ANTIGONÉ – ZÁRÓ FELADATSOR

 Írj 5 perces esszét arról, hogy mi a szerepe, jelentősége a temetésnek, a temetési szertartásnak az
életünkben! A következő kérdések talán segítenek a gondolataid megfogalmazásában (de ne
ezekre válaszolj egyesével, hanem a fő kérdésről írj saját gondolatmenetet)!
– Milyen hagyományokhoz kapcsolódnak a temetési szertartások?
– A vallásos magyarázatokon kívül milyen okai lehettek (lehetnek) annak a szokásnak, hogy a
halottakat el kell temetni?
– Mik a szerepük a temetésben a búcsúztatási szertartásoknak?
– Mit jelent a halotti tor? Mennyiben tekinthető ünnepnek a halott búcsúztatása?
Kezdd így a miniesszédet:
A temetési szertartás szerintem azért fontos, …

CSOPORTMUNKÁK

 Az Antigoné legismertebb kardala az ember kettős természetéről szól. Gyűjtsetek T-

táblázatba olyan cselekedeteket, amelyek az ember csodálatos, kivételes nagyságát, jóságát
mutatják, illetve olyanokat, amelyek az ember elvetemült gonoszságát szemléltetik.
Válaszoljatok arra is, hogy mi különbözteti meg az embert az állatoktól!
 Készítsétek el a dráma szereplőinek viszonyrendszerét bemutató ábrát! A szereplőket
vonalakkal kössétek össze és jelekkel fejezzétek ki a kapcsolódást köztük!
 Gyűjtsétek össze a véleményeteket arról, hogy miért veszélyes, illetve miért hasznos előre
tudni a jövőt! Ügyeljetek arra, hogy a csoport minden tagjának véleménye jelenjen meg a
papíron!
 Hogyan hangzana Antigoné és Iszméné vitája ma? Írd meg a 18 év körüli testvérpár
párbeszédét a te nyelveden, azaz modernizált formában! A témát és a tragikus helyzetet
tartsd meg, tehát ne legyen komikus felhangja a vitának.

A DRÁMA MŰNEME

A dráma az epika és a líra mellett az irodalom harmadik műneme. Gyűjtsétek össze a lírától és
epikától eltérő drámai sajátosságokat!

DRÁMAI SZITUÁCIÓNAK (alaphelyzetnek vagy kiinduló helyzetnek) nevezzük a szereplők, alakok

viszonyrendszerét, azaz viszonyulásukat egymáshoz és mindenekelőtt ahhoz a problémához,
alapkérdéshez, amely a mű középpontjában áll. Drámai szituáció akkor alakul ki, amikor a korábbi,
megszokott, elfogadott viszonyrendszer valamilyen oknál fogva megváltozik. Ezt a változást egy
olyan esemény váltja ki, amely alapvetően új helyzetet teremt, amelyre a szereplőknek így vagy úgy
meg kell fogalmazniuk válaszaikat.

Mi az Antigonéban az az új helyzet, amire a szereplőknek meg kellett fogalmazniuk a válaszaikat?

_________________________________________________________________________

A KONFLIKTUSOS DRÁMA

A drámákban sokszor a konfliktus a központi szervező, azaz a drámai helyzetet egy (vagy több)
konfliktus teremti meg. Az egy központi konfliktus köré szerveződő drámát konfliktusos drámának
nevezzük. Az ilyen típusú drámákban a fő konfliktust az okozza, hogy az egyik főszereplő még
korábban, általában a drámai cselekmény ideje előtt tett valamit, amitől a világ addigi rendje
felborult. (Ez a tett az Antigonéban: _______________________________________)

Egy másik főszereplő viszont nem tud, nem akar egy ilyen „kibillent” világban élni. Az ő célja
helyreállítani azt az értékrendet, amely korábban is működtette az életüket. (Az Antigonéban:
_____________________________________)
Ez a drámai alaphelyzet tettekre, tettváltásra készteti a feleket. E tettváltás-sorozatban derül ki, hogy
melyik fél igazsága erősebb, érvényesebb. A konfliktusos tragédiában a főhős csak élete vagy
személyisége összeomlása árán érheti el célját, azaz a tragédia értékek, értékes személyek
pusztulásával, visszafordíthatatlan értékveszteséggel végződik.

Az Antigoné cselekménye leírható úgy is, mint KÉT, ELEINTE EGYFORMÁN ÉRVÉNYESNEK TŰNŐ
IGAZSÁG összemérésének folyamata. Kreón képviseli a polisz, a város, az állam törvényét, Antigoné
pedig Hádész, az alvilág vagy tágabban az istenek törvényét. A kérdés eleinte feltehetőnek látszik így
is: Hádész vagy polisz, emberi vagy isteni törvény? Esetleg Antigonét a rokoni szeretet
képviselőjeként is felfoghatjuk – hiszen az isteni törvényt a testvére iránt érzett szeretet teszi
személyes ügyévé. Ez esetben a család és az állam elve áll egymással szemben. A néző és a kar előtt
fokozatosan válik világossá, hogy Antigonéé erős, Kreóné csupán gyenge igazság, sőt csak
látszatigazság. Két igazság kerül mérlegre, és az egyik könnyűnek találtatik.

George Steiner amerikai kritikus szerint Antigoné a legkülönlegesebb drámai hősnő, mivel Kreónnal
való konfliktusában az emberiség öt legfontosabb konfliktustípusát átéli. Egyedül neki „adatott meg,
hogy az emberi létben gyökerező konfliktusok valamennyi főbb állandó tényezőjét kifejezze. Ötféle
ilyen állandó tényező van:

 a férfi és a nő
 az öregség és az ifjúság
 a társadalom és az egyén
 az élő és a halott
 az emberek és az isten(ek) szembenállása.”

Az Antigoné konfliktusai, Kreón figurájának értelmezése

 Antigoné és Iszméné konfliktusa nem tud drámai konfliktussá nőni, mert az egyik fél
félelmében nem cselekszik, hanem csupán vitában, szóban fejezi ki ellenvéleményét.
 Antigoné és Kreón konfliktusa igazi drámai konfliktus: mindkét hős kitart elvei, felfogása
mellett.
 Kreón Antigoné mellett másokkal is konfliktushelyzetbe kerül Antigoné kapcsán. A
leghosszabb vitáját fiával folytatja. Kreón érvelése politikai és honpolgári szempontból
ésszerűnek hat: aki a város ellen támad, nem részesülhet ugyanolyan elbánásban, mint aki
védelmezi azt. Igaznak látszó érvei azonban valójában a kezdet kezdetétől hamisak: Kreón
ugyanis csak politikai szempontokat vesz figyelembe. Elvei mögül előítéletek bukkannak elő
(pl. mindenki az ő hatalmára tör; az embereket csak a pénz irányítja, mozgatja). A város közös
érdekére hivatkozó szép szavak mögül a város érdekét az uralkodói akaratnak, érdeknek
alárendelő zsarnok tűnik elő.
 Kreón TRAGIKUS VÉTSÉGE jelleméből, személyiségéből fakad. Az emberek erkölcsi normáit az
istenek szabják meg. Az istenek örök törvénye az is, hogy a halottakat el kell temetni. Kreón
törvénye sérti ezt az isteni törvényt, azaz Kreón olyan dologban hoz törvényt, amely nem az ő
hatásköre, hanem az isteneké. Vétke: önmaga hatáskörét az istenek fölé helyező GŐG, görög
szóval: HÜBRISZ. Kreón rögeszmésen ragaszkodik néhány tévképzetéhez is az emberek
cselekedeteinek megítélésében. Ha sem haszonlesőnek, sem összeesküvőnek nem bizonyul
az ellenfele, akkor őrültnek véli, mint Antigonét.

Karikázd be azokat a személyiségjegyeket, amelyek Kreónra és Antigonéra is jellemzőek!

tántoríthatatlan, önfejű, beképzelt, ragaszkodó, despota, vakbuzgó, elvakult, meggyőződéses,

elkötelezett, dölyfös, megingathatatlan, állhatatos, tirannus, rövidlátó, makacs, rendíthetetlen,

konok, hűséges, elbizakodott, keményfejű, önhitt, fanatikus, zsarnok, önkényúr

Mi a hasonlóság és mi a különbség a két karakter között?

 Az értelmezés változatai
Az Antigonénak az évszázadok során számtalan értelmezése született.

Írjátok be a címeket az alábbi értelmezésekhez!

A. Antigoné mártírdrámája
B. Az ellentmondás kettős tragédiája
C. Kreón nevelésdrámája
D. Antigoné bűne: saját életének feláldozása
E. Antigoné bűne: istenek helyett cselekszik
F. Antigoné – a megalkuvásra képtelen hős tragédiája

(1).........................................................................................

Az Antigonéban a két egyenértékű igazság (az államé és a családé) szükségképpen kizárja egymást,
s csak képviselőik pusztulása árán jöhet létre valamiféle magasabb rendű egyensúly. Ennek az
értelmezésnek egyik régebben népszerű változata mindkét hőst bűnösnek, törvényszegőnek fogja
fel: fizikai, illetve lelki megsemmisülésüket pedig jogos büntetésnek látja, amely mintegy feltétele a
világrend helyreállításának. Ez a felfogás szívesen hangsúlyozza Kreón és Antigoné jellemének
rokonságát: mindkettejük hajthatatlanságát, elvakultságát, „mértékvesztését”, hübriszét.

(2).........................................................................................

Kreón az új törvénnyel megbontotta a világ megszokott rendjét. Antigoné nagyon magasra teszi az
erkölcsi tisztesség mércéjét. Nem képes, nem akar olyan világban élni, amely törvénytelenségeken,
zsarnokságon alapszik.

(3).........................................................................................

A királylány feláldozza magát testvéréért, illetve annak érdekében, hogy az istenek törvénye a
világban továbbra is érvényesülhessen. Halála szükségszerű áldozat, e nélkül ugyanis – ahogyan azt a
kar, Iszméné, az őr vagy akár Haimón viselkedéséből láthatjuk – az emberek elfogadnák Kreónnak az
istenek törvényén taposó rendjét.

(4).........................................................................................

Antigoné az istenek ellen követ el bűnt, amikor helyettük magára vállalja az isteni törvény jegyében
való cselekvést. Szent őrületben elkövetett tette ilyen értelemben határátlépés. Egy pillanatra –
utolsó szavaiban – benne is felmerül, hogy talán nem volt joga az istenek helyett az istengyalázó tett
helyrehozására.

(5).........................................................................................

Antigoné önmaga ellen követ el bűnt, amikor a hosszabb túlvilági boldogság érdekében megfosztja
magát e világi élete beteljesítésétől, az asszonyként, anyaként megvalósítható élettől. Azért
kényszerül a Hádész egyoldalú és „mértéktelen” képviseletére, mert Kreón ellenkező irányú
egyoldalúságát ellensúlyoznia kell.

(6) .........................................................................................

Van, aki a királyt tekintette a tragédia igazi hősének. Egyrészt azért, mert Kreón a dráma legtöbbet
színen lévő, leg többet beszélő szereplője. S azért is, mert ő szenvedi el a drámai sorsfordulatot: a
darab kezdetének fényes pálya előtt álló győztes uralkodójából élőhalott, „semminél semmibb”
„céltalan ember” válik a mű végére. Ő az, akinek a fordulat során – a tragikus hősökre jellemző –
felismerés az osztályrészéül jut. Kreón megváltozik a dráma során: belátja, hogy az állam igazsága
nem állítható szembe az isteni törvénnyel, a szent szokásokkal.
Olvasd el, és egészítsd ki a thébai mondakört összefoglaló rövid szöveget! Jelöld be azt a részt, ahol
az Antigoné cselekménye elkezdődik!

Laiosz (Labdakosz király fia), _____________ királya feleségével, Iokasztéval hosszú ideig
önmegtartóztató módon élt, mert az a borzalmas jóslat nehezedett a királyi párra, hogy Laiosz
születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. Egyszer Laiosz (bormámorban) mégis
gyermeket nemzett. A csecsemő bokáját átszúrta (az Oidipusz név jelentése:
’…………………………………..’), és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta, és
elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte. Oidipuszt egyszer,
még fiatal korában egy lakomán valaki „cserélt gyermeknek”, fattyúnak nevezte, ezért elment
Delphoiba, ám itt ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Emiatt nem tért vissza Korinthoszba, hiszen
Polüboszt és feleségét hitte szüleinek, hanem Thébai felé indult. Útközben idegenekkel veszekedésbe
keveredett, és megölte ___________________, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébát ekkor a
_______________ tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire.
Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost, mivel a Szphinx öngyilkos
lett. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A
házasságból négy gyermek született (________________, _________________, Antigoné, Iszméné).
Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusz elküldte sógorát, Kreónt
Delphoiba, ahol azt a jóslatot kapta, hogy a szörnyű járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik
Laiosz gyilkosát. A király megátkozta a gyilkost, és megkezdte a nyomozást. Amikor fény derült az
igazságra, ______________________ felakasztotta magát, Oidipusz pedig megvakította magát.
Kiűzték a városból, s Antigoné segítségével bolyongott. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek
rajta. Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébába. A két fiú
felváltva uralkodott egy ideg, majd viszály támadt köztük. Eteoklész száműzte testvérét, aki az
argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón
Iokaszté testvérére, Kreónra szállt. Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki
a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet. Antigoné – dacolva a tilalommal –
eleget tett a kegyelet törvényének. A király büntetése szigorú: élve eltemettette a lányt. Hiába
tiltakozott Haimón, Antigoné jegyese, Kreón hajthatatlan maradt. Antigoné sziklasírjában
öngyilkosságot követett el. Haimón követte menyasszonyát a halálba. Fia haláláról értesülve
_________________ is véget vetett életének.

(Szabó György: Mitológiai kislexikon nyomán)