A Máj Kétfázisú Méregtelenítési Folyamata 2018-10

A MÁJ KÉTFÁZISÚ
MÉREGTELENÍTÉSI FOLYAMATA
és hogyan segíthetjük azt
Az összeállítás alapját a következő füzet képezte: Fordítás, szerkesztés:

Balanced Concepts - Liver phases detox paths Árvay Bálint, 2018
http://www.balancedconcepts.net/liver_phases_detox_paths.pdf Jódpótlás tudományos alapokon
Tartalomjegyzék
Előszó 2
Milyen tünetekben nyilvánulhat meg, ha a májunk nem működik jól? 3
A máj működésének részletes bemutatása 3
A máj feladatai 3
Milyen élelmiszereket együnk a máj egészsége érdekében? 4
Tippek az egészséges májért 5
Vérkeringés és epeáramlás a májban (kép) 5
A máj méregtelenítési folyamata 6
A méregtelenítést segítő általános tápanyagok 6
A méregtelenítés segítését szolgáló élelmiszerek 6
Táplálékkiegészítők a máj méregtelenítő munkájának támogatásához 7
Gyógynövények a máj méregtelenítő munkájának támogatására 8
Kávés beöntés a máj méregtelenítése céljából 8
A máj méregtelenítési folyamatának fázisai dióhéjban 9
1. fázis 10
A méregtelenítési folyamat 1. fázisát aktiváló vagy indukáló anyagok 10
A méregtelenítési folyamat 1. fázisát gátló anyagok 10
2. fázis 11
A méregtelenítési folyamat 2. fázisát ösztönző vagy aktiváló anyagok 12
A méregtelenítési folyamat 2. fázisának útvonalai 12
A méregtelenítés 2. fázisának enzimeihez szükséges tápanyagok 12
A méregtelenítés 2. fázisának enzimaktivitását kiváltó tényezők 13
A máj méregtelenítési folyamatának fázisai részletesen 13
Az 1. és a 2. fázisnak egyensúlyban kell lennie 15
Az 1. fázis 15
Az 1. fázis működését gátló tényezők 16
A 2. fázis 17
6 detoxikációs útvonal részletesen 18
A máj egyéb funkciói részletesen 23
Hol kezdjem? 24
Összefoglalva 25
Érdekes tények 26
Forrásirodalom 27
Mellékletek 29
Szójegyzék 31
Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 1

Előszó
Jód és méregtelenítés - gyakran kapcsolódnak össze ezek a kifejezések, amikor a Lugol-
oldaton alapuló ortomolekuláris jódpótlás világában a várható hatásokról esik szó. Sok
esetben nem is tudjuk, milyen komplex folyamatokat takar maga a kifejezés:
méregtelenítés. Már-már kicsit negatív csengése is van a (pláne szak-) emberek fülében,
hiszen annyi (vélt vagy valós) méregtelenítő hatású „csodaszer / csodatechnika” jelent már
meg körülöttünk az utóbbi időkben. Toxikológusok mosolyognak a szónak már a puszta
hallatán is, meggyötört testű egészségkeresők kapaszkodnak bele utolsó szalmaszálként.
Mindeközben pedig nem is tudatosul bennünk, micsoda mesterien kitalált komplex

rendszer rejlik e szó mögött. Mint ahogy az sem, hogy a méregtelenítés nem feltétlenül
egy magától végbemenő folyamat, nem mindenkiben működik tökéletesen, pláne mai
környezetünkben nem, és igen is, van rá mód, hogy „besegítsünk” szervezetünknek,
támogassuk májunkat ebben az életmentő és élethosszabbító tevékenységében.
Köszönhetően nem kis mértékben az elmúlt 70 év jódtilalma által okozott kiterjedt,

mélyreható és masszív jódhiánynak is, sokunk szervezete töltődött fel olyan toxikus
anyagokkal, melyeknek semmi pozitív biológiai funkciója s így keresnivalója nincs az
emberi testben. Ezek egy részét (pl. toxikus halogének) a jód direkt módon „elintézi”,
gondolhatunk itt a kiszorított brómra / bromidra s annak ürülési tüneteire. (Részletesen ld.
A gyógyító jód c. könyvben). Ezekre a kellemetlenségekre technikák lettek kidolgozva,
hogy hogyan is lehet gyorsítani a felszabadított toxinok kiürülését.
Van azonban egy indirekt hatása is a nagy dózisú jódnak ill. magának a jódprotokollnak a
méregtelenítés szempontjából: hormon- és idegrendszerünk működésének optimalizálása,
a sejtszintű energiatermelés fokozása, nyálkahártyáink egészségének javítása stb. által
úgyszólván „helyzetbe hozza” szervezetünket a jobb, hatékonyabb méregtelenítéshez, így
az már képes lesz belevágni olyan takarítási munkálatokba, melyeket idáig megfelelő
eszköz ill. energia hiányában halogatott. Ez nem kis felfordulást képes okozni.
És itt jön képbe a máj kétfázisú méregtelenítési folyamata, annak segítése, és itt
kapcsolódik össze vele a jód akkor is, ha a neve el sem hangzik a füzetben: vannak
emberek, akiknél egyszerűen nem tud kellőképpen felgyorsítani a Lugol-expressz (adagok
emelése problémás), mert a máj és a többi méregtelenítési útvonal behúzza a vészféket, s
így a jódvonat csikorogva-nyikorogva halad csak előre vagy akár teljesen meg is áll.
Ilyenkor hiába rakjuk a kazánt, forraljuk a vizet a gőzmozdonyban, amíg a vészféket nem
oldjuk ki az egyes kocsikon, nem tud lendületbe jönni a szerelvény.
A jód nagy tanítómester, s mint olyan, képes következetesen rámutatni gyengeségeinkre,

melyeken dolgoznunk kell, mielőtt tovább tudnánk lépni a tökéletes egészséghez vezető
úton. Ha májunk képességeivel kapcsolatban tapasztalunk akadályokat, tüneteket (akár
normál laborértékek mellett is!), segítségünkre lehetnek az itt közzétett információk.
Szolgáljon ez a füzet amolyan térkép gyanánt azoknak, akik eltévedtek a méregtelenítés

erdejében és nem találják a kiutat. Mindent természetesen nem képes lefedni, de az
alapjául szolgáló angol nyelvű összeállítás (www.balancedconcepts.net) az egyik legjobb,
amit idáig olvastam, gyakorlati példákkal, ötletekkel, könnyen érthető hasonlatokkal,
ugyanakkor a tudományosság igényével, ami által akár szakemberek számára is hasznos
információkat nyújthat.

Milyen tünetekben nyilvánulhat meg, ha a májunk nem működik jól?
A zsírok (lipidek) rendellenes metabo- Idegrendszer

lizmusa, amely a következőkhöz vezet:
 Depresszió
 A véráramban keringő zsírok szintjének  Hangulatingadozás, harag,
rendellenességei: emelkedett LDL- és ingerlékenység
csökkent HDL-koleszterinértékek, magas  Csökkent koncentráció, „agyi köd”
trigliceridszint  Kimelegedés
 Az artériákat elzárja a lerakódott zsír, ami  Visszatérő hányingerrel együtt jelentkező
magas vérnyomáshoz, szívrohamhoz és fejfájás
stroke-hoz vezet
 Zsírmáj és más szervekben történő
Immunrendszer működési zavarai
zsírfelhalmozódás  Allergia, arcüreggyulladás, szénanátha,
 Elhízás ill. nem tud valaki lefogyni asztma, bőrgyulladás, csalánkiütés stb.
 Lassú anyagcsere  Bőrkiütés és gyulladás
Külső jelek  Vegyi anyagokra és bizonyos élelmi-
szerekre való érzékenység
 Lepedékes nyelv  Autoimmun betegségek
 Rossz lehellet  Krónikus fáradtság szindróma és
 Piros tenyér és talp fibromialgia
 Kipirult ill. túlzott erezetű arc (kapillárisok)  Vissza-visszatérő vírusos, bakteriális és
 Akné, pattanás, rosacea parazitafertőzések
 Sárga a szem kötőhártyája Vércukorproblémák
 Piros, duzzadt viszkető szemek (allergiás
megjelenés)  Édesség iránti vágy
 Sötét karikák a szemek alatt  Hypoglykaemia (alacsony vércukorszint)
 Barnás foltok és festékhibák a bőrön  Zsírmáj esetén gyakori a felnőttkori
(májfoltok) cukorbetegség
 Kiütések, viszkető bőr (pruritis) Hormonális egyensúlytalanságok
Emésztési problémák  Hormonpótló terápiával szembeni
 Epekövek és epehólyag-betegségek intolerancia (mellékhatások)
 Zsíros ételekkel szembeni intolerancia  Fokozottabb menopauzális tünetek, mint
 Alkohol intolerancia pl. forróságérzet
 Emésztési zavarok  Premenstruációs szindróma súlyosabb
 Reflux megnyilvánulása
 Émelygés
 Haspuffadás
 Székrekedés
 Irritábilis bél szindróma
 Aranyér
A máj működésének részletes bemutatása

A máj feladatai:
A májnak számos funkciója van, ezek közül a legfontosabbak:
 A szervezetünkben keletkező ill. külső környezetből származó, potenciálisan

mérgező vegyi anyagok semlegesítése, ideértve a gyógyszereket, az alkoholt és a
bélrendszerben élő mikrobáktól származó toxinokat is. A máj ezeket a káros

anyagokat összetett kémiai reakciók sorozata által méregteleníti. A májban dolgozó
különféle enzimek feladata az, hogy a zsírban oldódó toxinokat vízoldható
anyagokká alakítsa, melyeket aztán vagy a vizeleten, vagy az epén keresztül ki
lehet választani, függően a végtermék jellemzőitől.
 A cukor „glikogénként” történő tárolása és a vércukorszint szabályozása.
 Bizonyos fehérjék előállítása és tárolása, valamint a fehérje-anyagcserében részt
vevő számos anyag szabályozása.
 Epe termelése, ami a zsírok emésztésében játszik fontos szerepet
 Vérben található fehérjék, véralvadási faktorok és a vörösvérsejtek (eritrociták)
gyártásához fontos anyagok előállítása
 Több hormon szabályozása.
 A "szabadgyökök" antioxidánsokkal való semlegesítése. A szabadgyökök reaktív
oxigént tartalmazó molekulák, amelyek károsíthatják a szöveteket.
 Vitaminok és ásványi anyagok tárolása, elsősorban vas, réz, B12, A, D, E és K-vit.
 Fontos szerepet játszik az emésztésben (tápanyagok lebontása)
 Asszimilációban szerep (test szöveteinek felépítése).
 Az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejtek újrahasznosítása.
Hogy a máj jól látja-e el kritikus feladatait, azt számos tényező határozza meg. A túlzott
mennyiségű vagy rossz minőségű élelmiszer elfogyasztásából, környezeti terhelésekből,
túl sok munkából vagy érzelmi stresszből származó nyomás túlterhelheti a májat, ami
ahhoz vezet, hogy csökken annak képessége a toxinok és hormonok eltávolítására és az
epetermelésre. A magas antioxidánstartalmú ételek segítenek megvédeni és
egészségesen tartani a májat, míg más élelmiszerek megtisztítják azt.
Az egészséges ill. beteg máj méregtelenítési folyamatának különbségeit ld.a mellékletben.
A lassú működésű vagy túlterhelt máj tünetei igen változatosak lehetnek: túlsúly, máj- és
epehólyag-betegségek, fejfájás és migrén, emésztési problémák, különféle allergiák,
immunrendszer-problémák mint pl. a szénanátha, asztma, bizonyos élelmiszerekre és
vegyi anyagokra érzékenység, székrekedés, megmagyarázhatatlan eredetű fáradtság,
viszkető bőr és irritáció, PMS és egyéb menstruációs problémák.
Milyen élelmiszereket együnk a máj egészsége érdekében?

Vannak bizonyos ételek, amelyek segítenek megvédeni és megtisztítani magát a májat,
hogy az jobban elláthassa az egész testre kiterjedő méregtelenítési feladatát:
 Az alma pektint tartalmaz, amely segít megkötni és kiüríteni a nehézfémeket a

belekből. Ez közvetlenül csökkenti a máj filtrációs munkájára nehezedő nyomást.
 A cékla, a sárgarépa, a lilahagyma és a padlizsán flavonoidokat és béta-karotint
tartalmaz, amelyek erős antioxidánsok.
 A fokhagyma allicint és szelént tartalmaz (feltéve, hogy szelénben gazdag talajon
termett - a ford.), mindkettő antioxidáns hatású anyag és segíti a nehézfémek májból
történő eltávolítását.
 A tojás, a barnarizs és a teljes kiőrlésű gabonák, a brokkoli és a spenót B-
vitaminokat tartalmaz, melyek javítják a májműködést és elősegítik a máj
„kidugítását”.
 A B12-vitamin segít a zsírok metabolizmusában és javítja a máj egészségi
állapotát.
 A keresztesvirágú zöldségek, mint a karfiol, a brokkoli, a káposzta, a kelbimbó,
a kínai kel, a kelkáposzta, a retek és a tarlórépa glükozinolátokat tartalmaz,
melyek segítenek a májban a méregtelenítéshez szükséges enzimeket előállítani.

 A grapefruit antioxidánsokban gazdag és segít a máj természetes méreg-
telenítésében. (A grapefruittal kapcsolatos figyelmeztetést ld. még később! – a ford.)
 A keserű zöldségek, mint pl. a keserűdinnye, a pitypang zöldje, a szareptai
mustár és a cikória elősegítik az epetermelést és az epe áramlását.
Tippek az egészséges májért:

 Fogyasszon biogazdálkodásból származó élelmiszereket, amennyire csak tud, hogy
elkerülje a mérgező szermaradványokat.
 Kerülje a mesterséges aromákat és tartósítószereket.
 Kerülje a károsodott zsírokat, mint pl. a hidrogénezett zsírok / transzzsírok, amelyek
számos feldolgozott élelmiszerben megtalálhatók.
 Használjon hidegen sajtolt olajokat, de ne főzzön velük! Csak egy kis vajat vagy
egyéb telített zsírt (pl. kókuszzsír) szabadna használni a főzéshez. (Ford. megj.: a
növényi zsiradékok magasabb omega-6 tartalmát vegye figyelembe!) Az olívaolajjal
való főzés még mindig vita tárgyát képezi. Ha erre a célra használja, akkor ne
melegítse magas hőfokra, illetve csak azután keverje az ételbe, hogy az kihűlt.
 Győződjön meg róla, hogy az elfogyasztani kívánt dió és egyéb olajos magvak
valóban frissek. (Nem avasak.)
 Kerülje a túlzott mennyiségű telített állati zsírt (virsli, kolbász, szalonna, szalámi, hot
dog) és a magas zsírtartalmú tejtermékeket (teljes tej, jégkrém, sajt).
 Az alkoholról köztudott, hogy erőteljes méreg, amely károsítja a májat.
Ha a fenti tanácsok betartásával „jól bánik” a májával, az óriási hatással lesz a szervezete
egészségére és az Ön életthosszára.
Vérkeringés és epeáramlás a májban

A máj méregtelenítési folyamata
A májban megszűrendő vér nagy része a májkapuvénából (portális véna) származik,

amely a belekből szállítja ide a vért. A máj képes eltávolítani belőle a mikroorganizmusok
széles spektrumát, például baktériumokat, gombákat, vírusokat és parazitákat, ami igen
kívánatos dolog, hiszen természetesen nem akarjuk, hogy ezek felhalmozódjanak a
vérben és behatoljanak a test mélyebb részeibe. A nagyvárosok szennyezett
vízellátórendszerében gyakran fordulnak elő fertőző mikroorganizmusok és veszélyes
paraziták, amik valóban képesek megtalálni az utat az ember bélrendszerébe és
vérkeringésébe. Mindez krónikus fertőzésekhez és rossz egészséghez vezethet, ezért
fontos védeni májunkat a fenti a kórokozóktól. A legbiztosabb, ha szűrt és sterilizált
ivóvizet fogyasztunk. Élelmiszerek útján is kerülhetnek be káros mikroorganizmusok a
szervezetünkbe, olyan ételekből, melyeket rossz higiéniai körülmények közt készítettek
baktériumokat, vírusokat vagy parazitákat hordozó személyek. Egyéb ételek, különösen a
nem friss vagy tartósított húsok is tartalmazhatnak magasabb számban baktériumokat,
ami túldolgoztatja májunkat, ha rendszeresen fogyasztjuk ezeket a termékeket.
A méregtelenítést segítő általános tápanyagok

A méregtelenítés segítését szolgáló élelmiszerek:
 Cékla és articsóka: segíti a májat az epe ürítésében
 Brokkoli, karfiol és más keresztesvirágú zöldségek: segítik a citokróm P450 aktivitást
 Fehérje
 Retek, vízitorma: kénben gazdagok
 Hagymafélék családjába tartozó zöldségek: fokhagyma, hagyma, lilahagyma stb.

 Magas rosttartalmú élelmiszerek, mint pl. teljes kiőrlésű gabona, útifűmaghéj
(psyllium), lenmag, gyümölcsök és zöldségek: a rost megköti a toxinokat és kivezeti
őket a gyomor-bél traktuson keresztül
Táplálékkiegészítők a máj méregtelenítő munkájának támogatásához:

 B-komplex vitaminok: méregtelenítés I. fázisához szükséges kofaktorok
 Emésztőenzimek: szükség lehet rájuk, hogy a fehérjék emésztése megfelelően
menjen végbe és a glicin (aminosav) könnyen elérhető legyen
 Esszenciális zsírsavak
 N-acetil-cisztein (NAC): a glutation közvetlen előanyaga (prekurzora), ami egy erős
antioxidáns és a méregtelenítő munkában részt vevő tápanyagok legfontosabbika
 Redukált glutation (GSH)
 Szelén, cink, magnézium és mangán; esetleg vas és réz, ha óvatosan használják
 Taurin (hasznos étrendkiegészítő-kombináció ehhez a magnézium-taurát)
 C- és E-vitaminok, béta-karotin
 Inozitol és metionin: lipotróp anyagok, segítik a zsír lebontását az anyagcsere során,
megakadályozzák a zsírok lerakódását a májban, segítenek az eltávolítani onnét.
 Magas ORAC értékű (nagy antioxidáns kapacitással rendelkező) növényi kivonatok,
polifenolokkal (fitotápanyag)
A vitaminok és az ásványi anyagok - különösen a B-vitaminok - fontos szerepet játszanak,

mivel sok enzimrendszernek kofaktorai, többek közt a máj méregtelenítő munkáját
végzőknek is. Az optimális méregtelenítés szempontjából (is) kiemelkedő fontosságú,
hogy a B-komplex vitaminokból elegendőt fogyasszunk: B-vitaminokban gazdag táplálékok
(pl. teljes kiőrlésű gabonák) útján valamint jó minőségű B-komplex vitamin szedése által.
Mindezzel nagyban segítjük a májunkat, hogy ellássa ezt a kulcsfontosságú szerepét.
A C-vitamin kimerülése szintén károsíthatja a méregtelenítő folyamatot. Ez a vitamin is
akadályozza a szabadgyökök képződését. Citrusfélék és zöld leveles zöldségek
tartalmazzák, de az optimális mennyiség elérése érdekében pótlásra is szükség van.
Legalább néhány gramm javasolt naponta.
Az E-vitamin és a szelén a glutation-peroxidáz enzimaktivitás kofaktorai, valamint erős
antioxidánsok. (Az E-vitamin szinergikusan működik együtt a C-vitaminnal.) Manapság a
táplálkozásunk szelénben nagyon szegény, mivel talajaink kimerültek, nincs már bennük
elég ebből a létfontosságú ásványból. Kiegészítő formájában való bevitele elkerülhetetlen.
A keresztesvirágú zöldségekről (brokkoli, karfiol, kelbimbó, káposzta) kimutatták, hogy

fokozzák a méregtelenítési folyamat I. fázisának tevékenységeit. Zöldséglevek
készítéséhez is használhatók. (Goitrogén hatásuk miatt nyersen inkább csak mértékkel ill.
jódpótlás mellett javasoltak - a ford. )
A cink egy másik lényeges tápanyag és sok enzimrendszer kofaktora. Hiánya igen sokféle
következménnyel járhat. A cink egyik fontos szerepe az alkohol-dehidrogenáz enzim
működésében nyilvánul meg, melynek során az alkoholok aldehidekké alakulnak át a
méregtelenítési folyamat I. fázisában. Ezért mindenkinek, aki iszik alkoholt, gondoskodnia
kellene arról, hogy étrendje optimális mennyiségben tartalmazzon cinket.

Gyógynövények a máj méregtelenítő munkájának támogatására:
(tradicionálisan „vértisztító” gyógynövényként ismertek)
 Gyermekláncfű gyökér, céklalevél és sóska: epehajtó hatásúak, serkentik a máj
epekiválasztását és az epefolyást
 Articsóka levél: segíti a máj regenerálódását és benne a véráramlást, serkenti az
epefolyást
 Szilimarin (silymarin): a máriatövisben található bioflavonoid, a kutatások szerint
stabilizálja a májsejtek membránjait, megakadályozva ezzel a vírus toxinok és más
mérgező vegyületek, gyógyszerek bejutását. Támogatja a máj védelmét és elősegíti
annak regenerálódását.
 Kurkuma: a gyermekláncfűhöz hasonlóan epehajtó hatású, de irritálhatja a
gyomornyálkahártyát. Előnyei az olcsóság és hogy főzni is lehet vele.
Megjegyzés: A fentieket legjobb vad jamgyökérrel kombinálni, amely segít megelőzni az

epehólyag-stimuláló gyógynövények által okozott esetleges májgörcsöket. (Lásd ehhez
még: Másodlagos növényi metabolitok.)
A kávés beöntés hasznos a máj méregtelenítésében

A kávé használata a máj méregtelenítését célzó beöntésekben már jól ismert, olyan
természetes gyógymód, melyet a holisztikus és alternatív gyógyászat szakemberei hosszú
ideje javasolnak.
A kávés beöntést évek óta használják a máj méregtelenítésére. Ez egy kis térfogatú
beöntés, mely a vastagbélnek csak az ún. szigmabél szakaszát éri el. A szigmabél és a
máj között van egy vezeték (összeköttetés), az enterohepatikus cirkulációs rendszer.
Amikor a széklet eléri ezt a pontot, még sok méreganyagot tartalmaz, melyeket a
szervezet méregtelenítési célból a májba küld.
Kávés beöntés a máj méregtelenítése céljából

Az enterohepatikus rendszerben felszívódó koffein a máj csatornácskáit, köztük az
epevezetékeket tartalmuk kiürítésére készteti. A májcsatornákban található toxinok
ürülése helyet biztosít a testből érkező méreganyagok számára, hogy azok a májba jutva
semlegesítésre kerülhessenek. A koffeinben található alkaloidok stimulálják a glutation-S-
transzferáz termelődését, ami a máj detoxifikációs útvonalait segítő enzim.
A kávés beöntések nem okoznak ásványianyag- és elektrolitveszteséget, nem mossák ki

azokat a bélből, mivel ezek az anyagok már a belek korábbi szakaszaiban felszívódtak. A
kávés beöntés még azok számára is biztonságos, akik érzékenyek a koffeinre, mert a
folyadék a szigmabélben marad, ahol a koffeinnek csak egy kis része szívódik fel, feltéve,
hogy a megfelelő mennyiséget használják és a beöntőtartály nincs túl magasan.
(Rendszeresen végzett kávés beöntések esetén ügyelnünk kell a megfelelő
káliumbevitelre - ford. megj.)

A máj méregtelenítési folyamatának fázisai dióhéjban

Az 1. fázis
Az 1. fázis enzimatikus útvonalai során az élelmiszerekből, vízből és levegőből származó
mérgező vegyianyagok és fémek a P-450 enzimrendszer munkája révén, sorozatos kémiai
reakciók által kevésbé káros anyagokká alakulnak át.
Még a legkisebb mennyiségű koffein is ébren tartja éjjel? Lehet, hogy lassú Önben a
méregtelenítés 1. fázisa. Megihat akár két csésze kávét is délután, mégis remekül alszik?
Lehet, hogy túl aktívak Önben az első fázis enzimei.
Speciálisan kiválasztott céltápanyagok csodákat tehetnek májunk méregtelenítésében.
A méregtelenítési folyamat 1. fázisát aktiváló vagy indukáló anyagok
Megjegyzés: Az „indukálás” kifejezés félrevezető lehet, mivel minden olyan dologra

vonatkozik, ami feltüzeli a rendszert: káros anyagokra, amelyek feldolgozásra szorulnak,
és olyanokra is, melyek nem károsak és a feldolgozást aktiválják.
Gyógyszerek és környezeti toxinok: acetát, alkohol, barbiturátok, szén-tetraklorid,
dioxin, kipufogógázok, cigarettafüstben lévő nikotin, organofoszfát-rovarirtók, festékgázok,
fenobarbitál, szteroid hormonok, szulfonamidok (gyógyszerek)
Rossz élelmiszerek: faszénen sütött hús, magas fehérjetartalmú étrend, telített zsírok.
Jó ételek:
 A keresztesvirágú zöldségekből származó indol: káposzta, brokkoli, kelbimbó, stb.
 Megfelelő fehérjét tartalmazó étrend (hús, hal, tojás és növényi fehérjék)
 narancs és mandarin (grapefruit nem)
Tápanyagok:
 Vitaminok: B1-vitamin, B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B6-vitamin, B9-
vitamin (folsav, folát), B12-vitamin, C-vitamin
 Lipotróp anyagok - olyan vegyületek, amelyek segítenek lebontani a zsírt az
anyagcserében (cisztein, metionin, kolin és inozitol)
 Ásványi anyagok: magnézium és vas
 Antioxidánsok: glutation, flavonoidok (mint pl. a zöld teában található katekinek)
Fűszernövények: kömény, kapormag, máriatövis, szasszafrász tea.

A méregtelenítési folyamat 1. fázisát gátló anyagok
Megjegyzés: a méregtelenítés gátlása általában nem kívánatos dolog. Gilbert-kór
esetében viszont kivételt képeznek az 1. fázis inhibitorai, mivel egy bizonyos szinten
lehetővé teszik, hogy a méregtelenítés 2. fázisa képes legyen lépést tartani az elsővel.
Gyógyszerek: benzodiazepinek; antihisztaminok; cimetidin és egyéb gyomorsav-
kiválasztást blokkoló szerek; ketokonazol; szulfafenazol
Élelmiszerek növényi anyagai: a grapefruit levében lévő naringenin, a kurkumában lévő
kurkumin; az erőspaprikában található kapszaicin; a szegfűszegolajban lévő eugenol; a
hagymákban található kvercetin.
Botanikumok: curcuma longa (kurkumin); capsicum frutescens (kapszaicin); eugenia
caryophyllus (eugenol); calendula officianalis.
Egyéb: öregedés; nem megfelelő bélbaktériumokból származó toxinok

A 2. fázis
Az alacsony fehérjetartalmú étrendek - amelyek igen gyakoriak csökkentett zsírtartalmú
diétával lefogyni kívánó nőknél - drámai módon lassíthatják a méregtelenítés 2. fázisát. Az
aszpirin és a többi nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer, ideértve az ibuprofént is
(Advil, Algoflex, Nurofen és más termékek) szintén lassítja a méregtelenítés 2. fázisát.
Beteg lesz a fokhagymától? Erős szagú lesz a vizelete, miután spárgát evett? Volt-e
terhességi toxémiája? Ezen tünetek bármelyike jelezheti, hogy probléma van a 2. fázissal.
A méregtelenítés 2. fázisa a konjugációs útvonalként ismert. Ez magában foglalja a
zsíroldható mérgező vegyi anyagok átalakítását és a toxinok vízoldhatóvá tételét. Ezután
olyan testnedveken keresztül kerülnek kiválasztásra, mint az epe vagy a vizelet.
Ahhoz, hogy ez a 2. útvonal hatékonyan működjön, van néhány fontos anyag, mely a
toxinok átalakításban közreműködő katalizátorok aktiválásához szükséges.
Megjegyzés: sokféle komplex termék elérhető már a máj méregtelenítő munkájának
támogatására. Ezek a két fázis egyikét ill. másikát vagy akár mindkettőt célozzák meg.
A méregtelenítési folyamat 2. fázisát ösztönző vagy aktiváló anyagok
 Aszparaginsav
 Kék-zöld alga
 Virágpor (méhészeti termék)
 Keresztesvirágú zöldségek (brokkoli, káposzta, kelbimbó, karfiol)
 Glutamin
 Glutaminsav
 Glicin
 A grapefruit leve naringenint tartalmaz, amely lassítja az 1. fázisú enzimaktivitást. Ez
növeli egyes gyógyszerek felezési idejét, ami miatt azok hosszabb ideig aktívak
maradnak. Ha már eleve lassú Önnél az 1. fázis és gyógyszert is szed, akkor
óvatosan kell eljárni nagy adag grapefruitlé elfogyasztásával néhány gyógyszer
esetén.
 Molibdén
 Kéntartalmú aminosavak, például cisztein (vagy NAC), taurin vagy metionin
 Kéntartalmú aminosavakat tartalmazó élelmiszerek: hús, tojás
 Kéntartalmú növényi tápanyagok: fokhagyma, mogyoróhagyma, hagyma stb.
 B12-vitamin
Megjegyzés: A húsevés mint olyan annak érdekében, hogy biztosítsuk vele a

májméregtelenítési útvonalakhoz szükséges aminosavakat, sokat vitatott téma. Egyes
szaktekintélyek továbbra is azt állítják, hogy szükség van (vörös) húsra a vegyi anyagok
semlegesítéséhez, míg mások azt mondják, hogy a vegetáriánus étrend a fehérje-
komplettálás, vagyis a teljes kiőrlésű gabonák (pl. rizs) és hüvelyesek (lencse, bab)
kombinálása által ugyanazokat az aminosavakat tudják biztosítani.
Az anyagcseretípusok (metabolic typing) tanulmányozása után arra a következtetésre
jutottam, hogy nincs olyan egyetlen étrend, amely mindenki számára megfelelő lenne.
Néhány embernek tényleg szüksége van húsra, nem fog számára megfelelni a
vegetáriánus étrend, hosszú távon nem szolgálja az egészségét.

A méregtelenítési folyamat 2. fázisának útvonalai
Részletesebb képet ld. a mellékletben.

1 - A szulfatáció útvonala
2 - A glükuronidáció útvonala
3 - A glutation konjugációs útvonal
4 - Az acetiláció útvonala
5 - Az aminosav konjugációs útvonal (glicin, cisztein, glutamin, metionin, taurin, glutamin-
sav és aszparaginsav)
6 - A metiláció (és szulfoxidáció) útvonala
A méregtelenítés 2. fázisának enzimeihez szükséges tápanyagok

Szulfatáció: molibdén, cisztein és prekurzora, a metionin, kofaktorok (B12-vitamin, folsav
(B9), metilcsoport-donorok, magnézium, B6-vitamin / P5P), MSM, S-adenozil-metionin
(SAMe), taurin
Glükuronidáció: glükuronsav, magnézium, B-vitaminok
Glutation konjugáció: glutation prekurzorok (cisztein, glicin, glutaminsav és kofaktorok),

esszenciális zsírsavak (feketeribizlimag-olaj, lenmagolaj, EPA), mellékpajzsmirigy-szövet,
B6-vitamin
Acetiláció: acetil-CoA, molibdén, vas, niacinamid (B3-vitamin), B2-vitamin
Aminosav konjugáció: glicin (ld. glicináció)
 Glicináció: argináz enzim, glicin, kofaktorok (folsav, mangán, B2, B6-vitamin / P5P)
Metiláció: metionin, kofaktorok (magnézium, folát, B12-vitamin, metil-donorok), lipotróp

tápanyagok (kolin, metionin, betain, folsav, B12-vitamin)

A méregtelenítés 2. fázisának enzimaktivitását kiváltó tényezők
Szulfatáció: ciszteint, metionin ill. taurint tartalmazó élelmiszerek
Glükuronidáció:
 Jók: halolajak, limonéntartalmú élelmiszerek (citrushéj, kapormagolaj, köményolaj)

 Rosszak: cigaretta (dohányzás), fogamzásgátló tabletták, fenobarbitál
Glutation konjugáció: glutationtermelést fokozó ételek
 Ételek: spárga, avokádó, keresztesvirágúak (káposzta, brokkoli, kelbimbó, kínai kel,

vízitorma, mustár, torma, tarlórépa, karórépa, karalábé), limonéntartalmú
élelmiszerek (citrushéj, kapormagolaj, köménymagolaj), papaya, cékla, görögdinnye
Megjegyzés: a friss gyümölcsök és zöldségek kilogrammonként olyan 55 - 1650 mg
közötti mennyiségben tartalmaznak glutationt, ezért ajánlja sok méregtelenítő diéta azok
bőséges fogyasztását.
Acetiláció: étrendi forrásai a következőknek: acetil-CoA, molibdén, vas, B3, B2-vitamin
Aminosav konjugáció: glicintartalmú táplálékok
Metiláció: lipotróp tápanyagokat tartalmazó élelmiszerek (ezek olyan vegyületek, amelyek
segítik a zsír lebontását az anyagcserében) - Pl: a kolin (megtalálható a lecitinben), a
metionin, a betain, a folsav (B9) s a B12-vitamin
A méregtelenítés 2. fázisának enzimeit akadályozó tényezők
Megjegyzés: a méregtelenítés 2. fázisának gátlása nem kívánatos, különösen a Gilbert-

kórban szenvedőknél, mivel náluk ezek az enzimek már eleve gátolt működésűek.
Szulfatáció: nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. aszpirin), tartrazin (sárga
élelmiszerfesték), molibdénhiány
Glükuronidáció: aspirin, probenecid
Glutation konjugáció: szelénhiány, B2-vitamin hiánya, glutationhiány, cinkhiány
Megjegyzés: a morfiumtartalmú gyógyszerek lemerítik a glutationszintet. Az öregedés is
csökkenti glutationtermelést.
Acetiláció: B2-, B5- ill. C-vitamin hiánya
Aminosav konjugáció: alacsony fehérjetartalmú étrend
Metiláció: B9- (folát) vagy B12-vitaminhiány
A máj méregtelenítési folyamatának fázisai részletesen
A máj a méregtelenítés legfontosabb szerve, folyamatosan, megállás nélkül dolgozza fel a

különböző, emésztőrendszerből ill. testünk egyéb részeiről származó anyagokat. Minden
ilyen vegyülettel tudnia kell bánni, közül néhány nagyon mérgező, mások igencsak
hasznosak, és a májnak el kell tudnia dönteni, hogy melyikkel mit kell tenni. A májunk
nagyon jó ebben, meg tudja különböztetni, hogy mit kell megtartani és mit kell eltávolítani.
Úgy működik, mint egy masszív vegyi üzem, amely gyárt bizonyos anyagokat, semlegesíti
a veszélyes vegyületeket, és felhasználási, tárolási vagy kiválasztási célból irányítja az

anyagokat a szervezet megannyi pontjára. A májunk a két útvonalat a méregtelenítés
elvégzéséhez használja - az 1. és a 2. fázisban. Az 1. fázisra úgy gondolhatunk, hogy ez
felelős a dolgok feldarabolásáért / lebontásáért, majd aztán a nyersanyagokat a 2.
fázisba küldi, amely új anyagokat épít fel belőlük bizonyos molekulák
hozzákapcsolásával (konjugáció).
A „speciális konjugációs anyagokat” az étrenden keresztül kell biztosítanunk,
máskülönben a gyártósorok leállnak. Ha egy szállítószalag leáll, mert hiányzik az hozzá
tartozó „különleges anyag”, akkor a többi szállítószalag bizonyos mértékben át tudja venni
a munkáját, mert fel vannak szerelve az elakadt, konjugációra váró elemek némelyikének
kezelésére. Bizonyos vegyületek azonban csak egyetlen egy meghatározott útvonalon
képesek végigmenni, s így a gyártásnak várnia kell, amíg a „különleges anyagból”
megérkezik a következő szállítmány. Viszont az 1. fázis addig nem áll le, nem hagyja abba
a termelést, az 1-es szalag csak halad és halad.
Mivel ezek közül a „különleges anyagok” közül sok az elfogyasztott fehérjéből származik,
érthető, hogy a rendszeres fehérjebevitel miért fontos a betegek számára. Néha a
szervezet nem képes minden szükséges lépést megtenni annak érdekében, hogy teljes
mértékben lebontsa a komplex fehérjéket és így biztosítsa a 2. fázis számára a hét
különleges „speciális anyag” közül valamelyiket. Például a kén (kéntartalmú élelmiszerek)
több lépésben metabolizálódnak, hogy szulfát keletkezzen, de néhány ember szervezete
képtelen befejezni a kén (szulfur) szulfát formába történő átalakításának folyamatát, vagy
csak nagyon szegényesen teszi azt, köszönhetően a hibás vagy megmérgezett
enzimeknek. Ezeknek az embereknek - annak érdekében, hogy a szulfatációs útvonalukat
mozgásban tartsák - közvetlenül szulfátot kell bevinniük napi rendszerességgel a
szervezetükbe, étrendkiegészítő pl. magnézium-szulfát (keserűsó, Epsom-só) vagy
glükózamin-szulfát formájában. Más embereknek pedig más problémáik akadhatnak, más
méregtelenítési útvonalakkal adódhatnak gondjaik.
Az 1. fázisból származó toxikus metabolitokra úgy gondolhatunk, mint különböző madarak
frissen lerakott és törékeny tojásaira, melyeket az „1. fázis gyárában” minden egyes
másodpercben tojnak. Ezeknek a tojásoknak a sorsát gyorsan meg kell szervezni és aztán
a megfelelő szállítószalagra elküldeni, máskülönben kikelnek és abból hatalmas
rendetlenség lesz. A tyúktojásoknak a tyúktojás-futószalagon kell végigutazniuk, a
libatojásoknak pedig a számukra fenntartott szállítószalagon. Tehát a tojásokat gyorsan el
kell irányítani a 2. fázis specifikus futószalagaira, ahol a dolgozók (a 2. fázis enzimei)
bizonyos „speciális anyagokat" kapcsolnak hozzájuk, hogy ezzel dobozokat és
buborékfóliás (taurin, glicin, szulfát) csomagokat hozzanak létre, amely stabilizálja és
szállítja őket.
A többszörös kémiai túlérzékenység (Multiple Chemical Sensitivity, MCS) esetén az 1.
fázis madarai túl sok tojást raknak, míg a 2. fázis munkavállalói túlterheltek, el vannak
havazva, nem tudnak lépést tartani az 1. fázissal, nem tudnak elég gyorsan csomagolni.
Ez szűk keresztmetszetet hoz létre a 2. fázis szállítószalagjának elején, s a tojások
összetorlódnak, összetörnek és hatalmas zűrzavart okoznak. Amikor ez a szervezetben
történik, a 2. fázis elején a szűk keresztmetszetben összetorlódott toxikus köztes
termékek (metabolitok) elkezdenek keringeni a testben és rengeteg kárt okoznak az egész
rendszerben. Így aztán amikor egy többszörös kémiai túlérzékenységgel küzdő személy
olyan vegyületekkel találkozik, mint pl. parfümök vagy festékek, amelyeket a 2. fázisnak
kellene feldolgoznia és méregtelenítenie, s az náluk nem működik rendesen, akkor
megannyi tünetet tapasztalnak. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük, hogy
lelassítsák az 1. fázis útvonalait az azokat gátló anyagokkal, mint például a niacinamid
(500-1000 mg/nap) vagy a grapefruitlé (naponta 3-4 alkalommal 250 ml) vagy akár az
oregánolaj, ami a belekben lakozó élesztőgombákat is megöli, változó adagolásban), és

támogatniuk kell / fel kell gyorsítani a 2. fázisú útvonalakat (pl. olyan anyagokkal, mint a
szulfát- vagy a metilcsoportok).
A grapefruitlé és a kurkumában található kurkumin (bár Andy Cutler az Amalgam Illness
(amalgám betegség) c. könyvében óvatosságra inti a magas plazma ciszteinszinttel
rendelkező és a kéntartalmú anyagokkal szemben intoleráns embereket, mivel a kurkumin
tovább emeli a plazma cisztein szintjét) képes mindkét feladatot ellátni aztáltal, hogy
egyidejűleg lassítja az 1. fázist és gyorsítja a 2. fázist.
Itt talál egy táblázatot az 1. fázis útvonalain metabolizálódó egyes anyagokról s a

specifikus enzimeket beindító és akadályozó tényezőkről. (Ford. megj.: a link már nem
működik sajnos.) Elég sok személyes kísérletetezésbe kerül, amíg sikerül kideríteni, hogy
májunk működésének pontosan melyik útvonalával kapcsolatban van baj.
Az 1. és a 2. fázisnak egyensúlyban kell lennie
Néhány embernél az I. és II. fázisú méregtelenítési útvonalak nincsenek egyensúlyban.

Például, ha az I. fázis aktívabb, mint a II., az a reaktív, közbenső anyagcseretermékek
(metabolitok) felhalmozódásához vezethet, melyek aztán károsítják a szöveteket és
betegséghez vezethetnek. Ezeket az embereket „kóros (patológiás) méregtelenítőknek”
nevezik.
Nagyon érzékenyek az illatokra és szagokra - pl. festékek, parfümök - s rosszul reagálnak
a különböző gyógyszerekre és koffeintartalmú italokra is. Így lehet felismerni őket.
Bizonyítékok egész sora áll jelenleg rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a táplálkozás
milyen fontos szerepet játszik a test méregtelenítési útvonalainak állapotában ill. azok
megváltoztatásában. A grapefruitllevet például még az allopátiás gyógyászat is használja
transzplantációs betegeknél, mivel az naringenint tartalmaz, amely lassítja az 1. fázis
enzimeinek aktivitását.
Ez a megoldás lehetővé teszi az olyan gyógyszereknek, mint a ciklosporin - amelyet a
szervkilökődés megakadályozására adnak -, hogy hosszabb ideig maradjanak a
szervezetben, mielőtt a hatóanyag kiválasztásra kerülne. A grapefruitlé fogyasztását a
kóros méregtelenítők is hasznosnak tartják.
Az 1. fázis
Az 1. fázis igen sok enzimet használ az egyes anyagok lebontására. Ez a fázis a
„SZUBTRAKCIÓ” (kivonás) fázisa, ahol az enzimek az egyes anyagokból molekulákat
vonnak ki és kisebb, hasznosabb egységekké bontják őket, éppúgy, ahogyan azt az
emésztőrendszerünk teszi az élelmiszerekkel. Az 1. fázis teljes mértékben ezektől az
ENZIMEKTŐL függ, amelyek működési gyorsaságát olyan tényezők befolyásolják, mint a
genetika, a testmozgás és bizonyos anyagok / táplálékkkiegészítők jelenléte vagy épp
hiánya az étrendben. Mindezek felgyorsíthatják (aktiválhatják) vagy akár le is lassíthatják
működésüket. Miután az enzimek lebontották az anyagokat, maradhat néhány nagyon
mérgező végtermék (metabolit), melyeket gyorsan át kell adni a 2. fázis útvonalainak
annak érdekében, hogy a szervezet számára biztonságosabbá tegyük őket. Különösen a
nehézfémek képesek károsítani ill. akár tönkretenni ezeknek az enzimeknek a működését.
Az 1. fázist a citokróm P450 enzimrendszer végzi, s oxidációs és redukciós reakciókból áll.
Különböző tápanyagok szükségesek ahhoz, hogy az 1. fázisú méregtelenítő rendszer
hatékonyan működjön. A citokróm P450 reakciók szabadgyököket hoznak létre, amik
másodlagos károkat okozhatnak a sejtekben. Ezért a szervezet kulcsfontosságú
antioxidánsokkal való ellátása elengedhetetlen a szövetkárosodás megelőzéséhez. A

redukált glutation, a szuperoxid-diszmutáz és olyan tápanyagok, mint például a béta-
karotin, az E-vitamin, a szelén és az N-acetil-cisztein (NAC) antioxidánsként hatnak.
A citokróm P450 reakciókhoz szükséges egyéb kofaktor tápanyagok közé tartozik a
riboflavin, a niacin, a magnézium és a vas, valamint bizonyos fitotápanyagok, például a
kvercetin és a keresztesvirágú zöldségekből származó indol, melyekről bebizonyosodott,
hogy mind támogatják a máj méregtelenítő folyamatának 1. fázisát.
A citokróm P450 rendszert egyes toxinok, bizonyos ételek és tápanyagok hozzák

működésbe. Ha javítjuk az 1. fázisú méregtelenítést a toxinok mielőbbi eltávolítása
érdekében, az nyilvánvalóan előnyös dolog. Ezt leginkább úgy lehet megvalósítani, ha
biztosítjuk a szükséges tápanyagokat és a nem toxikus stimulánsokat, valamint elkerüljük
a mérgező anyagokat. Az 1. fázis stimulálása ellenjavallt azonban olyan betegeknél,
akiknél a 2. fázis rendszerei nem működnek megfelelően.
Bizonyos gyógyszerek és környezeti toxinok aktiválják a P450-et, hogy az leküzdje
pusztító hatásukat, és ezáltal nemcsak a méregtelenítéshez szükséges vegyületeket
használják el, hanem jelentősen hozzájárulnak a szabad gyökök képződéséhez és az
oxidatív stresszhez is. A keresztesvirágúak családjába tartozó zöldségek (káposzta,
brokkoli, kelbimbó, stb.) olyan összetevőket tartalmaznak, melyek mindkét fázis
méregtelenítő enzimeinek működését stimulálják. Egy ilyen vegyület az indol-3-karbinol,
amely erős rákellenes anyag is egyben. Ez nagyon aktív stimuláló hatással bír mind a
bélben, mind pedig a májban dolgozó méregtelenítő enzimek számára, s ez jelentős
védelmet nyújt számos toxin, különösen a rákkeltő anyagok ellen. Mindez segít
megmagyarázni, miért védenek a fenti zöldségek a rák ellen.
A narancs és a mandarin (valamint a kömény- és a kapormag) limonént tartalmaz, olyan
fitokémiai anyagot, amelyről azt találták, hogy állatkísérletekben megakadályozza ill. akár
gyógyítja is a rákot. A limonén védőhatása valószínűleg annak köszönhető, hogy erős
induktora mind az 1., mind a 2. fázisú méregtelenítő enzimeknek, amelyek semlegesítik a
rákkeltő anyagokat.
A méregtelenítés ezen fázisából származó metabolitok gyakran még károsabbak is, mint
az eredeti toxinok, és az egészség szempontjából fontos, hogy ezek a mérgező
vegyületek ne halmozódhassanak fel. Itt jön képbe a májméregtelenítés 2. fázisa.
Az 1. fázis működését gátló tényezők
Nagyon sok anyag gátolja a citokróm P450 rendszert. Ez súlyos problémákat okozhat,
mivel ezáltal a toxinok még károsabban hatnak, mivel hosszabb ideig keringenek a
szervezetben a kiválasztásuk előtt. A grapefruitlé például csökkenti a gyógyszerek vérből
történő eltávolításának sebességét, és azt találták, hogy lényegesen megváltoztatja a
klinikai aktivitást és a toxicitást. Már 2,5 dl grapefruit juice is elegendő mennyiségű
naringenint (flavonoid) tartalmaz ahhoz, hogy figyelemreméltó mértékben, 30% -kal
csökkentse a citokróm P450 aktivitását.
A kurkumin, amely a kurkuma sárga színét adja, érdekes viselkedésű, mert az 1. fázist
gátolja, a 2. fázist pedig stimulálja. Ez a hatás nagyon hasznos lehet bizonyos rákos
megbetegedések megelőzésében. Számos állatkísérletben úgy találták, hogy a kurkumin
meggátolt bizonyos karcinogén anyagokat - mint pl. a faszénen sütött húsokban
előforduló benzopirén - abban, hogy rák kialakulásához vezessenek. Úgy tűnik, hogy a
kurkumin azáltal fejti ki rákellenes hatását, hogy csökkenti a karcinogén vegyületek
aktiválását, miközben növeli a már aktivált anyagok méregtelenítését és eltávolítását. A
kurkuminról azt is kimutatták, hogy közvetlenül gátolja a rákos sejtek növekedését. Mivel a
cigarettafüstben lévő rákkeltő vegyi anyagok többségének csak az 1. fázisú aktiválás és a
2. fázis utolsó méregtelenítése közötti szakaszban van karcinogén hatása, a kurkumin

segíthet megelőzni a dohányzás rákkeltő hatásait. A füstnek, aromás szénhidrogéneknek
és egyéb környezeti karcinogén anyagoknak kitett emberek valószínűleg hasznot húznak
majd a curry vagy a kurkuma gyakori használatából.
Az 1. fázisú méregtelenítést végző enzimek aktivitása idős korban kisebb. Az öregedés
csökkenti a májon keresztüli véráramlást is, ami tovább súlyosbítja a problémát. A jó
vérkeringéshez szükséges fizikai aktivitás hiánya, valamint az időseknél általánosan
megfigyelhető szegényes táplálkozás a méregtelenítő képesség további jelentős
csökkenéséhez vezet. Ez segít megmagyarázni, hogy miért tapasztalható idősek körében
annyi toxikus reakció a gyógyszerekkel szemben.
A 2. fázis
A 2. fázis az ADDÍCIÓS vagy KONJUGÁCIÓS fázis, ahol az 1. fázisban előállított toxikus
és nem toxikus anyagcsere-termékekhez májunk új anyagokat kapcsol hozzá (konjugál)
annak érdekében, hogy könnyebb legyen a szállítás, stabilabb legyen az anyag illetve
hatékonyabb funkciót lásson el szervezetünkben. Úgy lehet elképzelni a 2. fázis
útvonalait, mint hét, állandó mozgásban lévő szállítószalagot, melyek egy központból -
ahová az 1. fázisú pályák a melléktermékeiket ürítik - sugárszerűen indulnak ki. Minden
ilyen terméknek megvan, hogy melyik szállítószalag felé kell továbbhaladnia, ahol a
speciális enzimek „különleges anyag” hozzáadásával új vegyületet hoznak létre belőlük.
Ezek a „különleges anyagok” leginkább olyan aminosavak, mint a glicin és a taurin, de
lehetnek más anyagok, például glutation, szulfát és metilcsoport is. Minden szállítószalag
egy-egy speciális anyagot képes hozzácsatolni (konjugálni) a kiindulási termékhez.
Öt fő konjugációs kategória létezik: az acetiláció, az acilezés (aminosavakkal történő
peptidkonjugáció), a kéntartalmú anyagokhoz történő hozzákapcsolás, a metiláció és a
glükuronsavval való konjugáció. Egyes anyagok közvetlenül lépnek be a 2. fázisba, míg
mások az 1. fázis útvonalain érkeznek. A konjugáció azt jelenti, hogy egy metabolithoz
vagy toxinhoz egy másik anyagot kapcsolunk hozzá, olyat, amely poláris, hidrofil
(vízkedvelő) molekula, s így a lipofil (zsírban oldódó) anyagokat vízben oldódó formákká
alakítjuk, hogy könnyebben kiválaszthassuk és eltávolíthassuk őket a szervezetből. Az
egyes xenobiotikumok és metabolitok általában egy meghatározott útvonalat követnek, így
pl. a koffein a P450 enzimek által metabolizálódik, az aszpirin alapú gyógyszerek glicinnel
kerülnek konjugációra, a paracetamol (acetaminofen) pedig szulfáttal kapcsolódik össze.
A méregtelenítés 2. fázisa során az 1. fázisból származó aktivált anyagok - más néven
köztes termékek (intermedierek) - további feldolgozásra, átalakításra kerülnek. Ebben a
fázisban hét különböző fő biokémiai reakció zajlik: glutation konjugáció, aminosav
konjugáció, metiláció, szulfatáció, acetiláció, glükuronidáció és szulfoxidáció. Ezen
reakciók mindegyike meghatározott típusú intermediereket dolgoz fel és speciális
tápanyagokat igényel annak érdekében, hogy sikeresen menjen végbe. Alapjában véve
ezek a reakciók úgy működnek, hogy az 1. fázisból származó köztes termékekhez egy-
egy speciális molekulát adnak hozzá, ami által az kevésbé mérgezővé és vízben
oldhatóvá válik. Ezután ez végterméket ki lehet üríteni a szervezetből, vagy a vizeleten át,
vagy a máj által termelt epén keresztül. Az epe a széklettel együtt hagyja el a testet.
A 2. fázishoz szükséges tápanyagok két csoportra oszthatók. Az első csoport az

aminosavak, amelyek az 1. fázis köztes termékeihez kapcsolható molekulákat bocsátanak
rendelkezésre. A következők tartoznak ide: kén donorok, köztük a metionin, a taurin, a
cisztein és az N-acetil-cisztein. Egyéb, ként nem tartalmazó aminosavakra is szükség van,
mint pl. a glicin, a glutamin, az ornitin és az arginin. Az antioxidáns hatású aminosav-
komplex, a glutation is szükséges a méregtelenítés 2. fázisához.

6 detoxikációs útvonal részletesen:
Szulfát konjugáció (szulfatáció)
Ezen az útvonalon a toxinok kéntartalmú vegyületekkel kapcsolódnak össze. Ez a fő

méregtelenítő út a következő anyagok semlegesítéséhez: kortizol (stresszhormon),
néhány általánosan felírt gyógyszer, élelmiszer-adalékok, aszpartám, bélbaktériumok
toxinjai, neurotranszmitterek, szteroid hormonok, olyan gyógyszerek, mint acetaminofen
(más néven Paracetamol vagy Tylenol), környezetből származó méreganyagok,
xenobiotikumok és fenolos vegyületek. (Egyes fenolok germicid - csíraölő - hatásúak,
ezért fertőtlenítőszerek előállításához használják őket, míg másoknak ösztrogénszerű
hatásuk van vagy az endokrin rendszert zavarják meg (endokrin diszruptorok) - Rosszak:
hormon diszruptorok (xenoösztrogének, biszfenol-A BpA) - Jók: bizonyos flavonoidok és a
zsírban oldódó egyéb antioxidánsok, neurotranszmitterek).
A szulfatáció keretei közt történik más, szervezetünkben megszokott anyag
méregtelenítése is, és ez a fő útvonal a szteroidok (glükokortikoidok, mineralokortikoidok,
androgének, ösztrogén és progesztogének) s a pajzsmirigyhormonok eltávolítására is.
A kénforrások közé tartoznak a kéntartalmú aminosavak, például a metionin és a cisztein
ill. a metil-szulfonil-metán (MSM), ami étrendkiegészítőként kapható. Számos tényező
befolyásolja a szulfát konjugáció aktivitását. Például a metioninban és ciszteinben szegény
étrendről kimutatták, hogy csökkenti a szulfatációt. Ugyanilyen hatású a sok molibdén
vagy a B6-vitamin túlzott szintje (kb. 100 mg/nap felett). Bizonyos esetekben lehet növelni
a szulfatációt szulfát szedésével, kéntartalmú élelmiszerek extra mennyiségben való
fogyasztásával, valamint taurin és glutation segítségével. A nagy dózisú N-acetil-cisztein
(NAC) megszokott kezelés paracetamol vagy acetaminofen túladagolása esetén.
Mivel a szulfatáció a neurotranszmitterek eltávolításának elsődleges útja, ha ebben a
rendszerben zavar keletkezik, az hozzájárulhat bizonyos idegrendszeri betegségek
kialakulásához. Steventon (Birminghami Egyetem UK) megállapította, hogy sok
Parkinson-kórban, motoros neuron-betegségben és Alzheimer-kórban, valamint környezeti
betegségben szenvedő beteg szervezete csökkent képességgel rendelkezik arra, hogy
ciszteinből szulfátot állítson elő, s ehelyett a cisztein felgyülemlik bennük. Szulfátot
élelmiszer útján is be lehet vinni, de cisztein-dioxigenáz enzim segítségével ciszteinből is
előállítható. Ezt a folyamatot szulfoxidációnak nevezik. A szervezet azon képességét,
hogy a toxinokat szulfáttal konjugálja, ill. ennek a reakciónak a sebességét a
rendelkezésére álló szulfát mennyisége határozza meg; ha nincs elegendő, a toxinok és a
metabolitok felhalmozódhatnak, s talán olyan szintet is elérhetnek, ami néhány évtized
után az idegszövetek degenerálódását okozza. Steventon megállapításai komoly
aggodalomra adnak okot. Vajon hányan kapnak lehetőséget arra, hogy kiderítsék, esetleg
nem működik-e bennük gyengébben a szulfoxidáció folyamata, s hogy csökkentsék a fenti
betegségek kialakulásának esélyét e képességük javításával?
Glükuronidáció
A glükuronidációhoz, ami a glükuronsav és toxinok összekapcsolása, szükséges egy

enzim, az ún. UDP-glükuronozil-transzferáz (UDPGT). A glükuronidáció a legfontosabb
inaktiváló útvonal számtalan exogén (kívülről a testbe kerülő) és endogén (bennünk
keletkező) molekula esetében, pl. szennyezőanyagok, zsírsavszármazékok, retinoidok (A-
vitaminhoz hasonló anyagok), epesavak és a bilirubin. A gyakran felírt gyógyszerek (pl.
aszpirin) közül is sok ezen az útvonalon kerül kiméregtelenítésre. Ez felelős a reproduktív
és a mellékvesehormonok (pl. androgének, ösztrogének, mineralokortikoidok és
glükokortikoidok) mellett az élelmiszer-adalékanyagok (pl. benzoátok), az aszpartám, a
mentol, a vanillin (szintetikus vanília) és a tartósítószerek eltávolításáért is.

A glükuronidációhoz magnézium és B-vitaminok szükségesek. A glükuronsav a glükóz
(szőlőcukor) egy metabolitja. Képes összekapcsolódni kémiai és bakteriális toxinokkal, pl.
alkoholokkal, fenolokkal, enolokkal, karbonsavval, aminokkal, hidroxi-aminokkal,
karbamidokkal, szulfonamidokkal és tiolokkal, valamint bizonyos normál metabolitokkal is
a glükuronidációnak nevezett folyamatban.
A legtöbb ember számára a glükuronidáció kiegészítő méregtelenítési útvonal. Ez egy
másodlagos folyamat, lassabb, mint a szulfatáció vagy a glicináció, de fontos, ha az
utóbbiak csökkent működésűek vagy túlterheltek. Az elhízott emberek fokozott
képességgel rendelkeznek arra nézve, hogy olyan molekulákat méregtelenítsenek, melyek
a glükuronidációs folyamaton mennek keresztül. Mindazonáltal a mitokondriumokban zajló
oxidatív foszforiláció kapacitásának károsodása elég valószínű, hogy csökkenti a
glükuronid-konjugációt is.
Ha a máj detoxifikációs útvonalait túlstimuláljuk vagy túlzott mértékben kihasználjuk,

akkor előbb-utóbb kimerülnek vagy elkezdenek rosszul reagálni - elnyomják őket a
mérgező vegyi anyagok. Miután egy fő útvonal meghibásodik, mert túlterhelik a
szennyezőanyagok, a toxinokat a szervezet kisebbrendű utakra tereli, végül azok is
túlterhelődnek, s ez megzavarja a normál anyagcserét. Ennek eredményeképpen kémiai
túlérzékenység léphet fel, majd a tápanyagok kimerülése következik, végül pedig az egész
kap egy betegségnevet.
A glükuronidáció alapvetően jól működik az emberekben, kivéve a Gilbert-kórban
szenvedőket, ami egy viszonylag gyakori betegség, és a bilirubin krónikusan emelkedett
szérumbeli szintjében (20 - 50 µmol/L) nyilvánul meg.
Korábban ezt a rendellenességet ritkának tekintették, de ma már tudjuk, hogy az egész
népesség 5%-át érinti. Általában nem jár súlyos tünetekkel, bár egyes betegek
étvágytalanságra, rossz közérzetre és kimerültségre panaszkodnak (jellemzően a
csökkent májfunkció tünetei). Az állapot úgy ismerhető fel legkönnyebben, hogy a bilirubin
(hemoglobin bomlásterméke) nem megfelelő anyagcseréje miatt a bőr és a szemfehérje
enyhén sárgás színű. Az UDPGT aktivitását növelik a limonén nevű monoterpénben
gazdag élelmiszerek (citrusok héja, kapor- és köménymagolaj). A SAM (S-adenozil-
metionin) formában adott metioninról kimutatták, hogy meglehetősen hasznos a Gilbert-
szindróma kezelésében.
Glutation konjugáció
A méregtelenítés 2. fázisának egyik elsődleges útvonala a glutationnal (3 aminosavból álló

tripeptid - cisztein, glutaminsav és glicin) történő konjugáció. A glutation-konjugáció a
májban, a tüdőben, a belekben és a vesékben segít méregteleníteni és eltávolítani a
toxinokat. A glutation toxinokhoz való hozzákapcsolódása segíti a zsírban oldódó
méreganyagok, különösen a nehézfémek - pl. higany, kadmium, ólom - méregtelenítését
és eltávolítását. A glutation-S-transzferáz (GST) szintén segíti olyan zsírban oldódó
környezeti méreganyagok semlegesítését, mint például az oldószerek, gyomirtók,
fungicideket, policiklusos aromás szénhidrogének és lipid-peroxidok. A glutation-
konjugáció csökkent kapacitása megnövelheti a szervezetünkre nehezedő toxikus terhet
és fokozhatja az oxidatív stresszt. A glutation-S-tranferáz védelmet nyújt az oxidatív
stressz ellen (különösen azáltal, hogy redukálja a hidrogén-peroxidot és regenerálja az
oxidált C- és E-vitaminokat).
A glutation nagyon fontos antioxidáns és rákellenes szer szervezetünkben. Termeléséhez
olyan aminosavak, mint a cisztein, glutaminsav és glicin jelenléte szükséges. A
glutationszintek növekedését elősegítő tápanyagok közé tartoznak a C-vitamin, az alfa-
liponsav, a tejsavófehérje, valamint a glutamin és a metionin aminosav.

A zsírban oldódó vegyületek eltávolítása a glutation megfelelő szintjétől függ, ami viszont
a metionin és cisztein mennyiségének a függvénye. Ha a mérgező vegyületek szintje
növekszik, akkor a szervezet több metionint használ a cisztein és a glutation
szintéziséhez. A metionin és a cisztein védő hatással bír a glutationra, és megakadályozza
annak kimerülését a toxikus túlterhelések során. Ez viszont védi a májat a mérgező
vegyületek káros hatásaitól, és elősegíti azok eliminációját.
A méreganyagoknak való nagyfokú kitettség gyorsabban használja el a glutationt, mint azt
a szervezet gyártani és az elfogyasztott ételekből felvenni képes. Ez növeli a toxinok által
kiváltott betegségek iránti fogékonységot, amilyen pl. a rák, különösen, ha a méregtelenítő
rendszer 1. fázisa nagyon aktív. A glutationhiány miatt bekövetkező betegségek nem
ritkák. Ezt a hiányt kiválthatják olyan elváltozások, amelyek növelik a glutation iránti
szükségletet, vagy az is, ha a szintéziséhez szükséges tápanyagok hiányoznak, illetve ha
olyan betegség áll fenn, ami megakadályozza a glutation termelődését.
A dohányzás növeli a glutation elhasználódásának ütemét, mind a nikotin méregtelenítése
által, mind pedig a füstben levő toxinok okozta szabadgyökök semlegesítése révén. Ha
dohányzik, hagyja abba! Kerülje a gyomirtókat, a gombaölő szereket, a rovarirtókat és az
ipari oldószereket.
A glutation a következő két forrásból érhető el: étellel való bevitel ill. a szervezetben való
szintézis. Az ételekben lévő glutation (friss gyümölcsökben, zöldségekben, főtt húsokban
és halakban található) a bélben jól felszívódik, és úgy tűnik, hogy nem befolyásolják az
emésztési folyamatok. Fogyasszon színes zöldségeket és gyümölcsöket, C-vitamint, N-
acetil-ciszteint és máriatövist. Egyen bőségesen keresztesvirágú zöldséget (brokkoli,
karfiol, kelkáposzta, káposzta, kínai kel, stb.) és hagymaféléket (hagyma, fokhagyma,
mogyoróhagyma, stb.). E-vitamin szedése is hasznos lehet.
Az élelmiszerekben lévő glutation hatékonyan szívódik fel a vérbe. Ugyanez
azonban nem mondható el annak étrendkiegészítő formájában való bevitelénél.
Acetiláció
Ezen az útvonalon acetil-Co-A kapcsolódik a toxinokhoz, hogy ezáltal a máj kevésbé

ártalmas és könnyen eltávolítható formába alakítsa őket. Annak érdekében, hogy ez az
útvonal optimálisan működjön, B5-vitaminra (pantoténsav), tiaminra (B1) és C-vitaminra
van szükség.
A toxinok konjugációja acetil-CoA-val az elsődleges módszer arra, hogy a szervezet a

szulfonamid tartalmú gyógyszereket semlegesítse. Ez a rendszer, úgy tűnik, különösen
érzékeny a genetikai különbözőségekre. Azok, akik rossz acetilációs képességekkel
rendelkeznek, sokkal érzékenyebbek a szulfonamid tartalmú gyógyszerekre és egyéb
antibiotikumokra.
Az acetiláció az aromás aminokat tartalmazó vegyületek, mint például a hisztamin, a
szerotonin, a PABA, a P-amino-szalicilsav, az anilin és a prokainamid legfőbb lebontási
útja. Ezenkívül kéntartalmú amidok, alifás aminok és komplex hidrazinszármazékok
útvonala is egyben.
Az N-acetil transzferáz számos környezeti toxint semlegesít, ideértve a dohányfüstöt és a
kipufogógázokat. A lakosság egy része - akár 50% is lehet - lassú acetilátor. Ez a fokozott
kémiai érzékenységgel rendelkező embereknél a 80%-ot is elérheti. Az az álláspont velük
kapcsolatban, hogy az N-acetil-transzferáz (NAT) aktivitásuk csökkent, és ez
meghosszabbítja a gyógyszerek és más mérgező vegyi anyagok hatását, ezáltal növelve
azok toxicitását. A lassú acetilátorok szervezetében felgyülemlenek a toxinok, a gyors
acetilátorok pedig olyan gyorsan kapcsolják hozzá az acetilcsoportokat a toxinokhoz,

hogy hibákat vétenek közben. Mind a lassú, mind a gyors acetilátoroknál nagyobb a
toxikus túlterhelés kockázata, ha a környezetből származó méregenyagokkal találkoznak.
Ha a toxinoknak való kitettség csökken, a kockázat is mérséklődik. Úgy tűnik, hogy a
húgyhólyagrák áll a legközvetlenebb összefüggésben az alacsony acetilációs
képességekkel.
Hogyan csökkentheti a kockázatokat: Ha dohányzik, hagyja abba! A tüdőrák kockázata
a dohányosok esetében lényegesen magasabb, mint a normál NAT aktivitással
rendelkező személyeknél. Még az alkalmi vagy passzív dohányzás is káros.
A legtöbb zöldség és gyümölcs, de különösen a keresztesvirágúak (brokkoli, kelbimbó,

karfiol, vízitorma, káposzta), a fokhagyma, a hagyma, a szója, a szőlő és a bogyós
gyümölcsök fogyasztása fokozza a 2. fázis hatékonyságát, s ezzel az acetilációt is.
Aminosav konjugáció
Ezen az útvonalon a toxinok aminosavval történő konjugálása történik. Az itt használt

aminosavak közé tartozik a glicin, a taurin és a glutamin, de az arginin és az ornitin is.
Ezek az aminosavak segítenek a környezetünkből származó számos mérgező vegyi
anyag (ún. xenobiotikum) kiválasztásában. Az aminosavak fehérjében gazdag élelmi-
szerekben találhatók, a fentiek miatt fontos megfelelő mennyiségben fogyasztanunk őket.
Acilezés (peptidkonjugáció aminosavakkal)
Az acilezés acil-Co-A-t használ glicin, glutamin és taurin aminosavval együtt. Az epesavak

glicinnel vagy taurinnal való konjugálása a májban alapvető fontosságú e potenciálisan
mérgező vegyületek hatékony eltávolításában. Ha az acilezés a szennyezőanyagok
magas szintje miatti túlterheltség következtében zavart szenved, az csökkenti az epe
mennyiségét a gyomor-bélrendszerben, ami a lipidek és a zsíroldékony vitaminok rossz
asszimilációjához és a koleszterin sérült metabolizmusához vezet.
Glicinációs útvonal
A szalicilátok és a benzoát elsősorban glicinezés útján semlegesítődnek. A benzoát
számos élelmiszerben jelen van, és széles körben használják tartósítószerként. A glicin
konjugációs útvonalon keresztül sok más anyag is detoxikálódik. A xenobiotikus
túlterheléssel és környezeti toxicitással küzdő betegek jellemzően nem rendelkezhetnek
elegendő mennyiségű glicinnel ahhoz, hogy megbirkózzanak a bennük lévő toxinok
mennyiségével.
A hepatitisben, alkoholos májbetegségekben, karcinómákban, krónikus ízületi
gyulladásban, pajzsmirigy-alulműködésben, terhességi toxémiában és kémiai túlérzékeny-
ségben szenvedők szervezetében általában rosszul működik az aminosav konjugációs
rendszer. Például a benzoátkiválasztási teszt esetén (amikor a szervezet
benzoátméregtelenítő képességét mérik: a benzoát glicinhez való hozzákapcsolása által
hippursav keletkezik, amit a vesék kiválasztanak) a májbetegségben szenvedőknél a
kiválasztási ráta 50%-a az egészséges embereknél mért értékeknek.
Még a látszólag egészséges felnőtteknél is nagy különbség van a glicin konjugációs
útvonal aktivitásában. Ez nemcsak a genetikai különbözőségeknek köszönhető, hanem
attól is függ, hogy mennyire hozzáférhető a glicin a májban. Az alacsony fehérjetartalmú
étrendben kevés a glicin és a konjugációhoz használt egyéb aminosav. Ez akkor is
előállhat, ha a toxinoknak való krónikus kitettség miatt kimerül a szintjük.
A toluol, a legnépszerűbb ipari szerves oldószer, a májban benzoáttá alakul át, melyet az
aszpirinhez és más szalicilátokhoz hasonlóan glicinnel való konjugáció (glicinálás) útján
kell kiméregteleníteni. Aszpirintúladagolás esetén nagy adag glicint és N-glicil-glicint

használnak. A benzoát számos élelmiszerben jelen van, széles körben használják mint
tartósítószer.
A glicin alapvetően egy általánosan előforduló aminosav, de a taurin szintézisének
képességét korlátozhatja a cisztein-szulfonsav-dekarboxiláz enzim alacsony aktivitása. Ezt
az enzimet károsíthatják közvetlenül a szennyező anyagok, de a túlterhelés / túlzott
használat is, ami kimerülést eredményez.
Mind a taurin, mind a glicinfüggő reakciók lúgos pH-t igényelnek: 7,8-8,0. A

környezetvédelmi orvostudomány szakemberei nátrium- és kálium-bikarbonát
adagolásával lúgosíthatják a túl savas betegeket e reakciók megkönnyítése érdekében.
Metiláció
A toxinok metilcsoporttal történő konjugálását foglalja magában. Ez az útvonal szolgál

számos szteroid hormon méregtelenítésére, beleértve az ösztrogént is. A metionin
irányítja, mint alapvető aminosav, és helyes működéséhez olyan kofaktorokra van
szükség, mint a B12-vitamin, a folát (B9) és a kolin. A metiláció végül hasznosítható
szulfátot eredményez a molibdén (nyomelem) segítségével.
A szulfoxidáció a mérgező szulfitmolekulákat szulfáttá alakítja molibdén segítségével. Ez
a metilációs folyamat utolsó része. A szulfitok olyan vegyületek, amelyeket bizonyos
élelmiszerekhez adnak, hogy megőrizze a frissességét. Gyakran megtalálhatók borokban,
aszalt gyümölcsökben, szárított élelmiszerekben, fűszerekben és salátaöntetekben.
Számos étterem alkalmazza őket a salátabárjában. Ironikus módon a szulfitokat, amelyek
nagyon allergizálóak lehetnek és zavarhatják a légzést az arra érzékenyeknél, bizonyos
asztmás gyógyszerekhez is felhasználják.
A metiláció során a toxinokhoz metilcsoportokat kapcsol hozzá a szervezetünk. A

méregtelenítéshez használt metilcsoportok többsége S-adenozil-metioninból (SAM)
származik. Az SAM-t a metionin aminosavból állítjuk elő, melyhez olyan tápanyagokra van
szükség, mint a kolin, a B12-vitamin és a folát. A SAM képes inaktiválni az ösztrogént
(metiláción keresztül), ami a metionin alkalmazását indokolhatja túl magas ösztrogénszint
esetén, pl. PMS-ben. Az SAM ösztrogén-indukálta cholestasist (epeelfolyás csökkenése
vagy annak teljes megszűnése) megelőző hatását terhes ill. orális fogamzásgátlókat
szedő nőkön bizonyították. Az ösztrogénkiválasztás elősegítésében betöltött szerepe
mellett a metioninról azt is kimutatták, hogy növeli a membránfluiditást, amit pedig az
ösztrogének tipikusan csökkentenek, ezáltal számos tényezőt helyreállít, amelyek
elősegítik az epefolyást. A metionin a lipidek májba történő és májból való áramlását is
segíti. Emellett számos kéntartalmú vegyület fő forrása, pl. a ciszteinnek és a taurinnak is.
William Rae, környezetvédelmi orvostudományi szakember szerint a kémiailag érzékeny
emberekben leginkább zavart szenvedett folyamat S-adenozil-L-metonin-függő enzimek
által katalizált metilációs reakciókat foglal magába. A metionin a fő metildonor az aminok,
fenolok, tiolok, noradrenalin, adrenalin, dopamin, melatonin, L-dopa, hisztamin, szerotonin,
piridin, szulfitok és hipokloritok méregtelenítéséhez és olyan vegyületekké alakításához,
melyek aztán a tüdőn keresztül kerülnek kiválasztásra. Metionin szükséges a hipoklorit
reakció méregtelenítéséhez. A metil-transzferáz enzim aktivitása magnéziumfüggő, és
mivel a magnéziumhiány igen gyakori, ezen tápanyag pótlása már önmagában is gyakran
stabilizálja a kémiai túlérzékenységgel rendelkező betegek állapotát.
A katechol-O-metil-transzferáz (COMT) az az enzim, amely elsődlegesen felelős a
dopamin, az adrenalin és a noradrenalin neurotranszmitterek lebontásáért. A katechol-O-
metil-transzferáz inaktiviálja a katecholaminokat, a katechol ösztrogént és a katechol
gyógyszereket, például az L-DOPA-t. A COMT polimorfizmusa kisebb COMT aktivitást
eredményez, ezáltal csökkentve ezeknek a vegyületeknek a lebomlását. Egyes

neuropszichiátriai rendellenességeknek, az ösztrogénmetabolizmus sérülésének, a
fájdalommal szembeni fokozott érzékenységnek és a késői megjelenésű alkoholizmusnak
a kockázata nőhet. Megjegyzés: Az epinefrin ugyanaz, mint az adrenalin, és a
norepinefrin megegyezik noradrenalinnal.
Hogyan csökkentse a kockázatokat:: kerülje a túlzott alkoholfogyasztást; kérjen
segítséget, ha az alkoholfogyasztás egészségügyi problémává nőtte ki magát Önnél.
Minimalizálja a tartós mentális és környezeti stresszt (a stresszhormonok lebontásához
COMT enzimre van szükség, így csökkenthetik az ösztrogénvegyületek metilációját).
Gondoskodjon a B-vitaminok, a magnézium és a fehérjék megfelelő beviteléről.
A máj egyéb funkciói részletesen
A vér szűrése
A máj egyik fő funkciója a vér szűrése. Percenként csaknem 2 liter vér halad keresztül a
májon méregtelenítési célból. A toxinok kiszűrése rendkívül fontos, mivel a bélből
származó vér nagy mennyiségben tartalmaz baktériumokat, bakteriális eredetű
endotoxinokat, antigén-antitest komplexeket és más egyéb mérgező anyagokat. Ha
májunk megfelelően működik, már az első áthaladás során képes a vérből kiszűrni a
baktériumok és egyéb toxinok 99% -át. Ha azonban károsodott, például az alkoholistáknál,
a toxinok több mint 10-szer olyan hosszú ideig keringenek s haladnak át rajta.
Szulfoxidáció
A szulfoxidáció az a folyamat, amellyel a gyógyszerekben és az élelmiszerekben lévő
kéntartalmú molekulák metabolizálódnak. Így távolítja el szervezetünk a szulfit tartalmú
adalékanyagokat is, melyeket számos élelmiszer és gyógyszer tartósítására használnak.
A szulfitokat széles körben használják pl. burgonyasalátához tartósítószerként,
salátabárokban, hogy a zöldségek friss megjelenését megőrizzék, aszalt gyümölcsöknél (a
szárított sárgabarack megtartja narancssárga színét) és néhány gyógyszernél. Normális
esetben az ún. szulfit-oxidáz enzim a szulfitokat biztonságosabb szulfátokká átalakítja át,
amik ezután a vizeleten keresztül ürülnek. Azoknak az embereknek a vizeletében, akiknél
a szulfoxidációs rendszer rosszul működik, emelkedett a szulfit és a szulfát aránya.
Spárgafogyasztás után a vizeletben jelentkező erős szag érdekes jelenség, mert míg
Kínában nem is ismerik, a becslések szerint a franciák 100%-a érzi azt (az Egyesült
Államokban pedig minden második felnőtt tapasztalja). Ez egy kiváló példa arra, milyen
genetikai különbözőségek lehetnek a májméregtelenítés működésében. Azok, akik rosszul
működő szulfoxidációs méregtelenítő útvonallal rendelkeznek, érzékenyebbek a
kéntartalmú gyógyszerekre és a kén- vagy szulfitadalékokat tartalmazó élelmiszerekre. Ez
különösen fontos az asztmás betegek számára, akik életveszélyes reakciókat
produkálhatnak ezekre az adalékokra. A molibdén segíthet a vizeletükben emelkedett
szulfit / szulfát aránnyal rendelkező asztmásoknak, mert a szulfit-oxidáz enzim működése
ettől a nyomelemtől függ.
Epekiválasztás
A máj második méregtelenítési folyamata az epe szintézisét és kiválasztását foglalja
magába, ami által a módosított toxinok végül eltávolításra kerülnek. A máj naponta kb. 1
liter epét termel, amely egyfajta hordozóként szolgál sok mérgező anyag számára, amik
így a belekbe ürülnek. Az ott lévő rostok elnyelik az epét és annak toxikus tartalmát, így
azok kiválasztódnak. Az alacsony rosttartalmú étrend azonban azt eredményezi, hogy a
toxinok nem kötődnek meg megfelelően és így újra felszívódnak. Ez a probléma még

súlyosabbá válik, ha a bélben lévő baktériumok ezeket a toxinokat még károsabb
formákká alakítják át.
Ha akadályozott az epe ürülése, a toxinok tovább maradnak a májban. Az epepangásnak
(cholestasis) számos oka lehet, ideértve az epevezeték elzáródását és a májban történő
epeáramlás csökkenését. Az epevezetékek elzáródásának leggyakoribb okai az
epekövek. Óvatosan becslések szerint jelenleg az Egyesült Államokban 20 millió
embernek van epeköve. A 40 évesnél idősebb nők 20%-ának, a férfiak 8%-ának találtak
epeköveket biopsziás vizsgálat során, és évente mintegy 500 000 epehólyagot távolítanak
el epekövek miatt műtéti úton az Egyesült Államokban. Az epekövek gyakorisága az
USA-ban a magas zsír- és alacsony rosttartalmú étrenddel van összefüggésben. A
legtöbb amerikai így étkezik.
A májon belüli epeáramlás károsodását számos szer és körülmény okozhatja. Ezeknél a

rendellenességeknél gyakran emelkedettek a laborvizsgálatokban mért májfunkciós
értékek (szérum bilirubin, alkalikus foszfatáz, SGOT, LDH, GGTP stb.), ami
sejtkárosodásra utal. Nem elég azonban önmagában csak ezekre a tesztekre támaszkodni
a májfunkció értékelése céljából, hiszen sok májfunkciós probléma kezdeti vagy
szubklinikai állapotában a laboratóriumi értékek normálisak maradnak.
Főbb tünetek, amikre az enzimatikus károsodással rendelkező emberek
panaszkodnak: fáradtság; általános rossz közérzet; emésztési zavarok; allergiák és
kémiai érzékenység; premenstruációs szindróma; székrekedés.
Az epepangás és a csökkent májfunkció leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás. Néhány
különösen érzékeny embernél mindössze 30 ml alkohol is okozhat májkárosodást, ami
zsírlerakódást eredményez a májban. Ez valamennyi aktív alkoholistánál tapasztalható.
A SAM formájában adott metioninról kimutatták, hogy hasznosnak bizonyul az epepangás
két leggyakoribb okának, a túl magas ösztrogénszintnek (orális fogamzásgátló szedése,
xenoösztrogének vagy terhesség miatti túlzott ösztrogénterhelés) és a Gilbert-kórnak a
kezelésében.
Epekövek
A „zsírmáj” az 50 év felettiek több mint 50% -át érinti! Gyakori okok: helytelen táplálkozás,
túlzott alkoholfogyasztás, gyógyszerekkel és mérgező vegyi anyagokkal szembeni
nemkívánatos reakciók, vírusos hepatitis. Az epehólyag-műtét a leggyakoribb operáció
Észak-Amerikában. Minden évben több mint félmillió Egyesült Államokbeli ember és több
mint ötvenezer kanadai veti alá magát epekövek miatt epehólyagműtétnek. Az emberek
90%-ának van epeköve. 80%-uk nem is tudja róla. Gyermekeknél ez az arány 50%. Az
epekövek kb. 80%-a nem mutat tüneteket, és akár évekig is „csendben” maradhat.
Hol kezdjem?
A méregtelenítés egyik legfontosabb alapelve, hogy először meg kell tisztítani a
bélrendszert és visszaállítani annak normális flóráját a kórokozók felszámolása és a jó
baktériumok visszatelepítése (probiotikumok szedése) révén. Először lent kell tisztítani, s
csak azután lehet fent. Különben folyamatosan piszkos víz fog áramolni a bélből a májába,
ebbe a tiszta vegyi üzembe. Ez egy gyakori oka az ún. méregtelenítési betegségeknek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy először székletvizsgálatot végeztetünk a bélrendszer
mikroflórájára vonatkozóan. Ezután jönnek az ismert béltisztítási elvek:
Először is gyomtalanítson (távolítsa el problémás ételeket és a kórokozókat), majd
vessen (megfelelő probiotikumok használatával), és utána tápláljon (egyen
szervezetének hasznos élelmiszereket).

Sok embernél alakul ki „szivárgó bél szindróma”, mire a betegség megjelenik, s így a
kezdeti, gyomlálási fázisban gyakran a bélhámot is regenerálni kell olyan anyagok
használatával, mint a glutamin, a DLG (glicirrizintől mentesített édesgyökér, amiből már
eltávolították a kortizollebontást gátló összetevőket) és a hashajtó hatásától megfosztott
aloe. Jó példa lehet egy ilyen termékre a Metagenics „Glutagenics” nevű készítménye.
Először is hozza rendbe a bélrendszerét, mielőtt májműködést segítő szereket kezd
szedni. Ez egy fontos lépés, ne hagyja ki!
Másik lényeges dolog a méregtelenítő program megkezdése előtt, hogy biztosítsa

megfelelő anyagcserét azáltal, hogy foglalkozik a mellékvesék és a pajzsmirigy
állapotával. A testhőmérséklete jelzi, hogy milyen jól működnek a mellékvese- és
pajzsmirigyhormonok a receptorok szintjén. A jó egészség érdekében a napi átlaghőnek
(szájban mérve napi háromszor: kb. 9, 12 és 15 órakor) 37 °C-nak kell lennie és stabil kell,
hogy legyen. Ha egyik nap magasabb, másik nap alacsonyabb, akkor az mellékvese-
problémákat jelez - mivel ők szabályozzák a belső hőmérséklet stabilitását. Ha
alacsonyak, de állandók az értékek, az pajzsmirigyproblémákat jelent - mivel a
pajzsmirigyhormonok (különösen a T3) emelik a hőmérsékletet. A mellékvesék nyáltesztje
(DiagnosTechs Labs), a hőmérsékletmérés és a pajzsmirigy laborvizsgálata segíteni fog
Önnek kitalálni, hogy ezek a mirigyek megfelelő mennyiségben termelnek-e hormonokat
annak érdekében, hogy szervezetét egészségesen tartsák.
A pajzsmirigy laborvizsgálata a mirigy hormonkibocsátását fogja mérni (mennyi hormont
választott ki a pajzsmirigy a vérbe), miközben a testhőmérséklet a hormonok hatékony-
ságát fogja mérni receptorszinten, vagyis hogy valójában azt teszik-e, amit tenniük kell.
Összefoglalva:
 Kezdje a gyomor-bél traktussal. Csináltasson székletvizsgálatot, használjon

probiotikumokat, táplálkozzon megfelelően és használjon kiegészítőket, hogy
meggyógyítsa a beleit.
 Vegye szemügyre a hormonális rendszert. Fontos: először a mellékveséken
dolgozzon, utána menjen tovább a pajzsmirigy irányába, hogy a testhőmérsékletét
feltornázza 37 °C-ra és azt stabilan tudja is tartani.
 Foglalkozzon a májműködés útvonalaival, ha szükséges (a fentiek szerint), és:
 Folytassa a méregtelenítést a nemkívánatos fémek eltávolítása érdekében, pl. szájon
át alkalmazott kelátorok segítségével

Érdekes tények:
 Dr. William Rae, a dallas-i Environmental Health Centre-től azt mondja, hogy a kémiai
túlérzékenységgel rendelkező betegek közül a legsúlyosabbaknál a méreganyag-
terheltségen és a tápanyaghiányon felül nemcsak a szennyezőanyag elleni enzimek
szintjei abnormálisan alacsonyak, hanem bizonyos esetekben antitesteket is
termelnek a citokróm P450 enzimrendszer ellen, és ezek gátolhatják vagy csökkentik
annak hatékonyságát.
 Környezetvédelmi orvostudományi szakemberek úgy találták, hogy a kémiai

túlérzékenységgel küzdő betegek közel 35%-ának intracelluláris kénhiánya van. Ez
nemcsak az egyes kéntartalmú és egyéb toxikus vegyületek méregtelenítését
akadályozhatja, hanem az olyan élelmiszerekből, mint a manióka és a mandula,
valamint a dohánytermékekből származó cianiddal való találkozás káros hatásait is
fokozhatja. A Leber-szindrómában (öröklődő betegség) szenvedőknél genetikai hiba
keletkezett a cianid-méregtelenítés folyamatában, s ez azonnali, tartós vaksághoz
vezet már a cianiddal kis mennyiségben való első találkozás esetén is (pl. cigaretta).
 Az Egyesült Királyságban kapható számos komplex ásványianyag étrendkiegészítő

mellőzi a vasat és a rezet olyan megfontolásból, hogy az emberek már így is már túl
vannak terhelve ezekkel az anyagokkal. Ha viszont ez nem áll fenn, egy
kiegyensúlyozatlan étrendkiegészítő egyes ásványok kimerülését idézheti elő. A
dallas-i Environmental Health Centre azt állapította meg, hogy a méregtelenítő
folyamat részeként a vasraktárak feltöltését célzó intravénás infúziók drámai javulást
eredményeznek a kémiai túlérzékenységgel rendelkező betegeknél. Úgy tűnik, hogy a
réz is segít katalizálni a citokróm enzimrendszereket. (Figyelem: a vas és a réz ön-
kényes szedésével kapcsolatban óvatosság javasolt, hogy elkerüljük a túladagolást.)
 Habár a máj mikroszomális rendszere a xenobiotikumok oxidációjának elsődleges

helyszíne, a citokróm P450 rendszer más olyan szövetekben is megtalálható, amelyek
ki vannak téve a környezetből érkező vegyületeknek: bőr, tüdő, gyomor-bél traktus,
vesék, placenta, corpus luteum (sárgatest), limfociták, monociták, a tüdő alveoláris
makrofágjai, mellékvesék, herék és az agy; mind a mitokondriumjaikban, mind pedig a
sejtmagot körülvevő membránban.
 Alaposan öblítse le az elmosogatott edényeket. Az oldószerek és a mosó- /

mosogatószerek áthatolhatnak a sejtmembránon és károsíthatják a sejt belsejét.
 A B3-vitaminról kimutatták, hogy felgyorsítja az aldehidek kiválasztását néhány kémiai

túlérzékenységgel rendelkező betegnél.
 A molibdén, bár esszenciális tápanyag, versenyez a szulfáttal a fontos PAPS enzim

aktiválási lépcsőjében, s így csökkentheti a szulfátszintet és károsíthatja a szulfatációs
képességet. A környezetvédelmi orvostudományi szakemberek arra figyelmeztetnek,
hogy a molibdénpótlás ellenjavallt a csökkent szulfatációs képességű egyéneknél.
 A grapefruit-ban található naringenin anyag jelentősen képes gátolni az I. fázisú

méregtelenítést, ahogy maga a grapefruit is. Ez klinikailag hasznos lehet olyan
helyzetekben, ahol az I. fázis aktivitása túl magas (ha azt a táplálkozási terapeutáknál
elérhető májfunkciós tesztek mutatják).
 A mérgező vegyi anyagoknak, gyógyszereknek és más xenobiotikumoknak (idegen

anyagoknak) kitett személyek bizonyos vitaminok iránti szükségletei megnövekednek.
Funkcionális tápanyagvizsgálat keretében véletlenszerűen megmérték 333, környezeti
anyagokra érzékeny betegnél a B1, B2, B3, B6, B12 vitaminok és a folát, valamint az
A, D, C-vitamin és a béta-karotin szérumbeli szintjét, még a kezelést megelőzően.

A következő eredményeket kapták: 57,8%-nál volt kimutatható B6-vitaminhiány,
37,7%-uk D-vitaminhiányos volt, 34,9% szervezetében kevés volt a B2-vitamin,
32,2%-nél a folát, 27,7%-uknak C-vitaminhiánya volt, 21,4%-nál a niacin volt kevés,
14,9%-nál a B12, 5,6%-nál pedig a béta-karotin. (Ross GH et al: Evidence for vitamin
deficiencies in environmentally-sensitive patients. Clinical Ecology 6(2):60-6, 1989.)
IRODALOM – MÁJ I. FÁZIS

1. Ross A. McKinnon and Michael E. McManus (1996). Localization of Cytochromes P450 in Human
Tissues: Implications for Chemical Toxicity, Pathology, 28, 148 - 155.
2. Michael Murray and Gordon F. Reidy (1990). Selectivity in the Inhibition of Mammalian Cytochromes P450
by Chemical Agents, Pharmacological Reviews, 42/2, 85 -101.
3. Uwe Fuhr, Kristina Klittich & A. Horst Staib (1993). Inhibitory effect of grapefruit juice and its bitter
principle, naringenin, on CYP1A2 dependant metabolism of caffeine in man.
4. MA Kall and J Clausen (1995). Dietary effect of mixed function P450 1A2 activity assayed by estimation of
caffeine metabolism in man, Human & Experimental Toxicology, 14, 801 - 807.
5. F Peter Guengerich (1995). Influence of nutrients and other dietary materials on cytochrome P-450
enzymes, Am J Clin Nutr, 61 (suppl), 651S - 8S.
6. Karl Ludwig Rost, MD, and Ivar Roots, MD (1993). Accelerated caffeine metabolism after omeprazole
treatment is indicated by urinary metabolite ratios: Coincidence with plasma clearance and breath test,
Clinical Pharmacology & Therapeutics, 55/4, 402-411.
7. F Peter Guengerich (1995). Influence of nutrients and other dietary materials on cytochrome P-450
enzymes, AM J Clin Nutr, 61(suppl), 651S-8S.
8. Yan Li, Erija Wang, Chris J. Patten, Laishun Chen, and Chung S. Yang (1994). Effects of Flavonoids on
Cytochrome P450-Dependent Acetamophen Metabolism in Rats and Human Liver Microsomes, Drug
Metabolism and Disposition, 22/4, 565-571.
9. Werner Kalow, MD and Bing-Kou Tang, PhD (1991). Caffeine as a metabolic probe: Exploration of the
enzyme-inducing effect of cigarette smpking, Clin Pharmacol Ther, 49/1, 44-48.
10. Atholl Johnston (1995). Effect of grapefruit juice on cyclosporin concentration, The Lancet, 346, 122-123.
11. Gary C Yee, Denise L Stanley, Lisa J Pessa, Teresa Dalla Costa, Susan E Beltz, Jorge Ruiz, David T
Lowenthal (1995). Effect of grapefruit juice on cyclosporin concentration, The Lancet, 345, 955-956.
12. J A G Agundez, M C Ledesma, Prof J Benitez, J M Ladero, A Rodriguez-Lescure, E Diaz-Rubio, M Diaz-
Rubio (1995). CYP2D6 genes and risk of liver cancer, The Lancet, 345, 830-831.
13. Agneta Rannug, PhD, Anna-Karin Alexandrie, BSc, Irene Persson, BSc, Magnus Ingelman-Sundberg,
PhD, BScM (1995). Genetic Polymorphism of Cytochromes P450 1A1, 2D and 2E1: Regulation and
Toxicological Significance, JOEM, 37/1, 25-36.
14. Daniel W. Nebert, David R. Nelson, Minor J. Coon, Ronald W. Eastbrook, Rene Feyereisen, Yoshiaki
Fujii-Kuriyama, Frank J. Gonzalez, F. Peter Guengerich, Irwin C. Gunsalus, Eric F. Johnson, John C. Loper,
Ryo Sato, Michael R. Waterman and David Waxman (1991). The P450 Superfamily: Update on New
Sequences, Gene Mapping, and Recommended Nomenclature, DNA and Cell Biology, 10/1, 1-14.
15. Brent A. Neuschwander-Tetri, MD (1995). Common blood tests for liver disease. Which ones are most
useful? Postgraduate Medicine, 98/1, 49-63.
16. Ross A. McKinnon and Michael E. McManus (1996). Localisation of Cytochromes P450 in Human
Tissues: Implications for Chemical Toxicity, Pathology, 28, 148-155.
17. Yan Li, Erija Wang, Chris J. Patten, Laishun Chen, and Chung S. Yang (1994). Effects of Flavonoids on
Cytochrome P450-Dependant Acetaminophen Metabolism in Rats and Human Liver Microsomes, Drug
Metabolism and Disposition, 22/4, 566-571.
18. Nathalie Roland, Lionelle Nugon-Baudon, Jean-Pierre Flinois and Philippe Beaune (1994). Hepatic and
Intestinal Cytochrome P-450 Glutathione-S-Transferase and UDP-Glucuronosyl Transferase Are Affected by
Six Types of Dietary Fibre in Rats Inoculated with Human Whole Fecal Flora, J Nutr., 124, 1581-1587.
19. K. D. R. Setchell, Mary Beth Welsh, Marquelle J. Klooster and W. F. Balistreri (1987). Rapid High-
Performance Liquid Chromatography Assay for Salivary and Serum Caffeine Following an Oral Load,
Journal of Chromatography, 385, 267-274.
20. William D. Parsons, MD, and Allen H. Neims, MD., PhD. (1978). Effect of smoking on caffeine clearance,
Clin Pharmacol Ther., 24/1, 40-45. 21. Steven N Lichtman, John Keku, John H. Schwab, and R. Balfour

Sartor (1991). Hepatic Injury Associated With Small Bowel Bacterial Overgrowth in Rats Is Prevented by
Metronidazole and Tetracycline, Gastroenterology, 100, 513-519.
IRODALOM – MÁJ II. FÁZIS

1. Tory M. Hagen, Grazyna T. Wierzbicka, Barbara B. Bowman, Tak Yee Aw, and Dean P. Jones (1990).
Fate of dietary glutathione: disposition in the gastrointestinal tract, Am J. Nutr., 259, G530-G535.
2. A. J. Hutt, J. Caldwell and R. L. Smith (1986). The metabolism of aspirin in man: a population study,
Xenobiotica, 16/3, 239-249.
3. Gerhard Levy (1986). Sulfate conjugation in drug metabolism: role of inorganic sulfate, Federation
Proceedings, 45/8, 2235-2240.
4. Margie L. Clapper, Christine E. Szarka, Gordon R. Pfeiffer, Todd A. Graham, Andrew M. Balshem, Samuel
Litwin, Eric B. Goosenberg, Harold Frucht, and Paul F. Engstrom (1997). Preclinical and Clinical Evaluation
of Broccoli Supplements as Inducers of Glutathione S-Transferase Activity, Clinical Cancer Research, 3, 25-
30.
5. Sonia M. F. De Morais, Jack P. Uetrecht, and Peter G. Wells (1992). Decreased Glucoronidation and
Increased Bioactivation of Acetaminophen in Gilbert's Syndrome, Gastroenterology, 102, 577-586.
6. M Thomas Heafield, Simon Fearn, Glyn B. Steventon, Rosemary H. Waring, Adrian C. Williams and
Steven G. Sturman (1990). Plasma cysteine and sulphate levels in patients with Motor neurone, Parkinson's
and Alzheimer's disease, Neuroscience Letters, 110, 216-220.
7. A. Temellini, S. Mogavero, P.C. Giulianotti, A. Pietrabissa, F. Mosca and G. Pacifici (1993). Conjugation of
benzoic acid with glycine in human liver and kidney: a study on the interindividual variability, Xenobiotica,
23/12, 1427-1433.
8. M. M. Reicks and D. Crankshaw (1993). Effects of D-limonene on hepatic microsomal monooxygenase
activity and paracetamol-induced glutathione depletion in mouse, Xenobiotica, 23/7, 809-819.
9. Marion Man-Ying Chan, Chi-Tang Ho, Hsing-I Huang (1995). Effects of three dietary phytochemicals from
tea, rosemary and turmeric on inflammation-induced nitrite production, Cancer Letters, 96, 23-29.
10. Elizabeth A. Offord, Katherine Mace, Ornella Avanti, Andrea M. A. Pfeifer (114). Mechanisms involved in
the chemoreceptive effects of rosemary extract studied in human liver and bronchial cells, Cancer Letters,
114, 275-281.
11. Seif O Shaheen, Jonathan A C Sterne, Christina E Songhurst, Peter G J Burney (2000). Frequent
paracetamol use and asthma in adults, Thorax, 55, 266-270.
12. Chandradhar Dwivedi, Wendy J. Heck, Alan A. Downie, Saroj Larroya, and Thomas E. Webb (1990).
Effect of Calcium Glucarate on ß-Glucoronidase Activity and Glucarate Content of Certain Vegetables and
Fruits, Biochemical Medicine and Metabolic Biology, 43, 83-92.
Internetes források :
https://www.livingnetwork.co.za/chelationnetwork/food/liver-detox-pathways/
http://www.positivehealth.com/articles/weight-loss/548
http://www.articlesbase.com/diseases-and-conditions-articles/an-integrative-approach-to-
the-prevention-and-treatment-of-postpartum-depression-ppd-and-postpartum-anxiety-
disorder-ppa-3002403.html
http://www.life-enthusiast.com/index/Articles/Cabot/Liver_Detoxification
http://phyto-homeopathy.blogspot.com/2007/04/blog-post_8689.html
http://gut.bmj.com/content/58/12/1690.abstract
http://www.biomatrixone.com/support_liver.html
http://www.suite101.com/content/foods-that-detox-the-liver-a145910
http://tuberose.com/Liver_Detoxification.html

Mellékletek

Szójegyzék
Forrás: http://www.digitalnaturopath.com/treat/T355089.html
Aminosav: nitrogéntartalmú szerves sav, melyekből a szervezet fehérjéket épít. A

huszonkét ismert aminosav közül nyolc „esszenciálisnak” tekinthető, ezeket táplálékkal
kell bevinni, mert a szervezet nem tudja őket előállítani.
Cisztein: egy nem esszenciális aminosav, de azzá válhat bizonyos betegségekkel vagy
táplálkozási hiányosságokkal rendelkezők esetében. A cisztein egy kéntartalmú aminosav,
mely antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Fontos a keratin szintéziséhez, ami a
bőrben, a hajban és a körmökben található fehérje. A cisztein emellett a koenzim A-nak és
a glutationnak is fontos összetevője.
C-vitamin: aszkorbinsavnak is nevezik. Vízben oldódó antioxidáns, nélkülözhetetlen a
szervezet egészségéhez. Ha más tápanyaghoz, például kalciumhoz kötődik, „kalcium
aszkorbátnak” nevezzük. Antioxidánsként gátolja a nitrozaminok (gyaníthatólag rákkeltő
anyagok) képződését. A C-vitamin fontos a csontok, a fogak, a kollagén és az erek
(kapillárisok) egészségének fenntartásához, fokozza a vas felszívódását és a
vörösvértestek képződését, segít a szénhidrátok felhasználásában és a zsírok és fehérjék
szintézisében, támogatja a bakteriális fertőzések leküzdését és együtműködik más egyéb
tápanyagokkal. Megtalálható a citrusfélékben, a paradicsomban, a bogyós gyümölcsök-
ben, a burgonyában és a friss, zöld leveles zöldségekben. Pótlása javasolt.
Enzimek: sejtek által termelt, specifikus katalizátor fehérjék, amelyek döntő szerepet
játszanak a szervezetünkben zajló kémiai reakciókban és a legtöbb vegyület felépítésében
vagy szintézisében. Mindegyik enzim egy bizonyos funkciót hajt végre, anélkül, hogy
őmaga eközben elhasználódna. Például az amiláz nevű emésztőenzim az
élelmiszerekben lévő szénhidrátokat bontja le.
Epe: a máj által kiválasztott keserű, sárgás-zöldes anyag. Az epehólyag raktározza és
akkor engedi ki az emésztés elősegítése érdekében, amikor zsír érkezik a vékonybél első
részébe (duodenum).
Fehérje: hidrogénből, oxigénből és nitrogénből álló vegyületek, melyek megtalálhatók az
emberi szervezetben illetve olyan élelmiszerekben, amelyek aminosavak összetett
kombinációját tartalmazák . A fehérje elengedhetetlen az élethez, a növekedési és javítási
folyamatokhoz. Élelmiszerek, melyek ellátják testünket fehérjével: állati eredetű termékek,
gabonák, hüvelyesek és zöldségek. Főképp az állati eredetű fehérjék tartalmazzák az
esszenciális aminosavakat. A fehérjéket a szervezet aminosavakká bontja szét.
Fibromyalgia: (FMS): eredeti nevén fibrositis. Egy titokzatos, bénító gyengeséget okozó
szindróma, amely a nőket gyakrabban támadja meg, mint a férfiakat. Fizikailag nem káros
a szervezetre, de kiterjedt, állandóan érződő fájdalom jellemzi, amely gyakran vándorol a
testben. A fibromyalgia súlyos formája munkaképtelenséget is okozhat.
Glutaminsav: részt vesz a DNS, a glutation és néhány aminosav szintézisében. Segíti a
felesleges ammónia eltávolítását a szervezetből. A testet glutaminná és gamma-amino-
vajsavvá (GABA) képes alakítani.
Glutamin: nem esszenciális aminosav, az agy üzemanyagának tekinthető. Terápiásan az
alkoholizmus, az enyhe depresszió és az édesség iráni sóvárgás csökkentésére
alkalmazzák. A glutamin nagyon fontos az anyagcsere működésében és az izomtömeg
megőrzésében. A glutaminpótlás segíthet megelőzni az izmok és más szövetek leépülését
azáltal, hogy a szervezetet nitrogénnel és üzemanyaggal látja el.

Glutation: természetes, kéntartalmú peptid, amely három aminosav összekapcsolásából
keletkezik: glutaminsav, cisztein és glicin. A glutation antioxidáns és méregtelenítő hatású,
együttműködik a szeléntartalmú glutation-peroxidáz enzimmel is. A sejtmembránokon
keresztüli aminosavszállításban is részt vesz.
Glicin: a legegyszerűbb aminosav, fehérjék alkotórésze és gátló neurotranszmitter, ha
táplálékkiegészítőként használjuk. Természetes savlekötő és édesítőszer, részt vesz a
DNS, a foszfolipidek és a kollagén szintézisében.
Hormonok: a különböző szervek által termelt s a vérkeringésbe kiválasztott kémiai
anyagok, amelyek általában a termelődés helyétől távolabb fejtenek ki hatást a sejtekre. A
hormonok bizonyos enzimeket stimulálnak funkcióik ellátására, és így szabályozzák pl. a
vércukorszintet, az inzulinszintet, a menstruációs ciklust és a növekedést. Lehetnek
vényköteles ill. nem vényköteles, szintetikus vagy természetes szerek. Hormonok például
a mellékvese-hormonok (pl. a kortikoszteroidok és az aldoszteron), a glükagon, a
növekedési hormon, az inzulin, a tesztoszteron, az ösztrogének, a progesztinek, a
progeszteron, a DHEA, a melatonin és a pajzsmirigyhormonok (pl. tiroxin, kalcitonin).
Inozitol: a B-vitamin komplex része. Úgy gondolják, hogy a kolin mellett az inozitol
szükséges a lecitin képződéséhez a szervezetben. Részt vesz a kalcium mobilizálásában.
Kolin: lipotróp anyag, B-vitamin komplexek általában tartalmazzák, mert nélkülözhetetlen
a zsírok metabolizmusában. Az acetilkolin előanyaga, ami a fő neurotranszmitter az
agyunkban. A kolin megakadályozza a zsírok lerakódását a májban, és megkönnyíti a
zsírok a sejtekbe történő szállítását. Hiánya májcirrózishoz vezet.
Krónikus fáradtság szindróma: tisztázatlan ok(ok)ból kifolyólag fellépő rendellenesség,
melyet hosszabb ideig tartó, extrém, bénító gyengeség, kimerültség jellemez, emellett
számos más tüneteket is okoz, pl. láz, fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak, melyek gyakran
influenza és más vírusfertőzések tüneteire hasonlítanak. Olyan neveken is ismert, mint pl.
Krónikus Fáradtság és Immundiszfunkciós Szindróma (CFIDS), Krónikus Epstein-Barr
Vírusfertőzés (CEBV), Myalgikus Encephalomyelitis (ME), "Yuppie Influenza" stb. Gyakran
diagnosztizálják félre mint hipochondria, pszichoszomatikus betegség vagy depresszió,
mert az orvosi rutinvizsgálatok során nem találnak semmilyen rendellenességet..
Kobalamin: B-12-vitamin. Valamennyi sejtünk normális növekedéséhez és működéséhez
elengedhetetlen, de különösen a csontvelő (vörösvértestek képződése), a gyomor-bél
traktus és az idegrendszer számára. Megakadályozza a vészes vérszegénységet, és
döntő szerepet játszik a test minden sejtjének reprodukciójában, a genetikai anyag (DNS)
szintézisében.
Magnézium: esszenciális ásványi anyag. Fő funkciója bizonyos enzimek aktiválása,
különösen a szénhidrát anyagcserével kapcsolatban. Másik fontos szerepe fenntartani az
ideg- és izommembránok elektromos potenciálját. Nélkülözhetetlen a megfelelő
szívveréshez és az idegi átvitelhez. A magnézium sok celluláris funkciót szabályoz. Részt
vesz a fehérjék létrehozásában, a DNS szintézisében és működésében, valamint az ATP
formájában történő energiatárolásban és -felszabadításban. A magnézium szorosan
kapcsolódik a kalciumhoz és a foszforhoz a szervezet működésében. Egy átlagos felnőtt
szervezet körülbelül 30 gramm magnéziumot tartalmaz. A kalcium, foszfor, kálium és
nátrium után az ötödik leggyakoribbb ásvány a testünkben. Bár a fogak és a csontok
tartalmazzák a szervezetben lévő magnézium mintegy 70% -át, a legfontosabb funkciókat
a lágy szövetekben és a sejteket körülvevő folyadékban jelenlévő többi rész végzi.
Metionin: esszenciális aminosav. Kén- és metilcsoportok étrendi forrása. Fontos a
csecsemők megfelelő növekedéséhez, felnőttekben a nitrogénegyensúlyhoz, az
egészséges körmökhöz és bőrhöz, valamint a taurin, a cisztein, a foszfatidil-kolin (lecitin),

az epe, a karnitin és az endorfinok szintéziséhez. Antioxidáns tápanyag és lipotróp szer,
amely elősegíti a zsírok élettani hasznosítását.
Molibdén: esszenciális nyomelem. Segít szabályozni a vasraktárakat a szervezetben és
legalább három enzim kulcseleme: a xantin oxidáz, az aldehid oxidáz és a szulfit-oxidáz.
Ezek az enzimek a szénhidrát-anyagcserében, a zsírok oxidációjában és vizelet
metabolizmusában vesznek részt. Egy átlagos felnőtt szervezet kb. 9 mg molibdént
tartalmaz, amely főként a májban, a vesében, a mellékvesékben, a csontokban és a
bőrben koncentrálódik. A molibdénhiányt kapcsolatba hozták a nyelőcsőrákkal, az
impotenciával és a fogszuvasodással.
NAC: (N-acetil-l-cisztein): kéntartalmú vegyület, a glutation előanyaga.
Naturopátia: gyógynövényeket és egyéb természetes módszereket használó gyógyítási
mód, melynek célja az egészség helyreállítása a veleszületett védekezőrendszer
stimulálásával, gyógyszerek nélkül.
Niacin: B-3-vitamin: B-komplex vitamincsalád tagja, amely segíti a szénhidrátok, zsírok és
fehérjék lebontását. Nélkülözhetetlen a bőr, az idegek, a nyelv és az emésztőrendszer
egészségéhez. A szervezet minden sejtjében megtalálható, szükséges az
energiatermeléshez, emellett a DNS képződéséhez is.
Riboflavin: B-2-vitamin. B-komplex vitamin. Koenzimként hat és aktiválja a szénhidrátok,
zsírok és fehérjék lebomlását és hasznosítását. Elengedhetetlen a sejtszintű oxidációhoz
és az egészséges bőr és szem számára.
Szteroid: hormonális hatású anyagok, melyeknek hasonló a kémiai alapszerkezetük
(gyűrűs szénláncot tartalmaznak), pl. szterint, különböző hormonok és glikozidok.
Telített zsír: olyan zsírfajta, amely könnyen képes LDL koleszterinné átalakulni. Ezek a
zsírok szobahőmérsékleten általában kemények, ide tartoznak az állati zsírok, a
tejtermékek és olyan növényi olajok, mint a kókusz- és a pálmaolaj / -zsír.
Taurin: egy nem esszenciális aminosav, de azzá válhat bizonyos betegségekkel vagy
táplálkozási hiányosságokkal rendelkező embereknél. A központi idegrendszer megfelelő
kifejlődéséhez és fenntartásához is nélkülözhetetlen. Az epe termelődésében játszott
szerepe igen fontos a zsírok megfelelő metabolizmusához és a vér koleszterinszintjének
szabályozásához.
Vas: esszenciális ásványi anyag. Megakadályozza a vérszegénységet: a hemoglobin
alkotórészeként az egész szervezetben oxigént szállít. Gyakorlatilag az összes, a sejtek
életfolyamatai során használt oxigént a vörösvértestek hemoglobinja szállítja hozzájuk. A
vas kicsi, de a legfontosabb összetevője a 20 000 milliárd vörösvértestben lévő
hemoglobinnak. Minden percben 115 millió vörösvértest keletkezik. Az állati eredetű hem
vas 10x jobban szívódik fel, mint a növényekben lévő formák.

A Máj Kétfázisú Méregtelenítési Folyamata 2018-10

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Máj Kétfázisú Méregtelenítési Folyamata 2018-10

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A MÁJ KÉTFÁZISÚ

Az összeállítás alapját a következő füzet képezte: Fordítás, szerkesztés:

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 1

Mindeközben pedig nem is tudatosul bennünk, micsoda mesterien kitalált komplex

Köszönhetően nem kis mértékben az elmúlt 70 év jódtilalma által okozott kiterjedt,

A jód nagy tanítómester, s mint olyan, képes következetesen rámutatni gyengeségeinkre,

Szolgáljon ez a füzet amolyan térkép gyanánt azoknak, akik eltévedtek a méregtelenítés

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 2

A zsírok (lipidek) rendellenes metabo- Idegrendszer

A máj működésének részletes bemutatása

 A szervezetünkben keletkező ill. külső környezetből származó, potenciálisan

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 3

Milyen élelmiszereket együnk a máj egészsége érdekében?

 Az alma pektint tartalmaz, amely segít megkötni és kiüríteni a nehézfémeket a

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 4

Tippek az egészséges májért:

Vérkeringés és epeáramlás a májban

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 5

A májban megszűrendő vér nagy része a májkapuvénából (portális véna) származik,

A méregtelenítést segítő általános tápanyagok

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 6

Táplálékkiegészítők a máj méregtelenítő munkájának támogatásához:

A vitaminok és az ásványi anyagok - különösen a B-vitaminok - fontos szerepet játszanak,

A keresztesvirágú zöldségekről (brokkoli, karfiol, kelbimbó, káposzta) kimutatták, hogy

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 7

Megjegyzés: A fentieket legjobb vad jamgyökérrel kombinálni, amely segít megelőzni az

A kávés beöntés hasznos a máj méregtelenítésében

Kávés beöntés a máj méregtelenítése céljából

A kávés beöntések nem okoznak ásványianyag- és elektrolitveszteséget, nem mossák ki

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 8

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 9

A méregtelenítési folyamat 1. fázisát aktiváló vagy indukáló anyagok

Megjegyzés: Az „indukálás” kifejezés félrevezető lehet, mivel minden olyan dologra

Fűszernövények: kömény, kapormag, máriatövis, szasszafrász tea.

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 10

A méregtelenítési folyamat 2. fázisát ösztönző vagy aktiváló anyagok

Megjegyzés: A húsevés mint olyan annak érdekében, hogy biztosítsuk vele a

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 11

Részletesebb képet ld. a mellékletben.

A méregtelenítés 2. fázisának enzimeihez szükséges tápanyagok

Glutation konjugáció: glutation prekurzorok (cisztein, glicin, glutaminsav és kofaktorok),

Metiláció: metionin, kofaktorok (magnézium, folát, B12-vitamin, metil-donorok), lipotróp

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 12

 Jók: halolajak, limonéntartalmú élelmiszerek (citrushéj, kapormagolaj, köményolaj)

 Ételek: spárga, avokádó, keresztesvirágúak (káposzta, brokkoli, kelbimbó, kínai kel,

A méregtelenítés 2. fázisának enzimeit akadályozó tényezők

Megjegyzés: a méregtelenítés 2. fázisának gátlása nem kívánatos, különösen a Gilbert-

A máj méregtelenítési folyamatának fázisai részletesen

A máj a méregtelenítés legfontosabb szerve, folyamatosan, megállás nélkül dolgozza fel a

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 13

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 14

Itt talál egy táblázatot az 1. fázis útvonalain metabolizálódó egyes anyagokról s a

Az 1. és a 2. fázisnak egyensúlyban kell lennie

Néhány embernél az I. és II. fázisú méregtelenítési útvonalak nincsenek egyensúlyban.

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 15

A citokróm P450 rendszert egyes toxinok, bizonyos ételek és tápanyagok hozzák

Az 1. fázis működését gátló tényezők

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 16

A 2. fázishoz szükséges tápanyagok két csoportra oszthatók. Az első csoport az

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 17

Ezen az útvonalon a toxinok kéntartalmú vegyületekkel kapcsolódnak össze. Ez a fő

A glükuronidációhoz, ami a glükuronsav és toxinok összekapcsolása, szükséges egy

Közzétéve: Jódpótlás tudományos alapokon, 2018 18