LEGKEDVESEBB Ä Q

MADARAINK W O .
f ü s t i- és
m o ln árfecske
 Füstifecske — molnárfecske

A hosszú lábú, piros csőrű gólya m e lle tt a fecskék is a m agyar em ber

kedves m adara i közé tarto zn a k. C sicseregnek az eresz szélén, takaros
fészket é pítene k az is tá lló g e re n d á já n , k a p k o d já k a legyeket a le g e ­
lésző jószág o ld a lá ró l, de m e g je le n n e k a városi és fa lu si nagy la k ó ­
telepeken is, a hol az erkélyek szögleteibe é p ítik fészkeiket.

V a la m iko r a fa lu s i em ber szerencsének te kin te tte , ha fe cske p á r te le ­

p e d e tt meg az eresz a la tt vagy az is tá lló b a n , a hol külön nyílást vágtak
az a jtó ra , esetleg nyitva h a g ytá k az e gyik kisa b la ko t, hogy a fió k á it
etető m ad á r szabadon já rh a sso n ki és be. S ajnos az u tó b b i időben
sok szomorú h írt ka p tu n k a rró l, hogy a fecskéket m ár nem nézik m in­
d e n ü tt jó szemmel. T ojásokkal, fió k á k k a l te li fészkeket vertek le a fa l­
ról, m ásutt nagy, zörgő n ylo n le p e d ő ke t te ríte tte k az eresz a ljá ra , ne­
hogy a tavasszal visszatérő m a d a ra k m egtelepedhessenek. Esetleg
légpuskával lövöldöztek a d ró to n csicsergő fecskékre, és nem tö rő d ­
tek vele, ta lá n nem is g o n d o lta k rá, hogy a szárnyszegetten a lá h u lló
m adár fió ká i va la h ol az eresz a la tt, vagy az is tá lló g e re n d á já n é p ü lt
fészekben szülők nélkül sok szenvedés után éhenpusztulnak.

M indezek elle n é re szeretnénk h in n i, hogy a fe n t e m líte tt szomorú p é l­

dák csupán e lszig e te lt je le n sé g e k és a m agyar em ber ma is éppen
olyan nagy szeretettel és gondoskodással te k in t a fecskékre, m in t a p á ­
ink, n a g ya p á in k és azok ősei te tté k valam ikor. Szeretnénk h in n i, hogy
ma is érvényesek Szabó Lőrinc gyönyörű sorai, a m iko r „F ic s e ri-fü s ti"
című versében egyebek m e lle tt így ír:

csak nézem, hogy körözöl e legánsan

s csu p a sz á j-fia id n a k e nni hogy adsz;
áldás la k ik a fe h é rfa lú házban,
Ficseri-füsti, a hol te laksz.

Vagy idézzünk néhány sort Tompa M ih á ly tó l, aki h a sonlóképpen nagy-

nagy szeretettel ír a fe c s k é k rő l:

fecske fészkel az ereszünk a la tt

dehogy b á n ta n á m a jó m a d a ra t;
sőt úgy szeretem s ö rü lö k neki,
fia csk á it m időn e te tg e ti.

2
 Melyik az igazi fecske?

Szerte a világon csaknem 80 különböző fecskefaj él, a le g tö b b jü k A f­

riká b a n . Európából ö tfé le fecskét ism erünk, ezek közül hazánkban h á ­
rom fa j fészkel. De ha valaki a m a darakkal fo g la lko zó m agyar nyelvű
könyvekben pró b á l utánanézni, mégis négyféle fecskéről olvashat. V a­
jo n hogy lehet ez?

Ügy, hogy a m agyar nyelv fecskének nevezi a sarlósfecskét is, h o lo tt

ez az a lu lró l fe ke té t m utató, a levegőben a vasm acskára em lékeztető,
a m agasban vagy a h á zfa la k között sivítva n y ila ló m a d á r v a ló já b a n
nem fecske, bár repülés közben kétségkívül em lékeztet azokra, kü lö ­
nösen a m olnárfecskére. A sarlósfecskék a m a dár-rendszertanban a
la p p a n tyú k és a jé g m a d a ra k között k a p ta k helyet, de közeli rokonaik
az am erikai földrészen élő parányi k o lib rik n e k is. H azánkban egyes
nagyvárosokban, p é ld á u l B udapesten, Pécsen, S opronban és Veszp­
rém ben élnek, magas é p ü le te k z u g a iba n fészkelnek és a rró l neveze­
tesek, hogy éppen csak költeni jö n n e k haza A frik á b ó l. M á ju sb a n é r­
keznek és a lig repítették ki a fió k á ik a t, jú liu s végén, augusztus elején
m ár e ltű n n e k a költőhelyek környékéről.

3
A három hazai fecskefaj közül a partifecske a legkisebb, to llru h á ja
barna, m ellén ugyancsak b a rna örv húzódik. N agy te le p e kb e n fészkel
a hom ok- és sóderbányákban, m eredek fo lyó p a rto ko n , ahol a m adarak
úgy keringenek a sok-sok fö ld b e fú rt vízszintes a la g ú t b e já ra ta előtt,
m intha ó riá sira n ő tt m éhek lennének. A partifecskével ta lá n egy ké­
sőbbi füzetben fo g la lko zu n k, most az em ber közelében élő két fa jt, a
fü sti- és a m olnárfecskét vesszük n agyítónk a lá . Érdemes e g yü tt tá r­
gyalni őket, m ert a le g tö b b em ber, ha szereti is a fecskéket, nem is­
meri és a laposa n össze is keveri őket. G yakran o lva sh a tu n k p é ld á u l
arró l, m ilyen kedvesen csicsereg az udvaron az eresz a la tt tanyázó
fecske, h o lo tt az ereszek a la tt a m olnárfecskék fészkelnek, az udvaron
pedig a füstifecske énekel kedves, behízelgő h a n g já n .

A két fa j egyébként színezetében is e lté r egym ástól. Felül m indkettő

szép acélkék, de a m olnárfecske h áta és alsóteste hófehér, a farko
csupán kim etszett. A füstifecske hom loka és to rka barnásvörös, a be­
gyén széles, kékesfekete m ellényt visel. Alsóteste sárgásfehér, vörhe-
nyes á rn ya la tta l, az öreg m a d a ra k szélső fa rk to lla i m egnyúltak és ezek
a lk o tjá k az igazi villá s fecskefarkot.

Hol élnek fecskéink?

A füstifecske a legészakibb részektől e lte kin tve egész E urázsiában e l­

te rje d t, de fészkel Észak-A frikában és Észak-Am erikában is. A m olnár-
fecske Eurázsia és Északnyugat-A frika la kó ja . H azánkban a füstifecske
elsősorban a fa lva kb a n és a ta n yá ko n él, a m olnárfecske a városok­
ban is otth o n van, p é ld á u l egyik első m adárvendége az új la k ó te le ­
peknek.

A két fa j fészkelésm ódja és a fészek m aga is ala p vető e n e lté r egym ás­
tól. A m olnárfecske az é p ü le te k külső o ld a lá n , az eresz a la tt, erkélyek
szögleteiben építi a p ró sárgom bócokból á lló , zárt, csupán keskeny
bejárónyílással e llá to tt fészkét. Társaságkedvelő m adár, nem rit­
kán száz vagy még tö b b fészek é pül egymás közelében. A füstifecske
ezzel szemben az é p ü le te k b e lse jé t választotta. Legszívesebben a kel­
lemesen meleg is tá lló k b a n fészkel. A g e re n d á n é p ü lt, fe lü l n y ito tt fé ­
szekbe a m ada ra k a s á rg a la csin o k közé sok növényi szá la t is b e d o l­
goznak. De költe n e k fü stifecskék a to rn á c o k a la tt, e lh a g y o tt é p ü lete k
belsejében, sőt ha tavasszal néhány napra nyitva fe le jtjü k az a b la kot,
e lő fo rd u l, hogy a konyhában vagy a szobában is m egtelepszik egy-
egy pár. Ilyenkor gyakran a m ennyezetről a lá csü ng ő lá m p a ta rtó ra
fészkelnek.

4
5
 Tavaszi érkezés

A régi m agyar szakkönyvekben m inden vo n u ló m a d á rn ál m e gadták a

sok m egfigyelés a la p já n leszűrt úgynevezett országos érkezési közép­
napot. Ezek szerint á tla g o s id ő já rá s m e lle tt a gólya m árcius 30-án, a
füstifecske á p rilis 4—5-én, a m olnárfecske valam ivel később, a hó
11-12. n a p já n , a fü le m ü le á p rilis 18-án, a partifecske p e dig csak
á p rilis 19—20-án érkezik. M a m ár tu d ju k , hogy ezek a számok le g fe l­
je b b tá m p o n to t je le n th e tn e k , de elsősorban az id ő já rá s tó l fü g g ő e n
igen nagy eltérések is lehetségesek. K ü lfö ld i a d a to k szerint p é ld á u l a
füstifecskéknél az egyes m a d a ra k érkezése között 30 vagy a k á r 60 nap
is eltelhet.

Különösen hűvös, esős tavaszon vesszük észre viszonylag későn a ha­

zatért fecskéket. Ilyenkor ugyanis a m adarak nem je le n n e k meg rö g ­
tön a fészkelőhelyek közelében, hanem csapatosan va d á szg a tn a k a
vizek fe le tt, hogy szűkös tá p lá lé k u k a t összeszedjék. A víz közelében
m indig enyhébb a levegő, erősebb a rovarm ozgás, a fecskék pedig
szorosan az a p ró h u llá m o k fe le tt repülve az éppen á ta la k u lt és első
légi ú tju kra készülő szúnyogokat is e lka p ko d já k.

C sodálatos látvány az ilyen kora tavaszi vadászgató füstifecske csa­

p a t! Ó rá ko n á t le b e gn e k a nem rég érkezett és bizonyára nagyon fá ­
ra d t vándorok a víztükör fö lö tt, szárny szárny m e lle tt csapdos a leve­
gőben, türelm esen pásztázzák á t a vizet ú jra és ú jra , hogy korgó gyom ­
ru ka t úgy-ahogy m egnyugtassák. De ha aztán mégiscsak kisüt a me­
leg á p rilis i nap, csendesedik a hideg szél és töm egesen b ú jn a k elő
rejtekükről az a d d ig g é m b eredetten p ih e nő rovarok, a fecskék is nyom ­
ban jo b b kedvre d e rü ln e k. Ha jó lla k ta k , a n ádszálakra ü ln e k p ih e nn i.
Tollászkodnak, néha m ár csicseregnek is egy keveset, m ajd egy idő
után ismét a víz fö lé szállnak. De m ár nem kell a n n yira alacsonyra
ereszkedniük. Egyre tö b b csillo g ó szárnyú rovar repked, c iká zik a leve­
gőben és mi kell ennél tö b b egy nem rég érkezett, éhes fecskének?

A régi fészekben

A m ikor á p rilis derekán m ár ta rtó sa n jó ra fo rd u l az idő, m egérkeznek

a m olnárfecskék, és a füstifecskék is fe lb u k k a n n a k a fészkelőhelyek
környékén. A hím ek szapora énekléssel igyekeznek egy to jó t a közeibe
csa lo g atn i. N éha körbe re p ü ln e k az udvar fe le tt, b e -b e szá lln a k az
is tá lló a b la ká n és közben szinte szünet nélkül énekelnek. Ha pedig
m egérkezik a to jó , hívják, cs a lo g a tjá k , hogy m egm utassák leendő
p á rju k n a k a tavalyi fészket, vagy a most kinézett fészekhelyet.

6
A fü s ti- és m olnárfecskék, ha csak te h e tik az előző évi fészkeket fo g ­
la ljá k el. Kicsit tatarozzák, ja v ítg a tjá k , néhány friss sá rg a la c s in t ra ­
gasztanak a fészek perem ére, új to lla k a t h o rd a n a k a belsejébe. A m ol­
nárfecskék csaknem m indig tö b b e d m a g u k k a l, gyakran nagy te le p e k ­
ben költenek, a füstifecskék viszont szívesebben fészkelnek kü lö n -kü -
lön, de ha a szükség úgy hozza, tö b b p á r is k ö lt egymás közelében.
V a la m iko r a kis fa lu s i is tá lló k korában, szinte m inden p o rtá n a k m eg­
volt a m aga füstifecske p á rja , de a n a gyobb is tá lló k b a n a kko r is gyak­
ran le h e te tt tö b b fészket ta lá ln i. Szükségből a párok kénytelen ke lle t­
len elviselik egymást, esetleg annyi fecske je le n t meg tavasszal egy­
szerre az istá lló b a n , hogy egyszerűen nem m a ra d t lehetőség a revir-
nek, az egyes hím ek á lta l e lfo g la lt és v é d e tt te rü le te k kia la kítá sá ra .
M e rt egyébként a szelíd füstifecskék kemény h a rco ka t vívhatnak egy­
mással a fészkelőhely b irto k á é rt és nem egyszer e lő fo rd u lt már, hogy a
vesztes, a legyőzött hím ho lta n h u llo tt a lá az udvar fe le tt vívott légi
csata után.

A m olnárfecskék viszont fészkeiket nem csak hogy közel é p ítik egym ás­
hoz, de nagyon gyakran eg yike t a m ásikra ta p a sztjá k. Szívesen fész­
kelnek alacsonyan, így p é ld á u l egy Ú jkéren (dr. Faragó S. N yugat-
M agyarország) végzett vizsg á la t szerint a fészkek á tla g o sa n 345 cm
m agasan é p ü lte k (48% to rn á c p la fo n já n , 26% lé p c s ő b e já ra t p la fo n ­
já n , 19% eresz a la tt, 7 % ablakm élyedésben). Az egyes fészkek a la k ja
így erősen változó, m in d ig az a d o tt lehetőségektől fü g g . Az érkező
és távozó m adarak soha nem civódnak, veszekednek egym ással, m in d ­
egyikük a s a já t fészkével, a to já s o k k a l, fió k á k k a l van e lfo g la lva .

Szegeden (A lb e rt A.) 1372 m olnárfecskefészek é g tá ja k szerint a követ­

kezőképpen oszlott m e g : D 2 7 % : K 3 9 % ; Ny 1 2 % ; É 2 2 % . Az u ra l­
kodó szélirány a nyugati volt. Egy bud a p e sti felm érés szerint (N agy I.)
a fészkek 94% -a szalagházon é p ü lt, 8 6% -a világos házfalon.

Néha új fészekben indul a költés

Ha az érkező m adara k azt lá tjá k , hogy m ár valam ennyi tavalyi fészek

fo g la lt, új o tth o n t ép íte n e k m aguknak. O tt tip e g n e k a „fra k k o s " kis
m adárkák az eső után g y ű lt tócsa m ellett, a g u ly a k ú t közelében, szor­
galm asan g y ű jtik az agyagos s a ra t és ha e le g e t szedtek a csőrükbe,
m áris re p ü ln e k vele a fészekhez. A m i az é p íté st ille ti, a füstifecskék
a g erendákon könnyebb helyzetben vannak, a szálkás fa a n ya g o n
ugyanis jó l ta p a d a sár, de még így is előszeretettel valam i s z ilá rd a b b
a la p ra , p é ld á u l a g e re n d á b a vert erős szögre é p ítik a fészket. A mol-

7
8
nárfecskék az eresz a la tt néha hosszú gyöngyfüzért raknak a p ró sár­
d a ra b k á k b ó l a fe h é r fa lra , míg végül a le g jo b b n a k vé lt helyet m eg­
ta lá ljá k . M ert bizony könnyen le v á lik a v a k o la t és vele e g yü tt a fészek
is a fö ld re hull, to já so kka l, fió ká kka l. Ezért is szeretik a m olnárfecskék
az öreg épületek érdes va k o lt fa la it, a hol jó l ta p a d a sár, könnyű az
építkezés.

Különleges fészkelőhelyek

A fü sti- és m olnárfecske va la h a sziklákon é p íte tté k fészkeiket és azzal,

hogy m egtelepedtek em beri épületeken, te lje se n új te rü le te k e t h ódí­
to tta k meg. Enélkül p é ld á u l az a lfö ld e k e n soha nem je le n h e tte k volna
meg m int fészkelők.

Bizonyára m indenki lá to tt m ár olyan fecskefészket, am elynek elhelye­

zésében valam i szokatlan volt, és am ely éppen ezért e lü tö tt a tö b b i­
tő l. A fecskék nagyszerűen tu d n a k a lka lm a zko d n i és ezért néha va ló ­
ban szokatlan, érdekes helyen ta lá lju k fészkeiket.

A H ortobágyon és a D u n a -T is z a köze pusztáin p é ld á u l, a hol nagy

területeken nincsenek fészkelésre a lka lm a s lakóházak, a füstifecske
párok ju h h o d á lyo kb a n , a n á d te tő belső fe lé re ragasztották fészkeiket,
mások a kútgyűrűben, vagy ha té g lá v a l vo lt kirakva a kút, a n n a k a l­
kalm as részein fészkeltek. H id a k a la tt, beton átereszek mennyezeti
részén is gyakran m egtelepszik egy-egy füstifecske pár, ha pedig a
nyitott a b la k csábításának engedve a szobában vagy a konyhában
ütnek tanyát, a m ennyezetről le ló g ó lám pa ernyőjére építkeznek.

Évekkel ezelőtt a B alaton mentén ívlám pára rakta fészkét egy fü s ti­
fecske p á r és érdekes módon éjszaka etette a fió k á it. Az erős fény
ugyanis nagyon sok rovart cs a lt a közeibe és a fecskék a néhány mé­
te r sugarú körben repkedve könnyedén összefogták a szükséges meny-
nyiséget. N a p p a l azután tö b b n yire csak pihentek, tollá szko dta k, a
fió ká k pedig jó lla k o tto n , békésen szundítottak a fészek mélyén.

Dr. M o ln á r G yula 1982-ben Békés m egyében 5 m éter m agasan levő

szarkafészekben ta lá lt füstifecske fészket. A p á r 6 fió k á t nevelt. A
szarkafészek sárból levő csészéjét b é le lték ki, o tt ü lte k a fió ká k, szüleik
a fészek ágasbogas fe d e lé n e k nyílásán á t já rta k be e tetni.

N éhány m olnárfecske p á r rendszeresen kö lt a B a la to n t S zántódnál á t­

szelő révhajó o ld a lá n . Repülve követik mozgó fészküket, útközben va­
dásznak legyekre, szúnyogokra és hol a tó közepén, hol az egyik, majd
a m ásik p a rt mentén e te tik a fió k á k a t. A ttó l fü g g ő e n , hogy a komp-

9
h a jó éppen merre já r a u tó kka l és fecskefészkekkel m egrakodva. Leg­
utó b b pedig arró l érkezett hír, hogy a N agym aros és V isegrád között
közlekedő kom pon füstifecske p á r ü tö tt ta n y á t és ugyancsak m enet­
közben etették fió k á ik a t.

Lesben a fészeknél

A fecskék bizalm as m adarak, hozzászoktak az em berekhez, ezért csa­

lá d i é le tü ke t is könnyen m e g fig ye lh e tjü k. Egy-egy óra, a m it a fészek
közelében e ltö ltü n k rengeteg élm ényt n y ú jth a t és sok hasznos tu d n i­
valóval g y a ra p íth a tja m a d á rta n i ism ereteinket.-

A m olnárfecske és a partifecske to já s a i hófehérek, ennek a z á rt fé ­

szekben illetve a sötét üregben van je le n tősé g e , a füstifecskéé fe h é r
a la p o n vörhenyesen pettyezettek. A fészekalj á lta lá b a n 5 to já s b ó l á ll,
a füstifecske azonban 6 vagy 7 to já s t is rakhat. A m ásodik költés id e ­
jé n gyakran m ár csak négy fió k á t nevelnek, de az is e lő fo rd u l, hogy
a párok csak egyszer költenek. Feljegyeztek viszont olyan eseteket is
fü s ti- és m olnárfecskéknél egyaránt, a m iko r a m a d a ra k három szor ne­
veltek és repítették fió k á ik a t.

A tojásrakás id e je fü g g a m indenkori id ő já rá s tó l. A füstifecskéknél

p é ld á u l meleg tavasz esetén m ár m ájus első n a p ja ib a n m e g je le n h e t­
nek a to já so k a fészekben, hűvös, esős években ugyanazon a te rü le ­
te n a párok csak jó v a l később, a hó végén kezdenek költeni. A m ol­
nárfecske első költése m ájusban van.

A to jó k nap o n ta raknak egy-egy to já s t és csak ha a fészekalj m ár

teljes, kezdik meg a kotlást. A füstifecskéknél csak a to jó ül és id ő rő l
id ő re e lh a gyja a fészket, hogy legyeket és más ro va ro ka t fo g jo n m a­
gának, fehérhasú ro ko n á n á l a m olnárfecskénél a hím és a to jó szé­
pen megosztoznak a kotlás bizonyára elég fá ra sztó m u n ká já b a n .

A kotló m a d á r to llá it kissé széttárva csendesen ül a to já so ko n . Vigyáz

arra, hogy testének m elege va la m e n n yit egyform án érje. Sőt, n a p já ­
ban többször fo rg a tja is őket. Kissé m egem elkedik a fészken, m ajd
csőrével nagyon óvatosan eg yike t a m ásik u tán m e g fo rg a tja .
Érdemes m egfigyelni a zt a kedves je le n e te t, a m iko r a m olnárfecskék
v á ltjá k egym ást a kotlásban. Az e gyik b e n t ü ld ö g é l, a másik pe d ig va-
la h o n n é t a m agasból érkezik és egy p illa n a t a la tt b e b ú jik a nyíláson
p á rja m ellé. O tt fecskenyelven h a lka n „b e s z é lg e tn e k ” egy kicsit, m ajd
az a d d ig szorgalm asan ko tló m a d á r m áris suhan ki a levegőbe, hogy
kicsit megm ozgassa a szárnyait és persze tá p lá lé k o t keressen m a­
gának.
10
M íg a füstifecske to jó kotlik, a hím vigyáz a fészek környékére. H in ­
tázik az udvar fe le tt a ruhaszárító kötélen, ü ld ö g é l az eresz szélén
vagy egy száraz fa á g o n és kedves csicsergő h a n g já n énekel. Ha a
to jó lere p ü l a fészekről és tá p lá lk o z n i in d u l, p á rja nyom ban cs a tla k o ­
zik hozzá, együtt su h a n n a k ki a mező vagy a kertek fölé. A m ik o r néhány
perc múlva a to jó visszatér, a hím a to rn á c ig vagy az is tá lló a jta já ig
kíséri. N éha be is száll a n y ito tt a jtó n , köröz egyet a békésen kérődző
te h e n e k fe je fe le tt, azután ism ét kire p ü l a napsütésbe.

A m olnárfecskéknél á lta lá b a n jó v a l nehezebb m e gfigyelni az összetar­

tozó pá ro k viselkedését, hiszen, különösen a n a gyobb telepeken, a
m adarak örökösen jö n n e k , mennek, á lla n d ó a fo rg a lo m . H a so n lít ez
egy kicsit a nagy lakó te lep e k életére, a hol ugyancsak m indig sok em ­
ber já rk á l, sétál a házak között.

A kotlási idő á lta lá b a n 1 4 -1 5 n a p ig ta rt, de hűvös időben a fü stife cs­

kéknél néha csak a 16. napon kelnek a fió ká k. A to já s o k héja re n d ­
szerint a h a jn a li órá kb a n p a tta n meg és a fió k á k csaknem m indig
egyidőben, néhány óra leforgása a la tt kelnek ki. Csupaszok, vakok és
nagyon te h e te tle n e k az első nap o kb a n . Az á tla g 20 gram m os fü s ti­
fecske fió k á ja kikelésekor mindössze másfél g ra m m o t nyom ! A to jó
e le in te nem mozdul róluk, m elengeti őket, az eleséget, a p ró rovaro­
kat a hím hord ja a fészekhez. Később m ár m ind ké t szülő etet, de
éjszakánként a to jó k ito lla so d ó su kig m elengeti a fió k á k a t
11
Az öreg m adara k a fészket példásan tisztán ta rtjá k . A m elyik fió ka
enni kapott, a lig nyelte le a fa la to t, máris fo ro g n i kezd a fészekben,
a d d ig izeg-m ozog, míg a h á tu lsó fe lé t nem nyú jtja fe lfe lé . O tt pedig
m egje le n ik a finom h ártyába b u rk o lt fehér-fekete színű ürülékcsom ó.
Ezeket e le in te az öreg m a d a ra k tö b b n y ire lenyelik, később a csőrükbe
kapva szá llítjá k el a fészektől és va la h ol tá v o la b b egyszerűen elpoty-
tya n tjá k. A m ikor a fió k á k m ár nagyok, ürítés e lő tt m egfo rd u ln a k, ki­
h á trá ln a k a fészek szélére és a perem en tú lra pöttyentenek. Ilyenkor
van nagy szükség a fészek a lá erősített deszkára, a „fe c s k e p e le n k á ra !”

A füstifecskéknél könnyű m egfigyelni, hogy a to jó még egyéb m ódon is

gond o sko d ik a fészek tiszta sá g á ró l. A perem en kapaszkodva csőrével
és fejével a fió k á k a lá nyúl, kicsit meg is em eli őke t és közben fe lla ­
zítja, felrázza az a la p o sa n le d ö n g ö lő d ö tt bélést. A fecskék ilye n ko r a
fészekben ta lá lt tá p lá lé k m a ra d v á n y o k a t is lenyelik, te h á t igazán tö k é ­
letes m unkát végeznek.

Nem könnyű dolo g az ö t éhes csőröcskét jó lla k a tn i. A lig suhan be az

is tá lló a b la k á n az anyam adár, a fió k á k m intha csak rugók löknék őket,
úgy nyújtóznak felé. Egymás m e lle tt tá to n g az ö t é lénksárga torok,
am elyek még a legh om á lyo sa b b is tá lló b a n is szinte v ilá g íta n a k, m u ta t­
já k az u ta t a szülőknek, hová d u g já k a csőrükben hozott rovarokat.

A fiókanevelés időszakában a fecskék a h a jn a li szürkülettől a lk o n y a ­

iig já rjá k a légi országutakat, hogy e le g e n d ő tá p lá lé k o t gyűjtsenek
a fió ká k és m aguk számára. M egszám olták, hogy egy füstifecske pór
reggel 4 és este 9 óra között 538-szor etette meg fió k á it, leg sű rű b b e n
62-szer este 7—8 óra között. A m olnárfecskék a te le p közelében tö b b ­
nyire nagy m agasságban zsákm ányolnak, a füstifecskék viszont néha
a mezei utak fe le tt suh a n n a k végig olyan alacsonyan, hogy szinte
é rin tik a szekerek sárba ág ya zo tt nyom ait. M áskor a fo rg a lm a s a u tó ­
u ta k fe le tt n yila in a k és a g épkocsik felverte legyeket k a p já k el h ih e ­
te tle n ügyességgel. Ha hűvös, esős n a p o k já rn a k , nyom ban m e g je ­
lennek a vizek fe le tt, de o tt lá tju k ő ke t a gulya, a nyáj vagy a konda
körül is, a m in t a legelésző jószág lá b a i között átsuhanva az így fe l­
vert legyeket e jtik zsákm ányul. G yakran h a llju k : m agasan re p ü ln e k a
fecskék, jó idő lesz! V a g y: esni fog, m ert a fecskék alacsonyan, a g a ­
b o n a tá b lá k fe le tt va d á szg a tn a k! Ebben a népi m egfigyelésben sok
igazság van, ugyanis a re p ü lő rovarok a légnyom ástól fü g g ő e n változ­
ta tjá k m agasságukat, eső e lő tt, alacsony légnyom ásnál p é ld á u l le jje b b
repülnek, a fecskék pe d ig természetesen követik őket.

12
 Először a levegőben

A kirepülés nagy esemény a fia ta l fecskék életében. M á r nap o kka l

e lő tte készülnek rá. A m ár to lla s m olnárfecskék kíváncsian lesnek ki
a n a gyvilágba a bejárónyíláson át, ism erkednek környezetükkel. Ha
észreveszik, hogy fig y e lik őket, b e lje b b húzódnak, de néhány perc
múlva m ár újra kikukucskálnak. Az a g á rd i strandon, ah o l a ka b in ok
a jta ja i felett, a lig ka rnyújtásnyira rengeteg m olnárfecske fészek é p ü lt,
a fió ká k m ár teljesen m egszokták az em bereket. Ha to lla s la b d a csata
z a jlik a kabinsorok között, fe jü k e t hol erre, hol a rra fordítva követik
tekin te tü kke l a könnyedén szálló fe h é r la b d á t, am e lye t az öreg m ada­
rak is ügyesen kikerülnek, a m ik o r a m agasból alásuhanva az eleséggel
a csőrükben a fészekhez érkeznek.

13
M a g á t a kire p ü lé s t a legkönnyebben a füstifecskéknél fig y e lh e tjü k meg.
Előtte a perem en egymás m e lle tt szorongó fió k á k m ár napokon á t p ró ­
b á lg a tjá k a szárnyukat, szaporán verdesik a levegőt, közben m ajd csak
le nem lö kik m e lle ttü k szorongó testvérkéjüket. R epülni aka rn a k, tu ­
la jd o n ké p p e n m ár tu d n a k is, hiszen erre nem kell ta n íta n i egyetlen
m ad a ra t sem, mégis nehéz az első nekirugaszkodás. Pedig a szülők
o tt keringenek, repdesnek az is tá lló e lő tt, b ere p ü ln e k a n y ito tt a jtó n ,
ism ét kiszállnak, hívják, cs a ljá k a fió ká ka t, s közben sűrűn h a lla tjá k
éles vészhangjukat.

A 'le g b á tra b b végül v á ra tla n u l m égiscsak n e kiló d u l. Eleinte kicsit

ügyetlenül verdes, de csa kh a m a r rá jö n a repülés ízére és m áris o tt ül
azon a vastag zsinóron, a h o l m áskor a száradó ru h á k ló g n ak. Kicsit
bizo n yta la n u l kapaszkodik, szárnyaival ta rtja az egyensúlyt különösen
akkor, a m iko r testvérei is egyenként m e lléje szállnak. Szorosan egymás
m ellett ül m ind az ö t fió ka , de m ár friss szél b o rzo lja a to lla ik a t és
a kora re g g e li napsütés ragyog le rájuk.

Az öreg fecskék nem tu d n a k szám olni, ezért töb b szö r is b e re p ü ln e k az

üres istá lló b a , néhány kö rt írnak le és csak a m iko r m eggyőződtek róla,
hogy m inden fió k á ju k e lh a gyta a fészket, kezdenek ú jb ó l e te tn i. Ké­
sőbb átvezetik a fió k á k a t az öreg a ká cfa száraz á g á ra , ahová a lom ­
bos g a llya k hűs á rn yé ko t vetnek. Egész nap o tt ü ld ö gé ln e k, de néha
egy-egy rövid fé lk ö rt repülnek, g ya ko ro ln a k, e rő sítg e tik a szárnyizm ai­
kat. Később az öregek m ár a levegőben e te tik őket, egymás fe lé re­
pülnek, egy p illa n a tra m e g á lln a k a levegőben, a fió ka gyorsan átveszi
a fa la to t, azután ketten két irányba re p ü ln e k tovább. A fia ta lo k az első
estéket még a fészekben tö ltik , de később fokozatosan e lm a ra d n a k,
sőt a m ásodik költés id e jé n m ár az ö re g e k űzik el őket.

A fia ta l fecskék szám ára ezután a g o n d ta la n kalandozások időszaka

kezdődik. Semmi más d o lg u k nincs, m int, hogy jó lla k ja n a k , erre pedig
a m eleg nyári napokon m inden lehetőségük megvan. M e g ta n u ln a k
in n i is. A fecskék szám ára lé tfo n to ssá g ú a k a szabad vízfelületek, h i­
szen ők nem tu d n a k a poszátákhoz, füzikékhez és más m adarakhoz
hasonlóan a növények leveleiről h a rm atcseppeket ko rtyo lg a tn i. így
aztán reptükben isznak és bárm ilyen különösnek hangzik, így is fü r-
denek. Ivás közben csak a csőrükkel é rin tik a felszínt, de ha a meleg
nyári reggelen frissítő fü rd ő re vágynak, egy p illa n a tra egész testüket
b e le e jtik a vízbe, de még ugyanazzal a le n d ü le tte l ism ét a levegőbe
em elkednek.

14
 Közeleg az ősz

Fecskéink m ár jó va l a tu la jd o n k é p p e n i vonulás megkezdése e lő tt ké­

szülődni kezdenek a nagy útra. N éha töm egesen ü ln e k a d ró tszá la ­
kon, fe lrebbennek, ke rin g e n e k egyet, m ajd ism ét lete le pe d n e k. Ezek
a já té ko s g ya ko rla to k azonban menten kom oly színezetet kapnak, ha
a fecskék egyik természetes ellensége, a hegyes szárnyú kabasólyom
fe ltű n ik a közelben. A pihenő m a d a ra k ria d t vészkiáltásokkal ezerfelé
nyila in a k, de ha a veszély elm últ, ism ét a d ró to kra te le p e d n e k. M o l­
nárfecskéket gyakran lá th a tu n k a tetőkön p ih e nn i, fő k é n t hűvös re g ­
geleken, a m iko r a napsütötte, m ár langyos cserepek kellem esen me­
le g ítik őket.

Vándorúton Afrika felé

A csoportosulást követő tu la jd o n k é p p e n i fecskevonulás augusztus vé­

gén in d u l. A gyülekező és csa p a to kb a n mozgó m a d a ra k rendszeresen
a nádasokban éjszakáznak, ezt a fia ta l, laza csa p a to kb a n mozgó fü s ­
tifecskéknél gyakran m ár jú liu s derekán m eg fig ye lh e tjü k.

A vonulás fő id e je szeptem berre esik. A fecskék n a p p a l vonulnak, így

gyakran szem tanúi le h e tü n k ennek az érdekes jele n sé g n e k. Ne g o n d o l­
ju n k azonban a seregélyekéhez hasonló, z á rt csapatokra. A fecskék
lazán összetartó cso portokban vo n u ln a k dél felé, gyakran egészen
alacsonyan repülnek a nádasok vagy a rétek fe le tt. Ilye n ko r órákon
á t húznak, valam ennyien u g ya n a b b a az irányba, m intha csak valam i
lá th a ta tla n kis irá n y tű t követnének.

Sokan úgy g o n d o ljá k , hogy a fecskék a le ggyorsabb m a d a ra k és m in­

d ig nagy sebességgel repülnek. Pedig a va ló sá gb a n p é ld á u l a fü s ti­
fecske á tla g o sa n nem repül 40—50 kilom éternél gyorsabban. Nem is
te h e ti, hiszen a fecskék a levegőben zsákm ányolnak, és m indig ké­
szen kell á lln iu k arra , hogy egy h irte le n fe lb u k k a n ó rovar u tán gyors
fo rd u la to t tegyenek. Ha szép az idő, különösen a hosszú szélső fa ro k -
to lla ik hiányáról könnyen felism erhető fia ta l fü stifecskék néha tö b b n a ­
pon á t e lidőznek ugyanazon a környéken.

A vonulás időben nagyon elhúzódik. Az első m agyar fecskék már A f­

rika fö ld je fe le tt suhannak, a m ik o r a m egkésett m olnárfecske költések
fió ká i szeptem ber m ásodik fe lé b e n még a fészekből nézegetnek kifelé,
de északabbról átvo n u ló füstifecskéket még októ b e rb e n is lá th a tu n k,
üre se n ásítanak a fészkek az eresz a la tt és az istá lló k g e re n d á in , va r­
ja k ká ro g n a k ott, ahol nemrég még a fecskék vidám csivitelése hal-

15
látszott. „K özel a tél, mén a fe cske " ta rtja a m ondás, de az őszi ma
d árvonulásra céloz Petőfi is, a m iko r így ír:

üres m ár a fecskefészek
itt az ereszhéj a la tt,
üres m ár a gólyafészek
te te jé b e n a k é m é n yn e k,. .
vá n d o r népe o tt h a la d .

16
 Gyűrűs fecskék

Fecskéink A frik á b a n tö ltik a té li h ó n a p o ka t, de e d d ig csak a fü stife cs­

kékkel kapcsolatban rendelkezünk néhány biztos a d a tta l. A térképen
b e m u ta tju k azoknak a fecskéknek a vonulási ú tjá t, am elyeket hazánk­
ban je lö lte k és A frik á b a n k e rü lte k meg illetve az egyetlen fekete fö ld ­
részen gyűrűzött és M agyarországon e lle n ő rz ö tt füstifecskével kapcso­
latosak. S ajnos az a p ró m a d a ra k m egkerülési aránya nagyon alacsony,
ezer gyűrűs példány közül á tla g o s a n le g fe lje b b egyetlenegyről érke­
zik visszajelentés a messzi id e g en b ő l.

Lehet, hogy a véletlen is közrejátszott, de p é ld á u l füstifecskéből a n ­

nak idején negyvenezer p é ld á n y t je lö lte k meg M agyarországon, mire
az első a frik a i visszajelentés m egérkezett. M olnárfecskével ka p cso la t­
ban pedig még ma sincs egyetlen biztos a d a tu n k sem a hazai á llo ­
m ány tele lő he lyé rő l.

A fecskéket a M a g ya r M a d á rta n i Egyesület ta g ja i részint m in t fészek­

ben ülő fió k á k a t je lö lik (elsősorban füstifecskéket, a h o l a n y ito tt fé ­
szekben könnyű a m adarakhoz fé rn i), részben nagy h á ló k segítségé­
vel fo g já k a m ár re p ü lő m a d a ra kat. Különösen nád a so k közelében
lehet a nyár végi, őszi csoportosulás id e jé n sok fü stife cské t fo g n i.
U gyanilyen hálókkal m olnárfecske te le p e k közelében je lö lik az érkező
és távozó m adarakat.

A gyűrűzés nem fá j a m adárnak, néhány m ásodperces m úló ije d tsé ­

g e t je le n t csupán, az a lu m ín iu m b ó l készült és szám okkal e llá to tt p a ­
rányi gyűrű pedig olyan könnyű, hogy a fecskék rövid idő a la tt m eg­
szokják és a ttó l kezdve észre sem veszik, hogy a csü d jü kön van.

A je lö lé se k segítségével nagyon sok érdekes d o lg o t s ik e rü lt m egtudni

a fecskék é letm ódjáva l ka p cso latb a n . C sak így le h e t te lje s bizonyos­
sággal á llíta n i, hogy tavasszal ugyanaz a fecske té r vissza a fészekre,
dr. Thóbiás G yula m agyar ku ta tó ezzel a módszerrel vizsgálta a párok
összetartását. Egyebek m e lle tt m e g á lla p íto tta , hogy csak a le g ritk á b b
esetben (valószínűleg csak te rü le th ű s é g ü k n e k köszönhetően) ta lá lk o ­
zik ugyanaz a két m a d á r a következő évben, de gyakran m ár a m áso­
d ik költésre is új to jó t választ a hím, ko rá b b i p á rja p e dig a közelben
szintén új hímmel nevel fió k á k a t.

Gyűrűzések a la p já n tu d ju k azt is, hogy néha olyan esetek is e lő fo r­

d u ln ak, a m ikor egy hím két to jó v a l ta r t kapcsolatot. Az NSZK-ban
m e gfigyelt bigám ista füstifecske szorgalm asan etette m in d ké t fészek­
ben a fió k á it, a to jó k viszont csak a s a já tja ik k a l tö rő d te k.

17
A füstifecskék szabadban e lé rt é le tk o rá t vizsgálta egy Brom bach nevű
kutató, ugyancsak gyűrűk segítségével. H a t év le forgása a la tt 426 egy­
éves, 113 kétéves, 35 három éves. 18 négyéves és 5 ötéves p é ld án yt
s ike rü lt visszafognia, és végső következtetésként azt a m e g á lla p ítá st
tehette, hogy az évi pusztulás 67—7 0 % között ingadozik.

V o lt B rom bachnak egy 11 éves gyűrűs füstifecske hím je is. Ez a m a d á r

a 11 év a la tt 5 to jó va l ta rto tt ka p cso lato t, egy-egy a lka lo m m a l 4 - 4
éven á t ugyanazzal a m a d á rra l nevelt fió ká ka t, három to vá b b i to jó va l
csak egy költési szezonon á t vo lt együtt. Ennek a hím m a d á rn ak a 11
év leforgása a la tt összesen 101 fió k á ja volt.

Fecskevédelem

Fecskéink természetes e llenségei között e m líth e tjü k a kabasólym ot,

am ely elsősorban a k ire p ü lt fia ta lo k ra vadászik, a ház körül a macska
okozhat kárt, a m ik o r az alacsonyan szálló fü stifecskéket e lk a p ja , és

18
e lő fo rd u lt mór, hogy éjszaka a g yöngybagoly ro n g á lta meg a fészket és
ette meg a fió ká ka t. Ez a pusztulás a zonban csak az egyedek szem­
p o n tjá b ó l lehet trag iku s, a fa jt term észetesen nem é rin ti.

K iheverik m a d a ra in k az olyan, va lóban katasztrófa je lle g ű p usztulá­

sokat is, am elyeket p é ld á u l le g u tó b b 1974. őszén az A lp o k térségében
tap a szta lta k. A h irte le n jö tt erős lehűlés és a rovarvilág ezzel p á rh u ­
zamos eltűnése m ia tt sok-sok ezer fecske pu sztu lt el. N ém et és svájci
m a d á rb a rá to k tö b b m in t tízezer e lg y e n g ü lt p é ld á n yt szedtek össze,
nyers hússal, lisztkukaccal e te tté k őket, m ajd a m a d a ra k nagy dobozba
kerültek és az é rin te tt lé g itá rsa sá g o k p é ld a m u ta tó a n gyors intézkedése
nyomán órákkal később a d é l-e u ró p a i és észak-afrikai p artokon re p ü l­
hettek ism ét a szabadba. A le g y e n g ü lt fecskék újra re p ü lő rovarokhoz
ju to tta k és, hogy a segítség nem jö tt későn, azt jó néhány m e g je lö lt
és 1975 tavaszán szerencsésen hazaérkezett pé ld án y bizonyította.

N yugat-E urópa egyes n agyvárosaiban a fészkelő fecskék számára sú­

lyos g o n d o t je le n t, hogy egyszerűen nem ta lá ln a k sa ra t az építkezés­
hez. Szerencsére a m a d á rb a rá to k id e jé b e n észrevették ezt és ma már
tavasszal m indenfelé lá tn i a mesterséges sá rg yű jtő helyeket, am elye­
ket öröm m el keresnek fel a m e g telepedni kívánó fecskék.

Készítenek kü lfö ld ön m űfészkeket is a fecskék számára. M ié rt is ne?

Hiszen a cinegék, légykapók, seregélyek és tá rs a ik m ár sok évtizede
használják a mesterséges o d ú k a t a kertekben és az erd ő kb e n . M ié rt
ne vennék öröm m el a segítséget a fecskék is?

A M a g ya r M a d á rta n i Egyesület, am ely az 1982. és 1983. éveket a

fecskék védelm e évének nyilvánította, ugyancsak megkezdte a műfész­
kek egyelőre kísérleti terjesztését. A fészekhez a felerősítést könnyítő
h á tla p tartozik. Az első hazai eredm ények biztatóak, a fecskék tö b b
helyen e lfo g la ltá k a kihelyezett műfészkeket. Igaz, e lő fo rd u lt, hogy a
füstifecskének szánt és fe lü l n yito tt fészek éppen egy m olnárfecske
p á rn a k tetszett meg, szépen be is boltozták, „m e g fe je lté k " a műfész­
ket és s a já t ízlésüknek m egfelelő lakást a la k íto tta k ki belőle. A ki a
jövő évben m aga is szívesen m egpróbálkozna fecsketelepítéssel, je ­
lezze igényét a Központi Irodán.

A m ásodik költésű m olnárfecske fió k á k néha m eglehetősen későn,

szeptem ber m ásodik felében re p ü ln e k ki a fészekből és jó szándékú
m a d á rb ará to k ebben az időben gyakran é rd e k lő d n e k : va jo n e lju t­
nak-e ezek a kései fecskék A frik á b a ? A válasz az, hogy á lta lá b a n
igen, hiszen M agyarországon tö b b n y ire szép az ősz, meleg, n a p sü té ­
ses az idő, ennek m egfelelően nagy a rovarmozgás, a fecskéknek pe-

19
d ig tu la jd o n k é p p e n csak a te n g e rp a rtig kell le ju tn iu k , onnan már
szinte nyárias id ő b en fo ly ta th a tjá k ú tju k a t A frik á b a .

H a fészekből kiesett fió ka kerül hozzánk és nincs mód arra, hogy visz-
szahelyezzük testvérei m ellé, nagyon a p ró ra v á g o tt nyers hússal, ro­
varokkal, lisztkukaccal e te th e tjü k, am íg m egtanul re p ü ln i. Tegyünk a
húsra k é tn a p o n k é n t késhegynyi k á lciu m fo szfá to t (p a tik á b a n kapható).
H a a m ad á r m ár jó l repül, etessük meg és egy meleg, napsütéses
d é le lő ttö n eresszük vissza tá rsa i közé. A légyfogás tudo m á n ya vele
születik m inden fecskével, nem kell fé lte n ü n k tö b b é .

Fecskéinket sokféle m ódon védhetjük, sok m indenben segíthetünk ne­

kik, de a le g fo n to s a b b mégis az, hogy velük és ra jtu k keresztül az á l­
ta lá n o s m adárvédelm et erősítsük és népszerűsítsük m inél szélesebb
körben. Csak ha m indenki egy kicsit a m ag á é n a k érzi a m agasban
szálldosó, az eresz a la tt vagy az is tá lló b a n fészküket építő m adarakat,
a kko r m o n d h a tju k el, hogy a m agyar nép kedves m a darai, a fecskék,
le g a lá b b is idehaza jó kezekben vannak.

Kedves M adárbarát!

Ism eretterjesztő füzetünkben legkedvesebb m a d a ra in k közül a füsti-

és m olnárfecséről e jte ttü n k néhány szót. Ne fe le d je azonban, hogy
erdeinkben, kertekben, pa rko kb a n még sok más énekesm adár él. Ha
szeretné még jo b b a n m egism erni őket, ha szeretné tu d n i, m it tehetne
érdekükben, jö jjö n közénk, legyen ta g ja a M a g y a r M a d á rta n i Egye­
sületnek. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy m inden hazai m a d á rb a rá ­
to t m agunk köré töm örítsünk. M in é l tö b b e n vagyunk, a n n á l tö b b e t te ­
hetünk m a d a ra in k g ya ko rla ti védelm e érdekében.

Központi irodánk és postacímünk:

Magyar M adártani Egyesület, 1024 Budapest, Keleti Károly u. 48.

Irta : SC H M ID T EGO N

Fotók: BÉCSY LÁSZLÓ

C ím laptervező: M URAY RÓBERT

G ra fik a : B U D A I TIBOR

Szabadság MGTSZ Nyomda, Gyál — 83- 472