Professional Documents
Culture Documents
Menedzsment Modszer 221104
Menedzsment Modszer 221104
• az a menedzsment funkció,
• Technikák csoportosítása:
• Több féle szempont szerinte lehet csoportosítani
• Univerzálisan elfogadott kategorizálás nincsen
Módszerek csoportosítása:
• Kvázi-objektív módszerek:
• Pontozás, rangsorolás
• Speciális alkalmazási terület
• Sajátos korlátozó feltételek
Módszerek csoportosítása:
• Folyamatábra
• Folyamatleírások
• Kompetencia mátrixok
• Mérföldkő diagramok
27
Mátrix diagram II.
• Elkészítése:
• a probléma jellemzők és feltételezett megoldási lehetőségek
kiválasztása,
• ezek mátrixoszlopok és sorok szerinti rendezése,
• kapcsolatukat értékelő folyamat meghatározása,
• minden egyes problémajellemző és megoldási lehetőségre a
kidolgozása,
• a mátrix megfelelő cellájában kapott eredmény feltüntetése,
• a mátrix cellák, valamint sorok és oszlopok összegzése alapján
a problémajellemzők és a megoldási lehetőségek közötti
kapcsolatra információk nyerése.
28
Mátrix diagram III.
• Fajtái:
• L mátrix: két összefüggő tényező
csoport kerül a sorokban és az
oszlopokban feltüntetésre.
• Alkalmazása:
• Egyértelmű felelősségek rögzítése (egyes feladatok felelősei, a
döntésben résztvevők, végrehajtásban résztvevők, közreműködők
meg vannak nevezve)
Folyamatmodell I.
• Minőségmenedzsment fő elve: folyamatos, javítás fejlesztés
• PDCA lépései:
• Plan – tervezd meg
• Do – csináld meg
• Check – ellenőrid le
• Act – avatkozz be
PDCA
• PDCA fázisaihoz tartozó lépések, módszerek technikák
37
Legfontosabb jellegzetességek
• Projekt szervezésű megvalósítás
• Probléma észlelésekor projekt létrehozása
• 3-5 hónapos időtartam
• Napokra lebontott feladatterv
• Befejezés, értékelés
• Soha nem látott mértékű oktatás a vállalat minden dolgozója
számára
• Statisztikai módszerek
• Projektvezetési technikák
• Problémamegoldás módszertana
• Igényes, mérésekre, adatokra támaszkodó (un. kemény)
statisztikai módszerek pl.:
• Szóráskép elemzés
• Gép és folyamatképesség elemzés
• FMEA analízis stb.
39
A hat szigma szervezet felépítése
40
A DMAIC ciklus
• Létező folyamatok, termékek folyamatos javítására
A Define fázis
• FMEA
Pareto diagram
Hibaelemzés módszerei - Pareto - diagram
Fogalma
• Hibaelemzés legismertebb módszere
Feladata, céljai
Előnyei, hátrányai
• Bármilyen probléma elemzésére alkalmazható
• Hosszas kísérletezés: megfelelő, kiugró oszloppal rendelkező
diagramhoz jussunk el.
• Adat és információ rendszere passzív
• Problémák okainak fontosságát egyszerű, gyorsan elemezhető
módon ábrázolja
• Véd a látszat megoldásoktól, javításokra ösztönöz
• Rendszeres alkalmazásával eljuthatunk a határhatékonyságig.
(ellaposodik a diagram)
Elkészítésének lépései
1. A vizsgálandó probléma és az
összegyűjtendő információ
meghatározása
2. A vizsgálandó időszak
meghatározása
3. Információgyűjtés,
adatvételezés
4. Arányszámítás
5. Oszlopdiagramos ábrázolás
6. A kumulatív görbe berajzolása
7. Elemzés
Hibaelemzés módszerei - Pareto - diagram
ABC elemzés
Hibafajták csoportjai:
„A” – kritikus hibák: vizsgált hiba előfordulásokat jelentős
arányban eredményezik.
„B” – rövid távon nem érdemes velük foglalkozni
„C” – kialakult hibák összességéhez viszonyítva alig játszanak
szerepet.
Ishikawa diagram
Hibaelemzés módszerei - Ishikawa - diagram
Fogalma
• Minőség-ellenőrzés módszere
• Alapelve: egy hiba mindaddig előfordulhat, amíg az
összes okát meg nem ismerjük
• Okokat hierarchikus, többszintes elrendezésbe foglalja
Hibaelemzés módszerei - Ishikawa - diagram
Feladata, célja
Célja:
a probléma, azaz a hiba, okozat,
lehetséges befolyásoló tényezőinek, okainak
szisztematikus, növekvő részletességgel történő
meghatározása
grafikus ábrázolással.
Előnyei, hátrányai
Elkészítésének lépései
• Vizsgálandó probléma precíz megfogalmazása („hal” feje)
• Kreatív ötletek összegyűjtése, team munka keretében történik
• Grafikus formában megmutatja a kapcsolatokat az ötletek között
(gerincből bordák indulnak)
Failure Mode and Effects Analysis
(FMEA)
Hibamód és hatáselemzés
Hibaelemzés módszerei - FMEA – Hibamód és hatáselemzés
Fogalma
Feladata és céljai
Használata
Alkalmazásának előnyei
• Költségmegtakarítás,
• termékhibák csökkentése,
• hibarangsorok felállítása,
Elkészítésének lépései I.
• Célszerű alkalmazni:
• Gyors helyzetfeltáráskor
• Koncepció alkotásakor
• A csoport tagjai egymásra hatása révén, sokféle oldalról szükséges a problémákat
megközelíteni.
Eredménye:
• Megoldási alternatívák
Elkészítése:
• Előnyei:
• Egyszerű alkalmazás, rövid idő alatt sok ötlet
• Fejleszti: toleranciát, kreativitást, nyitott gondolkodást
• Probléma-megoldási folyamat több lépésénél is használható
• Hátránya
• Sokszor nincs mód a legjobb szakemberek összehívására
• Résztvevőket zavarhatja a munka időkorlátja, a másik ember presztízse, státusza,
viselkedése
• Nem helyettesíti az elmélyült probléma analízist
KJ affinitás diagram
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek - KJ affinitás diagram
Fogalma
Feladata, célja
Előnyei, hátárnyai
Elkészítésének lépései
1. Kérdés megfogalmazása, táblára írása
2. Alapszintű cédulák elkészítése, válaszok ráírása
3. Alapszintű cédulák csoportosítása (1. szintű cím), max. 3 válasz
4. Következő absztrakciós szint kialakítása, addig kell folytatni amíg
max. 5 csoport marad. (2. szintű cím)
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek - KJ affinitás diagram
Elkészítésének lépései
5. Főbb csoportok közti kapcsolat meghatározása, ábrázolása
nyilakkal, csak egyirányú kapcsolat.
6. Első szintű címekre szavazás, a három legtöbb pontot kapót
jelölni kell a diagramon.
7. Eredményt egy mondattal a diagram főcímeként írjuk le.
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek - KJ affinitás diagram
Példa
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek - KJ affinitás diagram
Példa
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek - KJ affinitás diagram
Példa
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek - KJ affinitás diagram
Példa
Philips 66 módszer
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek – Philips 66 módszer
Fogalma
A munkamódszer lényege
• Ötletelés írásban és szóban
Lépései
Előnyei
• Az ötletek továbbfejlesztését, átgondolását, megalapozott vélemények
kialakítását biztosítja.
Hátrányai
Fogalma
A munkamódszer lényege
• A probléma bemutatásával és rövid elemzéssel történő ráhangolás
után, a 6 fős csoport minden tagja 6 ütemben, három-három
megoldási javaslatot, ötletet, rövid, tömör fogalmazásban felír az
előre elkészített gyűjtő lapra. Egy-egy fordulóban a kapott ötletek,
megoldási javaslatok továbbfejlesztésére, kiegészítésére, vagy újak
írására meghatározott idő áll rendelkezésre.
• Az egyes ütemek végén, minden csoporttag a felírt lapot
továbbadja, célszerűen a jobboldali asztalszomszédjának. A hat
ütemből álló munka akkor fejeződik be, amikor valamennyi
csoporttag, valamennyi papírlapot felírta. Így összesen, elvileg 108
elgondoláshoz jutunk, mindössze 30 perc alatt. A fordulókra a
rendelkezésre álló időtartam általában 5 perc.
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek - Rohrbach-féle 635-ös módszer
Az ötletek továbbfejlesztésének
folyamata
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek - Rohrbach-féle 635-ös módszer
A csoportmunka vezetőjének
szem előtt kell tartania:
• a résztvevők csak a megadott témával foglalkozzanak, lehetőleg
rövid tömör fogalmazásban írjanak,
• kerülni kell mindenféle személyes bírálatot, vagy dicséretet.
Beszélgetéssel ne zavarjuk a többi csoporttag koncentrálását,
• A csoporttagok a lap továbbadása előtt, a felírt három ötlet,
javaslat elkülönítése céljából, húzzanak egy vízszintes vonalat, és a
csoport vezetőjének felszólítására, egyszerre – a későbbi
strukturális feldolgozás érdekében- jobbra továbbítsák a lapot.
• Az ötletek, javaslatok felírásánál mindenki szabadon engedheti a
fantáziája csapongását. Minél fantasztikusabb egy ötlet, annál jobb.
A fejekben meglevő, vagy születő minden gondolatot közölni kell.
Az előzőekben rögzített ötleteket lehet továbbfejleszteni,
módosítani, összekapcsolni.
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek – Rohrbach féle 635-ös módszer
Előnyei
• hiányos, vagy gyenge informáltsági helyzetben is, az interaktív
csoportmunka, és a tudat alatti ismeretek feltárásnak eredményeként,
kreatív megoldásokhoz vezethet,
• a csoport a gondolatokat következetesen fejleszti tovább,
• a reálisan domináns gondolatok érvényesülése mellett a kisebbségi
vélemények, gondolatok is rögzítésre kerülnek,
• a gondolatok írásbeli rögzítése és egymás közötti cseréje, aktív részvételt
biztosít,
• a gondolatok szabatos, tömör megfogalmazására ösztönöz,
• az egyes csoporttagok, és a csoport egészének kreativitása egyértelműen
minősíthető.
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek – Rohrbach féle 635-ös módszer
Hátrányai
Fogalma
A módszer jellemzője
A módszer lényege
Előnyei
• anonimitás
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek – Delphi módszer
Hátrányai
A módszer változatai
Fogalma
• Az eljárást Delberc és Van de Ven az 1970-es évek elején fejlesztette ki, nyílt
problémák kutatására és megoldására. A módszer kiválóan alkalmazható
még olyan feladatoknál is, ahol kreatív döntésekre van szükség. (A kreatív
döntések elsődleges jellemzője, hogy olyan döntési helyzetekre vonatkoznak,
amelyekben sem a probléma természetére, sem pedig a sikeres megoldás
elemeire vonatkozóan nincs a csoport tagjai között egyetértés, vagy ezekre
vonatkozóan ismereteik hiányosak.)
• A módszer eredeti elnevezése: nominal group technique (NGT), melyet
nominális csoport módszer néven fordítottak magyarra (NCM). Itt a
nominális, azaz névleges jelző a csoportra vonatkozik, ugyanis ha egy csoport
tagjai fizikailag egy helyen vannak, de köztük a beszéddel való kommunikáció
nincs megengedve, akkor nem valódi, hanem névleges (nominális)
csoportról van szó. Valójában az NCM-ben az élőszavasé s írásbeli fázisok
egyaránt megtalálhatók, s ezért az NCM nem teljes mértékben nominális
csoportmunkán alapszik. Az interakciók közvetlensége szempontjából az
eljárás a brainstorming és Delphi módszerek között foglal helyet.
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek – NCM módszer
A módszer ismertetése
• moderátor vezeti
A módszer lépései
Előnyei
Hátrányai
Lényege
Előnyei
Hátrányai
• A „pro és contra” érvelés alatt a csoport többi tagja nem figyel kellő
mértékben
6 kalap módszer
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek – 6 kalap módszer
Lényege
• A módszert Edward de Bono ötlötte ki és publikálta 1985-ben. A “hat kalap”
módszer abban segít, hogy egy probléma megoldásakor vagy döntéshozás
során minél több perspektívából meg legyen vizsgálva a kérdés, elkerülve
azzal az egyoldalú, átgondolatlan, és éppen ezért jó eséllyel nem hatékony
megoldásokat. Hatalmas előnye, hogy annak ellenére, hogy a probléma
vetületeit alaposan körbejárja, mégsem lesz nyomasztó az információ-,
érzés- és gondolattömeg, mert mindig csak egyféleképpen kell gondolkodni,
egy irányba kell fókuszálni.
• Képes kibillenteni a megszokott észjárásból. Senki nem tud tökéletesen
kiegyensúlyozottan gondolkodni: az egyik ember abszolút az érzelmei által
vezérelt, a másik mindent észérvekkel akar kezelni; az egyik ember csupa
negativitás, a másik cukormázban látja a világot. A “hat kalap”
alkalmazásakor mindenkinek minden gondolkodásmódba bele kell
helyezkednie, és ez meglepő eredményeket fog hozni.
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek – 6 kalap módszer
Lényege
• A “hat kalap” hat különböző színű képzeletbeli kalapot jelent. Mindegyik
színnek megvan a maga jelentése: egy-egy gondolkodásmódot képviselnek.
Amikor “felveszed” az adott színű kalapodat, akkor abban a szellemben kell a
problémával foglalkoznod, illetve a megoldást keresned, amelyet a kalap
jelent. Többféle ajánlás is létezik, hogy milyen sorrendben érdemes haladni a
kalapokkal, de tulajdonképpen egy a lényeg: mindegyik kalap kerüljön sorra.
• A módszer használható egyénileg és csapatban is
Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek – 6 kalap módszer
A módszer alkalmazása
• A módszer eredetileg csapatmunkára lett kitalálva. Ha csapatban dolgoztok
(akár munkahelyen, akár családban/párként), akkor az egyes kalapokat
mindig egyszerre viseljétek. Mindegy, hogy ki milyen állásponton van éppen,
fontos, hogy egy időben ugyanabba az irányba tereljétek a gondolataitokat –
így könnyebb elkerülni a vitákat, ráadásul erősítik egymást a gondolataitok.
• Ha egyedül állsz neki a módszernek, akkor – hacsak nem egy nagyon
aprócska, könnyen körbejárható problémáról van szó -, javaslom, hogy az
egyes kalapok között tarts egy kis szünetet – állj föl, igyál egy pohár vizet,
sétálj… Ha van moderátor és azt látja, hogy kifulladt az aktuális kalap, akkor
kérdez valamilyen teljesen hétköznapi kérdést (pl. mit csinált hétvégén), és
amíg ezt megválaszolja, már ki is zökkent a régi kalapból, és nyitottá válik az
újra.
• Használható problémamegoldásra és döntéshozásra – gyakorlatilag
bármilyen témában és bármilyen környezetben. Mivel nem egy bonyolult
struktúra, könnyen előhúzható mindenféle szituációban.
Feladat
• Egy zárt borítékban minden csapat kap 2000
forint, amit felhasználva egy jelentősebb
pénzösszeget kell csinálni.
• A tervezésre bármennyi időt lehet szánni, de
amikor kinyitásra kerül a boríték, akkor már csak 2
óra áll rendelkezésre, hogy annyi pénzt hozzon
össze a csapat, amennyit csak tud.
• A következő alkalom előtt mindenki küldjön egy
képet, hogy hova jutott és a következő alkalomkor
mindenki kap 3 percet, hogy ezt el is mondja.
• Vállalkozóként kell gondolkozni: meg kell találni a
lehetőségeket, meg kell kérdőjelezni a
hagyományo megközelítést, ki kell aknázni az
erőforrásokat, és kreatívnak kell lenni.
Feladat
• A sikeres csapatok rájöttek, hogy a pénzre való
összpontosítás túl szűk határok közé szorítja a
lehetőségeket.
• Megértették, hogy az 2000 forint semmit nem ér.
• Szélesebb körben kell értelmezni a feladatot. Mit
kell tenni, ha üres kézzel fogunk hozzá?
• Kerestek olyan problémát, amelynek a
megoldásán még senki sem gondolkozott.
Néhány példa a megoldásra
• Minőségképesség elemzés
• Folyamatok szabályozása
A statisztikai folyamatszabályozás
módszerei
Célja:
• Termelési/szolgáltatási folyamatokban fontos,
hogy számítástechnikai és diagnosztikai
eszközökkel, folyamatosan, vizsgáljuk, hogy a
termék/szolgáltatás megfelel-e az előírásoknak,
tervezési specifikációnak.
• Miért szükséges a folyamatok szabályozása?
• Termékjellemzők ingadozása elkerülhetetlen (nincs két
egyforma termék)
• Ingadozás származhat:
• Emberek
• Gépek
• anyagok
• Külső környezet
Folyamatokra ható zavarok
• Csoportjai:
• véletlen: állandóan jelenlevő, nagyszámú, a folyamatot csak
kissé befolyásoló zavarok,
• Stabil folyamat:
• Folyamatban csak véletlen hibák vannak,
• Termékjellemzők a véletlen hibák által meghatározott
mértékben ingadozik, változékonyság időben állandó.
• A termékjellemzők megfelelnek az elvárásoknak a folyamat
az előírt határokon belül mozog.
• Szabályozatlan folyamat:
• Folyamatokban rendszeres hibák is hatnak
SPC területei
• Folyamatok
szabályozottsága
• Minőségképessé-
gének elemzése
SPC feladata
• A folyamatok megfelelő képességű, szabályozott állapotát
igyekszik elérni, és fenntartani.
• Fajtái:
• Gépképesség
• Folyamatképesség
Folyamat- és gépképesség elemzések
• Vizsgálat lépései:
• Kritikus paraméter kiválasztása
• Adatgyűjtés
• Szabályozottság vizsgálata
• Adatok elemzése
• A változások okainak feltárása
• Folyamatfigyelő rendszer bevezetése
Folyamatteljesítmény
➢Pontosság
➢Felbontás
➢Stabilitás
➢Ismételhetőség
➢Reprodukálhatóság
R&R vizsgálat
• A vizsgálattal az alábbi
hatásokat becsüljük meg:
• az alkatrészek közötti
különbség,
• a mérés ismételhetőségét;
• a mérés
reprodukálhatóságát;
• kölcsönhatás lehet a kezelő
és az alkatrész között.
Folyamatok szabályozása
Ellenőrzőkártya
• Jó minőségű terméket csak szabályozott, stabil
termelési/szolgáltatási folyamatokkal lehet előállítani.
• Minőségellenőrzés vs. minőségszabályozás.
• W.A. Shewart elsőként különböztette meg a véletlen és a
veszélyes zavaroknak nevezett okokból származó szabályozott
és szabályozatlan állapotot.
• A két állapot szétválasztására, egyszerű és hatékony eszközt
dolgozott ki, az ellenőrzőkártyákat.
• A kártyák szemléltetik a folyamatokban megjelenő veszélyes
zavarokat, és tükrözik a véletlen zavarok miatti ingadozások
mértékét.
Ellenőrzőkártya
Szabályozottság és a
folyamatképesség fejlesztése
• Adatgyűjtés
• Szabályozás
• Elemzés és fejlesztés
• A kártyák használatának eredményei:
• növeli a termelékenységet
• hatásos a nem megfelelőség megelőzésében
• megakadályozza a felesleges folyamat (gép) állítgatásokat
• információt ad a folyamat (gép) állapotáról
• információt szolgáltat a folyamatképesség elemzésekhez
Ellenőrző kártyák fajtái (1)
• Méréses ellenőrzőkártyák
• intervallum vagy arányskálán mérhető mennyiségek, pl. méret,
tömeg, hatóanyag-tartalom, szakító szilárdság stb., ill. az ezekből
képzett statisztikai mutatók
• széles körben alkalmazhatók
• egy mennyiségi érték több információt tartalmaz, mint egy egyszerű
igen-nem minősítés
• kevesebb darabot kell ellenőrizni
• megbízható döntések meghozatala előtt, a darabok gyártása és a
javító beavatkozás közötti idő gyakran lerövidíthető
• méréses adatokkal egy folyamat teljesítménye elemezhető és a
fejlődés mennyiségileg meghatározható
Ellenőrző kártyák fajtái (2)
• minősítéses ellenőrzőkártyák
• sorrendi vagy névleges skálán mérhető mennyiségek, csak minősítjük
a vizsgált terméket vagy hibaszámot állapítunk meg, pl. selejtarány,
fajlagos hibaszám stb
• számos területen hasznosak
• már rendelkezésünkre állnak minősítéses adatok
• új adatokat kell gyűjteni, a minősítéses információk sokszor
gyorsabban és olcsóbban megszerezhetők, és az egyszerű
mérőeszközhöz
• a menedzsment számára készült összefoglaló jelentésekhez gyűjtött
adatok jelentős része minősítéses
• rangsoroljuk a problémás területeket, és ott használjuk a kártyákat,
ahol a leginkább szükség van rájuk
Egyéb módszerek
Dr. Medina Viktor: Minőségmenedzsment módszerei
Grafikus ábrázolások I.
• Alkalmazása, használata:
• Numerikus adatokat valamint verbális adatokat csoportokba
foglalva szemlélteti
• Láthatóvá teszi az adatok közötti összefüggéseket, felhasz-
nálásuk önmagában még nem elemzés, magyarázatot igényel
• Fajtái:
• Oszlopdiagram:
• különféle adatok abszolút és relatív mértékének egymás
melletti szemléltetésére használt.
• Hol az oszlopok magassága szemlélteti a vonatkozó
paraméter mértékét.
177
Dr. Medina Viktor: Minőségmenedzsment módszerei
178
Dr. Medina Viktor: Minőségmenedzsment módszerei
Kördiagram:
A teljes halmaz egy kör, az
egyes összetevők a
mértékükkel arányos
szögnyílású körcikk
a halmaz %-os
megoszlásának, a jelentős
tényezőknek a
kihangsúlyozására alkalmas.
179
Dr. Medina Viktor: Minőségmenedzsment módszerei
180
5S
• 5S előnyei:
• Kiküszöböljük a veszteségeket és csökkentjük a költségeket.
• Javítja a biztonságos és a környezettudatos gondolkodást.
• Növeli a munkavállalói elégedettséget.
• Növeli az átláthatóságot.
• Növeli az eredményességet.
• Az ingadozásokat csökkenti.
QFD
Quality Function Deployment
Minőségfunkciók lebontása
• tervezési eszköz
• minőségügyi eszköz
• termék-fejlesztési eszköz
• gondolkodást elősegítő módszer
• konfliktusok feloldására alkalmas módszer
• termék-fejlesztő team tevékenységének alapja
A QFD KIALAKULÁSA
• Az 1970-es évek elején a hajóépítés egyik nagy, de kritikus időket élő, japán
hajógyárában (Mitsubishi’s Kobe) alkalmazták először. Kezdetben sokan
értékelemzésnek tartották.
A A/C B
MIT MIT/HOGYAN MIÉRT
igényel a vevő? A vevői igények és a kell fejleszteni?
technikai jellemzők Konkurencia-
1. és 2. lépés kapcsolatmátrixa elemzés
5. lépés 3. lépés
D
MENNYIT
A QFD nyújtunk a MIT és a
HOGYAN-ból ?
„épületelemei” A megoldások
értékelése
és fő fázisai 7-12. lépés
STOP
A QFD fő lépései (1.)
• KIK a mi vevőink?
• MIK a vevői igények?
• HOGYAN lehet ezeket az igényeket kielégíteni?
*A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
A VEVŐI IGÉNYEK FELMÉRÉSE
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
A VEVŐI IGÉNYEK FELMÉRÉSE
• A „MIT?” kérdés megválaszolása, a vevői igények megállapításának lehetőségei:
• kérdőíves felmérés
• interjúk
• vevői találkozók
• a QFD-team tagjainak ismerete és megítélése
• A termék, mint egész és az alapvető követelmények meghatározása után az
egyedi összetevők, a részletes követelmények meghatározása következik.
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
A VEVŐI IGÉNYEK FELMÉRÉSE
• A vevői elvárás és a lehetséges konstrukciós funkció között lényeges eltérés
lehet, ennek tisztázása a funkcionális elemzés feladata.
• A vevői igények meghatározása és felsorolása után valamennyit rangsorolni kell,
mivel azok fontossága eltérő.
*Jegyzék a vevői igények felméréséhez
1. A terméktől elvárt rendeltetés
• A teljesítendő funkciók
• A teljesítőképesség
• Mentesség a nemkívánatos mellékjelenségektől
2. A kezelés, használat ergonómiai jellemzői
• Használati komfort
• Esztétikai megjelenés (formatervezés)
• Biztonság, egészség- és környezetvédelem
3. A termék üzemeltetési igényei
• A használat tartósságával összefüggő követelmények
• Az üzemképesség fenntartásával, helyreállításával kapcsolatos igények
4. Gazdasági jellemzők
• Egyszeri ráfordítások
• Használati, fenntartási kiadások
A VEVŐI IGÉNYEK FELMÉRÉSE:
EGY EGYSZERŰ PÉLDA
Forró 4
Élénkítő 5
Gazdag aromájú 3
Alacsony árú 2
Forrón maradó 1
saját termék
konkurens termék
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
KONSTRUKCIÓS JELLEMZŐK
• Ily módon kialakult a Minőség Háza egyik dimenziója, a sorok, amelyek a
„MIT?” kérdésre válaszolnak.
• A termékek másik fontos jellemzője, hogy az adott elvárásokat, illetve
funkciókat milyen konstrukciós jellemzőkkel választják meg.
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
KONSTRUKCIÓS JELLEMZŐK
• A „HOGYAN?” kérdés megválaszolása bonyolultabb, a résztvevők szakmai
ismeretei alapján történik.
• A „HOGYAN?” megfogalmazása jelent:
• egy leírást
• egy mennyiségi értékelést mindegyik termék esetében: az adott konstrukciós jellemzőt
milyen mértékben, milyen színvonalon elégíti ki
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
MENNYISÉGI MUTATÓK
• A mennyiségi mutatók rész a tervezett célkitűzések meghatározását szolgálja,
ez a QFD alkalmazásának egyik eredménye.
• Ezek a mutatók lehetnek műszaki paraméterek, és a fejlesztési idő- vagy
költségtényezők súlyozásai.
• Ez lehetővé teszi a QFD-team számára, hogy megvitassa a különböző műszaki
megoldások hatékonyságát.
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
MENNYISÉGI MUTATÓK
• A mennyiségi mutatók „al-mátrix”-a foglalja össze az adott konstrukciós
megoldások mutatóit a mi termékünk és a konkurens termék esetében.
• Ezután célkitűzéseket kell megfogalmazni az új termékre vonatkozóan.
*A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
A VEVŐI IGÉNYEK FELMÉRÉSE
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
MENNYISÉGI MUTATÓK
• A módszer alkalmazása során a tervezésben résztvevők megkeresnek minden
lényeges szempontot és azt számszerűsítik:
• a saját terméknél
• a konkurens termék(ek)-nél
• a tervezett új terméknél
• A fejlesztési célok, a fejlesztési feladatterv meghatározása után kezdődhet a
funkcionális tervezés
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
KAPCSOLAT MÁTRIX
• A Minőség Háza fő mátrixát az adja meg, hogy a vevői
elvárások és a megoldási módszerek konstrukciós
jellemzőinek kapcsolatát értékeljük.
• Ezt soronként egy pontozásos módszerrel minősítjük, pl.:
1: kevéssé járul hozzá adott funkció teljesítéséhez a vizsgált
konstrukciós jellemző
3: közepes mértékben járul hozzá adott funkció teljesítéséhez a vizsgált
konstrukciós jellemző
9: döntően járul hozzá adott funkció teljesítéséhez a vizsgált
konstrukciós jellemző
HOGYAN?
MIT? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Forró
Élénkítő
Gazdag aromájú
Alacsony árú
Forrón maradó
Mértékegység C0 mg/l zsűri mg/l Ft kg C0
SAJÁT
KONKURENS
1: Felszolgálási hőmérséklet, 2: Koffein-mennyiség, 3: Aroma összetevő,
4: Aroma mennyiség, 5:Eladási ár, 6: Mennyiség, 7: Felszolgálás utáni hőmérséklet
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
KAPCSOLAT MÁTRIX
• A bemutatottól eltérő más súlyozás és jelölés is alkalmazható.
• A kapcsolat erősségének megállapítását a QFD team végzi el becslés, tapasztalat
alapján.
• Valamennyi felsorolt HOGYAN-nak szükségesnek és elegendőnek kell lennie a
MIT-ek megvalósításához.
• Nem lehetnek sem üres sorok (akkor a vevői igényt nem elégítik ki), sem üres
oszlopok (akkor redundánsak a műszaki jellemzők).
HOGYAN?
MIT? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Forró 9 3
Élénkítő 3 9 3 3 3 3
Gazdag aromájú
1 9 9 9 1
Alacsony árú 3 3 3 9 9
Forrón maradó 9 9
Mértékegység C0 mg/l zsűri mg/l Ft kg C0
SAJÁT
KONKURENS
1: Felszolgálási hőmérséklet, 2: Koffein-mennyiség, 3: Aroma összetevő,
4: Aroma mennyiség, 5:Eladási ár, 6: Mennyiség, 7: Felszolgálás utáni hőmérséklet
A FELÉPÍTÉS LÉPÉSEI:
KORRELÁCIÓS MÁTRIX
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.