Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Nagy Imre első kormányfősége:

- Rákosi-diktatúra 1953-ra teljes csődbe jutott

- Magyar Dolgozók Pártja (MDP) egyre kevésbé tudta kezelni a felgyülemlett feszültséget
(életszínvonal romlás, a társadalommal szembeni terrorisztikus fellépés, a magánélet
folyamatos megsértése miatt)
- Sztálin halála 1953 Hruscsov nagy hangsúlyt fektetett az életszínvonal javítására
- a moszkvai pártvezetés Magyarországon is változást akart  Nagy Imre lett a kormányfő az
utasításukra  könnyített az elnyomó intézkedéseken (felszámolta az internálótáborok
rendszerét, korlátozta a politikai rendőrség és az ÁVH működését stb.  könnyebbé vált az
élet Magyarországon  „új szakasz”-nak hívták a kommunista diktatúrán belül)

Az MDP vezetése továbbra is Rákosi Mátyás kezében maradt. (folyamatosan támadta Nagy Imrét, és
intézkedéseit)  Rákosi Moszkvában elhitette, hogy gyengül a szocialista tábor egysége, ha Nagy Imre
politikája folytatódik  ezért 1955.márciusban menesztették Nagy Imrét tisztségéből  helyette
Rkosi fiatal embere, Hegedüs András lett a kormányfő

A forradalom közvetlen előzményei:

- az MDP vezetősége Moszkva egyetértésével látva a fokozódó feszültséget, leváltotta Rákosit

- az MDP első titkára Gerő Ernő lett (Rákosi régi embere volt nem nagy változás)
- a moszkvai pártvezetés esetleges tüntetések esetére tervet készített  a Magyarországon
állomásozó szovjet haderőnek órákon belül be kell vonulniuk Budapestre, hogy hátrálásra
kényszerítse az elégedetlen tömeget  „Hullám” fedőnevet kapta a terv
- a csekély változások nem csillapították le a lakosság elégedetlenségét

A forradalom kirobbanása:

- 1956.október 23. – a társadalmi elégedetlenség robbanásig fokozódott

- a szegedi egyetem hallgatói kiváltak a kommunista szervezetből, és megalakították a Magyar
Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ)  példájukat az ország több egyetemén
követték
- október 22-én a budapesti Műszaki Egyetem MEFESZ szervezete 16 pontban fogalmazta meg
az egyetemi ifjúság követeléseit (elsősorban a szovjet csapatok távozását, Nagy Imre
kormányfői kinevezését, és szabad, többpárt rendszerű választások megtartását követelték)
- október 23-án az egyetemisták békés felvonulást szerveztek; a Petőfi szobornál gyülekeztek,
ahonnan a budai oldalon álló Bem szoborhoz vonultak; felolvasták a 16 pontot, elszavalták a
Nemzeti dalt  ezután a tömeg nagy része az Országházhoz vonult
- a tüntetők lyukas nemzeti zászlóval vonultak (kivágták belőle a Rákosi-féle címert)
- ez idő alatt a tüntetők másik része a Városliget felé vette az irányt, és ledöntötték a Sztálin-
szobrot
 - a Magyar Rádió előtt nagy tömeg várakozott be akarták olvastatni a követeléseiket 
ehelyett Gerő Ernő beszéde hallatszott, aki nacionalistáknak nevezte és megtorlással
fenyegette a tüntetőket
- az egyre több és dühösebb ember láttán a rádiót védve az ÁVH eset 9-kor a tömegbe lőtt  a
tüntetők is szereztek fegyvert, és a békésnek induló tüntetésből fegyverese felkelés,
forradalom lett
- október 23-án a vidéki városokban is tüntetések kezdődtek  az első lövések Debrecenben
dördültek el, ahol a fegyvertelen tömegbe lőttek

A szovjet tankok bevonulása

- az esemény hatására az MDP vezetői behívták a szovjet csapatokat Budapestre, majd másnap
hajnalban kinevezték újra Nagy Imrét kormányfőnek  szovjet páncélosok vonultak be
Budapestre
- a forradalom a megszállók elleni szabadságharccá vált  több főleg fiatalokból álló fegyveres
csoport alakult, a páncélosok ellen használt egyik legfontosabb fegyver a Molotov-koktél volt
- vidéken is végig söpört a forradalom  forradalmi tanácsok, munkástanácsok alakultak, amik
felváltották a kommunista pártszervezeteket
- Nagy Imre próbálta mindkét felet meggyőzni, hogy ő békés úton tudja rendezni a kialakult
helyzetet
- ám a „keményvonalas” kommunisták a forradalom teljes leverését akarta  egyre több
szovjet egység vonult be az ország területére
- Gerő helyére Kádár Jánost választották a szovjetek beleegyezésével
- október végén megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)  első titkára, vezetője
Kádár János lett
- október 25-én tüntetők vonultak a Parlamenthez  a békés tömegre a környező épületekből,
több irányból tüzet nyitottak előbb magyar karhatalmisták, majd szovjet fegyveresek; vidéken
is sokszor lövettek békés tüntetők közé, a sortüzek nyomán több százan haltak meg
- október 28-án Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendelt el, és bejelentette, hogy a szovjet
csapatok elhagyják Budapestet  közölte, hogy a kormány tárgyalásokat folytat a szovjet
haderő egész országból való kivonásáról
- bejelentette az ÁVH feloszlatását  helyette Nemzetőrség alakítását
- ismét Kossuth címer legyen

A pesti srácok és szabadsághősök, a vidék forradalma:

- az 1956-os forradalom valódi hősei a fiatalok voltak (ők kezdték a tüntetéseket, a megalakuló
munkástanácsok és nemzeti bizottságok élére álltak stb.)
- a „pesti srácok” még ennél is tovább mentek  fegyvereket szereztek, Molotov-koktélokkal
is felvették a harcot a szovjet harckocsikkal szemben, ismerve a pesti adottságokat, hátba
tudták támadni az ellenséget, ez ellen a harckocsik sem tudtak eredményesek lenni – 15-20
év körüli ipari tanulók, középiskolások, fiatal munkások voltak  köztük sok fiatal nő is volt

A magyar forradalom a világtörténelem színpadán:

- a nem kommunista berendezkedés országok szimpatizáltak a törekvésekkel

- az Amerikai Egyesült Államok elnöke nyilatkozatában azt mondta, hogy nem tekinti hazánkat
a nyugati érdekszféra részének  nem fognak beavatkozni
- Nagy Imre kormánya eközben engedélyezte a többpárt rendszer visszaállítását, többpárti
koalíciós kormány alakult ki
- Budapesten és az ország jelentős részén megszűntek a harcok, helyreállt a rend
- Moszkvában azonban eldöntötték, hogy újabb katonai támadással vetnek véget a
magyarországi forradalomnak
- Nagy Imre november 1-én bejelentette, hogy Magyarország kilép a Varsó Szerződésből,
semleges ország lesz
- a szovjetek eközben titokban Kádár Jánost Moszkvába vitték, őt szemelték ki a „bábkormány”
vezetőjének
- november 4-én újra támadásba lendült a szovjet haderő, ellenőrzésük alá vonták Budapestet,
új kormányt állítottak az ország élére, amelyet Kádár vezetett
- Nagy Imre és családja a jugoszláv követség épületében keresett menedéket, továbbra is kiállt
a forradalom és szabadságharc ügye mellett
- a szovjet csapatok november közepére mindenhol felszámolták a fegyveres ellenállást; a
kommunista diktatúra visszaállításában segítségükre voltak az MSZMP által létrehozott
karhatalmi erő is, az úgynevezett pufajkások
- az újra szovjet uralom alá kényszerített országból több mint 200 ezren nyugatra menekültek
 jó részük soha nem tért vissza, pláne hogy újra leereszkedett a vasfüggöny (fizikai határzár)