Teleki Pál második miniszterelnöksége

• Lengyelország megtámadásakor 1959. szeptember1 Teleki Pál Magyarország miniszterelnöke.

Külpolitikai koncepciója a fegyveres semlegesség.
• Jelentése: németbarátság az újabb revíziós sikerek érdekében, de a demokratikus
nagyhatalmakkal is ápolni kell a kapcsolatokat.
• Magyarországnak kívül kell maradnia a háborún, hadseregét meg kell őriznie a háború utáni
időszakra, hogy nagyobb nyomatékot lehessen adni a magyar érdekeknek.
• Megtagadta a Lengyelország elleni támadásban való részvételt.
• Elutasította a kassai vasútvonal igénybevételére vonatkozó német igényeket, megnyította a
határokat a lengyel menekülők előtt.
• 1940. aug. 30. második bécsi döntés- Magyarország visszakapta Észak- Erdélyt és a
Székelyföldet.
• A reviziós siker ára- csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez 1940. novemberében. A
külpolitikai egyensúly helyreállításának érdekében 1940. dec. 12. örök barátsági szerződést köt
Jugoszláviával
• .Hitler a Szovjetunió megtámadása elött biztosítani akarta a Balkánt.
• Magyarország közreműködését kérte az elcsatolt területek egy részének visszaadása fejében.
• A Jugoszlávia elleni hadművelet a fegyveres semlegesség kudarcát jelentette, a területi
visszacsatolás Hitler ajánlatát visszautasíthatatlanná tette.
• Teleki 1941. ápr. 3.-án főbe lövi magát.

Az új miniszterelnök Bárdossy László.

• 1941 ápr. 11- parancsot ad a 3. magyar hadseregnek a jugoszláv határ átlépésére.
• Bácska, Baranyai háromszög,Muraköz és a Mura- vidék visszacsatolása.
• Mivel Románia és Szlovákia hadba lépett a Szovjetunió ellen, Bárdossy és Horthy félt attól, ha
kimarad a háborúból, akkor elveszíti megszerzett területeit/ revizió reviziója/.
• A hadbalépés 1941. jún. 26. – ismeretlen felségjelű gépek bombázták Kassát, Munkácsot, Rahót.
• 1941. jún. 27. Bárdossy bejelentette a parlamentben a Szovjetuniónak szóló hadüzenetet.
• Júl. 1-én a Kárpát- csoport átlépte a szovjet határt. E hadtesttet később hazarendelték és csak
egyetlen egység a gyorshadtest maradt a fronton novemberig.
• Magyarország decembertől hadiállapotban állt az USA-val és Angliával.
Rendkivüli belpolitikai intézkedések: német igényeknek megfelelő kivitel, munkaszolgálatosok
behívása, III. zsidótörvény- megtiltotta a vegyes házasságot.

Kállay Miklós (1942-44) Miniszterelnöksége

• Horthy azzal a feladattal bízta meg, hogy készítse elő Magyarország kilépését a háborúból – Kállay
feladata nehéz: ha bármi kitudódik, az azonnali német megtorlást válthat ki, márpedig a magyar hadsereg és
a politikai elit is határozott németbarát
• ezt a politikát egy tánc után “Kállay-kettősnek” vagy “hintapolitikának” nevezzük: egyfelől teljesíteni a
német követeléseket (de mindent késve és csak addig a pontig, amíg muszáj), másfelől kapcsolatot keresni a
szövetségesekkel

• 1942. április német kérésre felvonult a Don folyóhoz a 2. magyar hadsereg.

• 1943. jan. 12 és február 9. között a magyar hadsereg a voronyezsi katasztrófában megsemmisült.
42 ezer halott, 28 ezer sebesült és hadifogoly, 15 ezer fő zsidó munkaszolgálatos halála.
 • Don folyó 200 km-es szakaszát védik Voronyezs közelében (közel Sztálingrádhoz) – felszerelésük
hiányos (kevés lőszer, üzemanyag, téli ruha)
• Közben a nyugati szövetségesekkel folytatott titkos tárgyalások eredményeképpen 1943 őszén
előzetes fegyverszünetet írtunk alá: ha a szövetséges csapatok elérik az országhatárt, azonnal
kilépünk a háborúból (a német hírszerzés tudott erről) Szentgyörgyi Albert

A NÉMET MEGSZÁLLÁS (1944)

• Hitler az “árulásunk” miatt elhatározza Magyarország megszállását (Margaréta-terv): 1944. márc. 19-én a
németek megszállják az országot.
• Horthy nem mondott le, de kénytelen volt új miniszterelnököt kinevezni (Sztójay Döme eddigi berlini
nagykövetet); Magyarországot tkp. a teljhatalmú német megbízott, irányítja – betiltják a pártokat, a
szakszervezeteket, a Gestapo letartóztat politikusokat és egyéb vezető személyiségeket, helyükre németbarát
személyeket állítanak.
• – fokozódik a magyar kivitel Németországba; újabb magyar katonák a keleti frontra (1. hadsereg.) –
a szövetségesek bombázni kezdik Magyarországot is
• • a németek tesznek a “zsidókérdés” “megoldásáról” is: – egymás után jelennek meg a korlátozó
rendelkezések (pl. bevezetik a sárga csillagot, amit viselnie kell minden zsidónak, zsidók tulajdonát
zárolják stb.)
• – Magyarországra jön Eichmann, az ő felügyeletével kb. egy hónap alatt összegyűjtenek vidékről kb.
450 ezer zsidót, és Auschwitzba küldik
• – Horthy sokáig nem avatkozik be, de júliusban, amikor már a budapesti zsidóságot készülnek
elvinni, leállítja a deportálásokat – a fővárosi zsidók így egyelőre megmenekülnek
• • (1944. jún.: normandiai partraszállás, megkezdődik Nyugat-Európa felszabadítása)
• • 1944. aug.: Románia kilép a háborúból, a szovjet csapatok Románián át elérik a magyar határt,
majd belépnek az országba (Debrecen közelében nagy csata a németekkel)

• • Horthy leváltja Sztójayt, fegyverszünetet írunk alá a szovjetekkel is

• • 1944. okt. 15. Horthy bejelenti, hogy Magyarország kilép a háborúból, és hadat üzen
Németországnak •
• a “kiugrás” azonban rosszul volt előkészítve: a magyar hadsereg tisztjei értesítik a németeket, és
nem hajtják végre Horthy parancsát
• • Horthyt még aznap letartóztatják, másnap lemondatták •
• a németek Szálasi Ferenc kezébe adták a hatalmat, aki “nemzetvezetőként” államfő és
miniszterelnök egyben •
• Szálasi és a nyilaskeresztesek uralma az ország teljes hadba állítását jelentette egy már elvesztett és
értelmetlen háborúban: végleg kiszolgáltatta az országot a náciknak.

A NYILAS RÉMURALOM és a HÁBORÚ VÉGE (1944-45)

• a nyilas uralom alatt felgyorsul a magyar javak Németországba áramlása (pl. MNB aranykészlete),
• Szálasi elrendeli a védekezést a szovjetekkel szemben
• a nyilasokkal szemben megalakul a Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, ennek vezetője Bajcsy-
Zsilinszky Endre (a nyilasok leszámolnak, velük Bajcsy-Zsilinszky Endrét kivégzik)
 • ekkor éri el csúcspontját a terror is: – létrehozzák a a budapesti gettót (70 ezer ember), több tízezer embert
gyalogmenetben elindítanak Németországba
– az ostrom napjaiban teljes a káosz: a nyilasok kivégzéseket hajtanak
végre utcákon; a Dunába lőnek embereket.
– sokan mentik a zsidókat, híres pl. Raoul Wallenberg (a svéd
nagykövetségen dolgozott)
• 1944 dec. a szovjetek átlépik a Dunát, elkezdődik Budapest ostroma:
– mivel a németek és a nyilasok Hitler parancsára keményen védik a fővárost, itt zajlik le a
világháború egyik legnagyobb ostroma.
– a németek végül 1945. február. 13-án hagyják el Bp.-t
– eddigre a város romokban hever, a németek az összes hidunkat felrobbantották.
• 1945. ápr. 4-én Magyarország felszabadul a német megszállás alól
– és azonnal egy másik, szovjet megszállás alá kerül.
• a Vörös Hadsereg szintén nem kíméli az országot: fosztogatnak, nőket erőszakolnak meg, kb. 100 ezer
embert visznek a SZU-ba kényszermunkára, egy részük csak évek múlva térhet haza, ha egyáltalán – de a
háborúnak vége.

MAGYAR VESZTESÉGEK a II. VILÁGHÁBORÚBAN

• Zsidók kb. 550 ezer, nem zsidó polgári lakos kb. 100 ezer, katona kb. 350 ezer; összesen kb. 1 millió
magyar állampolgár