Monopólium

0
 A profitmaximalizálás követelményei

▪ Belső folyamatok hatékony menedzselése:

- Megakadályozni a pazarlást
- Erősíteni a munkamorált
- Kiválasztani a hatékony termelési eljárást
- Megfelelő inputmennyiség meghatározása
- Minimális költség
- Optimális kibocsátás

1
 Piaci szerkezetek és piaci formák

A szereplők száma és relatív nagysága alapján:

-Tökéletes verseny
-Monopólium
-Oligopólium

I.+ a termék homogén vagy differenciált

-I. + monopolisztikus verseny

2
 Bevezető

▪ Ebben a fejezetben a monopóliumot vizsgáljuk,

és megmutatjuk a különbségeket a tökéletesen
versenyző piachoz képest.
▪ A legfontosabb különbség, hogy a monopólium
olyan piaci erővel rendelkezik, melynek
segítségével képes meghatározni a piaci árat.

3
 1. A monopólium
jellemzői és típusai
4
 Bevezető
▪ A monopólium olyan vállalkozás, mely egy termék
egyedüli eladója közeli helyettesítő termékek nélkül.

5
 A monopólium jellemzői

▪ Egyetlen vállalat uralja a piacot

▪ Mérete megegyezik a piac méretével
(egyedül képes lefedni a piacot)
▪ Ármeghatározó
▪ A be-és kilépés korlátozott
▪ Kell állami beavatkozás(regulációs politika)

6
 A monopólium típusai

▪ Keresleti monopólium (monopszónia, a termék

egyetlen felvásárlója. Pl input piac)
▪ Kínálati monopólium( a termék egyetlen eladója)
- Szűkös erőforrásból adódó monopólium
- Mesterséges monopólium
- Természetes monopólium
▪ Bilaterális(kétoldali) monopólium
7
 Miért alakulnak ki monopóliumok?
A monopóliumok kialakulásának fő oka, hogy más
vállalatok nem léphetnek be a piacra.
A belépési korlátnak három fő oka van:
1. Egyetlen cég rendelkezik kulcsfontosságú természeti
erőforrással .(szűkös erőforrásból adódó
monopólium)
Például a DeBeers birtokolja a világ legtöbb gyémántbányáját.

2. A kormány egyetlen vállalatnak ad kizárólagos jogot

a termék előállítására illetve a szolgáltatás
nyújtására. (mesterséges monopólium, például , MÁV, BKK)
8
 Miért alakulnak ki monopóliumok?
3. Természetes monopólium: egyetlen cég képes a piaci
mennyiséget kisebb önköltséggel előállítani, mint a
többi vállalat

9
 Miért alakulnak ki monopóliumok?
3. Természetes monopólium: egyetlen cég képes a
piaci mennyiséget kisebb önköltséggel előállítani,
mint a többi vállalat
Például: 1000 otthonnak van
szüksége áramellátásra C Elektromosság
Méretgazdaságosság
a hatalmas FC miatt
ATC alacsonyabb, ha egy
cég szolgálja ki mind az $80
ezer otthont, mintha két $50 ATC
cég szolgálna ki 500-500-at
Q
500 1000
10
 2. A monopólium
bevételi és határbevételi
függvénye
11
 Monopólium versus tökéletes verseny:
keresleti görbe
A tökéletesen versenyző
piacon a piaci keresleti görbe
csökkenő Tökéletesen
versenyző vállalat
De az egyes vállalatok P
keresleti görbéje
keresleti görbéje konstans,
Hiszen a vállalat képes úgy
növelni a mennyiséget, hogy D
ne kelljen csökkentenie az
árat, így itt MR=P

12
Monopólium versus tökéletes verseny:
keresleti görbe
A monopólium az
egyetlen eladó, így
egyedül néz szembe a A monopólium
piaci kereslettel. P keresleti görbéje
A nagyobb mennyiség
eladása érdekében
csökkentenie kell az árat
Így, MR ≠ P.
D
Q

13
A monopólium egyedül néz szembe a piaci kereslettel,
ami egy szigorúan monoton csökkenő függvény.
Így ha növelni akarja az értékesített mennyiséget,
akkor csökkentenie kell az árat.

14
ACTIVE LEARNING 1:
A monopólium bevétele
A Moonbucks az
Q P TR AR MR
egyetlen értékesítője a
capuccinónak. 0 $4.50 n.a.
A táblázat a capuccinó 1 4.00
keresletét mutatja.
2 3.50
Töltse ki a hiányzó
3 3.00
adatokat.
4 2.50
Mi az összefüggés a P
és AR valamint P és 5 2.00
MR között? 6 1.50

15
ACTIVE LEARNING 1:
Megoldás

Q P TR AR MR
0 $4.50 $0 n.a.
Itt P=AR, akárcsak a $4
1 4.00 4 $4.00
kompetitív piacon. 3
2 3.50 7 3.50
Itt MR < P, míg a 2
kompetitív piacon 3 3.00 9 3.00
MR = P 1
4 2.50 10 2.50
0
5 2.00 10 2.00
–1
6 1.50 9 1.50

16
Moonbuck’s D és MR görbéje
P, MR
$5
4
D (P)
3
2
1
0
-1 MR
-2
-3
0 1 2 3 4 5 6 7 Q

17
Monopólium bevételének alakulása

Jól látható, hogy az ár csökkenésével

először a bevételek nőnek, de egy idő
után csökkenésnek indulnak.

18
Hipotézis:
A bevételek a keresleti görbe
feléig nőnek, majd csökkennek.

19
 MR algebrai levezetése

▪ P=a-b*Q (inverz keresleti görbe)

▪ „a” a P tengelymetszet nagysága
▪ „b” a függvény meredeksége
▪ TR=P*Q
▪ TR=(a-b*Q)*Q
▪ TR=a*Q-bQ2
▪ TR’=MR=a-2*b*Q

20
 Következtetések
▪ Mind a geometriai, mind az algebrai levezetésből az
következik, hogy:
▪ 1. A két függvény ugyanott metszi a „P” tengelyt
• P=a-b*Q és MR=a-2b*Q
2. Az MR kétszer olyan meredek, mint „D”
P=a-b*Q és MR=a-2b*Q
3. Ezekből következik, hogy MR „Q” tengelymetszete fele
akkora, mint „D”-jé
4. Jól látható, hogy a monopóliumnál valóban MR<P
21
3. Profitmaximalizálás
22
 Profitmaximalizálás

▪ Akárcsak a kompetitív piac, a monopólium is

maximalizálja profitját, ami annál a termelési
mennyiségnél van, ahol MR=MC
▪ Amint megtalálta ezt a mennyiséget, megkeresi
hozzá azt a legmagasabb árat, amit a fogyasztó
képes és hajlandó megfizetni.
▪ Ezt az árat a keresleti görbén találja meg.
23
 Profitmaximalizálás
P;C
MC
1. A profitmaximumot
biztosító Q ott van, ahol P
MR=MC
2. Az árat viszont a
D
kereslet határozza meg.
MR

Q Quantity

Profitmaximum outputja
24
 A monopolista profit
Costs and
Revenue MC
ATC
Akárcsak a tökéletesen P
versenyző vállalatoknál ATC
a profit:
(P – ATC) x Q D
MR

Q Quantity

25
 AVC

Veszteség

26
A monopólium és a nevezetes pontok

▪ Jól látható az előző ábrán, hogy egy monopólium is

lehet veszteséges.
▪ Egy monopólium is kerülhet fedezeti szituációba,
vagy egy olyan helyzetbe, amikor szüneteltetnie kell
a termelését (üzemszüneti szituáció)
▪ Ezek a helyzetek azonban nem köthetők egyetlen
nevezetes ponthoz, mint a kompetitív piacon,
kialakulásuk a „D” és „MR” függvényei.

27
 Monopólium és a nevezetes pontok

Nincs fedezeti pont!!

Nincs üzembezárási pont!!

Nincs egyéni kínálati függvény!!

Van hosszú távú gazdasági profit!!

28
 4. Kompetitív piac
versus monopólium
29
 Jóléti összehasonlítás lineáris MC mellett

 Kompetitív piac versus monopólium:

 A monopólium kevesebbet termel, de magasabb áron
 Vizsgáljuk meg, hogyan alakul:
- Fogyasztói többlet (CS)

- Termelői többlet (PS)

- Holtteher-veszteség (DWL)

Feltétel:
- Lineáris MC-t használunk, mivel görbe alatti területek
számításához már tudnunk kéne komolyan integrálni
30
A monopólium negatív következményei

31
 Jóléti veszteség a monopóliumnál
Kompetitív piacon= QE
P Deadweight
P = MC MC
loss
A teljes többlet
maximális P
P = MC
Monopólium egyensúlyi
mennyisége= QM MC
P > MC D
Holtteher-veszteség
MR
képződik
QM QE Q

32
33
5. Árdiszkrimináció

34
 Árdiszkrimináció
▪ Az árdiszkrimináció az az üzleti gyakorlat, amikor
ugyanazt az árut különböző áron adják el különböző
vevőknek.
▪ Az ár megkülönböztetése a fizetésihajlandóság (WTP)
alapján történik.
▪ Egy cég növelheti profitját, ha magasabb árat számít fel
a magasabb rezervációs árral rendelkező vevőnek.
▪ A kérdés, hogy ezt milyen technikával tudja elérni?

35
 Az elégedetlen monopólium és az
árdiszkrimináció esete
▪ Elsőfokú vagy tökéletes árdiszkrimináció
▪ A vevőket egyesével különítjük el az adás-vételi
folyamaton belül.
▪ Ilyen lehet az árverés vagy aukciós kereskedelem.
▪ Ebben az esetben mindenki a rezervációs árán
vásárol(WTP).

36
A tökéletes árdiszkrimináció versus egyedi áras
monopólium

CS
Price

DWL
PM

MC
Monopolista
profit D
MR

QM Quantity

37
 A tökéletes árdiszkrimináció versus egyedi áras
monopólium

Itt a monopolista előállítja P

a kompetitív mennyiséget, Monopolista
profit
de minden vevőnek a
rezervációs árán értékesít.
Így a monopolista a teljes
MC
CS-t profittá alakítja.
D
De legalább holtteher-
veszteség nem képződik. MR

Q
Q
38
 Árdiszkrimináció a való világban

▪ A valódi életben a tökéletes árdiszkrimináció nem

lehetséges:
• A vállalatok nem ismerhetik minden vevő WTP-jét
▪ Tehát a cégek a vevőket csoportokba osztják, néhány
megfigyelhető vonás alapján, amely valószínűleg
köthető a WTP-hez, például az életkor.

39
 Az elégedetlen monopólium és az
árdiszkrimináció esete

▪ Másodfokú árdiszkrimináció
▪ A vevőket csoportosan különítjük el az adás-
vételi folyamaton belül.
▪ Ilyen lehet például a mennyiségi vagy
szezonális kiárusítás.

40
 Példák árdiszkriminációra
Kedvezményes kuponok
Azok az emberek, akik veszik a fáradságot a kuponok kivágására,
rendszerezésére, valószínűleg alacsonyabb fizetési hajlandósággal
rendelkeznek.

Légitársaságok árai:
A szombat esti kedvezmények segítik megkülönböztetni az üzleti utazókat,
akik valószínűleg magasabb WTP-vel bírnak.
Mennyiségi diszkont:
A vevőknél a mennyiség növekedésekor csökken a WTP, így a cégek
egységenként kevesebbet számítanak fel nagyobb mennyiségek vásárlásakor
Például: A moziban a kis popcorn-nagy popcorn.

41
Másodfokú mennyiségi árdiszkrimináció

42
 Harmadfokú árdiszkrimináció

▪ Ugyanazon áru ugyanazon mennyiségéért a

megkülönböztetett piacon más árat határoz meg.
▪ Az elkülönítés csoportosan történik, de az adás-vételi
folyamaton kívül.
▪ Harmadfokú árdiszkriminációra akkor nyílik
lehetőség, ha a kínált jószág piaca valamilyen
szempont(ok) alapján jól beazonosítható részpiacokra
bontható.

43
 Harmadfokú árdiszkrimináció
▪ A harmadfokú árdiszkrimináció esetében kulcsszó
a jól beazonosíthatóság.
▪ A vállalatnak csak akkor célszerű ezt a technikát
alkalmaznia, ha az a probléma, hogy a vásárlók
„más csoportba tartozónak” próbálják kiadni
magukat, nem merül fel, vagy viszonylag kis
költséggel kezelhető.
▪ Jogosultság alapján
▪ Regionális megkülönböztetés
44
45
 Példák árdiszkriminációra
Mozi jegyek:
Engedmények a nyugdíjasoknak, diákoknak és
azoknak az embereknek, akik csak hétköznap délután
tudnak moziba menni, mivel valószínűleg
alacsonyabb a WTP-jük, így nem tudják megfizetni a
péntek esti teljes árat.

BKV-bérlet:
Ha van diákigazolványod (tehát jól beazonosítható
vagy), akkor kedvezményes bérletet vehetsz.
46
6. A monopólium
érvényessége
47
 Következtetések: A monopólium érvényessége
▪ A való világban tiszta monopóliummal ritkán
találkozunk.
▪ Ennek ellenére sok vállalatnak van piaci erőfölénye az
alábbiak miatt:
▪ Egyedi termékfajta eladása nagy piaci részesedéssel,
kevés versenytárssal.
▪ Ezekben az esetekben a fejezetben tanultak
érvényesek.
▪ Ilyen az ármeghatározó szerep, vagy a kialakuló
holtteher-veszteség.
48
 Monopol helyzet vs gazdasági erőfölény

▪ Az a piaci szereplő van gazdasági erőfölényben az

érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi
résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja,
▪ anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor
érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak,
szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci
magatartására

49
 Monopol helyzet vs gazdasági erőfölény
▪ Adott piacon erős pozícióban lévő vállalkozások
képesek korlátozni a versenyt.
▪ Az erőfölény önmagában még nem versenyellenes,
azonban ha egy vállalkozás arra használja fel ilyen
pozícióját, hogy felszámolja a versenyt, akkor úgy
tekintik, hogy visszaélt erőfölényével

50
 Hová tűnt a MATÁV??
▪ A GVH közleménye szerint a MATÁV a hálózatba irányuló hívások
végződtetése és az innen induló hívások indítása piacán
monopolhelyzetben van.
▪ A versenytanács indoklása szerint a Matáv 2002 február és 2002
júliusa között összekapcsolási szolgáltatási árait és távbeszélő-
csomagjainak díjait egymáshoz képest úgy állapította meg, hogy
az alkalmas volt az új piacra lépés akadályozására. Ezzel a Matáv
visszaélt gazdasági erőfölényével.

51
Köszönöm a
figyelmet!
52