5.

7 A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

1. A háború előzményei:

- Németország 1933 után agresszív külpolitikát folytatott:

● háborús készülődésbe kezdett: fejlesztette hadiflottáját és légi erejét, általános hadkötelezettséget vezetett be,
● kilépett a Népszövetségből,
● érvénytelenítette a versailles-i békét,
● 1935-ben népszavazással visszaszerezte a Saar-vidéket,
● 1936-ban remilitarizálta (katonailag megszállta) a Rajna-vidéket,
● 1936-ban létrehozta a Berlin-Róma tengelyt és megkötötte az antikommintern paktumot Japánnal,
● 1938 márciusában a német hadsereg bevonult Ausztriába, megvalósult az Anschluss,
● 1938. szeptember 30-án Hitler elfogadtatta a müncheni szerződést, amely Csehszlovákiától Németországhoz csatolta a
Szudétavidéket,
● 1939 márciusában a németek megszállták a maradék Csehországot (létrejött a Cseh-Morva Protektorátus), ezért
Szlovákia önállósodott Tiso vezetésével és mindenben együttműködött a németekkel.

- Csehszlovákia felszámolása után Anglia és Franciaország garanciát vállalt Lengyelország függetlenségének megvédésére.

- Területszerzési céljainak megfelelően Hitler következő áldozatának Lengyelországot nézte ki:

● követelte a lengyelektől Danzig szabad várost és a Balti-tengerhez vezető korridort,

- A német kormány 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval (Molotov-Ribbentrop paktum):

● felosztották egymás között Lengyelországot,

● a SZU megkapta a balti térség országait és Besszarábiát.

2. A Tengelyhatalmak előretörése(1939-41)

- A SZU-val kötött megállapodás után Hitler csapatai 1939. szeptember 1-én megtámadták Lengyelországot.

- Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzent Németországnak, ami II. világháború
kitöréséhez vezetett. De: A hadüzenetet nem követte háború 1940 tavaszáig, csak röplapokkal üzentek egymásnak („furcsa
háború”).

- 1940 áprilisában a német hadsereg megszállta Dániát és Norvégiát. A támadás célja:

● kijáratotok biztosítása Északi-tengerre,

● biztos hozzájutás a Skandináv-félsziget ásványkincseihez (pl. svéd vasérc).

- 1940 májusában Hitler csapatai megtámadták Hollandiát és Belgiumot, melynek célja Franciaország elfoglalása volt:

● a francia és brit hadsereg ellentámadása benyomult Belgiumba,

● a németek fő erői az Ardenek-hegységben törtek előre és átkarolták az ellenséget, akik Dunkerque kikötőjébe szorultak
vissza.

- 1940 nyarán Hitler hadserege hetek alatt legyőzte a franciákat:

● területének nagyobbik részét Németországhoz csatolták,

● az ország déli részét nem szállták meg, de németbarát kormányt juttattak hatalomra Pétain marsall vezetésével,
● A Vichy központú „szabad Franciaország” kollaborált (együttműködött) a németekkel.

- A franciák legyőzése után Hitler célja Nagy-Britannia legyőzése volt, ezért légi háborút indítottak ellene 1940 augusztusától:
● hónapokig bombázták Anglia városait,
● az angolok Churchill vezetésével a végsőkig kitartottak,
● a radar segítségével megszerezték a légi fölényt a németek felett.

- A német sikerek hatására Mussolini hadserege is támadásba lendült:

● a Balkán-félszigeten a korábban elfoglalt Albánián keresztül megtámadta Görögországot,

● Afrikában pedig Egyiptomot próbálta lerohanni két irányból,

- 1940 végéig az olaszok mindkét hadművelete kudarcba fulladta, ezért Hitler kénytelen volt segítséget nyújtani szövetségesének:

● 1941 februárjában német páncélos erők szálltak partra Afrikában Rommel tábornok vezetésével (Afrikakorps) az olaszok
megsegítésére és az egyiptomi El-Alameinig nyomultak előre,
● 1941 áprilisában a németek megtámadták Görögországot, melynek során elfoglalták Jugoszláviát is.

- 1941. június 22-én a német hadsereg megtámadta a Szovjetuniót 3 fő irányban:

● északon Leningrád és a Baltikum,

● középen Moszkva,
● délen Kijev és a Donyec-medence.

- Leningrád blokád alá került, Ukrajnát megszállták a németek. A szovjet hadsereg hatalmas veszteségek árán Moszkváig vonult
vissza, ahol 1941 decemberében ellentámadást indított és visszaszorította a németeket.

- A tengelyhatalmak európai sikereit látva a Csendes-óceán térségében terjeszkedő Japán is belépett a háborúba:

● 1941. december 7-én légitámadást hajtott végre az USA Pearl Harbor-i (Hawaii-szigetek) flottabázisa ellen,
● válaszul az USA hadat üzent Japánnak és szövetségeseinek.

3. A fordulat évei (1942-43)

- Pearl Harbor után a japánok tovább nyomultak előre a Csendes-óceán térségében, de az USA újjászervezett hadiflottája 1942
júniusában megállította őket a Midway-szigeteknél.

- 1942 októberében Montgomery angol tábornok szövetségeseivel ellentámadást indított El-Alameinnél és 1943 nyaráig
kiszorította a német és olasz erőket Észak-Afrikából.

- A Moszkvánál elszenvedett kudarc után a német hadsereg 1942-ben a Kaukázus és Sztálingrád térségében tört előre. Célja:

● a Kaszpi-tenger térségében lévő bakui olajkutak elfoglalása,

● a Kaukázus és az Ural ásványkincseinek megszerzése,
● a SZU visszaszorítása Ázsiába.

- A szovjet Vörös hadsereg a sztálingrádi csatában (1942. augusztus - 1943. február) hatalmas veszteségek árán megállította a
német előre nyomulást:

● A Zsukov tábornok vezetésével 1942 végén indított szovjet ellentámadás bekerítette és felmorzsolta a német fő erőket.
● A sztálingrádi csata szárazföldi fordulatot jelentett a háború menetében.

- 1943nyarán a németek újból Moszkva irányába kívántak előre nyomulni, de a kurszki tankcsatában döntő vereséget szenvedtek.
A szovjet Vörös Hadsereg megállíthatatlanul szorította nyugat felé őket.

- 1943 nyarán az Észak-Afrikában győztes angol és amerikai hadsereg partra szállt Szicíliában és megkezdte Olaszország
elfoglalását:

● az olasz király menesztette Mussolinit,

● Olaszország kilépett a háborúból, ezért
● a németek megszállták az ország nagyobbik részét, ami tovább lassította előre haladást észak felé („csiga-offenzíva” -
Monte Cassino ostroma).

4. A szövetségesek győzelme (1943-45)

- A tengelyhatalmak sikerei kikényszerítették Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió összefogását. Kialakult

az Antifasiszta koalíció:

● az USA és Nagy-Britannia 1941 augusztusában aláírta az Atlanti Chartát,

● 1942 januárjában több mint ötven állam csatlakozott a Chartához, mellyel világméretűvé szélesedett az antifasiszta
koalíció.
● A szövetséges hatalmak vezetői (Churchill, Roosevelt, Sztálin) 1943 végén konferenciát tartottak Teheránban.
Megállapodásaik:
○ háborút a németek teljes legyőzéséig folytatják (nem kötnek különbékét),
○ 1944-ben Nyugat-Európában megnyitják a második frontot (Normandia),
○ az európai győzelem után a SZU megtámadja Japánt.

- A Vörös Hadsereg 1944 közepéig kiszorította hazája területéről a németeket és megkezdte a közép-kelet-európai országok
elfoglalását:

● a szovjet előre nyomulás hatására felerősödtek a partizán mozgalmak, népfelkelések bontakoztak ki (pl. Varsó, Szlovákia,
Görögország, Jugoszlávia, stb.)
● Románia átállt SZU oldalára (1944 augusztus),
● a román, bolgár és jugoszláv hadseregek a SZU-val közösen nyomultak be Magyarország és a Német Birodalom területére.

- A nyugati szövetségesek bombatámadásokkal gyengítették a német hadsereg erejét és annak hátországában lerombolták a
stratégiailag fontos létesítményeket és gyengíteni akarták a német nép ellenállását (pl. Drezda bombázása).

- 1944. június 6-án a nyugati szövetséges hatalmak a normandiai partraszállással megnyitották a második frontot Európában:

● 1944 augusztusában felszabadult Párizs,

● 1944 decemberéig egész Franciaországból kiűzték a németeket,
● a német hadsereg az Ardenek térségében indított ellentámadást a szövetségesek visszaszorítására, sikertelenül.

- A szövetséges hatalmak vezeti 1945 februárjában a jaltai konferencián döntöttek a háború utáni európai rendezésről -
„Nyilatkozat a felszabadított Európáról”.

- 1945 tavaszán a szövetségesek hadseregei elfoglalták Németországot:

● április végéig a szovjetek bekerítették Berlint,

● Hitler öngyilkos lett,
● május 2-án Berlin elesett,
● május 8-án a német hadsereg feltétel nélkül megadta magát,
● május 9-én életbe lépett a béke Európában.

- 1945 júliusában a potsdami konferencián a győztes hatalmak vezetői (Sztálin - SZU, Truman - USA, Attlee - NBR):

● megállapodtak Németország háború utáni felosztásáról (négy megszállási övezet) és határairól,

● kapitulációra szólították fel Japánt.

- Japán veresége:

● 1945-ig elveszítette gyarmatbirodalmának nagy részét, de elszántan küzdött tovább (pl. kamikazé akciók),
● a potsdami konferencia felszólítását a megadásra, elutasította,
● ezért az USA atomtámadást hajtott végre Hirosima (1945. augusztus 6.) és Nagaszaki (1945. augusztus 9.) japán
városok ellen,
● a SZU támadást indított Mandzsúriában Japán ellen,
● a reménytelen helyzetben 1945. szeptember 2-án Japán is kapitulált.