GAZDASÁGTÖRTÉNET ÉS

GAZDASÁGPOLITIKA
Anglia
(teljes anyag)

Dr. Raffay Ernő előadásának jegyzeteiből, + internet

Készítette: Blága Orsolya

1
AZ ANGOL MÚLT
KR.U. 700-800

Dán háborúk dúltak a mai Anglia területén (mű kötődés: Hamlet)

Ebben a korban alakult ki az Angol Királyság.

I. Békés Edgár I. Edmund wessexi király fia. Wessex királya

959-től,
Britannia királyává koronáztatta magát 973-ban.

Hódító Vilmos XI. Század (1066-87)

Anglia első normann királya.
- Vilmos uralkodása alatt válik Anglia
katonai hatalommá.
- Kialakul a feudalizmus (fölbirtokon alapuló függő
hűbéri rendszer)

DOMESDAY BOOK (ítéletnapi könyv) 1085-86 között

íródott, összegyűjtötte az angliai földbirtokosokat és a lakosságot, a működő
feudális rendszert foglalta magába (Európa első „statisztikai” kiadványa)
XI-XII. század Angol-Francia háborúk
Oroszlánszívű Richárd (ur.1189-1199) – Keresztes hadjárat szász föld
felszabadítására
Földnélküli János (ur.1199-1216) – Új földesurakat akart kreálni, ezét
elosztogatta a királyi földeket, így lett föld nélküli

- Megíratta a világ első alkotmányát:

MAGNA CARTA LIBERTATUM (Nagy szabadságlevél)
1215 június 15-én írta alá Földnélküli János.

A 63 cikkelyt tartalmazó Magna Carta Libertatum összességében

biztosította az:

Ø egyházi és világi bárók, valamint a városok jogait, kiváltságait személyi

és vagyoni biztonságát.
Ø Rendelkezéseket tartalmazott továbbá a kereskedelem, a vám- és
pénzügyek területén,
Ø elrendelte a súlyok és mértékek egységesítését.
Ø Egy 25 tagú bizottság volt hivatva arra, hogy a rendelkezéseket az
uralkodóval betartassa.

1
A százéves háború egy 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt
az Angol és a Francia Királyság között. A háború tétje a francia területen lévő
angol birtokok sorsa volt. (Flandria, Gascogne)
A háború nagyon megviselte az ország költségvetését, így sok adót vetettek
ki a népre, emelték a robotot, így 1381-ben paraszfelkelés robbant ki
(Wat Tayler vezetésével)
Ennek hatására II. Richard adó engedményeket tett. Csökkentette a robotot.
1450-re a pénz felváltotta a robotot
Kialakul a Gentry (angol köznemes szóból ered) réteg
A bekerítésekből ők profitáltak a leg többet, a tőke az ő kezükben
összpontosult, pénz gazdálkodást folytattak.
XV-XVI. sz.
• Rohamosan nőnek a bekerítések, gyapjúkereskedelem nagyon
fejlődik (ez majd megalapozza a textil ipar gyors fellendülését)
• A bekerítés miatt a földjeiktől megfosztott elzavart parasztok
nincstelenek lesznek, így nagylétszámú munkaerő keletkezik
• Kereskedők tőkét halmoznak fel (a gyors gazdagság útja a
kereskedelem) kialakul a Merkantilizmus (kereskedelmi politikát
helyezi előtérbe. Nevét a merkantor - kereskedő szóból származtatják.
A 15. századtól kezdődő, kereskedelmi tőkére épülő rendszer)
• A polgárok száma megnövekszik a városokban, rétegződik a
társadalom:
- Király
- Földbirtokos
- Polgár
- Jobbágy

2
REFORMÁCIÓ XVI.sz. közepén
Megelégelik a katolikus egyház befolyását, papjaik kifogásolható
magatartását, és belekapaszkodva a reformáció szelébe Megalakul az
Angelikán egyház. (az Angol királyi ház mai napig Angelikán)
- Visszaveszik az egyházi birtokok 90%-át, így egy csomó föld vissza
kerül a király kezébe, aki el tudja adni
- Főként a városi polgárság vásárol földeket vagy
- Nemeseknek ad földeket, ők lesznek az újnemesek, akik befektethető
pénztőkével rendelkeznek. Földművelést és pénzgazdálkodást
folytatnak.
- Ez növeli a kereskedői tőke mennyiségét.
- A Katolikus egyház birtokairól nagylétszámú munkaerő szabadul fel.

1558-1603 Tudor Erzsébet

Szövetséget köt a polgársággal, a polgárok védelmet kapnak a Királytól.
A gazdaságpolitika a Merkantilizmus irányába mozdul.
Erősödik a tengeri kereskedelem:
- 1554-ben alapított MT Moszkvai Társaság

1555-ben alapított kereskedelmi társaság, amelynek célja, hogy

az orosz területekkel fenntartsa a kereskedelmi kapcsolatokat.
Számos későbbi részvénytársaság elődje. Az 1555-ös első útjára 240
részvényt bocsátottak ki darabonként 24 font értékben. A nyereséget a
részvények arányában osztották fel.
- 1581-ben Levantei Társaság A Földközi tenger keleti medencéje,
Szicíliától keletre.

- 1600-ban megalakul a Kelet Indiai Társaság

A kereskedelem megalapozza a gyarmatosítás lehetőségét, a gyarmatosítás

szakaszai:
- Kereskedők távoli helyekre utazása, lehetőségek feltérképezése
- Diplomaták kiküldése
- A kiszemelt területek katonai meghódítása

1607-ben a Virginia Társaság megalapította az első észak-amerikai angol

gyarmatot, Jamestownt. Ezzel vette kezdetét az angol gyarmatosítás. Az elkövetkező
időszakban sokan települtek át Angliából Észak-Amerikába vallási vagy gazdasági
okokból.
1588-ban a Spanyol armada megindul az Angolok ellen, de
vereséget szenved!
Az 1600évek elejére a tengeri kereskedelem terjedésével a
Hanza városok (kereskedővárosok) megszűntek.

3
1600 évek elején Anglia uralkodó nagyhatalommá vált:
- Tengeri,
- Gyarmat tartó,
- Kereskedelmi tekintetben

1640-után a Stuart dinasztia idején történt események

- Anyagi jólét felé törés
- Pénz felhalmozása

1649-ben I. Károly kivégzése után rövid idejű Angol köztársaságban Cromwell Oliver
(protektorátus) kezébe került a hatalom. Leigázta Skóciát és Írországot.
1658 Cromwell halála után
1660-ban visszaállították a Stuartok királyságát
1650- után erős gazdasági fejlődés indul
1651-ben az Angol parlement új törvényt hozott
Navigation Act – hajózási törvény (első sorban Hollandia ellen szólt)
((ang., ejtsd: navvigésön aktsz), igy nevezik Angliában az angol hajózás s kereskedelem
érdekében a külföld ellen hozott törvényeket, melyek azonban napjainkban már hatályukat
vesztették. Legnevezetesebb volt az 1651-iki Navigation act, amely szerint Ázsiából,
Afrikából és Amerikából Angliába árukat csak angol hajókon lehetett behozni; európai
árukat pedig v. angol hajókon v. a kiviteli állam hajóin, tehát p. magyar borokat csak
angol v. magyar hajón. Később a megszorítást csak bizonyos cikkekre tartották fenn.
1696. az angol gyarmatoknak megtiltották, hogy termékeiket saját hajóikon szállítsák
Irországba vagy Skóciába. 1787. azonban az É.-amerikai Egyesült-Államok hasonló
fegyverrel éltek Anglia ellen; a N. törvényeket azért módosították s jelesül a kölcsönösség
rendszerével mérsékelték.

Forrás: Pallas Nagylexikon)

1652-54 között Anglia több kereskedelmi háborút indított és nyert

meg. (Portugália, Hollandia, Dánia)

A világ újrafelosztásáért, gyarmatosításért.

Ekkortól nevezik a Tengerek királynőjének.

Ezek után özönlött az arany Angliába.

›››› Társadalom szerkezet változásai:

- tory nemesség kialakulása

- Angol nagypolgárság wight

Ez a réteg nem a megszokott feudális rendszerben akart meggazdagodni, hanem

földbirtokát polgári típusú - szabadon eladható - tulajdonná kívánta változtatni, és az így
nyert pénzt a kereskedelembe, vagy az iparba befektetve akart nagyobb vagyonra szert
tenni.

4
 1689 Dicsőséges forradalom

Következményei:

A dicsőséges forradalom, valamint a különböző jogi nyilatkozatok azt eredményezték,

hogy Nagy-Britanniában a politikai ügyeket a parlamentben intézték, és nem alakulhatott
ki olyan rendszer amelyben egyeduralom, abszolutizmus jöhetett volna létre.

Új jogszabályt adtak ki:

Declaration of Rights

Engedményeket tett az angol államegyházzal szembenálló ún. nonkomformisták

számára, azonban az unitáriusok és a katolikusok továbbra is ki lettek rekesztve a
közéletből.
A Dicsőséges Forradalom részben a vallási sérelmek, az anglikán egyház vélt vagy valós
sérelmei miatt , a katolikus restauráció elkerülése miatt tört ki. Emiatt a forradalmi
rendezés részeként rendezték az anglikán egyháztól eltérő, de protestáns vallásúak
helyzetét. Emiatt törvényt hoztak “amely mentesíti bizonyos törvényekben kirótt
büntetések alól őfelségeik azon protestáns alattvalóit, akik hátat fordítanak az anglikán
egyháznak”

Meghozták az új Angol alkotmányt:

Jogok Törvénye Bill of Rights (1689)

• az uralkodó nem helyezheti hatályon kívül a parlament által elfogadott törvényeket (a
törvényeket a választott parlament hozza),
• hadügyekben és pénzügyekben a parlament dönt (az uralkodó békeidőben nem tarthat
állandó hadsereget a parlament hozzájárulása nélkül és nem szabhat ki új adókat a
parlament hozzájárulása nélkül),
• a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése,
• létre kell hozni a független bíróságot,
• a király köteles időnként összehívni a parlamentet,
• a király egyszemélyű hatalom, de vétójoga van csak, nem igazi ellenerő,
• az uralkodó nem zárkózhat el a kérvények elől, nem tagadhatja meg a protestánsoktól a
fegyverviselés jogát, indokolatlanul nem szólhat bele a parlamenti szavazásokba, nem
büntetheti meg a parlamenti képviselőket azért, amit a vitákon mondtak, és nem szabhat
ki kegyetlen büntetéseket.

1689-1700 alakul ki az Alkotmányosság

(a lakosság 2%-nak lett választási joga)

A kormányok a parlementnek felelősek,

Az alsóház legnagyobb frakciója alapít kormányt,

5
Korlátozzák a király jogait.

1700-as évek elejétől új külpolitika alakul

Balance of Power / Erő egyensúly politikája

››› Anglia támogatja Franciaország ellenségeit

A nagypolgárság tovább folytatja a gyarmatosítást:

- Gibraltári szoros
- Minorca szigete
- valamint az észak-amerikai francia gyarmatok jelentős részét: Új-Skóciát, Új-
Fundlandot és a Hudson-öböl vidékét

1703 Methuen szerződés

Anglia és Portugália a Franciaország elleni szövetséget előkészítő

tárgyalások során megköti a Methuen-szerződést, mely mindkét
kereskedelmi partner számára gazdasági monopóliumot biztosít. A
szerződés - 1842-ig volt érvényben - a következő megállapodást
rögzíti: - Portugália vámmentesen hozhat be angol gyapjút; -
Anglia kedvező áron nagy mennyiségű portugál bort vásárolhat. A
Methuen aszientó-szerződésből Anglia húzza a nagyobb hasznot,
mivel az megnyitja előtte Portugália gyarmatbirodalmának
legnagyobb piacát, a brazíliai piacot. A kereskedelmi egyezmény
az angol gazdaság termelékenysége miatt hosszú távon romba
dönti a portugál pamutipart.

A tengeri kereskedelemből óriási tőke halmozódik fel Angliában.

Az 1700 évek végére Anglia a világ legnagyobb gyarmatbirodalma,
legnagyobb pénz készlettel rendelkezik.

MIÉRT PONT ANGLIA az Ipari forradalom központja?

1.) Tőkefalhalmozásban Anglia mindenki előtt jár

2.) Az Angol mezőgazdaság volt a legjobb
3.) Az Angol külkereskedelem a világon a legfejtettebb
4.) Angliában a XVIII. Század végén a legfejlettebb a pénz
rendszere
5.) A folyami és partmenti hajózás Angliában a leg fejlettebb.
6.) Angliában nagy a nyersanyag gazdagság (szén)

6
 7.) Puritán, egyszerű gazdaság szemlélet, fölhalmozó mentalitás
8.) 1750 előtt is komoly vállalkozói réteg alakult ki Angliában
9.) Az Angol gazdaságpolitika, mentalitás... nagy volt az
érdeklődés az ipar iránt.
10.) Az Angol gazdaság-politika (Merkantilizmus) ekkor
alakul ki. A XVIII. Század közepére meggazdagodni a
külkereskedelemből lehet.
Új kereskedő városok alakultak ki:
London
Glasgow
Bristol
Liverpool
11.) Urbanizáció, városiasodás
A világ legnagyobb ipari és kereskedelmi városai mind
Angliában vannak.
12.) A népesség (demográfia) évi gyarapodása 4-7% volt.

Az 1700 évek elején a termény többlet 20-25%-volt

A XVIII. Század végére 45-50%

Az 1700 évek végén a jobbágyság megszűnt.

A többletfelhalmozás miatt kialakult a piacra termelők rétege.

• a 3 nyomásos gazdálkodást vetésforgóra cserélték

• több mezőgazdasági technikai újítást vezettek be
• új növénykultúrák elterjedése
• új munkaeszközök alkalmazása
• a mezőgazdaságba bevezetik a vetőmag előkészítését,
(csávázást) tisztítást
• bevezetik az istállózó állat tenyésztést
››› kevesebb az állatok elhullása
››› jobban szaporodnak
• 1790-ben Angliában a földterület 75%-án piacra termelő
parasztság élt

7
 Az Ipari forradalom találmányai könnyűipar

Textil ipar találmányai – fonás, - szövés

1733 John Kay Szövőgép 30% -al növelte a termelékenységet

1760 Society of Arts (szakmák társasága) pályázat a fonógép

fejlesztésre

1764 8 orsós fonókerék

James Hargreaves megalkotta a „fonó Jenny”-t, amelyre
Egyszerre nyolc csavart fonalszálat tudott előállítani

1768 Richard Arkwright vízierő-meghajtású fonógépet készített,

amely sodort láncfonalat állított elő. Ezzel újabb akadályok merültek
fel, mert a fonalelőállításban most a fonás lett a leggyorsabb
munkafázis. Gépesíteni kellett a többi műveletet is. Mire ezzel is
megvoltak a szövőszékek bizonyultak lassúnak.

1779 Samuel Crompton egyesítette a fonó Jenny-t és Arkwright

fonógépét, megalkotva a pamutipart forradalmasító berendezések
egyikét a fonó Öszvér nevű gépet. Ezt már gőzzel is meg lehetett
hajtani.

A Világ legjobb textíliáit a legnagyobb mennyiségben tudja

előállítani.

Az Angol vasipar forradalma

1735 Koxoló eljárás a vasiparban Abraham Darby kokszoló

kemence

1783 Henry Cort – vastisztítás új módszere ›› szín vas előállítása

Az eljárás során a nyersvasból kiégett a fölösleges szén, szilícium, mangán, valamint

kisebb mértékben a kén és a foszfor is. Az ily módon keletkezett acéltömbökből
(lupákból) kovácsolással távolították el a salakot. Ezt követően hengerállványon, üreges
hengereken rúddá hengerelték. Cort 1784-ben szabadalmaztatta a lángkemencében
történő acélfrissítés módszerét, azaz a kavaró acélgyártást, és külön szabadalma volt a
rúdhengerlésre vonatkozóan is. A kavaró kemencék termelése többszöröse volt az
addigi frisstűzi kemence termelésének, így a módszer gyorsan elterjedt Nagy-
Britanniában.

Jhon Wikinson Vaskovácsolást segítő gőzkalapács

8
Henry Maudslay eszterga pad
Anglia vas termelése:
1740-ben 25 ezer tonna
1800-ban 150 ezer tonna
1850-ben 2M 250 ezer tonna
(az Angol kapitalista társadalom fénykora, 1850 előtt már, 780 ezer tonna
vasat már exportra termeltek)
1850 -től a világ műhelye

A Gőz forradalma

Thomas Newcomen – egyirányú mozgásra képes gőz szivattyú

Newcomen úgy gondolta, hogy mechanikus módszerrel kellene a kérdést megoldani.
Olyan gépet konstruált, melynél egy nagy fából készült kétkarú
emelő egy csapágy körül el tudott fordulni. Az emelő egyik
oldalára lánc volt kötve, mely a bánya mélyén helyet foglaló
szivattyú dugattyújához csatlakozott, míg a másik oldala egy
dugattyúhoz volt kötve, ez egy hengerben tudott fel és alá
mozogni. A felső végén a henger nyitott volt a külső atmoszféra
felé. A henger külső átmérőjére nedves kenderkötél volt
csavarva, mely primitív tömítésként szolgált.
A hengerbe a dugattyú alá egy kazánban fejlesztett gőzt
vezettek, majd víz befecskendezésével ezt lecsapatták, mire az
atmoszferikus nyomás, mely a dugattyú felső felületére hatott az
alsó felületre ható vákuummal szemben lefelé mozdította el a
dugattyút: ez volt a munkaütem. Ekkor megemelkedett a
szivattyú dugattyúja és felnyomta a vizet. Ezután a
kondenzátumot kiengedték, a szivattyú saját súlya alatt lefelé
mozgott, majd újra gőz került a hengerbe és a folyamat megismétlődött.

1763 James Watt – kerék segítségével más gépek meghajtása

Amikor 1763-ban megtudta, hogy az egyetemnek van egy Newcomen-féle gőzgépe, de
azt Londonba vitték javíttatni, rávette az egyetemet, hogy szállíttassák vissza, és vele
javíttassák meg.

1769 további fejlesztések, kettős hatású expanziós gőzgép (mindkét

irányba egyenlő erőt fejt ki)

9
egy sor újítást vezetett be a gőzgépen. A
legfontosabbak: a kettős működésű gőzgép, ahol a
gőzt felváltva a dugattyú két oldalára vezették;
fojtószeleppel vezérelni tudta a gőzgép teljesítményét;
a centrifugál regulátor pedig meggátolta, hogy a
gép megfusson. Ez a regulátor maradt Wattnak az az
ötlete, amely szinte változatlan formában maradt fenn
egész napjainkig (a másik a lóerő fogalma és
mértéke). Leírta a többhengeres (compound)
gőzgépet.

1800 Angliában 496 üzemben van már

gőzgép.
1 gőzgép 15 lóerőt tudott kifejteni
›› textil ipar, vasbányászat, bányászat, malom, szeszgyár..

Fontos volt a fejlesztések levédése ››› Angol találmány védelem,

főként a Franciák lopásai ellen:
- Szabadalom
- Tiltották a gépek külföldre szállítását

A közlekedés forradalma

A kereskedelem fő alapja a szállítás.

›› 1700 évek közepén a kereskedelem fő gátja volt a szállítás
visszamaradottsága
›› 1700 évek végén a gőzgép, gőzmozdonyé lett a legfontosabb
szerep
›› 1790 évek végén tesztelték
›› 1804-ben egy gőzmozdony 7km/h sebességgel „száguld”
›› 1808-ban egy cirkuszban már eléri a 21km/h sebességet
›› 1825 George Stephenson Stocton-Darlington között épített vasúti
pályát 25km/h sebességet ért el rajta a gőzmozdony, ezután már
lehetett kocsikat kötni.
(Első "műve", az 1814-ben készült Blücher ugyan mai szemmel kezdetlegesnek tűnik, de
ez volt az első olyan jármű, amely a Stephenson által úttörőként alkalmazott peremes
kerekeinek köszönhetően s síneken maradt, és 4 kilométeres óránkénti sebességgel 30
tonnás terhet tudott elvontatni.)
(Az új gőzmozdony 1825 őszén debütált a Stocton-Darlington vasútvonalon.
A vonal 40 kilométeres volt. A gőzmozdonyt szénnel, valamint búzával fűtötték. A

10
szerelvény 38 kocsiból állt, és mintegy 600 utas volt rajta. A mozdony a Locomotion
nevet kapta.)

››› Ekkortól beszélhetünk vasúti közlekedésről

Robert Fulton – Gőz erejét a hajókra tudta áttenni

1787-ben Londonba utazott, és egy West nevű festő tanítványa lett. Itt ismerkedett meg
a hajók újfajta meghajtásaival: a gőzszivattyúval kifecskendezett vízsugaras és a
lapátkerekes megoldásokkal. Kísérletekbe kezdett, s arra következtetett, hogy
hatékonyabb lenne, ha több forgólapátot szerelne a hajótatra. 1797-
ben Párizsban felvetette egy tengeralattjáró ötletét, de a franciák nem fogadták el a
javaslatot. 1800-ban saját költségén épített egyet, amelyet Nautilusnak(wd) nevezett el.
Ki is próbálta a Szajnán, majd a direktórium jóváhagyásával megtámadott két brit hajót,
ám azok gyorsabbak voltak nála, és elmenekültek. 1801-ben Livingston párizsi amerikai
követtel – akinek gőzhajó-monopóliuma volt New York állam területén – 20 méter
hosszú, oldalsó lapátkerekű gőzhajót építettek a Szajnán. 1803. augusztus 9-én tette
meg ezzel első kísérletét, de az még nem felelt meg a francia mérnökök elvárásainak.
1806-ban hazatért Amerikába, és New Yorkban bekapcsolódott a Párizsban tervezett
gőzhajó építésébe.

A vasút szerepe

1.) Összekötötte a helyi különböző ipari körzeteket

2.) Csökkentette az addig meglévő szállítási költségeket (50-
60év alatt a felére)
3.) A vasútépítés keresletet teremt
a.) A tőke számára
b.) Munkaerő számára
c.) Egyes más iparágak számára
4.) A vasútépítés megteremtette a tőkepiac új formáját ››
részvény kibocsájtás
5.) Urbanizációt csinált – városiasodás. A vasút gócpontjainál,
ipari városok jöttek létre.
6.) Migráció fellendülése az országon belül.
7.) A vasút új területeket kapcsolt be a gazdasági életbe.
8.) A vasúti építkezések munkaerő keresletet teremtenek
9.) A vasút keresletet csinált a szén kitermelésére.
10.) A vasútépítés keresletet csinált a vas és acél iparban.
11.) Keresletet csinált a gépgyárátsban.

Vasútépítési adatok Angliában:

1830-1850 között első nagy vasútépítési hullám 10’000km vasút

épül.

11
 1913-ra egész Európát behálózza a vasút, amihez rengeteg
korrupció társul ››› 1847-ben 178 alsóházi tag volt igazgatási tag
valamilyen vasúti részvénytársaságban.

A vas és acél ipar forradalma

Acélipar kialakulása
nyers vas ››› szín vas (oxigént vezetnek a vasba, így kioldódik a
„kosz” és a tiszta vas marad) ››› acél (finomított szín vas,
rugalmas és keményebb)

Acélgyártáshoz új technológiai eljárások:

1856 Henry Bessemer

Bessemer ötlete az volt, hogy a nyersvasból közvetlenül is lehet acélt előállítani.
Kigondolt egy olyan módszert, amelynél a folyékony nyersvason levegőt fújna át, és a
fürdő fölösleges kísérő elemeit, a karbont, a szilíciumot és a mangánt a
levegő oxigénjével égetné ki.
Bessemer az erre vonatkozó szabadalmat 1856-ban nyújtotta be, de az iparban való
átütő siker csak 1858-ban következett be
Módszerével elkezdődött az acél nagyipari mértékű előállítása.
15perc alatt annyi acélt tudtak gyártani, mint korábban 24h alatt,
Jobb minőségben.

1864 Siemens–Martin-acélgyártási eljárást

Az eljárás lehetővé tette, hogy kiinduló anyagként folyékony nyersvasat és ócskavasat is

felhasználhassanak. Az SM-kemence betétje ennek megfelelően lehetett csak folyékony,
csak szilárd, vagy a kettő együttesen. A módszerrel igen változatos
ötvözöttségű acélokat lehetett előállítani, de az erősen ötvözött acélok gyártását más
módszerekkel valósították meg. A Martin-acélgyártás mintegy száz évig vezető
módszere volt az acélmetallurgiának.

1913 -ban az angliai acélgyártás közel 80%-a Siemens féle

eljárással gyártották
Lényege:
- minőségi változást hozott, vasúti sínek, gépek, szerszámok
esetében
- Hadi iparban ››› fegyverkezési versenyben nagyobb hadihajók
gyártása

1910-ben a gazdaság leg húzóbb ágazata az acél ipar.

Gőz és elektronika ipara

1884-ben Gőzturbina --- Charles A. Parsons

12
 Egy ír mérnök, Charles A. Parsons találta fel a nagy teljesítményű reakciós turbinát és
alkalmazta először hajók hajtására és erőművekben. 1884-ben készítette el első 7,5 kW-
os turbináját, mely dinamót hajtott. Parsons találmányát egy amerikai, George
Westinghouse vásárolta meg, aki rendkívül intenzív fejlesztésbe kezdett.

Óriási teljesítmény növekedést jelentett.

1900-ban 100’000 lóerőt tudott kifejteni

1917 ››› Amerikai hadiipar, a mai napig a legelső helyen áll.

13