19.

tétel

A szabályozás szervrendszere két fő komponensből áll: a

belső elválasztású mirigyekből és az idegrendszerből
(hypothalamus révén). A szabályozás folyamatát szorosan
együttműködve végzik, ezért közös néven neuroendokrin
rendszernek nevezzük. Fő céljuk a szervezet egyensúlyi
állapotának fenntartása. Működésük alapja az önszabályozás
(feed back). Az endokrin mirigyek feladata, hogy biztosítsák
a szervek közötti együttműködést.

Pajzsmirigy:
A pajzsmirigy a nyak elülső részén a gége és a légcső két
oldalán helyezkedik el. Két lebenye van, melyet keskeny
mirigyrész köt össze. A mirigy köbhámmal bélelt üregei
(folliculusok) hormonokat termelnek: trijód – tironint és
tiroxint.

Feladatuk:
 A jódanyagcsere szabályozása
 Anyagcsere folyamatok szabályozása
 Növekedés befolyásolása
 A szellemi funkciók fenntartása

A folliculusokon kívül található sejtek termelik a kalcitonint,

amely a szervezet kalcium anyagcseréjében játszik
szerepet, elősegíti annak raktározását és a csontokba való
lerakódását.
Mellékpajzsmirigy:
A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy hátsó felszínén kétoldalt
fent és lent, annak kötőszövetes tokjában ágyazottan
elhelyezkedő 4 db rizsszem nagyságú mirigy. Fő sejtjei
termelik a parathormont mely a kalcium és a foszfor
anyagcseréjét szabályozza. Hatása a csontokból Ca+ és
foszfát ionok szabadulnak fel, ennek következtében több
Ca+ jut a vérbe.

Mellékvese:
A mellékvese a vesék felső pólusán a vesetok zsírszövetébe
ágyazva elhelyezkedő páros szerv. A jobb oldali piramis, a
bal oldali félhold alakú. Szerkezetét és működését tekintve
külső kéreg és belső velőállományból áll. A kéregállomány –
korlikoszteroid hormonokat termel. Ezek a hormonok
befolyásolják: az ásványi anyagcserét, a szexuális érést.
Működését az agyfüggelék elülső lebenyének a hypophysis
ACTH hormonja befolyásolja. A mellékvese velőállományának
sejtjei idegrendszer eredetűek, adrenalin és noradrenalint
termelnek, melynek hatása hasonlít a szimpatikus
idegrendszeri hatáshoz.

Nemi mirigyek:
A petefészeknek és a herének az ivarsejtek termelésén
kívül endokrin működése is van. Feladatuk: nemi szervek
normális kifejlődése, a másodlagos nemi jellegek
meghatározása. Tevékenysége serdülőkorban kezdődik és a
klimaxban megszűnik. A here hormonja az androgén mely a
herecsatornák közötti kötőszövetben termelődik. A
petefészek felelős a nemi fejlődésért és a ciklusért.
Hormonjai: tüszőhormon (ösztrogén), sárgatesthormon
(progesteron).

Hasnyálmirigy – Pancreas
A hasnyálmirigyben található belső elválasztású Langerhansz
– féle szigetek, alfa sejtek és béta sejtek termelik a
glukagont valamint az inzulint. Ezen hormonok termelése
révén részt vesz a cukoranyagcsere szabályozásban.

Tobozmirigy
Lencse alakú és nagyságú páratlan szerv a III. agykamra
mögött. Emberben gátló hatást fejt ki a petefészek
működéséhez, ezáltal az idő előtti nemi érzést gátolja.
Melatonin termelése révén szerepet játszik a napi
életritmus szabályozásában, az éjszakai alvás kiváltásában.

Agyalapi mirigy – Hypophysis

Babszem alakú és nagyságú, tömött tapintású páratlan szerv
mely a középső koponyagödörben, ezen belül is a
töröknyeregben helyezkedik el. Nyéllel kapcsolódik a
hypothalamuszhoz. Az endokrin rendszer „karmestere”. 2
lebenye van: elülső lebeny (adenohipofízis) és a hátsó lebeny
(neurohipofízis).

 Elülső lebeny: az elülső lebeny mirigysejtekből áll,

hormonjai a trophormonok.

Növekedési hormon (szomatotrop – STH): biztosítja az

arányos növekedést
Pajzsmirigyre ható hormon (tireotrop – TSH): serkenti a
hormonok felépítését a pajzsmirigyben
 Mellékvesekéregre ható hormon (adrenokortikotrop –
ACTH): A mellékvesekéreg működését serkentő hormon

Tüszőérést serkentő hormon (folliculusstimuláló – FSH):

Nőknél a petefészekben ciklusonként fejlődő tüsző érését
és a tüszőhormon (ösztrogén) termelését szabályozza,
férfiaknál a herékben a hímivarsejtek fejlődését
szabályozza

Sárgatestképződést serkentő hormon (luteinizáló – LH):

Nőknél progesteron képződést indítja meg, férfiaknál a
tesztoszteron termelést

Tejelválasztást szabályozó hormon (luteotrop – LTH):

Előkészíti a méh nyálkahártyáját a pete befogadására,
szülés után szabályozza az emlőmirigy tejelválasztását

 Hátulsó lebeny: idegszövet alkotja ezért is nevezik

neurohypophysisnek
Antidiuretikus hormon (ADH) vagy vazopresszin: A
vesecsatornákban a visszaszívást szabályozza
Oxitocin: Szülés előtt erős méhösszehúzódásokat vált
ki