Professional Documents
Culture Documents
Rubicon Tarjantamas A Nagy Romai Tuzvesz
Rubicon Tarjantamas A Nagy Romai Tuzvesz
Rubicon Tarjantamas A Nagy Romai Tuzvesz
vissza | nyomtatás
64. július 18‐án éjjel kezdődött a hatalmas római tűzvész, mely állítólag hat napon
át tombolt a Tiberis‐parti metropolisban, és az épületek java részét felemésztette. A
közvélemény és a későbbi történetírók többsége a katasztrófáért utóbb Nero császárt
(ur. 54‐68) kiáltotta ki felelősnek, míg az uralkodó a Rómában virágzó keresztény
közösség üldözésére használta fel a tragédiát.
A Rómát fenyegető veszélyt már Augustus (ur. Kr. e. 27Kr.u. 14.) felismerte, és a baj
megelőzése érdekében egy külön tűzoltó és rendfenntartó szervezetet – Vigiles –
alapított, mely kerületenként átlagosan 250 embert mozgósított a kiszabott feladatokra.
Ezek az egységek kétségkívül rengeteg potenciális katasztrófát előztek meg Rómában,
ám mindenre az ő figyelmük sem terjedhetett ki: becslések szerint a metropolisban
átlagosan napi 100 tűzeset történt, és a fent említett építészeti módszerek miatt egy
száraz nyári éjszakán akár egyetlen égve felejtett olajlámpa, vagy gondatlanul eloltott
fáklya is szörnyű tragédiát okozhatott.
Valószínűleg tehát emberi mulasztás előzte meg a 64. július 18án éjjel kezdődő
tűzvészt is, amely a Circus Maximus környékéről, a Palatinusdomb lábától indult el
Róma elpusztítására. A tragédiát gyermekként átélő Tacitus Annales című munkájában
azt írja, először a cirkusz környékén álló bódékban felhalmozódott áru gyulladt lángra,
majd a szél továbbsodorta a parazsat a környező faépületekre. Mivel Róma eme részén
ritkaságszámba mentek a fallal körülvett paloták és szentélyek, az egyre erősödő tűz
könnyűszerrel terjedt végig a kanyargós, szűk utcákban sorakozó viskókon, a hatalmas
forróság pedig idővel őrült szélvésszel párosult, mely már a modern technikával
felszerelt tűzoltók számára is leküzdhetetlen akadályt jelentett volna. Amint Tacitus írja,
a tűzfal megállíthatatlanul haladt előre a Palatinus és az Esquilinus felé, az útba eső
területek lakossága pedig – gyakorta sikertelenül – a kanyargós utcákon
összekavarodva igyekezett menteni az életét.
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/64_julius_18_a_nagy_romai_tuzvesz_kezdete/ 1/2
2016. 11. 26. 64. július 18. A nagy római tűzvész kezdete
Persze olyanok is voltak, akik azt állították, Nero azért gyújtatta fel Rómát, hogy a saját
dicsőségére és szája íze szerint építhesse újjá, illetve, hogy a katasztrófa sújtotta
területen emelt színpompás Domus Aureapalotakomplexumnak helyet teremtsen: bár
a császár nagyra törő ambíciói vitathatatlanok voltak, ez az összeesküvéselmélet is
meglehetősen gyenge lábakon áll, hiszen a 64. évi tűzvész Nero Palatinuson álló
palotáját sem kímélte, a híres Aranyház pedig egy kilométerre a tűz centrumától épült
fel. Azt még az uralkodó sem befolyásolhatta, hogy a július 18i holdfényes éjszakán –
mely időjárási körülmény egyébként valószínűtlenné teszi a gyújtogatás gyanúját –
feltámadó szél milyen irányban szórja szét a parazsat.
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/64_julius_18_a_nagy_romai_tuzvesz_kezdete/ 2/2