Bükki nemzeti park

1977 január 1-jén alakult hazánk 3. nemzeti parkja, de első hegyvidéki nemzeti
park. 11 tájvédelmi körzet és 17 természetvédelmi terület. A bükk hegységet
tengeri üledékes kőzetek építik fel. Agyag, radiolatid, dolomit és homokkő
alkotja. A Bükk átlagosan 800 méter magas. A bükk hegység gyűrt, rátolódásos
szerkezete a krétaidőszakban alakult ki. Bükki kövek Őr-kő, Pes-kő, Tar-kő, stb.
Bükkalja riolittufából álló dombvidék. Északon tengeri üledékből felépülő
hegyhát. A bükkben található a barlangok egynegyede. Az István-lápai-barlang
az ország legmélyebb 253 méter mélyre nyúló barlangja. 250-400 méteres
átlagmagasságon cseres tölgyesek uralkodnak, melyek gyakori lágyszárújai a
ligeti perje, az egyvirágú gyöngyperje és a hegyi sás. 400-600 méter
magasságban gyertyános-tölgyesek alakultak ki, ezen a magasságon tavasszal
virágzik a bogláros szellőrózsa a galambvirág, az odvas és ujjas keltike, a
változó boglárka a kétlevelű sarkvirág és a madárfészek. 600 méter felett
középhegységi vagy szubomotán bükkös 700 méter felett montán bükkösök
uralkodnak. A hűvös párás völgyek társulása a szurdokerdők .A Bükk magasabb
térszínein: kárpiti sisakvirág, szirti búzavirág, molyhos madárhúr, pillás zanót,
korai szegfü,, kövér daravirág, erdélyi lednek, kárpáti kőhúr, édes perje. A
bükk jégkorszak előtti reliktuma a szirti pereszlény, a cserszömörce és a
magyar földi husáng. Jégkorszaki karcsú sarkvirág, a győzedelmes hagyma, a
havasi turbolya, a havasi ikravirág, a széleslevelű harangvirág, a havasi
iszalag, a farkasbogyó, a tiszafa, a Teleki-virág, a sárga ibolya és az északi szirti
páfrány. Gazdag állatvilág alakult ki. 22000 körülire becsülik. havasi cincér A
madárvilágának karakterfaja a sisegő füzike, az örvös légykapó, a fekete
harkály, a kék galamb, fehérhátú fakopáncs kárpáti kék meztelencsiga Vertigo
alprestis, hegyi fehérlepke a kis légykapó. Ritka lepkéje a szerecsenboglárka, a
karszti hangyaboglárka és a bagolylepkék. kereplő sáska. A bogarak közül
négy ritka a domború futrinka az aranypettyes futrinka a változó futrinka és a
Gebhardt-vakfutrinka. zörgőlepke anthaxi hungarika, fűrészlábú szöcske,
pannon gyík, pajzsos sármány, bithynella austrica, kárpáti forráscsiga,
feketecsiga, sebes pisztráng, Petényi-márna, alpesi gőte védelmét zártéri
szaporítással oldják meg. A bükki barlangokban denevérpopuláció nagy része
alpesi denevér, a barandt denevér, a bajuszos denevér, óriás koraid denevér,
hosszúszárnyú denevér és a kereknyergű patkósorrú denevér. Ragadozó
madarak: parlagi sas, vándorsólyom, kerecsensólyom.