viadalát, állatküzdelmeket és hajócsatákat is.

A birodalom teljes területéről szállították

az elefántokat, a medvéket, az ökröket, az oroszlánokat és a tigriseket. A tengeri csaták
során a híres ütközeteket elevenítették fel, pl. a szalamiszi csatát, vagy a korinthoszi
flotta megsemmisítését. Ekkor az arénát vízzel árasztották el, ezek a játékok rendkívül
költségesek voltak, mert kormányozható, az eredetivel megegyező hajómodelleket
kellett megépíteni. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok
hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral
lehetett befedni.

1. Circus Maximus

A római polgárok szórakozás iránti igényei egyre növekedtek. Julius Caesar idejében
Kr. e. 50-ben, a Circus Maximust kibővítették, 600 méter hosszú és 225 méter széles,
150 000 ülőhellyel rendelkező cirkusszá. Befogadóképességét az állóhelyekkel együtt
a különböző írásokban 300 000-re becsülik.

A lelátókon a nézők megtekinthették a lovas- illetve kocsiversenyeket, az atléták

küzdelmeit és a nem elhanyagolható technikával kivitelezett, előre megrendezett
tengeri csatákat, és az állatok viadalát is. Fogadásokat kötöttek, szórakoztak,
tomboltak a verseny közepette.

A Circus Maximusból sajnos nagyon kevés maradt fenn, szinte csupán a fűvel benőtt
versenypálya. Néhány kapu megmaradt, de az ülő részek nagy része eltűnt,
valószínűleg későbbi építkezések során építőanyagként használták fel.

2. Caracalla termái (fürdői)

Caracalla termái, Caracalla római császár fürdőépülete volt. A 3. század elején

építették, és a 6. század közepéig használták több mint 300 éven keresztül.
Befogadóképessége ezerhatszáz fő körül lehetett, naponta átlagosan nyolcezren
keresték fel.

A fürdő a külső falakat is beleszámítva egy 337 x 328 méteres területet foglal el, ami
több mint 22-szerese egy mai focipályának.

3. Marcellus színháza

A színházat Augustus római császár emeltette a fiatalon elhunyt unokaöccse Marcus

Claudius Marcellus emlékére Kr. előtt 13 körül.

Az épület kör alakú alapjának átmérője 110m és akár 15.000 néző befogadására is
alkalmas volt. A lehető legjobb hangzás elérése érdekében 36 speciális bronzedényt
állítottak fel a színpad körül és így a legtávolabb ülő néző is jól hallotta akár a
suttogást is.
 4. A Pantheon

A Pantheon egy az összes isten számára épített római templom. Marcus Vipsanius
Agrippa építette Kr.e. 27-ben. Miután két alkalommal is leégett, mai formáját
Hadrianus császár idején nyerte el Kr.u. 126-ban.

A szentély a tökéletes formát a gömböt idézi, a kör alakú épület átmérője és magassága
azonos, 43m. A minden korábbit meghaladó méretű kupola, a bizánci templomok
kupoláinak méltó folytatása. A kupolahéj a középpont felé egyre vékonyodik és végül
egy 9 méter átmérőjű kerek nyílásban végződik, mely napkorongként a belső tér
megvilágítását szolgálja, de egyben könnyíti is a kupola súlyát.

A Pantheon a legjobb állapotban fennmaradt római kori épület, ami annak köszönhető,
hogy 609-től folyamatosan keresztény templomként használták.

Aquincum római provincia

Aquincum polgárvárosának fejlődésében kiemelkedő jelentőségű volt Hadrianus

uralkodása, amikor a település elnyerte a municipium azaz városi rangot Kr.u. 124
körül.

Már a korábbi városképről is elmondható, hogy Aquincum külső arculata a városi

fejlődés magas szintjén álló települést mutatott. Mértanilag pontosan megtervezett
utcahálózatban sorakoztak a házak, kitűzték a városközpont legfontosabb épületeit,
működött a vízvezeték, s az agyag- és fakonstrukciós építmények mellett néhány
kőalapú épületet is emeltek. A városi rang elnyerése újabb lendületet adott a
városfejlődésnek. Így a maradandó építőanyagok alkalmazásával járó építési technikák
állandósultak, a közművesítés (folyóvíz és csatornázás) fejlődött, továbbá a
rangemelkedést követően a városszerkezet is némileg megváltozott.

Az aquincumi polgárváros kb. egyharmadát mutatja be a múzeum körül elterülő

régészeti park. A jelenleg látható alaprajzok zömmel a 2-3. század fordulójának
állapotát tükrözik.

Az észak-déli és a kelet-nyugati főútvonalak kereszteződésénél található a város

fóruma, amelynek viszonylag kis mérete a helyi adottságokhoz és lehetőségekhez
igazodott. A fórum körzetéhez tartozott a császárkultusz szentélye, a basilica, a nagy
közfürdő és a boltsor.

Katonavárosi amfiteátrum

A katonavárosi amfiteátrum elliptikus formát mutat és Antoninus Pius császár

uralkodása alatt, Kr.u. 145 táján építették.

A lelátó külső falainak hossztengelye 131,8 m, kereszttengelye 108,4 m. A küzdőtér,

más néven az aréna 89,6m hosszú és 66,1 m széles, ami nagyobb még a római
Colosseuménál is.

Mint a többi Dunamenti körszínház, a katonavárosi is a földamfiteátrumok csoportjába

tartozik. A nézőtér az aréna körül emelt földtömegen helyezkedett el. Mindössze a
huszonnégy U alakú falrész és a pódium fala épült kőből. A 10-13 ezer néző
befogadására alkalmas amfiteátrum nézőterét boltozott lépcsősoron lehetett
megközelíteni.

Remélem, hogy ebből a rövid előadásból is látható volt, hogy a rómaiak milyen
látványos épületeket emeltek és hagytak ránk ör