Professional Documents
Culture Documents
Mozgas
Mozgas
1
A mozgás szervrendszere
Szerkesztette: Vizkievicz András
Tartalom
Mozgásról általában
A csontrendszer biológiai szerepe
A csontok szerkezete
Csontok alakja
Csontösszeköttetések
Csontrendszer részei
Koponya csontjai
Törzs csontjai
Végtagok csontjai
Az izomrendszer
A csontok szerkezete
1. Kívülről minden csontot csonthártya borít (kivéve az ízületi felszíneket, ahol üvegporc
található).
Erekben és idegekben gazdag rostos
kötőszövetből áll,
a csont védelemét, táplálását biztosítja,
innen indul ki a csontregeneráció,
lehetővé teszi a csontok
növekedését.
2. Tömör csontállomány,
amely lényegében lemezes
csontszövet.
2
3. Szivacsos csontállomány, melynek
üregeit vöröscsontvelő tölti ki,
a csöves csontok végein
található,
a lapos és a köbös csontok teljes
belső üregét alkotja.
A csontszövet
Az állati szervezet legkeményebb szövete, a csontos halaktól kezdve minden gerinces állat
belső vázának az alapanyaga. A csontszövetet
összetétel szerint:
szerves és
szervetlen állományra,
felépítés szerint:
sejtekre és
sejtközötti állományra
oszthatjuk.
A szerves állományt:
csontsejtek,
kollagén rostok,
és szénhidrát tartalmú fehérje
kötőanyag építik fel.
3
A szervetlen állományt sósavas kezeléssel eltávolíthatjuk, ekkor a csontok gumiszerűen
hajlíthatók lesznek.
A szerves állományt égetéssel távolíthatjuk el, ekkor a csontok elvesztve
rugalmasságukat ridegek és törékenyek lesznek.
A csontszövet lehet:
fonatos, ill.
lemezes szerkezetű.
A fonatos csontszövetben az orsó alakú, finom nyúlványokkal rendelkező csontsejtek között hajfonatszerűen
csavarodó kollagén rostok futnak a szilárd sejtközötti állományban.
A lemezes csontszövet koncentrikus felépítésű ún. oszteonokból épül fel. Egy oszteon kb. 10
mm magas henger, melynek közepén a centrális csatornában (Havers-féle csatorna) vérér és
idegek futnak. Az oszteonban a nyúlványos csontsejtek összekapcsolódva koncentrikus
körökbe rendeződnek.
A sejtek között az alapállomány szintén körkörösen rendeződött lemezei futnak, amelyet
szervetlen sók, kollagén rostok és szerves kötőanyag épít fel. A központi vérereket, amelyek a
csont hossztengelyével párhuzamosan futnak, sugárirányba futó csatornákban (Volkmann-féle
csatornák) haladó erek kötik össze.
A csontszövet ilyen módon vérerekkel átszőtt, élénk anyagcseréjű szövet.
A csontszövet felületét az ún. csonthártya borítja, amely sok rostot tartalmazó kötőszövetes
lemez. A csonthártyában futnak a csontszövetet ellátó erek és idegek.
A csonthártya belső rétege az ún. kambium réteg, amelyben csontképző sejtek helyezkednek
el, innen indul a sérült csont regenerációja. A csont regenerációja során kezdetben a szöveti
folytonosságot egy kötőszövetes heg biztosítja, amely először fonatos csontszövetté alakul,
majd ez lemezes csontszövetté épül át.
A csontszövet az egész élet folyamán mindig az aktuális terhelésnek megfelelően épül fel, azaz,
ha pl. öregedéskor a test súlypontja eltolódik, azt a csont belső szerkezetének megváltozása
követi. A folyamat során ún. csontfaló sejtek csöveket fúrnak a csontszövetbe, amelyeket
csontépítő sejtek koncentrikus lemezekkel bélelik ki.
4
A csontok fejlődése
Csontképző sejtek nemcsak a csontban, hanem a csonthártya ún. mély rétegében is vannak,
melyeknek köszönhető a csontok vastagodása.
A kalcium-anyagcsere szabályozása
Csontok alakja
1. Csöves csont
A végtagokban találhatók, hosszú, belül
üreges csontok, végükön kiszélesedők,
ízületek képzésében vesz részt.
a) hosszú csöves csontok
a felkarcsont,
a combcsont,
5
b) rövid csöves csontok
a kézközépcsontok, láb középcsontok.
2. Lapos csontok
Lapos, kétdimenziós csontok, belsejüket szivacsos állomány és
vörös csontvelő tölti ki, jelentős vérképzés folyik bennük. Ilyen a
lapockacsont,
az agykoponyacsontok,
a medencecsont,
a bordák.
3. Köbös csontok
3 dimenziós csontok, szivacsos állománnyal és vörös
csontvelővel, a vérképzés fő helyei. Pl.
a csigolyák testei,
a kéz- (8) és lábtőcsontok (7).
Csontösszeköttetések
6
2. A megszakított összeköttetéseket ízületeknek nevezzük.
Ízületek felépítése
Ízületi csontvég
o felszíne az ízületi felszín, melyet
üvegporc borít (0,1-1,5 mm
vastag).
o Az egyik csontvégen domború
(ízületi fej), a másikon homorú
(ízületi árok, vápa).
Ízületi tok, termeli az ízületi nedvet, mely
súrlódáscsökkentő, a porcfelszínt csúszóssá teszi.
Ízületi szalagok, erős kötőszöveti szalagok. Főként az ízületi tokon kívül vannak.
A feszes ízületek tényleges mozgásra alkalmatlanok, ill. csak minimális elmozdulást tesznek
lehetővé, mert ízületi felszíneik szabálytalanok, szalagkészülékük pedig igen feszes, ilyen pl. a
keresztcsont és a csípőcsont közötti ízület, ill. ilyen ízületekkel kapcsolódnak a szegycsonthoz
a bordák.
Mozgékony ízületek
1. Egytengelyű v. hengerízület
térdnél, könyöknél,
a kéz és láb ujjpercei között.
2. Kéttengelyű ízületek
Nyeregízület
o a hüvelykujj kézközép és kéztőcsontja között,
tojásízület
o a csuklónál,
o nyakszirtcsont és az atlasz (fejgyám) között,
lehetővé teszi a fej bólintó mozgását.
7
3. Soktengelyű ízület a gömbízület
Ilyen a csípőízület és a vállízület.
Csontrendszer
1. Fejváz
• agykoponya
• arckoponya
2. Törzsváz
• gerincoszlop
• mellkas
– bordák
– szegycsont
3. Végtagok váza
• felső végtag
– függesztőöv a vállöv
• kulcscsont
• lapocka
– szabadvégtag a kar
• felkarcsont
• orsócsont, singcsont
• kéz csontjai
• kéztő-,
kézközépcsontok,
ujjpercek
• alsóvégtag
– függesztőöv a medence
• keresztcsont
• medencecsont
– szabadvégtag a láb
• combcsont
• sípcsont, szárkapocscsont
• lábfejcsontjai
• lábtő-,
lábközépcsontok,
ujjpercek
8
Koponyacsontok
felsőállcsont,
állkapocs, ízülettel kapcsolódik a halántékcsonthoz,
ekecsont,
Rostacsont,
szájpadcsont.
9
A törzs csontjai
Gerincoszlop
Szakaszai:
a nyaki 7,
a háti 12,
az ágyéki 5,
keresztcsonti 5,
farok csonti 3-6 csigolyából áll.
A csigolyák felépítése
A csigolyalyukak összessége a
gerinccsatornát képezi, ahol a
gerincvelő foglal helyet. A csigolyák
között párosan kétoldalt lépnek ki a
gerincvelői idegek.
10
A mellkas csontjai
Végtagok csontjai
1. Felső végtagok:
függesztőöv a vállöv,
o a kulcscsont a szegycsonthoz és a lapockához ízesül,
o a lapocka a hátizomba ágyazódik,
szabadvégtag a kar,
o felkarcsont a kulcscsonthoz és a
lapockához ízesül,
o orsócsont (hüvelykujj felé),
o singcsont,
kéz csontjai,
o kéztőcsontok (8db) köbös csontok,
o kézközépcsontok,
o ujjpercek, ujjanként jó esetben 3,
a hüvelykujj esetén 2.
11
2. Alsó végtagok:
függesztőöve a medenceöv
o 2 nagy csontból áll, köztük feszes ízület,
o keresztcsont 5 csigolyából összenőve,
o páros medencecsont 3-3 csontból
összenőve (18 éves korra),
csípőcsont,
szeméremcsont,
ülőcsont.
o A medence nőknél szélesebb és
alacsonyabb, a szeméremcsontok által
bezárt szög pedig tompább, mint a
férfiaknál.
Szabadvégtag
o combcsont,
o sípcsont (alsó kiszélesedő része a belső
boka),
o szárkapocscsont (külső boka).
Lábfejcsontjai
o lábtőcsontok (7),
o lábközépcsontok,
o ujjpercek.
Biomechanika
Ha például 1 gramm tollat és egy 1 kg-os követ akarnánk egyensúlyba hozni, a toll 1000-szer távolabb lenne a
forgásponttól mint a kő; ha 1 kg követ egy másik 1 kg-os kővel egyensúlyoznánk ki, a forgáspont középen lenne.
12
Az erő forgató hatását megadó fizikai mennyiséget forgatónyomatéknak hívjuk. Egy erő
forgatónyomatékát megkapjuk, ha az erő nagyságát megszorozzuk az erőkarral.
R = forgástengely (könyökízület)
M = az izom kifejtette erő az alkarra
H = (önmagában) ható gravitációs erő
W = a kézi súlyzó súlya
Mekkora erőt kell kifejtenie az alkarhajlító izomnak a 15 kg-os súlyzó adott helyzetben
tartásához, ha a sportoló alkarjának tömege 3 kg? A nehézségi gyorsulás értéke: 9,81 m/s2
A tömeg
a fizikai testek tehetetlenségének mértéke,
jele: m,
mértékegysége: kilogramm (kg),
mérleggel mérik,
állandó mennyiség, amely nem függ a test térbeli helyzetétől.
A súly
erő, amellyel a test az alátámasztási pontot nyomja, vagy a felfüggesztési pontot
húzza,
jele: Q,
mértékegysége: newton (N),
dinamométerrel mérik,
változó mennyiség, a test térbeli helyzetétől függ (vagyis attól, mekkora a gravitációs
térerősség ott ahol a test van).
13
Az izomrendszer
A testtömeg 50 %-át az izomrendszer adja. Kb. 650 elkülönült izmot különböztetünk meg.
Az izmokat az inak kapcsolják a csontokhoz, az elmozduló csonton van az izom tapadási
helye, a másik csonton található az eredési hely.
Az ínakat rostos kötőszöveti pólya az ínhüvely veszi körül, amely súrlódást csökkentő
folyadékot tartalmaz.
A vázizmok működését az idegrendszer irányítja, idegi összeköttetés hiányában az
izomkötegek képtelenek összehúzódni, előbb-utóbb elsorvadnak (szemben a szívizommal,
amely automatikus működésű).
Egyetlen inger hatására alakul ki a rángás (egy összehúzódás és elernyedés). Ha a következő
inger az elernyedés előtt éri a vázizmot, tartós összehúzódás váltható ki, melynek során az
összehúzódás mértéke egyre fokozódik.
Még pihenő szervezetben is az izmokra jellemző egy csekély nyugalmi feszítettségi állapot,
amely a testtartást teszi lehetővé. Ez az izomtónus.
A végtagokon ellentétesen - antagonista módon - működő izmokat különböztetünk meg, mint
pl. hajlító és feszítőizmokat.
Az izmok alakja:
a végtagokon orsó alakúak,
a törzsön laposak,
a testnyílások körül gyűrűszerűek.
A koponya izmai a koponyacsontokon erednek, azonban a fej bőrén tapadnak, sőt a mimikai izmok
egy része bőrön tapad is és ered is.
Fontosabb izmaink:
mimikai izmok, rágóizmok, fejbiccentő izom,
mellizom, deltaizom, egyenes hasizom, ferde hasizom, bordaközi izmok, rekeszizom,
nagy farizom, gátizmok (gát: a két comb között a végbélnyílástól a külső nemi
szervekig terjedő terület, alátámasztja a kismedencei és hasüregi szerveket).
bicepsz, tricepsz, négyfejű combizom, hátulsó lábszárizom (vádli, lábikra).
14
Mozgásszervi betegségek
Csípőficam
Ezenkívül:
terpeszpelenkázás,
Pavlik-kengyel,
nagyobb, felülő gyermeknél csípőt szétfeszítő sín,
1 éves kor felett szinte minden esetben valamilyen műtéti megoldás
képes csak az élettanihoz közeli állapotok kialakítására.
Dongaláb
15
Achondroplasia
Nyitott gerinc
Ficam
Megelőzés:
a többször sérült ízületet fáslival védeni,
célzott tornával erősíteni a gyenge izmokat,
sportolás előtt kielégítően bemelegíteni,
csak az életkornak, edzettségnek megfelelő terhelésnek
kitenni az ízületeket.
Kezelés:
a kificamodott ízületet orvosnak minél hamarabb helyre
kell tennie,
a szakadt szalagokat és ínakat meg kell varrni.
Rándulás
Erő hatására az ízületi fej kimozdul az ízületi árokból, majd visszatér az alaphelyzetébe.
Tünetei: fájdalom, duzzanat, elszíneződés, mozgáskorlátozottság.
Ellátása:
a sérült ízületet helyezzük nyugalomba, polcoljuk fel, vagy tegyük sínbe,
hideg borogatás az akut stádiumban megakadályozza a duzzanat és a fájdalom
kialakulását.
Gerincferdülés (scoliosis)
16
Lehetséges szövődmény:
fájdalom,
a mellkas deformálódik, a szív és a tüdő funkciója
károsodhat.
Kezelés:
gyógytorna,
súlyosabb esetben megfelelő fűző viselése szükséges.
Lúdtalap
Ízületi gyulladás
Tünetei:
rossz közérzet, láz, testsúlycsökkenés,
az ízület belhártyájának gyulladásos megvastagodása,
valamint az ízületi folyadék felszaporodása.
Csontritkulás (osteoporosis)
17
A csontritkulás két formája a
posztmenopauzális (ösztrogén hiánnyal összefüggő) és a
szenilis (öregedéssel összefüggő) csontritkulás.
Megelőzés
A csontritkulás kialakulását megelőzni elsősorban a csontépülés fokozásával lehetséges. A
csontépülést segíteni lehet rendszeres fizikai aktivitással, megfelelő táplálkozással (kalcium és
fehérje bevitele).
Ábrák
18
19
20
21
22
Megoldás
23