ANYAGTECHNOLÓGIA

MŰSZAKI ÉS
TANSZÉK
INFORMATIKAI KAR

ANYAGOK JELÖLÉSRENDSZERE

BERCZELI MIKLÓS

WWW.ANYAGTECHNOLOGIA.HU
Acélok csoportosítása

• Vegyi összetétel szerint

• Ötvözetlen acélok (szénacélok), ha a Mn < 0,8% és Si < 0,5%
(a mangán és szilícium az acélgyártás során, mint dezoxidáló
szer kerül bele az acélba, ezért ez alatt az érték alatt nem
tekintjük ötvözőnek)
• Gyengén ötvözött acélok: az összes ötvöző < 5%,
• Ötvözött acélok: 5% < összes ötvöző < 20%,
• Erősen ötvözött acélok:az összes ötvöző > 20%.

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. /2

Acélok csoportosítása

• Felhasználás szerint
• Szerkezeti acélok: C % < 0,4 - 0,6 %
Szerkezeti acélból készülnek tartóelemek, hegesztett
szerkezetek, gépvázak, karosszériaelemek, de tengelyek és
fogaskerekek is.
• Szerszámacélok: 0,4 % < C % < 2,06 %
A szerszámacélból forgácsoló szerszámokat (esztergakést,
fűrészlapot, fúrószárat, stb.) és az alakító műveletek szerszámait
(pl.: lemezmegmunkáló szerszámok, mint a kivágó, a hajlító, a
mélyhúzó, stb.) készítjük.
• Különleges acélok: pl. hő- és korrózióálló acélok
A különleges acélok meghatározott követelményeket elégítenek ki.
Ide tartoznak a korrózióálló, a saválló, a melegszilárd, a
kopásálló acélok, a dinamó és transzformátor lemezek anyagai
stb. Ezeket a különleges tulajdonságokat csak ötvözéssel lehet
kialakítani.
Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. /3
Anyagok jelölési rendszere
Az acélminőségek megadására rövid- és számjelet alkalmaznak.
rövid jel: az anyagminőség előírására szolgál,
számjel : a gépi adatfeldolgozásra alkalmasabb arab számjegyekből
áll - kizárólag a pontos, kereskedelmi és műszaki specifikációra és az
anyagok összehasonlítására szolgál.
Az acélokat felhasználási céljuk szerint két csoportra osztják.
- az első csoportba azokat sorolják, amelyeknél a
felhasználó számára valamilyen fizikai-, mechanikai
tulajdonság garantálása a legfontosabb.
- a másik csoportot azok az acélok alkotják, amelyeknek a
vegyi
összetétele garantált.

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. /4

Acélok jelölési rendszere I.

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. /5

A főjelek felépítése

1. osztály: A felhasználás és mechanikai tulajdonságok szerinti

jelölés
• A jelölési rendszer felépítésére az egyik példa az előző dián
látott acélminősége. A felhasználásra utaló főjelet a fő
tulajdonság követi, majd ezek után jönnek a kiegészítő jelek.
A fő tulajdonság jelölése függ a felhasználástól (a következő
dián táblázat).
• Az öntött acélt a főjel előtti kiegészítő G betűvel jelölik.

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. /6

Acélok jelölési rendszere II.
Mechanikai tulajdonságra garantált acélok:

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. /7

Acélok jelölési rendszere III.
Acélok megnevezésében a főjelek értelmezése [MSZ EN 10027-1]

Fő mechanikai tulajdonság (kiv. elektrotechnikai

Acélcsoport Főjel
acéloknál)
Szerkezeti acélok S legkisebb vastagságra előírt legkisebb folyáshatár
***
(MPa)
Nyomástartó berendezések P mint előző
acéljai ***

Acélok csővezetékekhez L *** mint előző

Gépacélok E *** mint előző
Betonacélok B *** a jellemző folyáshatár (MPa)
Sínacélok és sínek R *** garantált szakítószilárdság, (MPa)
Acélok előfeszített Y garantált szakítószilárdság, (MPa)
***
betonszerkezetekhez

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. /8

Acélok jelölési rendszere IV.
Acélok megnevezésében a főjelek értelmezése [MSZ EN 10027-1]
Fő mechanikai tulajdonság (kiv. elektrotechnikai
Acélcsoport Főjel
acéloknál)

Lapos termékek nagy H C: hidegen hengerelt

szilárdságú acélból D: melegen hengerelt
C***
hidegalakításra X: hengerlési állapot nincs előírva
D***
***: előírt folyáshatár (MPa)
X***
Tnnn: előírt szakítószilárdság (MPa)
CT***
DT***
XT***

Lapos termékek D C*** -hidegen hengerelt

hidegalakításra D*** -melegen hengerelt
X*** -hengerlési állapot nincs előírva
Elektrotechnikai acélok M az előírt mágneses tulajdonságoktól, a
A, D, E,
szemcsézet irányítottságától és a hőkezelési
N, S, P
állapottól függően

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. /9

Acélok jelölési rendszere V.
Acélok megnevezésében az ütőmunkára utaló kiegészítő
tulajdonságjel értelmezése [MSZ EN 10025-2]
Jel Leírás
J 27 J garantált ütőmunka adott hőmérsékleten
K 40 J garantált ütőmunka adott hőmérsékleten
L 60 J garantált ütőmunka adott hőmérsékleten

Jel Vizsgálati hőmérséklet, ºC

R +20
0 0
2 -20
3 -30
4 -40
5 -50
6 -60

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 10

Acélok jelölési rendszere VI.
Acélok megnevezésében a felhasználási területre utaló kiegészítő
jel értelmezése [ECISS IC 10]
Jel Leírás
B acél gázpalackok gyártásához
C különleges hidegalakíthatóságú
D tűzi-mártó eljárással bevont
E zománcozott
F kovácsolt
H nagy hőmérsékletű alkalmazásokhoz
L kis hőmérsékletű alkalmazásokhoz
M termomechanikusan hengerelt
N normalizált, vagy szabályozott hőmérsékleten hengerelt

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 11

Acélok jelölési rendszere VII.
Acélok megnevezésében a felhasználási területre utaló kiegészítő
jel értelmezése [ECISS IC 10]
Jel Leírás
P szádlemez
Q nemesített
R nyomástartó berendezések számára,
szobahőmérsékletre
S hajóépítéshez
T csőgyártáshoz
X nagy- és kis hőmérsékletre
W légköri korrózióval szemben fokozottan ellenálló
## valamely elem vegyjele, amelyet a tartalom
tízszeresének
megfelelő szám követ

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 12

Acélok jelölési rendszere VIII.

A főjelek felépítése

• 2. osztály: A vegyi összetétel szerinti jelölés

• A vegyi összetétel alapján négy alcsoportot és jelölést
különböztet meg a szabvány (lásd köv. dia).
• Az öntött acélt a főjel előtti kiegészítő G betűvel, a
porkohászati acélokat pedig PM-mel jelölik.

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 13

Acélok jelölési rendszere IX.
Vegyi összetételre garantált acéloknál:

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 14

Acélok jelölési rendszere X.
Text C-tartalom
(Calibri 26) Ötvözők és a közepes
Főjel (100x közepes ötvözőtartalom Példa
1.: Ötvözetlen acélok (kiv. automataacélok), ha Mn < 1%
C45E: 0,45 % közepes C-tartalom
(ötvözetlen nemesíthető acél, E:
C 100x C% korlátozott S-tartalom)
2.:Ötvözetlen acélok legalább 1% Mn-tartalommal, ötvözetlen automataacélok és ötvözött acélok (kiv. gyorsacélok), ha
a közepes ötvözőtartalom <5%.

AAAn-n-n: ötvözőelemek vegyjelei és 51CrV4: 0,51 % közepes C- tartalom,

százalékos mennyiségük az előírt közepes Cr-tartalom középértéke 1%,
ötvözőtartalom sorrendjében a megfelelő és tartalmaz V-ot is aminek a mennyiségére
szorzótényezővel szorozva (l. Hiba! A a jelölésben nincs utalás (ötvözött,
100x C% hivatkozási forrás nem nemesíthető acél).

3.: Ötvözött acélok (kiv. gyorsacélok), ha legalább egy ötvözőtartalom középértéke ≥5%.

AAAn-n-n: ötvözőelemek vegyjelei és X10CrNi18-8: 0,1 % közepes C-tartalom,

százalékos mennyiségük az előírt közepes 18% közepes Cr- tartalom, 8% közepes Ni-
X 100x C% ötvözőtartalom sorrendjében, kerekítve. tartalom (ausztenites korrózióálló acél)

4.: Gyorsacélok
n-n-n-n: ötvözőelemek százalékos HS 6-5-2: 6% W-, 5% Mo-,
HS mennyisége a W- Mo-V-Co sorrendben 2% V-tartalmú gyorsacél.

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 15

Acélok jelölési rendszere XI.
Ötvözőelemek szorzótényezői

Ötvözőelemek Szorzótényező
Cr, Co, Mn, Ni, Si, W 4
Al, Be, Cu, Mo, Nb, Pb, Ta, Ti, V, Zr 10
Ce, N, P, S 100
B 1000

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 16

 Az acélra jellemző kiegészítő jelek Az acéltermékre vonatkozó kiegészítő jelek
Acélok jelölési rendszere
1. csoport
XII.
2. csoport
Egyéb mechanikai tulajdonság: C: különleges hidegalakíthatóság Különleges követelmények:
(csak szerkezeti acélokra) E: zománcozásra +H: edzhetőség
F: kovácsoláshoz +Znn: legkisebb felületre merőleges kontrakció =
Ütőmunka (J) Vizsg L: alacsony hőmérsékletre nn%
. H: üreges profilok (zártszelvények) Bevonatok:
27 40 60
hőm. M: termomechanikusan hengerelt +A: alumíniummal tűzi-mártó eljárással
(°C) N: normalizált vagy bevont
normalizálva hengerelt Q: +CE: krómmal/ króm-oxiddal elektrolitikusan bevont
JR KR LR + 20
nemesített +IC: szervetlen anyaggal bevont
J0 K0 L0 0
W: légkörikorrózió-álló acél +OC: szerves anyaggal bevont
J2 K2 L2 - 20
T: csövekhez +S: ónnal tűzi-mártó eljárással bevont
J4 K4 L4 - 40
Nyomástartó berendezések +SE: ónnal elektrolitikusan bevont
J6 K6 L6 - 60
acéljai: +Z: tűzi-mártó eljárással horganyzott
Szállítási állapot: H: nagy hőmérséklet, +ZE: elektrolitikusan horganyzott
M: termomechanikusan L: kis hőmérséklet Kezelési állapot:
hengerelt +A: lágyított
N: normalizált vagy +AR: hengerelt (külön követelmény nélkül)
normalizálva hengerelt +C: hidegalakítással keményített
Q: nemesített +CR: hidegen hengerelt
A vegyi összetétel szerint a 2.1. csoport jelölésénél: +DC: szállítási állapot a gyártó választása szerint
C: hidegalakításhoz +LC: hidegen utánhengerelt vagy utánhúzott
E: korlátozott S-tartalom (dresszírozott)
R: a S-tartalom előírt tartománya +M: termomechanikusan alakított
S: rugókhoz +N: normalizált vagy normalizálva alakított
U: szerszámokhoz +P: kiválásosan keményített
+Q: edzett
an: egyéb elemek vegyjele, ha szükséges, százalékos arányuk 10- +QT: nemesített
szeres szorzóval (a szabvány az egyes acélcsoportoknál eltérően +T: megeresztett
rendelkezhet) +U: nem kezelt
G: egyéb jellemzők ahol szükséges 1 vagy 2
számjeggyel Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 17
Acélok jelölési rendszere XIII.
Számjegyes jelölés:

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 18

Acélok jelölési rendszere XIV.
Acélok számjegyes jelrendszerében az acélcsoportokra utaló jel
értelmezése kivonatosan [MSZ EN 10027-2]
Jel Leírás
00 alapacélok
11 szerkezeti-, nyomástartó edény és gépacélok, C<0,50%
40-45 korrózióálló acélok
46 vegyileg ellenálló és nagy hőszilárdságú Ni acélok
47-49 hőálló acélok
50 Mn-Si-Cu ötvözésű szerkezeti acélok
51 Mn-Si, Mn-Cr ötvözésű szerkezeti acélok
52 Mn-Cu, Mn-V, Si-V, Mn-Si-V ötvözésű szerkezeti acélok
53 Mn-Ti, Si-Ti ötvözésű szerkezeti acélok
54 Mo, Nb, Ti, V, W ötvözésű szerkezeti acélok
55 B, Mn-B ötvözésű szerkezeti acélok

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 19

Acélok jelölési rendszere XV.
Acélok számjegyes jelrendszerében az acélcsoportokra utaló jel
értelmezése kivonatosan [MSZ EN 10027-2]
Jel Leírás
56 Ni ötvözésű szerkezeti acélok
57-60 Cr-Ni ötvözésű szerkezeti acélok
62 Ni-Si, Ni-Mn, Ni-Cu ötvözésű szerkezeti acélok
63-64 Ni-Mo, Ni-Mo-Mn, Ni-Mo.Cu, Ni-Mo-V, Ni-Mn-V ötvözésű szerkezeti acélok
65-67 Cr-Ni-Mo ötvözésű szerkezeti acélok
68 Cr-Ni-V, Cr-Ni-W, Cr-Ni-V-W ötvözésű szerkezeti acélok
69 Cr-Ni ötvözésű szerkezeti acélok (kivéve 57…59 csoport)
70 Cr és Cr-B ötvözésű szerkezeti acélok
71 Cr-Si, Cr-Mn, Cr-Mn-B, Cr-Si-Mn ötvözésű szerkezeti acélok
72 Cr-Mo-B ötvözésű szerkezeti acélok
73 Cr-Mo ötvözésű szerkezeti acélok

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 20

Vasalapú ötvözetek MSZ CR ISO 15608 szerinti csoportosítása
Főcsoport Alcsoport Típus
Text (Calibri 26)
1. ReH ≤460 MPa, C≤0,25%, Si≤0,60%, Mn≤1,7%, Mo≤0,70%, S≤0,045%,
P≤0,045%, Cu≤0,40%, Ni≤0,50%, Cr≤0,30% (öntvényre Cr≤0,40%),
Nb≤0,05%, V≤0,12%, Ti≤0,05%,
1.1 Acélok, amelyek folyáshatára: ReH≤275 MPa
1.2 Acélok, amelyek folyáshatára: 275 MPa < ReH ≤ 360 MPa
1.3 Normalizált, finomszemcsés acélok, amelyek folyáshatára:
ReH>360 MPa
1.4 Légköri korrózióval szemben fokozottan ellenálló acélok
2. Termomechanikusan kezelt, finomszemcsés acélok, amelynek
folyáshatára: ReH>360 MPa
2.1 Termomechanikusan kezelt, finomszemcsés acélok: 360 MPa <
ReH≤460 MPa
2.2 Termomechanikusan kezelt, finomszemcsés acélok: ReH>460
MPa
3. Nemesített és/vagy kiválással keményedő, nem korrózióálló acélok,
amelynek: ReH>360 MPa
3.1 Nemesített, nem korrózióálló acélok: 360<ReH≤690 MPa
3.2 Nemesített, nem korrózióálló acélok: ReH> 690 MPa
3.3 Kiválással keményedő, nem korrózióálló acélok, ReH>690 MPa
Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 21
Vasalapú ötvözetek MSZ CR ISO 15608 szerinti csoportosítása
Főcsoport Alcsoport Típus
Text (Calibri 26)
4. Vanádiummal kissé ötvözött Cr-Mo-(Ni) acélok, amelyeknél: Mo≤0,70%,
V≤0,10%
4.1 Acélok Cr≤0,30% és Ni≤0,70% ötvözőtartalommal,
4.2 Acélok Cr≤0,70% és Ni≤1,50% ötvözőtartalommal,
5. Vanádium mentes Cr-Mo acélok C≤0,35% karbontartalommal
5.1 Acélok 0,75%<Cr≤1,5% és Mo≤0,70% tartalommal
5.2 Acélok 1,5%<Cr≤3,5% és 0,7%<Mo≤1,2% tartalommal
5.3 Acélok 3,5%<Cr≤7,0% és 0,4%<Mo≤0,7% tartalommal
5.4 Acélok 7,0%<Cr≤10% és 0,7%<Mo≤1,2% tartalommal
6. Vanádiummal ötvözött Cr-Mo-(Ni) acélok
6.1 Acélok 0,3%< Cr≤0,75%, Mo≤0,7% és V≤0,35% tartalommal
6.2 Acélok 0,75%< Cr≤3,5%, 0,7%<Mo≤1,2% és V≤0,35%
tartalommal
6.3 Acélok 3,5%<Cr≤7,0%, Mo≤0,7% és 0,45%<V≤0,55%
tartalommal
6.4 Acélok 7,0%<Cr≤12,5%, 0,7%<Mo≤1,2% és V≤0,35%
tartalommal
Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 22
Vasalapú ötvözetek MSZ CR ISO 15608 szerinti csoportosítása

Főcsoport Alcsoport Típus

7. Ferrites, martenzites vagy kiválásásosan keményedő korrózióálló
acélok
C≤0,35% és 10,5< Cr≤30% tartalommal.
7.1 Ferrites korrózióálló acél
7.2 Martenzites korrózióálló acél
7.3 Kiválásosan keményedő korrózióálló acél
8. Ausztenites korrózióálló acélok
8.1 Ausztenites korrózióálló acél Cr≤19% tartalommal
8.2 Ausztenites korrózióálló acél Cr>19% tartalommal
8.3 Ausztenites korrózióálló acél 4,0< Mn≤12,0%
tartalommal

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 23

Vasalapú ötvözetek MSZ CR ISO 15608 szerinti csoportosítása

Főcsoport Alcsoport Típus

9. Nikkellel ötvözött acél Ni≤10,0% tartalommal

9.1 Nikkellel ötvözött acél Ni≤3,0% tartalommal
9.2 Nikkellel ötvözött acél 3,0%<Ni≤8,0% tartalommal
9.3 Nikkellel ötvözött acél 8,0%<Ni≤10,0% tartalommal

10. Ausztenit-ferrites (duplex) korrózióálló acél

10.1 Ausztenit-ferrites (duplex) korrózióálló acél Cr≤24% tartalommal
10.2 Ausztenit-ferrites (duplex) korrózióálló acél Cr>24% tartalommal

11. Az 1-es csoportba tartozó acélok, de 0,25<C≤0,5%

tartalommal
11.1 Az 1-es csoportba tartozó acélok, de 0,25<C≤0,35% tartalommal
11.2 Az 1-es csoportba tartozó acélok, de 0,35<C≤0,5% tartalommal

Anyagok jelölési rendszere 2019. 11. 10. / 24