35.

lecke - A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői 1

A felfedezések háttere
A XIV. században kisebb gazdasági válság köszöntött Európára,
a XV. században azonban a gazdaság dinamikusan fejlődni
kezdett és lakosság létszáma is folyamatosan nőtt. A magyar
és cseh nemesfémbányák kimerültek, pedig a nemesfémre
egyre nagyobb igény lett volna. A Távol-keletről érkező
luxuscikkekért csak nemesfémmel lehetett ugyanis fizetni.

A fűszerek, prémek textíliák egyre drágábbak lettek, mert az

arabok közvetítésével lehetett hozzájutni és a levantei
kereskedők is rátették a maguk hasznát. A Selyemút szárazföldi
része ugyanis az arabok fennhatósága alá tartozott. Mindez oda
vezetett, hogy Európában valóságos "aranyéhség” alakult ki.
Egyre többször merült fel az a kérdés, hogyan lehetne a
luxuscikkekhez olcsóbban hozzájutni és a kieső nemesfémet
pótolni? Az akkor ismert világ térképe alapján erre akkor lett
volna lehetőség, ha megkerülik Afrikát. Az ehhez szükséges
technikai feltételeknek a XV. század végére jutottak a birtokába.
Egyrészt felújították Ptolemaiosz elképzelését arról, hogy a Föld
gömb alakú, ezt egyre többen tartották lehetségesnek. Másrészt
a hajósok feltalálták az iránytűt és sikerült egy biztonságosabb,
stabilabb hajótípust kifejleszteni, a karavellát.

Bátor portugál hajósok Afrika partjainál egyre délebbre hajóztak.

1487-ben Bartolomeo Diaz elérte a Jóreménység fokot, 1492-
ben Kolumbusz Kristóf Indiába készülvén felfedezte a későbbi
Amerika kontinenst, 1498-ban Vasco da Gama már megkerülte
Afrikát és eljutott Indiába.

Középszint
35. lecke - A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői 2

Mindez nagyon sokrétű hatással volt az akkori világra. Először is,

sikerült a levantei közvetítő kereskedelmet kiiktatni és ezzel a
Közel-Kelet és a Földközi-tenger gazdasági jelentősége
csökkent. Az afrikai és dél-ázsiai partvidéken a portugálok
kereskedelmi telepeket hoztak létre. 1519-1522 között Magellán
megkerülte a Földet, bebizonyítva, hogy gömb alakú.

A spanyol gyarmatosítás

Míg az Újvilágba behatoló portugálok megelégedtek azzal, hogy

számos kereskedőtelepet hozzanak létre, addig a spanyolok
Közép -és Dél-Amerikában a spanyol gyarmatbirodalmat
építették fel. Az őslakosok útjukba kerülő birodalmait
meghódították, pl.: Cortez Közép-Amerikában az Azték
Birodalmat és a maja államokat, Pizzaro a dél-amerikai
Andokban az inka civilizációt.

A spanyol hódításhoz nem volt szükség túl nagy erőfeszítésre,

mivel a meghódított civilizációk lakossága a bronzkori szinten
volt, nem voltak az európaihoz fogható fegyvereik, nem
használtak fémeket, így könnyen és gyorsan leigázták őket és a
behurcolt betegségektől is sokan meghaltak az őslakosok közül.

A spanyolok a leigázott területeken az európai szükségletek

kielégítésére termeltek. Nemesfémbányákat létesítettek és innen
pumpálták Európába az aranyat, ezüstöt, látszólag megoldva
ezzel az aranyéhség problémáját. Ültetvényeket hoztak létre,
ahol cukornádat, kávét, kakaót, dohányt és gyapotot
termesztettek.

Középszint
35. lecke - A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői 3

A kemény munka és a sok betegség miatt a bennszülöttekkel

nem győzték a munkát és munkaerőhiánnyal küzdöttel az
ültevények. Így Afrikából vásárolt néger rabszolgákkal
dolgoztattak.

Amerikából Európába az aranyon kívül új növények kerültek,

tömeges termesztésük a 18. századtól kezdődött meg. Ilyen volt
a burgonya, kukorica, paprika, paradicsom.
A gyarmatosítóknak semmi nem volt elég, folyton újabb és
újabb területeket akartak meghódítani a minél nagyobb haszon
reményében. Emiatt aztán egymással is állandó összeütközésbe
kerültek. 1494-ben a spanyolok és a portugálok megkötötték a
tordesillasi szerződést. Ebben egy képzeletbeli vonalat húztak a
nyugati hosszúság 48. fokánál és az egyik oldalon található,
még felfedezetlen területek a spanyolokat, a másik oldalon
lévők pedig a portugálokat illetik. Brazília, Afrika, Ázsia így a
portugáloké lett, Amerika nagy része pedig a spanyolokhoz
tartozott.

A kapitalizmus jellemzői

Az új kereskedelmi lehetőségek, a bővülő piac a gazdasági

fejlődés új lehetőségeit teremtette meg. Új technológia, a
termelés mennyiségének fokozása, a keletkezett haszon
beleforgatása az üzletbe új gazdasági irányt hozott. A nem
felélt, hanem befektetett hasznot tőkének nevezzük. A tőkés
átalakulás megkezdődött azokban az országokban, amelyek a
gyarmatosítás igazi, hosszú távú haszonélvezői voltak,
Németalföldön és Angliában. A mezőgazdaságban a jobbágyok
elnyerték szabadságukat és földjüket bérlő, szabad parasztokká
váltak.

Középszint
35. lecke - A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői 4

Ez az is jelentette, hogy a termelésben, fejlődésben jóval

motiváltabbak voltak, Angliában megkezdődött az a folyamat,
hogy a nemesek birtokaikat bekerítették és a parasztok már
bérmunkából éltek meg. A bekerített birtokokat összevonták
egytagúvá, itt állattenyésztés folyt és így termelték meg a
textilipar alapanyagát, a gyapjút. A nemesi földtulajdon
sérthetetlenségét megszüntették, a földek szabadon adhatók és
vehetők lettek. A reformáció nyomán ebbe a gazdasági
keringésbe kerültek az egyházi földek is.

Németalföldön bevezették a vetésforgót, ami jóval hatékonyabb

földművelési módszer volt. Több takarmányt tudtak így termelni,
ez nagyobb állatállományt és nagyobb tej és húshozamot is
jelentett. Amerikában a tőkés átalakulás sajátos formája volt az
ültetvényes gazdálkodás. Közép-Európában nem történt meg a
tőkés átalakulás, helyette megcsontosodott, megerősödött az
eddigi rendszer, kialakult az örökös jobbágyság.

Az iparban Nyugat-Európában a céheket a manufaktúrák

váltották fel. Angliában ezt a felvásárlási, kiadási rendszer előzte
meg. A tőkés a felvásárolt alapanyagot kiadta a bérmunkásnak,
majd az elkészült terméket értékesítette. A manufaktúrában a
munkafolyamatot részekre bontották, így valóban nőtt a
termelékenység, de romlott a minőség.

Az európai uralkodók monopóliumokat hoztak létre és ez a

kizárólagos kereskedelmi jog azt jelentette, hogy bizonyos
termékeket csak az a cég forgalmazhat, amelyik ennek a
forgalmazásnak a jogát az uralkodótól megvette.

Középszint
35. lecke - A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői 5

Így az uralkodó jól járt, mert bevételhez jutott, a cég is jól járt,
mert monopol helyzetében az árat ő szabhatta meg, nem volt
konkurencia, így nagyobb haszonra tehetett szert.

Az üzleti lehetőségek bővülésével új szervezeti formák és új

pénzügyi struktúrák is kialakultak. Megjelent a részvénytársaság,
ami azt jelentette, hogy egy cégnek több tulajdonosa is van, a
befizetett összeg fejében részvényeket kapnak a tulajdonosok és
a haszonból pedig a részvényeik arányának megfelelően
osztalékot.

Megjelentek a bankok, amelyek egyrészt kezelték a

megtakarításokat, másrészt hiteleket is adtak. Minél több bank
jött létre, annál alacsonyabb lett a kamat is, hiszen egymás
konkurenciái voltak. Ez az egész gazdaságra motiváló hatással
volt.

Középszint