A magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok

egymásra hatásának törvényei

Magánhangzók rendszere

Mgh-ról akkor beszélünk, ha a tüdőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba.

minden mgh zöngés!!
ajakműködés szempontjából : ajakkerekítése: a, o, u, ö, ü és
ajakréses hangok í, e, é, á.
a nyelv függőleges mozgása szerint: alsó (a,e, ) középső(o,ö ) felső
nyelvállásúak(i,ü)
a nyelv vízszintes mozgása szerint: magas (teniszütő)- mély( autó)
a kiejtés időtartama szerint: rövid (o,i ) hosszú (ó,í)

Magánhangzó törvények
1.)Hangrend, illeszkedés törvénye
Hangrendet a szavakban lévő mgh-k határozzák meg.
Magas hangrend: érintő, török; a szóban szereplő összes mgh magas
Mély hangrendű: ablak, Ádám, torok; a szóban szereplő összes mgh mély
Vegyes hangrendű: szivacs, ajtókilincs; magas mghk főleg az i-í, e-é hangok
Toldalékok illeszkedése: magas hangrendű szavakhoz magas hangrendű
toldalék.

Kétalakú toldalék.: egy magas és egy mély hangrendű

-ból -ből, -ban -ben magas-mély illeszkedés

Háromalakú toldalék: az egyik magas hangrendű toldalék ajakréses, a

másik ajakkerekítéses
-on, -en, -ön ajakműködés szerinti illeszkedés
-hoz, -hez, -höz
Ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, gyakran egy
ejtéskönnyítő j hangot
toldunk be
pl.: fiú -> [fijú]; dió -> [dijó]
Mássalhangzók rendszere
a kiáramló levegő útjában akadály keletkezik a kiejtés során ( pl. ajak : b)

A msh-k a hangszalagok működése alapján:

zöngétlen (zlen) c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty (tyúk feszes cipót csíp +h)
zöngés (zgés) b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, v, z, zs
Msh-k a levegő útjába kerülő akadály szerint:
- ajakhangok b, p, v
- foghang c, d, t
- szájpadlás v. ínyhang g, ty, ny, k
- gégehang h
A képzés módja szerint:
felpattanó zárhangok: p, b,d
A kiejtése időtartama szerint :
hosszú: tt,nny
rövid:t,ny

Mássalhangzótörvények:
1.) Részleges hasonulás; két mássalhangzó találkozásakor csak a képzés egy
mozzanatában válnak amgh-k ugyanazzá.
a.) Zöngésség szerinti részleges hasonulás
hadparancs ( d+t….kiejtésben :t+p) világcsaló
(g+cs….kiejtésben k+cs),képzavar (p+z….kiejtésben b+z)
b.) Képzés helye szerinti részleges hasonulás
(n+b …._ m+b; … pl.: különben, azonban) mindkettő ajakhang lesz
(n+p…. _ m+p; pl.: színpad, kínpad) mindkettő ajakhang lesz
2.) Teljes hasonulás
Két különböző mássalhangzó két mássalhangzó találkozásakor az egyik msh
TELJESENhasonlítja a másikat (X+Y _ X+X vagy Y+Y)
– írásban jelölt (pl.: azzal az+val =azzal) vagy jelöletlen (pl.: egészség
egész+ség=’egésség’)
3.) Összeolvadás
Két különböző mássalhangzó egy harmadik, általában hosszú
mássalhangzóvá alakul. (X+Y _ Z; pl.: tetszik(’teccik’ adja aggya)
4.) Mássalhangzó-rövidülés
Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a kiejtésben a
hosszú megrövidül. (pl.: mondd ..’mond0 ’szálldos, ..’szál0dos’
otthon..’ot0hon’)
5.) Mássalhangzó-kiesés
Ha kettőnél több mássalhangzó kerül egymás mellé a szóban, akkor általában
a középső
kiesik. (pl.: mindnyájan..min0nyájan , nézd meg…néz0 meg)