6.

A frankok társadalma és a frank alkotmány

Történeti áttekintés

1. A Frank birodalom megalapítása Chlodwig száli Frank király nevéhez fűződik.

 Az 5. sz. fordulópontján az egykori Gallia provincia területén létrehozta a frank
királyságot
 A kereszténység felvétel. Nem kerülnek szembe a romanizalt lakossággal
 Nagy területre tett szert uralkodása alatt (Cambria, rajnai és moseli frankok,
Nyugat Francia o., Thüringia, Aquitania, Burgundia, stb.)
 A tisztségviselők közül kiemelkedik a major domus (eredetileg udvari
pohárnokmester, háznagy). királyi földbirtok kezelője és később az állam
igazgatója, tényleges vezetője.
 Merowig birtokok, egyházi kapcsolat, hadsereg, vagyon <--ezért ő a vezető.
Tisztségviselőkkel irányít és jelenik meg, a birtokokhoz kapcsolódik .
 Katonaság megalapozása.

2. 687-ben Austrasia major domusa Középső Pippin kiterjesztette major domusi

méltóságát az egész birodalomra.
 Formailag a Meroving uralkodók trónjukon maradtak, tényleges funkciójukat
azonban elveszítették

3. Pippin fia, Martell („Kalapács”) Károly újjászervezte az egész birodalmat.

 Martell Károly a mórok elleni győzelmével hírnevet szerzett, s ezzel megalapozta a
harmadik generációból való Kis Pippin dinasztia alapítását.

4. Kis Pippin
 A soissoni birodalmi gyűlés döntésének megfelelően Pippint emelték trónra, s az
utolsó Meroving király III. Chlideric kénytelen volt visszatérni kolostorába,
ahonnan a szerzetes uralkodót néhány hónapos uralkodásra hívták elő.
 753-754 telén Zakariás pápa felkente a frank uralkodót a párizsi apátság
templomában, Pippin pedig hadjáratokkal támogatta a pápát.

5. Kis Pippin fia Nagy Károly csúcspontjára juttatta a frank államot.

 Legyőzte a longobárdokat, szászokat, a bajor III. Tassilót.
 Nagy Károly a Karoling –család legnagyobb alakja.
 A pápa 800. december 25.-én császárrá koronázta.
 Leszármazói között viszálykodás tört ki: Károlyé a nyugati királyság, Lajosé a keleti
monarchia.
 A két birodalmat a Lotharnak juttatott terület (Lotharingia) választotta el.
 A 843-ban megkötött paktumban vonták meg a határokat.

Karoling birodalom

 óriási birodalom, régi struktúra tovább bomlik,

 mozgó udvar később Aachenben a központ.
 Nincs major domus.
  A missusok jelentik a kapcsolatot a bír különböző részei között.
 A jövedelmek: masszív birtokok, vérdíjak
 Kolostori életmód és tanítás megjelenik.

Minden egyes születési rendhez tartozó embert jogilag értékelt a rendszer. Ez az értékelés a
vérdíjban fejeződött ki. A vérdíj büntetéspénz, amit az illető megölése esetén az elkövető
fizetett, ha mentesülni akart a következményektől. Születési rendek: nemesek, szabadok,
félszabadok, nem szabadok.

Társadalom

Nemesség:
 Magasabb tisztségek viselői, nagy vagyonnal, földbirtokkal rendelkezők, előkelők.
 Helyzetüket két intézmény határozta meg: hűbériség, földesúri hatalom.
 A kommendáció: a nemes hűségét és szolgálatait felajánlotta a nála nagyobb és
erősebb úr kegyeibe és elkötelezte magát mellette. A létrejött kapcsolat a
hűbérviszony, melynek szereplői: a senior: hűbérúr, vazallus: hűbéres.

Földesúri hatalom:
 Egy földbirtokon kifejlődő, az azon élő személyek fölött is érvényesített személyi és
dologi hatalom.
 A földesúr alattvalója főként gazdasági járadékokkal tartozott urának (termés –és
pénzjáradék, robot).
 A földesúri juttatás legfeljebb házhely, telek, szántó, parasztgazdaság.
 Az előrébblépés kizárt volt (míg a hűbérviszonyban a vazallus seniorrá válhatott)

 Dominium: földbirtok. A birtok lakóinak egy része a földesúrnak dolgozott

(szolgák, félszabadok egy csoportja)
 Mansus: A földesúrtól kapott parasztgazdaság. Tartalmazza a paraszt házát,
kertjét, szántóját. Örökösen, vagy élethossziglan művelte. Fejében járadékkal
tartozott.. Ezek: vadászat, halászat, vásározás, kocsmatartás, malomtartás.
 Udvarház: A földesúri birtok (uradalom) központja, a földesúr ítélkezésének
színhelye, a kíséret, a vazallusok gyülekezőhelye.
 Allódium: Szabad, nemzettségi tulajdonból eredő, korlátozásokkal nem terhelt,
kötetlenül elidegeníthető szállásbirtok. A nagybirtokosok „beolvasztották” őket.

Társadalom Rétegződése

 Szabadok: királyi szolgálat, testőrségbe -> nagyobb részük elvesztette szabadságát.

 Félszabadok: függetlenségüket veszített egykori szabadok, szolgaságból
fölszabadultak, ide születtek. Jogi helyzetük: nem állottak uruk tulajdonában, volt
vérdíjuk, jog és cselekvőképesek, örökölhették javaikat, szabadon házasodhattak.
 Szolgák: születéssel, ritkán büntetéssel. Nem jogképes. Legsúlyosabb h. az udvari
szolgák, legjobb h. az uruk házában szolgálatot teljesítők voltak.
Udvari méltóságok:

 Lovászmester: marschall, eredetileg az udvari istállók felügyelője, később a királyi

lovagság feje.
 Kamarás: a királyi pénzügyek kezelője (kammerer)
 Palotagróf: (pfalzgraf) a királyi paloták, udvarok igazgatója, s a király távollétében a rá
bízott területen a király bírói hatalmának képviselője is.
 Háznagy: (major domus): eredetileg a királyi földbirtok kezelője, majd a király utáni
második pozíció volt az övé..
 Grófok: Függetlenek a nemesi rétegtől. Meghatározott vidéki székhelyük volt. Déli
grófok hivatalnokok ( adókat, vámokat, illetékeket szedtek). Északon hatalmi szerepet
játszottak
Curia: Királyi udvar, a király tanácsadóinak, bizalmasainak találkozási pontja.
 Utazó udvar: az egyik palotától (pfalz) a másikig költözött.
 Felélte a megtermelt javakat, majd másik palotába ment

Közigazgatás: A Meroving –állam közigazgatása az udvari igazgatás meghosszabbítása.

Egyetlen tartós szerv: kancellária (e korban az írásbeliség szerve).

A frank alkotmány

Meroving alkotmány közelebb állt a törzsi állam szerkezetéhez, mint a római típusú
közigazgatáshoz.
A Karolingok a Meroving-korból örökölt frank alkotmányon nem akartak változtatni, néhány
új elemet illesztettek hozzá: általánossá, az állami szerveződés alapjává tették a hűbériséget,
az államélet intézményes elemévé tette a klérust. Felevenítették a római birodalmi eszmét,
kiépítették az igazgatási apparátust.

Hűbériség

A király a legfőbb hűbérúr. A hűbérjog lett a középkori állam közigazgatási joga, a személyes
uralom formája. Rendje, a hűbéri állam: a középkor „jogállama”.
Senior: hűbérúr, vazallus: hűbéres , hűség, benefícium.
 A senior (hűbérúr) köteles megvédeni, ellátni, segélyezni hűbéresét.
 Aki köteles feltétlen hűséggel szolgálni urát.
 A senior gyak,ran leegyszerűsítette a maga oldalát és ellátási kötelezettségét
birtokadománnyal váltotta ki.
 Amikor a királyi birtok apadni látszott, a Karolingok nem restelltek hozzányúlni az
egyház birtokaihoz sem.

Nagy Károly 768-tól uralkodott, a Frank Birodalom fénykora az ő nevéhez fűződik. Az Ő ideje
alatt vált a grófság az egész államot behálózó közigazgatási egységgé. Ebben nagy szerepe
volt az egyháznak. Birodalma érsekségekre, püspökségekre, apátságokra volt osztva. A külső
fenyegetések ellen hívta életre az őrgrófságokat ( szorb, dán, breton, spanyol, adriai,
pannon)

Király jogosítványai: pénzverés, vámolás, egyház fölötti védnökség.

Korona: Az egyházi közreműködés eredménye a koronázás, majd felkenés. A korona főre
illesztése a „dei qratia” (Isten kegyelméből) való hatalomszerzés, a Frank birodalomban
jelent meg.

Gyűlés: A hadsereggyűlés: a gyűlések szerepe csökkent, a népesség nagy része már nem
hadakozott, így kiesett a jogosítottak köréből.
Király különbírósága, meghatározott személyek (előkelők, királyi védelem alá esők)
meghatározott javak (királyi vagyon) s meghatározott esetek (halálra ítélés, birodalmi béke
megszervezése) vonatkozásában. Cél: a thingtől független bírói joghatóság megteremtése.
Placita: előkelők tanácsa.

Párizsi Edictum
 614-ben a nemesség elismertette II. Chlotharral, -> a grófok kinevezésének joga a
grófság közösségét illeti.
 A királyi udvar képtelen volt a grófi funkciók finanszírozására, így azok a
földbirtokosok kezére jutottak. A grófi cím örökletessé vált.

A római pápa felkente Kis Pippint, aki cserébe megszabadította Rómát a longobárd
veszélytől. 755 –től egyfelől megkezdődött az állam és az egyház államegyházzá olvadása,
másfelől megkezdődött a pápai és világi hatalom rivalizálása is.
A frank uralkodók fölismerték az egyházban rejlő nagy lehetőségeket. Már Chlodwig
megkeresztelkedett (505), uralkodótársai sem vártak soká. A térítés intenzíven folyt, szerte
Európában szervezték az egyházmegyéket. A kereszténység felvételének oka: a
kereszténység volt az út, amelyen át a keletrómai császártól megszerezhetővé váltak a
rangok.

A jog: A thing háttérbe szorításával megjelent a királyi tanács, mellyel mintegy „pactumot”
kötött az uralkodó az egyes rendeletek kibocsátásakor. A népjogokat Károly parancsára
foglalták írásba. A jogra leginkább a széttöredezettség volt a jellemző. Más joggal élt a
hűbéres, a szabad paraszt, szolgarendű. Más volt a joga a rómainak és más a germánnak.
Ennek alapján mindenki aszerint a jogrend szerint kereshette igazát, melybe beleszületett
vagy amit elfogadott, ami lakóhelye, működési területe szerint rá vonatkozott.