1.

Világvallások
A vallásokkal való foglalkozás fontos, mert hozzájárul a kulturális megértéshez és segít a
társadalmi, erkölcsi és szellemi dimenziók jobb átlátásában.
Ezzel elősegíti a toleranciát és az együttműködést a különböző vallási hátterű emberek között.
A világvallásokat 2 csoportra tudjuk osztani: Nyugati, Keleti
Keleti vallások nézetben: a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége
Nyugati vallások nézetében: a világon túli isten műveként látják a világot

2. Hinduizmus
India autentikus ősi vallása.
3 döntő korszakra tudjuk osztani: védikus periódus, brahmanizmus, hinduizmus
Védikus periódus: sok isten, örök, kozmikus körforgás elve, lélekvándorlás
Brahmanizmus: régi istenek helyett istenhármasság (Brahma, Visnu, Siva)
Hinduizmus: modernizált brahmanizmus, a karsztrendszerrel szembenálló buddhizmus
ellensúlyozására jött létre.

3. Buddhizmus
A kasztrendszert szentesítő brahmanizmus megmerevedése ellen jött létre.
Buddha a vallásalapító: 29 évesen elhagyta családját és bolyongásának 7. esztendejében Gaja
városában egy fügefa alatt érte el a megvilágosodás.
Buddha tudását saját erejéből szerezte meg.
Tanításainak alapja 5 szabály: tilos bármely élőlény elpusztítása, mások tulajdonának elvétele,
más asszonyának érintése, a hazugság és a részegség.

4. Kínai univerzizmus
A világmindenség: eleven organizmus, folyton mozgásban van, egyes tagjai folyamatos
hatással vannak egymásra.
Az elemek nem anyagi szubsztanciák, hanem erők.
5 alapelem: föld, tűz, víz, fa, fém
Jin és jang: a poláris világ működésének két alapelve.
Jang a férfi (aktív nemző, teremtő)
Jin a női (passzív, befogadó, odaadó)
Egymás kiegészítői, nem ellentétek.

5. Zsidó vallás
Szerepet játszik a kereszténység kialakulásában.
Istenkép: Isten nem a világ része, óriási a távolság ember és Isten között
Egyenlőségeszme: minden ember Isten képére teremtődött, minden izraelita egyenlő Isten
előtt, azaz a Törvény előtt is.
Irányzatok: askenázi zsidók, szefád zsidók, mizrahi zsidók
Antikvitás és hellenizmus szerepe: Az antikvitásnak nagy szerepe van a kerszténység
megszületésében, az iszlámnak csak közeli rokona.
Zsidó és az iszlám egyszerű monoteizmus, eltérnek a kereszténységtől.

6. Kereszténység
Egyistenhit, boldog életben való remény, faji és földrajzi korlátok elvetése,
alkalmazkodóképesség.
Jézus korabeli Palesztina: Jézus – nem főpap, nem zelóta. Önmagát isteni státusszal ruházta
fel, bajkeverőnek tekintették. Kivégzés: keresztre feszítés (leglealacsonyítóbb módon)
Szétválasztás: Jeruzsálemi gyülekezet közelebb állt a judaizmushoz, mint Jézushoz. Zsidó
római háború elvesztése.
Keresztény vallás különbségei: Jézus maga az Isten, aki megvalósítja a világtörténelem
befejeződését, a világ megdicsőülését. Isten engedi fiát gyötrelmesen meghalni, majd
feltámasztja és az égbe emeli – bűntől való megtisztulás csak isteni kegyelem által
4 evangélium
zsidó vallás aprólékos szertartásainak figyelmen kívül hagyása, fő a lélek tisztasága.

7. Iszlám vallás
Az iszlám történetileg a száműzetés utáni zsidó vallás arab formája.
Alapvető különbség a kereszténységgel: Krisztust elismeri, de csak prófétaként. Elutasítja a
Szentháromságot.
Az iszlám vonzereje a muszlimok számára az egyszerűségében nyilvánult meg. Könnyű
követni, nem fogalmaz meg nehezen követhető elvárásokat.
Mohamed 570 körül született Mekkában. !0 évesen volt látomása Gábriel arkangyallal.
Mohamed Allahban hitt. Ő az egyedüli Isten és Mohamed az ő prófétája.
A jók a paradicsomba, a rosszak pedig a pokolba kerülnek haláluk után.
Nyitott vallás, bárki beléphet.

8. Indiai civilizáció
Buddhista vallás, a világ egyik legősibb civilizációja.
A mai India a világ legnagyobb működő demokráciája, dinamikusan fejlődő gazdasági
nagyhatalom.
Indoeurópai nyelvcsalád: szanszkrit – árják beszélték. Az angol nyelvet széles körben
alkalmazták.
Ciklikus időszemlélet, az emberi történet jelentősége eltörpül.
Buddhát nem ábrázolták.
Gupta- dinasztia: uralkodása az indiai civilizáció aranykora. Visnut részesítette előnyben,
utána inkább Siva-hitű vallásosság

9. Kínai civilizáció
Iparilag fejlett civilizáció, sem a papi sem a katonai, sem a kereskedelni elit nem tudott
politikai hatalmat szerezni.
Összetett írásrendszer: írásjegyek – az összes többitől különbözik. Iskolázottak száma
meghaladhatta a Nyugaton előkét.
Az ókorban/kora-középkorban feltalálták: iránytű, porcelán, selyem, papír, nyomtatás,
puskapor, fogaskerék.
Népessége meghaladja az 1,4 milliárdot – a világ legnépesebb országa.
A 1,2 milliárd fős han népesség tagjai mind a sini-tibeti nyelvcsaládot beszélik.
A kínai hitvilág főszereplői a három tanítás: konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus.

10. Japán civilizáció

Egy ország, egy állam, egy nép (98%), egy nemzet, egy kultúra, egy nyelv.
Japánok világnézete: nehéz és kitartó munka kell az életben maradáshoz. Folyamatos
alkalmazkodás kényszere. (Természeti katasztrófák: állandó bizonytalanság, veszélyérzet)
Japán vallás: szinkretizmus: a saját hagyomány (sintoó) és a kívülről érkezett vallási és
filozófiai irányzatok egységes rendszerbe szerveződnek.
Japán keresztényüldözés: 1614-1643
Kollektivista társadalom: csoport érdeke előrébb való az egyéni érdeknél (csoport jóléte
biztosítja az egyén jóléttét is)

11. Afrikai civilizáció(k)

Kulturális, vallási, társadalmi téren hihetetlen a változatosság – az egységes civilizáció
feltételei hiányoznak.
Afrikai civilizációk torz képének oka: egzotikum, politikai és ideológiai szempontok
érvényesítése, rasszizmus.
Korlátozott írásbeliség, hangsúlyos szerepe van a szóbeli hagyományok (endogám)
memorizálásának és továbbadásának.
Az afrikaiak túlnyomó többsége vagy az iszlámot vagy a kereszténységet követi, de van
vallási szinkretizmus: szúfizmus népszerűsége az afrikai iszlámban

12. Iszlám civilizáció

Az iszlám több mint vallás: az élet minden területét szabályozza és befolyásolja ( 1,8 milliárd
muszlim hívő)
Etnikumok és nyelvek tarkasága – legnagyobb hatású nyelv az arab.
Az arab filozófusok és természettudósok nemcsak értelmezték a görög műveket, hanem sok
esetben továbbfejlesztették őket.
Arab nyelvű irodalom a középkorban – legfontosabb műfaj a költészet.
Mecsetek: A Mekkai mecset, Medinai mecset, Al-Aksza-mecset
Iszlám ornamentika: emberábrázolás bűn, írásos ornamentika, arab kalligráfia.

13. Keresztény (Nyugati) civilizáció

Nagy keresztény birodalom (Nagy Károly birodalma): kereszténység nem a kultúra
hordozója, hanem maga a kultúra. Egyház segítségével az élet minden területét szabályozó
törvények jelennek meg. Totálisan keresztény társadalom – később emiatt: invesztitúra harc,
reformáció.
Román székesegyházak: Romantika – Mainz Székesegyház, Caen Székesegyház, Jáki
templom, Pécsi Székesegyház
Szakrális – profán szférák elválasztása: Nyugaton - császár kontra pápa, Keleten –
cezaropapizmus.
Birodalom hiánya: nincs egységes birodalmi modell
Szabadság kis körei: autonómiák

14. Latin-amerikai civilizáció

Amerikai kontinens újlatin nyelveket beszélő területei. 3 civilizáció találkozása, összefonódás
több évszázad alatt.
Nem egyedi civilizáció, mint a nyugati vagy az iszlám.
Kolumbusz előtti kultúrák 4 korszaka: archaikus, preklasszikus, klasszikus, posztklasszikus
Olmékok – hatással voltak a későbbi majákra.

15. Észak-amerikai civilizáció

Az első gyarmatokat angliai puritánok alapították, akik konfliktusban álltak an angliai
egyházzal.
A földbőség következményében nem alakultak ki jelentékeny társadalmi különbségek:
személyes függőségen alapuló megoldások hiánya, nincsenek hűbéri viszonyok, nem jön létre
arisztokrácia, feudalizmus.
Amerika kivételessége: az alkotmány és az amerikai patriotizmus közötti szoros kölcsönhatás.
Amerikai démosz/nemzet: nemzethez tartozás – nem közös vérségi-népi leszármazás, hanem
az alkotmányos jogokban, a szabadságban való részesülés alapján.
Állam és vallás elválasztása: Európában hosszú és küzdelmes folyamat – Amerikában
kezdettől fogva természetes.