Érettségi.

com a tudástár

A középkori magyar állam megerősödése Károly Róbert

idején
erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-kozepkori-magyar-allam-megerosodese-karoly-robert-idejen

Károly Róbert 1308-1342

1/3
Watch Video At: https://youtu.be/i4BGwQFBf5o

A király 1327-től nagy birtok-visszaszerzési akcióba is kezdett. Biztosai a következő másfél

évtizedben járták az országot, és királyi tulajdonba vettek minden olyan területet,amelynek a
tulajdonjogát birtokosai nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani. A királyi birtokok jelentős
részét a tisztségviselés idejére szóló úgynevezett honor birtokként adta tovább a
tisztségviselőinek, így ezek nem növelték kincstári bevételeket. A királyi birtokok ugyan
jelentősen megnövekedtek, de az udvartartás és a hatalomgyakorlás egyéb költségeinek
fedezésére nem volt elég ez a bevétek. Így új forrásokat kellett biztosítania. A
reformfolyamatok kidolgozása Nekcsei Demeter tárnokmester (1315-38) nevéhez fűződik.

Központosító politika: – a királyi jövedelmek növekedése (királyi bevétel = regália)

(centralizáció): a helyi szervek tevékenységének egy központi szerv alárendelése. A
feudalizmus idején a központosítás eredményeként létrejött abszolút monarchiák
elősegítették a gazdasági-társadalmi fejlődést. A gazdaság színvonala ekkorra érte el az
árutermelő szintet. Lehetővé tette a nagyobb adó szedését.

1. Bányamonopólium: csak a király működtethet bányát. A földesurak letagadták,ha

birtokukon nemesfémet találtak. Károly Róbert bevezette az urburát(bányabér): a
földesurak megkapták a bitokaikon lévő bányák hasznának ⅓-t. Ennek
következményeként megnőtt az arany-ezüst bányák száma és a kitermelt áru
mennyisége is. Bányavárosok jöttek létre a Felvidéken és Erdélyben: Körmöcbánya,
Rudabánya, Besztercebánya. Magyarország a XIV. században Európa legfontosabb
nemesfém exportőre volt. Innen származott az európai aranyfelhasználás ⅓-a. (évi 1 t)
és az ezüst jelentős mennyisége (évi 10 t).

2/3
 2. Pénzverés monopóliuma: csak a király verethetett pénzt. A földesurak az urbura ⅓-át
beszolgáltatták a pénzverdébe ahonnan cserébe pénzt kaptak. A pénz ötvözet
kevesebb nemesfémet kap vissza. Ez is a királyi jövedelmet növelte.
3. A kamara haszna: Az ország pénzügyi igazgatásának szerve a királyi kamara volt.
Rendszeres pénzrontásból származó jövedelem. A király időnként új pénzt ad ki
csökkentett nemesfém tartalommal. Ennek következménye a pénz elértéktelenedése.
Veszélyeztette Magyarország külkereskedelmét. A király kénytelen volt új, értékálló
pénzt bevezetni. Ez volt a firenzei mintára bevezetett Forint.Ezzel a király elvesztette a
kamara hasznát.
4. Kapuadó: a jobbágytelkeken szedett adó. A kamara haszna kiváltása helyett 18 dénár
minden telek után. Következményeként több család költözött egy jobbágytelekre .
5. Vámok: a külkereskedelemben nyugat felé 30-ad vám, kelet felé 20ad vámot kellett
fizetni. Célja a külkereskedelem nyugat felé való terjeszkedésének ösztönzése.

A városi adót a fallal körülvett királyi városok és a bányavárosok fizették. A városok

többsége földesúri joghatóság alatt álló mezőgazdasági jellegű mezőváros volt, korlátozott
önállóságuk legfőbb elemét az egy összegben történő adófizetés jelentette. A városoktól
időnként rendkívüli adót is szedtek (subsidium taxa).

Károly Róbert megadóztatta az egyházi jövedelmeket is: 1332-től csak úgy engedélyezte a
pápai tized (a keresztes háborúk költségeinek fedezésére szedett adót), ha annak
egyharmadát a király kapja.

Károly Róbert (II. Andráshoz hasonlóan) a hadjáratok előtt rendkívüli hadiadót is szedett,
ami portánként egy aranyforint volt.

Ezeknek a jövedelmeknek köszönhetően az állam bevételei jelentősen megnőttek és

biztosították egy erős állam létrehozását.

További kidolgozott történelem érettségi tételeket itt találsz.

3/3