5.

3 A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK

A békekonferenciát 1919. január 18-án nyitották meg Versailles-ban.

● Négy nagy : Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Orlando

-Az amerikai küldöttség az európai rendezés alapjaként Wilson elnök 14 pontját kívánta érvényesíteni, azonban ezt az
európai nagyhatalmak nem fogadták el.

Cél:

Németország teljes meggyengítése volt. A Versailles-ban aláírt békeszerződés értelmében Németország átadta Elzász-
Lotaringiát Franciaországnak, és kiterjedt keleti területeket Lengyelországnak.
-A Saar-vidéket nemzetközi ellenőrzés alá vonták, - Rajna-
vidék bal partját teljesen, a jobb partját 50 km-es sávban demilitarizálták, vagyis hadsereg nem tartózkodhatott a
körzetben. -A német haderő
létszámát 100 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást és a modern haditechnika alkalmazását.
-Emellett jóvátétel fizetésére is kötelezték az országot. A célt sikerült elérni: Németországot tényleg gúzsba kötötték.

A trianoni béke:

- Magyarország a békeszerződést 1920. június 4-én írta alá a Versailles melletti Trianon kastélyban.- Következményei:

● elcsatolták az ország területének kétharmadát: 282 ezer km2-ről (Horvátországgal 325 ezer km2-ről) 93 ezer km2-re
csökkent
● a lakosság több mint a fele került idegen országba:
○ 18 millióról (Horvátországgal 21 millió fő) 7, 6 millió főre csökkent.
○ nem vették figyelembe az etnikai határokat,
○ 3,3 millió magyar került más országokba,
● korlátozták az ország katonai erejét,
● jelentős összegű jóvátételt kellett fizetni.

- A békeszerződés következménye:

○ Magyarország nemzetközileg elszigetelődött,

○ felbomlott az ország egységes gazdasági rendszere.

Köztes Európa” az I. világháború után

1. A térség jellemzői:

- Köztes Európa országai főként az Osztrák-Magyar Monarchia és az Orosz Birodalom felbomlása után jöttek létre, vagy alakultak át.

- Nagyfokú etnikai keveredés jellemezte őket, ezért állandósultak a nemzetiségi ellentétek az országokon belül és az
szomszédos országok között. Okai:

● a háború utáni békeszerződésekben megszabott kisebbségvédelmi garanciákat nem tartották be,

● a nemzetiségek beolvasztására törekedtek (asszimiláció).

- Önellátásra rendezkedtek be, ezért gazdasági növekedésük lassú volt. Határaikat vámokkal védték a külső országok termékeitől
(protekcionizmus).

- A nagyhatalmak befolyása alatt álltak, ütközőzónát vagy befolyási övezetet jelentettek számukra:
● 1920-1921-ben magyarellenes szövetséget hoztak létre francia támogatással – KISANTANT,
● a 30-as évek elejétől erősödő a német befolyás érvényesült a térségben.

2. A térség országai:

- Finnország + balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) az első világháború végén elszakadtak Oroszországtól.

- Lengyelország területét a 18. századi határai mentén állították helyre:

● a térség legnagyobb soknemzetiségű állama,

● Piłsudski marsall tekintélyuralmi rendszert épített ki,
● a gdanski korridor miatt ellentétbe került Németországgal.

- Ausztria jelentős területi veszteséget szenvedett:

● köztársasággá alakult,
● homogén nemzetállammá vált,
● az 1920-as években harcok dúltak a jobb- és baloldali pártok fegyveres osztagai között, ezért
● tekintélyuralmi rendszer alakult ki, amely a fasiszta Olaszországot tekintette mintának.

- Csehszlovákia területét az OMM felbomlása után alakították ki:

● polgári demokrácia alakult, cseh irányítással (Masaryk),

● iparilag fejlett,
● nagy nemzetiségi tömbök voltak határai mentén (szlovák, német, magyar, ruszin).

- Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) a szerb uralkodóház vezetésével jött létre:

● a teljes vezetésben szerb egyeduralom érvényesült,

● ezért ellentétek alakultak ki a szerb és horvát arisztokrácia között,
● 1929-től királyi diktatúra jött létre és az ország új neve Jugoszlávia lett,
● soknemzetiségű állam (szerb, horvát, szlovén, német, magyar).

- Románia területét jelentősen megnövelték a háború után:

● alkotmányos királyság,
● eltérő fejlettségű területek (a leggazdagabb területe Erdély),
● súlyos társadalmi ellentétek, erősödő korrupció,
● nagyszámú nemzetiség (magyar, német).

- Bulgária a háború után kisebb területeket veszített, ezért:

● hatalmi válság alakult ki,

● munkásfelkelések kezdődtek
● királyi diktatúrát vezettek be.