Piaci szerkezetek 3

0
Oligopólium

1
 Oligopólium

▪ Néhány nagyvállalat uralja a piacot

▪ Árbefolyásoló szerep
▪ A be-és kilépés korlátozott
▪ Állami beavatkozás szükséges
▪ A termék: differenciált vagy homogén

2
Befolyások

▪ Az ár és mennyiségi döntéseiket
befolyásolja a többiek piaci
magatartása
▪ A vállalatok kölcsönösen
függenek egymástól
▪ Figyelniük kell a többiek
tényleges és várható döntéseit

3
 Jellemzők

▪ Ismerik egymás költség-

viszonyait, de nem tudják
pontosan, hogy a többiek
mennyit visznek piacra és
milyen áron
▪ A vállalatok stratégiai játékot
játszanak egymással,
feltevéseket tesznek a többiek
várható magatartására
4
2. A játékelmélet
5
 A játékelmélet nagyjai

1944 Neumann-Morgenstern: Játékelmélet és gazdasági viselkedés

6
 Közgazdasági Nobel-emlékdíj
𝐽𝑜ℎ𝑛 𝑁𝑎𝑠ℎ 𝐻𝑎𝑟𝑠á𝑛𝑦𝑖 𝐽á𝑛𝑜𝑠 𝑅𝑒𝑖𝑛ℎ𝑎𝑟𝑑 𝑆𝑒𝑙𝑡𝑒𝑛

A korlátozott információjú játékok vizsgálatáért

7
 Játékelméletről röviden

▪ A játékelmélet matematikai modellek olyan

rendszere, amelyet többszereplős konfliktushelyzetek
elemzésére használunk.
▪ A játékelmélet normatív tudomány.
▪ Nem azt vizsgálja, hogy a játékosok mit tesznek a
valóságban egy adott helyzetben, hanem azt, hogy mit
kellene tenniük, ha a helyzetre és a viselkedésükre
bizonyos feltételek teljesülnek.
8
 Játékelméletről röviden

▪ Játékelméleten a racionális szereplők (vagy

csoportjaik) stratégiai interakcióinak elemzését értjük.
▪ Egy játékban egynél több döntéshozó szerepel, őket
hívjuk játékosoknak.
▪ Amikor az egyének vagy egyének alkotta csoportok,
más egyénekkel vagy csoportokkal szembeni
viselkedésükről döntenek, szembesülniük kell azzal,
hogy magatartásuk befolyásolja a többiek döntését,
magatartását. 9
 Játékelméletről röviden

▪ Interakciónak nevezzük, ha legalább egy játékos

döntései közvetlenül befolyásolják egy másik
játékos magatartását a csoporton belül.

▪ Egy interakciót stratégiai játéknak nevezünk, ha a

szereplők tisztában vannak ezzel a hatással, sőt
magatartásuk során figyelembe is veszik.

10
 Játékelméletről röviden

▪ Stratégiai játékról tehát akkor beszélünk, ha

ellenérdekű felek között érdekkonfliktus áll fenn.
▪ A felek rendelkezhetnek ismeretekkel,
feltételezésekkel a többiek céljáról, lehetséges döntési
alternatíváikról, de ez az informáltság nem feltétlenül
szimmetrikus.
▪ Minden játékos az egyéni céljainak megfelelően saját
helyzetét próbálja optimalizálni.
11
 Alapfogalmak, alapvetések

▪ Általában egy játékost racionálisnak nevezünk, ha a saját

hasznosságát maximalizálja.
▪ A játékos a saját lehetőségei közül, a többi játékos választását
adottnak véve azt választja, ami neki a legjobb, és ezt a
legjobb cselekvést meg is tudja határozni, akármilyen
bonyolult is ez a feladat.
▪ A játékos racionalitását semmi sem korlátozza.
▪ Ez a feltevés is azt mutatja, hogy a modellekben és így a
játékelméletben is egy ideális világban mozgunk.
12
3. A játékok osztályozása

13
 Információk alapján történő
osztályozás

▪ Az információs halmaz (ismeret) meghatározó:

▪ Tökéletes információjú a játék, amennyiben a résztvevők
birtokolják az összes vonatkozó adatot (szabályok,
lehetséges választások, eddigi események), és a játék
véges.
▪ Ellenkező esetben a játék korlátozott információjú
▪ Ha a játékban szereplő felek informáltsága azonos, akkor
szimmetrikus információjú játékról beszélünk.
▪ Ha az információkban eltérés van, akkor aszimmetrikus
információjú játékról.
14
 Példák

A sakk egy tökéletes és

szimmetrikus információjú játék

A póker egy korlátozott és

aszimmetrikus információjú játék

15
„Előny kiegyenlítős” sakk
16
Zéró összegű játékok

17
A korlátozott információ és a blöff

18
Miért veszítette el Hitler a háborút?

Mert az olló legyőzi a papírt!

19
 A játékok további
osztályozása

▪ Megkülönböztetünk nem kooperatív és kooperatív játékokat.

▪ Az elnevezések azt sugallják, hogy az első esetben a játékosok egymástól
függetlenül hozzák meg döntéseiket, míg a másodikban összehangolják
cselekvéseiket a kedvezőbb kimenetel elérése érdekében.
▪ A nem kooperatív játékok esetében egyedül azt zárjuk ki, hogy a
játékosok csoportjai (koalíciók) elkötelező szerződéseket(akár
informálisat is) kössenek, amelyek előírják, hogy a koalíció érdekében
melyik játékosnak mit kell tennie.
▪ Megengedett azonban, hogy „hallgatólagosan” együttműködjenek, egyéni
érdekek által vezérelve.

20
 Példa

▪ Tegyük fel, hogy a vásárcsarnokban két almaárus

rendszeresen 400 Ft-ért kínálja az alma kilóját, és ezáltal
mindegyik tisztességes haszonhoz jut.
▪ Ha valamelyik árat csökkentene, növelni tudná a hasznát,
de ezt nem teszi, mert attól fél, hogy a másik is ezt teszi, és
akkor mindketten rosszabbul járnak.
▪ Ennek a helyzetnek a tanulmányozása a nem kooperatív
játékok körébe tartozik.

21
 Példa

Ha azonban a két árus szerződésben, vagy

informálisan megállapodik az árak közös
meghatározásában, akkor ez már átvezet bennünket
a kooperatív játékok közé.

22
 Az interakcióban résztvevők együttes
nyeresége lehet állandó és változó.

Ennek alapján meg lehet különböztetni

A játék zéró összegű játékokat, ahol a szereplők
egymástól nyerhetnek pl. kártyajáték,
kifizetései sakk, költségvetés, szavazatok elosztása

Változó összegű játékokat, ahol a

nyereségek összege a játékosok
viselkedésének a függvényében változhat.

23
4. Játékelméleti modellek
24
 A fogoly-dilemma
▪ Két férfit fegyveres rablással gyanúsítanak, nincs
döntő bizonyíték ellenük, de ők ezt nem tudják.
▪ A nyomozó felajánlja mindegyiküknek, hogy ha
bevallja a rablást, de a másik tagad, akkor a beismerő
vallomást tevő rabot felmentik, a tagadó rab 10 évet
kap.
▪ Ha mindketten vallanak, akkor az enyhítő körülmény,
így 5-5 évet kapnak.
▪ Ha mindketten tagadnak, akkor a rájuk bizonyítható
tiltott fegyverviselésért stb. 2-2 évet kapnak. 25
Kifizetési
mátrix Vall Nem vall

Vall
-5;-5 0;-10

Nem vall -10;0 -2;-2

26
 Dollár-árverés

▪ A Machbet-effektus:
▪ „Úgy benne vagyok a vérben, oly messze, hogy
átgázolni, visszafordulni is egyaránt nehéz.”
Eladó 500 Ft minimum ezerért!

27
 A Concorde-effektus

▪ A ’60-as évek első felében közösen kezdte el finanszírozni a brit és a

francia kormány egy olyan szuperszonikus repülőgép kifejlesztését,
amely rekord idő, nagyjából 3,5 óra alatt képes megtenni a London-New
York útvonalat (az addigi 8 órával szemben).
▪ Már a fejlesztés során kiderült az elemzők számára, hogy a projekt
veszteséges lesz és az idő előrehaladtával egyre több bizonyíték mutatott
rá, hogy a költségek bizony sosem fognak megtérülni.
▪ Ahelyett, hogy ezen a ponton abbahagyták volna a fejlesztést, a
kormányok további dollármilliárdokat öltek a programba.
▪ Közel három évtizeden keresztül támogatták a “repülőgépcsoda”
veszteséges működését, míg végül biztonsági problémák miatt felhagytak
vele.
28
5. Oligopóliumok az összejátszás
mértéke szerint
29
  Független akciók
modellje

▪ Nincs megállapodás
▪ Tevékenységüket nem egyeztetik
▪ Önálló döntéshozatal
▪ Árháborúhoz vezethet
▪ Alkalmazkodás azonban van
▪ Várható viselkedésekre koncentrálnak
▪ Stratégiai játék zajlik közöttük.
30
 A tökéletes
összejátszás

▪ Kartellegyezmény
▪ Megegyezés formális, jogszerű
▪ Szervezetileg is kifejeződik
▪ Gyakran közös vezetőtestület
▪ Centralizált és piacfelosztó kartell
31
 OPEC

▪ Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973. október

17-én kezdődött, amikor az OPEC arab tagjait magába
foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi
Szervezete) az akkor zajló jóm kippúri háború hatására
bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az
országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják
Szíriával és Egyiptommal szemben.
▪ Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-
európai szövetségeseit, valamint Japánt érintette.

32
33
34
35
 A tökéletlen összejátszás

▪ Kvázi-kollúzió, informális megállapodások, háttéralkuk

▪ „Gentlemen’s agreements”
▪ A fehérabrosz és a golfpálya varázsa
▪ Szakmai konferenciáknak álcázott egyeztetések
▪ Az állami szabályozás fontossága(GVH)
36
 A fogoly-dilemma eredménye, hogy a
vállalatoknak érdemes összejátszani

Kifizetési mátrix Csökkent Emel

Csökkent
-2;-2
10;-10
Emel
-10;10 +2;+2
37
 Elemzés

▪ A két vállalatnak tehát megéri egymással

kooperálni, hiszen együttes nyereségük
(így az egyéni is) növekszik a versenyző
stratégiához képest.
▪ Ha azonban az egyik fél „dezertál” a
megállapodásból, akkor jelentősen
növelheti profitját a másik kárára.
▪ A következő körben azonban már a
másik vállalat sem kooperál, így újra a
versenyző stratégia áll fenn, profitjuk
együtt és külön-külön is csökken.

38
 De ez attól is függ, hogy
hány körös egy játék

Úgy tűnik, megéri kooperatív

stratégiát játszani!

39
 Fogalmi meghatározás

▪ A kartell fogalma: olyan versenytárs vállalatok közötti

titkos, kifejezetten versenyellenes szövetség, mely a
piacok felosztásával, a termelés korlátozásával, az árak
meghatározásával korlátozza a versenyt.
▪ A kartelleknek semmiféle előnyös hatása nincs és nem
is lehet a fogyasztókra, vagy a gazdaságra nézve, így a
kartell-megállapodások megkötése tilos, azok a
legszigorúbb versenyjogi jogsértésnek minősülnek.

40
 Kartell fajtái 1

▪ Árkartell akkor valósul meg, ha a versenytársak rögzítik

áraikat, vagy az ár egyes elemeit, ha minimális árakat vagy
standard árszámítási képletet határoznak meg, ha döntenek
a különböző termékek között alkalmazandó
árkülönbségekről, ha egységesítik, vagy éppen megszüntetik
az árkedvezményeket.
▪ Piacfelosztó kartell: ha versenytársak a piac valamilyen
felosztásáról állapodnak meg valamilyen kritérium alapján,
történjen ez akár földrajzi terület, idő, termék vagy
meghatározott ügyfélkör szerint.
41
 Kartell fajtái 2

▪ Mennyiségi kartell:
▪ Ebben az esetben a piacra vitt mennyiség egységes
szabályozása történik
▪ Közbeszerzési kartell:
▪ A kartellek egyik jellegzetes fajtája a közbeszerzési
eljárásokon és más pályázatokon való – versenytárs
ajánlattevők közötti – összejátszás.
42
 Kartellezés a
közbeszerzési
pályázatokon

▪ Ajánlattevők:
▪ Ajánlat-visszatartás
▪ Ajánlatelfojtás (utolsó pillanatban visszavonja)
▪ Színlelt ajánlattétel (referencia pontul szolgál)
▪ Körbenyerés (bid rigging)
▪ Információs kartell (üzleti titkok kiszivárogtatása)
43
 Az autópálya kartell

▪ A Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) által 2002. júliusában,

illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon
résztvevő vállalkozások - a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az
EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. - versenytörvénybe
ütköző megállapodást kötöttek.
▪ Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes
összege 7,043 milliárd forint volt, melyet a jogsértő
vállalkozások befizettek

44
 De…

▪ Az önköltség a számítások szerint 90 Mrd Ft volt

▪ A tisztes haszon 6-7%
▪ A beruházást tehát 96 Mrd Ft-ért kellett volna
megvalósítani
▪ A valódi ár: 128 Mrd Ft
▪ 32 Mrd Ft tisztességtelen haszon
▪ 32-7=25 Mrd még így is maradt

45
 Btk. 420§

▪ „Aki közbeszerzés tárgyára, illetve a koncesszióköteles

tevékenységre vonatkozóan a kiírt nyílt vagy zártkörű
pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak
(díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére,
illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy
más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt
korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”

46
 „Retail risk breakfast”

▪ Kockázatkezelési vezetők reggelijei

▪ Cél: a végtörlesztés megakadályozása
▪ A "fogolydilemmában lévő" bankoknak nem éri meg, hogy
ügyfeleiket forinthitellel segítsék devizaadósságuk kiváltásában,
mivel az veszteséget okoz nekik.
▪ De az már megérné, ha sikerülne ügyfeleket elcsábítaniuk
egymástól.
▪ Akkor járnak tehát a legjobban, ha nem működnek együtt, a
bankszektor egésze pedig akkor, ha a tagjaik összefognak.
47
 A reggelin részt vevőknek az OTP
elemzési és modellezési
főosztályvezetője még aznap
összefoglaló e-mailt küld:

▪ "Abban mindenki egyetértett, hogy a hitelek tömeges kiváltása a

teljes szektorra nézve hátrányos lenne, így próbáljuk ennek
intenzitását minél alacsonyabban tartani.
▪ (Milyen szépen fogalmaz!!)
▪ Úgy döntöttünk, hogy a normaszöveg megjelenése után rendkívüli
találkozót tartunk az MKB székházában, október 3-án."
▪ A bankok 2011. szeptember 22-e után egymással közel azonos
időpontban jelentős mértékben (50-200 bázisponttal, azaz 0,5-2
százalékponttal) megemelték lakossági jelzáloghiteleik kamatát

48
 „Dawn Raid”

▪ A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) régóta alkalmazza a

hajnali rajtaütés jogintézményét, elsődlegesen kartell-
gyanú fennállása esetén.
▪ Ennek során a GVH munkatársai bejelentés és előzetes
tájékoztatás nélkül a gyanúba került társaság valamennyi
dokumentumát illetve kommunikációs eszközeit
(laptopokat, telefonokat) áttekinthetik, lefoglalhatják,
valamint a társaság bármely helyiségébe beléphetnek, a
társaság bármely munkatársától felvilágosítást kérhetnek.

49
 Szállóige

Háromféle vállalkozás létezik:

Ahol már végzett kutatást a versenyhatóság,
ahol majd kutatást fog végezni,
és ahol éppen kutat…

50
 Változások

▪ A Kúria 2016. december 13-án kelt ítéletében a

versenyhatóságnak adott igazat abban, hogy a bankok
összehangolták stratégiáikat a deviza jelzáloghitelek
kiváltására alkalmas hitelek értékesítésének korlátozása
céljából, ám a bírság összegének kiszámítása tekintetében új
eljárásra utasította a GVH-t nyolc pénzintézet vonatkozásában

51
 Változások

▪ 2018. augusztus 23. A közel 7 éve indított eljárás végére most

tett pontot a Gazdasági Versenyhivatal. Bár a bankok
összehangoltan feküdtek keresztbe a végtörlesztésnek,
korlátozták a hitelkiváltó hitelek nyújtását, és még üzleti
titkokat is megosztottak egymással, a most megismételt
eljárásban 4,9 milliárd forintra csökkent az eredetileg 9,5
milliárd forintos bírság.

52
És már megint a Strabag…
Az M6 autópálya titkai

53
54
55
56
6. A duopol modellek
57
 Összejátszanak-e a vállalatok?

•Ha igen: kartell (együtt

monopóliumként működnek)

•Ha nem: a mennyiségről vagy

A duopol-modellek az árról döntenek?
és jellemzőik
•Ha a mennyiségről: egyszerre
döntenek vagy egymás után?

Ha az árról: egyszerre
döntenek vagy egymás után?

58
 A modell kérdései

▪ A vállalatok előbb azonosítják majd végrehajtják azt a stratégiát,

ami számukra leginkább biztosítja a versenyelőnyt
▪ A. A termékszintről dönt, majd ezután határozza meg az
árat(mennyiség-vezérelt modellek)
▪ B. Az árak megválasztásával versenyeznek, ezután határozzák meg
a termékmennyiséget(árvezérlés)
▪ A gazdasági szereplő racionális, stratégiai gondolkodás jellemzi,
információi alapján alakít ki várakozásokat

59
 Különböző duopol-
modellek

▪ Mennyiségi döntés(mennyiség vezérelt duopólium):

▪ Ha egyszerre: Cournot-duopólium
▪ Ha egymás után: Stackelberg-duopólium
▪ Döntés az árról(árvezérelt duopólium):
▪ Ha egyszerre: Bertrand-duopólium
▪ Ha egymás után: domináns vállalati árvezérlés

60
 A Cournot- modell

Mennyiség-vezérelt szimmetrikus modell

Nem számol a másik reagálásával

Egy időben hozzák meg döntéseiket
Feltételezi a másikról, hogy az előző időszak termelt
mennyiségét viszi piacra
Belépési korlát védi őket

61
 Reakció görbe

• A vállalat profitmaximumot biztosító mennyisége a másik

vállalat piacra vitt mennyiségének függvényében

• Alkalmazkodási folyamat során jutunk az egyensúlyi

pontba(Cournot-pont)

• Az outputkombinációk megváltoztatásával mindkét vállalat

profitja növelhető

62
 Stackelberg-modell
Mennyiség-vezérelt
modell

▪ Vezető vállalat ismeri a másik reakciófüggvényét

▪ Elsőként dönt, nem törődve a követő vállalattal
▪ Követő vállalat készen kapja a vezető piacra vitt
mennyiségét, amit beépít saját modelljébe
▪ Az információ tehát aszimmetrikus
▪ A vezető vállalat a monopolista mennyiséget állítja elő

63
 Bertrand-modell

Árvezérlő duopol modell

Nem kooperatív játék
A disszidálástól való félelem
Tipikus fogoly-dilemma helyzet

64
CHAPTER

Köszönöm a figyelmet! ☺

© 2009 South-Western, a part of Cengage Learning, all rights reserved