Vörösmarty Mihály

-A magyar romantika és reformkor legnagyobb költője.

-A ,,haza és az emberiség” gondolatának szerves egységbe foglalásával öltészete világirodalmi rangot
képvisel.

-Pusztanyéken született egy elszegényedett katolikus nemesi családban.

-Édesapja gazdatiszt volt. A család mindig anyagi gondokkal küzdött, ennek fő oka: 9 gyermek
eltartása és taníttatása
-Iskolái: Pusztanyék
Székesfehérvár: cisztercita iskola
Pest: piarista iskola
-Édesapja 1817-ben meghalt, így állás után kellett néznie.
- A Perczel családhoz ment nevelőnek, Perczel Mórt is ő nevelte az 1848-as szabadságharc
tábornokát.
-Pesten és Börzsönyben is volt a 3 fiúval.
Itt a tanítóskodás mellett elvégezte a 2 éves filozófiai tanfolyamot, majd a jogi egyetemet Pesten.
-Amikor Börzsönyben volt a fiúkkal, szerelmes lett Perczel Etelkába, de a társadalmi ellentétek miatt
kénytelen volt magába fojtani az érzéseit.
-1822-ben Görbőre ment joggyakorlatra, majd pedig ügyvédi pályára készült.
Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmaival
-1824-ben letette az ügyvédi vizsgát.
-1825-ben jelent meg a Zalán futása eposza, mely sikert hozott számára és arra az elhatározásra
jutott, hogy pusztán az irodalomból akar megélni.
-1827-ben nélkülözések és szegénység lépett fel életében, majd barátai megszerezték neki a Koszorú
szerkesztői állását.
-1830-ban az MTA rendes tagjává választották és rendszeres fizetéssel rendelkezett.
-Elismert költő lett, minden politikai eseményre verssel reagált.
pl: az 1832/36os országgyűlés feloszlatására megírta a Szózatot
-Életét az alig 20 éves Csajághy Laura iránt érzett szerelem dúlta fel, 1843-ban a szerelem
házassággal végződött.
-1840-es években már kevesebbet írt és Petőfi mellett halványodni kezdett a népszerűsége.
-Elfogadta az 1848-as forradalom vívmányait és támogatta a Batthyány-kormány politikáját.
-1848/49es szabadságharc bukása testileg, lelkileg tönkretette, bujdosnia kellett.
-1850-ben feljelentette magát a katonai-törvényszéken, végül kegyelemben részesült.
-Utolsó 5 éve lassú haldoklás volt, csak néhány verset írt ekkor. Temetése a Bach-rendszer elleni
tiltakozás volt.

Szózat
1836
-A második nemzeti énekünk
Keletkezési körülmények: egy válságos történelmi időszakban írta meg Vörösmarty a Szózatot,
ugyanis ekkor oszlatták fel az országgyűlést, nyílt szakításra került sor a bécsi udvar és a magyarság
között.
Cím:a cím jelentése: felhívás, kiáltvány, mely az egész magyar nemzethez szól.
E/2 személyben szólítja meg magyarságot, mely közvetlen bensőséges
kapcsolatot létesít.
A vers felépítése: Szónoki beszédre emlékeztet. A felhívás lényege már a mű elején megjelenik, majd
a középső hosszabb kifejtő részben meggyőző érveket sorakoztat fel a költő mondanivalója
igazságához, majd a vers végén még nyomatékosabban megismétli a mondanivalót és itt a felhívás
már paranccsá erősödik. Így a vers tartalmilag keretes szerkezetűvé válik

1-2.vsz.: Felszólítás a hazaszeretetre

1.vsz. A költő a haza iránti rendületlen hűségre szólít fel. A haza metaforái jelennek meg.
bölcső-sír
ápol-eltakar
A metaforák között ellentét is feszül. Ezek a képek kifejezik, hogy a haza adja az
emberek számára az életük kezdetét és végét is.
2.vsz. Logikusan következik az 1.-ből. A 2. strófa megállapítása: A hazán kívül sehol se lehet
az ember igazi otthona.
Ezt ellentétpárok nyomatékosítják: áldjon-verjen, élned-halnod
Itt a Himnusz megbocsátó Istenével szemben a költő a Sorsot említi, ami
kiszámíthatatlan:áldást vagy verést hoz.

3-5.vsz.: Dicső múlt jelenik meg

A költő bemutatja, hogy a múltban hogyan szállt szembe a magyarság a Sors hatalmával.
Csak a hősies küzdelmeket, a dicső múltat említi a költő (honfoglalás, Hunyadi győzelme,
Rákóczy-szabadságharc)

6-7.vsz.: Biztató jelen

A jelen következménye, egyenes folytatása a múltnak, hiszen a régiek dicsőséges küzdelmei
biztosítják a nemzet számára az életet. ,,Él nemzet e hazán”
A 7.vsz.-ban a költő a nagyvilághoz fordul történelmi igazságszolgáltatásért.

8-10.vsz.: Jobb kor lehetősége jelenik meg

A költő a saját vívódását fejezi ki ezekben a strófákban, úgy gondolja, hogy: ,,az nem
lehet”,hogy a múlt és a jelen küzdelmei, áldozatai értelmetlenek lennének.
Az ANAFORÁS kezdéssel ad ennek nyomatékot: ugyanúgy kezdődik több verssor is ,,Az
nem lehet”.
A 10. Strófa, már konkrétan a jobb kor lehetőségéről szól.

11-12.vsz.: Nemzethalál lehetősége

A 11. Strófában a nemzethalál gondolatát villantja fel a költő.
Ezt egy romantikus képpel érzékelteti: ,, Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll”
Majd a 12.vsz.-ban az előbbi látomás tovább folytatódik: a sírgödör egy egész nemzetet
nyel el és milliók gyászolják a magyarságot.

13-14.sz.: A felszólítás megismétlése

Ez a két strófa alkotja az első kettővel a vers keretét.
Az állítmány a szakasz élére kerül, tehát az inverzió eszközével él a költő, így í kérés, felszólítás
már paranccsá erősödik.
A közelre mutató névmás (ez) kétszeri megismétlése a 13.vsz-ban a hazához való kötődést
nyomatékosítja.
Versforma: skót balladaformában íródott a vers
-8 és 6 szótagos jambus sorok
-félrímek jellemzik
-4 soros versszak
Ez a versforma ellentétet, feszültséget, zaklatottságot rejt magában, így a vers tartalmát
erősíti.
A Szózatot Egressy Béni zenésítette meg, ünnepségeink zárásaként szokott felhangzani.

A Guttenberg-albuma
-Alkalmi versnek készült.
-Németországban 1840-ben kiadtak egy díszes albumot a könyvnyomtatás feltalálójának, Guttenberg
Jánosnak a tiszteletére, ugyanis ekkor ünnepelték a könyvnyomtatás feltalálásának 400. Évfordulóját
-A vers megjelent a könyvben magyarul és németül is
-Műfaja: epigramma, de ehhez a formához ódai hangvétel társul.
-A vers disztichonokból épul fel
-A vers szerkezete: A vers csupán egyetlen körmondatból áll. (művészi szerkesztésű, többszörösen
összetett mondat)

Laura-versek
-Vörösmarty szerelmi lírája az 1840-es évekre tehető
-Múzsája Csajághy Laura, aki a költő számára az utolsó esélyt jelentette a boldogságra.

A merengőhöz
-A reménytelen szerelem rábeszélő verse.
-A cím egy megszemélyesített fogalom, amely a szeretett nőt jelenti.
1. egység
-Költői kérdéssel indul, melyre a múlt és jövő képeivel válaszol.
-Meg akarja győzni Laurát ezért szélesíti a képet, a világ millióit hozza fel érvként.
-A vers kulcsmondata: ,, Ábrándozás az élet megrontója”
Ez féligazság, kétértelmű megállapítás. Vörösmarty életbölcsessége, tapasztalata mondja ezt.
-Újabb kérdés következik: mi teheti az embert boldoggá?
Az igazi válasz a szeretet, szívöröm
-Vörösmarty aggódó kérése fogalmazódik meg.
,, Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába” ellentéttel mutatja meg, hogy mit ne nézzen (romantikus
vonás)
-Az aggodalma és a meggyőzni vágyás egyre erősebb
Két feltételes mondat jelzi ezt, és egy szelíd kéréssel visszautal az első sorokra
2.egység
-szerelmes ,, barátként” fordul kedveséhez, mert Laura jelenti számára a derűt, az élet napos oldalát

Ábránd
-Keretes szerkezetű, hiszen a ,, Szerelmedért” versszak a nyitó és záró.
-Ebben a keretben van minden felajánlás, ígéret, rajongás.
-Itt az érzelmek már nem fokozódnak, nincs kérdés, nincs reménykedés, csak önfelajánlás.
-Az érzelmek elemi ereje metaforákban tükrözödik.
Pl.: fa, bérc nyomta kő, villám
-A lelkét is odaadná a szerelméért.
-Ezzel a verssel győzött Vörösmarty és Laura igent mondott.

Előszó
-A harcok, a vereség miatti fájdalom szólal meg a versben.
-Vörösmarty a Három regecímű költeménye elé szanta előszóként ezt a verset.
-Szerkezete:10-31-8sor (összeadva pont 49)
-A tragikum 3 szintje:-nemzeti
-egyéni
-világtörténelmi síkon ötvözi
-Az időszerkezet is hármas tagolású:-múlt (reformkor, szabadságharc)
-a jelen
-a jövő
-A szabadságharc bukása után íródott. A nemzet sorsa a természet évszakváltozásaival fonódik
egybe. Az első részben a költő hangulata bizakodó. Ezt fejezi ki a természeti képekkel (,, zöld ág
viritott”). A tavasz a megújulást, a gazdagságot, a szorgalmas munka jellemzi.Együttes tevékenység
kell: ész, szív, értelem. A közelmúltra emlékszik, a forradalomra.
-A második részben a hangulat komorrá válik. ,,A vész kitört” állapítja meg a költő. A szabadságharc
bukásával kapcsolatban hátborzongató képeket idéz fel (,, a vész emberfejekkel lapdázott”). A
képszerűséget fokozza az, hogy Vörösmarty sok megszemélyesítést, allegóriát, metaforát
alkalmazott.
-vész allegória
-ordított a vész
-mint egy veszetté bőszült szörnyeteg
-zordon mű
-A vész a halál munkája, mely után nem megváltás, hanem az értékek teljes hiánya következhet.
Ennek szimbóluma a csend ,, Most tél van és csend és hó és halál” a szavaknak önmagukban nincs
negatív tartalmuk, csak a halál minősíti át ezeket. Jelenleg a tél az elmúlás évszaka uralkodik. A
pusztítás mértéke is világméretű, a fájdalom az egész bolygót átjárja.
-A harmadik részben újra a tavaszt idézi fel a költő, de ez a nemzet számára nem igazi megújulás. Az
évszakot a hajfodrásszal azonosítja ,, Majd eljön a hajfodrász, a tavasz/S az agg föld tán vendéghajat
veszen” vagyis ez csak elfedi a valóságot, csak hazudja a boldogságot.A vers kérdéssel zárul a
lezárhatatlan fájdalmat érzékeltetve.

Összegzés:A vers az 1849-es magyar nemzeti pusztulásnak, a költői én teljes kilátástalanságának, a

történelem céltalanságának allegorikus ábrázolása.

A vén cigány
-Hattyúdal, egy tragikus élet betetőzése, és csúcsteljesítménye ez a vers.
-Műfaja: rapszódia: az óda egyik válfaja, szenvedélyes hangvételű, zaklatottság, érzelmek és
hangulatok hullámzása, csapongó képalkotás jellemzi.
-Cím: a magyar hagyományban jellegzetes figura, egy muzsikus, zenész, de lehet az idősödő költő is.
-Szerkezete: refrénes vers-a bordalokkal mutat rokonságot.
1-3.vsz.: A refrén az első sor hangütésére tér vissza, sírva vigadás, önbiztatás, melyben a közelgő
halálra is utal. A ,,nyűtt vonóból” mikor lesz bot, azt jelenti mikor némul el teljesen a költő.
Ellentmondásos felkiáltás: ,,ne gondolj a gonddal” vagyis az egyéni bajok helyett a világ bajai
szólaljanak meg a vén cigány hegedűjén. A refrén tettre, szóra, dalra buzdít.
A 2.vsz. érzékletes hasonlattal ,,Véred forrjon, mint az örvény árja” kezdődik. A belső indulatok,
érzelem egyre izzóbb képeket, hasonlatokat teremtenek pl: ,, Rendüljön meg a velő az agyadban”.
 A harmadik versszak szorosan kapcsolódik a másodikhoz, kiegészíti azt. Hangulata még
fennköltebbé, rapszodikusabbá válik. Ezt erősíti a ,,zengő zivatar” alliteráció, illetve a viharos képek,
a cselekvő igék fokozása, halmozása: nyög, ordít, jajgat, sír, bömböl
A versszakok középső két sora domináns, ez foglalja a gondolati magvát. Az első versszakban egy
közhelyszerű bölcselkedés az életről, a második versszakban az emberi munka
eredménytelenségéről, a harmadik versszakban az 1853-as krími háborúról olvashatunk.

4-6.vsz. Más jellegű. A költőt elragadja a hév. Meghökkentő képek. ,,Mi zokog, mint malom
pokolban?”a malom zúgása hasonlít a szenvedők zokogásához (Dante)

Csongor és Tünde

A Csongor és Tünde című „színjáték” Vörösmarty legnépszerűbb drámai műve.

Ő maga nevezte színjátéknak, mi műfaját tekintve drámai költeménynek tartjuk, lírával átszőtt,
elbeszélő betétekkel tarkított szabálytalan mű a három műnem határán. Inkább könyvdráma, mint
színpadi mű, még ha számos nagy sikerű színházi előadást is készítettek belőle.

A Csongor és Tünde Goehte Faustjának is rokona, ahhoz hasonlóan emberiségköltemény.

A mű közvetlen előzménye Gergei Albert Árgirus históriája című műve. Az Árgirus egy tündérmese-
vándortéma verses feldolgozása, maga a téma népmeseként (Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona)
ugyancsak ismerős lehet.

Szereplők:
Csongor: nemesúrfi. Mint mesehős mesebeli lovag, királyfi , aki beleszeret egy tündérbe. Ha
jelképnek tekintjük, ő az élet értelmét kereső ember.
Tünde: nemes kisasszony, aki mint mesehős, tündér és hattyú képében jelenik meg. Lemond
tündérségéről szerelméért: életfelfogása a felnőtté, asszonnyá váló lányé.
Balga: eredetileg jobbágy, aki Csongor cselédje lesz. Mint mesehős Csongor furfangos
fegyverhordozója, apródja.
Mirígy: szolga volt Csongor családjánál. Mesebeli szerepe szerint boszorka, aki át tud változni kővé, s
ha kell, varázsolni is képes. Allegorikus alak: a boldogságra – s mivel a mű világában csak a szerelem
nyújthat boldogságot –, a szerelemre leselkedő veszélyek megtestesítője.
Kurrah, Berreh, Duzzog: ördögfiak, manók, rosszcsontok, akiket az éhség gonosszá tesz. Lelkük
mélyén fogékonyak a jóra: megjavulnak, és Tünde szolgálatába lépnek.
Ledér: a fiatal boszorka, Mirígy szövetségese. Ő képviseli az álszerelmet, az eszmény elárulását, a
megalkuvást.

Szerkezet:
Első és második felvonás
Az ismert vándortéma alapján Csongor nem a „messzi tartományokban”, hanem a „saját kertjében”
találja meg a szerelmét. A szerelmeseknek azonban a találkozás után el kell válniuk, hiszen Tünde
még nem áll készen a földi életre, félti tündér voltát. Nem akar felnőni, inkább visszatér a
gyermekkort jelképező Tündérhonba. Csongornak Ilma ad tanácsot: ha nem lép a hármas útra,
melynek minden útja tévút, megtalálhatja szerelmét és a boldogságot. Így veszi kezdetét Csongor
szimbolikus utazása, amelynek végén képessé válik a szerelemre. A próbák, amelyeken
keresztülmegy, belső átalakulásának állomásai.
A második felvonás elején Csongort a hármas úton látjuk. Három vándor kísérti meg: a kalmár, a
fejedelem és a tudós (mondandójukat jambusokkal emeli ki a trochaikus szövegből Vörösmarty).
Csongor helyesen dönt, nem lép a pénz, a hatalom és a tudás útjára. De nem tudja, merre menjen,
mert maga is a fellegekben jár még, akár Tünde, ezért Balgának kell felfedeznie a lányok lábnyomait.
Ő adja a tanácsot Csongornak, hogy az osztályrészükön marakodó ördögfiak varázserejű ruháit
csenje el, így repülhet Tündérhon felé.

Harmadik és negyedik felvonás:

A harmadik felvonás a Hajnal birodalmában játszódik. Tilos itt a csók, sőt még a társalgás is férfi és
nő között. Feltűnő, hogy csak a lányoknak tilos elárulni érzelmeiket. A konvenciók, a társadalmi
szokások világa ez, mely gúzsba köti a szerelmeseket. Ilma érzelmei mégis lelepleződnek. Mirígy itt is
csapdát állít: szövetséget köt Kurrahhal és Ledérrel, hogy eltérítse a szerelmeseket.

Itt is adódna lehetőség a találkozásra (délben), Csongor és Tünde azonban Mirígy és Kurrah
mesterkedése, az álruha, az álompor miatt most se találnak egymásra. Az oktalan féltékenység is
ártalmára van a szerelemnek – ezt sugallja a jövő kútjánál lejátszódó jelenet. Bár a mese szerint
Mirígy ármánykodása felel mindenért, a kút a lélek kútja voltaképpen: mindenkinek a reményei-
kétségei tükröződnek benne. Ilma Balgát látja benne, Tünde pedig Csongort. Tündét Mirígy Csongor
hűtlenségének képével kísérti. Az álmodó Csongor mellett elbizonytalanodott lány kétségbeesik,
Csongor szereti-e. A meseelem egyúttal Tünde jellemzésére is szolgál: naiv, szentimentális lélek.

Ötödik felvonás

Az ötödik felvonás az Éj birodalmába vezet, amely „kietlen”. Az Éj a nemlét, a halál jelképe,

monológja minden dolgok mulandóságáról szól. Realista elem, hogy az egyszerűbb lelkű Ilma nem
fogja fel az Éj szavait, Tünde azonban igen. Az Éj birodalmát követően másodszor érünk a hármas
úthoz. Itt Csongor már a Tündéről való lemondást fontolgatja. Viszontlátjuk a három vándort –
példájuk megerősíteni látszik Csongor keserű pesszimizmusát. De aztán – ahogy egy meséhez illik –
diadalmaskodik a jó. Az ördögfiak megjavulnak, és rabul ejtik az áskálódó Mirígyet. Megkötözik és
Tünde kezére adják a fa alá tévedő Csongort is. Jobb kezekbe nem is kerülhetne: Tünde
tündérpalotát varázsol az elvadult kertbe, és feleségül megy Csongorhoz. Hősünk tehát mégis
megleli a boldogságot: otthonra és szerető feleségre talál. A magánéleti boldogság ez, amelyet a kert
mint a visszavonultság, az elzárkózás jelképe is kiemel.

Értelmezés:

A darab központi szimbóluma a csodafa. A csodafa először is almafa, mely Csongorék kertjében áll.
Mint meseelem aranyalmafa, melynek gyümölcséért mesebeli harc dúl. A műben a szerelem jelképe.

A darab legfőbb mondandója, hogy egyedül a szerelem teszi az embert boldoggá. Ezért a fa a
boldogság jelképe is, mi több: az élet értelméé, mivel a mű világképe szerint nem kétséges, hogy az
élet értelme a boldogság. A csodafa a földi lét sivatagát jelképező kopár boszorkánydomb éke. Rajta
kívül csak bogáncs terem itt, de a szerelmesek látják a fa gyümölcseit.