7.

tétel
Vérerek, Vér

Erek:
A vérrendszer verőerekből, visszerekből és hajszálerekből
áll. Oxigénnel, tápanyaggal látja el a sejteket.

 Verőerek - Artériák: mindazokat az ereket, amelyek a

vért a szív felől a periféria felé szállítják, artériáknak
nevezünk. Vastag, rugalmas falú erek, pulzálásra
képesek. Más néven ütőereknek is hívják→ benne a vér
élénkpiros színű

 Visszerek - Vénák: a vénák a periféria felől a szív

irányába szállítják a vért, ezért visszereknek nevezzük
őket. Apró ágakkal kezdődnek és nagyobb ágakká
szedődnek össze. Fala vékonyabb mint az artériáké.

 Hajszálerek- Kapillárisok: Csak mikroszkóppal látható

erek. Faluk nagyon vékony így gyors tágulásra és
szűkülésre képesek. Legtöbbjük zárva van. Artériákat
és a vénákat kötik össze.

Vér – sanguis
Színe: artériás ->világosvörös, vénás ->sötétvörös
Mennyisége: testtömeg 7-8%-a, 5-7 liter
Összetétele:
 45% alakos elemek (vörösvértestek, fehérvérsejtek,
vérlemezkék)
  55% vérplazma
Vörösvértest (erythrocyta):
A vöröscsontvelőben képződnek. Élettartamuk 120 nap, az
elöregedett vörösvértestek a lépben esnek szét.

Fehérvérsejtek (leukocyták):
3 csoportja van:
 Granulocyták (szemcsés fehérvérsejt, 2-3 nap az
élettartama)
 Neutrophil, Basophil, Eosinophil
 Agranulocyták
 Monocyták (legnagyobb fehérvérsejtek, itt
találhatóak a falósejtek melyek bekebelezésre
képesek)
 Lymphocyták (nyirokszervekben képződnek, fontos
szerepe van az immunvédekezésben, T-lymphocyta, B-
lymphocyta)

Vérlemezkék (thrombocyták):
Véralvadásban van fontos szerepük, vöröscsontvelőben
képződnek

Vérplazma:
Sárgás színű átlátszó folyadék. 90%-a víz. Vérsavóból és
fibrinogénből áll.

Vér (sanguis) feladatai:

 Oxigénnel látja el a sejteket
 Tápanyaggal látja el a sejteket
 Elszállítja s bomlástermékeket
  Részt vesz a szervezet védekezésében bizonyos sejtjei
révén
 Részt vesz a szervezet hőszabályozásában
 Szervezet belső milliőjének állandóságát biztosítja

Vércsoportok: (Landsteiner és Wiener)

 A (A antigént tartalmaz)
 B (B antigént tartalmaz)
 AB (A és B antigént tartalmaz, mindenkitől kaphat vért)
 0 ( nem tartalmaz se A, se B antigént, mindenkinek
adhat vért)
Rh – faktor:
Az Rh faktort KarLandsteiner és Alexander S.
Wiener fedezte fel 1937-ben, és Rhesus majmok (Macacus
rhesus) vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés.
Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy
nincs (Rh−).

Minőségi vérkép (qualitativ): a fehérvérsejtek %os

megoszlása
 67-70% neutrofil granulocyta
 2-4% eozinofil granulocyta
 0,5% bazofil granulocyta
 25% limfocyta
 2-4% monocyta

Vér pH értéke: 7,4