Én, az ökoszisztéma: a velünk élő baktériumok szerepe az orvoslásban about:reader?url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbcs%2F2021%2F1...

index.hu

Én, az ökoszisztéma: a velünk élő

baktériumok szerepe az orvoslásban
Brand & Content
12-15 perc

Ha az orvostudomány fejlődésére, jövőjére gondolunk akkor modern

készülékek, orvosi eszközök, például a laparoszkópia vagy az egyre
hatékonyabb képalkotó rendszerek járhatnak a fejünkben. Jogos, de ezek
mellett magáról az emberi szervezet működéséről is egyre többet tudunk
meg. Dr. Schwab Richárddal, a MIND Klinika gasztroenterológusával arról
beszélgettünk, hogy miképp változott az orvoslás annak köszönhetően, hogy
az utóbbi időszakban az orvostudomány döbbenetes mennyiségű tudás
birtokába jutott az emberi szervezetben található, velünk együtt élő több
trilliárd baktériumról. „Köreikben” kiemelt szerep jut a bélflóra baktériumainak,
már azért is, mivel a velünk élő ezen parányi kis élőlények 80 százaléka
vastagbelünkben rezidens. A jelenlegi ismeretek messze nem a „technokrata
világképet” erősítik, sokkal inkább valamiféle holisztikus szemléletet
sugallnak, sőt velük kapcsolatban akár költőinek is nevezhető képek
hangoztak el a beszélgetés során.

A Humán Mikrobiom Projekt

A 2003-as Humán Genom Projekt, az emberi genom betűsorrendjének

meghatározása igazi tudományos szenzáció volt, óriási lökést adott az
orvostudomány fejlődésnek. A tíz évvel későbbre datálható Humán
Mikrobiom Projekt talán kevésbé ismert, de jelentősége hasonló, új dimenziót

1/9 2021. 11. 22. 16:28

Én, az ökoszisztéma: a velünk élő baktériumok szerepe az orvoslásban about:reader?url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbcs%2F2021%2F1...

nyitott az életmód és a betegségek kapcsolatát illetőleg.

„A projekt keretein belül a velünk együtt élő baktériumok genetikai állományát
írták le”
– mondja Dr. Schwab Richárd. A program új megvilágításba helyezte a
humán szervezetet. Mi, emberek és a baktériumok együttesen valamilyen
formában ökoszisztémát alkotunk. A gasztroenterológus szakember egy
allegorikus képpel teszi a laikus számára is érthetővé, hogy miképp képzeljük
el mindezt.
„Ha távolról nézünk egy erdőt, akkor csak a fákat látjuk, de az egy egész
ökoszisztéma valójában. A talajban lévő baktériumok normál működése és
diverzitása nagy szerepet játszik a fák számára a táplálék felvételében és
ezzel együtt az egészségük megőrzésében. Ha a talaj szennyeződik, akkor
az érzékeny baktérium fajok többsége kipusztul, ami a fák tápanyagfelvételét
súlyosan érinti: gyengül a kórokozókkal szembeni ellenállás, a fák
megbetegszenek. Az emberek esetében hasonlóan történik a dolog, a
talajnak a bevitt táplálék felel meg, és a bélben élő baktériumoknak döntő
szerepük van az egészségünk megőrzésében.”

A testünkben élő baktériumok több százezer év óta társaink, teljes

2/9 2021. 11. 22. 16:28

Én, az ökoszisztéma: a velünk élő baktériumok szerepe az orvoslásban about:reader?url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbcs%2F2021%2F1...

mértékben alkalmazkodtunk az együttéléshez. És ami talán meglepőnek

hangozhat: képesek kommunikálni velünk. Dr. Schwab Richárd szerint az
lenne furcsa, ha ez nem így lenne.
„Ezek a baktériumok előemésztett tápanyagokkal látnak el minket, nyilván
óriás probléma lenne, ha nem tudnák velünk közölni, hogy mire van
szükségük. Evolúciós szempontból előnyt élveztek azok a baktériumok, amik
erre képesek voltak. A “kommunikációs csatorna” pedig maguk az
anyagcseretermékekben van kódolva.”

Étkezés, mozgás, alvás

Térjünk vissza a természetet idéző metaforához. Mi kell ahhoz, hogy

szervezetünk egy buja, élő-zsizsegő erdőhöz hasonlítson, ne egy lepusztult
és lehangoló tájhoz? Milyen okokra vezethető vissza a nem megfelelő
bélflóra és ezzel párhuzamban bizonyos betegségek kialakulása? Dr.
Schwab Richárd alapvetően három okot említ. A stresszlevezetésben is
kiemelkedő szerepet játszó mozgás feltétlen szükséges, ugyanúgy, mint a
pihentető alvás.

Utóbbinál alapvetően nem arról van szó, hogy az egészség érdekében

3/9 2021. 11. 22. 16:28

Én, az ökoszisztéma: a velünk élő baktériumok szerepe az orvoslásban about:reader?url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbcs%2F2021%2F1...

éjszaka kell aludnunk, sokkal inkább a ciklikusságon van a hangsúly.

„A hol éjjel, hol nappal ügyelő orvosok és a transzatlanti pilóták várható
élettartalma körülbelül 10 évvel az átlag népességtől elmarad. Sokáig nem
értették, miért, ma már tudjuk a választ. A bélflóra degenerációja: a diverzitás
csökkenése és bizonyos gyulladásokkal összefüggő fajok túlszaporodása
brutálisan megnöveli a betegségek kockázatát.”
A harmadik tényezőről, az étkezésről hosszabban beszélünk. „A jóléti
társadalom jellemzője, hogy sokkal több feldolgozott ételt eszünk. Régebben
például házi süteményből és húsból kevesebb fogyott.”A szakember két
példával illusztrálja, hogy a bennünk elő parányi„lényeknek” mekkora
szerepük van abban, hogy a bevitt táplálék miképp hat az egészségünkre.
„A bélflóra tápanyag-átalakító szerepét a tömött liba nagyon jól prezentálja. A
hízott libamájhoz nem zsírt etetnek a libákkal, hanem kukoricát, a
zsírlerakódás a májban bakteriális zsírsav termelés következménye.”
Egy másik kísérlet látványos módon prezentálja a bélflóra baktériumainak
„erejét”. „Léteznek bizonyos fajta metabolitok, az anyagcserében részt vevő
anyagok, amik gyulladást okoznak, és szoros kapcsolatban állnak az
érelmeszesedéssel és az infarktussal. A kísérlet során vegyes táplálkozású
és vegán embereket kértek meg, hogy egy szaftos hamburgert fogyasszanak.
A vegyes táplálkozású emberek szervezetében bizonyos érelmeszesedést
okozó metabolitok szintje nagyban megnövekedett, a vegánokéban nem
történt semmi, nulla maradt. A következtetés, hogy ezeket az anyagokat sem
az emberi szervezet, hanem a bélflóra baktériumai termelik. Az állítás sok
kóros anyagcseretermékre igaz.
A táplálkozási, alvási, sportolási szokások tehát döntően meghatározzák a
bélflóránk összetételét és hasonló étel elfogyasztása egy-egy alkalommal
drámaian különböző kockázattal jár.”
Ennél a pontnál természetesen előkerül az egészséges táplálkozás, mit is

4/9 2021. 11. 22. 16:28

Én, az ökoszisztéma: a velünk élő baktériumok szerepe az orvoslásban about:reader?url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbcs%2F2021%2F1...

ajánl ma a tudomány? Igazi forradalom zajlik és újraírják épp az ide

vonatkozó tankönyveket. A bélflóra fajgazdagságának és összetételének
változásának követésével úgy gondoljuk, hogy lerövidülhet az évtizedes
utánkövetés és gyorsabb konklúziókhoz juthatunk a “kemény” klinikai
végpontok tekintetében is, mint a túlélés és gyulladásos, daganatos vagy épp
degeneratív betegségek megjelenésének statisztikai kockázata. Évezredes
ajánlások kerülnek új köntösben elő, mint az időszakos böjt, a nyers vegán
táplálkozás. Annyit már biztosan látunk, hogy nagyon sok izgalmat ígérnek a
következő évek kutatásai és nem utopisztikus, ha a második világháború óta
elért élethossz növekedés duplázódásáról kezdünk beszélni, ami súrolni fogja
az elérhető 100 életévet a mai felnőtt generációknál.

Fotó: Eduardo Barrios / Unspalsh

Az egyik nagy kihívás ezen a területen ráadásul nem is az egészségiparhoz
kötődik: ez pedig a nagyüzemi mezőgazdaság. „A növényvédő szerek és a
műtrágyahasználat nem csak azért problémás, mert az élelmiszerekkel kis
mennyiségben maradvány anyagok is bejutnak a szervezetünkbe, de sajnos
több évtizedes használatuk súlyos pusztítást okozott a termőtalajokban élő
baktériumok fajgazdagságában. Csak a legellenállóbb fajok maradnak

5/9 2021. 11. 22. 16:28

Én, az ökoszisztéma: a velünk élő baktériumok szerepe az orvoslásban about:reader?url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbcs%2F2021%2F1...

életben a szétpermetezett és talajba jutó növényvédőszerek használatra

révén: csökken az egészséges biodiverzitás. A vetésforgó következtében
három-négy kultúrfaj terem egy területen, a visszapótlás pedig
műtrágyaalapú, a földek egy idő után óhatatlanul kimerülnek a mikro és
nyomelemekből is, melyeket egyébként sem tudnak megfelelő baktérium
diverzitás hiányában felszívni, feldolgozni. Ennek egyenes következménye,
hogy a megtermelt élelmiszerek tápanyag-sokfélesége jelentősen csökken.
Konkrét adatokat is tudunk már erről: Hollandiában kimutatták, hogy az
elmúlt ötven évben nagyjából 80%-al csökkent a mikro és nyomelem tartalma
a sárgarépáknak. Ezeket a gyakran vízízű növényeket esszük, nem csoda,
hogy a mi bélflóránk is lepusztul.”

„A cél az egyensúlyi állapot helyreállítása”

Reggel és este bevenni egy-egy pirulát sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint

átalakítani az étkezési szokásainkat, illetve az életmódunkat. Pedig
racionálisan belegondolva mindannyian tudjuk, hogy a második megoldás
célravezetőbb egészségünk szempontjából, mint a gyógyszerektől való
függés.
A velünk együtt élő, nekünk üzenni tudó baktériumok sem feltétlenül
könnyítik meg a gyógyulást hozó életmódváltást. Ők a „túlélésre játszanak”,
és metabolikus anyagok segítségével adják tudtunkra, ha számukra valami
„nem komfortos”, például, ha a maguk számára előnytelennek érzik az
étkezés átalakulását.
„A változtatásnak mindig figyelembe kell venni a baktériumok
alkalmazkodóképességet, és arra is ügyelni kell, hogy a módosítások
egyszerre csak kis részüket érintsék. Az ökoszisztéma csak lassú
adaptálódásra képes.”
Ha egy páciens azzal az elhatározással vágna bele egy fogyókúrába, hogy
heti öt kilót szeretne leadni, Dr. Schwab Richárd lebeszéli. „Könnyen lehet,

6/9 2021. 11. 22. 16:28

Én, az ökoszisztéma: a velünk élő baktériumok szerepe az orvoslásban about:reader?url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbcs%2F2021%2F1...

hogy az első három hónapban egyáltalán nem fog fogyni, hiszen a túlsúly
csak egy tünet. A lényeg ebben az esetben a bélflóra egyensúlyának
helyreállítása. Amikor a regeneráció elér egy pontot, a fogyás elindul. Ehhez
hosszú távon célravezetőbb kisebb, fenntartható lépésekben haladni.
Kompromisszumok kellenek, amikhez a kis baktériumaink is tudnak
alkalmazkodni, és hosszú távon is be tudunk tartani. Ha például valaki napi
négy-öt zsemlét eszik, akkor az első héten az első körben elég csak napi
eggyel kevesebbet enni, és hetek múlva lehet elhagyni a péksüteményeket
teljesen, közben más, magas rosttartalmú szénhidrát forrásokkal helyettesítve
ezeket.

A motiváció felépítése és megtartása sokkal fontosabb, mint az azonnali

drasztikus változások. Kis lépésekkel kell haladni, de úgy, hogy legyenek
pozitív visszacsatolások, olyan eredmények, amelyek jobb közérzettel és jó
érzésekkel járnak együtt. Ha megtapasztalja az egészségesebb élet előnyeit,
akkor csinálni fogja, nem is lehet majd leállítani.”
A jó hír az, hogy sok civilizációs betegségnek nemcsak az oka “gyökerezik” a
bélflórában”, de a helyes étkezés és életmód kialakításával oki gyógyításuk is
lehetséges, mint pl. az elhízás, a diabetes és a magasvérnyomás. Ezek a

7/9 2021. 11. 22. 16:28

Én, az ökoszisztéma: a velünk élő baktériumok szerepe az orvoslásban about:reader?url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbcs%2F2021%2F1...

betegségek nem ismernek határokat: az elhízás már nem csak „nyugaton”

számít népbetegségnek, napjainkban már Ázsiában, például Kínában is
járványszerűen terjednek a „felesleges kilók”.

Innováció a klinikai gyakorlatban

A bélflóra, illetve a velünk élő baktériumok egyensúlyának, fajgazdagságának

helyreállítása a gyakorlatban sok szakterület együttműködését igényli, ami
eddig nem volt része a klinikai gyakorlatnak. Fontos ugyanis a mikrobimmal
kapcsolatos tudás és tapasztalat, de az adott klinikai probléma gyógyításának
évtizedes rutinja is elengedhetetlen, hogy racionális terápiás döntésekbe
tudjon integrálódni az új szemléletmód.
Neurológusok, gasztroenterológusok dietetikusok, képalkotó szakemberek,
onkológusok szoros kommunikációjára van szükség. Ez sok esetben térben
és időben koordinált rendelések keretében is megjelenik. Ez a fajta
“műhelymunka” szinte eltűnt a technologizált egészségügyben. Sokszor
tapasztalják azt a betegek, hogy vándorolnak szakterületek között, kapnak
különféle véleményeket, de már nincs olyan szakember, aki mindent átlátna.
A neurológia és gasztroenterológia ilyen új találkozási pontja pl a migrén, de
nagyon intenzív kutatás tárgya a demencia és a Parkinson kór is, sok
daganatos megbetegedéssel egyetemben.
„A gyógyulás csak több szakma együttműködésével tud igazán megvalósulni.
A klinikánkon több szakterület, a neurológia, kardiológia és onkológia
területén valósul meg komplex szemléletű célzott diagnosztika és terápia. Ez
nemcsak a mikrobiom, az életmód, de legkorszerűbb képalkotó és daganat
genetikai módszerek és mesterséges intelligencia alapú döntéstámogatási
rendszerek felhasználásával történik. Mégis a legizgalmasabbak a közös
rendelések több szakterület specialistáival”.

BRAND & CONTENT

8/9 2021. 11. 22. 16:28

Én, az ökoszisztéma: a velünk élő baktériumok szerepe az orvoslásban about:reader?url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fbcs%2F2021%2F1...

A cikket a Brand & Content készítette a MIND Klinika megbízásából, nem az

Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat
részletesebben.

9/9 2021. 11. 22. 16:28