Vizsgakövetelmények

 Ismerje a csontváz biológiai funkcióit.

 Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait
(orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot). Ábrán ismerje fel ezeket. Tudja
kapcsolatba hozni az ember mozgási szervrendszerének sajátosságait a két lábon
járással (a gerincoszlop kettős S-alakja).
 Ismerje a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), értse ezek szerepét,
hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori
csontsérülésekkel.
 Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz
kötve. Ismerje a csigolya részeit.
 Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes
kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott
helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit.
 Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának
csontjait.
 Értse a férfi és a női medence közti különbség okát.
 Ismerje a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai
izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító-
és feszítő izmai, fejbiccentő izom.
 Legyen képes magyarázni a mozgási szervrendszer működését fizikai (emelő-elv, erő,
erőkar) ismeretei alapján.
 Ismerje a mozgási szervrendszer épségét, megóvását szolgáló alapelveket (pl. helyes
testtartás, testedzés).
 Tudja, mi a törés, gerincsérülés, ficam, csípőficam, rándulás, lúdtalp, gerincferdülés, és
ismerje ezek jeleit.

1
 A mozgás szervrendszere
Szerkesztette: Vizkievicz András
Tartalom

 Mozgásról általában
 A csontrendszer biológiai szerepe
 A csontok szerkezete
 Csontok alakja
 Csontösszeköttetések
 Csontrendszer részei
 Koponya csontjai
 Törzs csontjai
 Végtagok csontjai
 Az izomrendszer

Mozgásunk megvalósítása kétféle szervrendszerrel történik:

 a csontrendszer passzív módon, ez képezi a mozgásszervrendszer passzív részét,
 a vázizomrendszer aktívan vesz részt a mozgások kivitelezésében.

A csontrendszer biológiai szerepe

 Belső szilárd váz (206 db. csont),

 a test alakját és méretét határozza meg,
 részt vesz belső szervek védelmében (agy),
 egyes szervek működéséhez külső vázat biztosít (tüdő),
 helyet biztosít a vörös csontvelőnek és így részt vesz a
vérképzésben,
 a látás, a szaglás, valamint a hallás-és egyensúlyozás
érzékszervei védelmében van szerepe,
 a szervezet kalciumraktára.

A csontok szerkezete

1. Kívülről minden csontot csonthártya borít (kivéve az ízületi felszíneket, ahol üvegporc
található).
 Erekben és idegekben gazdag rostos
kötőszövetből áll,
 a csont védelemét, táplálását biztosítja,
 innen indul ki a csontregeneráció,
 lehetővé teszi a csontok
növekedését.

2. Tömör csontállomány,
amely lényegében lemezes
csontszövet.

2
3. Szivacsos csontállomány, melynek
üregeit vöröscsontvelő tölti ki,
 a csöves csontok végein
található,
 a lapos és a köbös csontok teljes
belső üregét alkotja.

4. Velőüreg, a csöves csontok középső,

üreges szakasza, sárgacsontvelő
található benne, amely sárga
zsírszövet.

A csontszövet

Az állati szervezet legkeményebb szövete, a csontos halaktól kezdve minden gerinces állat
belső vázának az alapanyaga. A csontszövetet

összetétel szerint:
 szerves és
 szervetlen állományra,

felépítés szerint:
 sejtekre és
 sejtközötti állományra
oszthatjuk.

A szerves állományt:
 csontsejtek,
 kollagén rostok,
 és szénhidrát tartalmú fehérje
kötőanyag építik fel.

A szervetlen állományt a sejtközötti állomány szervetlen sói alkotják:

 Ca5(PO4)3 X, ahol X= F, OH (apatitok),
 CaCO3.

A test Ca-tartalmának 90%-a a csontokban van. A szerves állomány a csontok rugalmasságát

a szervetlen állomány a csontok szilárdságát biztosítja.

3
  A szervetlen állományt sósavas kezeléssel eltávolíthatjuk, ekkor a csontok gumiszerűen
hajlíthatók lesznek.
 A szerves állományt égetéssel távolíthatjuk el, ekkor a csontok elvesztve
rugalmasságukat ridegek és törékenyek lesznek.

A csontszövet lehet:
 fonatos, ill.
 lemezes szerkezetű.

A fonatos csontszövet megtalálható:

 halak, kétéltűek vázában,
 a többi gerinces embrionális vázában.

A fonatos csontszövetben az orsó alakú, finom nyúlványokkal rendelkező csontsejtek között hajfonatszerűen
csavarodó kollagén rostok futnak a szilárd sejtközötti állományban.

A lemezes csontszövet koncentrikus felépítésű ún. oszteonokból épül fel. Egy oszteon kb. 10
mm magas henger, melynek közepén a centrális csatornában (Havers-féle csatorna) vérér és
idegek futnak. Az oszteonban a nyúlványos csontsejtek összekapcsolódva koncentrikus
körökbe rendeződnek.
A sejtek között az alapállomány szintén körkörösen rendeződött lemezei futnak, amelyet
szervetlen sók, kollagén rostok és szerves kötőanyag épít fel. A központi vérereket, amelyek a
csont hossztengelyével párhuzamosan futnak, sugárirányba futó csatornákban (Volkmann-féle
csatornák) haladó erek kötik össze.
A csontszövet ilyen módon vérerekkel átszőtt, élénk anyagcseréjű szövet.

A csontszövet felületét az ún. csonthártya borítja, amely sok rostot tartalmazó kötőszövetes
lemez. A csonthártyában futnak a csontszövetet ellátó erek és idegek.
A csonthártya belső rétege az ún. kambium réteg, amelyben csontképző sejtek helyezkednek
el, innen indul a sérült csont regenerációja. A csont regenerációja során kezdetben a szöveti
folytonosságot egy kötőszövetes heg biztosítja, amely először fonatos csontszövetté alakul,
majd ez lemezes csontszövetté épül át.

A csontszövet az egész élet folyamán mindig az aktuális terhelésnek megfelelően épül fel, azaz,
ha pl. öregedéskor a test súlypontja eltolódik, azt a csont belső szerkezetének megváltozása
követi. A folyamat során ún. csontfaló sejtek csöveket fúrnak a csontszövetbe, amelyeket
csontépítő sejtek koncentrikus lemezekkel bélelik ki.

A csontok összetételének életkori változása

 A csontok foszfát- és víztartalma az életkor előrehaladtával csökken, karbonát tartalma nő,

 a csontok rugalmasságát biztosító kollagén idősebb korban csökken, ezért a csontok
törékenysége fokozódik.

4
 A csontok fejlődése

Újszülöttben a „csontváz" nagyrészt még porcból áll. A

csontfejlődés az ivarérettség elérése után ér véget, kb. 16-21 éves
korig. Gyermekkorban a csöves csontok végein növekedési zóna
található, ahol a csont hosszirányú növekedése zajlik. Először a
csontok középső része csontosodik, majd a csontvégek
következnek, ahol sokáig növekedési porcsáv, majd porccsík
található. A növekedési porccsík a csont hosszanti növekedésének befejeződéséig megmarad.

Csontképző sejtek nemcsak a csontban, hanem a csonthártya ún. mély rétegében is vannak,
melyeknek köszönhető a csontok vastagodása.

A kalcium-anyagcsere szabályozása

A kalcium-anyagcsere szabályozása nagyrészt három hormon

 a parathormon (PTH),
 a D-vitamin (kalcitriol),
 és a kalcitonin - működésén alapul.

Az egyik legfontosabb a parathormon, amely a

mellékpajzsmirigy sejtjeiben termelődik. Elválasztását a vér alacsony kalciumszintje serkenti.
A parathormon fő hatása a vér, ill. az extracelluláris kalciumszint növelése.
 A csontra hatva gyorsítja a csontfaló sejtek érését és aktivitását, fokozza a csontok
kalcium leadását,
 valamint a vesében a kalcium visszaszívását.
 Mindezek mellett serkenti az aktív D-vitamin – 1,25 dihidroxi-kolekalciferol – szintézisét
a vesében, így közvetve serkenti a bélből a Ca2+ felszívódását (tehát hatását D
vitaminon keresztül, indirekt módon fejti ki).

A kalcitriol – 1, 25 dihidroxi-kolekalciferol – a D-vitamin aktív alakja. A kalcitriol a bélben

növeli a kalcium-, valamint a foszfátfelszívódást, fokozza a csontok Ca2+ felvételét.

A kalcitonin a pajzsmirigyben termelődik. Termelődését a vér magas Ca2+ szintje serkenti. Fő

hatása a csontbontás gátlása, a csontfaló sejtekre gyakorolt negatív hatás révén.

Csontok alakja

1. Csöves csont
A végtagokban találhatók, hosszú, belül
üreges csontok, végükön kiszélesedők,
ízületek képzésében vesz részt.
a) hosszú csöves csontok
 a felkarcsont,
 a combcsont,

5
 b) rövid csöves csontok
 a kézközépcsontok, láb középcsontok.

2. Lapos csontok
Lapos, kétdimenziós csontok, belsejüket szivacsos állomány és
vörös csontvelő tölti ki, jelentős vérképzés folyik bennük. Ilyen a
 lapockacsont,
 az agykoponyacsontok,
 a medencecsont,
 a bordák.

3. Köbös csontok
3 dimenziós csontok, szivacsos állománnyal és vörös
csontvelővel, a vérképzés fő helyei. Pl.
 a csigolyák testei,
 a kéz- (8) és lábtőcsontok (7).

4. Szabálytalan alakú, légtartalmú csontok

 Arckoponya csontok, csigolyák.

Csontösszeköttetések

1. Folytonos összeköttetések, ahol a kapcsolódó csontok között anyagfolytonosság van.

 Szalagos, kötőszövetes összeköttetések, ahol mikroszkopikus kötőszöveti szalagok
kapcsolják össze az érintkező csontokat, ilyenek pl.
 a koponya varratai,
 a sípcsont és a szárkapocscsont alsó végeinek kapcsolódása.
 A fogak gyökereinek rögzülése a fogmederben.

 Porcos összeköttetések, ahol a csontokat a közéjük

ékelődő porc köti össze, mint pl.
 csigolyák között porckorongok,
 a szeméremcsontok között (szülés).

 Csontos összeforradás, mikor eredetileg önálló csontok az

életkor előrehaladásával egybe forrnak, mint pl.
 a keresztcsontnál (5 csigolyából),
 a medencecsont (csípőcsontból, szeméremcsontból,
ülőcsontból, 18 éve korra),
 idősebb korban az arc- és agykoponyacsontok.

6
2. A megszakított összeköttetéseket ízületeknek nevezzük.

Ízületek felépítése

 Ízületi csontvég
o felszíne az ízületi felszín, melyet
üvegporc borít (0,1-1,5 mm
vastag).
o Az egyik csontvégen domború
(ízületi fej), a másikon homorú
(ízületi árok, vápa).
 Ízületi tok, termeli az ízületi nedvet, mely
súrlódáscsökkentő, a porcfelszínt csúszóssá teszi.
 Ízületi szalagok, erős kötőszöveti szalagok. Főként az ízületi tokon kívül vannak.

Ízületek típusait a mozgás iránya és a felszínek alakja szerint csoportosítjuk.

A feszes ízületek tényleges mozgásra alkalmatlanok, ill. csak minimális elmozdulást tesznek
lehetővé, mert ízületi felszíneik szabálytalanok, szalagkészülékük pedig igen feszes, ilyen pl. a
keresztcsont és a csípőcsont közötti ízület, ill. ilyen ízületekkel kapcsolódnak a szegycsonthoz
a bordák.

Mozgékony ízületek

1. Egytengelyű v. hengerízület
 térdnél, könyöknél,
 a kéz és láb ujjpercei között.

2. Kéttengelyű ízületek
 Nyeregízület
o a hüvelykujj kézközép és kéztőcsontja között,
 tojásízület
o a csuklónál,
o nyakszirtcsont és az atlasz (fejgyám) között,
lehetővé teszi a fej bólintó mozgását.

7
3. Soktengelyű ízület a gömbízület
 Ilyen a csípőízület és a vállízület.

Csontrendszer

1. Fejváz
• agykoponya
• arckoponya
2. Törzsváz
• gerincoszlop
• mellkas
– bordák
– szegycsont
3. Végtagok váza
• felső végtag
– függesztőöv a vállöv
• kulcscsont
• lapocka
– szabadvégtag a kar
• felkarcsont
• orsócsont, singcsont
• kéz csontjai
• kéztő-,
kézközépcsontok,
ujjpercek
• alsóvégtag
– függesztőöv a medence
• keresztcsont
• medencecsont
– szabadvégtag a láb
• combcsont
• sípcsont, szárkapocscsont
• lábfejcsontjai
• lábtő-,
lábközépcsontok,
ujjpercek

8
 Koponyacsontok

1. Agykoponya csontjai az agyat veszik körül, jellemző rájuk, hogy

 varratos összeköttetésekkel kapcsolódnak (idősebb korban
összecsontosodnak),
 a magzati koponya csontosodása embrionális korban nem
fejeződik be, születéskor a csontok között kötőszövetes lemezek
(kutacs) találhatók, ezért a magzat könnyebben halad át a
szülőcsatornán, ill. a fejlődés során az agy nagyobb mértékű
növekedésre képes.

A koponyán – nyakszirtcsonton - egy nagyobb nyílás az öreglyuk

található, ahol a gerincvelő átmegy az agyvelőbe, és sok kisebb nyílás,
amelyek agyi idegek ki és belépési helyei.
Ide tartozik 7 db. csont, 2 páros és 3 páratlan:
 homlokcsont,
 ékcsont,
 nyakszirtcsont,
 falcsontok (páros),
 halántékcsontok (páros).

2. Arckoponya csontjai összenőttek, kivéve az állkapocs csontja, amely ízülettel kapcsolódik

az agykoponya halántékcsontjához.
 járomcsontok ,
 orrcsont ,

 felsőállcsont,
 állkapocs, ízülettel kapcsolódik a halántékcsonthoz,
 ekecsont,
 Rostacsont,
 szájpadcsont.

9
 A törzs csontjai

Két része van: a gerincoszlop és a mellkas.

Gerincoszlop

 Kétszeres S görbületű (kétlábonjárás,

rugalmasság),
 szelvényezett felépítésű,
 csigolyákból áll (általában 32 darab, első a
fejgyám, második a forgó),
 ezek porckorongokkal (hosszának 1/4-e) vannak
elválasztva,
 erős kötőszöveti szalagokkal, porckorongokkal,
ízületekkel összekötve.

Szakaszai:
 a nyaki 7,
 a háti 12,
 az ágyéki 5,
 keresztcsonti 5,
 farok csonti 3-6 csigolyából áll.

A csigolyák mérete lefelé a növekedő terhelésnek megfelelően egyre nő. A keresztcsonti

csigolyák kb. 2-3 éves korra egységes keresztcsonttá nőnek össze (két lábon járás).

A csigolyák felépítése

 Csigolyatest (szivacsos állományában jelentős

vérképzés folyik),
 ívnyúlványok (a csigolyalyukat képzik),
 tövisnyúlványok (hátizmok tapadási helyei),
 harántnyúlványok (ehhez ízesülnek a bordák),
 ízületi nyúlványok (a csigolyák egymáshoz
ízesülésének a helyei).

A csigolyalyukak összessége a
gerinccsatornát képezi, ahol a
gerincvelő foglal helyet. A csigolyák
között párosan kétoldalt lépnek ki a
gerincvelői idegek.

10
A mellkas csontjai

Két része van:

1. a bordák (12 pár), ezek közül
 valódi bordák: feszesen ízesülnek külön-külön a
szegycsonthoz, 7 pár,
 álbordák: porccal kapcsolódnak egymáshoz és a
szegycsonthoz, 3 pár,
 repülőbordák: nem kapcsolódnak a szegycsonthoz,
2 pár.
 Hátul a bordák a csigolyák harántnyúlványaihoz
ízesülnek.

Mellkasunk másik része:

2. a szegycsont
 kulcscsonttal és 7 pár bordával ízesül,
 elől ez zárja a mellkast,
 vörös csontvelőt tartalmaz.

Végtagok csontjai

1. Felső végtagok:
 függesztőöv a vállöv,
o a kulcscsont a szegycsonthoz és a lapockához ízesül,
o a lapocka a hátizomba ágyazódik,
 szabadvégtag a kar,
o felkarcsont a kulcscsonthoz és a
lapockához ízesül,
o orsócsont (hüvelykujj felé),
o singcsont,
 kéz csontjai,
o kéztőcsontok (8db) köbös csontok,
o kézközépcsontok,
o ujjpercek, ujjanként jó esetben 3,
a hüvelykujj esetén 2.

11
2. Alsó végtagok:
 függesztőöve a medenceöv
o 2 nagy csontból áll, köztük feszes ízület,
o keresztcsont 5 csigolyából összenőve,
o páros medencecsont 3-3 csontból
összenőve (18 éves korra),
 csípőcsont,
 szeméremcsont,
 ülőcsont.
o A medence nőknél szélesebb és
alacsonyabb, a szeméremcsontok által
bezárt szög pedig tompább, mint a
férfiaknál.
 Szabadvégtag
o combcsont,
o sípcsont (alsó kiszélesedő része a belső
boka),
o szárkapocscsont (külső boka).
 Lábfejcsontjai
o lábtőcsontok (7),
o lábközépcsontok,
o ujjpercek.

Biomechanika

A biomechanika a mechanika törvényszerűségeit alkalmazza az élő

szervezetekre.
Az emberi test mechanikus működése egyes esetekben hasonlatos az
egyszerű emelők működéséhez.
 Az emelő tengely körül elfordítható rúd, amely használható
többek között teher emelésére vagy mozgatására.
 Egyoldalú emelőről beszélünk, ha a teher és az
erő az emelő ugyanazon oldalán van a
tengelyhez képest.
 Kétoldalú emelőről beszélünk, ha a teher és az
erő az emelő különböző oldalán található.

Az emelő egyik pontja elforgathatóan van

megtámasztva vagy rögzítve, ez a forgáspont. A
forgáspont és a teher erő közötti távolság a teher karja,
a forgáspont és az erő közötti távolság pedig az erő
karja.
Teherkar × Tehererő = Erőkar × Erő

Ha például 1 gramm tollat és egy 1 kg-os követ akarnánk egyensúlyba hozni, a toll 1000-szer távolabb lenne a
forgásponttól mint a kő; ha 1 kg követ egy másik 1 kg-os kővel egyensúlyoznánk ki, a forgáspont középen lenne.

12
Az erő forgató hatását megadó fizikai mennyiséget forgatónyomatéknak hívjuk. Egy erő
forgatónyomatékát megkapjuk, ha az erő nagyságát megszorozzuk az erőkarral.

Forgatónyomaték = Erő x Erőkar Erő = Tömeg x Gyorsulás F=mxg

A súlyzós gyakorlatok során a kar anatómiai egységei

egyoldalú (egykarú) emelőként működnek. Az ábra az
„emelő” azon állapotát mutatja be, amikor az alkar kb. 90
fokos szöget zár be a felkarcsonttal (a talaj az ábra alja
felé helyezkedik el). A vastag nyilak erőket, a vékonyak
távolságokat jelölnek.

R = forgástengely (könyökízület)
M = az izom kifejtette erő az alkarra
H = (önmagában) ható gravitációs erő
W = a kézi súlyzó súlya

Mekkora erőt kell kifejtenie az alkarhajlító izomnak a 15 kg-os súlyzó adott helyzetben
tartásához, ha a sportoló alkarjának tömege 3 kg? A nehézségi gyorsulás értéke: 9,81 m/s2

 Az egy irányba ható forgatónyomatékok összegzendők.

 Az ellentétes irányba ható forgatónyomatékok egyensúly esetén kiegyenlítik egymást.
 Hx14 + Wx30 = Mx4  M = Hx14 + Wx30 (Herő = 3x9,81, Werő = 15x9,81)
4

Egy kis fizika

A tömeg
 a fizikai testek tehetetlenségének mértéke,
 jele: m,
 mértékegysége: kilogramm (kg),
 mérleggel mérik,
 állandó mennyiség, amely nem függ a test térbeli helyzetétől.

A súly
 erő, amellyel a test az alátámasztási pontot nyomja, vagy a felfüggesztési pontot
húzza,
 jele: Q,
 mértékegysége: newton (N),
 dinamométerrel mérik,
 változó mennyiség, a test térbeli helyzetétől függ (vagyis attól, mekkora a gravitációs
térerősség ott ahol a test van).

13
 Az izomrendszer

A testtömeg 50 %-át az izomrendszer adja. Kb. 650 elkülönült izmot különböztetünk meg.
Az izmokat az inak kapcsolják a csontokhoz, az elmozduló csonton van az izom tapadási
helye, a másik csonton található az eredési hely.
Az ínakat rostos kötőszöveti pólya az ínhüvely veszi körül, amely súrlódást csökkentő
folyadékot tartalmaz.
A vázizmok működését az idegrendszer irányítja, idegi összeköttetés hiányában az
izomkötegek képtelenek összehúzódni, előbb-utóbb elsorvadnak (szemben a szívizommal,
amely automatikus működésű).
Egyetlen inger hatására alakul ki a rángás (egy összehúzódás és elernyedés). Ha a következő
inger az elernyedés előtt éri a vázizmot, tartós összehúzódás váltható ki, melynek során az
összehúzódás mértéke egyre fokozódik.
Még pihenő szervezetben is az izmokra jellemző egy csekély nyugalmi feszítettségi állapot,
amely a testtartást teszi lehetővé. Ez az izomtónus.
A végtagokon ellentétesen - antagonista módon - működő izmokat különböztetünk meg, mint
pl. hajlító és feszítőizmokat.

Az izmok alakja:
 a végtagokon orsó alakúak,
 a törzsön laposak,
 a testnyílások körül gyűrűszerűek.

A koponya izmai a koponyacsontokon erednek, azonban a fej bőrén tapadnak, sőt a mimikai izmok
egy része bőrön tapad is és ered is.

Fontosabb izmaink:
 mimikai izmok, rágóizmok, fejbiccentő izom,
 mellizom, deltaizom, egyenes hasizom, ferde hasizom, bordaközi izmok, rekeszizom,
nagy farizom, gátizmok (gát: a két comb között a végbélnyílástól a külső nemi
szervekig terjedő terület, alátámasztja a kismedencei és hasüregi szerveket).
 bicepsz, tricepsz, négyfejű combizom, hátulsó lábszárizom (vádli, lábikra).

14
 Mozgásszervi betegségek

Csípőficam

Normális körülmények között a csípőízületet alkotó combfej és az őt befogadó medencecsonti

vápa pontosan összeillenek. A csípőficam a combcsont fejének a csípőbe való ízesülésének
zavara. A fel nem ismert ficam később súlyos mozgászavart, az ízületet alkotók korai kopását,
sérülését okozza az érintettekben.

A csípőficam újszülött kortól diagnosztizálható fejlődési rendellenesség. Magyarországon

többlépcsős szűrési rendszer működik:
 a megszületést követően,
 3-6 hetesen,
 4 hónapos korban.
Jellemzően kb. 4-6 x gyakrabban érintettek a lánycsecsemők, mint a fiúk.
Kialakulásának hátterében
 részben genetikai,
 részben külső tényezők – a magzat méhen belüli
elhelyezkedése, a szabad mozgást korlátozó öltözék, stb. –
is szerepet játszanak.

Kezelésénél elsődleges fontosságú a szűk, combcsontokat

összefekvő helyzetbe és mozgásszegény környezetbe
kényszerítő pelenkázás elhagyása.

Ezenkívül:
 terpeszpelenkázás,
 Pavlik-kengyel,
 nagyobb, felülő gyermeknél csípőt szétfeszítő sín,
 1 éves kor felett szinte minden esetben valamilyen műtéti megoldás
képes csak az élettanihoz közeli állapotok kialakítására.

Dongaláb

A dongaláb tüneteire jellemző, hogy a lábfej ilyenkor merev és a

szokásosnál kisebb, lefelé és befelé fordul, a sarok kicsi, sokszor a
vádli is sorvadt.
Okai lehetnek méhen belüli nyomás, sejtosztódási zavar a magzat
fejlődése során, az izom beidegzés egyensúlyzavara.
Kezelése: az élet első hetétől kezdődően sorozatos gipszkötésekkel
korrigálják, súlyosabb esetben műtét elvégzése is szükséges lehet.

15
 Achondroplasia

Dominánsan öröklődő betegség, a beteg hosszú csontjai csökevényesek,

a végtagok emiatt igen rövidek. A fej aránytalanul nagy.

Nyitott gerinc

Ebben az esetben nem záródik össze a gerinccsatorna és a megmaradt

nyíláson felszínre kerül a gerincvelő, ill. annak burkai. Ez a rendellenesség
széles súlyossági skálával rendelkezik. Régebben igen sok
csecsemő bénult meg emiatt, ma már kora embrionális állapotban
előre jelezhető így előfordulása elkerülhető (folsav hiánya).

Ficam

Ficamnak nevezzük az ízületnek azt az állapotát, amikor az ízületi

fej az ízületi vápából kimozdul és nem tér vissza
eredeti helyére, előfordul, hogy az ízületi tok is elreped,
az ízületi szalagok elszakadnak.
Tünetei: fájdalom, duzzanat, deformitás, az ízületi fej az
ízületen kívül tapintható, az ízület nem használható.

Megelőzés:
 a többször sérült ízületet fáslival védeni,
 célzott tornával erősíteni a gyenge izmokat,
 sportolás előtt kielégítően bemelegíteni,
 csak az életkornak, edzettségnek megfelelő terhelésnek
kitenni az ízületeket.

Kezelés:
 a kificamodott ízületet orvosnak minél hamarabb helyre
kell tennie,
 a szakadt szalagokat és ínakat meg kell varrni.

Rándulás

Erő hatására az ízületi fej kimozdul az ízületi árokból, majd visszatér az alaphelyzetébe.
Tünetei: fájdalom, duzzanat, elszíneződés, mozgáskorlátozottság.

Ellátása:
 a sérült ízületet helyezzük nyugalomba, polcoljuk fel, vagy tegyük sínbe,
 hideg borogatás az akut stádiumban megakadályozza a duzzanat és a fájdalom
kialakulását.

Gerincferdülés (scoliosis)

A gerinc oldalirányú elhajlása, amihez egyidejűleg

a csigolyák hossztengely körüli elfordulása is
társul.

16
Lehetséges szövődmény:
 fájdalom,
 a mellkas deformálódik, a szív és a tüdő funkciója
károsodhat.

Kezelés:
 gyógytorna,
 súlyosabb esetben megfelelő fűző viselése szükséges.

Lúdtalap

A talp hosszanti irányú boltozatának megsüllyedése.

Kialakulhat fejlődési zavar következtében, de leggyakrabban
túlterhelés, túlsúly vagy helytelen irányú igénybevétel az oka.

Ízületi gyulladás

Reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis)

A szervezet idült gyulladásos megbetegedése, mely elsősorban az ízületeket érinti. Az ízület

belhártyája megvastagszik és akadályozza a normális működést. Az ízület és az ízület körüli
képletek fokozatosan elpusztulnak.
Ismeretlen eredetű betegség, ahol öröklött tényezők szerepét feltételezik. A szervezet saját
kötőszöveti elemeit idegenként ismeri fel és ellenük gyulladásos reakcióval védekezik -
autoimmun betegség.

Tünetei:
 rossz közérzet, láz, testsúlycsökkenés,
 az ízület belhártyájának gyulladásos megvastagodása,
valamint az ízületi folyadék felszaporodása.

Ezek akadályozzák az ízületi mozgást, az izmokban görcs jelentkezik, később az ízület

behajlított állapota állandósul. A betegség előrehaladtával fájdalmas kötőszövetes vagy csontos
ízületi merevség alakul ki az adott ízület torzulásával.

Az akut ízületi gyulladás

Általában valamilyen fertőzés következtében jön létre, sokszor szövődményként jelentkezik,

más fertőző betegségek lefolyását követően, mint pl. mandulagyulladást, foggyulladást
követően.

Csontritkulás (osteoporosis)

A csont szerkezetét alkotó gerendák elvékonyodnak, a csontok tömege

csökken.
A csontszövet állománya 25-30 éves korig gyarapszik, majd tömege
csökkenni kezd. Az élettanilag normális csontvesztés ekkor mintegy évi 3-
5%. Előrehaladott esetben a csont meggyengül, és már minimális külső
hatásra törés következhet be.

17
A csontritkulás két formája a
 posztmenopauzális (ösztrogén hiánnyal összefüggő) és a
 szenilis (öregedéssel összefüggő) csontritkulás.

Az okok között részben életmódbeli tényezők lehetnek, amelyek a kalciumfelszívódást gátolva

vagy éppen a kiválasztást fokozva fosztják meg a szervezetet a szükséges kalciumtól.

A szervezet kalciumszintjét csökkenti:

 a nikotin, a túl sok alkohol vagy kávé,
amely akadályozza a kalcium felszívást,
 szénsavas üdítőitalok,
 D-vitamin hiánya,
 az ülő, rendszeres testmozgás nélküli
életmód.

Megelőzés
A csontritkulás kialakulását megelőzni elsősorban a csontépülés fokozásával lehetséges. A
csontépülést segíteni lehet rendszeres fizikai aktivitással, megfelelő táplálkozással (kalcium és
fehérje bevitele).
Ábrák

18
19
20
21
22
Megoldás

23