13.

tétel: Anglia alkotmánytörténete 1603-1688-ig

A Stuart abszolutizmus:

 1603: Stuart-ház került trónra

 I. Jakab és I. Károly: királyi prerogatívák (előjogok) útján való kormányzás, parlament nélkül
 kormányzás központi szerve: uralkodó tanácsaiból álló Királyi Tanács
 legfontosabb államügyekkel más szerv is foglalkozott (pl. a Titkos Tanács, melyen a király
elnökölt)
 Felsőtábla és Csillagkamara: királyi különbíróságok, szükség esetén hatékony eszközt
jelentettek a király kezében az ellenzéki politikusik ellen
 helyi közigazgatás és bíráskodás legfontosabb szervei: sheriff és békebírák
 Stuart uralkodás  éles konfliktusokat okozott
o Parlamentet nagyon rendszertelenül hívták össze
o 1629-40 között egyáltalán nem működött a törvényhozás
o királynak olyan bevételekre volt szüksége, amelyhez nincs szükség a parlament
jóváhagyására: Hajópénz
o vallási ellentétek
 Fellépés a királlyal szemben (I. Károllyal szemben):
o két intézmény lépett fel ellene: Parlament és commonlaw bíróságok
o Parlamenti ellenállás színtere: alsóház (House of Commons)
o alsóház szerint: csak a Parlamentnek van joga új vagy különleges állami bevételek
elfogadására, míg a királyi hatalom szerint a törvényhozás és a pénzügyi terhek
kivetése uralkodói előjok.
o Felsőház (House of Lords) konzervatív álláspontot foglalt
o királyi törvényszék nem volt figyelemmel a habeas corpusra (parlamenti bíráskodás
és személyi szabadság garanciája)
o alsóház sikerei: 1604: a parlamentnek a hazaárulás és a béketörés kivételével
kizárólagos bíráskodási jogköre van a House of Commons tagjaninak
büntetőügyeiben

Petition of Rights:

 1628
 eredeti formájában a királyhoz benyújtott petíció
 törvényként fogadták el
 királyi előjogok korlátozása
 az uralkodó alattvalóit csak a parlament által jóváhagyott terhek terhelhetik
 szabad embereket csak tisztességes eljárás útján lehet büntetni
 a király parancsára nem lehet senkit bebörtönözni

FiveKnights’ case: 5 nemes , akik megtagadták a királyi kényszerkölcsönök fizetését ezért a Titkos
Tanács ezért elfogatta őket

Commonlaw bíróságok:

 másnéven rendes bíróságok

 az uralkodó köteles tiszteletben tartani az állam rendes törvényeit

1641: a vezető társadalmi és vallási rétegek I. Károly ellen fordultak:

  protestánsok: király már nem méltó Isten kegyelméből való uralkodásra
 alsóházi képviselők: abszolutista kormányzás
 nemesség: privilégiumok korlátozása
 skótok és írek: területi autonómia korlátozása

Az alkotmányos válság és polgárháború:

 1638: skót felkelés

 1640. március: I. Károly 11 év után összehívja a parlamentet
 a parlament nem szavazza meg a királynak szükséges adókat
 3 hét után a király feloszlatja: 1640 – rövid parlament
 pár hónappal később ismét összehívják: 1640-1660: hosszú parlament
o alsóház sikerei:
o kezdetben szabadon engedte az alsóház a Csillagkamara által önkényesen elítélt
politikai foglyokat
o intézkedések:
o király megígéri, hogy 3 évente összehívja a parlamentet
o a király a parlament jóváhagyása nélkül nem oszlathatja fel a testületet
o adókat csak a parlament hozzájárulásával vethet ki (hajópénz eltörlése)
o királyi különbíróságok megszüntetése
o átvette az egyház feletti ellenőrzést

Polgárháború: 1642- fegyveres konfliktus robbant ki, a királyhoz illetve a parlamenthez hű katonák
között, király északra menekült

A monarchia bukása és Cromwell diktatúrája:

 1647: elfogják és halálra ítélik I. Károlyt

 a hadsereg megszállja Londont, egyre inkább a hadsereg vette át a kormányzati hatalmat
 elűzik a korábban domináns presbiteriánus képviselőket: csonka parlament 1647-1653
o 507 tagú alsóházból 60 tag maradt
 1649: kivégzik a királyt
 megszűnik a monarchia és a Lordok Háza  köztársaság kikiáltása
 1653: Oliver Cromwell vezetésével feloszlatják a csonka parlamentet, saját kezébe vette a
hatalmat és egyszemélyi katonai diktatúrát alakított ki
 először és utoljára Anglia történelmében: írott alkotmányt hirdetett ki

Barebone’s Parlament:

 1653-ban összehívott
 egykamarás parlament
 visszalépés a csonka parlamenthez képest is
 csonka parlament még ismerte a népszuverenitás elvát
 Cromwell parlament tagjait a hadsereg vezetői és independens gyűlések által összeállított
listákból jelöltél
 nem volt hosszú életű, tagjainak nagyrésze lemondott a belső ellentétek miatt

Instrument of Government: 1653

 cromwell-i alkotmány megszövegezett formája

 teljesen elvetve a népszuverenitás elvét  erős végrehajtó hatalmat akart kiépíteni
  élén: protektor és Tanács állt volna (protektor maga Cromwell)
 a protektor a Tanácson keresztül rendeleti úton kormányoz
 bizonyos döntésekhez szükség van az egykamarás, vagyoni cenzusos alapon választott,
legalább 3 évente gyűlésező parlament jóváhagyására is ( pl.: rendkívüli pénzügyi támogatás)
 konfliktus alakult ki Cromwell és az emberei között: a maga által összehívott parlament is
alkotmányozni akart
 Cromwell kénytelen volt új parlamentet összehívni: azonban ez a parlament is új alkotmányt
akart

Humble Petition and Advice:

 az új parlament által előterjesztett alkotmány

 második kamara felállítása (Other House)
o feladata a protektor és az alsóház közötti közvetítés
 Cromwell-t felkérik a korona elfogadására  elutasítja
 a katonai diktatúrával összemosódott köztársaságnak Cromwell halála vetett véget

A restauráció korszaka:

 Stuart-restauráció:
o visszatérés az 1641 előtti alkotmányhoz
o király jelentős korlátozása:
 adók kivetéséhez szükséges a parlament jóváhagyása
 uralkodó nem tudja megkerülni a commonlaw bíróságokat
 Csillagkamarát nem állítják vissza
o meghagyott királyi jogkörök:
 kormányzati kiadások feletti ellenőrzés
 háború és béke kérdése
 nemzetközi kapcsolatok
 1661: összeült a lovagi parlament
o király akaratával szembemenő törvények elfogadása
 Habeas Corpus Act: 1679
o törvényes fogva tartás feltételei
o eljárási szabályok fejlesztése
o csak bírói jóváhagyással fogva tartható valaki
 Toryk és whigek megjelenése
 II. Jakab kerül a trónra: katolikus uralkodó, protestáns alsóházzal ellentétbe kerül

Dicsőséges forradalom:

 1688-ban a House of Commons kérésére Orániai Vilmos partra száll seregével

 II. Jakab Franciaországba menekül
 forradalom után rendezés 3 alappillére:

Bill of Rights:1689

 Jogok törvénye
 királyi hatalom alkotmányos kereteinek meghatározása
 polgárság szabadságjogai
 trón betöltésének feltételeiről rendelkezések
TriennialAct: 1694

 hároméves törvény másnéven

 a parlamentet legalább 3 évenként össze kell hívni

Act of Settlement: 1701

 trónöröklési törvény
 parlament újra rendezi a trónöröklés rendjét
 Hannover-házé lesz a királyi cím
 megerősíti a parlament szuverenitását
 eltörli az Isten kegyelméből való uralkodás intézményét