Méretarány Térképi távolság Valódi távolság Valódi távolság Valódi távolság

1: cm cm m km
10.000 1 10.000 100 0,10
25.000
100.000
500.000
1.000.000
Méretarány Térképi távolság Valódi távolság Valódi távolság Valódi távolság

1: cm cm m km
3
500
kis
1.500
nagy

4. Jellemezze a kiadott térképek tulajdonságait!
5. Egészítse ki a táblázatot!
Név Szélesség (°) Hosszúság (°)

Kamerun-hegy
É. sz.: 37 K. h.: 15
Teleki vulkán
D. sz.: 21,5 K. h.: 46
6. A kiadott vaktérkép lakóhelye környezetének egy részét ábrázolja. Jelölje az északi irányt, valamint írja be
emlékezetből a jellegzetes objektumokat (pl. épületek, utcák, tavak, folyók, fák, szobrok, emlékművek)! Tün-
tesse fel a méretarányt!

7. Olvassa el figyelmesen a szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!
„Az egyik legfontosabb globális probléma, hogy egyre nagyobb szegénységben él a világ lakosságának nagy része.
Az Északnak nevezett terület (Európa, Észak –Amerika, Ausztrália, Japán) rendelkezik a világ jövedelmének 4/5-
ével, ugyanakkor a világ lakosságának csak 25%-a él ezen a területen. Észak uralja a világgazdaságot, Dél országai
(Afrika, Dél-Amerika, Ázsia legtöbb országa) pedig egyre nagyobb szegénységben, nyomorban élnek. Lakosságuk
folyamatosan növekszik, élelmiszerhiány a jellemző, egyre jobban eladósodnak. Politikai téren általában diktató-
rikus jellegű rendszerek alakulnak ki ezekben az országokban. Gyakoriak a járványok (pl. AIDS), sokan az északi
országokba vándorolnak, ez viszont a fejlett országoknak okoz egyre több gondot, nem tudnak mit kezdeni a beván-
dorlókkal (idegengyűlölet, szociális problémák, bűnözés terjedése.). Ugyanakkor a fejlett, gazdag országokban egyre
kevesebb gyerek születik, ami veszélyezteti a társadalom működését (pl. nyugdíjrendszer működését).”
forrás: http://andmis.extra.hu/20.globalizacio.pdf
a) Mely földrészek rendelkeznek a világ jövedelmének kisebb részével?
b) A Világ lakosságának hány százaléka él a nem a világgazdaságot uraló országokban?
c) Mit jelent a szövegben említett „diktatórikus jellegű rendszerek” kifejezés?
d) Az éhezésen kívül milyen globális problémát említ a szöveg

– az Északi földrész országainál?
– a Déli földrész országainál?

„múlt ÉS JELEN”
1. Az élőlények, azok nyomainak felismerése, kőzetek, épületek és gépek jellemzése.

2. Ismerjen fel tapasztaltak alapján környezeti problémákat (pl. épületek porszennyezés,
korróziója, zajszennyezés, légszennyezés, élőlények pusztulása).
3. Megfigyelés alapján ok-oksági kapcsolatok keresése a környezeti hatások és az emberi
tevékenység között (pl. gépkocsiforgalom és légszennyezettség között).
Kőzetek kialakulása (ELMÉLET)
Kőzetek, ásványok keletkezése, tulajdonságai és vizsgálatuk
Kőzet: a Föld legkülső, szilárd része, amely többféle kémiai képlettel írható le (hetero-
gén).
Ásvány: a Földkéreg egynemű (homogén), szervetlen eredetű alkotórészei.
Kőzetek típusai:
1. Magmás kőzetek:
Folyékony, többnyire szilikátos olvadékok kikristályosodásával alakulnak ki. Mélységük szerint meg-
különböztetjük:
–– mélységi magmás kőzeteket: gabbró, diorit, gránit;
–– vulkáni kőzeteket: andezit, riolit.
2. Üledékes kőzetek:
A felszíni kőzetek lepusztulásával, mállásával, a mállástermékek szállításával majd lerakódásával
jönnek létre.
Pl. márvány, mészkő
3. Átalakult (metamorf) kőzetek:
Nagy hőmérsékleten és/vagy nyomáson korábbi kőzetek szilárd fázisú átkristályosodással jönnek lét-
re. Az eredeti kőzet jellege szerint különböztetjük meg típusait.
Magyarország felszínének:
–– 97,3%-án üledékes kőzeteket vagy laza üledékeket,
–– 2,3%-án magmás kőzeteket és
–– 0,4%-án metamorf kőzeteket tartalmaz.

Ásványok rendszerezése:
Az ásványrendszertan alapja a kristálykémia.
Ennek alapján az ásványok csoportjai
I. Terméselemek pl. arany, ezüst

II. Szulfidok és rokon vegyületek pl. pirit
III. Halogenidek pl. fluorit
IV. Oxidok és hidroxidok pl. korund, hematit
V. Karbonátok, nitrátok, borátok pl. kalcit
VI. Szulfátok és rokon vegyületek pl. gipsz
VII. Foszfátok és rokon vegyületek pl. apatit
VIII. Szilikátok pl. gránát-csoport
IX. Szerves ásványok pl. borostyán
Főbb fizikai tulajdonságok:

–– kristályalak
–– keménység: meghatározásában leggyakrabban a karcolási keménységet alkalmazó (pl. Mohs-féle
keménységi skála)
–– szín
–– fény
–– karc szín
–– hasadás és törés: A mechanikai hatásra egy kristály meghatározott síkok, kristálylapok mentén
válik részekre, akkor hasad. A mechanikai hatásra az ásvány kristálytani irányoktól függetlenül
megjelenő, egyenetlen felületek mentén válik részekre, akkor törik.
–– sűrűség
–– optikai tulajdonságok
–– egyéb tulajdonságok
Ember környezet átalakító tevékenysége (a mesterséges és természetes

környezet)
Ökológiai mérnök: azon élőlény, amely átalakítja környezetét.
Az ember ökológiai mérnök. Környezet-átalakító tevékenysége három közvetlen okra vezethető vissza:
1. Népesség növekedése
2. GDP nagysága (1 főre jutó gazdasági tényező)
3. Egységnyi gazdasági tényezőre jutó környezeti hatás (ez függ a technológiától, a gazdasági szerkezet-
től, a gazdasági tevékenységek térbeli mintázatától)
Az emberi ősök kialakulásának kezdete megközelítőleg 7 millió évvel ezelőttre tehető.

Az ember főbb átalakító tevékenységei (Bioszféra átalakításának nagy ugrásai):
1. Kőeszközök megjelenése (2,5 millió éve) – Homo habilis egyedei több húshoz jutnak hozzá → nő a
relatív agytérfogat → fejlettebb gondolkodás → Afrikából való elvándorlás (Homo erectus – 1,9 mil-
lió évvel ezelőtt)
2. Tűz használata (280–250 ezer éve) – Homo sapiens
3. Nyelv kialakulása (280–40 ezer éve) – maihoz hasonló komplex kommunikációs eszköz, amely ren-
delkezik a szintaxissal (szavaknak van sorrendjük, amely által jelentést hordoznak)
–– művészet is megjelenik ekkor, ruhák, sátrak készítése
–– hatékonyabb kommunikáció → hatékonyabb tervezés (akár csoportosan is) → népességnövekedés
→ letelepedések
4. Mezőgazdaság megjelenése (10 ezer éve – utolsó jégkorszak megjelenése) – az élelem tudatos meg-
termelése → ugrásszerűen nőtt a népesség
–– gépek megjelenése → nőtt az élelemfelesleg (raktározott élelmiszer)
5. Civilizáció megjelenése – városok létrejötte → kevésbé függ az ember a környezeti hatásoktól
–– társadalmi rétegződés → nem mindenki termel élelmet, kialakulnak a különböző specialisták (pl.
kézművesek) → tovább nő a technológiai komplexitás
–– Írás megjelenése (5 ezer éve) → információ átadása könnyebbé válik
–– Különböző fémek (pl. vas) széleskörű felhasználása
6. Nagy hódítások
–– fosszilis energiahordozók (pl. fa, mint megújuló) felhasználása → nagy hódítások → cserék a föld-
részek között → világgazdaság kialakulása
7. Ipari forradalom
–– nagy gépek megjelenése → fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nő
–– piacgazdaság megjelenése → világkereskedelem kibontakozása
–– tudományos forradalom → pl. orvostudomány, vegyipar ugrásszerű fejlődése
–– globális problémák megjelenése
Látogasson el a helyi könyvtárba vagy nézzen utána interneten

–– mely országokban a legnagyobb és melyekben a legkisebb a GDP növekedése, és ez
hogyan befolyásolja a környezetszennyezést!
Készítsen fényképeket lakóhelye környezetében vagy túrázása során az ember környezet-
átalakító tevékenységéről!
Antropogén hatások megfigyelése

a környezetben (GYAKORLAT)
ANTROPOGÉN HATÁSOK elemzése (ELMÉLET)
Antropogén hatások megfigyelése a közvetlen környezetben (utcán)

Megfigyelt antropogén hatások elemzése a mesterséges ökoszisztémában

2. gyakorlat
„Múlt és jelen”
Név, osztály: ........................................................................................ Megfigyelés dátuma: .......................................
Feladat
A közvetlen környezetében tett séta során megfigyelheti az emberi (antropogén) tevékenységek élő és élettelen környe-
zetre gyakorolt hatását. Az információs lapon levő szempontokat alapján figyelje meg, és jegyezze fel ezen tevékenysé-
geket.
Készítsen egy rövid megoldási javaslatot ezen tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére.
INFORMÁCIÓS LAP
Egyéni munka
Megfigyelés lépései:
–– közvetlen környezetben (terepen) tett séta és a megfigyelések leírása
–– megfigyelések tantermi összefoglalása
A terepen megfigyelt környezeti hatások:
1. Milyen az élő és élettelen környezetre gyakorolt ember okozta (antropogén) környezeti hatást figyelt meg? So-
roljon fel legalább 15 hatást!
A...............................................................................................................................................................................................
B .............................................................................................................................................................................................
C ............................................................................................................................................................................................
D ............................................................................................................................................................................................
E .............................................................................................................................................................................................
F .............................................................................................................................................................................................
G .............................................................................................................................................................................................
H .............................................................................................................................................................................................
I ...............................................................................................................................................................................................
J ...............................................................................................................................................................................................
K .............................................................................................................................................................................................
L ..............................................................................................................................................................................................
M .............................................................................................................................................................................................
N .............................................................................................................................................................................................
O .............................................................................................................................................................................................

2. Írja be az 1. feladatban szereplő hatásokat a halmazábra megfelelő helyére!
Élettelen környezetre gyakorolt Élő környezetre gyakorolt hatással

hatással rendelkezik rendelkezik
Megfigyelések összefoglalása:
3. Foglalja össze néhány mondatban a terepen megfigyelt környezeti hatások következményeit!

4. Írjon megoldási javaslatokat az emberi hatások csökkentésének módjaira!
Dokumentálás szempontjai:
–– Érthető világos megfogalmazásra törekedjen
–– Terjedelme: a rendelkezésre álló hely

Környezeti hatástanulmány készítése egy
gyakorlati példán keresztül
1. Ismerje a környezeti hatástanulmány készítésének követelményeit, módszereit és annak

törvényi hátterét.
2. Ismerjen meg egy tényleges környezeti hatástanulmányt (pl. Paks, Pusztazámor).
Projekt munka készítése kiadott segédlet alapján (feladat kiosztása)
KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÉSZÍTÉS

(ELMÉLET)
A környezeti hatástanulmány alapjai, jogi háttere

Készítésének szabályozása:
A környezetei hatástanulmány készítését, az engedélyezési eljárás menetét, a tanulmány tartalmi köve-
telményeit a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló
314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szabályozza.
Környezeti hatástanulmányt kell végezni az alábbiaknál (létesítésekor és működtetése közben)
például:
–– mezőgazdaság 500 ha felett,
–– bányászat,
–– feldolgozóipar (pl. kőolaj-feldolgozás, kénsavgyártás, bőrdíszművesség, cukorgyártás),
–– villamosenergia, gáz- és hő előállítása,
–– szállítás, raktározás (pl. autóút, autóbusz pályaudvar),
–– laktanya,
–– reaktor,
–– hulladéktároló,
–– szennyvíztisztító,
–– vízmű.
Készítésének menete:
1. vizsgálati eljárás kezdeményezése az illetékes környezetvédelmi hatóságnál → alapját az előzetes
vizsgálati dokumentáció képezi →
2. a felügyelőség határozatban dönt arról, hogy szükség van-e a részletes környezeti hatásvizsgálat le-
folytatására → környezetvédelmi felügyelőséghez benyújtott dokumentációt a hatóság részletesen
értékeli, melybe az érintett szakhatóságokat is bevonja
Az eljárás időtartama változó lehet (45 naptól 180 napig), amely függ az engedélyezendő tevékenység
jellegétől, volumenétől, a telepítési hely környezetétől.
3. a környezetvédelmi hatóság a tevékenység jellegétől és az előzetes fázist lezáró határozattól függően
adja meg a környezetvédelmi engedélyt, vagy az egységes környezethasználati engedélyt

Részt vevő szervek:
–– szakhatóság (pl. minisztérium, tisztiorvosi szolgálat)
–– az eljárásba feladatkörüket érintő szakkérdések felmerülése esetén bevonandó hatóságok (pl. Or-
szágos Atomenergia Hivatal, Honvédség)
–– az eljárásba különleges szakértelmet igénylő szakkérdések felmerülése esetén szakértőként bevo-
nandó szervezetek (pl. régészek)
KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÉSZÍTÉS

(GYAKORLAT)
Környezeti hatástanulmány készítése egy konkrét példán keresztül

Projekt feladat kiosztása

3. gyakorlat
Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................

Feladat
Önök egy környezetvédelmi hatástanulmányt készítő szakcsoportot képviselnek. Készítsenek hatástanulmányt a meg-
adott szempontok szerint a kijelölt helyen.
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportmunka
A beadás határideje: „Ökológiai modellek” című gyakorlat
Környezeti hatástanulmány:

Ökológia és helyszíni mérések
(hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés)
alapjai
1. Természet megfigyelésére alkalmas egyszerű műszerek (hőmérő, zajmérő) bemutatása

2. Növényhatározás, ökológiai mutatók megismerése
3. A talaj fizikai és kémiai jellemzőinek megismerése
4. Talaj helyszíni vizsgálatának megismerése
5. Talajmintavevő eszközök és módszerek bemutatása
talajvizsgálat ALAPJAI (elmélet)
Talaj fogalma, mintavételezés típusai, talaj-mintavételezés, mintavevő

eszközök
Környezetvédelem kapcsán elsősorban a víz, a levegő és a hulladékkal kapcsolatos gondok jutnak
eszünkbe, pedig a talaj is legalább annyira fontos környezeti elem, mint az előbb említettek.
Talaj fogalma és a fizikai talajféleségek:
A talaj a földkéreg legkülső rétege, amely legfontosabb tulajdonsága a termőképesség,

azaz a rajta és a benne lévő élőlényeket vízzel, tápanyaggal és levegővel látja el.
Az élő környezetünkkel szoros kapcsolatban van, azonban ha valamilyen súlyos kár vagy szennyezés éri
meg nem újítható!
Milyen tevékenységekben játszik fontos szerepet a talaj?

Gyűjtsön össze talajszennyező emberi hatásokat!
Tájékozódjon, hogy az elmúlt pár évben milyen súlyos talajszennyezés történt Magyaror-
szágon!
A talaj, mint természetes képződmény millió évek során keletkezett a földkéreg felső rétegének fizikai
aprózódásával, kémiai és biológiai mállásával, amely háromfázisú kolloidrendszer. Négy fő alkotó ré-
sze:
–– szervetlen komponensek (homok, márga, agyag)
–– szerves komponensek (elbomlott növényi és állati anyagok)
–– talajvíz
–– talajatmoszféra

Legjellemzőbb tulajdonságainak összegzését a genetikai talajtípusok jellemzik, amelyben a hazai talajo-
kat 9 főtípusba soroljuk, melyek a következők:
1. Váztalajok
2. Sötét színű kőzethatású erdőtalajok
3. Barna erdőtalajok
4. Csernozjom talajok
5. Szikes talajok
6. Réti talajok
7. Láptalajok
8. Mocsári és ártéri erdőtalajok
9. Öntés- és lejtőhordalék-talajok
Mintavételezés típusai:
A mintavétel tulajdonképpen minden mérés alapja, mert egy rossz mintavételt nem lehet korrigálni és
vele együtt már a méréseink sem valós eredményt tükröznek.
Mintavétellel szembeni követelmények:
–– reprezentatív legyen, azaz jól tükrözze a mintázandó terület egészét;
–– a közegnek és a mérendő komponensnek megfelelő módszer legyen;
–– ne okozzon kárt a mintázott területen;
–– ne szennyezzük a mintát;
–– megfelelő időben és helyen történjen;
–– könnyen végrehajtható legyen.
A legfontosabb mintavételi módszerek:
–– átlagmintavétel
–– pontminta (részminta)
–– rétegminta
Talaj-mintavételezés, mintavevő eszközök:
A talaj mintavételt a vizsgálat céljának megfelelő mélységig végezzük. Vizsgálat célja lehet, valami
szennyezés feltárása, mezőgazdasági szempontok alapján tápanyagtartalom meghatározása, lehet egy
építési terület (pl. útépítés) talajszerkezet vizsgálata. Jellemzően kb. 30 cm mélységig vesznek mintát,
ahol jellemző a talaj tápanyagforgalma, de természetesen mélyebb rétegmintákat is vizsgálnak a célnak
megfelelően.
Nézzen utána, hogy a különböző hasznosítású területekről milyen mélységekben szüksé-

ges mintát venni!
http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk2
A mintavételhez talajfúrót vagy ásót is alkalmazhatunk. A talajfúróval vett mintáknál a fúró cső részé-
ben maradt talajt tekintjük részmintának, amelyet egy edénybe gyűjtünk és így a mintavételi pontokban
vett részmintákból kapjuk az átlagmintát. Ásóval történő mintázás során, ásónyom mélységű gödröt
készítünk és a gödör faláról vesszük a talajmintát a megfelelő mélységben.
A részmintákból kapott átlagmintát zacskóban gyűjtjük, jelölve a mintavétel helyét idejét, mélységét,
hogy vizsgálatkor be tudjuk azonosítani a mintát
A mintavételi pontok meghatározása, ahogyan a mélység megválasztása függ attól, hogy milyen te-
vékenységhez kell talajvizsgálatot végezni. Mezőgazdasági mérések során általában 5 hektár területet
jellemez 1 átlagminta, amely legalább 15–20 részmintából áll!

1 hektár = 10.000 m2
A mintahálót úgy készítjük, hogy gondolatban átlót húzunk a területre és az átló mentén azonos távolsá-
gokban jelöljük ki a mintavételi pontokat; vagy készíthetünk négyzethálót és a háló metszéspontjaiban
vesszük a mintákat!
Szennyezett területek esetén mi magunk határozzuk meg a mintavételi pontokat, amely természete-
sen függ a terület nagyságtól! Minden esetben mintavételi térképet kell készíteni!
ÖKOLÓGIAI MUTATÓK, TÁRSULÁSOK (ELMÉLET)
Ökológiai mutatók a növényhatározásnál
Indikátorok: azok a szervezetek, amelyek valamely környezeti tényező változására érzé-

kenyen reagálnak.
Tűrőképesség (tolerancia): az adott környezeti tényező változását az élőlény mennyire
képes elviselni.
–– Szűktűrésű: csekélyebb változást képes elviselni az adott környezeti tényezőnél.
–– Tágtűrésű: nagyobb változást is elvisel az adott környezeti tényezőnél.
Optimum: az élőlény számára legkedvezőbb környezeti tényező.
Specialista: több tényezőre nézve szűktűrésű.
Generalista: több tényezőre nézve tágtűrésű, például: özönnövények.
Populáció: azonos helyen, azonos időben, azonos fajba tartozó élőlények összessége, ame-
lyek tényleges szaporodási közösséget alkotnak.
Társulás: azonos helyen és azonos időben együtt élő populációk.
Edényes flóra: olyan növények, amelyek szállítószövetei edénynyalábokba rendeződtek.
Ide tartoznak: harasztok, nyitvatermők, zárvatermők törzse.
Degradáció: leromlás.
Pionír: adott helyen legelőször megjelenő élőlény.
Bennszülött (endemikus) faj: adott területen őshonos faj, csak az adott területen él, pl.
pilisi len.
A terepi botanikai felvételezése során (felvételezés) a kijelölt területek növényzetéből veszünk mintát,
ami a területre vonatkozóan számos információt tartalmaz. Minden egyes faj jelenléte a környezetére vo-
natkozóan jelzőértékkel bír. A kutatók igyekeztek is a növényeket, mint jelzőértéket megfejteni. Választ
kerestek arra, hogy mely termőhelyi adottság esetében találhatók meg a legnagyobb valószínűséggel és
számszerűsítve is alkalmazni indikáció értéküket. Ezeket az értékeket hívjuk relatív ökológia mutatók-
nak, értékeknek.
A FLÓRA adatbázisban kerültek legszélesebb körben összefoglalásra a relatív ökológia értékek (TWR
értékek).

Érték-szám T-érték (hőklíma, hőháztartás) W-érték (vízháztartás) R-érték (talajreakció)
0 Nem jellemző Extrém száraz Savanyú
1 Tundra Igen száraz Gyengén savanyú
2 Erdő tundra Száraz Közel semleges
3 Tajga Mérsékelten száraz Enyhén meszes
4 Tű- és lomblevelű elegyes erdő Mérsékelten üde Meszes, bázikus
5 Lomberdő Üde Nem jellemző
6 Szubmediterrán lomberdő Mérsékelten nedves
7 Mediterrán, atlanti örökzöld erdő Nedves
8 Mérsékelten vizes
9 Vizes
10 Igen vizes
11 Vízi
Hazánkban először Simon Tibor alkotott természetvédelmi mutatókat, melyet a hazai edényes flórára
dolgozott ki. Két csoportot különböztetett meg. Az elsőbe sorolta a természetességre utaló fajokat, míg a
másodikba a degradációt jelző fajok kerültek. A természetességre utaló főcsoportok a következők:
U – unikális vagy ritka fajok (bennszülött fajok),
KV – fokozottan védett fajok,
V – védett fajok,
E – társulásokban domináns fajok,
K – természetes kísérő fajok,
TP – természetes pionír fajok.
Az első három kategória fajai rendszerint védett fajokat tartalmaznak, így a területen az egyedeik
száma alapján pénzbeli értékek is kimutathatók.
Borhidi Attila (1993), a Szociális Magatartás Típusokat vezette be, amely a növényfajok a társulások-
ban betöltött szerepén alapul. A fent nevezett ökológiai mutatókon kívül figyelembe veszi az N-értéket
is.
N – értékek (relatív nitrogénigény):
1. steril, szélsőségesen tápanyagszegény termőhelyek növényei
2. erősen tápanyagszegény termőhelyek növényei
3. mérsékelten oligtróf termőhelyek növényei
4. szubmezotróf termőhelyek növényei
5. mezotróf termőhelyek növényei
6. mérsékelten tápanyagban gazdag termőhelyek növényei
7. tápanyagban gazdag termőhelyek növényei
8. trágyázott talajok N-jelző növényei
9. túltrágyázott, hipertróf termőhelyek, romtalajok növényei
Bioindikátorok
Indikátor egy szervezet akkor, ha bármely környezeti tényező változását képes jelezni. Például a talaj
savanyúságát az áfonya, a talaj nitrogénben való gazdagságát a csalán, nitrogénszegénységét a rovarfogó
növények, sótartalmát a sziki növények, a folyóvíz oxigénben való gazdagságát a sebes pisztráng jelzi.

A levegő kén-dioxid tartalmát a zuzmók, mint bioindikátorok segítségével lehet megállapítani. Meg-
határozott zuzmófaj megléte alapján lehet következtetni a levegő kén-dioxid tartalmának bizonyos szint-
jére.
Hazai fás társulások
Klímazonális: éghajlatnak megfelelően kialakuló.

Intrazonális: leginkább a helyi talajadottságok, vízellátottság, alapkőzet, vagy a dombor-
zat módosító hatása következtében kialakuló társulások
Extrazonális: a klímazonális régión kívül, döntően az északi vagy a déli lejtők viszonya-
itól függően megjelenő.
1. Klímazonális erdők:
a) cseres-kocsánytalan tölgyesek (cserestölgyesek)
b) gyertyános-tölgyesek
c) bükkösök
d) elegyes fenyves erdők (az ország legnyugatibb részein, csak kis területen)
2. Intrazonális erdők:
a) szurdokerdők
b) mészkedvelő tölgyesek
c) bokorerdők
d) mészkerülő erdők
e) ligeterdők
f) láperdők
g) homoki erdők
h) sziki erdők
3. Telepített erdők
a) nyáras erdők
b) akácos erdők
c) fenyvesek
Hazánkban a hegyvidéki fás társulásai az alábbiak:
D-i oldal É-i oldal
500 m
Gyertyános-tölgyes Bükkös
400 m
Cseres-tölgyes

ZAJMÉRÉS ÉS METEOROLÓGIAI ELEMEK MÉRÉSÉNEK
ALAPJAI (ELMÉLET)
Zaj fogalma, zajmérés elmélete, a zaj, mint környezetszennyezés
Hang: olyan mechanikus rezgés, mely rugalmas közegben terjedve az emberben hangérze-
tet kelt. A hallható hangot (az infra- és ultrahangok nem hallható hangok) hallószerveinken
keresztül érzékeljük. A dobhártyánkat érő légnyomásváltozás a hallóidegek közvetítésével
az agyban hangérzetet kelt. A hallott hang hordozhat információt pl. beszéd, jelzések és
jelenthet élményt.
Zaj: a kellemetlen vagy zavaró hangot nevezzük zajnak. A zaj megítélése egyéni érzé-
kenységtől függ, ezért erősen szubjektív.
Hallásküszöb: az emberi füllel érzékelhető legkisebb hangnyomás.
Fájdalomküszöb: a hallható hangok felső határa az a hangnyomás, amely már fájdalmat
okoz.
A hangforrás által keltett rezgési energia a rugalmas közegben nyomásváltozást okozva hullámformában
terjed. Levegőben ez a nyomásingadozás a hallható hang. A hang erőssége a közeg nyomásingadozástól,
tehát a hangnyomástól függ.
A hallás- és a fájdalom- küszöbérték közötti hangerősség (intenzitás) tartomány 12 nagyságrend,
ami azt jelenti, hogy a fájdalmat okozó hang milliárdszor erősebb, mint amit még meghallunk. Ezért ve-
zették be a hangtanban a szinteket. A hangerősség pillanatértékét jellemző mennyiség és egy alapérték
10-szeres logaritmusát decibelnek (dB) nevezzük. A hallásküszöbhöz: 0 dB hangnyomásszint tartozik,
az erős hang miatti fájdalomérzés: 110–120 dB között jelentkezik.
forrás: http://www.megujuloenergiaforras.hu/images/Image/zajok.jpg

Zajmérés
Azt, hogy mikor, hol, mit, mennyi ideig és mivel mérünk, azt a vizsgálat céljának megfelelően kell
meghatározni, de ez nem lehet önkényes választás tárgya. A nemzetközi és hazai szabványok pontosan
rögzítik azokat a szabályokat, melyek alapján egyértelműen meghatározható a zajterhelés mértéke. Ki
kell jelölni a mérendő mennyiséget, a mérés időpontját. Ismerni kell a zajforrások zajkibocsátási határ-
értékét és a zajterhelési határértéket is.
A zaj, mint környezetszennyezés
Az urbanizáció ugrásszerűen megnövelte a lakosság zajterhelését. A légszennyezés után, a második je-
lentős környezeti ártalomnak tartják.
Zajforrások:
1. Közlekedési zaj – közúti közlekedés, vasúti zaj, légi közlekedés
2. Üzemi zajok – gépek, ipari berendezések, kazánházak, kompresszorok
3. Építkezési zaj – légkalapács, betonkeverő, daru, kotrógép
4. Szabadidős zajforrások – szabadtéri koncertek, sportpályák, lőterek
Zajcsökkentési lehetőségek:
1. műszaki megoldásokkal pl. zajszegény gépek, berendezések, technológiák tervezése, fejlesztése, zaj-
árnyékoló létesítmények, töltések, falak építése, zajcsökkentő tokok, hangszigetelés
2. tervezési eszközök pl. területrendezés, fejlesztés, zajelnyelő falak, sebesség korlátozás
1 decibel = 10 bel
A decibel a következőképpen számítható ki:
ahol I az erősség, a P a teljesítmény, az I0 és P0 a meghatározott erősség vagy teljesítmény

referencia értéke
Nézzen utána interneten vagy könyvtárban, hogy

–– mekkora zajszint okoz már hallószervi károsodást illetve pszichés zavart!
–– mik a lakókörnyezetének nappali, éjszakai zavaró hanghatásai!
–– mekkora hanghatást jelent a maximálás egy, a készüléken automatikusan blokkoló,
a halláskárosodás ellen védelmet biztosító beállítás?
–– mi a zajtérkép miket tűntetnek fel rajta!
–– melyik hazai jogszabály szabályozza a zajterhelést!
Főbb meteorológiai paraméterek, azok mérésének alapjai
Meteorológia: légkörtan
Időjárás: az időjárási jelenségek a légkör legalsó rétegében a troposzférában (a Földfel-
színtől kb. 10 km magasságig) játszódnak le. Időjáráson a troposzféra pillanatnyi fizikai
állapotát értjük.
Klíma: elsősorban az éves csapadék mennyiség, a csapadék eloszlása, a hőmérséklet át-
lagértékei és a páratartalmi értékek határozzák meg.

Meteorológiai paraméterek:
1. Napsugárzás: a légkörbe hatoló napsugárzás a légkör anyagaival kölcsönhatásba lépve jelentősen
módosul. A földfelszínre érkező energia a légköri folyamatok alapvető forrása, nagysága jellemzi
egy adott élőhely klímáját. A besugárzás mértéke nagyrészt a napsugarak beesési szögétől függ (nap-
szakok és évszakok váltakozása). A légkör állapota (vízgőz, portartalom, felhőzet) módosíthatja ezt.
Befolyásolja a besugárzás időtartama (télen rövidebb, nyáron hosszabb ideig tart), a felszín sugárzást
elnyelő, illetve visszaverő képessége. (A hóval borított felszínek visszaverik, a sötét talajok elnyelik a
sugárzást.) A domborzat módosító hatása is jelentős pl. az északi és déli lejtők eltérő felmelegedése.
Mérése: Campbell-Stokes-rendszerű napfénytartammérő műszerrel. Alapelve: a Nap sugarait egy tö-
mör üveggömb gyűjti össze, a gyújtópontok elhelyezkedésének megfelelő felületre egy órabeosztással
ellátott papírcsíkot helyeznek el, melyet a Nap sugarai megperzselnek. Így közvetlenül leolvasható,
hogy mikor, mennyi időn át sütött a Nap.
2. Hőmérséklet: a besugárzás mértékétől függ, mert a légkör a földfelszín közvetítésével, alulról meleg-
szik fel. A felszíntől távolodva a hőmérséklet fokozatosan csökken (kb. 0,5 ºC-ot 100 méterenként). A
levegő pillanatnyi hőmérsékletének megállapítására higanyos folyadékhőmérőt használtak, amelynek
elég tág volt a mérés határa: -39 és +55 ºC közötti és 0,1 ºC pontosságú.
Mérése: A szélsőség hőmérsékleteket a Six-rendszerű maximum-minimum hőmérővel határozták
meg.
3. Szél: a felszín eltérő mértékű felmelegedése következtében alakul ki a légnyomáskülönbség miatt. A
meleg felszín felett a levegő is felmelegszik, kitágul és felemelkedik, így itt kisebb lesz a légnyomás.
A nagyobb légnyomású térségből ide áramló vízszintes légmozgást nevezzük szélnek.
Mérése: anemométerekkel (kanalas szélsebességmérők) történhet. A műszer fő része egy függőleges
tengely végén forgó kanalakkal ellátott forgókereszt, amelyet a szél mozgásba hoz. A tengely alsó
végéhez mechanikus fordulatszámláló csatlakozik. Ez mutatóval jelzi a sebességet, melynek értékét a
műszer beosztásáról lehet leolvasni (m/s; km/h) mértékegységben
4. Csapadék: lehűlés esetén a légkörben mindig jelen lévő vízgőzből válhat ki. Ilyenkor a levegő telítet-
té válik (harmatpont) és a vízgőz folyékony vízcseppek formájában kicsapódik (0 ºC alatt jégkristá-
lyokként). A csapadék mennyisége azt jelöli, hogy a lehullott csapadék folyékony halmazállapotában
hány milliméter vastagságban borítaná a földfelszínt, ha nem párologna el és nem szivárogna be.
Mérése: Hellmann-féle csapadékmérővel történik, amely egy köpenyből, tartályból és gyűjtőpalack-
ból áll. A felfogóedényben 24 órán át gyűjtjük a csapadékot, majd mérőhengerben meghatározzuk a
térfogatát (ml/24óra).
5. Légnedvesség mérése: a levegő relatív páratartalmát a hajszálas nedvességmérővel (higrométer) ha-
tározták meg. Működése azon a tapasztalaton alapul, hogy a zsírtalanított hajszálköteg a levegő ned-
vességének hatására megnyúlik, illetve a páratartalom csökkenésekor megrövidül. A hajszálköteg
végére megfelelő áttétel alkalmazásával mutatót erősítenek, amely egy beosztással ellátott számlap
fölött közvetlenül elmozdulva, megmutatja a relatív páratartalom százalékos értékét.
6. Légnyomás
Légnyomáson a levegő – mint gáz – nyomását értjük. Mivel a levegő összenyomható, ezért a növekvő
magassággal a nyomás nem lineárisan csökken. Hozzávetőleg 5500 méteres tengerszint feletti ma-
gasságban a légnyomás a felére csökken. A nyomás mértékegységeként a meteorológiában és a re-
pülésben a hektó-Pascalt - hPa használják. Régebbi mértékegység a Hgmm. Mivel a levegő sűrűsége
állandóan változik, egy adott magasságban a légnyomás sem állandó.
1000 hPa = 750 Hgmm, 1013,2 hPa = 760 Hgmm.

Mérés: A légnyomást barométerrel mérik, amely sokféle kialakítású lehet; higanyos, szelencés vagy
aneroid barométer. A fémszelencés barométer mérőteste egy rugalmas fémdoboz, amely a növekvő lég-
nyomáskor összenyomódik, csökkenéskor pedig kitágul. A doboz változásait áttételek segítségével egy
mutatóra viszik, amely egy beosztásokkal ellátott számlap előtt mozog. Állása közvetlenül a pillanatnyi
légnyomás értékét mutatja Hgmm-ben és mbar mértékegységben.
A Budapest XVIII. Kerületi Gilice téren található Országos Meteorológiai Szolgálatnál

valamennyi műszer megtekinthető, de újabban elektronikus úton mérik, és digitális úton
rögzítik.
Nézzen utána interneten vagy könyvtárban, hogy hazánkban

–– melyik évben hullott a legtöbb és a legkevesebb csapadék!
–– mikor volt a legmelegebb és a leghidegebb nap!
–– mi az uralkodó szélirány!
–– melyik tájegységen a legnagyobb a napsugárzás mértéke!

4. gyakorlat
Ökológia és helyszíni mérések (hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés)
alapjai
Név, osztály: ...........................................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................................................................
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportmunka
1. Párosítsa a kiadott villámkártyákon szereplő talajtani funkciókat leírásukkal!
Talaj funkciója Leírás
2. A mellékelt talajtani szelvényen jelölje a genetikai szinteket! Írja le néhány mondatban a talajtípusok kialaku-
lásának főbb jellemzőit!
3. Mely növény mely környezeti tényezőre nézve indikátor? Párosítsa a növények fényképeit a fajnévvel és azon
jellemzővel, amelynek mennyiségét (illetve változását) „megmutatják”!
Fénykép Növényfaj Jelzett környezeti tényező

4. A kiadott térképek alapján válaszoljon a kérdésekre!
a) Hol volt Európában a legmagasabb eddig mért hőmérséklet?
b) Mekkora Rómában a sokévi júliusi átlag hőmérséklet?
c) Európában hol van leghidegebb és legmelegebb januárban?
d) Teheránban átlagosan hány fok van egy nyári és egy téli hónapban?
e) Hányszorosa Isztambulban a júliusi középhőmérséklet a januárinak?
f) Mekkora az éves átlagos csapadék a Mecsekben?
g) Hazánkban mely égtájon esik a legkevesebb csapadék?
h) Az Alpokalján átlagosan kb. hány mm-rel több csapadék esik, mint az Duna-Tisza közének legnagyobb részén?
i) Magyarország mely részén van a legtöbb fagyos nap (vagyis a hőmérsékleti minimum fagypont alatti)?
j) Az év hány százalékában van fagyos nap Budapesten?
k) Hány fok volt az átlag hőmérséklet hazánkban 2008. október 15-én?
l) Mekkora volt a napi hőmérséklet maximum Szegeden 2008. október 15-én?
m) Hány fok volt maximálisan 2008. október 15-én a Balaton környékén?
n) Magyarországon mekkora az átlagos légnyomás?
o) Mely égtájon alacsony a légnyomás hazánkban?

5. A kiadott képeken lévő eszközökkel mely meteorológiai paramétert mérték/mérik?
Mérőeszköz Meteorológiai jellemző

Helyszíni mérések (Meteorológiai
paraméterek és zaj mérése,
talajmintavételezés)
KÖRNYEZET HELYSZÍNI VIZSGÁLATA (GYAKORLAT)

talajMintavételezés (GYAKORLAT)
Főbb meteorológiai elemek mérése; Zajmérés; Növényhatározás;

Zuzmótérkép készítés; Talajminta vétele

5. gyakorlat
Helyszíni mérések
(Meteorológiai paraméterek és zaj mérése, talajmintavételezés)
Név, osztály: ........................................................................................ Vizsgálat dátuma: .......................................
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................

Feladat
Ön a „Zöld sziget” nevű környezetvédelmi cég munkatársa. Lakossági bejelentés érkezett a térképen megjelölt terület
zaj-, levegő és talajszennyezésére vonatkozóan. Cége kiküldi Önt munkatársaival a területre a meghatározott helyszíni
mintavételezésre.
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportos munka
A mintavétel helye:
................................................................................................................................................................................
Megfigyelés lépései:
–– meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, fényerősség, szélerősség) mérése
–– zajszint meghatározása (zajmérés és gépkocsiforgalom számlálása)
–– zuzmótérkép készítése
–– mintavételi területen megtalálható növények meghatározása
–– talajminta-vételezés
1. A térképen megjelölt ponton mérje meg:
egyszer (legalább 1 perces intervallumban):
a) a meteorológiai paraméterek közül a hőmérsékletet, a levegő relatív nedvességtartalmát, a légnyomást, a fény-
erősséget, és a szélerősséget;
legalább háromszor:
b) a zajszintet,
c) az elhaladó személygépkocsik, tehergépkocsik, motorkerékpárok és tömegközlekedési eszközök számát (pl. busz,
troli) számát 2 perces intervallumban,
és számolja ki az átlagokat!

Hőmérséklet (°C) Relatív páratarta- Légnyomás Szélerősség (m/s) Fényerősség (lux)
lom (%) (Hgmm, Pa)
Hgmm = ....................
Pa ...............................
Mintavétel száma Zajszint

(dB)
Átlag
Személygép- Tehergépkocsi száma Motorkerék- Tömegközlekedési Összesen

Mérés kocsi száma pár eszköz
száma
(db) (db) (db) (db) (db)
Átlag

2. A térképen jelölt területen készítse el az ökológiai vizsgálatot a megadott kérdések alapján!
a) Növényhatározó könyv segítségével jelölje X jellel az alábbi táblázatban azon fajokat, amelyek a megfigyelt terü-
leten megtalálhatók! Határozzon meg még 10 gyakori fajt, majd ezeket is írja be a táblázatba!
Sorszám Fajnév Megtalálható-e? L vagy F?

1 fagyal
2 fehér akác
3 japán akác
4 kislevelű hárs
5 lándzsás útifű
6 lóhere
7 pongyolapitypang
8 sóskaborbolya
9 szulák
10 tiszafa
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
b) Jelölje a táblázatban L betűvel a lágyszárúakat F betűvel pedig a fás szárú növényeket! A területen talált fajok
hány százaléka lágy szárú faj?

c) Gyűjtse be, és rajzolja le a megfigyelési területén talált 2 faj levelét és termését! A begyűjtött leveleket és termése-
ket címkézze fel (pontos fajnévvel, névvel és osztállyal), és helyezze bele a kiadott gyűjtőfóliába (genotermbe).
1. faj neve: ..................................................................................................................................................................

levele: termése:
2. faj neve: ..................................................................................................................................................................

levele: termése
3. A kiadott zuzmótérkép segítségével határozza meg a terület levegőjének SO2 tartalmát!
4. Vegyen az alábbi rajznak megfelelően a vizsgálati területén 30 cm mélységből talajmintát (ehhez használjon
talajfúrót)!
3m
3m
–– Érthető világos megfogalmazásra törekedjen
–– Szakszerű mintavételezés/mérés eredményeinek rögzítése

Talaj FIZIKAI ÉS kémiai TULAJDONSÁGAINAK
MEGHATÁROZÁSA
TALAJ FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGAINAK

MEGHATÁROZÁSA (GYAKORLAT)
Talajszövet szerkezet, mechanikai jellemzők

(pl. Arany-féle kötöttség, szemmegoszlás) mérése;
Talaj főbb kémiai paramétereinek
(pl. szín, pH, vezetőképesség, iontartalom) mérése ökológiai
mérőbőrönddel

6. gyakorlat
Talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározása
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................

Feladat
Ön, mint a „Zöld sziget” nevű környezetvédelmi cég megbízottja a lakossági bejelentés alapján vett talajminták fizikai
és kémiai elemzését kell elvégeznie munkatársaival.
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportos munka
Mérés lépései:
–– talajminta fizikai elemzése
–– talajminta kémiai elemzése
1. Határozza meg a talajminta fizikai tulajdonságait! Írja be vagy húzza alá a vizsgált talaj jellemző tulajdonsá-
gait!
Talaj fizikai tulaj- Vizsgált talaj jellemzője
donsága
Talaj színe sötét vörös kékes-szürkés- világos
zöldes
„Gyúrási” próba golyó sem formálható golyó igen, henger henger formálható, henger is hajlítható
nem formálható de nem hajlítható
Tapintási próba csiszoló érzés tapadó érzés csúszós érzés
Talaj alkotórésze kavics homok durva/ iszap agyag
finom
Szemeloszlás Kimért talaj tömege: ..................................................................g
1. szita:
Lyukbősége:
fennmaradt tömeg: . ...................................................................g
átesett tömeg: .............................................................................g
átesett tömeg% . ....................................................................... %
2. szita:
Lyukbősége:
átesett tömeg: .............................................................................g
átesett tömeg% . ....................................................................... %

donsága
Szemeloszlás 3. szita:
Lyukbősége:
átesett tömeg: .............................................................................g
átesett tömeg% . ....................................................................... %
4. szita:
Lyukbősége:
átesett tömeg: .............................................................................g
átesett tömeg% . ....................................................................... %
5. szita:
Lyukbősége:
átesett tömeg: .............................................................................g
átesett tömeg% . ....................................................................... %

donsága
Nedvesség-tartalma száraz talaj nedves talaj erősen nedves talaj sáros talaj
Talaj nedvesség-tar- Számítás:
talmának mennyi- Először mért tömeg:
sége
Petri csésze tömege: . .................................................................g
Talaj + petri csésze tömege: ......................................................g
Mért tömegek: . ............................................................................
......................................................................................................
Súlyállandóságnál mért tömeg:
Talaj + Petri csésze tömege: ........................................................

Nedvességtartalom:
.................................................................................................. %
Vízmegkötő képes- Talajra öntött víz mennyisége: ............................................ cm3
ség
Lecsepegő víz mennyisége: . ............................................... cm3
Megkötött víz mennyisége:..................................................... %

Arany-féle kötöttség K = ...............................................................................................
V = ...............................................................................................
K A= ................................................................................................
Kapilláris vízemelő
képesség
Kapilláris vízemelés: ........................................................... mm
Talaj szerkezete:
Kapilláris vízáteresz-
tő képesség
Bemért víz mennyisége:....................................................... cm3
Átengedés ideje: . ................................................................. perc
Talaj szerkezete: . .........................................................................

2. Határozza meg a talajminta kémiai tulajdonságait! Írja be vagy húzza alá a vizsgált talaj jellemző tulajdonsá-
gait!
Talaj kémiai tulajdonsága Vizsgált talaj jellemzője

Talaj mésztartalma Lejátszódó reakció:
Megfigyelt reakció és intenzitása: ...............................................

Mésztartalom:
Számítás:
Először mért tömeg:
Petri csésze tömege:................................................................... g
Talaj + petri csésze tömege: ..................................................... g

Szén-dioxid eltávozása után tömeg:
Talaj + petri csésze tömege: ..................................................... g

Mésztartalom:
Reakcióba lépő (elbomlott) mészkő tömege: . .......................... g

pH kipontozott sor
Ammónium-ion tartalom Szín: .............................................................................................
Iontartalom: .................................................................................
Nitrit tartalom Szín: .............................................................................................
Iontartalom: .................................................................................
Nitrát tartalom Szín: .............................................................................................
Iontartalom: .................................................................................
Kálium-ion tartalom Szín: .............................................................................................
Iontartalom: .................................................................................
Kalcium-ion tartalom Szín: .............................................................................................
Iontartalom: .................................................................................
Klorid-ion tartalom Szín: .............................................................................................
Iontartalom: .................................................................................
Szódatartalma Szín: .............................................................................................
Iontartalom: .................................................................................

Talaj kémiai tulajdonsága Vizsgált talaj jellemzője
Humusztartalom
Szűrlet színe: ............................................ Humusztartalma: ............................................
Nagyítás: ............................................
Humuszforma: ............................................

Ökológiai mérések és a talaj
tulajdonságainak értékelése
1. Megfigyelés és mérés alapján ok-oksági kapcsolatok keresése a környezeti hatások és

az emberi tevékenység között.
2. Változások vizsgálata: évszaktól, emberi tevékenységtől, természeti tényezőktől függő-
en.
Ökológiai mérések és a talaj

tulajdonságainak értékelése (Gyakorlat)
A növények mint bioindikátorok. A hőmérséklet és a talaj élőlényekre

gyakorolt hatása. A globális éghajlatváltozás hatása a környezeti
tényezőkre

7. gyakorlat
Ökológiai mérések és a talaj tulajdonságainak értékelése

Feladat:
Ön mint a „Zöld sziget” nevű környezetvédelmi cég megbízottja lakossági bejelentés alapján elvégezte a megjelölt te-
rület zaj-, levegő és talajszennyezésére vonatkozó méréseit, valamint a helyszíni mintavételezés után a laboratóriumban
a talajminták fizikai és kémiai elemzését. Munkatársaival ezek után a lakosság informálása érdekében posztert készít a
mintavételi helyek jellemzőiről a megírt információs lapok adatainak felhasználásával. Ehhez csoportmunkában dolgo-
zik úgy, hogy egy-egy csoport meghatározott információk feldolgozását végzi.
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportmunka
1. csoport:
a) Jelölje a kiadott térképen a mintavételi területek pontos helyeit!
b) Készítsen összehasonlító táblázatot az egyes mérési pontokon mért
–– meteorológiai paraméterekről;
–– zajterhelésekről;
–– gépjármű-forgalomról!
c) Sorolja fel a mintavételi területre jellemző fás szárú és lágyszárú növényeket! Gyűjtse ki a növényhatározóból a nö-
vények ökológiai mutatóit! Készítsen ezen értékeket felhasználva kördiagramokat! Ehhez segítséget nyújt az alábbi
példa is.
Jellemezze az ökológiai mutatók alapján a mérési területnek mint termőhelynek a talaját (pl. pH-ját, degradáltságát,
N-tartalmát)!
d) Mire tud következtetni a levegő szennyezettségére vonatkozóan a zuzmóskálán leolvasott értékek segítségével? Hon-
nan származhat a levegő SO2-tartalma?

2. csoport:
a) Készítsen összehasonlító táblázatot az egyes mintavételi helyekről vett talajminták fizikai tulajdonságairól (a talaj
színe, szemcsemérete, alkotórészei, vízmegkötő képessége, nedvességtartalma, kapilláris vízemelő és vízáteresztő
képessége, Arany-féle kötöttsége)!
Jellemezze (15-20 sor terjedelemben) ezek alapján a talajmintákat!
b) Ábrázolja oszlopdiagramon a talajminták szemeloszlását! Ehhez segítséget nyújt az alábbi példa is.
c) Milyen főbb típusba tartoznak a talajminták?

Készítsenek vázlatos ábrát (rajzot) a mintavételi helyek talajszelvényeiről!
3. csoport:
a) Készítsen összehasonlító táblázatot az egyes mintavételi helyekről vett talajminták kémiai tulajdonságairól (mésztar-
talom, pH, ionösszetétel)!
Jellemezze (15-20 sor terjedelemben) ezek alapján a talajmintákat!
b) Ábrázolja a talajmintákban szereplő humuszformákat, és jellemezze a talajok szervesanyag-tartalmát!
c) Jellemezze, hogy a talajban lakó és azokat felhasználó élőlények hogyan vesznek részt a C-körforgásában! Készítse-
nek erről folyamatábrát (rajzot) is!
1–3. csoport:
a) Jellemezze (10-15 sor terjedelemben) a terület veszélyeztetettségét a kapott eredmények alapján!
b) Adjon tanácsot a lakosságnak az antropogén hatások csökkentésére!
A dokumentálás szempontjai:
–– Szakszerű és érthető megfogalmazás
–– Pontos adatfeldolgozás és ábrázolás
–– Logikus felépítés
–– Esztétikus kivitelezés

A víz fizikai, kémiai és ökológiai
állapotfelmérésének elmélete
1. Tudjon példákat mondani a felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira.

2. Ismerje a vizek mintavételezésének lehetőségeit és a vízminősítés fontosságát.
3. Ismerje a biotikus index fogalmát, ismerje a BISEL-módszer jelentőségét.
A víz fizikai és kémiai jellemzői (Elmélet)
A víz fizikai, kémia és biológia jellemzői, vízmintavétel eszközei

„A víz különböző formákat felvéve
alkotja a földet, az eget, a hegyeket, az
isteneket és az emberi állatot és a
madarakat, a füvet és a fákat, az
állatokat egészen a férgekkel,
legyekkel és a hangyákkal bezárólag.
Mindezek nem mások, mint a víz
különböző formái. Gondolkodjunk a
vízről!”
/(milétoszi Thales Kr. e. 585 körül)
Igen fontos az emberiség számára a víz, hiszen a napi életvitel eleme, de nem szabad figyelmen kívül
hagyni jelentőségét az élő szervezetek számára sem.
A vizek minőségének meghatározása mintavételből, helyszíni és laboratóriumi fizikai, kémiai, bio-
lógiai (pl. bakteriológiai) vizsgálatok elvégzéséből és a vizsgálat során mért adatok rendszerezett érté-
keléséből áll. A környezeti tűrőképesség felméréséhez a víz mennyiségének és hozamának ismerete is
szükséges. A vizek minőségének megállapítása gyakorlati felhasználhatóságot célzó természettudomá-
nyos vizsgálat. A gyakorlati felhasználás eltérő minőségi kötetélményei alapján természetes vizeinket
ivóvíz- és iparivíz-ellátásra, öntözésre és egyéb célokra (pl. haltenyésztés; sport, üdülés; közlekedés)
szokás minősíteni.
A víz minőségét sokféle, rendszerint egyidejűleg lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok
alakítják. A vízminőség meghatározásához ismernünk kell a vízminőséget befolyásoló, alakító folyama-
tokat és komponenseket, valamint azok konkrét értékeit, változásuk mértékét. A minősítéshez célszerű
külön-külön vizsgálni a víz fizikai, kémia és biológiai tulajdonságait.
Vízvizsgálatok során a mérési módszereket a következők szerint csoportosíthatjuk:
–– tájékoztató jellegű mérések, a szennyezettség nagyságrendjének becsléséhez,
–– gyors vizsgálatok, a mennyiség közepes biztonságú meghatározásához,
–– helyszíni vizsgálatok, a közel pontos mennyiségi meghatározásokhoz,
–– laboratóriumi vizsgálatok, a pontos mennyiségi meghatározásokhoz.
A víz fizikai tulajdonságai
Az organoleptikus tulajdonságok alatt a víz érzékszervileg észlelhető tulajdonságainak összefoglaló
nevét értjük. Ide soroljuk a víz színét, ízét, szagát.

A szín a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának indikátora. Az elszíneződést az oldható és oldha-
tatlan (az utóbbi a víz zavarosságát eredményezi) anyagok okozzák. A tiszta víz színtelen vagy vastagabb
rétegben azúrkék. A kék szín erőssége a vízben lévő szuszpendált részecskék jelenlétével függ össze.
A finom részecskék, melyek a vízben egyenletesen oszlanak el, a kék helyett zöld színeződést ered-
ményeznek. Ugyancsak zöld elszíneződést okoznak a vízben a kalciumsók. Sárgás-barna elszíneződést
okozhatnak a felszíni vizekben a humusz és a Fe3+-vegyületek. Bizonyos mikroorganizmusok jellegzetes
elszíneződést okozhatnak, és a szennyvizek ugyancsak okozhatják a víz elszíneződését, a forrástól függő
árnyalatokkal.
A víz zavarosságát oldhatatlan és kolloidális szervetlen (anyagásványok, szilícium-oxidok, vas-hid-
roxidok, magnézium-hidroxidok) és szerves eredetű anyagok (szerves kolloidok, baktériumok, plankto-
nok) okozhatják.
A víz szagát a vízben lévő illékony anyagok okozzák. Ezek elsősorban a természetes folyamatokból
vízbe kerülő (kénhidrogén), biológiai eredetű (növények, algák, baktériumok, gombák, paraziták élet-
tevékenységéből vagy ürülékéből származó) anyagok vagy szennyvizek (kommunális, ipari). A szagot
másodsorban a víz kezeléséből származó (pl. a víz klórozása) anyagok eredményezhetik.
A víz ízét természetes módon vagy szennyezéssel bekerülő anyagok befolyásolják. Az ízt a kationok
közül a vas, mangán, a magnézium, a kalcium, a cink, réz, az anionok közül a klorid, a szulfát, a hidro-
karbonát, illetve a gázok közül a szén-dioxid befolyásolják jelentősen. A sók megfelelő mennyisége és a
szabad szén-dioxid jelenléte üdítő jelleget kölcsönöz a víznek.
Egy felszíni víz helyszíni vizsgálata során elsősorban, színét és szagát érzékszerveinkkel állapítjuk,
meg, valamint hőmérsékletét hőmérővel mérhetjük.
A víz kémiai tulajdonságai
Kémiai szempontból tiszta víz a természetben nem található. Minden víz egyidejűleg több vagy keve-
sebb kémiai komponenst tartalmaz. A kémiai vízminőséget ezen komponensek jelenléte, koncentráció-
jának mértéke határozza meg.
A legfontosabb vizsgálandó komponensek:
Oldott oxigén: a vízben oldott oxigén az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen. A vizekben az oxi-
géntartalom fordítottan arányos a hőmérséklettel. 20°C-on, normál légköri nyomáson 8 mg/l körüli
érték. Azonban pl. túlzott fotoszintetikus aktivitásnál az érték jóval magasabb is lehet. Ha a vizsgált
víztestben szerves szennyeződés van, az érték az átlagosnál alacsonyabb.
Lúgosság: a víz lúgosságát az oldott alkáli- és alkáliföldfémek hidroxidjai, hidrogén-karbonátjai és kar-
bonátjai okozzák. Mondhatnánk azt is, hogy a vízben lévő savval reakcióba lépő anyagok összessége.
pH: a vízben lévő hidrogénionok (hidroxónium-ion) koncentrációjáról ad információt. Egy dimenzió
nélküli szám, mely a kémhatásra utal, azaz a savas, lúgos vagy semleges jellegre.
Vezetőképesség: a felszíni vizek szempontjából az ionos vezetők a fontos mutató paraméterek. A víz-
ben az elektromos töltésű anyagok (ionok), elektrolitoldatként jellemezhetők. A felszíni vizek gyenge
elektrolit oldatok, a vezetőképességükből az oldottsó-tartalomra következtethetünk.
Nitrogénformák: a nitrogén megjelenése a felszíni vizekben öt csoportra osztható. Elemi nitrogéngáz,
szerves nitrogénvegyületek, melyek élőlények testében, holt szerves anyagokban és azok bomláster-
mékeiben találhatók, továbbá ammónia, illetve ammóniumion, nitrit- és nitrátion szervetlen nitrogén
formában. Az egyik legfontosabb növényi tápanyag lévén, az előforduló nitrogénformák pontos képet
adnak a felszíni vizek állapotáról.
Foszforformák: a foszfor a növényi plankton növekedését limitáló egyik leggyakoribb elem. Jelen lehet
oldott (szervetlen és szerves) formában, ebben az esetben oldott orto-foszfátként definiáljuk. Továbbá
előfordulhat részecske – bakteriális, növényi és állati forma, szervetlen részecskék, ásványok – for-
májában. Ezeket az összetevőket összes foszforként határozzuk meg, mely természetesen magában
foglalja az oldott orto-foszfát mennyiségét is.

Keménység: a víz keménységét elsősorban vízben oldott kalcium- és magnéziumionok okozzák, melyek
mennyiségét geológiai jellemzők határozzák meg. Mennyiségük ismerete a vízkövesedési hajlam,
valamint a háztartásban a mosás hatékonysága miatt nagyon fontos.
A felsoroltakon kívül néhány kation: a nátrium- és káliumionok geológiai eredetűek, azonban emberi
szennyezésre is utalnak. A nátriumion a háztartások, míg a káliumion a mezőgazdaságban alkalmazott
műtrágyák egyik domináns ionja. A vas- és mangánionok jelentősen befolyásolják a felszíni víz hasz-
nálhatóságát. Bár nincs egészségügyi vonatkozásuk, de az ivóvíznek kellemetlen ízt kölcsönöznek. Az
arzén formák az ivóvízben súlyos mérgezést, kisgyermekeknél fulladásos halált okozhatnak.
A víz biológiai tulajdonságai
A vizek biológia tulajdonságait a fizikai és kémiai tulajdonságok befolyásolják. Ezen tulajdonságok biz-
tosítják az élő szervezetek számára az életfeltételeket. A biológiai vízmintavételnél négy alapvető tulaj-
donságcsoportot (halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás) vizsgálunk.
A halobitás a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonsága.
Trofitásnak nevezzük a víz a szervesanyag-termelő képességét.
A szaprobitás a víz szerves anyag lebontásának képessége.
A toxicitás a mérgezőképesség.
Vízmintavétel és eszközei
A vízmintavétel során „pontmintákat”, „sorozat” vagy „átlagmintákat” gyűjthetünk, periodikusan vagy
folyamatosan.
A pontmintánál a teljes vízmintamennyiséget egy pontról, egyszerre vesszük. Ez a vizet az adott pon-
ton, egyetlen pillanatban jellemzi.
Az átlagmintákat úgy kapjuk, hogy több, ugyanazon helyről meghatározott időközönként vett pont-
mintákat (időbeni átlagminta) vagy a vizsgált rendszer különböző helyeiről (térbeli átlagminta) egy
időben vett pontmintákat összeöntjük. Az átlagminta a vizsgált rendszer vizének átlagos összetétel-
ét jellemzi adott időtartamra vagy térre vonatkoztatva. Az átlagminta készítésénél a pontmintákból
olyan térfogatú azonos mennyiséget keverünk össze, hogy a minta végleges mennyisége elég legyen
a vizsgálatokhoz. Ez a módszer akkor helyes, ha a mintavétel ideje alatt a vízhozam állandó, illetve
ha valamennyi mintavételi hely azonos értékű. Időben változó vízhozam esetén a pontmintákból a
vízhozammal arányos térfogatokat veszünk, és ezek összekeverésével készítjük az átlagmintát.
Sorozatmintát vehetünk például egy vízfolyás adott helyén, annak különböző mélységeiből (mélységi
sorozatminta) vagy egy meghatározott mélységből a vízfolyás különböző helyeinél (térbeli sorozat-
minta).
Periodikus és folyamatos mintát vehetünk fix időintervallum alatt vagy rögzített áramlási sebességek-
nél. Ezeket vizsgálhatjuk egyedileg vagy összekeverve.
A legegyszerűbb vízmintavételi eszköz a vödör vagy egy széles szájú edény, amellyel a vizek felső
rétegéből meríthető a vízminta. Az esetek többségében a legtöbb komponens vizsgálatához ez a módszer
megfelelő.
Előfordul, hogy a mintát meghatározott mélységből kell venni. Erre a célra többféle mintavevő ké-
szülék ismert. A legegyszerűbb megoldás a Mayer-féle súllyal terhelt és dugóval zárt palack, amelyet
zsinóron a vízbe süllyesztünk. A megfelelő mélység elérésekor a palack dugójához rögzített zsinór meg-
rántásával a dugót kihúzzuk, és a víz a palackba áramlik. A különböző mélységből történő mintavétel
elvégezhető ún. mozgószondás szivattyúkkal is.
Egyes esetekben a mintavételt különleges módon kell végrehajtani. Ezek során olyan mintavevő esz-
közöket használunk, amellyel például a felszínen úszó olajhártyából vagy a fenéküledékből lehet mintát
venni. Ide tartoznak továbbá a különböző planktonhálók, amelyek a biológiai vizsgálatokhoz szükséges
mintagyűjtésre alkalmasak.

Az automatikus mintavételezés két alaptípusa ismeretes. Az egyik pontminták, a másik átlagminták
gyűjtésére alkalmas. Az egyszerűbb készülékek csak időarányos mintavételre alkalmasak, de egyre több
olyan mintavevő készül, amely megfelelő vízhozammérővel vezérelve vízhozamarányos mintavételt biz-
tosít.
Vízminőség, vízminősítés
A vízminőségi paraméterek mindig az adott meteorológiai, geológiai, antropogén stb. viszonyok által be-
folyásoltak, értékeik folyamatosan változnak. A változások okai mindig az adott rendszerbeli környezeti
tényezők együttes vizsgálata révén határozhatóak meg.
A vízminőségi vizsgálatok eredményeként kapott értékekből szabványban megadott határértékek
alapján a következő 5 osztályba sorolható a vizsgált víz.
I. osztály: kiváló víz (kék szín)
Mesterséges szennyezőanyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-
tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gya-
korlatilag nincs.
II. osztály: jó víz (zöld szín)
Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf
jellegű víz. Természetes szagú és színű.
A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás
jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgaz-
dagsága nagy, egyedszámuk kicsi. Szennyvízbaktérium igen kevés.
III. osztály: tűrhető víz (sárga szín)
Mérsékelten szennyezett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és a szer-
vetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet.
Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók.
Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá az esetenként előfordu-
ló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek.
Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszínező-
dést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul.
IV. osztály: szennyezett víz (piros szín)
Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhe-
tő tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az
anaerob állapot is.
A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy száma (ezen belül a
szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A
víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is.
A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is
elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.
V. osztály: erősen szennyezett víz (fekete szín)
Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus
víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez.
A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága
általában kicsi; zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok kon-
centrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.
(Forrás: MSZ 12749 számú szabvány)

Nézzen utána az interneten, hogy a hazai főbb felszíni vizeknél (pl. Duna, Tisza) milyen
gyakran vesznek vízmintát, és milyen paramétereket mérnek benne?
Milyen módon és hol tárolják a mért eredményeket?
A Magyarországon érvényes szabványok (MSZ) és az uniós előírások mennyire fedik egy-
mást?
A BISEL-módszer, makrogerinctelenek mint

indikátorok (Elmélet)
A Bisel-módszer elméleti alapjai, bioindikátorok
Benton: vízfenéken (aljzaton) élőlények által létrehozott réteg.

Fauna: állatok összessége.
Taxon: rendszertani kategória.
Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer

Csányi Béla nevéhez kapcsolható.
A bentonban élő a makroszkópikus gerinctelen állatok családszintű meghatározásán alapul. Ennek alap-
ja, hogy ezen élőlények:
–– a környezet változásait jól jelzik (bioindikátorok),
–– jellemezhető segítségükkel a víz minősége (térben),
–– a szennyezés időbeli lefutására is alkalmasak, mivel több fejlődési stádiumuk van,
–– megkötik a szennyezőket, így hosszú távon is következtethetni lehet a szennyezés mennyiségére,
–– szemléletesek.
Minden családnak megvan a maga pontértéke:
pl. 10 pont: kérészek, szitakötők
5 pont: pajzscsigák, tegzes bolharákok
1 pont: kevéssertéjű gyűrűsférgek
A begyűjtés során fel kell jegyezni az összes talált családot pontszámaikkal. Ki kell számítani:
–– a minta összpontszámát,
–– a családonkénti átlagpontszámát.
Ebből a két pontszámból megadható a vízminőségi index, amelyből következtetni lehet a víz minőségé-
re.
Pl. gyors folyású vizeknél
ha az összpontszám: 150,
a családonkénti átlagpontszám: 6,0,
akkor a vízminőségi index: 7 → a víz kiváló minőségű.
Lassú folyású vizeknél
ha az összpontszám: 101—120,
a családonkénti átlagpontszám: 4,5—5,
akkor a vízminőségi index: 6 → a víz kiváló minőségű.
Módosított Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer
Kriska György nevéhez kapcsolható.

A kevésbé elterjedt fajokat kihagyták.
Képes határozókulcs készült hozzá.
Belga Biotikus Index
A BISEL (Biotix Index at Secondary Education Level)-módszer középiskolásoknak kifejlesztett belga
módszer.
Előnyei: gyors, helyszínen végezhető, olcsó, nem kell hozzá nagy szaktudás, számokkal leírható ered-
ményt ad.
Lépései:
1. Mintavételezés:
–– kézihálóval,
–– ágak, kövek vizsgálatával,
mintát kell venni: aljzatról, vízben lévő és a vízbe nyúló növényzetről, kövekről.
2. Határozás
10-50 szeres sztereomikroszkóppal történik a határozás.
Cél: a mintában lévő rendszertani egységek számának és a legérzékenyebb csoportok jelenlétének
meghatározása (az egyes rendszertani csoportok határozási szintje meg van állapítva: pl. kérészeket
nemzetség szintjéig szükséges meghatározni).
3. Értékelés és minősítés
Az értékelés egy standard táblázat segítségével történik, amelynek:
–– függőleges egységei: a taxonok érzékenységét és mennyiségét tartalmazzák;
–– vízszintes egységei: a megfigyelt faunisztikus csoportoknak felelnek meg, 1-től 7-ig sorba rendez-
ve. Az 1. számmal szerepelnek a legérzékenyebb csoportok, 7. számmal pedig a legkevésbé érzé-
kenyek. Az 1–3 sor elemzésénél figyelni kell arra is, hogy mintában 1, 2 vagy több rendszertani
egység van-e jelen. Ennek alapján kell leolvasni a megfelelő BISEL-index értéket.
A IV. oszlopokban a mintákban talált taxon darabszáma van feltüntetve. A sor és az oszlop metszés-
pontja adja a biotikus indexet az adott mintavételi helyre vonatkozóan. Azt a sort választjuk ki, amely
a legjobban utal a legérzékenyebb faunacsoportok jelenlétére az adott mintában.
0–10-ig terjedő biotikus indexeket 5 vízminőségi osztályba sorolják, és színekkel jelölik. A 0-s
biotikus jelzővel rendelkező mintavételi helyet feketével jelölik.
Osztály Biotikus index Szín Megnevezés

I. 10–9 kék nem szennyezett
II. 8–7 zöld enyhén szennyezett
III. 6–5 sárga mérsékelten szennyezett – kritikus
helyzet
IV. 4–3 narancs erősen szennyezett
V. 2–1 vörös nagyon erősen szennyezett
[Forrás: www.bisel.hu (2010. 02. 18.)]
Nézzen utána az interneten, hogy mely felszíni vízre készítettek középiskolások biológiai
vízminősítést BISEL-módszerrel, és milyen eredményeket kaptak!

8. gyakorlat
A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérésének elmélete
Név, osztály: ........................................................................................
INFORMÁCIÓS LAP
Páros munka
1. Az alábbi ábrán a víz körforgását láthatja. Az ábra segítségével válaszoljon az alábbi kérdésekre!
[Forrás: www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/7het/foci/foci722.jpg (2010. 02. 18.)]
a) Mi a víz körforgásának „mozgatórugója”?
................................................................................................................................................................................
b) Milyen folyamatokat ábrázolnak a számokkal jelölt nyilak?
1. ............................................................................................................................................................................
2. ............................................................................................................................................................................
3. ............................................................................................................................................................................

c) Milyen folyamatok
–– növelik a tengerek víztartalmát?
................................................................................................................................................................................
–– csökkentik a levegő páratartalmát?
................................................................................................................................................................................
–– növelik a felszín alatt tárolt víz mennyiségét?
................................................................................................................................................................................
–– a párolgás mértékét?
................................................................................................................................................................................
2. „E század sok háborúja az olajért folyt, de a következő századéit a vízért vívják majd.” – mondta Ismail Seragelgin,
1995-ben. Az UNESCO-UNEP kiadványa, amelyet a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület és a Tudatos
Vásárlók Egyesülete adott ki magyarul, is foglalkozik a vízzel.
Olvassa el az alábbi cikkrészleteket, és válaszoljon a következő kérdésekre!
„Megisszuk, megmosakszunk benne, elmossuk benne edényeinket, kimossuk ruháinkat, megtisztítjuk vele ottho-
nainkat, autóinkat. Az emberi test nagyrészt vízből áll. A magok sem nőnének nélküle – a víz gyakorlatilag minden
élőlény létezéséhez létfontosságú. Egy hónapig élhetünk étel nélkül, de víz nélkül csak 5-7 napig bírjuk.
A Föld vízkészletének 97 százaléka tengervíz, ami emberi fogyasztásra alkalmatlan. A teljes vízkészlet kevesebb
mint 1 százaléka áll rendelkezésre ivásra és egyéb célokra, beleértve a mezőgazdaság és az ipar vízigényét is. Az így
felhasznált víz folyókból, víztározókból és talajvízforrásokból származik.
A vízhasználat világszerte növekszik. A következő évek során ennek az oly alapvető és lényeges anyagnak az elérhe-
tősége a világ egyik legsürgetőbb, és a legkomolyabb konfliktusokat kiváltó problémájává válhat.
A jelenlegi igénynövekedés alapján kiszámolható, hogy a gazdaságosan kitermelhető víz bizonyos kritikus terü-
leteken nemsokára elfogy. Nagy valószínűség szerint 2025-re az emberiség kétharmada fog komoly vízhiánnyal
küzdeni.
A Föld lakosságának hatalmas része – 2 milliárd ember – nem fér hozzá biztonságos ivóvízhez. Világszerte több mint
4 milliárd embernek nincs folyóvíz az otthonában. Afrika bizonyos részein nők és gyerekek akár 20 liter vizet cipel-
nek haza a legközelebbi vízforrástól gyakran több mint 5 órás úton. Eközben az iparosodott országokban az átlagos
városi háztartásban élő, átlag 4-6 fő naponta 640 liter vizet használ.
Ezek a számok elég sokkolóak, és fennáll annak a lehetősége, hogy minden eddiginél nagyobb katasztrófa következik
be, ha nem vesszük komolyan a víz megőrzésének és kezelésének ügyét.”
[Forrás: http://vizminoseg.hu (2010. 02. 18.)]
a) A Föld vízkészletének hány százaléka édesvíz? Ebből hány százalék az iható víz?
................................................................................................................................................................................
b) A világ lakosságának hány százaléka nem jut hozzá biztonságos ivóvízhez, illetve nincs folyóvíz az otthonában?
................................................................................................................................................................................
c) Hányszor több vizet használ egy átlagos iparosodott országban élő család egy szegény afrikaihoz képest?
................................................................................................................................................................................
d) Milyen következményei lehetnek az ivóvízhiánynak társadalmi, gazdasági szempontból?
................................................................................................................................................................................

3. A megállapítások segítségével fejtse meg a rejtvényt! A satírozott mezők betűit függőlegesen felülről lefelé
összeolvasva megkapja a megfejtést! Mit jelent?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Megállapítások:
1. A víz egyféle előfordulási típusa a talajban.
2. Sói keménységet okoznak.
3. Mérgezőképesség.
4. A víz fizikai tulajdonsága.
5. Föld másik elnevezése, mivel magas a víztartalma („Kék…”).
6. Szerves és szervetlen vegyület formájában is jelen van, mennyiségének növelése túlprodukciót eredményez.
7. Vízi élőlényekkel foglalkozó tudomány.
8. Ionok mennyiségétől függ.
9. Halmazállapot-változás.
10. Víztároló képződmény.
11. Vízszennyezésre utaló ion.
12. Ilyen molekula a víz is.

4. Olvassa el figyelmesen az alábbi cikket, majd válaszoljon a kérdésekre!
„A különféle gyógyszerek maradványainak és a háztartásban használt kozmetikumokból eredő szennyeződéseknek
(PCPP – Pharmaceutical and Personal Care Products as Pollutants) az ivóvízbázisokban történő felhalmozódása
beláthatatlan következményekkel járhat. Ugyanakkor az analitikai kémiai eljárások fejlettségi szintje már évek óta
lehetővé teszi az akár pikogramm/liter koncentrációjú anyagok kimutatását és mennyiségi meghatározását.
Hogyan kerülnek a gyógyszerészeti anyagok maradványai a vizekbe?A válasz egyszerű. Az orvostudománynak és
a szépségiparnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett ugrásszerű fejlődésének köszönhetően mind több és több
gyógyszert és szépségápolási cikket szedünk be, használunk. A bennük rejlő hatóanyagoknak csupán egy részét
használja fel szervezetünk, így a maradék hányad a vizeletünkkel, székletünkkel vagy éppen a fürdővizünkkel
együtt, a szennyvízcsatornákon keresztül – jobb esetben tisztítva – jut el a vízbázisokba, ahol specifikus lebon-
tó folyamatok hiányában könnyedén fel is halmozódik. Az akkumulálódáshoz természetesen az állatgyógyászati,
valamint a mezőgazdasági termésátlagok növelését indukáló legkülönfélébb készítmények is hozzájárulnak egyre
nagyobb mértékben.
Amíg az emberiség nem tér át a lebomló hatóanyagú gyógyszerek használatára, addig hatásukat tekintve a folyókba,
tavakba, majd onnan a felszín alatti vizekbe is eljutó rendkívül nagy stabilitású, még bioaktív molekulák (fogamzás-
gátlókból származó nemi hormonok, nyugtatók, fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, rák elleni gyógyszerek, vér-
nyomáscsökkentők, altatók, vércukorcsökkentők stb.) a tápláléklánc minden tagjára nézve rendkívüli kockázatokat
fognak jelenteni. Habár ezen hatások feltárása és bizonyítása még csak kezdetleges szinten tart, rengeteg kutatás
foglalkozik azzal, hogy az önmagukban véve kis koncentrációkban jelenlévő vegyületek az élő szervezetekbe kerülve
miféle változásokat képesek előidézni. Jó példa erre a világ már több – egymástól távol eső – pontján észlelt hím ivarú
halak nőivarúvá alakulása, valamint a békák szaporodási szokásainak megváltozása.
A manapság alkalmazott szennyvíztisztítási és ivóvíz-előkészítési technológiák szinte egyike sem alkalmas az emlí-
tett vegyületek eltávolítására, így azok úgy siklanak át a víztisztítási fázisokon, ahogyan később az országhatárokon,
majd a parti szűrésű kutakon, és végül az otthoni csaptelepeken keresztül teszik. A mások által kiürített hatóanya-
gokat tehát újra és újra magunkhoz vesszük, ráadásul úgy, hogy a „jól bevált” vízklórozásos fertőtlenítési folyamat
során az említett anyagok nagy része még toxikusabbá módosul.
Létezik egy technológia, az ún. fordított ozmózis, amellyel tulajdonképpen kiszűrhetőek a vízből a vízmolekuláknál
nagyobb szennyeződések, így a PCPP-k is. Sajnálatos módon az eljárás jelenleg még túl drága az ipari méretű alkal-
mazásra, valamint hátulütője, hogy számos liter szennyezett víz marad vissza egy liter víz megtisztításakor. Nem
csoda hát, hogy a technológia a lakosság tehetősebb rétegének eszközparkjait gyarapítja, mint ahogy az sem meglepő,
hogy a világ ivóvíz-szolgáltatói a technológiai fejlesztés megvalósíthatósági alternatívái helyett egymást túlkiabálva
hangoztatják, hogy az általuk nyújtott ivóvíz minden határértéknek megfelel.”
[Forrás: http://kitekinto.hu (2010. 02. 18.)]

a) Honnan származhatnak a PCPP szennyező anyagok az ivóvízbázisokba?
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
b) Sorolja fel, milyen bioaktív molekulák jelentenek kockázatot a tápláléklánc tagjaira nézve?
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
c) A PCPP szennyező anyagok milyen hatással lehetnek az egyes fajokra nézve?
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
d) A mai technológiákkal eltávolíthatók-e ezek az anyagok, illetve ha igen, milyen technológiát javasol a cikk?
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
5. A kiadott adatlap segítségével állapítsa meg az adott vízfolyás minőségét!
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................

A víz fizikai, kémiai és ökológiai
állapotfelmérése
1. A természet megfigyelése adott szempontok alapján egyszerű műszerek (pl. hőmérő)

segítségével.
2. Vízmintavétel.
3. Kémiai és fizikai jellemzők helyszíni vizsgálata mérőbőrönd segítségével.
A víz fizikai és kémiai jellemzőinek mérése

(Gyakorlat)
Vízmintavétel. Felszíni kisvízfolyás vízvizsgálata ökológiai

mérőbőrönddel

9. gyakorlat
A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérése
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................

Feladat
A városának egy felszíni vízbázisa szennyezésnek van kitéve. A „Zöld sziget” nevű környezetvédelmi cég a Vízügyi
hivataltól arra kap felkérést, hogy vizsgálja ki a szennyezőforrást. Cége Önt és munkatársait küldi ki helyszíni mintavé-
telezésre.
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportos munka
A mérés lépései:
–– vízminta fizikai elemzése,
–– vízminta kémiai elemzése.

1. Vegyen szakszerűen vízmintát Mayer-féle mintavevővel! Rajzolja le vázlatosan a mintavétel helyét!
2. Határozza meg a vízminta fizikai tulajdonságait! Írja be a vizsgált vízminta jellemző tulajdonságait!
Megfigyelések a mintavételi ponton

Zavarosság (üledék, plankton stb. miatt):
Szín: Szag:
Vízinövények helyzete
Vízfelszín alatt:
Felszínen úszó:
Felszínből kiálló:
Helyszíni mérések
Vízhőmérséklet (oC):
Vezetőképesség (μS/cm):
pH:
Átlátszóság:
Zavarosság:
A minta környezetének jellemzése

Zavarosság (üledék, plankton stb. miatt):

3. Határozza meg a vízminta kémiai tulajdonságait! Írja be a vizsgált vízminta jellemző tulajdonságait!
Vezetőképesség Hőmérséklet: …………………………. °C
Cellaállandó:……………… …………….. μS/cm
Oldott oxigén (oxigéntelítettség) ……………………..mg/dm3 O2
……………………. O2 %
Összes keménység ……………………. nk
…………………….. mg/dm3 CaO
Ammóniumion (NH4+) …………………….. mg/dm3
Nitrition (NO2-) …………………….. mg/dm3
Nitrátion (NO3 -) …………………….. mg/dm3
Foszfátion (PO43-) …………………….. mg/dm3
Kloridion (Cl-) …………………….. mg/dm3
Szulfátion (SO42-) …………………… mg/dm3
Egyéb ion…………………. …………………… mg/dm3

Biológiai vízminősítés BISEL-módszerrel
Makrogerinctelenek meghatározása felszíni vízből.

Víz minősítése BISEL-módszerrel.
BISEL-módszer, makrogerinctelenek mint

indikátorok (Gyakorlat)

10. gyakorlat
Biológiai vízminősítés Bisel-módszerrel
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................

Feladat
A veszélynek kitett felszíni vízbázis fizikai és kémiai vízvizsgálata után munkatársaival együtt felkérést kap a víztest
makrogerincetelen élővilágának felderítésére és BISEL-módszerrel történő biológiai vízminősítésére is.
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportos munka
A beadás határideje: A gyakorlat vége
Mérés lépései:
–– Vízi makrogerinctelenek meghatározása
–– Vízminősítés BISEL-módszerrel
Írja be vagy húzza alá a vizsgált vízbázis és medrének jellemző tulajdonságait!
Gyűjtse be a makrogerincteleneket a vízből, majd azonosítsa be és számolja meg az egyes élőlényeket! Osztályozza
azokat érzékenységük alapján, majd állapítsa meg a vízminőségi kategóriát!

Vizsgálat pontos időpontja:
Vízhőmérséklet:
Mintavételi hely jellemzése:

Felszíni víz jellemzése:
állóvíz: holtág tó
folyóvíz: csatorna síkvidéki folyóvíz hegyvidéki folyóvíz
forrás
Átlagos vízmélység: ≤ 0,1 m 0,1-0,5 m 0,5-1,0 m 1,0-2,0 m ≥ 2,0 m
Átlagos vízszélesség: ≤ 1 m 1-5 m 5-10 m 10-20 m ≥ 20 m
Vízfolyás sebesség: nagyon gyors gyors közepes lassú nagyon lassú
Meder jellemző anyaga:
Vízpart rajza (kitettsége, esése, borítottsága):
Vízfolyás part menti régiójának felhasználása:
Látható szennyezés:
Biológiai jellemzők:
Makrogerinctelen taxonok Érzékenység Makrogerinctelen taxonok Érzékenység
Figyelembe vehető taxonok száma:
Legérzékenyebb csoport:
Legérzékenyebb csoport száma:
BISEL-index:
Vízminőségi osztály:
Színkód:
– Szakszerű mintavételezés/mérés eredményeinek rögzítése
– Terjedelme: a rendelkezésre álló hely

Az eutrofizáció modellezése, egysejtűek
mikroszkópos megfigyelése
1. Víz termőképességének vizsgálata, az eutrofizáció modellezése laboratóriumi körülmé-

nyek között.
2. Élőlénytársulások vizsgálata: egysejtűek és mikrogerinctelenek megfigyelése mikro-
szkóppal és főbb rendszertani besorolása, jellemzése.
Az eutrofizáció modellezése (Elmélet)
Az eutrofizáció modellezésének elmélete

Eutrofizálódás (növényi termelődés erősödése)
Típusai
–– Természetes: hosszan tartó, emberi beavatkozástól mentes, nem katasztrófa jellegű folyamat → a
vizek öntisztuló jellege fokozódik, de nem kórós mértékben → trofitás értéke nő.
–– Pl. folyó behordja az iszapot a tóba, tengerbe (deltatorkolat kialakulása).
–– Jellemzői: évszakos változást mutat, megjelennek a termelődés fokozódását jelző indikátorfajok.
–– Mesterséges: emberi hatások miatt jön létre, rövid idő alatt bekövetkezik, katasztrófa jellegű.
–– Pl. szennyvíz bevezetése tóba.
–– Jellemzői: a tápanyagmennyiség gyors növekedése miatt elszaporodnak a növények (főleg algák)
→ nagymértékben fokozódik a szervesanyag-termelés és az oxigénfelhasználás → túlprodukció
jön létre → az aerob élőlények elpusztulnak → tovább fokozódik a lebomlás miatt a szervesanyag-
termelődés és az oxigénhiány → anaerob körülmények jönnek létre (főleg nyáron következik be,
amikor a melegben az oxigén rosszabbul oldódik).
Modellkísérlet végrehajtása
A kísérlethez szükséges algatenyészetet természetes vizekből (vagy akváriumból) lehet összegyűjteni.
Az algák szaporodását a direkt (erős napfény, izzó) meggátolja.
A megfelelő levegőztetéshez a modellezéshez használt edényeket naponta 1-2 alkalommal fel kell rázni.
Az eutrofizáció modellezése (Gyakorlat)
Vízben élő egysejtűek mikroszkópos

megfigyelése (Gyakorlat)
Eutrofizáció modellezése (előkészítés). Egysejtűek mikroszkópos

vizsgálata

11. gyakorlat
Az eutrofizáció modellezése, egysejtűek mikroszkópos megfigyelése
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................

Feladat:
Önt, egy „Tó veszélyei” című lakossági fórum keretein belül felkérték, hogy tartson előadást az eutrofizációról és a vi-
zek minősítéséről. Az eutrofizáció látványos bemutatása érdekében az előadás előtti napokban modellkísérletet készít a
természetes vízben lévő algák felhasználásával. A vízmintában lévő növényi egysejtűeket (algákat) is megvizsgálja, és
lefényképezi naponta a kísérlet erdményeit.
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportos munka
1.
a) 5 db 250 cm3-es Erlenmeyer-lombikba öntsön 150 cm3 vízmintát.
b)
–– Az I. lombikba öntsön 50 cm3 desztvizet (ez lesz a kontroll).
–– A II. lombikba öntsön 50 cm3 0,1%-os foszfátot tartalmazó tápoldatot.
–– A III. lombikba öntsön 50 cm3 0,5%-os foszfátot tartalmazó tápoldatot.
–– A IV. lombikba öntsön 50 cm3 1%-os foszfátot tartalmazó tápoldatot.
–– Az V. lombikba öntsön 50 cm3 5%-os foszfátot tartalmazó tápoldatot.
c) Naponta 1-2 alkalommal óvatosan rázza össze a lombikokat a megfelelő levegőellátás érdekében!
2. Vizsgálja meg mikroszkóp alatt 40-400-szoros nagyítás mellett a vízmintában lévő egysejtű vagy telepes növénye-
ket. Határozza meg és jellemezze a talált fajokat!

Mikroszkópos vizsgálat:
Rajz: Nagyítás mértéke: ...............................................................................................
Faj/taxon neve:.....................................................................................................
Jellemzés:
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
Faj/taxon neve:.....................................................................................................
Jellemzés:
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
Faj/taxon neve:.....................................................................................................
Jellemzés:
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................

Rajz:
Nagyítás mértéke: ...............................................................................................
Faj/taxon neve:.....................................................................................................
Jellemzés:
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
–– Pontos, valósághű ábrázolás

A víz fizikai, kémiai, ökológiai
állapotának értékelése
Az eutrofizációs modell eredményeinek

értékelése (Gyakorlat)
Algaszám meghatározása mikroszkóppal. Eutrofizációs
modellszámítások
Bürker-kamrás számlálás
A homogenizált vízmintával megtöltjük a Bürker-kamrát, és a teljes számlálókamra területén megszá-
molhatjuk az algaszervezeteket. Ha a számlálókamra 144 kockáját magában foglaló részt egyetlen egy-
ségnek tekintjük, akkor ebbe 1 ml minta fér. Az így kialakult négyzet két oldalán elhelyezkedő szerve-
zeteket beleszámoljuk, a másik két oldalon „kilógókat” nem.
A számítás képlete:
Ahol:
N = a szervezetek száma 1 liter mintára vonatkoztatva
a = a megszámolt szervezetek száma
b = a tömörített anyag térfogata mikroliterben
c = a vizsgált térfogat mikroliterben (egy kamratöltés 1 ml)
v = az eredeti vízminta térfogata literben
Borításos számlálás
A homogenizált vízmintából automata pipetta segítségével tárgylemezre cseppentünk, lefedjük, és az
egész lefedett területen levő összes szervezetet megszámoljuk.
A számítás képlete:
Ahol:
N = a szervezetek száma 1 liter mintára vonatkoztatva
a = a megszámolt szervezetek száma a vizsgálati térfogatban
b = a tömörített anyag térfogata cm3-ben
c = a vizsgálati térfogat cm3-ben (egy 18×18 mm-es fedőlemez alá kb. 0,02 cm3 minta fér)
v = az eredeti vízminta térfogata literben
A víz fizikai és kémia tulajdonságainak

elemzése (Gyakorlat)
Természetes vizek minőségének jellemzése

12. gyakorlat
A víz fizikai, kémiai, ökológiai állapotának értékelése
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................

Feladat:
A „Tó veszélyei” című lakossági fórumon az eutrofizációs modellkísérlet eredményeinek bemutatása érdekében egyszeri
algaszám-meghatározást is végez. Ennek alapján meghatározza a vízminta trofitási értékét. A korábban a munkatársaival
elvégzett fizikai, kémiai mérések során kapott értékek alapján minősíti a tó állapotát, valamint összehasonlítja a BISEL-
index segítségével kapott vízminőséggel. Erről összehasonlító táblázatot is készít.
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportos munka
–– algaszám meghatározása mikroszkóppal (Bürker-kamrás vagy borításos sejtszámlálás),
–– vízminősítés.

1. Algaszám meghatározása
I. Lombik
Ahol:
a = ...........................................................................................................................................................................................
b = ...........................................................................................................................................................................................
c = ...........................................................................................................................................................................................
v = ...........................................................................................................................................................................................
Minősítse ennek alapján a víz trofitási értékét: . ....................................................................................................................

II. Lombik
Ahol:
a = . ....................................................................................................................................................................................
b = .....................................................................................................................................................................................
c = . ....................................................................................................................................................................................
v = .....................................................................................................................................................................................
Minősítse ennek alapján a víz trofitási értékét: ................................................................................................................

III. Lombik
Ahol:
a = . ....................................................................................................................................................................................
b = .....................................................................................................................................................................................
c = . ....................................................................................................................................................................................
v = .....................................................................................................................................................................................

IV. Lombik
Ahol:
a = . ....................................................................................................................................................................................
b = .....................................................................................................................................................................................
c = . ....................................................................................................................................................................................
v = .....................................................................................................................................................................................

V. Lombik
Ahol:
a = . ....................................................................................................................................................................................
b = .....................................................................................................................................................................................
c = . ....................................................................................................................................................................................
v = .....................................................................................................................................................................................

2. Készítsen összefoglaló táblázatot a mért fizikai és kémiai paraméterekről!
Fizikai/kémiai paraméter megnevezése Mért értéke Határértéke
3. Határozza meg a mért fizikai, kémiai és biológiai paraméterek alapján a vízminta minőségét!

4. Hasonlítsa össze a 3. feladat és a BISEL-módszerrel kapott vízminőségi jellemzőt! Indokolja a hasonlóság vagy
az eltérés okát!

Légszennyezés és modellezése
1. A levegő alapvető tulajdonságainak megismerése.

2. Légszennyezés modellezése, valamint a megfigyelés alapján ok-oksági kapcsolatok ke-
resése a környezeti hatások és az emberi tevékenység között.
3. Porszennyezés meghatározása.
A légszennyezés (Elmélet)
A levegő és szennyeződése
A légkör összetétele és felépítése
A légkör, vagyis az atmoszféra a Földet körülvevő több száz km vastagságú levegőburok.
Összetétele:
–– szilárd anyag: pl. por, korom,
–– folyadék: pl. víz,
–– gáz:
•• állandó gáz: mennyisége nem változik pl. nitrogén (78%), oxigén (21%), nemesgázok (1%);
•• változó gáz: mennyisége szűk határok között változik pl. szén-dioxid (0,03–0,04%), metán,
hidrogén, ózon;
•• erősen változó gáz: mennyisége néhány nap vagy hét alatt jól érzékelhetően megváltozik pl.
vízgőz, szén-monoxid, ammónia, kén-dioxid.
Felépítése:
[Forrás: http://termtud.akg.hu/okt/7/idojaras/kepek/legkor1.gif (2010. 02. 18.)]
Légszennyezés és levegővédelem
A levegő szennyeződéseinek két nagy típusát különböztetjük meg:
–– globális szennyeződés: ha a légkörben lévő anyagok mennyisége a normális viszonyokhoz képest
tartósan megváltozik, és a változás az egész Földre vagy annak nagy részére kiterjed

–– pl. a légkör széndioxid-koncentrációjának növekedése, ami az üvegházhatás fokozódásához járul
hozzá, a sztratoszférikus ózonréteg elvékonyodása vagy a légkör aeroszol koncentrációjának
emelkedése;
–– helyi vagy regionális szennyeződés: ha a légkörben lévő anyagok mennyiségének növekedése idő-
szakos és helyi vagy regionális léptékű
pl. a kén-dioxid és a szén-monoxid koncentrációjának emelkedése a gyárak közelében.
Az üvegházhatású gázok néhány jellemzője:
CO2 CH4 Freon-11 Freon-12 N2O
(ppm) (ppm) (ppb) (ppb) (ppb)
Az ipari forradalom előtti koncentráció 280 0,8 0 0 288
Jelenlegi koncentráció 353 1,72 0,28 0,484 310
Jelenlegi növekedés 1,8 0,015 0,0095 0,017 0,8
Növekedés üteme évenként 0,5% 0,9% 4% 4% 0,25%
Tartózkodási idő (év) 50–200 10 65 130 150
[Forrás: http://vmek.oszk.hu/01400/01452/html/legkor/index.html (2010. 02. 18.)]
Levegőszennyezések – a levegőbe kerülő ártalmas anyagok és forrásaik:

Szennyezőcsoport Szilárd+aeroszol Gáz+gőz
Fosszilis tüzelőanyag elége-
por, füst, pernye SOx, NO, CO, CO2
tése
Járműmotorok füst (olajfüst) NOx, CO, savgőzök
SOx, H2 S, NH3, szénhidrogének
Petrolkémia köd, füst
merkaptánok
pára, köd, füst, szervetlen és SOx, CO, NH3, szerves és szervetlen
Vegyipar
szerves sók savak
Kohászat, fémipar por, füst, ércpor, homok SO2, CO fluoridok, szerves anyagok
por, korom, pernye, sziliká-
Ásványipar, őrlők SO2, CO
tok
fluoridok, kátrány, fenol, SO2, H2S
Szénbányászat, szénipar por, korom, pernye
szénhidrogének
Mezőgazdaság és élelmiszer- szerves anyagok, NH3, bűzös anya-
por, köd
ipar gok
[Forrás: http://vmek.oszk.hu/01400/01452/html/legkor/index.html (2010. 02. 18.)]
A légszennyezés folyamatának szakaszai:

1. emisszió: időegység alatt a légkörbe bocsátott szennyezőanyag mennyisége (kg/óra),
2. transzmisszió: szennyezőanyagok a légkörben szállítódnak, átalakulnak, kiülepednek,
3. immisszió: kibocsátott szennyezőanyagoknak a talaj közelében mérhető koncentrációja (g/m3, mg/m3,
µg/m3).
A légszennyezés csökkentésének módjai:
–– korszerű technológiák alkalmazása a kibocsátás során (pl. füstgáztisztítás, porleválasztás),
–– fogyasztás mérséklése.

Levegővédelem és szabályozása:
Hazánkban 1987 óta létezik levegővédelmi törvényi szabályozás. Az újabb jogszabály a 21/2001. (II. 14.)
számú Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról.
A levegőminőségi határértékekkel kapcsolatos szabályozás alapjait a 14/2001. (V. 9.) KÖM–EüM–
FVM együttes rendelet (a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrá-
sok kibocsátási határértékeiről) tartalmazza. A kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra (SO , NO ,
2 x
NO , O , CO, Pb, szálló por, PM , TSPM, benzol) a légszennyezettség egészségügyi határértékeit kell
2 3 10
alkalmazni az egész ország területén.
Szmog, szmogriadó
A légszennyezés következtében kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett szmog (füstköd) alakulhat
ki.
Típusai:
1. Redukáló (London-típusú) szmog
Elsősorban a szén nagy mennyiségű égetése miatt alakul ki.
Kialakulásának feltételei:
–– szélcsendes időjárás,
–– magas légnyomás,
–– magas relatív páratartalom,
–– -3–+5°C közötti hőmérséklet,
–– légszennyezés: kén-dioxid, szén-monoxid, por, korom.
2. Oxidáló (Los-Angeles-típusú) szmog
Elsősorban a közlekedés tehető felelőssé érte.
Kialakulásának feltételei:
–– erős napsugárzás (UV-sugárzás),
–– gyenge légmozgás,
–– légszennyezések: NOx, szénhidrogének, CO.
„A környezeti levegővel kapcsolatos szabályozás háromféle határértéket tartalmaz (növekvő mérték-
ben):
–– Egészségügyi határérték: tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség
védelme érdekében a jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani. Elérése és
túllépése veszélyes légszennyezettséget eredményez.
–– Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a
lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek
túllépése esetén a lakosságot – Budapesten a Fővárosi Önkormányzatnak – tájékoztatni kell. El-
érése és túllépése enyhébb intézkedéseket jelentő, tájékoztatási fokozatú szmoghelyzetet eredmé-
nyez.
–– Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszé-
lyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni. Elérése és túllépése
forgalomkorlátozással járó intézkedéseket jelentő, riasztási fokozatú szmoghelyzetet eredményez.
A szmogriadó tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát akkor kell elrendelni, ha három mérőállomáson, egy
időben mért légszennyező anyag koncentrációjának 3 egymást követő 1 órás átlaga, illetve a szálló por
(PM10) esetében 2 egymást követő 24 órás (naptári napra vonatkozó) átlaga meghaladja a határérték ren-
deletben rögzített tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket és teljesülnek a határérték rendelet további
feltételei.
Az önkormányzat intézkedéseit megalapozó mintavételeket és vizsgálatokat, majd az eredmények
ellenőrzését, rendszeres értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat végzi, majd honlapján

közzéteszi. A vizsgálati módszerek feltételeinek biztosítása állami feladat, a mérőpontokat a jogszabályi
feltételeknek megfelelően a környezetvédelmi hatóság jelöli ki.
A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek figyeléséhez szükséges aktuális 1 órás koncentráció érté-
kek, a határértékek-túllépések esetszáma és a jogszabályban rögzített aktuális határértékek a táblázatok-
ban tekinthetők meg.”
[Forrás: http://www.met.hu (2010. 02. 18.)]
A hazai szabályozás nem megfelelően használja a szmogriadó fogalmát, illetve azon belül is a szmog
kifejezést. A jogi szabályozás a légköri aeroszolok emelkedése esetén is szmogriadót említ, holott va-
lójában sem egyik, sem másik típusú szmog nem alakul ki (a redukálóhoz a nedves tengeri levegő és a
kén-dioxid, az oxidálóhoz télen a sugárzás hiányzik).
Látogasson el a helyi könyvtárba, vagy nézzen utána interneten az alábbiaknak!

–– Mennyi az éves szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátása hazánknak?
–– Hol és mely országok írták alá a világ szén-dioxid-kibocsátásának szabályozását?
–– Mikor volt utoljára szmogriadó Budapesten?
–– Hol vannak a légszennyező mérőállomások és mely légszennyezőket mérik lakóhe-
lyén?

13. gyakorlat
Légszennyezés és modellezése
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................

Feladat:
A „Tó veszélyei” című lakossági fórumon való részvétele után ismét meghívják egy előadás tartására. Ebben az előadás-
ban a légszennyezés hatásainak bemutatását kérik Öntől. Ennek szemléltetésére előzetesen 5 vizsgálatot végez el.
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportos munka
A gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 1 hét
A beadás határideje: következő gyakorlat eleje

1. Kén-dioxid hatásának vizsgálata a csírázásra
–– 4 db lombik alját béleljen ki előre megnedvesített papírvattával.
–– Szórjon mindegyik lombikba 30-30 mustármagot.
–– Égessen az alábbiak szerint kénszalagot,
I. lombik: 0 g (ez lesz a kontroll),
II. lombik: 0,5 g,
III. lombik: 1 g,
IV. lombik: 1,5 g.
–– A kénszalag égetése után azonnal zárja le a lombikok tetejét.
–– Vizsgálja 1 hétig (naponta) a csírázás mértékét az egyes lombikokban.
–– Készítsen a csírázásokról oszlopdiagramot (az egyes lombikok adatait eltérő színnel feltűntetve).
2. Kén-dioxid szövetroncsoló hatásának vizsgálata
–– Helyezzen két-két palántát egy-egy zacskóba.
–– Egyikbe óvatosan tegyen 1-2 g égő kénszalagot.
–– A kénszalag elégetése után azonnal zárja el a zacskó nyílását.
–– Jegyezze fel a változásokat a vizsgált növényeken naponta 1 héten át.
3. Kén-dioxid hatása az élő sejtekre
–– Helyezze a virágszirmokat lombikba majd tegyen melléjük megnedvesített kék lakmuszpapírt.
–– Égessen a lombikban kénszalagot.
–– Figyelje meg a változást.
4. A zuzmók jól jelzik a légszennyezést.
–– Egy kisebb zuzmótelepet helyezzen lombikba.
–– Égessen kénszalagot a lombikban.
–– A kénszalag égetése után azonnal zárja le a lombikok tetejét.
–– Figyelje meg a változást.
5. Porszennyezés vizsgálata
–– Az úttól meghatározott távolságban (legalább 3 helyről) lévő fák levelének fonáki és színi oldalára ragasszon
celluxszalagot.
–– Húzza le a levelekről szalagot, majd vizsgálja meg szabad szemmel vagy mikroszkóppal a porszemeket.
–– Ragassza be a mintákat.

1. Kén-dioxid hatásának vizsgálata a csírázásra
Kicsírázott magok száma:
Napok I. lombik II. lombik III. lombik IV. lombik

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Csírázás %-os értéke
Napok száma

2. Kén-dioxid szövetroncsoló hatásának vizsgálata
Rajzolja le a változásokat az egyes napokon! Ragasszon be a vizsgálat végén egy-egy levelet a palántákról!
Nézzen utána, mi a megfigyelhető jelenség neve! Hogyan befolyásolja a jelenség a növény élettevékenységét? Vála-
szát indokolja!
3. Kén-dioxid hatása az élő sejtekre

Milyen színváltozásokat figyelt meg a lakmuszpapíron? Mi ennek az oka?

4. A zuzmók jól jelzik a légszennyezést
Milyen változást figyelt meg a zuzmótelepen? Mi a jelenség biológiai magyarázata?
5. Porszennyezés vizsgálata
Milyen következményeket (az úttesttől való távolságot és a levél fonáki és színi oldalát összehasonlítva) vont le a
celluxra tapad porszemcsék mennyiségét illetően?
Rajzolja le a mikroszkóppal megfigyelt porszemcséket!
Nagyítás mértéke:...................................................

Ragassza be a celluxokat, feltüntetve a mintavétel helyét!

Globális modellek
1. Modellek elméletének és gyakorlati felhasználásának megismerése.

2. Modellek bemutatása.
3. Projekt munka (környezeti hatástanulmány témaköréből) beadása.
Globális modellek (Elmélet)
A modellek jellemzői
Interdiszciplináris: több szakterületet közösen érintő, magába foglaló, egymás között

kapcsolatot létesítő.
Multidiszciplináris: több tudományra, szakterületre kiterjedő.
A modell fogalma
A szó a latin modus, modulus szóból ered, ami mértéket, módot, módozatot jelent.
A Magyar értelmező kéziszótár szerint a modell:
„1. Minta(darab). Műszaki öntőminta. Ruházat szabásminta … (egyedi) ruha(darab). 2. Építménynek,
szerkezetnek méretarányosan kicsinyített mása … 3. Az, akiről, amiről képet, szobrot esetleg irodalmi
ábrázolást készítenek. Művészet: Ilyen alkotáshoz a művésznek díjazásért mintaként álló, ülő stb. sze-
mély … 4. Tudomány: Valamely jelenség, rendszer jellemzőit, összefüggéseit kifejező, ábrázoló, jelké-
pező logikai vagy matematikai formula, képlet. …”
A Biológiai lexikon szerint:
„1. Rendszerint bonyolult, részleteiben nem ismert fizikai, kémiai, biológiai stb. rendszerek működé-
sének magyarázatára készített sematikus elképzelés, amelyből új összefüggésekre lehet következtetni,
vagy amely alkalmas arra, hogy a rendszer jelenségei matematikailag leírhatóak … legyenek. A modell
a valódi rendszereknek többnyire csak főbb tulajdonságait tükrözi, egyszerűsített formában. A jól szer-
kesztett modell mégis alkalmas a jelenségek vizsgálatára, következtetések vonhatók le belőle a model-
lezett rendszer viselkedését illetően … A valóságot szemléletesen leíró modellek pl. a kémiai szerkezeti
képletek is … 2. makett: demonstrációs eszköz, mint pl. a szívműködést bemutató pumparendszer vagy
a fehérjeszerkezetet érzékeltető drótszerkezet stb.”
Stoff (filozófus) 1973-ban úgy definiálta a modellt, mint olyan „eszmeileg elképzelt vagy anyagilag
realizált rendszert, amely visszatükrözve vagy reprodukálva a kutatás objektumát képes helyettesíteni”.
A modell lehet:
–– olyan rendszer, amely valamilyen másik rendszerben végbemenő jelenséghez hasonló jelenséget
jelenít meg (pl. szimuláció);
–– egyes termékek (pl. ruha) mintája;
–– közlekedési eszközök kicsinyített másolata (pl. vasútmodell);
–– épületek hű mása, amelyek szemléltető, bemutató célt szolgálnak (ezek a makettek);
–– az olyan szemléltető eszközök, amelyek valamely nagyon nagy (vagy nagyon kicsiny) objektum
oktatási bemutatására szolgálnak (pl. a szív modellje vagy a planetárium).

A modellek kialakításának lépései:
[Forrás: http://web.axelero.hu/eszucs7/modell/Modell.htm (2010. 02. 18.)]
Globális modellek
A modellezésnek az elmúlt néhány évtizedében fejlődő tudományága a globális modell készítése.
Az első munkákat Jay W. Forrester és Marcus Meadow irányították, akik a globális modell kidolgo-
zása során ún. paradigmákat (= vitán felül álló, csaknem tudat alatti meggyőződések) alkalmaztak.
Modelljeikben matematikai összefüggéseket alkalmaztak, és kapcsolatot kerestek az egyes értékek
között (pl. a környezetszennyezés pillanatnyi értéke hatással van a népesség alakulására). Ezeknek a
modelleknek vázlatos áttekintése is bizonyítja: inter- és multidiszciplináris elemző munkára van szükség
a döntés-előkészítés során; mennyire üres a „minden mindennel összefügg” frázisa (hiszen a rendszer-
elemzés során éppen azt kell feltárni: mi mivel függ össze!).
A globális ökológiai modellek olyan problémákkal foglalkoznak, mint
–– az erőforrások kimerülése,
–– szegénység és éhezés,
–– a népesség rohamos növekedése,
–– a nemzetközi kereskedelem egyenlőtlenségei,
–– a környezet gyors pusztulása.
A globális modellek alkalmazása

(Gyakorlat)
Globális modellek bemutatása

14. számú gyakorlat
Globális modellek
Név, osztály: ........................................................................................
Név, osztály: ........................................................................................
INFORMÁCIÓS LAP
Csoportos munka
1. Az ábrán a modellek főbb típusai vannak feltüntetve.

Gyűjtsön össze a mindennapi életben is használt modellekre legalább 5-6 példát! Nevezze meg, hogy az egyes mo-
dellek a fenti ábrán megnevezett típusok (funkció, struktúra, szempont, jelleg és folyamat) közül melyikbe illenek
leginkább!
Modell megnevezése Modell típusa
funkció:
struktúra:
szempont:
jelleg:
folyamat:
funkció:
struktúra:
szempont:
jelleg:
folyamat:
funkció:
struktúra:
szempont:
jelleg:
folyamat:

funkció:
struktúra:
szempont:
jelleg:
folyamat:
funkció:
struktúra:
szempont:
jelleg:
folyamat:

2.
a) Dolgozzon ki egy modellt a „Modellek kialakításának lépései” c. folyamatábrát felhasználva az alábbi té-
makörök egyikében:
A) hulladékgyűjtés a lakókörnyezetében,
B) személygépkocsik számának csökkentése belváros utcáin!
b) Készítsen a kidolgozott modellről számítógépes szimulációt vagy makettet!

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ÚMFT infovonal: 06 40 638 638
nfu@nfu.gov.hu • www.nfu.hu

KORNY11 TJ Jav

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

KORNY11 TJ Jav

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Moduláris korszerű szakmacsoportos

alapozó gyakorlatok környezetvédelem –

A TISZK rendszer továbbfejlesztése –

A projekt az Európai Unió támogatásával,

Szerző: Fürchtné Mayer Mária, Szalkay Csilla, Váncsáné Debreceni Katalin

Lektor: Tomsitsné Borik Irén

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009.

Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

1. gyakorlat • Környezet- és természetvédelem alapfogalmai és léptékek......................................................... 12

2. gyakorlat • „Múlt és jelen”................................................................................................................................. 19

Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül............................. 22

3. gyakorlat • Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül....................................24

Ökológia és helyszíni mérések (hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés) alapjai................. 26

4. gyakorlat • Ökológia és helyszíni mérések (hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés) alapjai........................ 35

PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 3

5. gyakorlat • Helyszíni mérések (Meteorológiai paraméterek és zaj mérése, talajmintavételezés)............... 39

Talaj FIZIKAI ÉS kémiai TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA................................................................. 43

6. gyakorlat • Talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározása............................................................44

Ökológiai mérések és a talaj tulajdonságainak értékelése............................................................ 49

7. gyakorlat • Ökológiai mérések és a talaj tulajdonságainak értékelése..........................................................50

A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérésének elmélete................................................. 52

8. gyakorlat • A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérésének elmélete.................................................58

A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérése............................................................................... 63

9. gyakorlat • A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérése......................................................................64

Biológiai vízminősítés BISEL-módszerrel........................................................................................................ 67

10. gyakorlat • Biológiai vízminősítés BISEL-módszerrel..................................................................................68

Az eutrofizáció modellezése, egysejtűek mikroszkópos megfigyelése....................................... 70

11. gyakorlat • Az eutrofizáció modellezése, egysejtűek mikroszkópos megfigyelése...................................... 71

4 Környezetvédelmi gyakorlatok • tanulói jegyzet 11. évfolyam

12. gyakorlat • A víz fizikai, kémiai, ökológiai állapotának értékelése............................................................. 75

13. gyakorlat • Légszennyezés és modellezése......................................................................................................84

14. gyakorlat • Globális modellek.......................................................................................................................... 92

PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 5

PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 7

A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvassa el, hogy megismerje a fejezet fó-

Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez.

Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat talál,

Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket,

8 Környezetvédelmi gyakorlatok • tanulói jegyzet 11. évfolyam

1. A környezet- és természetvédelem alapvető fogalmainak megismerése.

Környezet- és természetvédelmi globális

Természetvédelem- és környezetvédelem alapfogalmai

PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 9

Térkép: rajta a természetes és mesterséges tereptárgyakat egyezményes jelekkel ábrázol-

10 Környezetvédelmi gyakorlatok • tanulói jegyzet 11. évfolyam

Látogasson el a helyi könyvtárba vagy nézzen utána interneten

Környezet- és természetvédelmi globális

Tájékozódás térképen; Globális probléma (szövegelemzés)

PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 11

Név, osztály: ........................................................................................ Készítés dátuma: .......................................

Név, osztály: ........................................................................................

12 Környezetvédelmi gyakorlatok • tanulói jegyzet 11. évfolyam

Méretarány Térképi távolság Valódi távolság Valódi távolság Valódi távolság

Méretarány Térképi távolság Valódi távolság Valódi távolság Valódi távolság

PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 13

Név Szélesség (°) Hosszúság (°)

14 Környezetvédelmi gyakorlatok • tanulói jegyzet 11. évfolyam

a) Mely földrészek rendelkeznek a világ jövedelmének kisebb részével?

b) A Világ lakosságának hány százaléka él a nem a világgazdaságot uraló országokban?

c) Mit jelent a szövegben említett „diktatórikus jellegű rendszerek” kifejezés?

d) Az éhezésen kívül milyen globális problémát említ a szöveg

– a Déli földrész országainál?