A II.

köztársaság
államberendezkedése
A MODERN ÁLLAM- ÉS JOGTÖRTÉNET ALAPJAI
DEBRECENI EGYETEM ÁJK JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK
 Köztársasági elnök

„a módosításban szereplő köztársasági elnöki intézménynek koncepciójában, lényegét

illetően az 1946:1. tc-ben foglaltaknak kell megfelelnie, annak szövegét és
rendelkezéseit véve alapul […] Az 1946:1. tc. alapján azt a köztársasági elnöki
koncepciót tartjuk elfogadhatónak, amelynek értelmében a végrehajtó hatalom feje a
köztársasági elnök és az 1848:3. tc-ben kifejezésre jutó miniszteriális kormányzással
összefüggésben a kormányon keresztül gyakorolja a végrehajtó hatalmát. Úgy véljük,
hogy ez a köztárasági elnöki intézmény felel meg annak a közjogi hagyománynak, mely
soha nem ismerte el ez abszolút monarchiát és amelynek alkotmányos folytonossága
európai értelemben is büszkeségeink közé tartozhat.” (Antal József)
Államforma
Tervezetek
◦ MKP
◦ Kisgazda javaslat
 A köztársasági elnök jogállása

Megválasztása
Sérthetetlen és fokozott büntetőjogi védelem – 1946:7. tv.
Felelőssége
Törvényhozással összefüggő jogok
◦ Közvetett
◦ Elnapolás, feloszlatás
◦ Közvetlen
◦ Kihirdetési záradék
◦ Vétójog
Végrehajtással összefüggő jogok
Igazságszolgáltatással összefüggő jogok
◦ Kegyelmezési jog?
 A köztársasági elnöki intézmény

Az elnöki szék megüresedése

◦ Lemondás v.ö.: 1868:3. tc., 1946:I. tv. 15. §
◦ Halála
◦ Helyettesítés
◦ Nemzetgyűlés elnöke – v. ö.: Országtanács
A köztársasági elnöki tisztség betöltője 1948. július 30-ig Tildy Zoltán, akit a
kommunisták lemondattak.
Utóda: Szakasits Árpád, akit a KE-választási szabályok szerint választottak

1949 augusztus 20-ig létezik a jogintézmény (az Alkotmány elfogadásáig)

A KE ez alapján automatikusan a NET elnöke lesz.
 A törvényhozás
Egykamarás, két évre választott nemzetgyűlés
„Az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép. A magyar nép a törvényhozó
hatalmat az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés
útján gyakorolja.” (1946:I. tv. Magyarország államformájáról)
1947-től:
„Az 1945. november hó 4. napján az 1945. évi VIII. törvény értelmében megtartott választások alapján
megalakult nemzetgyűlés megbízatásának megszűnésével a nemzetgyűlés jogköre az egykamarás
országgyűlésre száll át.” (1947:XXII. tv. Az országgyűlési választásokról)
A képviselői összeférhetetlenség megváltozása:
- képviselői függetlenség megsértése (pl. közszolgálat - kivételekkel)
- képviselői kötelezettségek elmulasztása (pl. nem jár be, nem szavaz)
- politikai és erkölcsi méltatlanság (vö.: pártszuverenitás!)
 A nemzetgyűlés és a KE
Elnapolás:
A köztársasági elnök a Nemzetgyűlést egy ülésszakban harminc napnál nem hosszabb időre
legfeljebb egy ízben elnapolhatja. Az elnapolás tartama alatt a Nemzetgyűlés elnöke legalább
száz képviselőnek írásban előterjesztett indítványára az indítvány kézhezvételétől számított nyolc
napnál nem távolabbi időpontra a Nemzetgyűlést összehívni köteles.
Feloszlatás
A köztársasági elnök jogosult a Nemzetgyűlés feloszlatására, ha eziránt a kormány előterjesztést
tesz, vagy ha ezt a nemzetgyűlési képviselőknek legalább kétötöd része felterjesztésben kéri.
 A végrehajtó hatalom és a KE
A végrehajtó hatalom feje a köztársasági elnök – a nemzetgyűlésnek felelős kormány útján
gyakorolja.
A köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a Nemzetgyűlés politikai bizottságának
meghallgatása után a parlamenti többségi elv tiszteletben tartásával a miniszterelnököt, a
miniszterelnök előterjesztése alapján pedig a minisztereket.
A köztársasági elnök minden rendelkezéséhez és intézkedéséhez a miniszterelnök vagy az
illetékes felelős miniszter ellenjegyzése szükséges.
 A bírói hatalom és a KE
A bíróságok a bírói hatalmat a köztársaság nevében gyakorolják.
Ítéleteiket, valamint egyéb ügydöntő határozataikat „A Magyar Köztársaság nevében” hozzák.

A polgári kori bírósági szervezetrendszer (egyelőre) változatlanul megmarad.