A) Kérdéscsoport:

1) Az élőszervezet alapegysége:

Az élő szervezte alapegysége a sejt. A sejt az élet legkisebb alaki és működési egysége. A
sejtet kívülről egy burok, sejthártya (membrán) borítja. Belső anyaga különböző összetételű,
ez a sejtplazmának=citoplazma.

 Legbelül van a sejtmag=nukleusz-> genetikai információkat tartalmaz kromoszómák

ill. nukleinsavak formájában
 Sejtmembrán-->8-10nm(organellumokat is ez határolja)
 Sejtszervecskék (organellumok) -> sejtek fontos életműködései
 Zárványok (a sejt anyagcseréjében közvetlenül részt nem vevő, a sejtekben
ideiglenesen v. tartósan jelenlevő anyagok)
 Endoplazmás retikulum-Er, Golgi-apparátus, Mitokondriumok, Lizoszómák,
Centriolumok, Citoszkeleton.
 a sejt felszínén található struktúrák: mikrobolyhok, csillók és ostorok.

2) Sejt ismérveivel nem rendelkező mikroorganizmusok:

Ide tartoznak a vírusok és a vvt-ek=ery. A vírusok a DNS-ből és az ezt határoló

fehérjeburokból állnak. Befészkelik magukat a sejtbe, és átkódolja az eredeti örökítő anyagát.
Átrendezi az eredeti fehérjetermelő funkciót, amely után nem képes a sejt előállítani az
eredeti örökítő anyagot, hanem a virion anyagát reprodukálja. Alakjuk lehet: hengeres,
gömbölyded vagy sokszögletű. Önmagukban semmiféle
életjelenséget nem mutatnak, életükhöz feltétlenül gazdasejtre van szükségük. Az élő sejtbe
bekerülő vírusok, a vegetatív vírusok, ezek átprogramozzák a sejt anyagcseréjét.

A késleltetett hatású vírusok az örökítő anyagukat a megfertőzött sejt örökítő anyagába

beépítik, a fertőzött sejt pedig tovább szaporodik és egyszer a vírus valamilyen hatásra
aktívvá válik. A vvt-ek(ery) fejlődésük során elveszítik magjukat, ezért nem sejtnek, hanem
testnek nevezzük őket. Az egész testet hemoglobin molekula tölti ki, mellyel légzési gázokat
szállít. A vöröscsontvelőben képződik (120 napig élnek), a lépben bomlanak le. Az ember
vérében 4,5-5 millió/mm3 az aránya. Farsangi fánk alakú, belső szerkezete rácsrostos. 7,5nm
nagyságú.

3) Élő anyag ásványi alkotó elemei, nyomelemek. Miért fontosak az ásványi anyagok:

-elsődleges (96-98%):

o C-a szerves vegyületek fő alkotója, energiatermelő folyamatokban

o H-valamennyi élőlény számára nélkülözhetetlen, a legnagyobb mennyiségben
előforduló elsődleges biogén elem, fontos szerepet tölt be a transzport- és
energiaforgalom folyamataiban és a megfelelő belső környezet biztosításában.
o O-életfontosságú szerves molekulák
 o N-alapvető fontosságú elsődleges biogén elem, fehérjék és nukleinsavak
eleme, amelyek nélkül nincs élet

-másodlagos (2-4%):

o Na-ideg, izom működésekben

o K-ideg, izom működésekben
o Ca-a csontok növekedéséhez, erősödéséhez, az izmok ingerlékenységéhez
(hiányában izomgörcsök lépnek fel), a véralvadáshoz, a sejtek egymáshoz
tapadásához szükséges
o Fe - a hemoglobin legfontosabb alkotórésze, az oxigénmolekulák laza
kötéséhez szükséges
o Mg - fontos szerepe van az enzimek működésében

-harmadlagos (nyomelemek, csupán mikrogrammnyi, de nagyon fontos):

o I tiroxin - a pajzsmirigy hormonjában található

o Se - a máj működésében fontos
o Zn - vitaminok alkotója
o F - csontok felépítésében vesz részt

Vannak olyan ionok, amelyek minden élőlényben előfordulnak, ilyenek a Na, K, Ca, Mg, Cl,
Van még a Fe, Cu, Co, Mn, ezek redoxi reakciókban elektronátadók. A Zn enzimalkotó,
daganatos sejtek szaporodásának gátlásában vesz részt. A Si a kovamoszatok, szivacsok
vázában, zsurlók sejtfalában található, a Fl a fogzománcban található meg. További jelentős
ionok még a B, Al, V(vanádium) és a Mo(molibdén).

Összetett ionok:

 a foszfátion (PO43- ), mely a csontokban található, a csontok szilárd anyagát alkotja

 a karbonátion (CO32-), ez savas kémhatást eredményez
 oxoniumion (H3O+savas)
 hidroxidion (OH-lugos) a kémhatást befolyásolják.

4) Szervezetünk víztartalma, vízterei, folyadékterek közti áramlás, folyadék egyensúly

(veszteségek, pótlás szempontjai), az ember szervezetének víztartalma hogyan változik
élete során:

Az ember jelentős részét víz alkotja, az újszülött testtömegének kb. 70-75%-a víz, ez a kor
előrehaladtával kb. 60%-ra csökken. Ebből kb.:

 40% sejten belül=intracelluláris

 20% sejten kívül=extracellularis
 15% a szövetek, sejtek között
 5% a vér víztartalma
A vízterek egymás között átjárhatóak, kiegészítik, pótolják egymást. Vannak sejten belüliek
és sejten kívüliek. Folyadékhiány esetében a szervezet előbb az érpályából majd a szövetek
közül és csak legvégső estben a sejtekből vesz el vizet. Folyadékpótláskor előbb a sejtekbe
juttatja vissza a vizet, majd a szövetekhez és végül az érpályába. Ha az összes víztér
veszteséget szenved, akkor bekövetkezik a DEHIDRÁCIÓ.

5) Homeosztázis fogalma, ismertesse alkotó elemeit:

 A belső környezet állandóságának a fenntartását homeosztázisnak nevezzük. Ez az

állandóság szinte minden szerv, de első sorban a tüdő, vese és az emésztőrendszer
szöveti működésének köszönhető.
 Lehetővé teszi a sejtek egyenletes működését az állandóan változó környezeti
tényezők ellenére is. Leglényegesebb jellemzője a testfolyadékok térfogatának,
ionösszetételének, hőmérsékletének, kémhatásának, ozmotikus nyomásának
dinamikus állandósága; a testhőmérséklet; az aminosav-, a glükóz-, az oxigén-, a
szén-dioxid-, valamint a szabadzsírsav-tartalom. A testfolyadékok térfogata,
ozmotikus nyomása, ionösszetétele, kémhatása, hőmérséklete csak igen kis határok
között változhat anélkül, hogy a szervezet károsodást szenvedne. A homeosztázis
fenntartásában jelentős a kiválasztó-szervek működése, mert ezek befolyásolják a
testfolyadékok mennyiségét, ozmotikus nyomását, kémhatását és ionösszetételét;
valamint fontos az idegi és a hormonális szabályozás is.
 A homeosztázis a belső környezet dinamikus állandóságát jelenti, az élő
szervezetek egyik legfontosabb jellemzője. A belső környezet dinamikus állandósága
és stabilitása alatt a megfelelő tápanyag-ellátottságot, a légzési gázok szükséges
mennyiségét és minőségét, a testfolyadékok megfelelő mennyiségét, minőségét
(térfogat, ionösszetétel, kémhatás, hőmérséklet, ozmotikus nyomás) és a védekező
módok meglétét, megfelelő működését értjük. Ezeket az „összetevőket" az
önfenntartó működések biztosítják az élő szervezet számára, a hormon és az
idegrendszer segítségével, amelyeket együttesen önszabályozó működéseknek
nevezünk. A dinamikus állandóságra azért van szükség minden élő szervezet számára,
mert a sejtek csak az ősi körülményekhez (az élet megjelenésének ideje) hasonló
környezetben képesek létezni és működni, tehát kimondhatjuk, hogy a sejtek számára
„életfeltétel" a belső környezet dinamikus stabilitása/állandósága, amely az ősi
környezethez hasonlóvá teszi magukat a sejteket.
 A vese munkája a vér szűrése, bomlástermékeinek kiválasztása, és ezáltal a vérplazma
alkotórészek állandó koncentrációjának fenntartása. Ehhez a működéshez a keringő
vérnek a vesén rövid időközökben ismétlődő átáramlása szükséges. A veséken kb.
1000 liter vér folyik át naponta, amelyből 1,5 liter vizelet választódik ki.

6)Passzív transzport folyamatok a „unit membrane”-on át:

A passzív transzport folyamatok nem igényelnek energiát, a sejtmembrán pólusainál kisebb

anyagok jutnak így át a membránon. Fontosak a fizikai és kémiai tényezők. A sejthártyán
csak az 1nm-nél kisebb anyagok jutnak át akadálytalanul, pl. vízmolekula, O2, CO2,
monoszacharidok és az aminosavak.
Kisebb méretű molekulák juthatnak át a membránok résein (aminosavak, ionok):

 diffúzió (legegyszerűbb)
 facilitált diffúzió (könnyen átjutó anyagokhoz kötődik)
 áttolódás (sejtmembrán anyagához hasonló vegyi felépítésű anyagok juthatnak át –
lipidek, lipoidok)

A zsírban oldódó anyagok beleoldódnak az apoláris rétegbe, így jutnak át a sejthártyán, pl.:
zsírsavak. A kisméretű részecskék diffúzióval közlekednek a kisebb koncentrációjú hely felé.

7)Sejtműködések szabályozása:

• Sejtműködések szabályozása: DNS szintézis

• kerelet-kínálat: ha pl. valaki futja a maratont, elfogy a glükóz, így menet közben
glikogenezis indul, tehát, ha valami nincs, azt termelni kell

• „feed back” (meghatározott sejtfolyamatokat szabályoz): a szervezetben bizonyos

hormonok egyensúlyt biztosítanak, ha felborul:

o kevés van: visszajelzések alapján a hipotalamuszban realising hormonok

termelődnek, ezek elindítanak az agyalapi mirigyben trop hormon termeléseket
o túltermelés van: csökkennek a realisingek („negatív feed back”)

• hormonok:

o sejtfelszínen lévő receptorokhoz kötődnek, utána a megváltozott vegyes elektronok a

megfelelő helyen fejtik ki hatásukat
o sejtbe jutnak és közvetlenül a sejten belül fejtik ki hatásukat
o Hormon kiválasztás:
 1. endokrin vérbe ürül
 2. parakrin a szomszédos sejteket befolyásolja
 3. neurotranszmitterel acetilkolin, adrenalin, noradrenalin, szerotonin, aminosavak
(gátló, serkentő)
 4. neurohormonok ADH (antidioretikus hormon), oxitocin idegsejtekből szabadul fel,
véráramba ürül

• neurogén - idegrendszeri szabályozás:

o neuromascularis-junctio: elektromos és vegyi szabályozás az izomsejtek részére

o az elektromos impulzus az idegsejt végződésén lévő hólyagocskában (axon)
acetilkolin felszabadítását indítja el
o ez kikerül a szinaptikus résbe az izomsejt és a hólyagocska közé, ezután eljut a
posztszinaptikus membrán felületére
o az itt lévő receptorok segítik az acetilkolint megkötni, ami lehetővé teszi az ionok ki-
és bevándorlását (ionegyensúly megváltozása, elektromos hatás)
o az izmon belül az izom összehúzódásáért felelős sejteket (fehérje) tartja össze
8) Szintézisek a sejtben:

A fehérje szintézis kezdetén a DNS óriásmolekula egy szakasza (gén) szétcsavarodik. Róla
másolata készül, ez az i/mRNS, ez kijut a citoplazmába, a riboszóma felületére, itt játszódik
le a fehérjeszintézis. A tRNS-ek ide szállítják az aktivált aminosavakat és az mRNS
kodonjainak sorrendjében összekapcsolják őket fehérje molekulává. Az örökletes
tulajdonságok a DNS-ben kódoltak és a fehérje molekula révén jelennek meg.

Gén fehérje  tulajdonság

A kód az egész élővilágban azonos, ami az élőlények közös eredetére utal.

9) Ismertesse a sejtoszlásokat, sejtfúziót:

a) Sejtosztódás formái:
Vannak olyan sejtek amelyek:

 Egy idő után nem osztódnak, ezek a sejtek hosszú ideig élnek (pl. a K.I.R. neuronjai
20-40évig élnek)
 Lassan osztódó sejtek, az osztódás ütemét az illető szerv károsodása jelentősen
megnöveli (pl. máj hámsejtjei)
 A rövid életű sejtek, ezeknél gyorsutánpótlás szükséges (pl. bél hámsejtjei)

Sejtek osztódása a sejtciklus része:

 Az emberi kromoszómák az osztódás kezdetén megjelennek a sejtmagban-az

interfázisban, kromatin állomány formájában, azonban működő és nem
működő=inaktív, szakaszokból állnak. A mitózis elején alakot öltenek, a mitózis
folyamán összegyűjthetik őket az osztódó sejtekből.
 Inter fázis=sejt nyugalomban van: Ebben a fázisban nem osztódik
 Mitózis: a testi sejtek osztódási formája, minden regenerációs folyamat alapja (pl.
sebgyógygyulás, máj, vagy vázizom regenerációjáig):
 Két sejtből két ún. leánysejt keletkezik, amelyek kromoszóma száma és
genetikai összetétele egyforma, mint a szülősejtben: diploid sejtek jönnek
létre, 46 kromoszómával.
 Előfordulhat az is, hogy a sejtmagok száma, és a citoplazma mennyisége
növekszik, és a leánysejtek nem vállnak szét. (pl. többmagvú óriássejtek-
okleoklaszt)
 Meiózis: Két egymás követő osztódás, négy leánysejt keletkezik. Az utódsejtek
kromoszómaszáma fele a szülőkének, ezek az utódsejtek a haploid sejtek, vagyis 23
kromoszómát tartalmaznak. A kromoszómák minőségileg különböznek, mert a
meiózis I. fázisában a kromoszómák között génkicserélődés van, ezért az utódsejtek
genetikailag is eltérnek. A meiózis a fejlődő ivarsejtek osztódási formája.

INTERFÁZISMITÓZISÚJABB INTERFÁZISSEJTHALÁL
b) Sejtfúzió:
Vannak olyan sejtek, amelyek funkciójukat úgy tudják betölteni, ha
összeolvadnak=fuzionálnak, és óriássejteket hoznak létre (pl. vázizomzat egységét alkotó
harántcsíkolt izomrost. Az izomrost sok sejtmagot tartalmaz, és citoplazmája magasan
differenciált szerkezettel rendelkezik (hossza több cm is lehet). Az izomrost egymagvú
ún.myoblast sejtek fúziójából jön létre. A citoplazma differenciálódása (a harántcsíkolat
megjelenése és az ideg-izom kapcsolatok kialakulása) a fúziót követően történik.

10) Aktív transzport a sejtmembránom át:

Az aktív transzport folyamatok függnek a koncentráció mértékétől, energia igényesek, a

membrán pólusainál a nagyobb anyagok is átjutnak így. Hordozó molekulákkal történik az
átjutás. Ellentétes irányban is lejátszódik. A makromolekulák jutnak így át a sejthártyán. Az
energia szolgáltató ATP-n kívül felszíni érzékelőkre és szállítómolekulákra is szükség van.
Ha a molekulát érzékelő rendszer megegyezik a szállítórendszerrel, akkor
transzportfehérjéről beszélünk. Ide tartozik még az:

 endocitózis
 fagocitózis(bekebelezés): a kolloid méretnél nagyobb anyagok jutnak így be a sejtbe
és ez
 exocitózis(kilökődés): amely a fölösleges anyagokat és a bomlástermékeket távolítja
el a sejtből.
 A szekrécióval=kiválasztásssal kerül ki a sejtből az általa termelt anyag, így
kerülnek a keringő vérbe a hormonok, testünk felületére az izzadtság, a nyál, a könny,
az orrváladék, a légutakat nedvesen tartó folyadék:
 Exokrin: ha külső vagy belső felületre történik
 Endokrin: ha egyenesen a véráramba.

11) Sejtmag, kromoszóma, kromatin, DNS, RNS:

Fénymikroszkóp alatt látható. A1akja lehet: kerek, ovális, bab, lebenyezett. A legtöbb sejt 1
sejtmagot tartalmaz, de vannak több sejtmagvú sejtek is (mérete nagyobb, mint 1 átlagos
sejté, csontfaló sejtek). A sejtmagot duplaegységmembrán borítja=maghártya, amelyen
pórusok vanak, amelyek az RNS molekulák transzportját segítik. A nucleus saját
magplazmával rendelkezik, amelyben DNS tartalmú kromatin tal. A kromatin hosszú,
felkerekedett DNS kettős spirálból és fehérjékből áll. A fehérjék stabilizálják a kromatin
szerkezetét, és segítik a DNS átírását=transzkripcióját-ami a gének működésének az alapja.
A nucleuspalzmában elkülönül (élős sejtek magjában is tal.), a magvacska=nucleolus,
amely RNS-t tartalmaz. A magvacskában keletkezik, illetve a fehérje színtézisét irányítják:

 hírvivő RNS=messenger: mRNS riboszomális RNS: rRNS

 mRNS+rRNSsejtmag pólusain jutnak ki a citoplazmába

12) „Unit membrane”:

A sejtmembrán 8-10 nm vastagságú, és foszfolipidek két rétege építi fel, ill. koleszterin is
megtal. benne. A sejt felszínét borítja, és a sejtorganellumokat, a sejtben minden hol megtal.
A membránokat alkotó foszfolipidek:

 foszfatidilkolin
 foszfatidilszerin
 foszfatidiletanolamin
 szfingomielin
 foszfotadilinozitol

A foszfolipidek hidrofil=vízben oldódó szakaszai a citplazma, ill. az extracellularis tér felé

állnak, mert itt vízmolekulák tal. A membrán belseje hidrofób- itt vízmolekulák nincsenek.

A membrán fehérjék (proteinek) is tal. amelyek egyik végükkel a lipid rétegekbe ágyazódnak,
a másik végükkel a membrán felszínéből kiemelkednek a citoplazma, vagy az extracellularis
tér irányába nézve. Ezek az integrális membránfehérjék, amelyek nagyságuk szerint:

 Intramembrán fehérjék: itt csak az egyik vége emelkedik ki a membránból

 Transzmembrán fehérjék: hosszabbak, mint a membrán vastagsága, ezért a
membrán mindkét oldalán kilógnak belőle. Ez alkotja a membrán receptorait és
ioncsatornáit.
 Perifériás membrán fehérjék: integrális proteinhez kapcsolódnak a membrán külső
vagy belső felszínén.

A sejt külső membránjain speciális makromolekuláris aggregátumok alakulhatnak ki,

amelyek a szomszédos sejteket egymáshoz kapcsolják=intercellulárisjunkció:

 dezmoszóm: szomszédos sejtek filamentumok kötegei rögzítik egymáshoz, mások a

sejt közötti kommunikációt segítik
 nexus=gap junction: az összetapadó sejtek membránjain apró rések vannak,
melyeken át ionok áramlanak az egyik sejtből a másikba
 tight junction: szorosan kapcsolják össze a szomszédos membránokat, hogy az
extracellularis tér elzáródik

13) Mitokondrium felépítése, funkciói:

Kettős sejtmembránnal borított, zárt belső térrel rendelkezik. A külső és a belső membrán
egységes.

A belső ún.krisztákat(enzim rendszerek vannak, amelyek óriásmolekula-szerű

aggregátumokat képeznek és elektromikroszkóppal láthatóak) alkot, jellegzetes lipidje a
kardiolipin. A belső térben homogén anya, a mátrix, és Ca, valamint a foszfort tartalmazó
elektronedz szemcsék találhatók.

A mitokondriumban zajló oxidatív foszforiláció során ATP és GTP képződik, vagyis nagy
energiájú foszfátkötéseket tartalmazó molekulák. Energia folyamatokban vesz részt(pl. aktív
transzport, izomkontrakció)
14) Golgi apparátus:

Felfedezője Camillo Golgi olasz hisztológus. A r-Er-ban szintetizált fehérjék gyűjtőhelye,

ahol a fehérjék módosulhatnak. A G. A vezikulumokba csomagolja a kész fehérjéket és a
vezikulumkat extaracellularis rendeltetésük felé irányítja. A G. A hajlott, párhuzamos, lapos
ciszternákból, tubulusokból és vezikulumokból áll, és a sejtmag apikális sejtfelszín felé eső
pólusán helyezkedik el.

15) Endoplazmás retikulum:

Zárt, lapos, membrán zsákokból/ó=ciszternákból áll. Ha a ciszternák felszínén durva

riboszómák vannakdurva felszínű Er nev=rER rough., ha nincsenek riboszómáksima
felszínű Er=sER smooth(csövecskékre hasonlítanak,).-Szarkoplazmás retikulum fontos
szerepe van az intracellularis Ca szint regulációjában.

A riboszómák ribonukleinsav+protein 20-30nm átmérőjű részecske, melyek az rER

felszínen sorakozak, vagy a citoplazmában szétszórtan vannak.

Olyan sejtekben fordul elő nagyobb mennyiségben, ahol szteroid hormonok szintézise
van(pl.mellékvese kéregállomány)

16 )Lizoszómák:

Membránnal borított, kerekded elektrondenz organellumok,melyek hidrolitikus enzimeket

tartalmaznak(pl.proteázok), amelyek az intracell. emésztésben fontosak.
Fontos szerepük:

 Fagocitózis: a sejt egy idegen részecskét (baci) bekebelez a fagocitotikus

vakuolumába.
 Endocitózis: sejt számára fontos molekulák bekebelezése történik. Ezek a molekulák,
molekulakomplexxekkel kerülnek a sejtbe, melyek szállítják őket.
 Recepot-mediált edocitózis: amely a koleszterin+Fe+inzulin+Imm+növekedési
faktorok sejtekben történő felvételében fontos.Az endocitotikus vezikula
lizoszómával olvad, egybe az enzimek lebontják az endocitált anyagot, és
szétválasztják őket hasznos koponenseikre, amelyeket a sejt felhasznál.

17) Centriólumok:

A tubulusok hármassával, ún.tripletek formájában rendeződnek, amelyekből 9 triplet alkot

egy centriolumot. A tripleteket kereszthidak kapcsolják össze egységes organellummá. Részt
vesznek olyan folyamatokban, amelyek a mikrotubulusokkal kapcsolatosak, és ezek
növekedését irányítják. Fontosak a csillók és ostorok mozgásában és képződésében, és a
sejtosztódásban.

18) Zárványok=inklúziók:

A citoplazmában tal. Egy része szemcse=granulum (glikogén alkotja, 20-30mikrom), mások

cseppszerű aggregátum formában vannnak, egyesek membránnal borított vezikulumkban
fordulnak elő. A lipidek cseppeket alkotnak, melyek mérete nagyon különböző- a zsírsejtben
a lipidcsepp az egész citoplazmát kitölti.

Egyéb zárvnyok:

 lipofuscin,hemosziderinlebontási folyamatok végtermékei

 melaninpigment membránnal borított,ún.melanosomákban tal.ó.

19) Citoszkeleton:

A sejt fehérjéből álló „csontváz”. Olyan (többnyire rostos), vázfehérjék összessége, amelyek
az egész citoplazmát behálózzák. Ez meghat. a sejtek alakját, részt vesz az intracelluláris
transzportban és a sejt mozgásaiban. C.fehérjéi alegységekből épülnek fel.

Fontos elemei:

 mikrotubulusok24nm átmérőjű csövecskék, ún.tubulin alegységekből áll.

 mikrofilamentumokaktin alegységekből állnak, amely az ATP jelenlétében
reverzibilisen kötődik a miozinhozsejtmozgás
 intermedier filamentumok:10 nm vastag, összetételük sejtenként változik
 miozin filamentumok

MIKROTUBULUS+CENTRIOLUM+CSILLÓ+OSTOR+OSZTÓDÁSI
OSTOR=CITOSZKELETON

A keratin filamentumok a hámsejtekben, a vimentin a kötőszvetekben,desmin

izomsejttekben, neurofilamentumok idegsejtekben, savanyú rostos protein a gliasejtekben.

20) Mikrobolyhok (mikrovillusok) felépítése, funkciói:

A mikrovillusok a citoplazma membránnal borított kitüremkedés, ún.kefeszegélyt alkotnak,

illetve citoplazmája aktin filamentumokat tartalmaz.
Fő feladata, hogy a hámsejtek apikális felszínét megnöveljék (béltraktus hengerhámja, amely
számos emésztésben ektoenzimet tartalmaz.

21) Foglalja össze és röviden ismertesse az élő szervezet szerves anyagait:

Fehérjék, lipidek, szénhidrátok

22) Foglalja össze és röviden ismertesse a sejtek működéseit.

 Építő – anabolikus: sejtek szaporodása, genetikus anyagok duplázódása

 Bontó – katabolikus

- Sejtek jellemzői:

o anyagcseréjük van (építő, bontó)

o szaporodni képesek
o kiválaszthatnak magukból váladékot
 o raktározódnak
o bekebeleznek (fagociták) idegen anyagokat
o mozognak

A sejtek működése a különböző életjelenségekben nyilvánul meg. Alapvető

életjelenségei:

 anyagcsere
 növekedés
 ingerlékenység
 mozgás
 szaporodás, sejtosztódás

1.)Anyagcsere:

 a legfontosabb életjelenség
 a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok összessége = intermedier anyagcsere
 két fő folyamata van: - asszimiláció /anyagbeépítés/

- disszimiláció /anyaglebontás/

2.)Növekedés:

 az asszimilációs folyamatok révén a sejtek növekednek

 a növekedésnek határt szab a sejt felszíne és tömege között létrejövő
aránytalansága felszín nem tudja ellátni a tömegében jelentősen növekedett
sejtetennek két következménye lehet: - a sejt osztódik

- a sejt elpusztul

 a sejtek jelentős csoportja – melyek osztódásra képtelenek – csak fejlődéstanilag és

örökléstanilag meghatározott nagyságig növekszik: idegsejt és szívizomsejt

3.) Ingerlékenység:

- a sejtek, ingerek hatására képesek megváltoztatni anyagcseréjüket

4.)Szaporodás, sejtosztódás:

- a sejtek, önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre

23) Csillók felépítése, funkcióik:

Membránnal borított, mozgékony sejtfelszíni képlet. Vázát 10 pár mikrotubulus,
filamentum képezi. A mikrotubulusokon ATP-t hasító fehérjék találhatók, mozgást segíti. A
hámok között számos csilló ismert (légutak hengerhámja). Szerepe a folytonos mozgásukkal
tisztítják, a hám felszínét, és segítik a nyákréteg felszíni áramlását.

24) Életünk szempontjából fontos szénhidrátok (hexózok, pentóz, di-, poliszacharidok):

A szénhidrátok a szervesanyagok körébe tartoznak:

 A pentozók (pl. ribóz) 5 atomosak

 A hexózok 6 atomosak: A hexózok között vannak:
 monoszacharidok (pl. glükóz, fruktóz és galaktóz) édesek
 diszacharidok (maltóz, szacharóz, laktóz)
 poliszacharidok poliszacharidok nem édesek és stabilabbak, mint a
monoszacharidok. Vizoldhatatlanságuk és stabilitásuk miatt jó tartalékanyagok. Az
emberi és állati szervezetben a glikogén raktározódik a májban és az izmokban. A
növényi keményítő a cellulóz, ezt az ember nem képes bontani.

25) Mit tud az ember szervezetének legnagyobb sejtjéről?

A petesejtek fiatal alakjai már az újszülöttben jelen vannak - ezt követően a pubertás idejéig
a fiatal petesejtek nyugvó állapotban vannak. Ezek a fiatal sejtek (kb. 400 000 sejt) igen
sérülékenyek, és számos külső ártalom (pl.: ionizáló sugárzás) el pusztíthatja őket, vagy
éppen genetikai károsodást okozhat.

A fiatal petesejtet egyszerű, hám jellegű sejtek veszik körül: ezt a képződményt tüszőnek
(folliculus) nevezzük. A pubertás idején megkezdődik a fiatal petesejtek érése, a tüszőérés.
Minden menstruációs ciklusban 5-10 tüsző érlelődik, de általában csak-egy érik meg teljesen,
a többiek elsorvadnak.

A petesejt élettartama 72 óra

26) Ismertesse az emberi szervezet legkisebb sejtjét:

A legkisebb sejt a hímivarsejt. 3 része van. fej, test, farok.a hímivarsejt a férfiak testis-ében
termelődik,feladata a petesejt megtermékenyítés. A megtermékenyítés során a hímivarsejtnek
csak a feje kerül be a petesejtbe, kibocsát egy anyagot, ami feloldja a petesejt sejtfalát, ez
által be tud jutni a petesejtbe és meg tudja termékenyíteni azt.

27) Aminosavak sajátosságai, fehérjék fajtái, csoportosításaik, peptid kötések:

Aminosavak:

•20 különböző aminosav van, melyekből a szervezet nem tud előállítani 9-et, ezek az
eszenciális aminosavak

•A fehérje óriásmolekula alapegységei

•amfoter jellegűek: egyszerre vegyileg savas és lúgos vegyhatású molekularészek találhatók

benne

•Egymással peptid kötéssel kapcsolódnak:

o 2 aminósav: dipeptid
o Több aminósav: polipeptid
 o Hosszabb, mint 60: protein (fehérje)

•Hogy milyen jellegű, a tulajdonságait egyrészt a sorrend határozza meg (aminósav-

szekvencia)

•Másrészt az elhelyezkedés (térbeli: hidrogén- és diszulfid kötések):

o Hidrogénkötések megszakadása: hő hatására denaturálódik (főtt hús, rántotta, stb.)

o Diszulfid kötések megszakadása (záptojásban)

•Amik nem csak aminosavakból állnak, hanem összetettek azokat proteideknek nevezzük,
ezek a fehérjeszerű anyagok:

o Valamilyen szervetlen elem vagy molekula (vas, mangán, réz, kobalt, szelén, stb.)
o Más fajtájú fehérjemolekulák
o Egyéb szerves anyagok (szénhidrát, lipoid molekulák)

•Az élet szempontjából elengedhetetlen proteidek a KROMOPROTEIDEK (színes

vegyületek) hemoglobin, jodoxin, mioglobin, rodopszin, klorofil

•Antigén sajátosság: olyan szervezetbe jutva, ahol nem honos, antitest termelést indít el

Fehérjék:

A fehérjéknek 4 szerkezete van:

 Elsődleges szerkezete az aminosav sorrend

 Másodlagos szerkezete az alaplánc konformációja, L-hélix(nagy oldalláncú
aminosavak), ß-redő(kis oldalláncú aminosavak) és rendezetlen szerkezet lehetséges
 Harmadlagos szerkezet az egész fehérjemolekula térszerkezete, ez lehet
fibrilláris(csupa L-hélix, vagy csupa ß-redő) és globuláris(váltakozva mind)
 Negyedleges szerkezet a fehérjemolekulák egymáshoz viszonyított helyzete. Az
alegységek egymáshoz való viszonyát nevezzük negyedleges szerkezetnek.

Peptid kötés:

Az aminosavak egymáshoz peptid kötéssel kapcsolódnak

28) Lipidek, lipoidok, zsírsavak:

•a lipidek az apoláris oldószerekben jól oldódó anyagok. Zsírok, olajok és lipoidek.

•detergens tulajdonságúak, vagyis hidrofil és hidrofób csoportok a különböző végeken.

•a zsírokat 1 glicerin és 3 zsírsav alkotja.

•lúggal szappanosíthatóak

•a lipidek biológiai szerepük szerint lehetnek tartalék tápanyagok, sejtépítő anyagok,

színanyagok, hormonok, vitaminok.
•állati zsírok (egyszeresen vagy többszörösen) telített zsírsavakat, a növényi telítetlen
zsírsavakat tartalmaznak.

A lipidek az apoláris oldószerekben jól oldódó anyagok. Zsírok és lipoidek. Detergens

tulajdonságúak, vagyis hidrofil és hidrofób csoportok a különböző végeken. A zsírokat 1
glicerin és 3 zsírsav alkotja. Luggal szappanosíthatóak.

A lipidek biológiai szerepük szerin lehetnek tartalék tápanyagok, sejtépítő anyagok,

színanyagok, hormonok, vitaminok.

Kémiai felépítésük szerint zsírok, olajok, foszfatidok, viaszok, karotinoidok, szteroidok.

Cerebrozidák: idegsejtben myelin hüvely alkotó része.

•Esszenciális anyagok: bizonyos fajtáikat be kell juttatni a szervezetbe, mert önmagában

nem tudja előállítani, de ha van a szervezetben, képes ezt reprodukálni

•Kémiai felépítésük szerint: zsírok, olajok, foszfatidok, viaszok, karotinoidok, szteroidok.

•Zsíroldó szerek: benzin, benzol, éter, kloroform.

29) Mit tud az enzimekről?

 Biokatalizátorként működő fehérje molekulák.

 Megkötik felszínükön a rájuk jellemző reakciók kiindulási anyagait. Ezután a
kiindulási anyagok között végbemegy a reakció és leválnak az enzimről. (enzim +
kiindulási anyag→ enzim megköti a kiindulási anyagot→ kiindulási anyagok között
végbemegy a reakció→ enzim + végtermék)
 Gyorsítják, elősegítik az anyagcsere-folyamatokat.

B kérdéscsoport

1: Szövet, szerv és szervrendszer meghatározása?

Szövet: Azonos eredetű, hasonló felépítésű, adott funkció ellátására specializálódott

sejtek összessége. Sejtes állomány + sejtközötti állomány (kivéve hámszövet).
(Pl.: hámszövetek)

Szerv: Különböző szövetek összessége, amelyeknek meghatározott alakja és álandósult

funkciója van. Van főszövete, amely a megfelelő élettani jelleget biztosítja, és vannak
mellékszövetei amelyek azt támogatják. (Pl.: máj)

Szervrendszer: A hasonló funkciókat betöltő szervek szervrendszereket hoznak létre.

(Pl.: légzés szervrendszere)

2: Velőshüvely ( myelinhüvely ) felépítése, funkciói?

 Az axonok körül oligodendrocitákból álló, magas lipidtartalmú hüvely. Az axont
elektromosan szigeteli és segíti az elektromos impulzusok vezetését.

3: Porcszövet fajtái, jellemzésük. A típusok jellegzetes előfordulása szervezetünkben?

(Tk.32.)

A porcszövet fontos szerepet játszik a test vázának felépítésében, 3 típusát különítjük

el.
1. Üvegporc: Kemény szövet, főleg az ízületekben, a gége és legcső porcaiban
fordul elő. Keménysége mellett rugalmas is, így lehetővé teszi az ízületek nagy
mechanikai igénybevételét. Gömb alakú porcsejtekbőláll, amelyek csoportokba
rendeződnek. A sejtek között homogén alapállomány (porcmátrix). Az
extracelluláris térben folyadék van, ami a tápláláshoz és a mozgatáshoz is
elengedhetetlen. A porcban nincsenek erek, azok a porchártyában találhatóak.
Ez a szövet diffúzióval táplálkozik.
2. Rugalmas rostos porc: Kerekded sejtekből és a márixban lévő elasztikus
rostokból áll. Nagy rugalmasságot biztosítanak az elasztikus rostok a porcnak.
Ilyen porc van a fülkagyló és a gégefedő porcaiban.
3. Kollagén rostos porc: Rendkívül erős porcféleség, a nagy mennyiségű
kollagénrost miatt erős mechanikai igénybevételnek is képes megfelelni. Ilyen
porc borítja a medence és a keresztcsont közötti ízületi felszínt.

4: Csontszövet állományának alkotói, csontsejtek és funkciók? (Tk.33.)

A csontszövetben nagy mennyiségű csont alapállomány van. Ez főként anorganikus

anyagokat tartalmaz ( kalcium, foszforsók, fluor, nátrium, kálium..) => keménység.
Az alapállomány szerves részeit kollagén és kül. glikoproteidek alkotják =>
rugalmasság.
A csontszövet a szervezet legfontosabb kalcium raktára.
Kapillárisok a csont belsejében vannak. 3 típusú csontszövet sejt ismert:
1. Oszteoblasztok: Az organikus anyagok szintéziséért felelősek, és az
anorganikus anyagok lerakódásához is szükségesek. Törések gyógyulásában is
jelentős szerepük van. (oszteocitává alakul)
2. Oszteociták: Az egészséges csontszövet fentartását, és az alapáll. összetevőinek
szabályozását végzi. A csont üregeit foglalják el, ezeket kötik össze a
kapillárisokkal. Transzport folyamatokat bonyolítanak le. A szomszédos
sejtekkel is összeköttetésben állnak, ezért a vér anyagai gyorsan eljutnak egyik
sejttől a másikig.
3. Oszteoklasztok: Sokmagvú sejtek. Az alapáll. felszívódásában van szerepük: a
szerves anyagokat megemésztik, anorganikus sókat szabadítanak fel.

5: Transzmitter anyagok. Öt transzmittert részletesen fejtsen ki! (Tk.45.)

Az axonvégződés (preszinaptikus végződés) kémiai anyagokat tartalmaz, melyeket

transzmitter anyagoknak nevezünk. Ezek juttatják át az elektromos jeleket egyik sejtről
a másikra. A transzmitterek kis hólyagocskákban tárolódnak. Minden transzmitter
 molekulának megvan a saját receptora az idegsejt membránjában. Ezek a receptorok
ioncsatornákhoz kapcsolódnak.
Acetilkolin => Nikotinos/muszkarinos receptor => Na+, K+, Ca++ ionáram
Glicin => Glicin receptor => Cl- ionáram
Dopamin => Dopamin 1. és 2. típusú receptor => Enzimek működését bef.
Szerotonin => Szerotonin 1. 2. 3. és 4. t. receptor => Na+, K+ ionáram
Noradrenalin => Alfa- és béta adrenerg receptor => Ca++ ionáram
6: Csontok szerkezete, felépítése. Csontok alak szerinti megkülönböztetése. Alak és
funkció viszonya. (Tk.51.)

A csontok általános jellegzetességei: A végdarabok (epifízisek) és a köztes szakasz

(diafízis) alkotja őket. Külső állományuk tömör, kéregszerű csontszövet. Belül az
epifízisekben szivacsos állomány van, a diafízis pedig üreget tartalmaz, melyben a
csontvelő található (a szivacsos áll.-ban is található). A szivacsos állomány minden
csontban finom csontgerendákból áll (trabekulák), ezek a csontra ható erők mentén
helyezkednek el.
Alakjuk szerint osztályozzuk a csontokat. Lehetnek: csöves-, lapos-, köbös- és
szabálytalan csontok.

7: Trajektoriális rendszer és jelentősége?

A rugalmas rostos porcban a rostok hálózata trajektoriális rendszert képez, amely a

porcot deformáló erőknek enged, de a behatás megszűnésekor biztosítja az eredeti
alakba való visszaugrást. A csont szivacsos állományában a trabekulák is hasonló
eloszlást mutatnak.

8: Ismertesse a csontosodási folyamatokat!

A csontképzés a magzati korban kezdődik és két féle módon történhet:

1. Endesmalis csontosodás: A dús érkálózatot tartalmazó kötőszöveti telepek

képződnek, amikben az erek körül csontosodási központok alakulnak ki, ahol
csontképző őssejtek jelennek meg. Ezekből osteoblasztok, majd oszteociták
fejlődnek. A területe körkörösen növekszik, addig míg kitölti az eredeti
kötőszöveti telep területét. (Pl.: lapos koponyacsontok)
2. Enchondralis csontosodás: Kis porc jelenik meg a magzatban, a porcmodellt
porchártya veszi körül, amelyben csontképző őssejtek vannak. Azonban a
csontosodás a porc belsejében kezdődik az erek benövésével. A porcképző
sejtek csontmátrixot termelnek, majd elpusztulnak, így apró üregek keletkeznek
a porc belsejében. A külső porchártya is csontosodni kezd, és újabb kapillárisok
nőnek be a porcban meglévő üregekbe.
Primer csontosodási központ, hosszú csontoknál a diafízis (csöves csontok
középső része) területén; szekunder az epifízisek (ízületi végek) területén, csak
jóval később.

9: Csonthártya felépítése, funkciói?

 A csontokat kívül és belül is csonthártya borítja. A külső réteg vastagabb (periosteum),
a belső vékonyabb (endosteum). Erekben és idegekben gazdag kötőszövetes réteg,
találhatók benne fibrociták, oszteoblasztok és oszteoklasztok.
Ahol inak, szalagok és izmok rögzítésére van szükség, ott a periosteum felől erős
kollagén rostkötegek hatolnak a csontba. A csonthártya a csont „érző” egysége.

10: Kötőszövetek alapállománya, rostok és sejtek a kötőszövetben.

A kötőszövetek laza réteget képeznek a hámok alatt, befedik az izmokat, csontokat és

ereket, valamint a szervekben a teret töltik ki. Tág extracelluláris terük van, amit mátrix
tölt ki. Ez amorf alapállományból, szöveti folyadékból és fehérjerostokból áll
(kötöszöveti sejtek termelik).
A fehérjerostok lehetnek kollagén rostok (laza rostos kötőszövet, inak, porc, csont)
rácsrostok (vérképző szervek, néhány paenchymás szerv) és rugalmas rostok (szem,
bőr, erek fala)
Sejtek: fibroblast (rost + alapáll. szintézise), plazmasejt (immunreakció
ellenanyagainak szintézise), limfocita (fehérvérsejtek aktivitását szab.), neutrofil,
leukocita, hízósejt (hisztami, proteáz term.), makrofág (bekebelezés), zsírsejt (energia
raktározás).

11: Ismertesse a simaizmot! Simaizom kontrakciója?

Hosszú, orsó alakú sejtekből áll. Vastag réteget alkot üreges szervekben (gyomor,
belek), de szerveket is alkothat ( méh, dülmirigy).Némely üreges szerv falában
gyűrűszerűen megvastagszik, záróizmokat hoz létre (gyomor).
A vegetatív idegrendszer idegzi be.
Izomrost kötegek és kötőszövet együttesen alkotja. A kötegek közti kötőszövet
tartalmazza az ereket és idegeket. Az izom „húsos” része mozdul el összehúzódáskor
vagy elernyedéskor.

12: Neuromuscularis junctio?

A harántcsíkolt vázizmok beidegzésénél van szerepe. A gerincvelői idegek és az

agyidegek motoros sejtjei idegzik be. Az izomrost felszínén az axonok szinapszisokat
(neuromuscularis junctio) hoznak létre. Az izok működéséhez arra van szükség, hogy a
motoros idegsejtek változtassák aktivitásukat. Az idegvégződések ezt segítik elő. Ebben
a ideg-izom szinapszisban az axonvégződésekből acetilkolin szabadul fel, ami kiváltja
az idegingerület izomra való áttevődését. Az acetilkolin utána itt lebomlik. Az acetilkoli
receptor elégtelen funkciója bénuláshoz, izomsorvadáshoz vezethet.

13: Ember testének részei? (Tk.46.)

Az emberi test a tükörszimmetria alapján 2 közel egyforma részre osztható. A test

részei a fej, a nyak, a törzs, és a végtagok.
A törzs részei: a mellkas ( elöl a mell, melyen két oldalt emlők vannak; elülső
felszínen van a kulcscsont, a bordák és a szegycsont; hátul a hát, amely tengelyén a
gerinc van, két oldalt felül a lapocka, belül pedig mellüreg )
 a has ( mellkas és has között bordaív, és rekeszizom; elöl köldök; elülső hasfal és
combtő között lágyékhajlat; combhajlat központjában külső nemiszervek; hátul a
gerinc két oldalán ágyék; ágyáktól lefelé far; farredők és a köztük lévő hasadék;
végbélnyílás )
és a medence ( csontok veszik körül )

14: Sorolja fel a szervrendszereinket!

Támasztó szervrendszer, mozgató szervrendszer, idegrendszer, endokrin rendszer,

érzékelő szervrendszer, keringési szervrendszer, légzési szervrendszer, táplálkozási
szervrendszer, beszéd szervrendszere, kiválasztási szervrendszer, védekezés
szervrendszere, szaporodási szervrendszer

15: Érzékhám! (Tk. 28.)

Kémiai vagy mechanikai jelek érzékelésére és ezek elektromos impulzussá alakítására

specializálódott hámsejt. Csillók találhatók rajta, amelek a sejt „érzékelői”. Vannak
primer érzékhámsejtek, amelyek hosszú axonnal rendelkeznek és az ingerületet vezetik
a központi idegrendszerbe.( Pl.: szaglóhám) A szekunder érzékhámsejtek érintkeznek
az elsődleges érző neuronok perifériás nyúlványaival, ezek továbbítják az érzéksejt által
létrehozott elektromos impulzusokat. (Pl.: ízlelőbimbók)

16: Laza rostos kötőszövet felépítése, funkciói. Hol található?

A legelterjedtebb kötőszöveti típus. A bőrben és különböző szervek falában található.

Rétegeket képez a hám megtartására (nyálkahártyában), a parenchymás szervekben
(Pl.: máj, nyálmirigyek) pedig kitölti a sejtcsoportok közötti kis tereket.

17: Tömött rostos kötőszövet felépítése, funkciói. Hol található?

Elsődlegesen mechanikai funkciót tölt be az erőátvitel helyein (inak, fasciák). Lehet

rendezett, vagy rendezetlen. A rendezett t.r.k. a fő funkcionális eleme az inaknak és
szalagoknak, míg a rendezetlen a bőr és nyálkahártya alsóbb rétegeiben található.

18: Harántcsíkolt izom ( vázizom ) és kontrakciójának folyamata.

Izomrostokból áll, ezek igen nagy, megnyúlt, sokmagvú izomsejtek egységei. Fő

alkotórészei az izomfibrillumok, amelyek összehúzódásra képes citoszkeletális
fehérjékből tevődnek össze. Szakaszos felépítésű (szarkomérek), ezeket Z-vonalak
határolják. A Z-vonalak között számos más vonal is található (aktin, miozin, troponin,
tropomiozin).
Összehúzódás úgy jön létre, hogy az aktin miozinhoz kötődik és csúszó mozgással a
szarkomér közepe felé mozdulnak, ezáltal az megrövidül. Elernyedéskor az ellenkező
irányban történik a mozgás. Energiaigényes művelet.

19: Ismertesse a csontok összeköttetéseit!

 Megkülönböztetünk folyamatos és megszakított összeköttetéseket.
A folyamatos összeköttetésekben a két csontot tömör szövet köti össze.
1. porcos összeköttetés: csontok között porcszövet; Pl.: szeméremcsontok között
2. kötőszövetes összeköttetés: csontok között tömött kötőszövet; Pl.: agykoponya
csontjai közötti varratos összeköttetés
A megszakított összeköttetések sokféle mozgást engednek meg. A csontfelszíneket itt
porc borítja.

20: Jellemezze a szívizmot!

Különálló izomsejtek alkotják, melyek gyakran elágazódnak, kapcsolódnak egymáshoz.

Gazdagon erezett, a kapillárisok az izomsejtek között futnak =>kielégítő O 2 ellátás.
Egyetlen nagy szervet alkot, ez a szív. Nem igényel külön beidegzést, mert az
izomsejtek ritmusos akciós potenciálokat állítanak elő. Mégis gazdagon behálózzák
idegrostok. Belső felszínén jellegzetes izmok: kamra =>papilláris izom; pitvar
=>fésűizom.

21: Ízület felépítése. Mik biztosítják az ízületek stabilitását?

A porccal borított csontfelszíneket ízületi üreg választja el egymástól. A csontvégek

közül a domború és rendszerint nagyobb csontdarab az ízületi fej, a homorú az ízvápa.
Az ízületet ízületi tok veszi körül, amely izolálja az ízületet és a csontokhoz rögzül.
Néhol ízületi szalagok erősítik az ízületet. Az ízületi üreg belső felszínén erekkel átszőtt
membrán van, ami az ízületi folyadékot termeli. Egyes ízületekben lehetnek rostporcos
korongok és betétek is. Valamit az ízületek körül membránt tartalmazó tömlőcskék
fordulhatnak elő, ezek elősegítik az akadálytalan mozgatást.

22: Ízületi porcfelszínek táplálása.

Az O2, CO2 és az anyagcseréhez szükséges anyagok a porc keménységét adó

fehérjehálón jutnak be, az ízületi folyadékkal áramolva jutnak be, és ki anyagok a
szövetből.

23: Ízületi típusok és mozgás-tengelyek.

1. Feszes ízületek: Tényleges mozgásra nem alkalmasak, mert ízületi felszíneik

szabálytalanok, de ezek az ízületek is hozzájárulnak a test rugalmasságához.
Pl.: keresztcsont és csípőcsont közti ízület
2. Egytengelyű ízületek: Csak egy lehetséges tengelyük van. Ilyen a könyökízület
(görgő csigához hasonló fej), és a térdízület (hengerhez hasonló fej).
3. Kéttengelyű ízületek: A tojásízület (kézcsukló ízülete) és a nyeregízület
hüvelykujj ízülete) tartozik ide. Egy rövidebb és egy hosszabb tengely mentén
képesek elmozdulni.
 4. Soktengelyű ízületek: A fej gömb alakú, a vápa pedig annak lenyomata. Sokrétű
mozgásra képesek, szabad ízületnek is nevezik. Az emberi testben 2 szabad
ízületpár van: a vállízület és a csípőízület (stabilabb felépítésű).

Az ízületek mozgásai: hajlítás, feszítés, forgás, távolítás közelítés.

24: Hámszövetek! (Tk. 25.)

Jól záró szövetek, külső és belső felszíneket borítanak, szekréciós tevékenységet

folytatnak. A hámok alatt rendszerint kötőszövet van, és a két szövetet alaphártya
választja el egymástól. Részt vesznek az immunológiai védekezésben is. Néhány
hámszövet speciális funkciót lát el.
1. Fedőhámok
2. Mirigyhámok
3. Érzékhámok
4. Pigmethámok

25: Mik az idegszövet alkotó elemei? (Tk.37.)

A szövet idegsejteket, gliasejteket és ereket tartalmaz. Az idegsejtek (neuronok) nem

képesek osztódásra, nyúlványokkal rendelkeznek. Sok dentrit és mindig csak egy axon.
A nyúlványok közötti összeköttetéseket szinapszisnak nevezzük, ami sejtközötti
kapcsolat (junkció). Az idegsejtek és nyúlványaik alkotják a központi idegrendszer
szürkeállományát.
A gliasejtekből az idegrendszer minden részében több van, mint idegsejtből. Kisebbek
mint az idegsejtek, de képesek osztódásra 3 féle gliasejt van: asztrocita,
oligodendrocita, mikroglia. A gliasejtek és az axonok egy része alkotja az agy és a
gerincvelő fehérállományát.
Gazdag vérellátással rendelkezik. Az agy és gerincvelő felszínén nagyméretű erek, a
szövet belsejében kis méretű erek és kapillárisok vannak. Ezek fala igen jól zár, az
anyagok transzportja szigorúan ellenőrzött (vér-agy-gát).

C kérdéscsoport
1. Határozza meg a külső gázcserét, belső gázcserét. Mely fizikai törvényen alapul a gázcsere?
(O2 és CO2 szállítása, O2 és szénmonoxid kötődése a hemoglobinhoz. A gázcsere
legfontosabb enzime.
A külső gázcsere:
A gázcsere az oxigénnek a tüdőből a vérbe való áramlását és a szén-dioxid ellenkező irányú
áramlását jelenti (a vérből a tüdőbe), hogy aztán
távozhasson
A gázcsere folyamata a léghólyagocskákban zajlik
le.
Diffúzió = olyan anyagáramlás, ahol a nagyobb
sűrűségű terület felől a kisebb sűrűségű felé
áramlanak az anyagi részecskék.
Az oxigén és szén-dioxid molekulák kicsik, így a hólyagocskákat körülvevő hajszálerek egy hámrétegű
falán át tudnak jutni (kicserélődnek).
A gázcserét hajtó fizikai erő: parciális (=részleges) nyomáskülönbség.
A hemoglobin 4 vas iont tartalmaz (a 4 db. porfirin vázban) így négy
O2–t tud lekötni
A CO2 is így tud hozzákapcsolódni a hemoglobinhoz.

A folyamatot segítő enzim: szénsav-anhidráz (az szén-dioxid vízben,

így a vérben való oldását segíti)

A belső gázcsere
A belső légzés a test szöveteiben elágazó kapilláris érhálózat és a szövetek sejtjei közötti gázcsere. A
vér és a szövetnedv közti gázcsere, a külső légzéssel azonos módon, a diffúzió törvénye alapján megy
végbe. Az oxigén nyomása a szövetekben alacsony, mert a sejtek oxidációs folyamataiban
elhasználódik. Ennek következtében az oxihemoglobin, hemoglobinra és oxigénre bomlik, az oxigén
a vérplazmába, majd a szövetekbe jut. A szén-dioxid viszont a szövetekből a
vérbe kerül, mert ott a nyomása kisebb, mint a szövetekben.
A CO2 részben a hemoglobinhoz kötve, részben pedig oldott állapotban, a
vérkeringés útján jut a légzőszervbe, ahonnan a külső légzésnél leírtak alapján
távozik. A széndioxid vízben oldódását a vérben megtalálható szénsav-
anhidráz enzim gyorsítja fel.

Ez a folyamat így írható fel: CO2 + H2O + enzim → H2CO3

2. Határozza meg a következőket és normális értékeiket:

Kilégzési tartlék: az a levegőmennyiség, amit maximális kilégtéssel lehet kifújni (normál kilégzést
követő erőltetett kilégzés). Normál értéke: 1000 ml
Belégzési tartalék: az a levegőmennyiség, amelyet maximális belégzéssel lehet bejuttatni a tüdőbe
(normál belégzést követő erőltetett belégzés). Normál értéke: 3000 ml
Holt tér: jegyzetből!!!
Vitál kapacitás: maximális belégzés után maximális kilégzés. Normál értéke: 4600 ml
Teljes tüdőkapacitás: az a levegőmennyiség, amelyet a tüdő maximális belégzés után tartalmaz
(tartaléktérfogatokkal együtt). Normál értéke: 5800 ml
Rezidurális levegő: az a levegőmennyiség, ami a maximális kilégzés után a tüdőben marad. Normál
értéke 1200 ml. Ez a mennyiség állandóan jelen van (persze cserélődik) a tüdőben, megakadályozza a
tüdő összeesését, és az O2 és CO2 parciális nyomásának drasztikus változását.

3. A gége porcai:
  a gégét a gégeporc fedi:
 nyeléskor ráborul a gége bemeneti nyílására, így megakadályozza a táplálék
bejutását a légcsatornába
 a porcok vázat alkotnak, ezeket a nyak felszínén ki lehet tapintani
 a porcokat szalagok és izületek kötik össze
 A legnagyobb a pajzsporc = „ádámcsutka”  széles szalaggal rögzül a nyelvcsonthoz
 alatta a gyűrűporc izülettel kapcsolódik hozzá, melyhez 2 kannaporc kapcsolódik 
hangszalag rögzítése, hangrés kialakítása
 ez alatt elkezdődik a légcső

4. A légzés szervrendszerének anatómiája

A légzés funkciója:
 oxigénellátás, hő leadás
 gázcsere (O2 és CO2 kicserélődése)
 külső légzés: tüdő léghólyagjai és a vér között
 belső légzés: vér és szövetek között
 biológiai oxidáció = biokémiai folyamatok
 (glükóz + oxigén  energia =ATP)
A légzés szervrendszere:
 Felső légutak
 Orrüreg, szájüreg
 Garat
 Gége
 Légcső (trachea)
 Alsó légutak
 főhörgők (C alakú porc)
 hörgők (porcdarabok, kevés simaizom)
 hörgőcskék (csak simaizom)
 légvezetékek és léghólyagocskák (alveolusok): csak itt folyik gázcsere
 mellhártya: a tüdőt borító fal és a mellkasfali lemez közötti folyadék
A légzés mechanizmusa:
 Belégzés:
a rekesz és a bordaközi izmok összehúzódnak  a mellüreg tágul  csökken a nyomás a
mellkasban  a tüdő tágul
 Kilégzés:
a rekesz és a bordaközi izmok elernyednek  a mellüreg összehúzódik  nő a nyomás a
mellkasban  a levegő kiáramlik
aktív izomösszehúzódás csak kilégzéshez kell.

5. Mellkasi szervek elhelyezkedése, egymáshoz való viszonya. (irányok értelmezése: mintha

magadat néznéd)
A két tüdő által közrefogott üreg a gátorüreg.
Elől, alul van a szív, körülötte a szívburok, felette a csecsemőmirigy
maradványa és a nagy erek.
Hátul: nyelőcső, mellkasi aorta, fő nyirokvezeték, vegetatív dúclánc és
idegek.
A mellkasfal és a tüdő közti mellhártya zárt, kevés folyadék van benne.
Rekeszizom: a tüdők alatt helyezkedik el, alatta jobbról a máj, kissé balra a
gyomor, mel yből a patkóbél lép ki
A hasnyálmirigy
a gyomor mögött
van.

A lép a
gyomortól balra.

Az epehólyag a
patkóbél és a
hasnyálmirigy
melett van
közvetlenül.

A vese a háti részen

található a tüdő
alsó részénél.

6. Gége izmai, a gégeizmok beidegződése.

A gégeizmok a gégeporcokon erednek. Vannak külső és belső izmok is.
A gége bizonyos izmainak működésa által valósul meg a gége bemeneti nyílásásnak nyitása és zárása
(gégefedő). A gégeizmok működése befolyásolja a hangrés tágságát és a hangszalagok feszülését,
ami a hangerősség és a hangmagasság változásaiban nyilvánul meg. Beidegzése a perifériás
idegrendszeren keresztül történik  10. és 11. agyideg.

7. Tüdőhólyagok anatómiája, funkciói:

A tüdő légzősejtjei a léghólyagocskák, az ún. alveolusok (labdaszerű, vékonyfalú, melyet légzőhám
borít → O2 és CO2 kicserélődése). Az alveoláris hámsejtek, a lamina basalis (hámsejtek terméke) és
az endothel sejtsor együttesen alkotja a vér-levegő gátat, amelyen keresztül történik a gázok
kicserélődése. Az alveolaris hámsejtek első típusa alkotja a vér-levegő gátat, a második típusú sejtek
a surfactant nevű anyagot termelik (ez vonja be az alvelusok felületét, csökkentik rajta a felületi
feszültséget, termelése a terhesség 7. hónapjában kezdődik.
Az alveoláris makrofágok a tüdő fagocitáló sejtjei, és az alveolusokba kerülő idegen anyagokat vagy
vörösvértesteket kebelezik be.
Az alveolusok fala rugalmas rostokat és fibroblastokat is tartalmaz.
az alveolusok gyulladása = tüdőgyulladás.

8. Jellemezze a légutak különböző szakaszainak hámborítását!

Szájüreg, nyelőcső: többrétegű el nem szarusodó laphám (nagyobb mechanikai védelem, stabilitás)
Nyelv: felső felszín: többrétegű laphám → papillákat képez: mechanikai funkció + spec. érzékszerve:
ízlelőbimbó
Orrüreg: érzékhám (szagló) → kémiai, mechanikai jelek érzékelése (általában csillókkal). Az
ingerületet a KIDR-be vezetik.
Gége: nyálkahártya, amit csillós hengerhám fed
kivéve a hangredő, amit többrétegű laphám fed
nyálkahártyában mirigyek, melyek a gége tisztulását segítik elő
Tüdőhólyagocskák: többrétegű laphám

9. Ismertesse a mucociliaris védekezést!

"mucociliáris rendszer": a légutak belsejét olyan (csillós) hámsejtek borítják, melyek felületén apró,
mikroszkopikus szőrszálakhoz hasonló képletek vannak, amelyek összehangolt módon a külvilág felé
hajtják a felületükön lévő vékony nyálkaréteget.

10. Nyomásviszony a mellüregben. Mely funkcióban van jelentősége?

A tüdő külső felszínét a mellhártya, a mellkas belső felszínét a pleuralemez borítja.
A két réteg között van egy nagyon vékony tér (interpleurális tér), ami egy milliliter savós folyadékot
tartalmazó rés. A térben negatív nyomás uralkodik. Ennek értéke légzés közben változik: belégzéskor
csökken (még negatívabb lesz), belégzéskor nő, megközelíti a külső légnyomást.
A negatív nyomás az az erő, ami kifeszített állapotban tartja a tüdőt → a tüdő rugalmassági erejének
mértéke.

11. Köhögés, tüsszentés reflexe.

Köhögés:
 Nyúltvelői védőreflex (nyúltagyi mirigyek akarattól függetlenül váltanak ki köhögést. Az
efferens (odavivő, odavezető) szár a légzőizmokat mozgósítja. A hangrés, a gégefedő záródik.
 A többi szerv elnyomására a záródott hangrés és gégefedő hirtelen kinyílik, a levegő nagy
nyomással kiáramlik
 Receptorok: a gége és a légutak nyálkahártyájában.
 50-120 m/s sebességgel távozik a levegő.
 A köhögés nem betegség, hanem annak kísérő tünete. A légutak megtisztítására szolgál.
 Hasznos lehet, mivel sokféle formában mutatkozhat, és jellege elárulja, hogy milyen
megbetegedésről van szó.
  Nedves vagy száraz köhögés annak függvényében, hogy távozik-e közben váladék vagy sem.
(száraz = fájdalmas, rövid kilégzések, rekedtes hang)
 A reflexet a légzőközpontok hangolják össze.

Tüsszentés:
 Védekező légúti reflex.
 Az orr nyálkahártyájában, szagló vagy más idegvégződésekbe jutó vegyi (idegen) anyagok
idézik elő.
 Orrüregben, melléküregekben váladék termelődik.
 Erőteljes belégzéssel kezdődik majd záródik a lágyszájpad, szétnyílnak az ajkak, a légutakban
felgyülemlett levegő hirtelen kiszabadul.

12. Hangképzés modulátorai és rezonátorai.

Hangképzés szerve (a gégében található): jobb és bal oldali hangszalag és a köztük lévő hangrés.
Hangképzés: hangszalagok megfeszülése, közelítése, távolítása a gégeizmok segítségével. (hangszín,
hangmagasság változtatása)
Hang: hangszalagok rezgésével jön létre levegő kifújásával illetve a hangrésen való áthaladásával.
Hangképzésben résztvevő szervek: garat, szájüreg, orrüreg (ezek teszi egyedivé a hangot)
Artikuláció: főleg a nyelv, a lágyszájpad és az ajkak feladata
A bolygóideg sérülésekor a hangredők bénulnak és a hangrés nem nyílik ki.

13. Ismertesse a légző izmokat, a légzés szakaszait figyelembe véve a légző izmok működését.
Melyek a belégzési segédizmok?
Belégzőizmok:
 legfontosabbak: külső bordaközi izmok (belégzéskor felemelik a bordákat, a szegycsontot
előre nyomja és megnő a mellkas nyílirányú átmérője) és a rekeszizom (kontrakciókor
megfeszül és leereszkedik, ezáltal megnöveli a mellkas hosszanti átmérőjét.
 A rekeszizom 1 cm-es leereszkedése kb. 250 ml-rel növeli a mellkas térfogatát.
Kilégzőizmok:
 belégzőizmok elernyednek (passzív folyamat) → mellkas térfogata csökken → interpleurális
tér nyomása nő → tüdő összeesik
 Kilégzőizmok: belső bordaközi izmok + hasizom

14. Légzés természetes ingere. Hol találhatók a légző központok? Milyen hatások befolyásolják
a légzés szabályozását?
 CO2 magas koncentrációja a vérben szükségessé
teszi az O2 felvételt → légzés
 A légző mozgásokat a központi idegrendszer
légzőközpontja irányítja, melyre a vér oxigén- és
szén-dioxid tartalma van hatással. A
légzőközpont az agyon belül a hídban és a
nyúltvelőben helyezkedik el.

15. Légzésszám változása az életkorral.

A normál légzésszám percenként 16-20.
Csecsemőknél ez magasabb, a kor előrehaladtával egyre csökken. Fokozott fizikai igénybevételnél a
légzésszám megnő.

D kérdéscsoport
 1. Vér összetétele
A vér folyékony kötőszöv., 56%-ban vérplazmából és 46%-ban a benne úszó alakos elemekből áll.

Vérplazma:

- vizes oldat (90% víz)

- 10%-ban kis- és nagy molekulájú anyagokat tartalmaz:

- Kisméretű molekulák: szénhidrátok, aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, hormonok, vérgázok

ionok: Na+, K+, Ca++, Cl-, HCO3-

- Nagyméretű molekulák: plazmafehérjék (albumin, alfa-, béta-, gamma-globulinok és fibrinogén)

Alakos elemek a vörös csontvelőben képződnek

Vörösvérsejtek: 4-5 millió/mm3

- fejlődésük során elveszítik sejtmagját, korong alakú

- hemoglobin  vastartalmú fehérje, az O2-t, CO2-t és CO-t köti meg

- élettartam: 100- 120 nap (lép, máj bontja)

- meghatározza a vércsoportot

Fehérvérsejtek: 6-8 ezer/mm3

- belső védekezés (endocitózis, antitestes)

- gyulladásos folyamatok során nagy számban vándorolnak ki a perifériás laza kötőszövetekbe és

részt vesznek különböző immunfolyamatokban

- élettartam: 7-14 nap

- granulociták, limfociták (T és B), monociták (legnagyobb méretű)

Vérlemezkék: 150-300 ezer/mm3

- véralvadás

- élettartam: 8-9 nap

- nem igazi sejtek, hanem apró, lapos korong alakú plazmamembránnal borított testecskék

2. Miért viszonylagos az érpálya „zártsága”, „nyitottsága”?

Mert a fehérjék és más anyagok (kivéve a vörös vértest és a vérlemezkék – ezek csak vérzéskor) át
tudnak jutni rajta aktív és passzív transzporttal.
 3. Miként biztosított a vér áramlása verőerekben, hajszálerekben és visszerekben
- Az érpályában keringő vérre nem érvényesek az áramlási törvények (az erek nem merev csövek,
hanem izmosak és rugalmasak).

- A vérnek az erekben történő állandó keringését a szív, ill. a szívizom ritmikus összehúzódásai teszik
lehetővé. Váltakozó telítődésével és kiürülésével, valamint a szájadékait szelepszerűen elzáró
billentyűk segítségével a vért szivattyú módjára továbbítja.

- A szív egy hosszanti választófallal jobb és bal szívfélre van osztva, mindkettő szívfél pitvarokból és
kamrákból áll.  A vérkeringés biztosításában a kamráknak van a legfontosabb szerepük.

- Minden szívösszehúzüdás alkalmával kb. 70 ml vér távozik a bal kamrából az aortába, és kb.
ugyanennyi a jobb kamrából a tüdőartériába.

- Az erekben folyamatos szűkülés-tágulás hajtja a vért (főverőér 50 m/s)

- A vért a zsebes billentyűk nem engedik visszafolyni.

- A vérkeringés szabályozásában 3 tényező vesz részt:

Autoreguláció: a vérellátást a szövetek különböző O2 igénye határozza meg

Idegi szabályozás: szimpatikus idegrendszer hatása az érfalak szűkülésében nyilvánul meg

Humorális szabályozás: legfontosabbak a hormonok, főleg az adrenalin (verőerek szűkülete)

4. Szív anatómiája
- A szív a vérkeringés központi szerve

3 réteg:

- pericardium: 2 réteg savós hártya borítja kívülről, köztük kevés folyadék  szív felszínét nedvesen
tartja, összehúzódást megkönnyíti

- myocardium: középső izomréteg

- endocardium: szívbelhártya; fénylő, vékony réteg

- 4 üreg  a bal pitvart és a bal kamrát, és jobb pitvart és a jobb kamrát billentyűk választják el
egymástól  meghatározzák a véráramlás irányát

- a bal és jobb oldalt a szívsövény választja el egymástól  ezen kifejlett korban nincs rés

- 2 vérkör: kisvérkör(tüdővérkör) és nagyvérkör (testvérkör)

- bal kamra fala a legvastagabb

 5. Kis vérkör (tüdővérkör)
CO2 dús vér  jobb kamra  összehúzódik  pitvar-kamrai billentyű bezáródik+tüdőartéria kezdeti
szakaszán levő billentyűk kinyílnak  tüdőartéria  bal és jobb tüdőartéria tüdő  kisebb
artériák kapillárisokra ágaznak szét  körülveszik a léghólyagokat  végbe megy a gázcsere  O2
dús vér  venulák  tüdővénák (4 db)  bal pitvar ( pitvar-kamrai billentyűk kinyílnak  bal
kamra)

6. Nagy vérkör (testvérkör)

O2 dús vér  bal szívkamra (legvastagabb fal)  összehúzódik  pitvar-kamrai billentyű
bezáródik+kivezető artéria kezdetén levő billentyűk kinyílnak  aorta (testartéria kezdeti szakasza)
 testartériák  kapillárisok  vér és a sejtek közötti anyagcsere  testvénák  CO2 dús vér 
jobb szívpitvar ( kinyílik a pitvar-kamrai billentyű  vér a jobb kamrába kerül, és indul a kis vérkör)

7. Hasonlítsa össze a verőerek, visszerek, hajszálerek falát. Melyik érfajtában találhatók a

billentyűk, mi a funkciójuk?
Verőerek/artériák
1. Egyrétegű laphám (endothel
sejtek)
2. Rugalmas belső kötőszövet
3. Vastagabb simaizomréteg
4. Vékonyabb külső kötőszövet
Tüdőartéria, testartéria kezdeténél
billentyűk
Billentyűk funkciója: a vér ellenkező irányba való visszajutását
akadályozzák meg
Visszerek/vénák
1. Egyrétegű laphám (endothel
sejtek)
2. Tágulékony belső kötőszövet
3. Vékonyabb simaizomréteg
4. Vastagabb külső kötőszövet
Billentyűk: belső réteg szövetei
alkotják (végtagok vénáiban)
Hajszálerek
Valódi kapilláris: egyrétegű
laphám (endothel sejtek) + vékony
kötőszöveti hártya
AV-kapillárisok (arterio-venozus):
endhotel sejtek + vékony
kötőszöveti hártya + izomsejtek
legkisebb artériákból közvetlenül a
kisebb vénákba juttatják vért
Endhotel sejtek pórusokat
tartalmaznak  transzport
folyamatok könnyítése

8. A szív saját ingerképző, ingervezető rendszere

A szív önálló belső elektromos ingerképző- és ingervezető rendszerrel rendelkezik, amely módosult
szívizomsejtekből áll.

Az ingerképző és ingervezető rendszer a myocardiumban jól látható anatómia strukturákat hoz létre.

1. szinuszcsomó: jobb pitvar falában

2. atrioventrikuláris csomó: pitvarok közötti sövényben

3. His-köteg: átfúrja a pitvarokat és kamrákat elválasztó rostos gyűrűt, és átvezeti az ingerületet a

pitvari izomzatról a kamrák izomzatára

4. Tawara-szárak: kamraközti sövény endocardiuma alatt halad balra és jobbra is, beidegzik az egész
kamraizomzatot
Ezeket a speciális ingerképző sejteket sejtkapcsoló struktúrák kötik össze a munkaizomsejtekkel,
lehetővé téve, hogy az ingerület mindenhova eljusson.

9. Receptorok az erekben
- főverőérben baroreceporok (nyomásérzékelő)

- érpályában speciális receptorok: α1, α2, β1, β2

- Az erek simaizom rétege gazdag noradrenalin transzmittert tartalmazó szinaptikus idegrostokkal.

(Noradrenalin felszabadul  simaizmok kontrakciója  szűkül az erek belső csatornája)

- Kolinerg (acetilkolinnal működő) értágító beidegződést is kapnak az erek.

10. Nyirokrendszer – védekező szervrendszerünk – anatómiája.

A nyirokszervek közé tartozik a csecsemőmirigy, lép, mandulák, bélfalban lévő nyiroktüszők,
nyirokcsomók.

Csecsemőmirigy (thymus):

- a szegycsont mögött helyezkedik el a mellkas felső részében

- lebenyekre oszlik, melyek T-limfocitákat, ereket, hámsejteket és retikuláris kötőszövetet

tartalmaznak

- a csontvelőben keletkező limfocitaősssejtek a csecsemőmirigyben differenciálódnak T-limfocitákká

 elhagyják a csecsemőmirigyet, és a lépben, nyirokcsomókban, nyiroktüszőkben telepednek meg
(T-limfociták a sejtes immunválasz kialakításáért felelősek, maguk pusztítják el az idegen sejteket)

- pubertás környékén működése megszűnik, a nyirokszövet eltűnik, és a helyét zsírszövet veszi át

Lép:

- hasüreg felső részében helyezkedik el

- óriási vérkeringéssel rendelkezik

- egyik feladata a hemoglobin anyagcseréjében való részvétel (az elöregedett vörösvértestek a

lépben elpusztulnak  belőlük felszabaduló hemoglobin komponensek a májba jutnak  újra
felhasználódnak)

- T és B-limfocitákat egyaránt tartalmaz. A vérben keringő baktériumok és idegen anyagok a lépben

váltanak ki immunválaszt

Mandulák:

- garatban találhatók, és védik a szerveket az orrüregen és szájüregen át behatoló kórokozókkal

szemben
- limfociták százezreit tartalmazzák

Nyiroktüszők:

- nyirokszervek elemi egységei, nyiroksejtek apró, kerek halmazai

- limfociták, makrofágok és antigén prezentáló sejtek vannak benne

- a limfociták itt találkoznak az antigénekkel és osztódások sorozata után plazmasejtekké alakulnak (a

plazmasejtek specifikus antitesteket termelnek = immunoglobulinok)

- humorális immunválasz: a plazmasejtek kialakulásának folyamata, mely a nyiroktüszőben történik

- plazmasejtek nagy mennyiségű antitestet termelnek

Nyirokcsomók:

- bab alakú, néhány mm nagyságú sejtszervecskék

- limfocitákból, makrofágokból és kötőszöveti sejtekből állnak

A nyirokszervek részt vesznek a nyirokkeringésben is. A nyirokkeringés összeköti a periféris

nyirokszerveket, és a nyirokfolyadék idegen anyagokat, fertőző ágenseket szállít a nyirokszervekbe. A
nyirokkeringés és a nyirokerek ily módon szintén az immunrendszerhez tartoznak.

Nyirokerek:

- A nyirokerek az anyagcsere utáni szövetekben maradt folyadékot és a bennük lévő oldott

molekulákat veszik fel, és a véráramlásnál lassabban a szív felé szállítják. Áramlását a szövetek
mozgása (pl.: izommozgás) és a központi vénákban uralkodó – szöveti nyomásnál alacsonyabb –
nyomás teszi lehetővé.

- A nyirokkeringés a nyirokkapillárisokkal kezdődik, majd egyre nagyobb nyirokerekből áll.

- A nyirokerek fala igen vékony, az áramlást a bennük lévő finom billentyűk szabályozzák.

- A nagy nyirokértörzsek a mellüregben alakulnak ki, és a nyirok a vénákba és a szívbe kerül.

- A nyirokerek nyirokcsomókba ömlenek, hogy az átszűrt nyirokfolyadék, újra nyirokerekbe távozzon.

A nyirokcsomók kiszűrik a kórokozókat és az idegen anyagokat.

11. Jellemezze a szívburkot, mellhártyát, hashártyát. Mik a funkcióik?

Szívburok (Pericardium):

A szívet 2 réteg savós hártya borítja kívülről, köztük kevés folyadék  biztosítja az egymás felé
tekintő felszínek súrlódásmentes elcsúszását, a szív felszínét nedvesen tartja, összehúzódást
megkönnyíti

Két lemeze van:

- fali lemez: a tulajdonképpeni szívburkot képezi, ami a szívből kilépő nagyerek kezdeti részét is
magába foglalja

- zsigeri lemeze: összenőve a szívizomzattal, az epicardiumot alkotja

Mellhártya:

Fénylő, savós hártya

Páros képződmény, a két tüdő számára külön-külön zsákot képez

Két lemeze van:

- fali lemez: a mellüreg falát borítja, és aszerint, hogy mit borít, három része van:

1. pleura costalis (a bordákat borítja)

2. pleura diaphragmatica ( a rekeszizmot borítja)

3. pleura mediastinalis (a mellüreget légmentesen jobb és bal félre osztják)

- zsigeri lemeze szorosan összenőtt a tüdők felszínével

A fali és zsigeri lemezek között van a mellürege (cavum pleura): benne kevés savós folyadék, mely a
tüdők mozgását megkönnyíti.

A fali lemez a tüdőgyökerek körül hajlik át a zsigeri lemezbe.

öblök (sínusok): ahol a fali lemez egyes részei átmennek egymásba

sinus phrenicocostalis: a pleuraüreg (mellüreg) legmélyebb pontja a bordákat és a rekeszt fedő

pleuralemezek egymásb való átmeneténél található, mely a hónaljban terjed a legmélyebbre.
Belégzéskor ez a sinus megnyílik, mivel a rekeszizom kupolája lesüllyed.

Hashártya:

Savós hártya

tápanyagfelszívás

- fali lemez: a hasfal belső felszínét és a rekesz hasüregi felszínét borítja

- zsigeri lemez: a hasüregi szervek egy részét borítja

- hashátya üreg: a lemezek között létrejövő kevés folyadékot tartalmazó üreg

12. Portális keringés

- A hasüregben lévő emésztőszervek vérét külön vénás rendszer gyűjti össze: ezek a vénák a hasüregi
portális keringést alakítják ki.

- A portális rendszer két kapilláris hálózatott képez:

1. a májkapun belép a máj saját verőere (csak a májszövet táplálására szolgál), kapillárishálózatot
képez, majd a kapillárisokból vénák lesznek, amik már a májkapu véna rendszeréhez tartoznak

2. a májkapu véna más szervek vérét viszi a májba, a kapuvisszér újra kapillárisokra ágazik, átadják a
májsejteknek a felszívott tápanyagokat és átveszik a májból a feldolgozott anyagokat (fehérje,
vitaminok, stb), majd ismét egyre nagyobb ereket alkot  a máj vénái az anyagokat a szívbe
juttatják, ahonnan a test különböző szöveteibe kerülnek.

13. Kettős keringésű/vérellátású szerveink

- Tüdő:. A nagyvérkörből kap vért az arteriae bronchiales (hörgőverőer) révén, de ez a vérmennyiség
csekély – a perctérfogatnak csak 1-2%-a. A tüdő vérellátásának jelentős része a pulmonalis
rendszerből származik.

- Májnak: Funkcionális ere a verőceér (70-90%), tápláló ere a májartéria (10-30%). A vénás elvezetés
közös, négy véna hepatica (gyomor, vékonybél, vastagbél, lép) ömlik a vena cava inferiorba. (A
májon átáramló vérmennyiség nagyobb volumenét ugyanis a májkapugyűjtőér szállítja, mintegy 70-
90%-ban, míg az májverőér 10-30%-ot szállít a máj fele.)

- Vannak kettős vérellátású szövetek - például a tüdőszövet és az agy egyes területei is ennek
tekinthetők -, ahol az ellátó artéria teljes elzáródása csak részleges karosodással jár, mert
máshonnan odafutó erek részleges vérellátást biztosítva megakadályozzak az adott szöveti terület
teljes pusztulását.

14. Fej, felső végtag gyűjtő erei

Vena cava superior: fej, nyak, felső végtag és mellkasfal vénás vére szedődik össze.

15. Alsó végtag, medence, has, mellkas gyűjtő erei

Vena cava inferior: hasüreg, kismedence és alsó végtag vénás vérét szedik össze.

16. Hajszálerek funkciói, különös tekintettel az endothel működéseire.

- A kapillárisok a legkisebb véredények, amelyek az anyagok cseréjét biztosítják a vér és a szövetek
közt, csak mikroszkóppal láthatók.

- Egyetlen endothelsejt réteg alkotja a kapillárisokat. Az endothelsejtek szubmikroszkópikus

nyílásokat tartalmazhatnak, melyek a transzportfolyamatokat könnyítik.

17. Főverőér fejre és felső végtagra futó ágai.

- A főverőér az aorta, a szív bal kamrájából indul és oxigenizált vért szállít.
- Első szakasza a felszálló aorta (aorta ascendens), amely felfelé halad a mellkasban a szegycsont
mögött, kb. 5 cm hosszú. Kezdeti szakaszából erednek a szív koszorúserei. Koszorúserekből kettő
van, egyik a jobb szívfél artériája, másik a bal szívfelet látja el vérrel.

- A felszálló aorta hátrahajlik, felülről megkerüli a bal főhörgőt  aortaív. Az aortaívből ered a közös
fejverőér (a fej és nyak ellátása; 2 ágra oszlik: arteria carotis externa és interna) és a kulcscsont alatti
verőér (felső végtag, nyak, mellkas vérellátása; ága az arteria vertebralis – gerincvelőt, agytörzset,
kisagyat látja el). Az aortaív és a bal oldali tüdőartéria között vékony szalag található, mely a magzati
életben meglévő valódi artéria, a Botall-vezeték maradványa. Mivel a magzati életben nem folyik
gázcsere, nincs szüksége arra, hogy a vér áthaladjon a kisvérkörön. Ezért a Botall-vezeték a vért a
tüdőartériából közvetlenül az aortába juttatja.

18. Főverőér mellkasi, hasi, medencei ágai

- A főverőér az aorta, a szív bal kamrájából indul és oxigenizált vért szállít.

- A felszálló aorta hátrahajlik, felülről megkerüli a bal főhörgőt  aortaív. Az aortaívből ered a közös
fejverőér (a fej és nyak ellátása; 2 ágra oszlik: arteria carotis externa és interna), és a kulcscs. alatti
verőér (felső végtag, nyak, mellkas vérellátása; ága az arteria vertebralis – gerincvelőt, agytörzset,
kisagyat látja el).

- Az aorta következő szakasza a mellkasi aorta (mellkast és tüdőt táplálja)  hasi aorta
(emésztőrendszer szerveit, vesét, mellékvesét, lépet látja el)  4. ágyéki csigolya magasságában
kettéoszlik és kialakul a két közös csípőverőér  kismedence magasságában kettéoszlik külső és
belső csípőartériákra. A belső csípőartériának van egy ága, amely csak magzati korban funkcionál
(köldökartéria: köldökzsinórban haladnak a placentához és az elhasznált vért szállítják)

19. Nyirokmirigyek/nyirokcsomók, mandulák anatómiája, funkcióik

A nyirokcsomók testtájanként nagyobb csoportokat képeznek: hónaljban, lágyéki területen, nyakon,
a medencében, a hasüregben a belek mentén, a mellüregben a tüdőkapu közelében

Nyirokcsomók:

- bab alakú, néhány mm nagyságú sejtszervecskék

- limfocitákból, makrofágokból és kötőszöveti sejtekből állnak

- kívül kötőszövetes tok borítja őket

- belül nyiroksejtek százezreit tartalmazzák

Nyiroktüszők:

- nyiroksejtek apró, kerek halmazai

- limfociták, fagociták, és antigéneket prezentáló sejtek vannak benne

- a limfociták itt találkoznak az antigénekkel és osztódások sorozata után plazmasejtekké alakulnak (a
plazmasejtek specifikus antitesteket termelnek = immunoglobulinok)

- humorális immunválasz: antigének hatására a plazmasejtek kialakulás (nyiroktüszőben)

- plazmasejtek nagy mennyiségű antitestet termelnek

Mandulák:

- garatban találhatók, és védik a szerveket az orrüregen és szájüregen át behatoló kórokozókkal

szemben

- limfociták százezreit tartalmazzák

20. Ismertesse a vérplazma összetételét, fiziko-kélmiai tulajdonságait.

- folyékony alkotórésze a vérnek

- vizes oldat (90% víz)

- oldott formában ásványi anyagokat, nyomelemeket, különböző felépítésű és működésű fehérjéket

(pl.: alvadási fehérjék), enzimeket, energiaszolgáltató vegyületeket tartalmaz

- 10%-ban kis- és nagy molekulájú anyagokat tartalmaz:

- Kisméretű molekulák: szénhidrátok, aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, hormonok, vérgázok

ionok: Na+, K+, Ca++, Cl-, HCO3-

- Nagyméretű molekulák: plazmafehérjék (albumin, alfa-, béta-, gamma-globulinok és fibrinogén)

Alakos elemek a vörös csontvelőben képződnek

- élettanilag az érpályán belül a vér nem alvad meg, melyet három fő tényező befolyásol: az érfal
épsége, a vér áramlása és a vér összetétele

- Elektrokémiai reakciója enyhén lúgos. Az artériás vér pH=7, 40; vénás vér pH=7, 34-7, 36.

- Viszkozitása a víznek 3-5-szöröse

- Fajsúly: milyen arányban áll a vér és ugyanolyan mennyiségű, 4 C° hőmérsékletű víz súlya (véré:
1050-1060), elsősorban a vörösvértestek számától és a bennük megkötött Hemoglobin
mennyiségétől és a vérplazma fehérjetartalmától függ

21. Lép anatómiája, funkciói

- hasüreg felső részében helyezkedik el

- óriási vérkeringéssel rendelkezik

- egyik feladata a hemoglobin anyagcseréjében való részvétel (az elöregedett vörösvértestek a
lépben elpusztulnak  belőlük felszabaduló hemoglobin komponensek a májba jutnak  újra
felhasználódnak)

- T és B-limfocitákat egyaránt tartalmaz. A vérben keringő baktériumok és idegen anyagok a lépben

váltanak ki immunválaszt

22. Immunrendszerünk sejtjei

B-limfocita:

Humorális immunválasz: antigének hatására a plazmasejtek kialakulás (nyiroktüszőben) 

plazmasejtek nagy mennyiségű antitestet termelnek

1. Plazmasejt: ellenanyag termelés

2. Memóriasejt: immun-memória

T-limfocita:

Immunrendszer szabályozása

Sejtes immunválasz: maguk pusztítják el az idegen sejteket

1. Helper sejtek: B-limfociták differenciálódását serkentik

2. Szuppresszor sejtek: sejtes és humorális immunválasz szabályozása (megvédik a testet saját túlzott
védekezésének hatásaitól)

3. Citotoxikus sejtek: idegen sejtek elpusztítása

4. Memória sejtek: immun-memória

Természetes ölősejtek: A vírussal fertőzött sejtek és a tumorsejtek elpusztítása

Anitgén hordozó sejtek: Az idegen fehérjéket megemésztik és azok egyes részeit a limfocitáknak
fekmutatja

23. Vér alakos elemeinek funkciói

Alakos elemek a vörös csontvelőben képződnek

A vérsejtek ún. őssejtekből képződnek. A sejtek folyamatosan osztódnak, és az osztódás után

differenciálódnak. A differenciálódás során alakulnak ki a vérsejtekre jellemző tulajdonságok.

Vörösvérsejtek: 4-5 millió/mm3

- kb 4-5 nap az érési folyamat  fejlődésük során elveszítik sejtmagját  vörösvértest

- korong alakú
- hemoglobin  vastartalmú fehérje, az O2-t, CO2-t és CO-t köti meg

- élettartam: 100- 120 nap (lép, máj bontja le)

- meghatározza a vércsoportot

Fehérvérsejtek: 6-8 ezer/mm3

- belső védekezés (endocitózis, antitestes)

- gyulladásos folyamatok során nagy számban vándorolnak ki a perifériás laza kötőszövetekbe és

részt vesznek különböző immunfolyamatokban

- élettartam: 7-14 nap

- granulociták, limfociták (T és B), monociták (legnagyobb méretűek)

Vérlemezkék: 150-300 ezer/mm3

- véralvadás

- élettartam: 8-9 nap

- nem igazi sejtek, hanem apró, lapos korong alakú plazmamembránnal borított testecskék

- bennük granulumok találhatóak: véralvadásban nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaznak

24. Vérfehérjék funkciói

ALBUMINOK (tisztán aminosavból épülnek fel  egyszerű fehérjék): ozmotikus koncentrációt
fenntartja, epe- és zsírsav szállításban fontos szerep

GLOBULINOK (összetett fehérjék): szállító és védekező funkció

- A gamma-globulinok nagyrészt ellenanyagok (antitestek), ezért immunoglobulinnak is nevezik

- fibrinogén: véralvadás egyik fehérjéje, sebzés esetén oldhatatlan fibrinként csapódik ki a plazmából

25. Mit tartalmaz a nyirok? Nyirokkeringés fenntartása

- A nyirokerek az anyagcsere utáni szövetekben maradt folyadékot és a bennük lévő oldott
molekulákat veszik fel, és a véráramlásnál lassabban a szív felé szállítják. Áramlását a szövetek
mozgása (pl.: izommozgás) és a központi vénákban uralkodó – szöveti nyomásnál alacsonyabb –
nyomás teszi lehetővé.

- Bőségesen tartalmaz fehérjéket, zsírokat és más, az emésztésből származó termékeket.

- A folyadékban található: fehérvérsejtek, lymfociták  ellenanyagokat (antitesteket) termelnek, ha

a szervezetet fertőzés fenyegeti.
- A nyirokkeringés a nyirokkapillárisokkal kezdődik, majd egyre nagyobb nyirokerekből áll. A
nyirokerek fala igen vékony, az áramlást a bennük lévő finom billentyűk szabályozzák. A nagy
nyirokértörzsek a mellüregben alakulnak ki, és a nyirok a vénákba és a szívbe kerül.

- A negatív mellkasi nyomás gyorsítja a nyirok áramlását.

26. Hol található a keringés központja, mik befolyásolják működését?

- Az idegi szabályozás olyan módon megy végbe, hogy az idegrendszer hat az erek falának tágságára.

- a hipotalamuszban található a hőszabályozó központ  erek állapotát szabályozza

- A véredények simaizomrészét szinte teljes mértékben a szimpatikus idegrendszer látja el. A

szimpatikus idegrendszer hatása az érfalak szűkülésében nyilvánul meg. (hővesztés  izotermiás
állapot  összehúzódás) A vázizmok és a szív erei tágulnak csak.

Hatása azért jelentős, mert fizikai megerőltetés alkalmával a vázizmok és a szívizom vérellátása javul,
nagyobb a vérátáramlás.

- A paraszimpatikus idegrendszer szintén értágulatot okoz, de ez gyenge, gyakorlatilag

elhanyagolható hatás.

27. Különleges érpályák és funkcióik.

- A különleges erek a söntök. Ezek a verőerek és a visszerek közötti közvetlen összeköttetések. =
Kollateralis erek. Ha elhal egy ér, vagy leszűkül, (pl. érelmeszesedés) átveszik a szerepet.

- Kézen-lábon van egy - különleges ér: egy a sípcsont mellet, egy az orsócsont mellett. A tenyérbe
érve 2 ívet alkotnak.

- Az ereknek van még egy különleges típusa: ez a sinus, amelynek a falszerkezete hasonlít a
kapilláriséhoz, de lumene lényegesen tágabb mert 20-100 mikrométer között van.

- Az anasztomózis két ér közötti összeköttetés, mely fiziológiás és patológiás körülmények között

egyaránt fontos szerepet játszik. Fiziológiás szerepe elsősorban egyes területek vérellátásának
szabályozásában van. Kóros körülmények között az elzáródott ér által ellátott területre juttathat
kerülő úton vért de csökkentheti egy adott szerven átjutó vér mennyiségét is. Pl: májzsugorodás
esetén a vena portae és a vena cava rendszere közötti anasztomózisok működése.

- Különleges erek: köldökartéria (a magzatot összeköti a méhlepénnyel a köldökvéna), aorta (minden

ebből ágazik), fő visszér (alsó-fölső vena cava - amely összegyűjti a venás vért és vezeti a szívhez a
jobb pitvarba), májkapu véna (emésztőszervek felől tápanyagfeldolgozás - méregtelenítés), Carotis
(nyaki fő verőér), Botall-vezeték (a magzatban a tüdő összeesett állapotban van, így a kis vérkör nem
működik. Jobb kamrából a tüdőartériába megy a vér, onnan az aortába a Botall-vezetékbe (kikerüli a
tüdőt))
 28. Mennyi az ember vére, a vérnyomása, a szívkamrák lökettérfogata, a perctérfogata?
Vérmennyiség: férfiak: 5 l; nők: 4, 5 l vér

Vérnyomás: a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása; normál értéke felnőtt embernél 120/80
Hgmm (szisztolés: szív összehúzódásakor mérhető/diasztolés: szívverések közti szünetekben
mérhető)

Lökettérfogat: egy összehúzódás során pumpált vér

nyugalmi állapotban 70 ml a bal kamrából + 70 ml a jobb kamrából

Perctérfogat: az a vérmennyiség, amelyet a szív egy perc alatt kipumpál

nyugalmi állapotban ez kb. 5000 ml (70 összehúzódás - pulzus)

29. Immunrendszerünk „hadszínterei”.

A nyirokszervek az immunrendszer „főhadiszállásai”.

A kötőszövetek az ember immunrendszerének, vagyis a legtöbb gyulladásos folyamatnak a

helyszínei.

Kötőszövet pl. csont, porc, zsírszövet

30. A vér szerepe a homeosztázis fenntartásában.

(A belső környezet dinamikus állandósága és stabilitása alatt a megfelelő tápanyag-ellátottságot, a
légzési gázok szükséges mennyiségét és minőségét, a testfolyadékok megfelelő mennyiségét,
minőségét (térfogat, ionösszetétel, kémhatás, hőmérséklet, ozmotikus nyomás) és a védekező
módok meglétét, megfelelő működését értjük.)

- Állandó testhőmérsékletet biztosít, mert nagy része víz, amely hatalmas mennyiségű hőt tud
megkötni, anélkül, hogy a hőmérséklet változna.

Az állandó keringés során a vér ezt a hőt leadja, szétosztja a szövetek között, megakadályozva a
túlhevülést. Ebben a véredények is részt vesznek, oly módon, hogy megváltoztatják a
keresztmetszetüket (kitágulnak – összeszűkülnek).

- A vér szabályozza a szervezetben a só- és vízmennyiséget, azaz biztosítja a só-víz egyensúlyt.

- A hormonok szállításával sok szerv tevékenységét szabályozza: egyesek működését gátolja,

másokét serkenti.

E kérdéscsoport
1. Nyál összetétele, funkciói
 - Összetétele: amiláz (bontóenzim), víz, mucin, ionok, immunsejtek,
immunoglobulinok. Átlagosan 800.000 ml nyál termelődik naponta. pH-ja: 6,57
(savas).
- Funkciói: Nagy nyálmirigyekben (szájüreg belső felszínén található nyálkahártyán;
fültő-, álkapocs alatti, nyelv alatti) termelődik. Szerepe az emésztés szájüregben
történő szakaszában van (előemésztés).

2. Székelés reflexe, akaratlagos székletürítés, gastrocolicus és gastroanalis reflex

- A székelés reflexfolyamat, amely akaratlagosan is szabályozható. Központja a
gerincvelő ágyéki szakaszában, a receptorok a végbél falában vannak. A
felgyülemlő széklet feszíti a végbél falát – receptorokban ingerület keletkezik –
idegeken eljut a központba – válasz: végbél gyűrűs záróizmai elernyednek,
hasizmok összehúzódnak (tápcsatorna reflexei is részt vesznek).
- Akaratlagos mozgás: Ingerület a központból idegpályákon keresztül az agyba jut és
tudatosul. A kiinduló gátló ingerület megakadályozza a záróizmok elernyedését.
Nem veleszületett, 1-2. életév között alakul ki (szobatisztaságra szoktatás).
- Gastrocolicus: A vastagbélben nem fut végig perisztaltikus mozgás. Ha a
vékonybélből átjutó széklet és bélgázok nyomása meghaladja a 30 Hgmm-t a
vastagbélben, „tömegperisztaltika” alakul ki, ami a béltartalmat végighatja a
végbélig. Ezt a gyomor telítődése is elindíthatja.
- Gastroanalis: Ürítés – Ingere: béltartalom feszítő hatása. Központja a gerincvelő,
gátlás az agykéregben. Végrehajtó izmok: végbél izmai, hasizom, végbél záróizma,
külső záróizma (akaratlagos). Természetes kiváltója: Több, mint 50 Hgmm nyomás
uralkodik a bélben, a reflex feltétlen (veleszületett)

3. Epe termelése, összetétele, funkciói

- Termelése: Az epe a májban termelődik. pH-ja 7,5 - 8 (vízben oldott ionok miatt).
- Összetétele: nyák (bélfal védelme), epesav (zsírok emésztése), epefesték (bilirubin),
koleszterin, ionok, víz.
- A máj alsó felületén: epehólyag (tárolja a termelt epét, töményíti, a zsíros
béltartalomhoz hozzáüríti).
- Funkciói: Barnászöld sűrű folyadékot termel. Az epesavak előmozdítják a zsírok
emésztését (tripszinogén), így a zsírszemcsék felülete csökken. Az epefesték
bilirubinja a széklet színét adja. A folyadék az epehólyagban tárolódik és
töményedik, a patkóbélbe ürül. Az epehólyag fala és vezetéke simaizom, amely a
veg. idegek és hormonok hatására húzódik össze; az epe kiürülését idegi és
hormonális hatások szabályozzák.
- Oddi-záróizom: Simaizom, szabályozza az epe ürülését, a patkóbélbe történő
benyílása körül.

4. Gyomornedv elválasztás fázisai. Gyomor funkciói

- Gyomornedv elválasztás fázisai
 I. Kefalikus szakasz: Ha rágondolunk, meglátjuk az ételt, elindul a gyomornedv
elválasztása. Mire a falat leér a gyomrunkba, már van gyomornedv.
II. Gasztrikus szakasz: Táplálék ingerlése váltja ki.
III. Indesztriális szakasz: Gyomornedv elválasztását segítő ingerek.
- Stressz hatására is erős gyomornedv-elválasztás indul meg. A nyák
megakadályozza az aktivált gyomornedv általi önemésztődést. 2-3 liter termelődik
naponta.
- Gyomor funkciói: Emészti, raktározza, keveri (perisztalikus, lengő mozgás) és
adagolja a táplálékot további feldolgozásra. A sósav tartalmú gyomornedv és a
gyomor erőteljes izommozgása kezdi meg a táplálék alkotóelemeire való bontását.
A gyomornedv bontja: fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok, vitaminok,
ásv.anyagok, nyomelemek.

5. Gyomornedv összetétele, funkciói

- A gyomormirigy termeli a gyomornedvet, amely sósavat, emésztőenzimeket és
nyákot tartalmaz. A nyák megvédi a nyálkahártyát a sósav (2-3 pH) káros hatásától.
A gyomor sósava aktivizálja a pepszinogént.
- Fő enzime a pepszinogén (a gyomorban pepszinné alakul – savanyú közegben
működő fehérjebontó enzim). A gyomornedv kis mennyiségben zsír és szénhidrát
bontó enzimet is tartalmaz, valamint instrinsis faktort (B12 vitamin felszívása) és
gasztrint (hasnyál termelése, epe izomműködése).

6. Patkó-, éh-és csípőbél funkciói

- Minden részét nyálkahártya fedi, amin a bélbolyhok vannak (felszívják a
tápanyagokat, selymessé teszik és megnövelik a bél felszínét). Bolyhok felszínén
zsír- és szénhidrát bontó enzimek találhatóak, és enterocyták (felszívás). A
bélbolyhok között mirigyek (bélnedv-termelés – sikamlós bélfal; táplálék haladása).
- Patkóbél falában nagy számú Brunner-mirigy (lúgos váladék – a vékonybélbe
kerülő savanyú gyomortartalmat lúgosra változtatja. A patkóbélbe önti váladékát a
hasnyálmirigy és a máj.
- Az éhbélben nyiroktüszők is találhatóak (Peyer-féle plakkok). Az éh- és csípőbelet
teljesen beborítja a hashártya, a hasüreg nagy részét kitöltik.
- A patkó-, éh- és csípőbél együtt a vékonybél.

7. Máj anatómiája, funkciói

- A máj a rekeszizom alatt, a bordák takarásában, fő tömegében a jobb oldalon van.
Két lebenyből áll, alsó felszínén a H-alakú májkapu, ahol az idegek és fő erek
lépnek be:
 Májartéria: Sejtek táplálásához szükséges vért hozza.
 Májkapuérvéna: Májban kapillárisokká ágazik, a vékonybél felől a
feldolgozandó vért hozza.
- Itt lépnek ki idegek, nyirokerek, májvéna, májvezeték (benne májepe).
 - A máj működési egysége a májlebenyke. A máj létfontosságú, mivel jelentős
mennyiségű vér áramlik át rajta (megtisztítja és tárolja), továbbá az anyagcsere
központja (gyomor-bélrendszerből tápanyagokat szív fel, majd átalakítja) és részt
vesz az emésztésben (epe szekréciója). A magzati életben vérsejteket képez. Az
egészséges máj színe barna, tömege 1,5 kg. Hashártya borítja és rögzíti, két nagy
lebenyből áll. Jobb oldalon alul epehólyag van.
- Vér tisztítása: Fagocita (Kupffer-sejtek) sejtek bekebelezik és megemésztik a
baktériumokat. A tápanyagokat májsejtek veszik fel. A májon áthaladó vér a jobb
pitvarba kerül. Jó regenerációképességű (ha csak 10%-a marad meg, akkor is
működik).
- A májsejtek szekréciós tevékenysége az epe kiválasztása. Jelentős mennyiségű vér
áramlik át a májon. Azt megtisztítja, tárolja. Fagocitái a Kupffer-sejtek). Az
anyagcsere központja (a gyomor-bélrendszerből felszívott tápanyagok először a
májba kerülnek, ott átalakulnak).

8. Chymus összetétele gyomorban, vékonybélben. Chymus továbbítása

- Gyomorban: Tartalmaz emésztett zsírokat, részben emésztett fehérjét és
szénhidrátokat.
- Vékonybélben: Speciális enzimek tovább bontják, lúgos a vegyhatás. Az epesavak
előmozdítják a zsírok emésztését, az epefesték bilirubinja a széklet színét
befolyásolja. A hasnyál három fő bontó enzime: lipáz (zsírok – glicerin + zsírsav),
amiláz (szénhidrátok emésztése), tripszinogén (csak epesavakkal aktiválódik).
- Chymus székletté sűrítése, vitaminok, víz és elektrolit visszaszívódik az érpályába.
Az emésztést itt már csak bélbaktériumok végzik. A chymus rostanyagokat,
baktériumokat és emészthetetlen dolgokat tartalmaz. 12-24 órát tölt itt a chymus.

9. Nyelés szakaszai
- Részben aktív (akarattól függő), részben passzív. Reflexsorozat juttatja a megrágott
és nyállal körbevett táplálékot a garatba. A nyelv hátratolja a falatot. A lágyszájpad
zárja az orrüreg felé irányuló felső garatot. A garatfűző izmok a felső garat felől
lefelé folyamatosan összehúzódnak, tolják a falatot. A gégefedő rázár a
gégebemenetre.
- Ha az orrunkba megy, félrenyelünk, de innen még visszaöklendezhető.
- A nyelőcsőből az automatikus perisztaltika viszi a gyomorba.
- Átlagosan 5 köbcentinyi rágott, és 15-20 köbcenti folyadékot tudunk lenyelni.

10. Táplálkozás mozzanatai

- Étel megragadása (ajkak) – harapás (fogak) – rágás – keverés – puhítás –
szénhidrátok emésztése – nyelés – aktív folyamat (részben akaratlagos, részben
akarattól független) – a nyelv hátratolja a falatot – szájpad zárja a garat felső részét
– a garatfűző izmmok a falatot tolják a nyelőcső bemenete felé.
- Fehérje emésztése a gyomorban (pepszin) – emésztés a patkóbélben – emésztés az
éh- és csípőbélben – béltartalom (chymus) átjutása vastagbélbe (besűrűsödik a
 chymus) – székletté alakul – reflexfolyamat (nyomás hatására) kiürül.

11. Szerveink elhelyezkedése és egymáshoz való viszonya a hasüregben és a

medencében
- Gyomor: rekeszizom alatt található; a nyelőcső a gyomorhoz csatlakozik, ez a része
a cardia
- Vékonybél: 3 része van – duodenum (patkóbél), jejunum (éhbél), ileum (csípőbél)
A duodenum az első és legrövidebb szakasz, a gyomor folytatását képezi. A két
szervet a pylorikus sphincter választja el egymástól. A máj és a hasnyálmirigy
kivezetőcsöveiken keresztül összeköttetésben állnak a duodenum üregével. A
duodenum a hátsó hasfalhoz rögzül, a gerincoszlop előtt, a máj alatt helyezkedik el.
A jejunum és az ileum hurkokat és kanyarulatokat létrehozva kitölti a hasüreg nagy
részét.
- Vastagbél: Ide torkollik az ileum. A vastagbél keretezi a hasüreget:
I. szakasz: vakbél (amelybe az ileum szájadzik) ami a hasüreg jobb oldalán, alul,
a jobb csípőárokban található
II. szakasz: felszálló vastagbél, ami a hasüreg jobb szélén halad a máj felé.
III. szakasz: haránt vastagbél - a máj alatt meghajlik és keresztben halad a hasüreg
bal felső szeglete felé.
IV. szakasz: leszálló vastagbél - a hasüreg bal felső szegletében, lép melletti hajlat
után a bal oldalon száll lefelé a bal csípőárok felé.
V. szakasz: szigmabél – medencében kanyarog
- Végbél: tápcsatorna utolsó része, szigmabél folytatása. A kismedencében található.
Utolsó szakasza az analis csatorna, ami a végbélnyílással nyílik a gáton.
- Máj: két lebeny – jobb: hasüreg jobb felső részében, bal: érintkezik a gyomorral
Hátsó felszíne a jobb vesével és a hátsó hasfal izmaival érintkezik. Alsó felszínén
van a májkapu, amin keresztül az epét szállító májvezeték elhagyja a májat. Alsó
felszínének jobb oldalán található az epehólyag.
- Lép: A bal hypochondriumban (hasüreg felső, borda alatti tájéka) helyezkedik el.
Domború felszíne a rekesszel, felszínének benyomatai a bal vesével és a gyomorral
érintkeznek.
- Vese: páros szerv, ami a hátsó hasfal izmaihoz rögzül a 12. ágyéki csigolya és az
utolsó borda magasságában, a gerinc két oldalán. Vizeletet képez, ami a
vesemedencében gyűlik össze majd a húgyvezetéken keresztül a húgyhólyagba jut
- Húgyvezeték: vesekaputól néhány cm-re van. Veséből húgyhólyagba szállítja a
vizeletet. Hátsó hasfal izmain fekszik, hasüregből a kismedencébe jut, keresztezi a
belső csípőverőeret. Ezután beleszájadzik a húgyhólyagba.
- Húgyhólyag: kismedence elülső részében, szeméremcsont mögött található. Telten
a köldök alá is érhet és mindig érintkezik a hasfallal. Férfiaknál az ondóhólyag a
húgyhólyag hátsó falához, a prosztata az alsó részéhez rögzül. Nőknél a méh teste
és fundusa felülről, a méhnyak és a hüvely hátulról érintkezik a húgyhólyaggal.
 - Húgycső: férfiaknál – hólyagból indul belső szájadékkal, felső részébe nyílnak a
prosztata kivezetőcsövei, pénisz szivacsos állományába ágyazódik; nőknél – belső
szájadék a hólyagban, külső a hüvely nyílása előtt

12. Hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája, funkciói, enzimjei

- A legnagyobb emésztő mirigy. Hasnyálat termeli, és belső elv. mirigy (hormonok).
- Elhelyezkedése: hátsó hasfalon; gerinc előtt az I. és II. ágyéki csigolya
magasságában harántul fekszik; hashártya rögzíti; előtte gyomor
- oldali rész=fej – duodenum homorulatában fekszik
- bal felé nyúló rész=test, farok – keskeny, lép kapujáig ér
- kivezetőcső (Wirsung-féle vezeték): duodenum falát átfúrva, közös epevezetékkel
nyílik a duodenum üregébe
- duodenum nyálkahártyáján kiemelkedés: Vater-papilla (benne: simaizomgyűrű ->
váladék termelését szabályozza)
- Exocrin szövet:
 emésztőnedvet termel (benne enzimek: fehérjebontó pl.: trypsin,
szénhidrátbontó pl.: amylase, zsírbontó pl.: lipáz
 bikarbonátot (gyomorból érkező savanyú pép neutralizálása) és vizet szekretál
- Endocrin szövet:
 inzulint állít elő – innen közvetlenül a véráramba kerül

13. Epeutak, epe ürülése

- Az epe egy aranysárga, enyhén lúgos (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek
választanak ki a májban.
- Epeutak: A májsejtek szekreációs tevékenysége az epe kiválasztása. Az epe a májon
belül található kivezetőcső rendszerébe kerül – a kivezetőcsövek összeszedődve a
májvezetéket alkotják, amely a májkapun kilépve csatlakozik az epehólyag
vezetékéhez. A 2 vezeték egyesül és létrehozza a közös epevezetéket, amely a
pancreas feje mögött haladva, és a duodenum falát átfúrva a duodenumba torkollik. A
közös epevezeték a pancreas fő vezetékével együtt nyílik a patkóbélbe: közös
nyílásuk a nyálkahártyán kiemelkedést okoz – ez a Vater-papilla. A máj naponta 0,5-
1,2 l epét szekretál, ami vagy az epehólyagba, vagy a patkóbélbe kerül.
- Epe ürülése: Az epehólyag fala és vezetéke simaizmot tartalmaz, amely a vegetatív
idegek és hormonok hatására húzódik össze: az epe kiürülését ilyenformán idegi- és
hormonális hatások szabályozzák. A közös epevezeték duodenumba történő benyílása
körül szintén simaizom található, amely záróizomként szabályozza az epe ürülését.
Neve: Oddi-sphincter

14. Chymus sorsa a vastagbélben. Vastagbél funkcionális jelentősége

- Chymus székletté sűrítése, vitaminok, víz és elektrolit visszaszívódik az érpályába.
Az emésztést itt már csak bélbaktériumok végzik. A chymus rostanyagokat,
baktériumokat és emészthetetlen dolgokat tartalmaz. 12-24 órát tölt itt a chymus.
 - A vastagbél belül lévő nyálkahártyájának mirigyei nyákot termelnek; ez védelmezi
a nyálkahártyát és megkönnyíti a széklet haladását. Első szakasz a vakbél (alsó
része a féregnyúlvány – nyirokszerv), majd a felszálló vastagbél, haránt vastagbél
és leszálló vastagbél következnek. Az utolsó a végbél.
- A vastagbélben a chymus székletté sűrítése történik, a baktériumok által. A széklet
napi mennyisége 300-500 g. A víz és az elektrolitok visszaszívódnak, a növényi
rostok tovább bontódnak, az emészthetetlen részek továbbhaladnak.

15. Nyelvünk funkciói, rágóizmok

- Nyelv: Izmos szerv, rágásban, nyelésben, beszédben fontos. Egyes izmok a
mandulához és nyelvcsonthoz rögzülnek, mások a nyelven belül transzverzális,
horizontális, vertikális irányban futnak (különféle mozgás, alak- és
méretváltoztatás). A nyelv felső felszínén vastag, erős, többrétegű laphám
(papillákon ízlelőbimbók). Alul vékonyabb nyálkahártya, közvetlenül kapcsolódik a
szájfenékhez (nyelvfenék). A nyelv alatti véna ágai szabad szemmel is láthatóak. A
nyelv alá adott gyógyszerek gyorsabban felszívódnak (nyálkahártyaréteg, vénás
hálózat).
- Rágóizmok: rágóizmoknak nevezzük azt a négy izompárt, melyek
az állkapcsot mozgatják: halántékizom, rágóizom, oldalsó röpizom, belső röpizom.
A rágóizom és a belső röpizom emeli az állkapcsot. A halántékizom a hátsó rostjai
révén hátrafele is húzza az állkapcsot. A külső röpizom felelős az előretolásért és
az oldalratolásért. Előbbi esetben a kétoldali izmok együttes működése szükséges,
utóbbiban csak az ellenoldalié. A szájnyítás több izom együttműködése és
a gravitáció révén valósul meg.

16. Táplálkozás szervrendszerünk elemei és elhelyezkedésük testünkben

- Szájüreg: Szájtornác és szájüreg – Szájüreghez tartoznak a fogak, nyelv,
nyálmirigyek, szájpadmandulák. Szájpadnak két része van: elülső (csontos –
kemény), hátsó (izmos – lágy, erről lóg le a nyelvcsap.
- Nyálmirigyek: Külső elv. mirigyek, nyálat termelik. Kis és nagy ny.m. (nagyok
párosak) – nyelv alatti, állkapocs alatti, fültő-.
- Garat: Tölcsér alakú, izmos, az első hat nyakcsigolya előtt. Nyelőcsőben
folytatódik, emésztő- és légzőszervekhez tartozik. Fala három rétegű, külső,
középső, belső (nyelés). Három része: orrgarat, középső szájgarat, alsó gége
mögötti garat.
- Nyelőcső: Nyálkahártyával borított izmos szerv, 23-25 cm, a garatból indul lefelé, a
szív mögött.
- Gyomor: Tápcsatorna tágult szakasza. Rekeszizom és máj alatt. Hashártyával
borított. Első fala a rekeszizomhoz és a hasfalhoz tapad, hátsó a hasnyálmirigyhez,
veséhez és mellékveséhez.
- Vékonybél: Gyomor kijárati nyílásától vastagbél kezdeti szakaszáig, a vakbélig. 6-7
m hosszú, 3 részből: nyombél (ebben van a hasnyálmirigy), éhbél, csípőbél.
- Hasnyálmirigy: Mirigyes szerv. Hasnyálat termeli, és belső elv. mirigy (hormonok).
 - Vastagbél: Vékonybél végső szakaszától a végbélig, 1,2-2 m hosszú, 3 szakasza:
vakbél (féregnyúlvánnyal), vastagbél, végbél.

17. Vegyhatás változása a tápcsatornában

- A szájüregben pH~7-8 (lúgos), nyál: enyhén savas. A gyomorban pH~2 (savas).
Vékonybél pH~8 (lúgos). Vastagbél szintén lúgos.

18. Arckoponya funkciói

- A koponya alsó része, mélyedéseiben az érzékszervek helyezkednek el és kapnak
védelmet. Benne kezdődnek a légző- és táplálkozási rendszerek is. Az
agykoponyánál lényegesen kisebb. Nagyobb csontjai a rágást szolgálják, a kisebbek
az orr- és a szemüreg kialakításában vesznek részt (orrcsont, alsó orrkagyló,
ekecsont, szájpadcsont, járomcsont, könnycsont).
- A rágásban részt vevő csontok közül a felső állcsontnak tetraéder alakú teste és
négy nyúlványa van. A test falai az arcüreget fogják közre. Felső fala a szemgödör
fenekét adja, belső lemeze az orrüreg oldalsó fala, amelyen bejárat van az
arcüregbe. A fogmedri nyúlvány a felső fogak agyát képezi, a lapos
szájpadnyúlvány az orrüreget választja el a szájüregtől.
- Az állkapocs eredetileg páros csont, ami legtöbb emlősben meg is marad ilyennek.
Emberben a csecsemőkorban nő teljesen össze. Nagyon erős csont, amelynek
vastagabb alsó szárában helyezkednek el a fogmedrek, felfelé állnak a koponyával
valódi ízülettel kapcsolodó nyúlványok. A test és a nyúlványok külső és belső
felszínén tapadnak a rágóizmok.

19. His-szöglet anatómiája, funkcionális jelentősége

- Rögtön a gyomor szájánál található, ide összpontosul a rekeszizom záró
mechanizmusa, hogy emésztéskor ne kerüljön vissza a táplálék a nyelőcsőbe.

20. Ismertesse a pylorust!

- A pylorus, más néven gyomorkapu, a gyomrot alulról záró simaizomgyűrű. A
gyomor patkóbélhez kapcsolódó része.
- Két része van: az antrum pyloricum, ami a gyomorhoz kapcsolódik és a canalis
pyloricus, ami a patkóbélhez kapcsolódik
- Megnyílik, amikor a chymus a patkóbélbe kerül (fontos az emésztés során).

21. Beszéljen a záróizmokról!

- Medencefenék záróizom: Medencét zárja alulról. Az áthaladó szervek záró
izomzata tartja a medence szerkezetét, elősegíti a magzat kihordását, tartja annak
tömegét, részt vesz a szülés folyamatában. A záróizmok képesek a vizelet, széklet
ürítésére/tartására.
- Oddi-záróizom: Patkóbélben. Nyitnia kell, amikor az epehólyag ürül (epesav,
epefesték). Hasnyálmirigy is ide ürít.
 - HIS-záróizom: Záródását a gyomor telítettsége okozza (nyelőcső-gyomor
kapcsolódása).
- Vastagbél belső záróizma: végbél kör alakú z.i.
- Gyomor-végbél között: Táplálék átjutása emésztéskor.

F kérdéscsoport
1. Belső női nemi szervek anatómiája
Kismedencében  medencecsontok védik, izmok és kötőszövetek között.

Petefészek:

– Petefészek (ovárium): páros, mandula alakú és nagyságú, szalagokkal a méhfalhoz és a

medencefali hashártyához rögzített petesejttermelő és belső elválasztású mirigy.
– Belsejében már az embrionális korban kialakulnak az őspetesejtek
– Az őspetesejteket hám- és kötőszövetből álló tüszők (ún. elsődleges tüszők) veszik körül,
amelyekből a két petefészekben összesen kb. 400 ezer található.
– Ivarsejttermelés ciklikus.
Petevezeték (méhkürt):

– a női szaporító szervrendszer elvezető járatának első szakasza.

– Ceruza vastagságú csőrendszer
– A méh és a petefészek között található.
– A méh felől indul szimmetrikusan a két petefészek felé  itt szabadon nyílik a hasüregbe.
Vége kürtszerűen kiszélesedik, rojtozott végű.
– Falát vastag, kétrétegű (körkörös és hosszanti) simaizomszövet alkotja  perisztaltikus
mozgás + belsejét csillós hengerhám borítja  kettő együtt  a petesejt méh felé vezetése
– Terminális részében történik meg a megtermékenyítés.
Méh (uterusz):

– evolúciós szempontból a petevezeték izmos falú tágulatának tekinthető

– körte alakú, 7-8 cm-es, üreges szerv
– utódok embrionális fejlődésének színtere.
– Dús vérellátású, placentát kialakítja
– Menstruáció itt: méhnyálkahártya leválása vérzés kíséretében
– Falát vastag (hosszanti, körkörös és ferde) izomzat alkotja + belső ürege felőli felszínét
vastag méhnyálkahártya (= endometrium) borítja
– A hasüreg falához szalagok rögzítik.
– Anatómiailag megkülönböztetünk rajta méhtestet, méhnyakat (elkeskenyedő alsó vége),
amely a méhszájjal nyílik a hüvelybe.
Hüvely (vagina):

– Női párzószerv
– kb. 8-12 cm hosszú, erősen redőzött nyálkahártyájú, izmos falú tágulékony, csőszerű képlet
– egészséges flórájához hozzátartoznak a tejsavbaktériumok  savas kémhatás  védelem a
bekerülő fertőző kórokozók ellen.
– A szeméremrésbe vezető részénél, a hüvelytornácnál kétoldalt két nagy mirigy (Bartho-lin-
mirigyek) kivezetője nyílik, melyek váladéka nedvesen tartja a szeméremrést és a hüvely
be
– menetét.
– A hüvelybemenetet a szűzhártya (himen) zárja le. Ez egy vékony nyálkahártya, melyen
– nyílások vannak, s így a menstruációs vér áthatolását lehetővé teszi.
– A szűzhártya felszakadása (= defloráció)

2. Here, mellékhere, ondózsinór anatómiája, funkcióik.

Here:

– Páros csöves felépítésű ivarmirigy

– embrionális kor kezdetén a hasüregben fejlődik, majd leszáll a kismedencébe, és utána a
herezacskóba kerül. Itt a testhőmérsékletnél 2-3 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet 
életképes hímivarsejtek termelése
– spermiumgyár.
– A serdülőkorra az agyalapi mirigy ivarsejtek termelését serkentő hormonja hatására beindul
az ivarsejttermelés, és egészen az idős korig tart.
– A herecsatornák fali sejtjeiből többszöri osztódással és hosszabb érési folyamattal
alakulnak ki az ivarsejtek.
– Leydig-féle sejtek: hormontermelés (pl. tesztoszteron)
Mellékhere:

– Hátul és felül kapcsolódik a heréhez, a here tulajdonképpeni kivezetőcső-rendszere

– a magába fogadott hímivarsejteket tárolja
Ondóvezeték (40 cm):

– Rugalmas falú
– erotikus ingerek fokozódnak  nemi kéjérzet a csúcspontjához közelít (orgazmus) 
perisztaltikus összehúzódással kiszívja a mellékhere csatornarendszeréből a spermiumokat
 bejut a húgycsőbe  azon keresztül távozik a szervezetből (közben két járulékos mirigy
váladékával találkozik – dülmirigy, 2 Cowper-féle mirigy)

3. Külső női nemi szervek anatómiája

Csikló (klitorisz):

– hímvessző barlangos testének megfelelő, idegvégződésekben gazdag szerv

– A benne levő barlangos test idegi hatásra szintén vérrel telik meg, megmerevedik és
kiemelkedik a többi szövet közül. A nők örömszerzésének fontos szerve, mivel izgatása
gyönyörérzetet kelt.
Kis szeméremajkak:

– Elöl összérnek, köztük a csikló; csiklóból indulnak ki le- és hártrafelé

– befedik a szeméremrést, a hüvelybemenetet és a húgycső nyílását
Nagy szeméremajkak:

– simaizomszövet alkotja
– sok érző idegvégződés
– zsírszövettel párnázott bőrredők, melyek a női szaporító szervrendszer legkülső szervei
– fanszőrzet borítja
– a férfiak herezacskójával homológ szervek.
– nagyajkak között: szeméremrés
– a húgycsövük körül, a hüvely elülső falával érintkező területen Bartholin-mirigyek 
szexuális izgalom hatására síkosító váladékot termelnek
Szeméremdomb:

– A nagyajkak szövete elöl a szeméremdomb szövetében folytatódik, amelyet szintén

fanszőrzet borít.

4. Férfi külső nemi szerve.

Hímvessző (penis):

– a vizelet és az ivarsejtek külvilágba juttatását végzi

– Erei és idegei a medencéből jönnek.
– Fő tömege: páros barlangos test (erős kötőszöveti burok veszi körül)
– páratlan szivacsos test (benne húgycső, tövét harántcsíkolt izom fedi  összehúzódás 
vizelés, ejakuláció
– a barlangos testek a férfi gát izomlemezéhez és a szeméremcsontokhoz is rögzülnek
– makk-részen vékony, feszes, receptorokban gazdag bőr található, melyet nyugalmi
állapotban egy vastagabb bőrredő, a fityma borít.

5. Ismertesse az erectio folyamatát.

Három barlangos test: páros barlangos test (kötőszöveti burok veszi körül); páratlan szivacsos
test (benne húgycső)

Erotikus ingerek hatására a barlangos testek vérrel telnek meg, és a hímvessző megmerevedik
(= erekció). Hossza és vastagsága megnő, kemény lesz, és így alkalmassá válik a női
párzószervbe (hüvelybe) hatolásra. Ezt követheti az ejakuláció/magömlés.

A barlangos testek vérrel való telítődését sokféle inger külön-külön vagy együttes hatása
váltja ki. Ilyenek a makk felszínének mechanikai ingerlése, vizuális és akusztikus ingerek,
illatok érzékelése és megfelelő bőrfelületek ingerlése.

6. Nő és férfi húgycső összehasonlítása

Női:

– rövidebb, mint a férfiaké (3-4 cm)

– vékony simaizomrétegekkel körbevett és nyálkahártyával borított cső
– belső szájadékkal indul a hólyagból, szeméremrésbe nyílik  közel a külvilághoz 
könnyen kaphat fertőzést a gát, végbél és a bőr irányából
Férfi:

– hosszabb (17-20 cm)

– belső szájadékkal indul a hólyagból, külső nyílása a péniszen található
– hólyagfalnál belső és külső záróizom (nőknél ez nincs)
– férfiaknál kisebb a veszélye a felszálló fertőzéseknek
– húgycsőbe nyílnak a felső részen a dülmirigy/prosztata + a Cowper-féle mirigyek
kivezetőcsövei + hátul páros ondómirigy
 7. Ondóhólyag, dülmirigy anatómiája, funkcióik
Belső nemi szervekhez tartoznak

Ondóhólyag:

– Elhelyezkedése: húgyhólyag hátsó felszínén, szorosan az ondóvezetéken.

– Hámja alatt kötőszövet és simaizom
– Ejakulációkor a hímivarsejtek tömegéhez fruktóz tartalmú, híg váladékot juttató, páros
járulékos mirigy.
– A fruktóz a hímivarsejtek mozgásához energiaforrást biztosít.
– Az ondóhólyag rövid kivezető csöve egyesül az ondóvezetékkel, és így nyílik a húgycső
azon szakaszába, amely a prostatán halad keresztül.
Dülmirigy (prostata):

– húgyhólyag fenekéhez simuló, gesztenye alakú és nagyságú mirigykomplexum

– A mirigyeket simaizom és kötőszövet veszi körül
– 15-20 kivezetővel a húgycsőbe nyílik
– lúgos vegyhatású, jellegzetes szagú váladékkal bővíti a testből távozófélben levő
ivarváladékot
– váladéka tartalmaz: nukleoproteidek, mucin, lecitin, kolin, citromsav, enzimek (fő enzim:
savi foszfatáz)
– A prosztata idősebb korban sok problémát szokott okozni azáltal, hogy megnagyobbodik,
– belseje elmeszesedik és idővel összenyomja a húgycsövet, s így a vizeletürítést
akadályozza.
– Ondót alkotja: here-mellékhere, az ondóhólyag és a prostata váladékai

8. A medencefenék működései a nemi szervek funkcióinak biztosításában.

Testtömeget áthelyezi az alsó végtagokra, védőgyűrűt képez a medencei szervek körül.

Védi, zárja és tartja a medencei szerveket alulról a záróizomzat feszessége miatt.

A növekvő magzatot visszatartja, kellő ellazulást biztosít szülés közben, így szülő utat képez.

A szobatisztaságot is szolgálja.

9. Vese anatómiája. Vese működési egységének – a nephron – felépítése

Vese:

– Páros kiválasztó szerv

– hasüreg hátsó részén, a gerincoszlop ágyéki táján helyezkednek el, a hashártyán kívül.
– A testfalhoz lazarostos kötőszövet és zsírszövet rögzíti, illetve védi.
– Veseartéria: ezen keresztül érkezik a tisztítandó vér a vesébe
– Vesevéna: megtisztított vért elvezeti
– Vesekéreg: vizelet megtisztulása
– Vesevelő: hajszálerek bonyolult hálózata
– Vesemedence: itt gyűlik össze a kiválasztott vizelet
– Húgyvezeték: izmos falú cső, húgyhólyagba vezet
Nephronok:
– A vér megtisztítását és a vizelet kiválasztását végzik
– vese kéregállományában
– számuk a két vesében kb. l-l millió
– vesetestecske: érgomolyag (Malphigi-test) + Bowman-tok  szűrletképzés (150-180
l/nap)
– kanyarulatos csatorna: szűrletből vizelet (1-1,5 l/nap); utolsó szakasza a
gyűjtőcsatornákba torkollik
– kanyarulatos csatornával párhuzamosan futó ér
Gyűjtőcsatornák a velőállományban és a vesemedencébe továbbítják a vizeletet

10. Részletezze a vese funkcióit – kivéve a hormon termelését.

– Szabályozza a test folyadék- és elektrolit háztartását (aldoszteron)
– Szabályozza a est folyadékainak sav-bázis egyensúlyát
– Kiválasztja az anyagcsere végtermékeit, toxikus anyagokat, gyógyszer bomlástermékeket
– Szabályozza a vérnyomást
– Szabályozza a szénhidrát (cukor) háztartást
– Hormonokat termel
– Kiszűrjék a vérből a salakanyagokat, melyek a felesleges vízzel együtt vizelet formájában
távoznak a szervezetből.
Nefronok végzik a vér megtisztítását és a vizelet kiválasztását

Érgomolyag: glükózt, sókat, fehérjéket, karbamidot, salakanyagokat tartalmazó vér belép

 féligáteresztő hártya csak a kis molekulákat engedi át  szükségtelen anyagok a
Bowman-tokba jutnak

Húgycsatornákkal párhuzamosan futó erek

Elsődleges kanyarulatos csatornában a glükóz, a víz és néhány ásványi anyag visszakerül

a véráramba

Leszálló ág

Henle-kacs: további víz és ásványi anyagok kerülnek vissza a véráramba +

vizeletsűrűsödés

Felszálló ág

Másodlagos kanyarulatos csatorna: koncentrálódó vizelet a gyűjtőcsatornába kerül, az

elvezeti a vesemedencébe

11. Mit jelent a „veseküszöb”? Mi az „ultrafiltráció”?

Veseküszöb: az a vércukorszint, ami mellett a cukor már megjelenik a vizeletben. Ez az érték
9-10 mmol/l.

Ultrafiltráció: mikor minden oldott anyag kiszűrődik, DE a hajszálereket borító sejtsor, az

alakos elemek és a fehérje nem kerülhet ki.
 12. Egészséges ember vizeletének összetétele. Mit nem tartalmaz(hat)?
Fontosabb összetevői: 95 % víz, anionok (Cl-, PO43-, SO42-), kationok (K+, Na+, Ca2+, Mg2+),
karbamid, epefesték-származékok, salakanyagok, gyóygszerek

Nem tartalmazhat: cukor, fehérje, vér alakos elemei

13. Vese működését befolyásoló hormonok.

ADH: agyalapi mirigy hátulsó lebenyében termelődik; vízvisszaszívást serkenti

ACTH: agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik; mellékvesekéregre hat

14. Visszaszívás mechanizmusai a vese tubulusaiban.

Tubulusok hámsejtjei képesek szekrécióra (anyagok eltávolítására)

A Malphigi-testből kilépő ér végigfut és körbeveszi, behálózza a tubulusok falát

Tubulusokban áramló anyag átkerül az érbe, ér követi a leszálló ágat, a felfelé jövő szálban
az anyagok kevésbé vannak jelen

Többszörös anyagmentés biztosítása

1. szakasz:
glükóz: aktív visszaszívás; 100%

Na+: aktív visszaszívás; 65-70%

Víz: passzív visszaszívás, 85%

Obligát visszaszívás: a testfolyadék ozmotikus koncentrációjától nem függ, csupán a szűrlet

és a vér, illetve a szövetnedv koncentrációviszonyaitól

2. szakasz:
Na+: aktív visszaszívás

Víz

Fakultatív visszaszívás: a testfolyadék ozmotikus koncentrációjától függ  azok az ionok

szívódnak vissza, amelyekből kevés van a vérben

sok folyadék felvétele  híg vér (ozmotikus koncentráció kicsi)  kevesebb hormon  sok,
híg vizelet

szomjazás  vér ozmotikus koncentrációja nő  több hormon  kevés, sűrű vizelet

 15. Vizelés reflexe és a szobatisztaság
Vizelés reflex:

Vesemedence simaizomsejtjei kontrallálódnak  2 húgyvezető  húgyhólyagba kerül a

vizelet

Hólyag falában lévő idegvégződések ingerületbe jönnek  vizelési központba jut az inger 
a vizelési központ sejtjein keresztül áttevődik az elülső mozgató központba  impulzus

Szobatisztaság:

Visszatartás képessége  ellenőrizni, irányítani tudja bizonyos testi szükségleteit

Szükséges: hólyag kapacitásának növekedése, záróizmok erősödése, hólyagot szabályozó

idegpályák fejlettsége

Fokozatosan alakul ki a belek és a húgyhólyag irányításának képessége, gyűrűs záróizmok

szabályozása

16. Vese hormon termelése

– Renin: erős érösszehúzó és ezen keresztül vérnyomásemelő hatás
– E1: prosztaglandin csoportba tartozik
– Elitropoetin: nélkülözhetetlen a csontvelő normális működéséhez, vörösvértest képzéséhez
– Aktív B3 vitamin
– Kallikrein: vérplazam fehérjékből bradikinint hasít le; gyulladásos védekező folyamatok
alapja
(Mellékvesekéreg: szteránvázasok

– aldoszteron: elektrolitok ürülését, visszaszívását szabályozza

– kortizon: szénhidrát anyagcserére ható hormonok (vércukorszint-emelés/csökkentés,
szénhidrátkészlet növelése, tartalékolás)
– izomhormonok: másodlagos nemi jelleg kialakításáért felelősek
Mellékvesevelő:

– adrenalin: szíverek tágítása; vázizomerek tágítása; cukorraktározás csökkentése

– noradrenalin: koszorúereket tágítja, többi eret szűkíti
növelik a vér cukorszintjét és szabad zsírsavtartalmát

szívműködés és vérkeringés fokozása

fokozott izommunkához glükózellátás biztosítása)