Ókori görögtörténelem fogalmak

abecedárium: Az ógörög abc betűit felsoroló olvasó tábla, amit versként tanultak meg.
Ennek segítségével könnyű értelmezű az egyes szövegeket.

agógé: Ősi görög spártai gyermeknevelési és oktatási módszer, ennek keretében kiskoruktól
kezdve harcra, kitartásra, fájdalomtűrésre és hűségre nevelték őket. A fiúknak 7 éves koruktól
kezdve kellett kaszárnyákban élniük, ahol elkezdődött huszonegy éves korukig tartó
képzésük. A hagyomány szerint Lykurgos vezette be. Stephen Hodkinson szerint inkább a
padeia volt a jellemző Spártában, kicsivel több volt a katonai és kevesebb a műveltségi
oktatás.

agora: piactér és szentélykörzet, a görög városok központi tere. Megszentelt terület, ezért a
bűnösök nem léphettek be oda. A legkorábbi kiépített agorát Kréta szigetén, Drérosban
találták.

aisymnétés: döntőbíró, politikai zavargások idején felkért vagy kijelölt, rendkívüli

hatalommal felruházott tisztségviselő, törvényhozó a Kr. e. 6. században (pl. Pittakos,
Charóndas). Egyes államokban (Megara, Milétos, Naxos) a vezető politikai tisztség
elnevezése.

akrofónikus: A lineáris B nyelvben is érvényesülő elv, eszerint egyes jelek egy ideogrammát,
illetve egy szótagot is jelenthetnek.

apoikia: gyarmatváros, amely önálló állam (polis), így polgárai a gyarmatváros, nem pedig a
métropolis polgárjogával rendelkeznek.

archagetas: alapító vezető. Így nevezték egyes gyarmatvárosok (apoikia) alapítóit, de több
isten mellékneveként is szerepelt (pl. Athéné).

archon: Athén eleinte három, később kilenc, évente választott főtisztviselője. Kr. e. 683/2-
ben kezdődik az évente választott archónok listája, akik egyikéről az archón epónymosról
nevezték el az egyes éveket. Az arhón epónymos vagyoni és családjogi ügyekben intézkedett.
Az archónokat Kr. e. 487-től sorsolták az ötszázmérősök és a lovagok közül, 457/6-tól
zeugités is lehetett archón. Az archóni testület hat thesmothetésből, polemarchosból, a
basileusból és az archón eponymosból állt.

areiospagos: Az egykori archónok tanácsa, kezdetben komoly bírói hatalom, ami később a
gyilkossági ügyekre redukálódik. Ephialtés reformja(Kr.e 462) gyakorlatilag teljesen
visszavette a jogköreit.

asty: Kleiszthenész felosztásában a városi harmad(minden tryttisből 1/3), agorára és

akropoliszra bomlik.

axon: háromszögletű hasáb alakú fából készült törvénytábla, amelyet a fakeretbe illesztettek,
és egy tengely körül forgattak. Mind a három oldala tele volt írva. Egyes feltevések szerint a
keretbe foglalt táblák közös neve volt a kyrbis. Más felvetések szerint az axónok és kyrbisek
között abban volt eltérés, hogy milyen jellegű törvényeket tartalmaztak: az axónok a világi, a
kyrbisek a rituális törvényeket.

basileus: a mykénéi kori királyok, a wanaxok bukása után fölemelkedett faluközösségi vezető
(a mykénéi forrásokban qasireu), a sötét kortól kezdve király. A görög források így nevezték a
spártai és perzsa uralkodókat, és a hellénisztikus királyokat is. Athénban az egyik archón
neve, akinek rituális funkciója megőrizte a királyok főpapi előjogait. Számos polisban
szakrális és bírói funkciót betöltő főhivatalnok. Drakón törvényében a basileusok egyfajta
vizsgálóbírói jogkört töltöttek be.

bulé: tanács a görög államokban. Az athéni bulénak a hagyomány szerint Solón idején
négyszáz, a kleisthenési reformtól kezdve pedig ötszáz tagja volt. A bulé a tíz phylé ötven-
ötven képviselőjéből állt, akiket sorsolással választottak ki. Az athéni bulé létszámát Kr. e.
307/6-ban hatszázra növelték.

caldera: Egy vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló horpadály, amit a
vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre. A fogalom Théra szigetéhez
kapcsolódik, ahol a vastag vulkáni réteg alatt egy virágzó bronzkori város leletei kerültek elő.
A thérai tűzhányó Kr. e. 1540 k. tört ki
chóra: a polisokban a városias astyt körülvevő vidék, a polis mezőgazdaságilag művelt
területe.

démos/damos: 1. nép; 2. népgyűlés; 3. község. Athénban egy vagy démos alkotott egy
trittyust. A polgárokat démosukban tartották nyilván.

diolkos: hajócsúszda Korinthosban, amelyet Periandros létesített, amikor rájött, hogy a

korinthosi csatornát nem tudja megépíteni. Adiolkos valójában kikövezett út volt, amin
kerekes kocsik segítségével tolták át a hajókat a szoros egyik partjáról a másikra.

dulos: rabszolga a spártai társadalomban.

ekklésia: népgyűlés.

ekklésiastérion: A gortyni törvények kapcsán merült fel. A népgyűlés épülete, aminek a

falára felvoltak írva a törvények, így körülvették az oda belépőket.

emporion: görög államok által alapított lerakat. Nem önálló polis, így az ottlakók a
métropolisuk polgárainak számítanak. Jelentősebb emporion volt Egyiptom területén
Naukratis, Szíriában Tell Sukas, Al-Mina, Ras el Bassit, az etruszk Tarquinii kikötője,
Gravisca. Néhány emporion később polisszá fejlődött (pl. Emporion Hispániában).

epónymos (archón): vezető tisztségviselő a görög államokban, akinek a neve alapján

nyilvántartják az éveket.

geometrikus kor: a kerámia (szögletes) geometrikus díszítése alapján elnevezett korszak (kb.
Kr. e. 900 k.-700 k.). Három részre oszlik, a korai geometrikus (kb. Kr. e. 900-850), a
középső geometrikus (kb. Kr. e. 850-760) és a késő geometrikus (kb. Kr. e. 760-700) kor.

gymnasion: A sporttevékenységek helye, atléták edzőhelye volt. A fiatal fiúk és férfiak

számára eredetileg egyszerűen egy nyitott tér állt rendelkezésre (ugrásra, birkózásra,
bokszolásra), és ezt futópálya vette körbe, a paradromion. A tornát a gümnasztérek és
paidiatribészek tanították a gümnaziarkosz vezetése és a szofronisztész felügyelete alatt. De
az I. e. 4. századtól kezdve az intézményes elméleti oktatást adó filozófiai iskolákat is ezzel a
szóval jelölték

hektémoros: hatodos, idénymunkás, részesbérlő vagy más elképzelések szerint a helótákhoz

hasonló helyzetű attikai népréteg Solón előtt.

héliaia: esküdtbíróság. 6000 tagja volt.

helóta: Lakónia jogfosztott lakói, akik a teljes jogú spártaiak klarosait, vagyis
elidegeníthetetlen birtokait művelték. A katonáskodás céljából felszabadított helótát
neodamódésnak hívták. A spártai hadseregben nemcsak nagy tömegű perioikos szolgált,
helóták is kísérték a spártaiakat fegyverhordozóként, de katonaként is. A helóták nem
rabszolgák voltak, mivel nem lehetett szabadon adni-venni őket, hanem a birtok
felszereléséhez tartoztak éppúgy, mint pl. az épületek. A helótákhoz hasonlított a thessaliai
penestések és a krétai klatótasok és voikeusok helyzete, ami leginkább az örökös röghöz
kötött jobbágyok jogi állapotára emlékeztet.

Herma: egyszerű, talapzaton álló mellszobor, a Hermés-ábrázolások jellegzetes típusa.

homoios: teljes jogú spártai polgár(ez nem jelentett vagyoni egyenlőséget).

hoplite: eredeti formájában hoplités, phalanxban harcoló nehéz fegyverzetű gyalogos, aki
saját maga vásárolta meg a fegyverzetét. A hoplitacenzus, vagyis vagyonbecslés állapította
meg azt, hogy valakinek elegendő vagyona van-e a hoplitabesoroláshoz. Ez Athénban Solón
idején 200 mérő volt. A Kr. e. 411-ben létrejött oligarchia a hoplitacenzussal kiválasztott
5000 férfi kezébe akarta adni az Athén fölötti hatalmat.

horos: határ, feliratos határkő, pl. telkek, illetve szentélykörzetek határának jelzésére. Ezeket
tépték ki a földekből Solón teherlerázási törvényénél.

hybris: Az isteni határ átlépése, a túlzott emberi elbizakodottság eredménye. Ld. Kroisos,
Kyros és Xerxés hybrisét.
ideogramma: olyan írásjel, amely a betűktől eltérően nem valamely hangot, hanem egy egész
fogalmat jelöl, többek között a lineáris B írás is ez volt a jellemző.

kléros: Parcellát jelent.

kléruchia: a népességfelesleg kihelyezésének különleges, athéni módszere. A szegényebb

népességből (thések, zeugitések) kikerülő telepesek megmaradtak új lakóhelyükön is athéni
polgárok, s új lakóhelyükön is – fegyveres kléruchosokként – Athén érdekeit kellett
védelmezniük. A telepesek az elfoglalt állam területéből egyenlő parcellákat (kléros) kaptak,
amelyeket meg kellett művelniük, és tilos volt bérbe adniuk. Athéni kléruchiák voltak
Salamison, Lémnoson, Imbroson, Chalkisban, Euboián, a peloponnészoszi háború során
Aiginán, Poteidiában, Lesboson és Méloson.

kómé: dór diaalektusban kóma, falu, község. Többes száma kómai.

kosmos: Az egyik jelentése, hogy törvény (másrészt a világ mindenséget is jelöli), a Krétában
talált ‘drérosi alkotmányban’ a polisz egy tisztségviselőjének a neve.

krétai hieroglif: Ebből alakult ki a lineáris A, pecsétnyomókon maradt fent.

krypteia: rejtőzködés, a spártai fiatalok katonai gyakorlata, amelynek során rejtekhelyükből

előtörve legyilkolták a megbízhatatlannak tartott, ám fegyvertelen helótákat, hogy ezzel is
szokjanak a vérhez. Bár ez inkább cask az idealizált spárta képhez tartotozó a modern
történelem által nem igazolt szokás.

lawagetas: hadvezér, vezér, a wanax utáni második ember a mykénéi korban, a lawos
vezetője.

Lineáris A: a krétai hieroglifből kialakult szótagírás, amellyel a minószi kor dokumentumait

rögzítették. Eddig még nem fejtették meg.

Lineáris B: a bronzkori görögök szótagírása, amely a lineáris A-ból fejlődött ki. M. Ventris
fejtette meg 1952-ben.
medimnos: űrmérték, kb. 51,5 liter.

mesogeia: Kleisthenés felosztása szerint a mezőgazdasági belső terület.

metoikos: Athénban lakó, polgárjoggal nem rendelkező szabad idegen. A többnyire iparral és
kereskedelemmel foglalkozó metoikosok egy része igen gazdag volt. Ők hoplitaként harcoltak
az athéni hadseregben.

metropolis: anyaváros, amely gyarmatvárost (apoikia) alapított.

minósi kor: Kréta szigetén és Hellas déli részén a Kr. e. 2 évezredben virágzott, magas fokú
kultúra, Kréta legendás királyáról kapta nevét. A gazdasági és politikai központok kialakulása
a paloták közé szerveződött, négy palota: Knóssos, Phaistos, Mallia, Zakro. A thérai
vulkánkitörés és következményei gyengítették meg Krétát.

misztériumok: Vallásos szertartás melyet cask a beavatottak ismerhettek. Jellemzően

extatikus kedélyállápotban végezték a szertartásokat. A vád szerint az eleussi-misztériumok
rejtélyét fecsegte ki Alkibiadész.

mykénéi kor: a Kr. e. 17. században felemelkedő palotakultúra. A régészeti anyagok alapján
sok krétai hatás érte, a thérai vulkánkitörés után Kréta lehanyatlott, de a mykénéi civilizáció
felemelkedett. Mediterrán polikultúra jellemezte. Átvették a lineáris A-t és kifejlesztették a
görög nyelvű lineáris B-t. Központjaik a paloták voltak: Mykéné, Tiryns, Pylos, Knóssos,
Athén, Thébai. A társadalom élén a wanax állt. A Kr. e. 13. században tűzvész pusztította el a
palotákat, pusztulás oka között említik a dór vándorlást, tengeri népek vándorlását, környezeti
katasztrófát. A mykénéi kort a “sötét kor” váltotta föl.

neodamódés: felszabadított spártai helóta, akit besoroztak a spártai hoplitések közé.

nomos (solóni): Solón által hozott polgári törvény(Solon törvénye), vagy általánosságban
athéni polgári törvény

obolos/obelos: váltópénz, a drachma egyhatoda.

oligarchia: Aristotelés szerint azon kevesek uralma, aki nem kiválóságuk, hanem vagyonuk
alapján kerültek a vezető rétegbe.

orientalizáló vázafestészet: a geometrikus vázafestészetet felváltó, keleti hatásra

keveréklényeket (pl. sphinx, kentaur) és állatfrízeket ábrázoló festészeti stílus Kr. e. 700-600
k.

ostrakismos: cserépszavazás. A hagyomány szerint Kleisthenés vezette be, de előszörcsak

Kr. e. 487-ben rendezték meg, feltehetőleg Themistoklés kezdeményezésére. Kilenc
cserépszavazásról tudunk biztosan: Kr. e. 487. Hipparchos; 486. Megaklés; 485. id.
Alkibiadés; 484. Xanthippos; 482. Aristeidés; 471. Themistoklés; 461. Kimón; 443.
Thukydidés, Melésias fia; (?)Damón; 417. Hyperbulos ellen. Az ostrakismos eredményét már
korán manipulálták, előkerült pl. 210 db „előregyártott” cserép Themistoklés nevével, amelyet
mindössze 14 írnok állított elő. Kr. e. 417-ben a cserépszavazás két jelöltje, Alkibiadés és
Nikias összefogott a jelentéktelen Hyperbulos ellen, így váratlanul őt száműzték. Az
intézmény ezt a botrányt nem élte túl.

ostracon: szavazócserép. A cserépszavazáshoz törött és kidobott agyagedények töredékei

használták, s e cserépdarabokra éles tárggyal karcolták föl a jelölt nevét.

paideia: Ókori görög fogalom, a paideuszisz szinonimája. Etimológiailag a paisz (gyermek)

szóból eredeztethető; a görög szerzők sokszor játszanak a paideia és az ugyanabból a tőből
származó paidia (játék) hasonló hangzású szavakkal, többek között Platón is. Az attikai
dialektusban mindkét szó a következőket jelenti: 1. gyermekgondozás 2. képzés, oktatás, nev.
3. műveltség, képzettség, szellemi kultúra 4. többes számban: a nev. részei vagy rendszerei 5.
ifjú kor, fiatalság. A szó már az V. sz. végén elvesztette az első jelentését, amelyre ezentúl ált.
más szót használtak. Leggyakrabban a 2. és 3. jelentésében fordul elő. Így pl. Arisztotelész
nél: nyilvánvaló, hogy van valami olyan paideia (műveltség), ami a ?szabad emberhez méltó
és szép (Arist. 1338a 30). Ebben az értelemben a paideia a görög öntudat egyik meghatározó
eleme lett előbb a barbárokkal, később pedig a keresztényekkel szemben

palotagazdaság: a paloták szerepe annyira fontos és jellemző a krétai civilizáció gazdasági

rendszerére, hogy összefoglaló megjelölésként gyakran hívják így. A paloták nemcsak
uralkodói lakóhelyek, kormányzati és vallási központok voltak, hanem a gazdasági élet
szervező-irányító központjai is. Kréta négy palotája: Knóssos, Phaistos,Mallia, Zakro.

paralia: A Kleisthenés féle felosztásban a tengerpartiak.

pelasgok: ókori nép(nem indoeurópai eredetű), akik bár nem voltak ősei a görögöknek,
időben megelőzték őket Trákia, Thesszália, Kréta, az Égei-tenger régiójában és az Adriai-
tenger déli partvidékén(Lernai lelőhelyen is ők lakhattak).

penestés: Thessaliaiába található metaxy rétegek(olyanok, mint Spártában a helóták)

pentékontaeteia: 50 év, a perzsa háborúk vége és a peloponnészoszi háború kirobbanása

között eltelt évtizedek (Kr. e. 480-431).

perioikos: körüllakó, a Spárta körüli alávetett, korlátozott önkormányzattal rendelkező

városok lakója. A perioikosok adták a spártai hadsereg tömegét. Lakedimón ipari termelése
(pl. fegyverkészítés) szintén az ő kezükben volt.

phalanx: a nehézfegyverzetű gyalogság hadoszlopa. A Kr. e. 4. századig a phalanx csak

annyit jelentett, hogy a gyalogság arcvonala hosszabb volt mélységénél. Későbbi jelentését, a
meghatározott zárt harci alakzatot a thébai Epameinóndas (meghalt Kr. e. 362-ben) újítása
határozta meg.

phratria: a fiktív vérségi leszármazás rendszerben egy ión phylé egyharmad része. Ezért
Athénban 12 phratria volt. A phratria (a nem hiteles hagyomány szerint) 30 nemzetségből,
vagyis genosból állt. A phratria azonosítása a phylével viszonylag kései konstrukció.
Aphratria a nem ión polisokban is létezett, mint a phylé és a genos, a voltaképpeni nemzetség
között álló nagyobb nemzetség.

phylé: törzs. A hagyomány szerint 4 ión fiktív vérségi phylét (Aigikoreis, Argadeis,
Geleontes, Hoplétes) Ión vezette be. Solón timokratikus berendezkedése érintetlenül hagyta
az ión phyléket. Kleisthenés szakított az ión phylérendszerrel, mint a vérségi berendezkedés
maradványával, és területi alapon osztotta föl Attikát. Három körzetet hozott létre (város,
tengerpart, szárazföld), mindhárom körzetet 10 részre osztotta, és úgy sorsolta össze őket,
hogy mind a 10 újonnan fölállított területi phylének legyen egy-egy tengerparti, városi és
szárazföldi trittyse (harmada). Az egymással nem is érintkező trittysök rendszere felszámolta
a vérségi kötelékek mellett az ősi területi egységek (pl. Tetrapolis) jelentőségét is. A
phyléknek mitikus névadó ősöket választott ki a Pythia. Az új phylénevek hagyományos
sorrendjükben: Erechtheis, Aigeis, Pandinois, Leóntis, Akamantis, Oineis, Kekropis,
Hippothontis, Aiantis, Antiochis. Aphyléreform után minden athéni polgár nevének része lett
démosának neve, vagyis annak a községnek vagy kerületnek a megnevezése, amelyben
született, s amely alapján besorolták a trittysek, s így a phylék egyikébe. Ettől kezdve tilos
volt a név részeként használni a nemzetség vagy család nevét. A 3 hagyományos dór phylé:
Hylleis, Dynames, Pamphyloi. A sikyóni Kleisthenés (Kr. e. 600-570 k.) e törzsneveket
változtatja a gúnyos Hyatai (Disznó-törzs), Choireatai (Malac-törzs), Oineatai (Szamár-törzs)
phylékre.

pithos: Tároló edény

Pnyx: Az Akropolissal szemben elhelyezkedő domboldal, itt tartották a népgyűléseket.

Periklés idején 6000-en fértek be

polemarchos: hadvezér, Spártában egy mora parancsnoka. Athénban eleinte a hadsereg

fővezére, később mint archón polemarchos rituális feladatai mellett a metoikosok ügyeit intézi

polis: városállam, polispolgárok közössége, amely kizárólagos joggal határozta meg, ki

tartozik a közössége és ki nem.

politeia: Egy államforma.Az arisztotelészi tipológiában a demokrácia pozitív ellenpárja,

kvázi cenzusos népképviselet.

primér írásrendszer: Olyan írásrendszer ami nem vette át egy másik, korábbi írásrendszer
struktúráját. Feltehetően ilyen a krétai hieroglif.

protogeometrikus kor: festőkörzővel készített, körökkel díszített geometrikus motívumairól

elnevezett kerámiatípust használtak ebben a korban, Kr. e. 1050-900 k.
prytaneia: Athénban az év egytized része, amikor egy ötven fős prytaniscsoport látta el az
ügyvivői feladatokat. Prytanisi méltóság.

prytanis: a kleisthenési 500-as tanács 101 db 50 fős testületből állt, vagyis az egyes phylék
50-50 képviselőjéből. Ők voltak a prytanisok. Egy ilyen 50 fős testület az év egytized
részének ügyvivői feladatait látta el, s az agorán lévő prytaneionban (tholos) tanácskozott és
étkezett. Más városokban a polis vezető tisztségviselője.

reciprocitás: a pénzgazdálkodás előtti csereformák egyike, amelyre a presztízsjavak

kölcsönös „ajándékozása” volt a jellemző. (Ld. Polányi Károly tipológiáját) M. I. Finley
szerint a görög világban a reciprocitás a sötét korra, vagyis a Kr. e. 11-9. századra volt
elsősorban jellemző.

redisztributivitás: pénzgazdálkodás előtti központi újraelosztásos rendszer, pl. a mykénéi

palotagazdaságokban. ivóedény.

seisachtheia: a Solón által elrendelt teherlerázás.(a hektémorosokra vonatkozott, nem

szegedhettek egy földesúrszolgálatába)

stratégos: hadvezér a görög államokban. Athénban évente választott tíz fős hadvezéri
kollégium tagja.

sykophantés: „füge-bejelentő”, vagyis a fügeexport tilalmának áthágóit feljelentő személy,

később hivatásos besúgó. A magyar szakirodalomban gyakran sykophanta alakban használják.

synoikismos: összetelepítés(ld. a mykénéi kor után kialkult falvak összetelepülésének az

elméletét). A legnevezetesebb az athéni hagyomány által Théseus nevéhez fűzött cselekedet,
amelyek során a mitikus király Attika községeinek lakóit egyetlen városba, Athénba
telepítette össze. Történeti synoikismos volt Rhodos (Kr. e. 408/407) és Megalopolis (Kr. e.
368/367) városának megalapítása.

szekundér írásrendszer: Olyan írásrendszer, mint a lineáris B, mely egy kialakult

struktúrának az átalakulása/ítása révén jött létre.
talanton/talentum: súly- és pénzegység. Mint súlyegység Athénban Solón korától 26,19 kg,
Aiginán 37,44 kg. Mint pénzegység 6000 drachma, 60 mina.

tell: régészeti szakkifejezés régi városokat rejtő törmelékhalmot, településdombot jelöl

temenos: kihasított föld. A mykénéi korban csak a wanax, a lawagetas és szentélyek

rendelkeztek temenosszal.

thés: rossz anyagi helyzetű, a solóni timokratikus berendezkedésben 200 mérőnél kevesebb
jövedelemmel rendelkező, hivatalviselésből kizárt polgár. Csak a népgyűlés és az
esküdtbíróságok munkájában vehetett részt.

tripus: háromlábú edény. A fémből készült tripusok gyakran szolgáltak fogadalmi ajándékul
a szentélyekben.

trittys: harmad, egy phylé harmad része.

tyrannis: zsarnokság, egy tyrannos által vezetett államforma. Tyrannos: zsarnok,

törvénytelen eszközökkel hatalomra jutott egyeduralkodó a görög polisokban az archaikus és
a kora klasszikus korban, valamint a Kr. e. 4-3. században.

wanax/anax: király a mykénéi korban. A szó eleji w lekopásával alakult ki a homérosi anax
forma.

xenélasia: az idegenek kiűzése Spártából, amit általában az idegengyűlölet és az idegen

hatások elleni védekezés, olykor azonban az élelmiszerhiány (a philokratési béke után, Kr. e.
346-ban) indokolt.

zeugités: a solóni timokratikus beosztás szerint legalább kétszáz mérő gabona értékének
megfelelő jövedelemmel rendelkező, vagyis a hoplitacenzust teljesítő polgár. A szó jelentése
is a hoplita phalanxra utal, nem pedig az ökörfogatra. A phalanxban a hopliták ugyanis olyan
egyszerre lépnek, mint az igába fogott ökrök.

Számok:
2200 k. : korai hellasi II. vége, görög bevándorlás

1700 k.-től : újabb palotakor Krétán

1450 k.: mykénéi hódítás Krétán

1375 k. : a knóssosi palota végső pusztulása

13. sz. : későhellasi III B., mykénéi kor virágkora

1200 k. : hettita birodalom bukása

szárazföldi mykénéi központok pusztulása
újabb mykénéi bevándorlók Krétán, Kyproson

12-9. század: a sötét kor

12. sz.: későhellasi III C, a tengeri népek vándorlása

1175 k.: a tengeri népek elérik Egyiptomot

11. sz.: A dórok megjelenése Krétán

8. sz.-6.sz. vége: az archaikus kor

8. sz.: a nagy görög gyarmatosítás kezdete

8. sz. eleje: polis kialakulása

776 : olympiai játékok kezdete

7. sz. második fele :Kypselos Korinthos tyrannosa

Thrasybulos Milétos tyrannosa

640 k.: Kylón győz az olympiai játékokon

632: Kylón tyrannis-kísérletének hagyományos dátuma

621: Drakón törvényhozásának hagyományos dátuma

7. sz. vége: Theagenés Megara tyrannosa

600 k.: Massilia alapítása

600 k. – 570 k.: Kleisthenés Sikyón tyrannosa

600 k. – 550 k.: Periandros tyrannisa

594/3: Solón törvényeinek a keletkezése a hagyomány szerint

560–546: Kroisos uralkodása Lydiában

560 k.–527: Peisistratos tyrannisa Athénban

559–530: Kyros uralkodása Perzsiában

556: Chilón ephoros

550 k.: peloponnésosi szövetség kiépítésének kezdete

546: Sardeis(a lyd főváros) perzsák általi bevétele

540 k.– 522: Polykratés Samos tyrannosa

529–522: Kambysés uralkodása Perzsiában

527–510: Hippias tyrannisa Athénban

525/4: Kleisthenés archón

522–486 : I. Dareios uralkodása Perzsiában

513: Dareios skytha-hadjárata

510: Hippias elűzése

508/7: Isagoras elűzése, Kleisthenés reformja

500/499: naxosi expedíció, ión felkelés

493: Themistoklés archón

492–449/8 : Görög-perzsa háborúk

492: Az első perzsa támadás kudarca Athósnál

490: marathóni csata

Themistoklés stratégos

487: az archónokat a hippeis és pentékosiomedimnoi közül sorsolják

486–465: Xerxés uralkodása Perzsiában

480 :thermopylai és salamisi csata

479: plataiai és mykaléi csata

a szövetséges flotta helléspontosi hadjárata

479/8: az athéni városfalak felépítése

478: Byzantion elfoglalás

délosi szövetség megalapítása
474 : Hierón kyméi győzelme az etruszkok fölött

470-es évek vége: Naxos elszakadási kísérlete

471 k.: Themistoklés ostrakizálása

465: Thasos elszakadási kísérlete

464: földrengés és helótafelkelés Spártában

463: Thasos kapitulál

462: athéni sereg Ithómé ostrománál

Ephialtés reformjai

462/461 k. : Kimón ostrakizálása

460–445: az első peloponnésosi háború

459: athéni expedíció Egyiptomban

457: a tanagrai és oinoéi csata

zeugitésekből is lehet archón

454: a délosi szövetség egyiptomi veresége Prosópitisnél a szövetségi kincstárt Délosról

Athénba szállítják

452: öt éves fegyverszünet Athén és Spárta közt

451: athéni győzelem a kyprosi Salamisnál

451/50: az athéni polgárjogi törvény

449/8: a Kallias-féle béke a délosi szövetség és Perzsia közt

447: koróneiai csata, Athén elveszti Boiótiát

446/5: harminc éves béke Athén és Spárta között

444: Thurioi alapítása.

437: Amphipolis alapítása

431–404: A peloponnésosi háború

431–421: archidamosi háború

431: Thébai megtámadja Plataiait

Archidamos támadása Attika ellen

430 :Spártai támadás Attika ellen. A járvány, Periklés leváltása

429: Poteidaia kapitulál, Periklés halála

425: Spártai támadás Attika ellen. Pylos és Sphaktéria elfoglalása. Kleón fölemeli a
szövetségesek adóját

424: Nikias elfoglalja Kythérát, Brasidas Amphipolist. Az athéniak délioni veresége. A gelai
kongresszus eltanácsolja az athéniakat Szicíliaból

422: Kleón és Brasidas elesik Amphipolisnál.

421: Nikias féle béke. Athén és Spárta szövetsége

420: Argos, Mantineia és Élis szövetsége Athénnal

418: Mantineiai csata, Spárta legyőzi Argos, Mantineia és Élis szövetségét

417 vagy 416: Hyperbolos ostrakismosa

416: Mélos lerohanása. Segestai követség Athénban

415–413: A szicíliai hadjárat

413: Dekeleia elfoglalása. A szicíliai vereség

412: Spártai-perzsa szerződés. Chios, Lesbos és Milétos elszakad Athéntól

411: A négyszázak, majd ötezrek uralma Athénban

410: Alkibiadés győzelme Abydosnál. Az ötezrek uralmának vége Athénban

407: Notioni csata, Alkibiadés bukása

406: Arginusai csata és a győztes hadvezérek elítélés. Athéni-karthágói kapcsolatfelvétel

405 : Aigospotamoi csata. Béke Syrakusai és Karhágó között

404: Athén eleste, Samos elfoglalása. A harminc zsarnok uralma. Thrasybulos Phylében.
Egyiptom elszakad a perzsáktól.

403: A harmincak bukása. Amnesztia Athénban. Lysandros bukása; a demokrácia restaurálása

Athénban

401: Az eleusisi oligarchaállam bukása.

Kyros perzsa trónkövetelő elesik Kunaxánál

399: Sókratés halála

371: Spárta leuktrai veresége

Feladott dokumentumok a szöveggyűjteményből:
1-5; 9-13; 16-22.; 24-36.; 38-43.; 46; 48-52.; 54-60.; 62-77.; 83; 84; 86; 87; 94; 97