1.

) a) Az élő szervezet alapegysége: a SEJT Vérplazma = vizes oldat: fehérjék (albumin, globulin, fibrinogén),
Az emberi test legkisebb élő egysége. A sejtet kívülről egy burok, szénhidrát, vitaminok, aminosavak. A vér sejtes elemei: a vörös
sejthártya (membrán) borítja, belül sejtplazma (citoplazma). Legbelül: csontvelőben képződnek és érnek, differenciálódnak.
sejtmag (nukleusz) – tartalmazza a genetikai anyagot: a sejtmagvacska Fehérvérsejtek (leukociták) sokféle sejttípus: Pl.: granulociták (bazofil,
(nukleolusz). Sejtmembrán (lyukak: molekulák kétirányú áramlása), neutrofil, eozinofil), monociták, limfociták. Gyulladásos folyamatokban
sejtorganellumok: Citoszkeleton (behálózzák a citoplazmát), vesznek részt. Vörösvértestek: a differenciálódás során elveszette
Mitokondriumok, Lizoszómák, Centriolumok, Endoplazmás retikulumok, sejtmagját. Légzési gázok szállítása. Hemoglobint tartalmaz: vastartalmú
Golgi-készülék. A sejt felszínén található struktúrák: mikrobolyhok, fehérje. Vérlemezkék: membránnal borított sejttöredékek. A
csillók és ostorok. véralvadásban van fontos szerepük.
b) Porcszövetek általános jellemzése e) A nyál funkciói
Fontos szerepet játszik az emberi test vázának felépítésében. Rugalmas Nyál: kis és nagy nyálmirigyek váladéka, napi 600–1000 ml, pH 6,5–7
vázrészek porcszövetéből állnak. A zsigeri szervek szilárd vázát • Előemésztés (amiláz, lipáz)
(gégecsövet) porcszövet alkotja. A magzati életben a csontok előfutára a • Kiválasztás (idegen anyagok, vírusok)
porcszövetből álló csontkedvezmény. A porcban nincsenek erek, a szövet • Nyálkahártya (mucosa) védelme
diffúzióval táplálkozik, a kapillárisok a porc felszínén található • Bacteriostaticus működés
porchártyában futnak. Három típusa: Üvegporc (hyalin): • Kenés, nedvesítés, oldás, hígítás
gyöngyházfényű, kemény szövet, főleg ízületekben a gége és a légcső • Ízérzés
porcaiban fordul elő, az ízesülő csontfelszíneket is borítja. Az izületi porc • Alkalikus pH (friss nyál)
épségéhez és norm anyagcseréjéhez az izületek mozgása elengedhetetlen.
Rugalmas rostos porc: Kerekded porcsejtek + a mátrixban található
elasztikus rostok  nagy rugalmasság. Pl. fülkagyló, gégefedő Kollagén
rostos porc: erős porc, nagy mechanikai igénybevételnek is megfelel, pl.
keresztcsont és a medence közti izület.
c) A külső gázcsere
Szervezet és a környezet között zajlik. A belélegzett levegő: 21% oxigén,
0,04 % széndioxid, 78% nitrogén, néhány tized % nemes gázok.
Kilélegzett levegő 16% oxigén, 4,04% széndioxid, nitrogén és nemes
gázok százalékos aránya érdemben nem változik. A külső légzésnek
alkalmával nyugalmi körülmények között egy levegővételkor 500 ml
levegőt lélegzünk be (légzési levegő), percenként mintegy 14-16
alkalommal, így a légzési perctérfogat (VE) 8 liter. A légzési perctérfogat
(VE) növekedését a nagyobb légzési frekvenciával (gyorsabb légzés),
valamint a nagyobb térfogattal (mélyebb légzés) érhetjük el.
d) A vér összetétele
Vér = folyékony kötőszövet: vérplazma + sejtes elemek (benne úsznak).
2.) a) A sejt ismérveivel nem rendelkező mikroorganizmusok tartalmaz (főként peptideket és aminosavakat): transzmitter anyagok –
Vírusok: DNS-ből és az ezt határoló fehérjeburokból állnak. Élősködők, a ezek juttatják át az elektromos jeleket az egyik sejtről a másikra.
sejtben reprodukálódnak. Rövid idő alatt sokat változnak, ezért nehéz a posztszinaptikus dendrid: Acetilkolin, glutaminsav, 4-aminovajsav
vírusos betegségek ellen a védőoltás kifejlesztése. Alakjuk lehet hengeres, (GABA), glicin, dopamin, szerotonin, noradrenalin, neuropeptidek.
gömbölyded vagy sokszögletű. Önmagukban semmiféle életjelenséget e) A székelés reflexe
nem mutatnak, életükhöz feltétlenül gazdasejtre van szükségük. Az élő Gasztronalis reflex = ürítés
sejtbe bekerülő vírusok, a vegetatív vírusok, ezek átprogramozzák a sejt ingere: a béltartalom feszítő hatása
anyagcseréjét. A késleltetett hatású vírusok az örökítő anyagukat a központja a gerincvelő, agykérgi gátlás
megfertőzött sejt örökítő anyagába beépítik, a fertőzött sejt pedig tovább végrehajtó izmai: - végbél izmai + hasizom; - végbél záróizma; - végbél
szaporodik és egyszer csak a vírus valamilyen hatásra aktívvá válik. külső záróizma (akaratlagos) Természetes kiváltója: bizonyos nyomás
b) A csontszövet alapállományának összetétele uralkodik a bélben, több mint 50 Hgmm, a nyomás a vegetatív
A csontszövet a támasztószövetekhez tartozik. A csontszövben különböző idegrendszeren jut el a paraszimpatikus idegközpontba, a feltétlen (vele
sejteket, és sejt közötti anyagot un. alapállományt (mátrix) találunk. született) reflex következtében válasz a záróizmoknak. Agykéreg felé is
Alapállomány: főként Ca-t és foszforsavat tartalmaz. Ca+ foszfátsók eljutnak bizonyos impulzusok, ehhez ki kell alakulnia a szobatisztaságnak-
hidroxiapatit kristályokat képeznek, ezek szerves molekulákkal mielizációnak (idegi pályák szigetelése), gátolják a paraszimpatikus
kapcsolódnak=>csontok keménységéért+ nagy ellenálló képességért központot, hogy ne induljon el a reflex, majd az impulzusok aktiválják a
felelős. A mátrix szerves alkotó részei kollagén + különböző reflexet, kiváltják a bélműködést.
glikoproteinek alkotják.=>a csont rugalmasságát adják. A csont dús
vérellátású- kapillárisok a szövet belsejében lévő csatornákban futnak.
Csontszöv sejtjei: (3típ.)
Az oszteoblasztok: csontképző sejtek – a mátrix összetevőinek
szintéziséért felelős. Szervetlen anyagok lerakódásához is szükséges.
Miután alapállományt képeznek oszteocitává alakulnak. Fontos szerepük
van a csonttörések gyógyulásában. Az oszteociták feladata az egészséges
csontszövet fenntartása és az alapállomány összetevőinek szabályozása.
Osteoklasztok: nagy mennyiségű sokmagvú sejtek, alapállomány
felszívódásában van szerepük.
c) Miért viszonylagos az érpálya „zártsága”?
Zárt, mert folyamatos csőrendszer az érpálya, ugyanakkor a kapillárisok
fala áteresztő, a tápanyagok ki-be lépnek rajta. Kapillárisok fala egyetlen
endothel rétegből áll->szubmikroszkópikus nyílásokat tartalmaz =>
transzport folyamatokat megkönnyítik.
d) Transzmitter (mediátor) anyagok
Az idegsejtek nyúlványokkal rendelkeznek, a közöttük lévő összekötetés
a szinapszis, két része: Preszinaptikus axonvégződés: kémiai anyagokat

3.)
a) Az élő anyag ásványi eredetű alkotó elemei. Nyomelemek
Születéskor: testsúly 0,1%-a, egészség, betegségre való hajlamunk függ
tőle. Testünk nem képes maga előállítani, vagy más, saját vegyülettel
helyettesíteni őket. Hiányuk korlátozza a növekedést, szaporodást, ezért
szervezetünk számára nélkülözhetetlenek. Arzén, bór, fluor, jód, kobalt,
réz, mangán, szelén, szilícium cink. A mennyiségileg legfontosabb 3
nyomelem aVas: Hiánya: vérszegénységet okoz (anémia). A gyerek
vissza marad: növek, fizikai teljesítm, mozgás, kognitív gond.ban.
fokozott vasbevitellel sem fordítható vissza és akadályozható meg teljesen.
Gyermekeknek és kismamáknak a terhesség idején ajánlott lehet vasat
szedni orvosi felügyelet mellett! A felesleges vasat a szervezet nem
választja ki, hanem elraktározza. -–vasmérgezés- érkárosodás,
működéskiesés a májban, szívben, hasnyálmirigyben. Réz: a vashiánynál
jóval ritkább a rézhiány. (Menke-szindróma  halálos). A betegség
tünetei olyan gyermekeknél is jelentkezhetnek, akik a nem megfelelő
táplálkozás következtében szenvednek szerzett rézhiányban  törékeny
csontok, növekedési zavar. Csekélyebb a mérgezés veszélye, mint a
vasnál.
Cink: A naponta szükséges cinkmennyiség 15–20 mg, (borjúmájból,
lencse, búzacsíra, más hüvelyesek, teljes kiőrlésű termékek, tojássárgája,
bizonyos sajtféleségek). A szervezet nem képes tárolni, az epén keresztül
rendszeresen kiválasztódik, emiatt újra és újra be kell juttatni a
szervezetbe. Kicsi a mérgezés valószínűsége, szélsőségesen nagy
mennyiségű cink lenyelésénél, a szervezet ösztönösen tiltakozik 
komoly hányás.
Cinkhiány: sokféle anyagcsere-folyamatot fékez, pl. sebgyógyulás,
vérképzést, immun-folyamatok, inzulintermelés, emellett számos idegi
működést. Gyakoribb előfordulás: intenzív növekedés korszakában,
terhesség és a szoptatás ideje alatt, csökkentett táplálékbevitel (diéta,
fogyókúra), teljesítményorientált sportolás esetén. A cinkkészítményeket
egyre gyakrabban használják terápiás céllal akne, herpesz és furunkulus
kezelésére. b) Nyálkahártyák rétegei
A nyálkahártya 3 rétegből áll: Felszínt borító hámréteg: egyrétegű v.
többmagsoros; nemcsak védőgát funkció, hanem transzport feladatokat is
ellát; felszívódás mellett kiválasztást is végezhet; hámsejtek között
immunsejtek is vannak- részt vesznek az idegen anyagok elleni
immunitásban. Élettartam a hámsejteknek1-2nap. laza rostos kötőszöveti
réteg: immunsejteket tart.; gazdag kapilláris hálózat; sok nyirokér+
vegetatív ideg vékony simaizom réteg: támasztja a nykhát; finom
mozgásra képes- anyagok tranportját v. mirigyszekréciót segítheti.
c) A támasztó szervrendszer építő elemei
alapeleme: Csont, ízületek, porcok, kötőszövetek. funkciója: A test vázát
alkotja, meghatározza a test alakját, méretét, teherviselő, teheráthelyező, a
vérképzés szervrendszere, a mozgás passzív szervrendszere, a vörös
csontvelő képzési helye.
d) A véráramlást mi biztosítja a verőerekben?
A szív összehúzódása és az erek falának rugalmassága. + Szélkazán
hatás: a szív vért jutat a főverőérbe amely egy kis szakaszán tágulatot hoz
létre ami ki vált egy ellenreakciót – összehúzódást. Folyamatos szűkülés–
tágulás hatásával hajtja a vért. (főverőér 50 m/s, hajszálerek: 5 cm/s, fő
gyűjtőerek: 20–25 cm/s) A hajszálereknek van mozgásuk képesek
összehúzódni. (A hajszálerekben a vért az aktív izomműködés nyomja
vissza.)
e) Az epe összetétele
Az epe (cholé) epesavakat tartalmaz, amelyek emulgeáló hatásukkal
segítik a zsírok emésztését. Emellett tartalmazza a hemoglobin
bomlástermékét, a bilirubint és koleszterint is, foszfolipid, víz, neutrális
zsírsók.

4.) Az emberi szervezet víztartalma, vízterei, folyadékterek közti áramlás
Az emberi test jelentős részét víz alkotja, az újszülöttnek kb. 70–75%-a,
felnőtt kb. 60%. Ebből kb. 40% sejten belül, 20% sejten kívül van. A 20%-
ból 15% a szövetek, sejtek között, míg 5% a vér víztartalma. A vízterek
egymás között átjárhatóak, kiegészítik, pótolják egymást. Vannak sejten
belüliek (intracellurális) és sejten kívüliek (extracellurális). Ha az összes
víztér veszteséget szenved, akkor következik be a Dehidráció.
A különböző „vízterek” között az átáramlás folytonosan történik, az adott
pillanatnyi kívánalomnak megfelelően. Fehérjehiányos emberekben a
vérplazma nem tud elég vizet tartalmazni, a szövetek között felhalmozódik
a víz.
b) A csontok szerkezete, felépítése
Alakjuk szerint: csöves, lapos, köbös, szabálytalan. Csontok
jellegzetességeit a csöves csontokon tanulmányozhatjuk legjobban. A
hosszú csontok részei: 1. két végrész (epifizis)- szivacsos állomány,
csontgerendákból áll; 2. hosszú köztes szakasz (diafizis)- üreget tartalmaz,
melyben csontvelő található A csontokat kívül belül csonthártya borítja:
külső vastagabb (periosteum), belső vékonyabb (endosteum) Csonthárty.
Funkc.: véd, táplál, idegellátást biztosít, szerepe van vastagságbeli
növekedésben (csöves csontoknál minden irányban), regenerációhoz
elengedhetetlen. Tömör szerkezetű csontállomány (compact állomány):
egyneműnek látszik, kemény, lemezes szerkezetű (szivacsos)
csontállomány (spongiosa állomány): az erővonalak mentén elhelyezkedő
csontgerendák alkotják (trajektorialis szerkezet) Csontvelő: - vörös
csontvelő: előfordulása: a rövid, lapos, szabálytalan csontokban;szerepe:
vvt, vérlemez és egyes fvs képzése. - sárga csontvelő előfordulása: hosszú
csöves csontokban; szerepe: nagyobb vérveszteség után vörös csontvelővé
alakul, nem mobilizálható zsírraktárt képez Ízületi porc – üvegporc
(hyalin): a csonthártyával nem borított felszíneken található, kékesfehér,
üveg keménységű porc
c) A belső gázcsere
A szövetekben folyik, mely diffúzió útján valósul meg. A vér–
szövetnedv–sejt közötti gázcserét (O2-felvétel, CO2-leadás) jelenti. A
légzőszerv és a szövetek között a vér szállítja a légzési gázokat. A légzési
gázok leadásában, felvételében nagy szerepe van a vörösvértesteknek. (A
hemoglobin 4 molekula oxigén szállítására képes.) A belső légzés során a
gázcserét a gázok parciális nyomása és a molekulatömegük határozza meg.
Az artériás vér oxigén-tenziója (nyomása) lényegesen nagyobb, mint a
szövetekben, így az oxigén át tud diffundálni a vérből a szövetbe. A vénás
vérben fordított a helyzet. A szövetek szén-dioxid-tenziója lényegesen
nagyobb, mint a véré, ezért vénás oldalon a szén-dioxid a vérbe diffundál,
ahol hidrogén-karbonát formájában szállítódik a tüdő-léghólyagocskákba.
A tüdőhólyagocskák a két oldala között szintén nyomáskülönbség van, a
vérben lévő szén-dioxid nyomása nagyobb, mint a levegőben lévő szén-
dioxid nyomása, így képes leadni a külső légtérnek a gázt a szervezet.
d) Ismertesse a kisvérkört
A jobb kamrából indul. A tüdőverőér bal és jobb tüdőartériára ágazik
el, melyek a tüdőbe hatolnak, kisebb artériákra, végül kapillárisokra
oszlanak. A kapillárisok körülveszik a léghólyagocskákat, ahol
végbemegy a gázcsere. Ezután venulákba, majd egyre nagyobb vénákba
tevődnek össze. A tüdővénák kilépnek a tüdőből és a bal pitvarba
ömlenek. A kisvérköri keringés célja, hogy a vénás vérben levő széndioxid
oxigénre cserélődjön.
e) Gastrocolicus reflex, gastroanalis reflex
Gastrocolicus reflex: A vékonybéllel ellentétben a vastagbélen nem fut
végig perisztaltikus mozgás. Ha a vékonybélből a Bauchin billentyűn
átjutó széklet és bélgázok nyomása meghaladja a 30 Hgmm-t
vastagbélben, ún. „tömegperisztaltika” alakul ki, ami a béltartalmat
végighajtja a végbélig. A tömegperisztaltikát a gyomor telítődése is
elindítja, ez a jelenség a „gastrocolicus reflex”. Gastrocolicus reflex:
gyomor  vékonybél  vastagbél  chymus továbbítása. Gastronalis
reflex:= ürítés
ingere: a béltartalom feszítő hatása központja a gerincvelő, agykérgi gátlás
végrehajtó izmai: - végbél izmai + hasizom; - végbél záróizma; - végbél
külső záróizma (akaratlagos) Természetes kiváltója: bizonyos nyomás
uralkodik a bélben, több mint 50 Hgmm, a nyomás a vegetatív
idegrendszeren jut el a paraszimpatikus idegközpontba, a feltétlen (vele
született) reflex következtében válasz a záróizmoknak. Agykéreg felé is
eljutnak bizonyos impulzusok, ehhez ki kell alakulnia a szobatisztaságnak-
mielizációnak (idegi pályák szigetelése), gátolják a paraszimpatikus
központot, hogy ne induljon el a reflex, majd az impulzusok aktiválják a
reflexet, kiváltják a bélműködést.
5.) a) Monoszacharidák
Egy cukormolekulából álló szénhidrátok (ritka). A legegyszerűbb
szénhidrátok, általában 3, 4, 5, 7, de leggyakrabban 6 szénatomot
tartalmazó molekulák. Attól függően, hogy hány szén atom van egy
cukormolekulában: trióz = 3, pentóz = 5, hexóz = 6 szénatomos
monoszacharida. Pentóz: Ribóz (a ribonuklein sav[RNS] ), Dezoxi-ribóz
(a DNS)
DNS: kettős elix (elikális) szerkezetű (csigavonal) RNS: egyszálú,
egyenes Hexózok: Vízben jól oldódnak, édes ízűek (például szőlőcukor,
gyümölcscukor). Ezek a hat szénatomos cukrok a C6H12O6
összegképlettel jellemezhetők. A mindennapi energia pótlására szolgálnak.
– Glukóz — Energiapótlás
– Fruktóz Csak az után használódnak fel, hogy az enzimek
– Galaktóz glukózzá transzformálják.
Általában nem önállóan, hanem diszacharida formájában találhatók meg.
b) A medencefenék funkciói
Medencefenék: a kismedencét alulról elzáró többrétegű izmos lemez,
amely a keresztcsont, farokcsont, és ülőcsont között húzódik. Izom, zsír és
kötőszövet alkotja. Funkciói: • Tartja és védi a ránehezedő szervek súlyát
alulról és az előreeséstől (feszes).• nyílás: végbél, a húgycső és a hüvely
(akaratlagos izmok). • A magzat méhen belül tartása. A hüvelynél
megakadályozza a méh előreesését, ill. a növekvő magzatot visszatartja,
kellő ellazulás szülés közben. • A szobatisztaságot szolgálja.
c) A szív anatómiája
Izmos szerv, kívülről kétrétegű savós hártya borítja: szívburok
(pericardium), a két réteg között néhány csepp folyadék tartja nedvesen a
szív felszínét  összehúzódások megkönnyítése. Belülről: Szívbelhártya
(endocardium): az üregeket és billentyűket borítja (sima, fénylő réteg).
Izomrétege (myocardium)harántcsíkolt izom, akaratunktól függetlenül
működik. Négy ürege: Jobb pitvar: 3 véna ömlik bele:v. cava superior
(fej, nyak, felső végtag)- v. cava inferior (hasüreg, ~fal, medence, alsó
v.t.)- Sinus coronarius (szívizom vénás vért gyűjti össze) Háromhegyű
vitorlás billentyű  jobb kamra. Bal pitvar: Tüdővénákat fogadja
magába, pitvarok, és kamrák között sövény.Kéthegyű vitorlás billentyű 
Bal kamra  nagy vérkör! Jobb pitvar (vénás vér)  Jobb kamra 
tüdőverőér (truncus pulmonalis)  jobb- és bal tüdőartéria  tüdő
Elválasztók: vitorlás billentyűk (baloldalon kéthegyű, jobb oldalon
háromhegyű), a főverőér és a tüdőverőér kilépésénél pedig a zsebes vagy
félhold alakú billentyűk találhatóak. Mint szelepek, egyen irányítják a
vér áramlását, megakadályozzák az ellentétes irányba történő áramlást. A
megszabják a vér áramlásának irányát, biztosítják a szív működését.
d) A gázcsere mely fizikai törvényen alapul? (Nyomáskülönbségen.)
Izmok összehúzódás  mellüreg térfogata megnő  tüdőben is térfogat
növekedés  tüdőben a légnyomás csökken  a környezetből levegő
áramlik be.
e) A gyomornedv összetétele (napi 1-3 liter) Gyomor belső felszínét
redőzött nykh. borítja-> nykh.ban gyomormirigyek-> ezek termelik a
gyomornedvet.
- Nyák: gyomorszáj és a gyomorkapu környékén term., védi a nykhát a
sósav káros hatásaitól.
- Emésztőnedvek (kisgörbület és gyomorfundus választja ki); Sósav
(pepszinogént alakítja pepszinné, pH 1–1,5); Pepszin: a fehérjéket
polipeptidekre hasítja. Lipáz: (nem azonos a hasnyálmirigy termelte
lipázzal), csak PH 4–5ös közegben hat a finoman emulgeált zsírokra)
Kimozin: tej alvasztását végzi • Intrinzik faktor: a fedősejtekben
termelődik (B12 vitamin felszívódásához nélkülözhetetlen).

6.) a) Ismertesse a lipideket
(Zsiradékok: 2 csoport: zsírok-olajok, lipoidok) Nagy molekulájú szerves
vegyületek, biz. oldószerekben (benzin, éter) maradéktalanul oldódnak. A
sejthártya fontos alkotórésze. Az ideg- és a zsírszövet gazdag
zsiradékokban. A lipidek biológiai szerepük szerint lehetnek: tartalék
tápanyagok, sejtépítő anyagok, hormonok, vitaminok.
Zsírok, olajok: glicerinnek 3 zsírsav molekulával alkotott észterei.
Állati eredetű zsírok szoba hőmérsékleten szilárd formában vannak jelen.
Növényi olajok: szobahőmérsékleten folyékonyak.
Zsírsavak jelen lehetnek: telített/telítetlen, cis/transz formában
Cis-formátum: A zsírsavat alkotó szénlánc térbelileg nem csavarodik el.
Transz-formátum: ~ elcsavarodik. (Hőkezelés  cis  transz
átalakulhat, energiaforrásként semmit nem ér.)
Telítetlen zsírsavak = (eszenciális zssav.): Az emberi szervezet nem
tudja előállítani: alapvető, sejten belüli funkciók szempontjából
elengedhetetlenek.
Lipoidok: Olyan erős kötőanyagok, amelyek az idegrendszer
felépítésében, sejtmembrán, sejten belüli válaszfalak felépítésében vesznek
részt. Molekulaszerkezetük eltér a zsírokétól, de oldás szempontjából u.a.
b) Csontosodás
1. Endesmalis (desmogen) csontosodás: pl. lapos koponyacsontok:
Dús érhálózatot tartalmazó kötőszöveti telepek képződnek  erek körül
csontosodási központok al. ki.: csontképző őssejtek = a csont őssejtjei 
osteoblastok  osteocyták  létrehozzák a mátrixot. A csontszövet által
elfoglalt terület körkörösen egyre növekszik  kitölti az eredeti
kötőszöveti telep területét.
2. Enchondralis (chondrogen): Csontosodás a porc belsejében kezdődik
erek benövésével  porcképző sejtek csontmátrixot termelnek,
elpusztulnak  apró üregek. Külső porchártya is csontosodni kezd
újabb kapillárisok nőnek be a porc belsejébe, a már meglévő üregekbe
 megindul a porcmodell csontosodása. Hosszú csontoknál ez a diafízis
területén köv. be  primer csontosodási központ. Szekunder ~: jóval
később az epifízisek területén (hosszú csöves csontok: születés után).
Születés utáni csontnövekedés: epifízisek porctelepe és csonthártya játszik
fontos szerepet.!
c) Jellemezze a mirigyhámokat
Szekrécióra specializálódott hámsejtekből állnak, feladatuk a
váladéktermelés. Fehérjéket (szerózus sejtek) és/vagy nyákot (mucinózus
sejtek) termelnek. A váladék lehet a szervezet számára szükséges
(secretum) vagy káros, amitől így szabadul meg (excretum). A külső
elválasztású (exocrin) hámfelszínre ürítik váladékukat (verejték, tej) vagy
valamely belső szerv külvilággal kapcsolatos üregrendszerébe (nyál,
hasnyál). A belső elválasztású (endocrin) hormonokat termelnek,
melyeket a véráramba kerülnek pl (pmir)Nyálmirigy (váladék minősége
szerint): savós v. nyáktermelő
d) A keringés fenntartása a visszerekben
Az érpályában keringő vérre nem érvényesek az áramlási törvények. A
visszerek fala nem olyan izmos, mint az artériáké, a visszafelé áramlást az
izomzat, a benne lévő billentyűk és a mellkasi szívóhatás segíti.
e) Mucociliaris védelem
A légzőrendszer védekező mechanizmusa, a csillók és a nyákréteg alkotja.
A légutak nyálkahártyája folyamatosan szekretál váladékot, melyet a
csillók kifelé terelnek.

7.) Energia beépítése a szénhidrátokba
A szénhidrátok C, O, H álló szerves vegyületek.
Pentóz: 5, hexóz: 6 szénatomból álló szénhidrát. Vízben jól oldódó,
kristályos, szagtalan, édes ízű vegyületek. A glikogén raktározódik a
májban és az izmokban. A növényi keményítőt (cellulóz) az ember nem
tudja feldolgozni, a belekben lévő baktériumok használják fel.
b) A csonthártya felépítése, funkciói
Minden csontot kívülről (periosteum – vastagabb) borítja, a hosszú velős
csontokat belülről is (endosteum – vékonyabb). A csont aktív része (erek,
idegek)  ezen keresztül lépnek be az erek a csontba. Sűrű az érhálózata,
minden sejthez eljut. Csontképző sejtek- osteoblasztok- a mátrix
összetevőinek szintéziséért felelős. Szervetlen anyagok lerakódásához is
szükséges. Csontsejtek- oszteociták- feladata az egészséges csontszövet
fenntartása és az alapállomány összetevőinek szabályozása. Csont bontó
sejtek- oszteoklasztok- nagyméretű, sokmagvú sejtek, az alapállomány
lebontásában van szerepük. Funkciói: építés, át-/újraépítés, bontás- a csont
táplálásában ,- tele van érzőidegekkel;- a test egységének a felépítésében,
különböző mozgásában elengedhetetlen  izmok eredése és tapadása itt
történik, a különböző ízületi tokok itt rögzülnek. Az ízületek körül és a
szervezet felépítésében szerepet játszó szalagok is a csonthártyában
rögzülnek. A csont széltében, a csöves csont minden irányú
növekedésében szerepet játszik.
c) Különböző erek falának szerkezete
Artériák, vénák: falában 3 réteg: belső, középső, külső. Rétegvastagság
és összetétel a V. és A.-ban eltérő, függ az erek méretétől is. Artériák:
Belső réteg lumen felöli része: endothel sejtek alkotnak folyamatos,
egyrétegű laphámot. Endotheliumot kívülről határolja: finom kötőszöveti
rostokból és simaizom sejtekből álló subendothelialis réteg. Középső
réteg: simaizom-sejtek, rugalmas kötőszöveti rostok. Külső réteg:
kötőszövet.
A vastag simaizomréteget tartalmazó ereket noradrenalin transzmittert
tartalmazó szimpatikus idegrostok idegzik be. Noradrenalin felszabadulás
 simaizom kontrakció  ér lumene szűkül. A vázizomzat artériái tágító
beidegzést is kapnak. Ez a vérnyomásszabályozás alapja.
Vénák: hasonló, de sokkal vékonyabb, a középső réteg gyenge. Végtagok
vénáiban az belső réteg szövetei vénabillentyűket alkotnak  segíti a
vénás vér áramlását. Kapillárisok: legkisebb véredények, anyagcsere
biztosítása a vér és szövetek között (mikroszkopikus). Egyetlen
endothelsejt réget alkotja, pórusokat tartalmaz: transzport folyamat
megkönnyítése.
d) Gliasejtek és funkcióik
Az idegszövet része. Feladata az idegsejtek rögzítése, görögül a
glia=ragasztó-t jelent. 3 féle gliasejt van: • mikroglia: fagociták,
gyulladásban játszanak szerepet • oligodendrogliocita: axonok körül
velőshüvelyt képeznek, segíti az elektromos impulzusok vezetését.
asztrocita: az agy ereivel lép kapcsolatba és részt vesz a neuron
táplálásban+ segítenek atranszmitterek szintézisében. A fent említett
funkciókon túl, még szabályozzák az extracelluláris tér méreteit.
e) Chymus összetétele a vékonybélben
A gyomor erős izma összehúzódnak, és a gyomortartalom ragadós, kásás
masszává gyúródik, ez a chymus. A gyomorban a gyomorsav kezdi a
táplálék emésztését. A vékonybélben: hasnyálenzimek: tripszin,
kimotripszin (fehérjebontás), amiláz (keményítők, egyéb
szénhidrátmolekulák lebontása kisebb cukormolekulákra), lúgok
(semlegesítik, lekötik a gyomorsavak)  enyhén lúgos környezet, epe
(hatékony emulgeáló anyag) zsírcseppeket széthasítja, hogy a lipáz a
lipideket bontja. A vastag bélbe kerülő chymus emészthető tápanyagokat
nem tart.

8.) a) Mit tud az aminosavakról?
Fehérjék aminosavakból állnak. Jellegzetességük: amfoter jelleg = pozitív
és negatív töltésű része van. 9 eszenciális aminosav, amelyet az emberi
szervezet nem tud szintetizálni, előállítani, de az állati fehérjék
elfogyasztása, feldolgozása során beépülnek. Nincs olyan növényi
táplálék, amelyben mind benne van.cHosszú láncot képesek alkotni peptid
kötésekkel. Attól függően, hogy hány aminosav van benne: bipeptid-ről
vagy polipeptid-ről beszélünk. Akár több száz vagy ezer aminosav
alkothat egy fehérje molekulát. A térben az aminosavak
globulingömböcskévé rendeződnek. Tiszta fehérjék = tisztán
aminosavakból álló proteinek. Proteidek: amik nem csak ASból állnak,
hanem összetettek- fehérje szerű anyagok (enzim- anyagcsere funkc.ba
beavatkozik). – kromoproteidek- színes vegyületek (hgl, jodoxin,
mioglobin); - glikoproteidek: feh+szénhid. Fontos anyagok tartoznak ide
(FSH, gamma glob. csontok, porcok alapanyaga); Foszfoproteidek és
Nukleoproteidek.
b) Kötőszöveti alapállomány, sejtek, rostok
Kötőszövetek: laza réteg a hámok alatt, beborítják az izmokat, csontokat,
ereket, kitöltik a teret a különböző szövetféleségek között. A legtöbb
gyulladásos folyamat itt játszódik le (immunrendszer hadszíntere).
Tág extracelluláris tere van: extracelluláris mátrix tölti ki:
Fehérjerost típusok a kötőszövetben:
• Kollagén rostok (inak, porc, csont)• rácsrostok (lép, nyirokcsom., máj)
• rugalmas rostok (embrionális szövetek, szem, bőr, erek fala)
Kötőszöveti sejtek: Fibroblast (rostok és alapállomány szintézise)
Plazmasejt (immunreakciókban részt v. ellenanyagok szintézise)
Limfocita (a többi fehérvérsejt aktivitását szabályozó anyagok termelése)
Neutrofil leukocita (baktériumok fagocitózisa) Hízósejt (hisztamin- és
proteázok termelése) Makrofág/monocita (szövettörmelékek,
baktériumok, idegen részecskék bekebelezése), Zírsejt (zsírtárolás,
energia raktározás)
c) Ismertesse az izületek anatómiáját
Csontok közötti összeköttetések, lehet folyamatos vagy megszakított.
Folyamatos összeköttetés: 2 csontot tömör szövet köt össze:
– porcos összeköttetés (pl. szeméremcsontok között elöl középen)
– kötőszövetes: csontok között tömött kötőszöv. (agykoponya csontjai)
Megszakított összeköttetések (ízületek: articulationes)
- sokféle mozgást enged. A porccal borított csontfelszíneket ízületi üreg
választja el egym.tól.- domború csontvég: ízületi fej- homorú ~: ízvápa
– ízületi tok veszi körül: tömött, rostos kötőszövet (környezetétől izolálja,
csontokhoz rögzíti) – ízületi szalagok: erősítik, mozgást korlátozzák
(néhol) – szinoviális membrán: az ízületi üreg belső felszínét béleli,
erekkel átszőtt, termeli: izületi folyadék (synovia: nedvesen tartja az
ízfelszíneket.
Egyes ízületek üregében: rostporcos korongok (discus), félhold alakú
rostporcos betétek (meniscus)
Ízületek körül lehetnek: szinoviális membránt tartalmazó tömlőcskék:
az ízületi tok és a csontvégek akadálytalan mozgását segíti.
Ízületi mozgások: hajlítás (flexio), feszítés (extensio), forgás (rotatio),
távolítás (abductio), közelítés (adductio).
d) Kilégzési tartalék
Az a levegőmennyiség, amely nyugalmi kilégzés végén még akaratlagosan
kilélegezhető, kb. 0,5-1 l.
e) Hormonszintézis a táplálkozás szervrendszerében
A hasnyálmirigy exocrin (külső elválasztású) és endocrin (belső
~)szövetekből áll. Hormonjait a ~ szigetszervei termelik (ezek nem
termelnek enzimeket!). A hasnyálmirigy által termelt hormonok:
1. Inzulin: az endocrin szövet,létfontosságú raktározási hormon: a
felszívódás után a tápanyagokat beépíti a sejtekbe. Közvetlenül a
véráramba kerül, és csökkenti a tápanyagok szintjét a vérben. A szervezet
szénhidrát anyagcseréjét ellenőrzi, és hatása van a zsírok és fehérjék
anyagcseréjének az irányítására is.
2. Glukagon: A glukagon az inzulinnal ellentétesen hat. Kivonja az
anyagokat a raktárakból, ezáltal emeli a tápanyagszintet a vérben. Emeli a
vércukorszintet, valamint az aminosavak és zsírok szintjét.
3. Szomatosztatin: gátolja az inzulin és a glukogon elválasztását. Gátolja
a felszívódást és a gyomor mozgását is. ~-t más sejtek is termelnek,
nemcsak a hasnyálmirigy. Kémiailag azonos azzal a hormonnal, ami a
hipotalamuszban a növekedési hormon elválasztását gátolja.
9.) a) A fehérjék
Aminósavakból állnak - 20 féle as. Van, ebből 9et a szervezet nem tud
előállítani= eszenciális as.-Y csak állati fehérje felhasználása után jut
hozzá a szervezet. A feh.ket meghatározott sorrendű as láncok alkotják.
Feh. tartalmaznak: C,O, H, N, S. 4 szerkezete van: Elsődleges:
aminósavak sorrendje; másodl: alaplánc térszerkezete; harmadl. Egész feh.
Molekulák térszerkezete; negyedl: feh mol egymáshoz viszonyított
helyzete. Minden sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek. Számos
fehérje enzimaktivitást mutat  v.milyen biokémiai folyamat
katalizátoraként segítik elő a sejt életben maradását. Rendelkezhetnek
stabilizáló, szerkezeti funkcióval is: sejt alakjának kialakítása, sejten
belüli transzportfolyamatok lebonyolítása. – (Más fehérjék) sejt és
környezete közötti információ áramlás megvalósítása a sejt érzékelni
tudja, és reagálni tudjon a külvilág ingereire.
b) Idegsejtek (neuron) (Az idegszövet tartalmazza.)
Magasan specializált, osztódni már nem képes sejtek. Nyúlványokkal
rendelkeznek, amelyek a sejttestből indulnak ki: dendritek, axon. Egy
idegsejten sok dendritet találunk, de mindig csak egy axont. Mindkettő
elektromos impulzusokat képes vezetni. Nyúlványok közti összeköttetés
= szinapszis. Preszinaptikus axonvégződés: kémiai anyagokat tartalmaz
(főként peptideket és aminosavakat): transzmitter anyagok – ezek juttatják
át az elektromos jeleket az egyik sejtről a másikra.= kémiai ingerület
áttevődés. Idegsejtek és nyúlványaik = központi idegrendszer
szürkeállomány.
c) A láb csontos felépítése és izületeinek jellemzése
Emberi láb: 26 csont, több ízület, izom, inak. (Eredetileg: kúszóláb,
kapaszkodás, fára mászás. Törzsfejlődés  alk. a két lábon járás miatt
megváltozott követelményekhez.)
Láb csontváza: lábtőcsontok, lábközépcsontok, lábujjak, ujjpercek.
A láb csontjai: ugrócsont, sarokcsont, köbcsont, sajkacsont, belső /
közbülső / oldalsó ékcsont, lábközépcsontok (4 db), ujjpercek. A láb a
bokaízülettel kapcsolódik a sípcsonthoz és a szárkapocscsonthoz. A két
lábszárcsont az ugrócsonttal ízesül. Az ugrócsontot a bokavilla veszi
körül, mely a szárkapocscsont oldalsó nyúlványa és a sípcsont mediális
nyúlványa. Az ízületeket erős szalagok tartják. A boka felfelé és lefelé
történő mozgatása a láb jellegzetes mozgása.
d) A nagyvérkör anatómiája
A szervezet minden részét érinti. Aorta: O2vér az ~án át hagyja el a
szívet. A test legnagyobb artériája, minden részét ellátja vérrel. Első
szakasza: Felszálló aorta: szakaszai: Kezdeti szakasz: innen erednek a
koszorúserek: 1. jobb szívfél artériája, 2. bal pitvart és a bal kamrát látja
el. Kb. 5 cm hosszú-> Aortaív: kampószerűen hátrahajlik, felülről
megkerüli a bal főhörgőt. Ebből ered jobb- és baloldalon a közös
fejverőér, a fej és nyak ellátására, a kulcscsont alatti verőér a felső
végtag, nyak és a mellkasfal számára. Arteria vertebralis: a gerincvelő,
agytörzs, kisagy ellátása. A közös fejverőér a nyakon két vastag ágra
oszlik: a külső fejverőér a nyak és a fej artériája. A belső fejverőér az
agyvelő fő artériája, a szemgolyót is. Mellkasi aorta: a mellkasban, a
gerincoszlop előtt található. a tüdőt és a mellkasfal képleteit táplálja.
Ezután az aorta átfúrja a rekeszizmot, bejut a hasüregbe-> Hasi aort:
emésztőrendszer szervei, vese, mellékvese, lép, hasfal. Kettéoszlik (4.
ágyéki csigolya, kb. köldökmagasság)  két közös csípőverőér-> a
nagymedencébe kerül, majd a kismedence bemenete magasságában
kettéoszlik-> Külső és belső csípőartériák: alsó végtag, kismedencei
szervek, külső nemi szervek vérellátása.
A szisztémás keringés vénáinak összegyűjtése: Vena cava superior (fej,
nyak, felső végtag, mellkasfal) Vena cava inferior (hasüreg, kismedence,
alsó végtag) Sinus coronarius: a szív vénás vére - jobb pitvar.
e) A gyomornedv-elválasztás fázisai
A gyomornedvet termelő mirigyek a gyomor nyálkahártyájában
helyezkednek el. A gyomnedv elvál. Részben idegi, részben hormonális
szab.
Idegi mechanizmus: táplálék a gyomorban helyi idegi reflex révén a
gyomor falában szekréciót vált ki. -> gyomnykh felöl impulzusok a
nyúltvelőbe -> n. vagus révén fokozzák a gyomnedv elválasztást. (tartós
idegi feszülts. Gyom fekélyt okozhat, mert az agykéreg felől érkezhetnek
serkentő impulzusok). Hormonális mech: táplálék (hús) gyomorba ér->
gasztrin felszabadulását idézi elő-> erre vér útján sósav + pepszin termelés
indul a gyom.mirigyekben. A gyomorszekréció fázisai: 1. kefalikus f.
(étel látás, gondolás, íz, szag kiválthatja) 2. gasztrikus f. (táplálék a
gyomorban idegi reflexek + gasztrinmechan révén gyomnedv kiválaszt.
indít be.) 3. Intesztinális f. (táplálék tovább halad a vékonybélbe, de a köteg: átfúrja a pitvarokat és a kamrákat elválasztó rostos gyűrűt, és
gyomorszekr. Még fenn áll. átvezeti az ingerületet a pitvari izomzatról a kamrák izomzatára. - jobb és
bal tawara szárak: a kamraközi sövény endocardiuma alatt haladnak a
szívcsúcs felé és beidegzik az egész kamraizomzatot.
10.) a) Passzív transzport folyamatok a sejtmembránon át Ezeket a speciális ing.képző sejteket sejtkapcsoló struktúrák kötik össze a
Energia befektetés nélkül lejátszódó transzportfolyamatok. munkaizomsejtekkel=> ingerület így mindenhová eljut. A szív igen
Sejtmembrán: féligáteresztő hártya  a vizet, mint oldószert, és a kisebb gazdag vegetatív szimpatikus és paraszimpatikus beidegzést is kap. Veg.
molekulákat átengedi, a nagyobbakat visszatartja. idegrostok a szinuszcsom, atrioventrikuláris csom, koszorúereket idegzik
b) Fedőhámok be.
Sejtjeik szorosan illeszkednek egymáshoz és azokat rendszerint e) A gerinc háti szakaszán kivitelezhető mozgások
sejtkapcsoló struktúrák kötik össze. A gerinc a sagittalis síkban kétszeres S alakban görbült csigolyaoszlop. A
Többrétegű fedőhámok: nagyobb mechanikai stabilitást biztosít (pl: bőr). nyaki és ágyéki szakasz előre domborodik, a háti és sacralis szakasz hátra
El nem szarusodó: szájüreg, nyelőcső domborodik, de a gerinc kezdeti és végrésze egy egyenesbe esik.
Elszarusodó laphám: bőr felszíne (fagociták+pigment sejtek itt) A háti szakasz a legkevésbé mozgékony: előre hajlítás, csekély mértékű
Egyrétegű fedőhámok: 1–2 sejtsorból állnak, felszínükön helyenként hátra hajlítás, döntés jobbra-balra, csavarás jobbra-balra.
sejtfelszíni specializációk: csillók, kefeszegély. Általában a
nyálkahártyákat borítják (pl. bél hámja). Fontos transzportfunkciókat
töltenek be: külső anyagok (vegyszerek, tápanyagok, gyógyszerek)
felvétele, biz. termékek eltávolítása. Leggyakoribb: egyrétegű
hengerhám (gyomor- bélrendszer nykh-it).
c) Az arckoponya csontjai
Számos szabálytalan csontból áll, melyek a szájüreget, orrüreget,
szemüreget határolják. Legfeltűnőbb csontok: állkapocs, felső állkap.,
járomcsont. Némelyik légtartalmú csont->belső üregei csatornával nyílnak
az orrüregbe=orrmellékür. (homlok, arcür., rostasejtek rendszere).
Orrmel.ür-et nykh borítja=> begyullad-> gyull. Az üregekbe terjed. A
koponya csontjai sajátságos kötőszövetes összeköttetéssel- varratokkal
kapcsolódnak. (koponyatetőn jól látszanak). Újszül- kutacs- elől nagy kut:
(homlok és falcsont között), hátul kis kut: fal és nyakszirtcsont között).
Koponya oldalán még két kut.
d) A szív saját ingerképző és ingervezető rendszere
A szív önálló belső elektromos ingerképző- és ing. Vez. Rendsz.rel
rendelkezik, mely módosult szívizomsejtekből áll. Az ingerképző és
ingervezető rendszer a myocsardiumban jól látható anatómiai strukturákat
hoz létre: szinuszcsomó: a jobb pitvar falában található;-
atrioventrikuláris csomó: a pitvaok közötti sövényben található; - his-

11, a, a sejtműködés szabályozása
Hormonrendszer befolyásolja. Két részt különböztethetünk meg:
humorális (sejtfelszíni és a sejten belüli receptorokhoz kapcsolódó
anyagok), neuroendokrin anyagcserét szabályozó hormonok (pl. inzulin,
tiroxin, STH stb.) v. Hormon kiválasztás: 1. endokrinvérbe ürül 2.
parakrina szomszédos sejteket befolyásolja 3. neurotranszmitterel
(gátló, serkentő) 4. neurohormon: ADH (antidioretikus hormon), oxitocin-
idegsejtekből szabadul fel, véráramba ürül.
A fehérjék szintézisét a DNS irányítja és az RNS 3 fajtája kivitelezi.
Szintézis: állandó folyamat: olyan anyagokat állít elő, amit a szervezet
nem kap készen, hanem a táplálékok részeiből állítja össze.
Transzport funkc. Passzív (E felhasz. nincs), Aktív (E igényes)
b, simaizom ismertetése
Hosszú orsó alakú sejtekből áll, melyek vastag rétegeket alkotnak az
üreges szervekben (gyomor, belek). Szerveket is alkothat pl. méh,
prosztata. Némelyüreges szerv falában vastag, gyűrűszerű
megvastagodásokat- záróizmokat hoz létre= szfinkterek pl. gyomorban
pilorus sfinkter. A sim.izm. a vegtatív IR idegzi be.
c, a gége porcai
A gége porcokból álló vázzal rendelkezik. A gégeporcokat szalagok és
izületek kötik össze. A gége, mint szerv a nyelvcsonton függeszkedik.
Nyelvcsont a gégét a nyelv és a szájfenék izmaihoz kapcsolja, ez biztos. A
gége mozgásait (hangképzés, nyelés). A gége, mint szerv elmozdul, de a
porcok egymáshoz viszonyítva is mozognak (saját izmai bizt.)-> hangrés+
hangszalagok feszességét szabályozzák. A pajzsporc (ádámcsutka) a
legnagyobb, és a nyak bőre alatt tapintható, és széles szalaggal rögzül a
nyelvcsonthoz. Alatta a gyűrűporc található, két porc izülettel
kapcsolódik. A gyűrűporc hátulsó részén a kannaporcokat (2db.) találjuk,
melyek a hangrés kialakításában és a hangszalag rögzítésében játszanak
fontos szerepet. A gégét a gégefedő porc fedél-szerűen borítja, a
nyelvgyök mögött található és megakadályozza a táplálék gégébe
kerülését. Hangrés: kannaporcok és a róluk eredő hangredők határolják.
Hangredő: hangszalag+ egy kis izom alkotja. Hangredők tökéletesen
elzárják a gégét- nyitódásuk fokozatos- összes mozgást a gége saját izmai
végzik.
d, a nyirokerek jellemzése
A kapillárisok falán keresztül folyadék kerülnek a szövetekbe. Egyik
részét a kis vénák, venulák felveszik, a másik része a szövetekben marad,
ezt a nyirokerek veszik fel és a véráramnál lassabban a szív felé szállítják.
A nyirokkeringés a nyirok kapillárisokkal kezdődik, majd nyirok erekből
áll. A nyirokerek fala vékony, vékonyabb a vénák falánál, az áramlást a
bennük lévő billentyűk szabályozzák. Nagy nyirokér törzsek a
mellüregben alakulnak ki, v. cava sup.ba ömlik, tehát a vénákba+ szívbe
kerül. Nyirokkeringés elégtelenség ödémához vezet. pl. nagy nyirokér
elzáródáskor. Nyirokerek útjuk során nyirokcsomókba ömlenek->
átszűrődik-> másik nyirokér viszi tovább=> nyír.csom szűri a nyirban lévő
kóokozókat, testidegen molekulákat.
e, a patkó-, éh-, csípőbél funkciói
Az emésztés jórészt ebben a 7m hosszú csőben zajlik. Minden részét nykh
fedi, mely redőket vet, és bélbolyhokat tartalmaz.
Bélbolyhok: mikroszk. méretű, kesztyűujj szerű képződm. ->selymessé
teszik, megnövelik a bél felszínét+ táp. anyagok felszívására
specializálódtak. A hám henger alakú sejtjei felszínükön különféle
enzimeket tart.-> ezek közvetlenül vesznek részt a táplálék felszívásában
(kisebb molekra hasítják szénhid, feh, zsír). Felszívást a vékonybél
hámsejtjei végzik= enterociták.
Nykh: sok mirigyet tart. – bolyhok között nyílnak felszínre-> bélnedvet
termelik (napi 2lit.)-> oldószerként szolgál az anyagok felszívásához.
Patkóbél: 25cm szakasz- gyomor folytatását képezi (pilorus szfinkter
választja el)- máj, hasnyálmir. kivezetőcsöveil összeköttetésben állnak.-
hátsó hasfalhoz rögzül, máj alatt helyezkedik el. Éh-, csípőbél: 7m többi
szakasza,- teljesen beborítja a hashártya,- hurkokat+kanyarulatokat
létrehozva a hasüreg nagy részét kitőlti. Éhbél- nykhban sok nyiroktüsző.
 hatása érvényesül, melynek következtében az erek összehúzódnak, és a
vérnyomás emelkedik. Az adrenalin döntően béta-receptor-ingerlő
hatására a szívkoszorúerek és a vázizmok erei ellazulnak, ennek
következtében a szívműködés gyorsul, illetve a szívösszehúzódás
erőteljesebbé válik.
12. Szintézisek a sejtben e, máj felépítése
A fehérjék szintézisét a DNS irányítja és az RNS 3 fajtája kivitelezi. Létfontosságú szerv- barna színű, 1,5kg súlyú, - hasüreg jobb felső részén
Szintézis: állandó folyamat: olyan anyagokat állít elő, amit a szervezet a rekesz iz. alatt. Két nagy lebenyből áll, alsó részén májkapu (erek májba
nem kap készen, hanem a táplálékok részeiből állítja össze. Transzport hatolnak, epét szállító májvezeték elhagyja a májat)- alsó részén jobb
funkc. Passzív (E felhasz. nincs), Aktív (E igényes) oldalán epehólyag. A máj tápláló art. hepatika- aorta egyik fontos ága- 2
b, Mi a szinapszis? Ismertesse felépítését! ágra válik- májkapunál lép be a májba. Portális véna- máj legnagyobb
Az idegsejtek nyúlványokkal rendelkeznek. A nyúlványok közötti véredénye. (art+ véna 1,4 lit vért szállít a májba percenként)- vér
összekötetés a szinapszis, két része: Preszinaptikus axonvégződés: kémiai akadálytalanul kering a májban=> nagy vérmennyiség tisztítását teszi
anyagokat tartalmaz (főként peptideket és aminosavakat): transzmitter lehetővé. – tisztítást a májban lévő fagocita sejtek végzik- vérben lévő
anyagok – ezek juttatják át az elektromos jeleket az egyik sejtről a tápanyagokat a májsejtek veszik fel. Májsejtek: májlebenykéket alkotnak,
másikra.- melyeket egymástól kötöszövetes sövények választanak el. Májsejtek
- pasztszinaptikus dendrit. A preszinpatikus és a posztszinpatikus elemek között kapillárisok= sinusidok+ epekapillárisok. Epét a májsejtek termelik,
egymással kapcsolódnak. az epekapill. vezetik el a lebenyből. A májsejtek fala így érintkezik:
c, A hüvelykujj mozgásai. Mik teszik lehetővé a mozgásokat. endotellel, epekapil., májsejttel. A máj fagocitái a Kupffer- sejtek.
A kéztőcsontok között feszes izületek, az ujjpercek, kézközépcsontok Sinusoidokban találhatók- minden idegen anyagot bekebeleznek.
között pedig változatos alakú és többnyire jól mozgatható izületek vannak.
Hüvelykujj, amelynek kéztő-közép ízülete igen mozgékony, és benne nem
csak hajlítás, feszítés, valamint távolítás – közelítés, hanem a többi ujj
mellé (oppozíció) is lehetséges. Utóbbi kizárólagos emberi sajátosság,
általa jön létre a harapófogó szerű mozgás, amely lehetővé teszi a tárgyak
szilárd körülfogását. A hüvelykujj izülete nyeregizület, az ízvápa nyereg
alakú, két tengely lehetséges a mozgatásában.
d, receptorok az erekben
A vegetatív idegrendszer neuronjai idegzik be a szívet és az ereket, a
zsigereket, a mirigyeket és a simaizmokat.
Az érfali simaizmokban, a vesében, a szívizomban, az agyban, a májban és
még számos helyen különböző nyomásérzékelő receptorok helyezkednek
el, amelyek a nyomásváltozásoktól függően jeleket továbbítanak a
központi idegrendszer felé. Ilyen receptor az angiotenzin receptor -
gátlása a kis erek tágulását eredményezi, így csökken a vérnyomás. A
fokozott noradrenalin-felszabadulás hatására az alfa-receptorok serkentő

13. Az emberi test részei
Az emberi test részei a fej, nyak, törzs, végtagok. A törzs részei: mellkas,
has, medence. A mellkas elülső oldalán található: mell, emlők, kulcscsont,
bordák, szegycsont. A mellkas hátulsó oldalán található: hát, gerinc. A
mellkas két oldalán felül a lapocka. A has elülső oldalán található a
köldök. Az elülső hasfal és a combtő közötti átmenet a lágyékhajlat. Külső
nemi szervek, a hasfal hátulsó része az ágyék. A végtagok lehetnek: az
alsó vagy a felső függesztőöv részei. Felső végtagok: váll, kar (felkar,
alkar), kéz (tenyér, kézhát, ujjak). Az alsó végtagok: comb, lábszár
(sípcsont, szárkapocscsont), láb (lábtő, lábközép és ujjak).
b, Neuromuscularis junctio és mediátor (transzmitter) anyaga
A harántcsíkolt vázizmokat a gerincvelői idegek, az agyidegek motoros
idegsejtjei idegzik be. Az axonok az izomrostok felszínén speciális
szinapszist ún. neuromuszkuláris junkciót hoznak létre. Az izmok hatásos
működéséhez arra van szükség, hogy a motoros idegsejtek változtassák
aktivitásukat. Ezt segítik az izomrostok között elhelyezkedő érző
idegvégződések, melyek a kontrakció aktuális állapotáról adnak
információt.
A n j- ban az axon végződésből acetilkolin szabadul fel, kiváltja az
idegingerület izomra való áttevődését. Acetilkolin az izomrost
membránjában nagy méretű feh. molekulákon= acetilkolin receptorokon
fejti ki hatását. Miután hatásukat kifejtették az acetilkolin észteráz enzim
lebontja.
c, A légzés szervrendszerének alkotó elemei
A légzést alsó- és felső légutakra bonthatjuk. A felső légutak szervei:
orrüreg, garat, gége. Az alsó légutak szervei: légcső, főhörgők,
hörgőcskék, alveolusok. Tüdő
d, a szív billentyűi és funkciói
A szív billentyűi megszabják a vér áramlásának irányát, biztosítják a szív
működését. Szerkezetük szerint kétfélék, a vénás pitvar–kamrai nyílások
ún. vitorlás billentyűi és az artériás nyílásokat elzáró, félhold alakú
(zsebes, tasakos) billentyűk. Működésük passzív, szelepszerű, a szív
üregében áramló vér nyomásváltozásai szerint záródnak, illetve nyitódnak.
Vitorlás billentyűk a kamrák összehúzódása előtt csaknem tökéletesen
záródnak azáltal, hogy a pitvarból a kamrába áramló véroszlop mögött
negatív nyomás keletkezik, amely a nyílás felé húzza a billentyűket, és
ezáltal a nyílást zárja. A kamrák összehúzódása a már csaknem teljesen
zárt billentyűk szorosabb záródását segíti elő a vér visszaáramlása
(veszteség) nélkül. A félhold alakú billentyűk a vér áramlását egy irányba
teszi lehetővé, a visszaáramló vér mennyisége minimális.
e, a táplálék és a chymus továbbítása
A szájnyílással kezdődik és a végbélnyílással végződik. Csőszerű
képződmény, melyhez emésztőmirigyek csatlakoznak, mint járulékos
szervek.
Szájüreg: a táplálékfelvétel helye. A fogak, a nyelv a táplálék megfogását,
aprítását, illetve a nyállal való elkeveredést biztosítják. A szájban három
pár nyálmirigy található (fültő, állkapocs alatti és nyelv alatti). Ezek
váladéka a nyál, amely feladata a falatképzés és a szénhidrátbontás. A
szájüreget a szájpadlás zárja el az orrüreg felé. Garat, gége, nyelőcső: a
gége nem szerves része az emésztőrendszernek, mégis fontos szerepe van:
a gégefedő zárása akadályozza meg, hogy a falat a légcsőbe jusson. A
falatot a szájüregből a garaton át a nyelőcső perisztaltikus mozgása juttatja
a gyomorba. Gyomor: az emésztőcsatorna kitágult része, mely a táplálék
emésztésén kívül időszakosan tárolja azt. A nyelőcső és a gyomor határán
egy zárógyűrű található, mely a táplálék visszajutását gátolja meg. A
gyomor fala izmos és mirigyes. Sósavat és pepszint termel
(fehérjeemésztés).
A gyomorból a táplálék a vékonybélbe kerül. A vékonybélnek három
szakasza van: patkóbél, éhbél, csípőbél. A patkóbélbe szájazdik be két
emésztőmirigy: a máj és a hasnyálmirigy. A máj által termelt epe nem
tekinthető emésztőnedvnek, mert nem végez bontást, csak a zsír
emulgeálását végzi. A hasnyál valamennyi fő tápanyag bontását végzi
(fehérje, zsír, szénhidrát). A vékonybél fala is termel emésztőnedvet, ez a
bélnedv. Itt történik a tápanyagok végleges bontása, és itt történik a
felszívás is. A csípőbélből a béltartalom a vastagbélbe jut. A kettő határán
szintén zárógyűrű található (a vékonybél steril, a vastagbél nem).
A vastagbél a vakbéllel kezdődik, majd egy felszálló, haránt és egy
leszálló ág következik. A vastagbélben már nincs emésztés, csak
vízfelszívás és vitaminfelszívás illetve székletképzés. A leszálló ág után a
szigmabél szakasza következik, melyet a végbél követ. A végbélnyíláson
át távozik a széklet. A végbelet is gyűrű zárja (kettő: egy belső és egy
külső). Az emésztőrendszer járulékos szervei: a nyálmirigyek, a máj
(epe) és a hasnyálmirigy.
14. Mitósis
A testi sejtek osztódási foemája, minden regenerációs folyamat alapvető
jelensége (sebgyógy, máj vagy vázizom regenerációja). A mitózis során
egy sejtből két leánysejt keletkezik, melyeknek kromoszómaszáma és
genetikai összetétele is pontosan olyan mint a szülősejtben.Tehát diploid
sejtek jönnek létre 46 kromoszómával. Többmagvú óriássejtek jönnek
létre (pl. kötőszöveti falósejtek) Amikor a mitózist követően csak a
sejtmagok száma és a citoplazma növekszik és a leánysejtek nem válnak
szét.
b, sorolja fel az ember szervrendszereit
Több szerv együttesét alkotó virtuális képződmények, amelyek
együttműködnek. Az ember szervrendszerei: légző-, kiválasztó-,
keringési-, táplálkozási-, mozgás-, szaporodás-, idegrendszer, érzékelési-,
hormonális-, immunrendszer, támasztó-és a beszéd szervrendszere.
c, az érzékhám
Kémiai vagy mechanikai jelek érzékelésére és ezen jelek elektromos
impulzussá alakítására specializálódtak. Rajtuk rendszerint csillókat
találunk, ezek a sejt érzékelői. Az érzékszervekben találunk ilyet. Primer
érzékhámsejtek: hosszú axonnal rendelkezik, amely az ingerületet a
központi idegrendszerbe vezeti (orrüreg szaglóhámja), szekunder
érzékhámsejtek: érintkezik az elsődleges érző neuronok perifériás
nyúlványaival, ezek továbbítják az érzéksejt által létrehozott elektromos
impulzusokat (nyelv ízlelőbimbói).
d, a medence anatómiája
Medencecsont:- szeméremcsont+ ülőcs+ csípőcs. Végleges csontosodása
pubkor után. Izületek: kétoldali medencecsontot és szemércsontok kötik
össze- a törzzsel keresztcs+ csípőcsi izület fűzi össze. Csípőcs: felső része
a csípő lapát, ennek felső része a csípőtaréj, ez csípőtövisekbe végződik
(elől és hátul) Ülőcs: erős, érdes ívszerű képződménye az ülő gumó-
ülésnél testsúly ezen, kívül izületi vápa (+combcs feje= csípő izület).
Szeméremcs: két medencecsot elől köti össze- porcos összeköttetés
(szimfízis). Medencecs összeköttetései:1 szemcsontok között porcos,
mozgás nincs, szüléskor megduzzad=> fellazul- egymástól kisfokú
eltávolodás=> medence ürege tágabbá válik 2. keresztcs+ csípőcs között
feszes izület, öszeköt szilárdságát erős szalagok biztosítják. Medence:
medencecs+ keresztcs+ farkcs+ szimfízis (szemcs). Nagymed: - medence
felső tágabb nyíltabb része, - hátul a gerinc lumbális szakasza oldalt
csípőlapátok határolják- elől nyitott a hasfal zárja le. Kismedence:
medence alsóbb zártabb része.- csontok+ szalagok veszik körül- bemenete:
ülőcs+ szemcs+ keresztcs. Kimenete: rombusz alakú farkcs+ ülőgumók+
szemcs alsó szárai határolják. Med funkc: szülés közben magzat
keresztülhalad a kismedén- közben forgást végez=>a medence legnagyobb
átmérőit igyekszik elfoglalni. A test vázának alkotórésze. A testtömeg
áttevése az alsó végtagokra, védőgyűrűt képez a medencei szervek körül.
Védelmet biztosít a fejlődő magzatnak, szülő utat képez. A törzs súlya az
5. ágyékcsigolya és a keresztcsont közötti porckorong közvetítésével kerül
a medencére.
Női és férfi med közötti különb: méretben- női szélesebb, kismed tágabb,
csontok vékonyabbak. Férfi med csontok erősebbek+ vastagabbak.
e, mellkasi szervek elhelyezkedése, egymáshoz való viszonya
A két tüdő közötti kötőszövetes tér a mediastinum (gátor) amely a
mellüregnek a szegycsont és a gerinc közötti középső része. Itt a szív, a
vena cava superior, felszálló aorta, aortaív, jobb és bal tüdő art, tüdővénák,
légcső, főhörgők, nyelőcső, csecsmőmirigy, valamint idegek + igen sok
nyirok csomó.

15, Velőshüvely (myelinhüvely jellemzése és funkciói
Az idegszövet része a gliasejt. Száma a központi idegrendszer minden
részében meghaladja az idegsejtek számát. Kisebbek, mint az idegsejtek és
osztódni képesek. Háromféle gliasejtet különböztetünk meg, ezek az
asztrocita, az oligodendrocita és a mikroglia. Az asztrociták a neuronok
társai, segítenek a transzmitterek szintézisében és a neuronokat körülvevő
exracelluláris tér összetételének fenntartásában. Az oligodendrociták az
axonok körül velőshüvelyt (myelin) képeznek, a velőshüvely az axont
elektromosan szigeteli és segíti az elektromos impulzusok vezetését. A
mikroglia sejtek fagociták és elsősorban a gyulladásokban játszanak
szerepet. A gliasejtek és az axonok egy része alkotja a gerincvelő és az agy
fehérállományát. (scler. Multiplex- axonokat borító myelin pusztulásával
kezdődik)
b, Ismertesse a csontok közötti összeköttetések fajtáját
Folyamatos: -agykoponya, arckoponya. Varratok tartják össze, magzati és
ifjúkorban meg nem csontosodtak össze. Növekedésnél helyet
biztosítanak. (az álkapocs az egyetlen izületes) Megszakított: -feszes,-
mobilis (mozgóképes) izületek Feszes izület: A keresztcsont és csípőcsont
között. Egyenetlen felszínű izület, úgy illeszkednek egymással, hogy nincs
elmozdulás. Hozzátartoznak a nagyon feszes szalagok. Mobilis izületek:
Két vagy több csont alkotja, jellemző alkotó része a fej és az izületi vápa.
Az izületi felszínt porc borítja, üvegporc vagy hialin porc. Az izületet
körben izületi tok borítja. Az izületi üregben folyadék, izületi nedv,
synovia van.
Az izületet erősítik nagyon erős oldalszalagok. A legtöbb izületet, izmok,
vagy izmok inai veszik körbe. Mobilis izületek: A mozgás feltétele: az
izom vagy izmok áthidalják az izületeket. -Térdizület: A legnagyobb
izület. (combcsont, sípcsont, szárkapocscsont) -meniscus: kialakulása
lehetővé teszi, hogy a két izületi felszín simán mozduljon el. A két izületi
felszín egyenetlenségeit kiküszöbölik. Permet képeznek és az izületet
stabillá teszik. - térdkalács: a szervezet legnagyobb csontjába, a
négyfejű combizomba beépült csont. Komoly stabilitást biztosít.
Odafeszül a térdkalács a combcsont elülső felületéhez a két gumó közé. A
két csont között szalagok húzódnak, amelyek keresztezik egymást.
Miért sérülékenyebb egy női izület: - életkorral csökkenő női nemi hormon
- várandósság miatti többletterhelés - a női térd anatómiai sajátossága, - a
női munkakörök változása (lépcsőzés, cipekedés), az izületi nedv
akadályozottsága.
c, gégeizmok
A gége porcokból álló vázzal rendelkezik. A gégeporcokat szalagok és
izületek kötik össze. A gége, mint szerv a nyelvcsonton függeszkedik.
Nyelvcsont a gégét a nyelv és a szájfenék izmaihoz kapcsolja, ez biztos. A
gége mozgásait (hangképzés, nyelés). A gége, mint szerv elmozdul, de a
porcok egymáshoz viszonyítva is mozognak (saját izmai bizt.)-> hangrés+
hangszalagok feszességét szabályozzák. A pajzsporc (ádámcsutka) a
legnagyobb, és a nyak bőre alatt tapintható, és széles szalaggal rögzül a
nyelvcsonthoz. Alatta a gyűrűporc található, két porc izülettel
kapcsolódik. A gyűrűporc hátulsó részén a kannaporcokat (2db.) találjuk,
melyek a hangrés kialakításában és a hangszalag rögzítésében játszanak
fontos szerepet. A gégét a gégefedő porc fedél-szerűen borítja, a
nyelvgyök mögött található és megakadályozza a táplálék gégébe
kerülését. Hangrés: kannaporcok és a róluk eredő hangredők határolják.
Hangredő: hangszalag+ egy kis izom alkotja. Hangredők tökéletesen
elzárják a gégét- nyitódásuk fokozatos- összes mozgást a gége saját izmai
végzik
d, billentyűk a viszerekben, mi a funkciójuk
Vénák, art. falában három réteg: belső, középső, külső. Belső: endothel
sejtek bélelik, melyek egyrétegű laphámot alkotnak, - kívülről kötőszöv.
Középső: simaizomsejtek+ rugalmas kötszöv rostok alkotják. Külső:
kötszövből. A vastag simaizomréteget tartalmazó szimpat. idegrostok
idegzik. Noradrenalin felszabadulás símaizom kontrakciót okoz, mely az
ér lumenét szűkíti. A vénák fala sokkal vékonyabb az artnál ( középső rét.
gyengesége) A vénás vér áramlását segítik a végtagok vénáiban található
vénabill. amelyeket az belső réteg szövetei alkotnak. Az érpályában
keringő vérre nem érvényesek az áramlási törvények. A visszerek fala nem
olyan izmos, mint az artériáké, a visszafelé áramlást az izomzat, a benne
lévő billentyűk és a mellkasi szívóhatás segíti.
e, szerveink térbeli egymáshoz viszonyított elhelyezkedése a rekesz és a
medencefenék között
A hasizomban található a tápcsatorna és az emésztőmirigyek – a
nyelőcső végétől a végbélig. Ezen kívül a has hátulsó falán – a gerinc két
oldalán – van a két vese, és ezek felső csúcsán a két mellékvese. A vesétől
a medence irányába lefelé fut a húgyvezeték, beletorkollik a
hugyhólyagba.. A hasüregben lévő üreges szervek – gyomor, belek A
nemi szervek egy része mindkét nemben a hasüregben, illetve a
medencében foglal helyet, ezeket belső nemi szerveknek nevezzük. A
külső nemi szervek a hasüregen kívül helyezkednek el. Női belső nemi
szervek: a petefészek, a petevezeték, a méh és a hüvely. A férfi belső nemi
szervek: a here, mellékhere, ondóvezeték, ondózsinór, ondóhólyag és a
prosztata.

16, Meiosis
Két egymást követő osztódás játszódik le-> 4 leánysejt keletkezik. Az
utódsejtek kromoszóma száma fele a szülőkének, ezek a sejtek a haploid
sejtek- 23 kromát tart,- kromosz. minőségileg is különböznek- mert az első
fázisban génkicserélődés történik=> utódsejtek genetikailag eltérőek
lesznek. A fejlődő ivarsejtek osztódási formája.
b, szívburok, mellhártya, hashártya jellemzése, funkcióik
Szívburok (pericardium): -2 rétegű savós hártya- rétegek közt pár csepp
savós folyad.- nedvesen tartja a szív felszínét+ megkönnyíti az
összehúzódásokat. Hashártya (peritóneum): Vékony, elég feszes, áttetsző,
belső felszíne sima, az állandó nedvességtől sikamlós (savós hártya), ami a
fodrokkal bíró hasüri szervek mozgását nagyban megkönnyíti. Mellhártya
(pleura): vékony fénylő savós hártya- a mellüreg belső felszínét+ a tüdőt
borítja- 2 lemezből áll- néhány csepp savós váladék tölti ki.
c, hogyan szerveződik a portális keringés
A hasüregben lévő emésztőszervek vérét külön vénás rendszer gyűjti össze
: ezek a vénák a hasüregi portális keringést alakítják ki. A portális keringés
végállomása a májkapu véna (vena portae).-> a májba belépve kisebb
ágakra kapillra oszlik -> a kapilok a májvénába szedődnek össze-> v cava
inferiorba ömlenek. A portális rendszer két kapilláris hálózatot képez: az
első az artériákból keletkeznek, amelyek az emésztőszerveket ellátják
(bélnyálkahártyából felszívják a tápanyagot.). A kapillárisokból vénák
lesznek, amelyek már a májkapu véna rendszeréhez tartoznak. A májkapu
véna belép a májba és újfent kapillárisokra oszlik ezek átadják a
májsejteknek a felszívott tápanyagokat és átveszik a májból a feldolgozott
anyagokat. A máj vénái ezt a szívbe juttatják ahonnan a test különböző
szöveteibe kerülnek.
d, ismertesse a különleges izületeket
1.Az Atlas és a koponya találkozása: Atlanto occipitalis ízület: Az Atlas,
2 nyakcsigolya és a nyakszirtcsont alkotja. Különlegesek ezek a csigolyák:
Atlas: nincs teste, annak a helyén lyuk van, hátsó részén ízületi felszín,
elöl pedig erős szalag. A felszínen nyeregfelszín van, mi a nyeregízület
tükörképei. A nyeregízület az Atlas és a nyakszirtcsont közt van. A 2.
csigolyának a fognyúlványával kapcsolódik az első nyakcsigolyába. Ott
helyezkedik el egy ízület, mely által könnyebben mozog a fej. 2.
állkapocsízület: Temporo mandibularis: ez a halántékcsont és az alsó
állcsont közti ízület, mi nem szabályosan hordó ízület, van benne ugyanis
nyeregjelleg. Ez az ízületpár nem párhuzamos, mert nem tudna kinyílni a
szánk, de laza az ízületi tok és a rostos kötőszövetes rugalmas betét
lehetővé teszi a száj kinyílását és az oldalra mozgatását. Nagyon laza ez az
ízületi tok, még ki is akadhat akár. symphysis: ez a két szeméremcsont
kapcsolódása. Ez a várandóság ideje alatt megduzzad, fellazul, szüléskor
ki tud tágulni, utat ad a magzatnak. térdízület: Az emberi test legnagyobb
ízülete. 3 csont alkotja: combcsont, sípcsont és a térdkalács. Az ízületben
levő csontfelszíneket üvegporc borítja. Az ízület üregében rostporcos
félhold alakú betétek (meniscusok) és belső szalagok találhatók, mert az
egymással szemben lévő csontfelszínek nem felelnek meg egymásnak. A
térdízület nagy erőhatásoknak van kitéve. A combcsont és a sípcsont
oldalán erős oldalszalagok futnak, elöl pedig a nagy combfeszítő izom
halad. Az ízület fő mozgásai: hajlítás, feszítés és kisfokú rotáció. Felső
ugróízület: A szárkapocscsont, a sípcsont végei, illetve az ugrócsont felső
ízfelszíne közötti egytengelyű csuklóízület. Az ízületet erős oldalszalagok
stabilizálják. Mozgásai: felfelé- és lefelé hajlítás.
e, hasnyál összetétele
 szénhidrát bontó enzimek (pl. hasnyál amiláz)
 lipázok (zsírbontó enzimek)
  fehérjebontó enzimek (pl. tripszin)
 nukleázok (nukleinsavat bontó enzimek)
mucin (véd), hidrogénkarbonát-ion (közömbösíti a sósavat)
17, aktív transzport a sejtmembránon át
Az aktív transzport energiaigényes folyamat, amelyben nem számít a
molekulaméret. 3 csoportja: 1.szükség van hordozófehérjékre; az ATP
hidrolízise során energia keletkezik, ez elősegíti a hordozófehérje
térszerkezete megváltozik. A szállított anyag átkerül a membrán másik
felére és visszaáll az eredeti energiaszint és a fehérje térszerkezete is. Az
anyagok a kis koncentrációjú hely felől a nagyobb felé áramlanak. Pl.. a
Na+-K+-pumpa egyszerre két anyagot juttat át. 2. membránáthelyezéssel
járó folyamat: lehet endocitózis (az anyag sejtből történő felvétele) és
exocitózis (az anyag sejtből történő leadása) 3. szekréció-kiválasztás Pl.
faggyúmirigy a bőrre, nyál, könny, orrváladék
b, a medence funkciói
A test vázának alkotórésze. A testtömeg áttevése az alsó végtagokra,
védőgyűrűt képez a medencei szervek körül. Védelmet biztosít a fejlődő
magzatnak, szülő utat képez. A törzs súlya az 5. ágyékcsigolya és a
keresztcsont közötti porckorong közvetítésével kerül a medencére.
C, felső végtag izomcsoportjai
1.Vállöv- felkar izmok: a kulcscsonton, illetve a lapockán erednek és a
felkarcsonton tapdnak. Ide tartozik a deltaizom, a tövis feletti, a tövis alatti
izom, a kis sodró-, a nagy sodróizom és a hollócsőr-karizom. Közülük a
legsokoldalúbb a deltaizom 2.Alkarhajlító izmok: a kétfejű karizom, a
karizom és a felkar-orsócsonti izom 3. Alkarfeszítő izmok: háromfejű
karizom, kampóizom 4. Kézhajlítóizmok: felületes kézhajlítók, mély
fekvésű hajlítók 5. Kézfeszítő izmok: felületes-és mély feszítő izmok 6. A
kéz saját izmai: hüvelykpárna izmai, kisujjpárna izmai, stb.
d, ismertesse a főverőeret (aorta) nagyobb ágait
A szervezet minden részét érinti. Aorta: O2vér az ~án át hagyja el a
szívet. A test legnagyobb artériája, minden részét ellátja vérrel. Első
szakasza: Felszálló aorta: szakaszai: Kezdeti szakasz: innen erednek a
koszorúserek: 1. jobb szívfél artériája, 2. bal pitvart és a bal kamrát látja
el. Kb. 5 cm hosszú-> Aortaív: kampószerűen hátrahajlik, felülről
megkerüli a bal főhörgőt. Ebből ered jobb- és baloldalon a közös
fejverőér, a fej és nyak ellátására, a kulcscsont alatti verőér a felső
végtag, nyak és a mellkasfal számára. Arteria vertebralis: a gerincvelő,
agytörzs, kisagy ellátása. A közös fejverőér a nyakon két vastag ágra
oszlik: a külső fejverőér a nyak és a fej artériája. A belső fejverőér az
agyvelő fő artériája, a szemgolyót is. Mellkasi aorta: a mellkasban, a
gerincoszlop előtt található. a tüdőt és a mellkasfal képleteit táplálja.
Ezután az aorta átfúrja a rekeszizmot, bejut a hasüregbe-> Hasi aort:
emésztőrendszer szervei, vese, mellékvese, lép, hasfal. Kettéoszlik (4.
ágyéki csigolya, kb. köldökmagasság)  két közös csípőverőér-> a
nagymedencébe kerül, majd a kismedence bemenete magasságában
kettéoszlik-> Külső és belső csípőartériák: alsó végtag, kismedencei
szervek, külső nemi szervek vérellátása.
e, epe funkciói
Zsírok apró részecskékké lebontása, megkönnyíti a zsírok felszívódását,
zsirban oldódó vitam ADEK felszívódásában van szerepe, részt vesz a
bilirubin anyagcserében (vvt hgl-jának bomlásterm)

18, Laza rostos kötőszövet
A kötőszövetek laza réteget képeznek a hámok alatt, beborítják az
izmokat, csontokat, ereket és a szervekben kitöltik a különböző
szövetféleségek közötti teret. A legtöbb gyulladásos folyamat helyszíne.
Tág extracelluláris térrel bírnak, amit az extracelluláris mátrix tölt ki, ez
amorf alapállományból, szöveti folyadékból és fehérjerostokból áll, melyet
a kötőszöveti sejt termel. Az extracelluláris szöveti folyadék egy része a
vérplazmából származik, a vérnyomás hatására a vérplazmából folyadék
szűrődik át a kapillárisfalon. A vénákban a vérnyomás igen alacsony, itt az
ozmotikus nyomás irányítja a szöveti folyadéknak a vérbe történő
visszaáramlását. A kötőszövetek a kötő- és támasztószövetek közé
tartoznak. Három csoportja van, a rostos kötőszövet, zsírszövet és a vér
(folyékony kötőszövet). A rostos kötőszöveteknek is van két fajtája, a laza
rostos kötőszövet, amely a bőrben és különböző szervek falában található,
rétegeket képez a hám megtámasztására, pl.: mellhártya. Illetve a tömött
rostos kötőszövet, ami elsődlegesen mechanikai funkciót tölt be az
erőátvitel helyein, pl.: ínszövet. A rugalmas rostos kötőszövet az erek
falában található.
b, gerinc funkciói
- Testtartó váz (gerincoszlop fogalmat nem használja!!!!!!!!),
szimmetrikus támasztó oszlop - A fej tartását adja - A testtömeg egy
részének a hordozása - A testtartás biztosítása - A törzs mozgásának
kivitelezése - A gerincvelő védelme - A függesztő, vállöv kapcsolása
izmokkal
c, a tüdő légzőfelületének sejtjei funkciójuk
Az alveousok (léghólyagocskák) labdaszerű, vékony falú képletek,
melyeket légzőhám borít, itt zajlik az O2 és a CO2 kicsrélődése. Az
alveoláris hámsejteket a kapilláris endothelsejtektől csak egy lamina
basalis választja el, ez a három réteg alkotja együtt a vér- levegő gátat. A
vér- levegő gáton keresztül történik a gázok kicserélése. Az alveoláris
hámsejteknek 2 típusa van: az 1. típusú sejtek vesznek részt a vér- levegő
gát alkotásában, a 2. típus pedig a surfacant termelik. Az alveolusokban
mikrofágok is vannak, melyek a tüdő fagocita sejtjei (idegen anyagokat
vagy vörösvértesteket kebelezi be). Az alveolus fala rugalmas rostokat és
fibroblasztokat is tartalmaz.
d, A fő gyűjtőerek (v cava) ágrendszere. Mely testrészekről szállítja a vért
Két része van a fő gyűjtőereknek: a vena cava superior és a vena cava
inferior. Ezek a szisztémás keringés vénáit gyűjtik össze, amelyek a jobb
pitvarba ömlenek. A vena cava superiorban a fej, nyak, felső végtagok és a
mellkasfal vénás vére gyűlik össze. A vena cava inferiorban a hasüreg, a
kismedence, az alsó végtagok területéről érkező vénák vére szedődik
össze.
e, vastagbélben zajló folyamatok
A vastagbelet belülről nyálkahártya borítja, mely haránt redőket vet,
bolyhokat azonban nem tartalmaz. A vastagbél mirigyei nyákot
választanak el, mely védelmezi a nyálkahártyát, és megkönnyíti a széklet
haladását. 4 fő funkciója van:- felszívódás - védelem - váladéktermelés –
kiválasztás

19, DNS
Dezoxiribonukleinsav. Az ember egyetlen sejtjének DNS-állománya
kicsavart állapotban 2,5 m hosszú lenne. Kromoszómák formájában tárolja
az információt (23 pár = 46 db) A DNS kettős helikális (csavart)
felépítésű óriásmolekula. Egymással szemben két DNS szál fut, melyek
bázissorrendje kötött. Az egyik DNS szál bázissorrendje meghatározza a
másik szál bázissorrendjét is. A DNS szál építőköve a nukleotid. Feladata:
a. Raktározza.(változatlanul!?), megőrzi, majd szaporodáskor továbbadja
az örökletes információt. b. Az egyedi élet során működteti az információt,
utasít. Ugyanaz az információtartalom van mindegyik sejtünkben, de
különböző sejtjeink más-más fehérjét állítanak elő, másként
funkcionálnak. A bennük lévő Dns-nek mintegy 20 % működik, 80%-a
elnyomott, represszált állapotban van.A dezoxiribonukleinsav a
sejtmagban, a mitokondriumokban és a centriolumban található.
b, Az atlanto- occipitális izület anatómiája, funkciója
Az Atlas és a koponya találkozása: Atlanto occipitalis ízület: Az Atlas, 2
nyakcsigolya és a nyakszirtcsont alkotja. Különlegesek ezek a csigolyák:
Atlas: nincs teste, annak a helyén lyuk van, hátsó részén ízületi felszín,
elöl pedig erős szalag. A felszínen nyeregfelszín van, mi a nyeregízület
tükörképei. A nyeregízület az Atlas és a nyakszirtcsont közt van. A 2.
csigolyának a fognyúlványával kapcsolódik az első nyakcsigolyába. Ott
helyezkedik el egy ízület, mely által könnyebben mozog a fej.
c, Schwann- sejtek és funkcióik
A Schwann-sejtek velőshüvelyt képeznek az axon körül. Túlnyomórészt
lipidekből, kisebb részben fehérjékből álló membránrendszer, amely több
rétegben körülveszi az axonokat, elektromos szigetelést és mechanikai
védelmet biztosít számukra. A perifériás idegek képesek regenerációra.
Egy-két nappal a sérülések után az épen maradt axon szakaszokból
sarjadzás indul meg és a Schwann-sejtek (myelint hoznak létre) is
szaporodni kezdenek. A növekvő axonsarjak és a Schwann sejtek elérik, és
újra beidegzik a perifériás célszerveket. A folyamatot regenerációnak
nevezzük. A teljes regenerációhoz hosszú hónapokra van szükség.
d, A hajszálerek anatómiája funkciói, mik biztosítják a vér áramlását a
hajszálerekben.
A legkisebb véredények, endothel réteg alkotja, az erek falában lévő
izmok hajtják a vért, szubmikroszkópikus nyílások vannak rajta=>
transzport folyamatok zajlanak itt.
e, a gége hámborítása
A gégét csillós hengerhám fedi, kivéve a hangredőt, amit
többrétegű laphám fed. A csillós hengerhám felszínén található csillók
szerepe: a légutakba bekerült idegen test (por) eltávolítása. A csillók
kifelé hajtják a szennyeződést.
A gége nyálkahártyájában mirigyek is találhatók, melyek váladéka segíti a
gége tisztulását. A nyálkahártya gyulladás hatására megduzzad, ez a
gégegyulladás = laryngitis, ami súlyos esetben fulladást is okozhat.

20, A „unit membran”
A sejtmemb. 8-10 nm vastag, foszfolipidek 2 rétege építi fel= unit
membran. Nem csak a sejt felszínét borítja, hanem a sejtorganellumokat is.
Amfoter vegyületek, a vízben oldható, hidrofil részük a cytoplazma felé
állnak, míg a vízben oldhatatlan, hidrofób részeik egymás felé állnak.
Ozmiummal megfesthetők. A membránon fehérjék (proteinek) is
találhatók, amik egyik végükkel a lipid rétegbe ágyazódnak, másik végük
kiemelkedik a cytoplazma irányába. A memb szerk dinamikusan változik.
Ezek az integrális fehérjék. Lehetnek kétfélék: intramembrán és
transzmembrán. Az intramembrán fehérjéknek csupán egyik végük
emelkedik ki a membránból; a transzmembrán fehérjék hosszabbak, így
mindkét végük kilóg. Perifériás membrán feh: valamilyen proteinhez
kapcsolódnak a memb külső v belső felszínén. Az intracelluláris junkciók
kapcsolják egymáshoz a szomszédos sejteket. A junkciók 3 csoportja: a
dezoszómák; a nexus (gap junction= rés kapcsolat; ez a sejtek közötti
kommunikációt segítik); tight junction (=szoros kapcsolat): olyan szorosan
kapcsolák össze a membránokat, hogy az extracelluláris tér teljesen
elzáródik.
b, a fej mozgásai. Mik teszik lehetővé a fej mozgásait
Az első nyakcsigolya teszi lehetővé a fej előre-hátra mozgatását. Az első
nyaki csigolya az Atlas (=fejgyám). Nincs csigolyateste, helyette lyuk van,
ami egy érpárt enged át (ez látja el vérrel a koponyát). Nincs
tövisnyúlványa. A koponya két ízületi felszínéhez kapcsolódik. A második
nyakcsigolya teszi lehetővé a fej jobbra-balra mozgatását. A második
nyakcsigolya az Axis (= forgó). Kicsi csigolyateste, illetve fognyúlványa,
ami pont beleillik a z Atlas nyílásába.
c, Ismertesse a nyirokmirigyek anatómiáját
A nyirokcsomók bab alakú és néhány mm nagyságú szervecskék, amelyek
limfocitákból, makrofágokból és kötőszöveti sejtekből állnak. Kívül
kötőszövetes tok borítja őket, belül pedig nyiroksejtek százezreit
tartalmazzák. A nyiroksejtek apró, kerek halmazait nyiroktüszőknek
nevezzük. A nyiroktüszőkben limfociták, fagociták és antigén prezentáló
sejtek vannak. A nyiroktüszőkben történik az immunválasz kialakítása: az
antigének hatására plazmasejtek keletkeznek, amik nagy mennyiségben
termelik az antitesteket, amik megsemmisítik az idegen anyagokat. Ezt a
folyamatot megtanulja az immunrendszer (ezt nevezzük immunitásnak). A
nyirokcsomókba számos ér vezet, az ezekből származó nyirok átszűrődik a
nyiroktüszőkön. A másik oldalukon egy elvezető nyirokér található, ami
gondoskodik a folyadék továbbvezetéséről. Nyirokcsomók találhatók: a
hónaljban, a lágyék területén, a nyakon, a medencében, a hasüregben a
belek mentén, és a mellüregben a tüdőkapu közelében.
d, A légutak hámjának funkciói
Normális légzés esetén, nyugalmi állapotban, a levegő a légutakon
keresztül kerül a légutakba. Az orrüreg nyálkahártyája mirigyekben és
érfonatokban gazdag, a bemeneti résznél szőrtüszőkkel borított. Az
orrüregen áthaladó levegő a következő változásokon megy át:
1. Felmelegedés. 2. A páratartalom növelése. A száraz levegő belélegzése
a hörgők és az alveolusok hámját károsítaná, amennyiben nem telítődne
vízgőzzel. Ép orrnyálkahártya esetén a párával való telítődés megközelíti a
100%-ot. 3. Szűrés. Az orrban lévő csillószőrök eltávolítják a
beszippantott nagyobb idegentesteket.
A melegítő, párásító, szűrőhatás érvényesül a garatban, gégében, ág következik. A vastagbélben már nincs emésztés, csak vízfelszívás és
légcsőben és a hörgőkben is. Vannak olyan idegen részecskék melyet az vitaminfelszívás illetve székletképzés. A leszálló ág után a szigmabél
orrnyálkahártya nem távolít el kis méretük miatt, ezek bejutnak az alsó szakasza következik, melyet a végbél követ. A végbélnyíláson át távozik a
légutakba, akár az alveolusokba is (pl. cigerettafüst részei, széklet. A végbelet is gyűrű zárja (kettő: egy belső és egy külső). Az
koromszemcsék). Kétharmaduk a kilélegzett levegővel el is távozik. A emésztőrendszer járulékos szervei: a nyálmirigyek, a máj (epe) és a
bennmaradó egyharmadot a makrophagok felveszik, miközben az hasnyálmirigy.
alveolusok falában maradandó elváltozás történik: a kötőszövet
felszaporodik. Szájon keresztül történő légzésnél a fent említet funkciók
kiesnek.
e, táplálkozás mozzanatai
A szájnyílással kezdődik és a végbélnyílással végződik. Csőszerű
képződmény, melyhez emésztőmirigyek csatlakoznak, mint járulékos
szervek.
Szájüreg: a táplálékfelvétel helye. A fogak, a nyelv a táplálék megfogását,
aprítását, illetve a nyállal való elkeveredést biztosítják. A szájban három
pár nyálmirigy található (fültő, állkapocs alatti és nyelv alatti). Ezek
váladéka a nyál, amely feladata a falatképzés és a szénhidrátbontás. A
szájüreget a szájpadlás zárja el az orrüreg felé. Garat, gége, nyelőcső: a
gége nem szerves része az emésztőrendszernek, mégis fontos szerepe van:
a gégefedő zárása akadályozza meg, hogy a falat a légcsőbe jusson. A
falatot a szájüregből a garaton át a nyelőcső perisztaltikus mozgása juttatja
a gyomorba. Gyomor: az emésztőcsatorna kitágult része, mely a táplálék
emésztésén kívül időszakosan tárolja azt. A nyelőcső és a gyomor határán
egy zárógyűrű található, mely a táplálék visszajutását gátolja meg. A
gyomor fala izmos és mirigyes. Sósavat és pepszint termel
(fehérjeemésztés).
A gyomorból a táplálék a vékonybélbe kerül. A vékonybélnek három
szakasza van: patkóbél, éhbél, csípőbél. A patkóbélbe szájazdik be két
emésztőmirigy: a máj és a hasnyálmirigy. A máj által termelt epe nem
tekinthető emésztőnedvnek, mert nem végez bontást, csak a zsír
emulgeálását végzi. A hasnyál valamennyi fő tápanyag bontását végzi
(fehérje, zsír, szénhidrát). A vékonybél fala is termel emésztőnedvet, ez a
bélnedv. Itt történik a tápanyagok végleges bontása, és itt történik a
felszívás is. A csípőbélből a béltartalom a vastagbélbe jut. A kettő határán
szintén zárógyűrű található (a vékonybél steril, a vastagbél nem). A
vastagbél a vakbéllel kezdődik, majd egy felszálló, haránt és egy leszálló
 Állkapocsízület: Temporo mandibularis: ez a halántékcsont és az alsó
állcsont közti ízület, mi nem szabályosan hordó ízület, van benne ugyanis
nyeregjelleg. Ez az ízületpár nem párhuzamos, mert ne tudna kinyílni a
szánk, de laza az ízületi tok és a rostos kötőszövetes rugalmas betét
lehetővé teszi a száj kinyílását és az oldalra mozgatását.
c, a vérplazma összetétele, fiziko- kémiai tulajdonsága
A vér folyékony sejtközötti állománya, 90 %-a víz. Víztartalmának
állandósága alapvetően fontos. Csökkenése a kiszáradás vagy exocitózis.
Oldott állapotban ionok vannak benne. A legfontosabbak a Na,K, Ca, Cl.
Plazmarészek: vércuk, bilirubin, fehérjék (alb, glob, fibrinogén)
d, a lép anatómiája
ököl nagyságú, férfiban 110- 120g nőben 140g. hasüreg bal felső részében
a gyomor, és a hasnyálmir. közelében. Kívül feszes kötszöv tok veszi
körül. Belül: kötszöv állom. ágyazott nyirszövből és nyirtüszőkből áll=
fehér pulpa + vérrel kitöltött (vvt) vörös pulpából áll. Feladata:-
elöregedett vvt-ék a lépben pusztulnak el (felszab. Hgl + komponensek a
májba jut, itt újra felhasz.)- fontos nyirokszerv (T+B limf. Tartalmaz) – a
vérben keringő bakt+ idegen anyagok a lépben váltanak ki immunválaszt
e, a tenyér izomcsoportjai
A kéz csontjait számos apró izület köti össze: kétőcsontok között feszes
izület- ujjpercek és kézközépcsok között változatos, jól mozgatható izület.
Kéztő+ kézközép=tenyér és csukló – tenyéri oldalon bemélyül
(tenyérárok)=> védett teret képez a kéz idegei, erei számára. Hüvelyk+
kisujj erősebb kiemelkedés- ezek hüv+kisujj saját izmai. Kéztőcsontok
területén szalaggal áthidalt csatorna védi az inakat és a kéz legnagyobb
idegét= kéztőcsatorna.
21, A mitokondrium felépítése és funkciója
Kettős sejtmembránnal borított zárt belső térrel rendelkező sejtorganellum,
olyan sejtekben vannak jelen ahol nagy energiaigényes folyamatok
zajlanak pl. izomkontrakció, aktív transzport. Az emberi test szinte minden
sejtje tucatnyi mitokondriumot tartalmaz. Kulcsszerepet játszanak a sejt
anyagcseréjében, számos bonyolult biokémiai folyamat lebonyolításában
segédkeznek, az energiaellátás és az oxigén hasznosítása például
elképzelhetetlen nélkülük.
b, az állkapocs izület anatómiája, funkciója

22, A golgi apparátus
Felfedezőjéről, Camillo Golgi olasz hisztológus. Szintetizált fehérjék
gyűjtőhelye, ahol a feh. még módosulhatnak (főleg glikolizáció révén). A
kész fehket sejten belüli v extraceluláris rendeltetésük felé irányítja.
b, a csigolya anatómiája
A gerinc 33-35 csigolyából áll (csig szabtalan csontok). A csigolya részei:
csigolyatest, csigolyaív, harántnyúlványok, tövisnyúlvány (hátul középen,
páratlan, hát bőre alatt tapintható), ízületi nyúlványok (a csigolyák
egymáshoz történő ízesüléséért felelősek. A csigolyák alkotják a gerincet
és a gerinccsatornát (ebben gerinc velő). Szomszédos csig között nyílások-
> ezen lépnek ki a gervelő idegek. A gerinc koponya alaptól inul-y lefelé
haladva egyre erősebb csig.=> csig anatómiája szakaszonként eltérést
mutat. Szakaszok: Nyaki csigolyák: -7 db, haránt nyúlványa két szárra
oszlik-> lyukat fog közre itt halad a agyvelőt+ nyki gervelőt ellátó art. 7
nyakcsig tövis nyúlványa gumóban végződik- hosszabb=> alkalmas csig
számolására. 6csig haránt nyulv- art. car. comm. háti csigolyák:12 db, -
bordákkal izületet alkotnak ágyéki csigolyák: 5 db, erősek.– tövis nyulvai
vízszintesen futnak=> lumbál punkcra alkalmas. keresztcsonti csigolyák:
5db (összecsontosodtak keresztcsonttá), farki csigolyák:1- 2db(ezek
erősen csökevényesek és többé-kevésbé összeforrtak).
c, a vér alakos elemei
A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet,kb. 44- 45 %-át alakos
elemek, 55- 56 %-át sejtközötti állomány (vérplazma). Az alakos elemek:
A vvt sejtmag nélküli, horpadt korong alakú sejtek, 4,5-5 millió/mm3.
Feladatuk a légzési gázok szállítása. Belsejükben vastartalmú festékanyag
(hemoglobin) található, mely az oxigén szállításában játszik szerepet.
Élettartama 100-120 nap, az elöregedett vvt természetes körülmények
között a lépben és májban bomlanak le. A vörös csontvelőben képződnek -
képződésének fő ingere az oxigénhiány. A fvs sejtmaggal rendelkező,
különböző nagyságú, gömbölyded vagy szabálytalan alakú sejtek Átlagos
számuk a vérben 6-8 ezer/mm3. Termelődési helyük a vörös csontvelőben,
míg a pusztulási helyük a sérülés helyén vagy a májban van. Három fő
csoportra: granulocyta: szemcsés plazmájú sejtek, neutrophil
granulocyta- melynek fő feladata szöveti izgalom helyén (fertőzés,
sérülés) a baktériumok, vagy apróbb idegen anyagok bekebelezése,
elpusztítása. Az ilyen körülmények között összegyűlt és elpusztult
fehérvérsejtek tömege képezi a gennyet. eosinophil granulocyta- melynek
feladata elsősorban allergiás reakciókban és féregfertőzés esetén van.
basophil granulocyta- melynek feladat a vérben nem teljesen tisztázott. A
limfocita- T-nyiroksejtek a sejtes védekezésben vesznek részt (a
kórokozók, daganatos sejtek közvetlen elpusztítása, illetve az
immfolyamok segítése, szabály). A B-nyiroksejtek feladata a humorális
védekezés, melynek során ellenanyagok (antitest, immglob) termelésével
segítik az immvédek. A monocita- falósejtek a szövetekbe képesek
kivándorolni, és ott végzik el a baktér, vagy apróbb idegen anyagok
bekebelezését, elpusztítását. A vérlemezkék szabálytalan, változó
alakúak, átlagos számuk a vérben 200-300 ezer/mm3. Fő feladatuk a
véralvadás során “szövetdugasz”, véralvadék képzése, illetve érszűkítő
anyag (szerotonin) termelésével vérzéscsillapító hatás
kifejtése. Élettartama 8-9 nap.
d, nyomásviszonyok a mellüregben A mellüreget belülről savós hártya
béleli, ez a mellhártya fali lemeze, a tüdőt kívülről is savós hártya borítja,
ez a mellhártya zsigeri lemeze. A két hártya között savós folyadék van,
hogy el tudjanak mozdulni. Itt mérhető a nyomás, de ennek a nyomásnak
kicsinek, gyakorlatilag negatívnak kell lennie, hogy a két lemez
összefeküdjön, különben ha levegő jut a tüdőbe, akkor az összenyomná a
tüdőt. A mellhártya- kettőzet közé szúrt injekciós tűn át, vagy a
nyelőcsőbe vezetett ballon segítségével mérik. Mellhártyaűri nyomás:
Nyugalmi nyo: -4(-10)Hgmm, Belégzési nyo : -9 (-15) Hgmm,
Kilégzéskor a tüdő nem esik össze- kilégzési nyom: + 1Hgmm, belégzési
nyom -1 Hgmm
e, a nyelés szakaszai A falat érinti a garatfalat beindul a nyelés reflexe. 3
fázisa 1. Akaratlagos f. Még eldönthetjük, hogy lenyeljük-e, vagy ne. 2.
Garatf: nem akaratlagos, reflexes. Ha a garathoz kerül a táplálék, elindul a
nyelési reflex. A táplálék hátra ér a garathoz->belső orrnyilás+légcső
bezárul, felső nyelcsövi szfinkter ellaz. Nyelcső kitágul, és várja a falatot,
1-2 mpre megáll a légzés (falat a légcsőben köhögési reflex)3. Nyelőcsövi
f. A falat a nyelcsőbe kerül- perisztartikus hullám indul el- eléri a nyelcső
szfinktert ez ellazul- táplálék elindul lefelé a nyelőcsőben. A falat a
perisztartika hatására megy le. Nyelcső végén is szfinkter- falat eléri-
lazul- gyomorba jut. A nyelcső felső rész harántcsíkolt, az alsó 2/3-ában
simaizmok. Amikor falatot lenyeltük a felső nyelcsövi szfink bezárul, így
a falat nem tud visszajutni.
23, endoplazmás retikulum
Az intracelluláris membránrendszer egyik formája. Endoplazmatikus
retikulum (ER). Zárt, lapos membrán zsákokból áll (ciszternák). A
ciszternák felszínén riboszómák vannak. Ezek lehetnek: rER- durva
felületűek; sER- sima felületűek. A sima felületű ER-on nincsenek
riboszómák. A riboszómák ribonukleinsavat és fehérjét tartalmazó
részecskék, amelyek a rER felszínén sorakoznak, vagy szétszórtan a
cytoplazmában találhatók. A harántcsíkolt izomsejtek sER hálózatának
fontos szerepe van az intracelluláris kálciumszint regulációjában. Ezt
nevezzük szarkoplazmás retikulumnak.
b, a bordák alaki sajátosságai, alak és funkció összefüggése
Bordák: 12 pár, 10 elöl a szegycsonthoz kapcsolódik 4 porccal. A bordák
csavarodottak 3 irányban íveltek, ez teszi lehetővé, hogy a bordaközti
izmok (légzőizmok) fel tud emelkedni, megnő a térfogat, negatív nyomás
megy a tüdő felé – levegő beáramlása A bordák ív alakú, hajlott csontok,
amelyek a háti csigolyákhoz, elöl pedig a szegycsonthoz ízesülnek, vagy a
felettük lévő másik bordához csatlakoznak. A bordák szegycsonti része
üvegporcból áll, ami a mellkasnak rugalmasságot kölcsönöz. Valódi
bordák- közvetlenül a szegycsonthoz ízesülnek, ez a felső hét borda. Az
álbordák- 8- 10 bordák porcos végeikkel egymáshoz kapcsolódnak (nem
a szegycsonthoz), végül az utolsó két borda porcot sem tartalmaz és
csontos elülső vége szabadon marad (izmok rögzítik) – ezek az ún. repülő
bordák. Szegycsont: vör. csontvel. Tart. – bőr fedi- stern. punkc.
Bordák+ háticsig+ szegycsont= mellkas csontos váza.
c, vörösvértestek
A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet,kb. 44- 45 %-át alakos
elemek, 55- 56 %-át sejtközötti állomány (vérplazma). Az alakos elemek:
A vvt sejtmag nélküli, horpadt korong alakú sejtek, 4,5-5 millió/mm3.
Feladatuk a légzési gázok szállítása. Belsejükben vastartalmú festékanyag
(hemoglobin) található, mely az oxigén szállításában játszik szerepet.
Élettartama 100-120 nap, az elöregedett vvt természetes körülmények
között a lépben és májban bomlanak le. A vörös csontvelőben képződnek -
képződésének fő ingere az oxigénhiány.
d, hangképzés rezonátorai és modulátorai
Rezonátorok: a garat, a szájüreg, orrüreg. Beszéd+ énekhangokat a
hangszal rezgése hozza létre. Hang adáskor hangszal.ok megfeszülnek->
egymáshoz feküdve hangrést szűkítik-> kilégz.kor a levegő hatására
rezgésbe jönnek. Hang magas v erősségét a hszal. vastagsága+ feszülése+
kilég erőssége határozza meg. Hang képzést befoly. gége alakja, nagysága
+ hszal.ok hossza. Hangszínt meghat.: gége feletti tér-> száj+ orrüreg.=>
ezek üregek egyéni anatómiai eltérése magyarázza az emberek egyéni
hangszínét. Szájüreg alakjának módosítása beszéd közben-> különb.
magánhang. képzése.
e, gyomornedv elválasztás fázisai
A gyomornedvet termelő mirigyek a gyomor nyálkahártyájában
helyezkednek el. A gyomnedv elvál. Részben idegi, részben hormonális
szab.
Idegi mechanizmus: táplálék a gyomorban helyi idegi reflex révén a
gyomor falában szekréciót vált ki. -> gyomnykh felöl impulzusok a
nyúltvelőbe -> n. vagus révén fokozzák a gyomnedv elválasztást. (tartós
idegi feszülts. Gyom fekélyt okozhat, mert az agykéreg felől érkezhetnek
serkentő impulzusok). Hormonális mech: táplálék (hús) gyomorba ér->
gasztrin felszabadulását idézi elő-> erre vér útján sósav + pepszin termelés
indul a gyom.mirigyekben. A gyomorszekréció fázisai: 1. kefalikus f.
(étel látás, gondolás, íz, szag kiválthatja) 2. gasztrikus f. (táplálék a
gyomorban idegi reflexek + gasztrinmechan révén gyomnedv kiválaszt.
indít be.) 3. Intesztinális f. (táplálék tovább halad a vékonybélbe, de a
gyomorszekr. Még fenn áll.
24, Lizoszómák
Membránnal borított kerekded organellumok. Fontos szerepet játszanak a
fagocitózisban (a sejt idegen részecskéket kebelez be), endocitózisban (a
sejt számára fontos molekulák bekebelezése).
b, Különleges csigolyák
A gerinc 33-35 csigolyából áll (a csigolyák szabálytalan alakú csontok),
szakaszokra tagolódik. Nyaki csigolyák7 db, háti/mellkasi csigolyák12 db,
ágyéki csigolyák5 db, keresztcsonti csigolyák 5 db (összecsontosodtak
keresztcsonttá), farki csigolyák 1-2 db(ezek erősen csökevényesek és
többé-kevésbé összeforrtak). Különleges csigolyák: 1. Atlasz I. és Axis II.
nyakcsigolya: a fej és a gerinc között két ízület alakul ki. Az I. és a II.
nyakcsigolya a többi csigolyától eltérő szerkezete teszi lehetővé, hogy a
nyaki gerinc szilárdságának megőrzése mellett sokoldalú
mozgékonysággal kapcsolódjon a koponyába 2. keresztcsonti csigolyák
(5) összecsontosodnak az élet 2. évtizedében 3. farkcsigolyák 30 éves kor
előtt nem szoktak elcsontosodni– a szülést teszik lehetővé a medence
rugalmasságát
c, fehérvérsejtek
Sejtmaggal rendelkeznek, vcsontvelben termelődnek. Pusztulásuk: sérülés
helyszínén v májban. 3 csop. (festődés alapján) granulocyta: szemcsés
plazmájú sejtek, neutrophil granulocyta- melynek fő feladata szöveti
izgalom helyén (fertőzés, sérülés) a baktériumok, vagy apróbb idegen
anyagok bekebelezése, elpusztítása. Az ilyen körülmények között
összegyűlt és elpusztult fehérvérsejtek tömege képezi a gennyet.
eosinophil granulocyta- melynek feladata elsősorban allergiás
reakciókban és féregfertőzés esetén van. basophil granulocyta- melynek
feladat a vérben nem teljesen tisztázott. A limfocita- T-nyiroksejtek a
sejtes védekezésben vesznek részt (a kórokozók, daganatos sejtek
közvetlen elpusztítása, illetve az immfolyamok segítése, szabály). A B-
nyiroksejtek feladata a humorális védekezés, melynek során ellenanyagok
(antitest, immglob) termelésével segítik az immvédek. A monocita-
falósejtek a szövetekbe képesek kivándorolni, és ott végzik el a baktér,
vagy apróbb idegen anyagok bekebelezését, elpusztítását.
d, gördülő járás
Az ember előrelépéskor leteszi a sarkát, akkor megterheli azt a teljes
testtömegével. Közben a másik lábának a lábujjai a talajt lassan elhagyják.
Ekkor a teljes testtömeg a másik lábon van. Leteszi a lábát, átkerül a
testsúly az elülső lábra, a 2. támaszkodási pontra és megtörténik az
elrugaszkodás. .Pl.: 60 kilós ember, 30-30 a jobb és bal lábon, 20 a sarkon,
10 a láb elülső részén. 6-7 a belső lábfejen, 3-4 a külső lábfejen. A
koponya rugalmas alátámasztását biztosítja a gerinc kettős S alakú
görbülete, az öreglyuk a koponya alapjára tolódott. A combcsont erősödik
és hosszabbodik, a mellső és a hátsó végtag különbsége nő. A lábon a
hüvelykujj rövidülése figyelhető meg. A medence és mellkas szélesedik. A
medence megváltozott, külön női és férfi alakult ki. A medencefenék
izomzata megerősödött. e, chymus összetétele a gyomorban
A chymus képzése (táplálék oldatba vitele, ételpép forma, 50%-os
víztartalom) a gyomorban történik. Az emésztés és a felszívódás döntően a
vékonybélben zajlik. A vastagbélbe kerülő chymus normális esetben
emészthető, emésztett táplálóanyagokat nem tartalmaz. A vastagbélben
szívódik fel a Na, a K és a víz, és itt sűrűsödik be a chymus. A salakanyag
ürül a szervezetből.
25, Centriolumok
Rendezett mikrotubulus köteg. Hármasával, ún, tripletek formájába
rendeződnek, amelyekből 9 triplet alkot egy centriolumot. A tripleteket
kereszthidak kapcsolják össze. Fontosak a csillók és ostorok mozgatásában
és képződésében valamint a sejtosztódásban.
b, mandulák és funkcióik
Nyirok szerv. A garatban található. Védi a szervezetett az orr- és
szájüregen át behatoló kórokozóktól. Limfocitákat és retikuláris
kötőszövetet tartalmaznak. Ezek nyiroktüszőket alkotnak.
c, a láb boltozatai. Mik biztosítják a boltozatokat?
A láb csontjainak illeszkedése és a lábon található erős szalagok húzó
hatása miatt a láb boltozatos szerkezetté alakul. A láb boltozatos
szerkezete a járással egy időben alakul ki, vagy inkább rögzül 3 éves
korra. A hosszanti boltozat a sarokgumótól a lábközépcsontok fejéig
húzódik. A haránt boltozat a distalis lábtőcsontok ívelt elhelyezkedése
folytán alakul ki- fenntartásában az ízületek közötti szalagok játszanak
szerepet. A szalagok mellett a láb és a lábszár izmai a boltozatok
legfontosabb tartói. A lábszár izmainak hosszú inai „kengyelként” húzzák
felfelé a boltozat legmagasabb pontjait. A zökkenőmentes teheráttételt a
láb boltozatos szerkezete biztosítja. A csontok között ízületek vannak
(feszes ízületek-nincsen közöttük elmozdulási lehetőség). A lábboltozatot
képező réteg és a bőr között talpi zsírpárnák vannak, amik rugalmasságot
biztosítanak és véd a kihűléstől is. A támaszkodási pontok a lábközépcsont
vége körül és a sarokcsonton vannak.
d, foglalja össze a vér funkcióit
1. homeosztázis fenntartása
-izovolémia (a folyadékegyensúly szabályozása)
-izohidria (a savbázis egyensúly fenntartása)
-izozmia (szervezet vízmegkötő képességének szabályozása)
- izotónia (a szervezetben lévő tónus feszültség fenntartása
- izoionia (pozitív és negatív ionok egyensúlyának fenntartása )
2. szállító funkció: hormonokat, tápanyagokat, immunanyagokat,
mérgeket, ionokat, sókat, salakanyagokat, gyógyszereket
3. raktározó funkció: - fehérje raktár: (albumin, globulin,) vas és ion
tartalék
e, trajektorális rendszer
Vannak olyan csontok amelyek szivacsos állománya levegővel telt
üregekből áll. A szivacsos állomány minden csontban csontgerendákból
áll amely a csontra ható erők mentén rendeződnek és trajektorális eloszlást
mutatnak. Sajátos rendszer szerint épül fel az erőhatásoknak megfelelően.
A csontok teherbíró képességét biztosítja.
 cseppeket. Ha a melanin membránnal borított, akkor melanosomának
nevezzük.
b, izmok a törzsön
A törzsön nagy, lapos izmokat találunk. Mellizmok: nagy mell izom, kis
mell izom, bordaközi mellizom. Hátizmok: csuklyás izom, széles
hátizom. Hasizmok: egyenes hasizom, ferde hasizom, haránti hasizom.
Rekeszizom, nyakizom: biccentő izom. Vállöv: trapézizom, deltaizom,
nagy mellizom, kis mellizom, (széles hátizom).
c, holttér a légző szervrendszerben
1.Anatómiai holt tér – A légvétel során a levegő utolsó részlete nem jut el
az alveolusokba, légutak felső szakaszában marad (orrüreg, garat,gége),
és elsőként távozik, változatlan összetételben. kb. 150 ml
2.Fiziológiás holt tér – Az alveolusokba lejutott levegőnek csak az a része
vesz részt a gázcserében, mely az alveolusok felszínén van
d, a vérplazma funkciói
Vérplazma, mint folyékony alkotórésze a vérnek: vizet, oldott formáben
ásv. ay. + nyom.elemek+ különb. feh enzimeket tart. Éllettanilag az
érpályán belül a vér nem alvad meg-> 3 tényező befoly. érfal épsége, vér
áramlása, vér összetétele
e, medencefenék funkciói
A kismedencét alul izmos lemez zárja el. Az ún. medencefeneket itt izom,
zsír és kötőszövet alkotja, és tartja a ránehezedő szervek súlyát. A
medencefenék lemezén nyílások vannak, melyeken áthalad a végbél, a
húgycső és a nőben a hüvely (akaratlagos izmok). További funkciója a
magzat méhen belül tartása.

26, zárványok
A citoplazmában találhatók. Egy részük szemcse formában található meg,
másik részük cseppszerű aggregátumokban, harmadrészt membránnal
borított vezikulumokban. A glikogén szemcséket alkot. A lipidek
 A sejt fehből álló csontváza- olyan vázfehket összessége, melyek az egész
citoplazmát behálózzák. Meghatározza a sejtek alakját, részt vesz az
intracelluláris transzportban, a sejtek mozgásaiban.
B, milyen mozgások lehetnek a csípőizületben
Csípő izület: gömbizület, sokféle mozgást biztosít: távolítás, közleítés,
hajlítás, feszítés és rotáció lehetséges. Sokkal stabilabb mint a vállizület
ezért és emiatt a mozgások kiterjedése sokkal kisebb. Az izületi vápa ha
nem fejlődik ki a magzati korban rendesen akkor jön létre a csipő ficam.
c, csontok elkülönítése alakjuk szerint
A csontokat alakjuk szerint osztályozzuk, vannak csöves-, lapos-, köbös-
és szabálytalan csontok. A csont nem tömör, csak a külső részén van egy
vékony tömör réteg. A lapos csontok közé soroljuk az agykoponya
csontjait, a csípőcsontokat, a lapockát és a bordákat. A lapos csontokat
szivacsos állomány tölti ki. A vörös csontvelő végig megmarad. A csöves
csontok a végtagok hosszú, belül üreges csontjai. A végeik vaskosabbak,
az ízületekben vesznek részt. A szivacsos állományt vörös csontvelő tölti
ki, ami később nagyrészt sárga csontvelővé alakul. Döntő hatással vannak
a test hosszirányú növekedésére. A köbös csontok a tér minden irányában
hasonló méretűek, alakjuk többnyire szabálytalan. Ide tartoznak a
csigolyák és a kéz-, illetve lábtőcsontok. Jelentős része szivacsos
állomány, ezt vékony rétegben tömött állomány veszi körül.
d, portális keringés felépítése
A hasüregben lévő emésztőszervek vérét külön vénás rendszer gyűjti össze
: ezek a vénák a hasüregi portális keringést alakítják ki. A portális keringés
végállomása a májkapu véna (vena portae).-> a májba belépve kisebb
ágakra kapillra oszlik -> a kapilok a májvénába szedődnek össze-> v cava
inferiorba ömlenek. A portális rendszer két kapilláris hálózatot képez: az
első az artériákból keletkeznek, amelyek az emésztőszerveket ellátják
(bélnyálkahártyából felszívják a tápanyagot.). A kapillárisokból vénák
lesznek, amelyek már a májkapu véna rendszeréhez tartoznak. A májkapu
véna belép a májba és újfent kapillárisokra oszlik ezek átadják a
májsejteknek a felszívott tápanyagokat és átveszik a májból a feldolgozott
anyagokat. A máj vénái ezt a szívbe juttatják ahonnan a test különböző
27, Citoszkeleton szöveteibe kerülnek.

e, a légzés passzív szakasza

Kilégzés: A rekeszizom és a bordák visszakerülnek, a helyükre az izmok
ellazulnak~ a mellhártya 2 lemeze is visszacsúszik ~ mellüreg térfogata
csökken ~ a tüdő összehúzódik~ térfogata csökken benne a nyomás nő ~ a
levegő kiáramlik a nyomás kiegyenlítődik.
28, Mikrovillusok (mikrobolyhok )felépítése, funkciói
Citoplazma membránnal borított kesztyűujjszerű kitüremkedései-
kefeszegélyt alkotják. Felad: hámsejtek felszínét megnöveljék pl béltaktus
hengerhámjának kefeszegélye.
b, alsó végtag részei, csontjai, izületei
Az alsó végtag függesztő öve a medenceöv. Az alsó végtag csontjai:
combcsont, térdkalácscsont, sípcsont és szárkapocscsont (lábszárcsontok),
a láb csontjai: lábtőcsontok, lábközépcsontok, lábujjpercek.
- térdízület: az emberi test legnagyobb ízülete. Az ízületet három csont
alkotja a femur, tibia, és a patella (térdkalács) az ízületben részt vevő
csontfelszínt üvegporc borítja. Az ízület fő mozgásai a hajlítás és a
feszítés, amelyhez kisfokú rotáció társul. A térdízületet bonyolult
szerkezete miatt nagyon sérülékeny a sérülések főleg a meniscusokat és a
keresztszalagokat érintik. - bokaízület: a szárkapocs és sípcsont között
széles, erős kötőszöveti hártya található, amely a két csontot rögzíti. Az
ízületet erős oldalszalagok stabilizálják. Az ízületi tok elöl és hátul laza,
oldalt pedig feszes. Az ízületben felfelé hajlítást extenziónak a lefelé
hajlítást flexiónak is nevezhetjük - lábízületei: feszes, erős ízületek
melynek célja, hogy stabilitást biztosítson az alsó végtag mozgásaihoz
C, az immunrendszer sejtjei
Az immunrendszer sejtjei a lymphocyták. A lymphocyták őssejtjei a
vöröscsontvelőben képződnek, onnan vándorolnak el a csecsemőmirigybe,
a bél falába, a lépbe. Mindig csak egy bizonyos kórokozót, pl. az
influenzavírust vagy a himlővírust tudják leküzdeni, azt azonban nagy
átütőerővel. Két csoportját különítik el. A T-lymphocyták feladata a sejtes
immunválasz, az immunrendszer szabályozása. A T-lymphocyták maguk
pusztítják el az idegen sejteket. A B-lymphocyták nem közvetlenül
támadnak a betolakodókra. Funkciójuk a humorális immunválasz. Előbb
ellenanyagot, ún. immunglobulinok képződését indítják meg. Ezek az
ellenanyagok megkötődnek a betolakodott kórokozók felszínén, és ott
maradnak mindaddig, amíg azokat el nem pusztítják. A B-lymphocyták
főleg azon kórokozók leküzdésében működnek közre, amelyeket a T-
lymphocyták nem tudtak elhárítani. Vannak továbbá természetes ölősejtek,
amiknek a feladata a vírussal fertőzött sejtek és tumorsejtek elpusztítása;
és vannak antigén hordozó sejtek, amik az idegen fehérjéket megemésztik
és azok egyes részeit felmutatják a lymphcytáknak.
d, szívizom jellemzése
Harántcsíkolt izom. Különálló izomsejtekből áll. Gazdagon erezett. A
kapillárisok az izomsejtek között futnak, biztosítva a gyors és kielégítő
oxigénellátást. A szívizom egyetlen nagy szervet alkot, ez a szív. Nem
igényel külön beidegzést mivel az izom sejtek spontán ritmusos
összehúzódásra képesek. Belső felszínén jellegzetes izomképleteket
találunk: a kamrákban papilláris izmokat, a pitvarokban pedig fésűizmokat
e, foglalja össze a tápcsatorna funkcióit
Táplálék felvétele, emésztése, felszívása, salakanyag kiválasztása. Az
emésztés a szájüregben kezdődik a táplálék mechanikus felörlésével+
nyálemésztéssel. A gyomor+ béltraktusban az emésztőmirigyek váladéka a
tápanyagot építőköveire bontja, majd a szervezet számára értékes anyagok
felszívódnak.
29, A sejtmag
A sejtmag általában a sejt közepén vagy excentrikusan helyezkedik el.
Nagysága változatos, kb. 5-25 mikron átmérőjű. A mag gyakran gömb
alakú, de vannak pálcika és orsó alakú magvak is. A sejtnek rendszerint
egy magvuk van, de vannak két-, sőt többmagvú sejtek (pl. májsejt,
izomsejt). A magot a citoplazmától finom hártya, a maghártya választja
el. A mag belsejét fehérjetartalmú folyadék (magnedv) tölti ki. Ebben
kromatin rögök láthatók. A kromatin tartalmazza a sejt legfontosabb
anyagát, a DNS-t. A kromatin a sejt osztódásakor fonalas formát vesz fel,
ezek a kromoszómák, amelyeknek az öröklésben van döntő szerepük, és
minden valószínűség szerint az öröklődési tényezőket, a géneket
tartalmazzák. A magon belül láthatók még (1-3) testecskék, magvacskák.
Az általuk leadott RNS a maghártyán átlépve részt vesz a citoplazma
fehérjeszintézisében . (az RNS itt keletkezik)
b, a felső végtag részei, csontjai, izületei. Könyök és csuklóizület
kiemelendő.
A felső végtag fügesztő öve a vállöv ami a kulcscsontból és a lapockából
áll. A felső végtag a kulcscsont révén ízülettel kapcsolódik a mellkas
vázához. A szabad végtag részei a kar, alkar, csukló, kéztő, és a kéz.
Csontjai a következők: felkarcsont, alkarcsont, (orsócsont,singcsont)
kéztőcsontok és a kéz csontjai: kézközépcsontok és az ujjpercek. A kéz
részei: tenyér, kézhát, ujjak. A felső végtag izmai: vállizmok, felkarizmok,
alkarizmok, kézizmok. A csuklóízület: vápája a orsócsont alsó vége, feje
a kéztőcsontok felső sora. Tojásizület, amelynek két tengelye van. A kéz
csontjait számos apró izület köti össze. Kéztőcsontok közötti feszes iz.
kézközépcsontok között változatos alakú, jól mozgatható izületek. Csukló
és a tenyér tenyéri oldalon csónakszerűen mélyül, védi a kéz idegeit, ereit.
A könyökízület: 3 csont vesz részt benne: orsó, sing, felkarcsont. Az
izület egy tengely körül mozog, így hajlítás, feszítés lehetséges.
Alkarcsontok között izületek és szalagos összeköttetések vannak. Csontok
felső és alsó fejecskéit kis izületek kötik össze=> forgó mozg. lehetséges.
(orsócsont fordul el a singcsont körül=>tenyér fel v le forog)
c, diszacharidák
Szerves alkotórésze a szénhidrátoknak, 2 monoszacharidból épülnek fel,
amelyeket észter kötés kapcsol össze. Vízben oldódnak, többségük édes
ízű, többségük redukáló hatású. Biológiai jelentőségük: energiatárolás,
lebontói köztestermékek, a membránok jelzőmolekulái. Glükóz + glükóz =
Maltóz; Glükóz + fruktóz = szacharóz (répa, nádcukor); Glükóz + galaktóz
= laktóz (tejcukor)
d, vörösvértestek funkciói
A vvt sejtmag nélküli, horpadt korong alakú sejtek, 4,5-5 millió/mm3.
Feladatuk a légzési gázok szállítása. Belsejükben vastartalmú festékanyag
(hemoglobin) található, mely az oxigén szállításában játszik szerepet.
Élettartama 100-120 nap, az elöregedett vvt természetes körülmények
között a lépben és májban bomlanak le. A vörös csontvelőben képződnek -
képződésének fő ingere az oxigénhiány.
e, záróizmok az emberben
-gyűrű szerű záróizmok –hólyagnak, beleknek, nyelőcsőnek van egy saját
izomszövete, ami simaizom, akarattól független. A végbélnyílásnál,
hólyagnál, hüvelynél megvastagszik, izomgyűrű képződik.
30, Hosszú láncú szénhidrátok
A poliszacharidok több 100 vagy 1000 monoszacharid
összekapcsolódásával létrejövő makromolekulák. Hidrolízissel sok
monoszacharidra bonthatók. Összegképletük: (C6H11O5)n . Vízben nem
oldódnak. Nem édes ízűek és nem redukáló hatásúak. Biológiai
jelentőségük: tartalék enegiatárolók, vázanyagok. Pl.: cellulóz (a növények
vázanyagának és a sejtfalnak az alkotórésze); keményítő (a fotoszintézis
eredménye); glikogén (állati eredetű).
b, a térdizület sajátosságai
A térdízület az emberi test legnagyobb ízülete. A combcsont, a sípcsont és
a térdkalács alkotja. A csontfelszíneket üvegporc borítja. A combcsont
végén nagy, páros ízfelszínek vannak, amelyek a sípcsonton lévő sekély
vápába illeszkednek. A combcsonti felszínek sokkal nagyobbak, mint a
sípcsonton lévő vápa, ezért az izület ürgében rostporcos félhold alakú
betétek (meniscusok) és belső szalagok (keresztszalagok) vannak. A
meniscusok mélyítik a sípcsonti vápát, a keresztszalagok pedig erősítik az
ízületet. Az ízületi tok hátul igen erős, elől pedig a patellát veszi körül, így
a petella hozzájárul az ízület mechanikai védelméhez. Elől a nagy
combfeszítő izom ina halad, magába foglalja a patellát és a sípcsont felső
végén rögzül. Ez az erős ín és szalag a patellával együtt védi a térdízületet
és aktívan részt vesz a mozgásaiban. Az ízület fő mozgásai a hajlítás és
feszítés, melyhez kisfokú rotáció társul.
c, belégző izmok
Belégző izmok: rekeszizom, külső bordaközi izmok. Normál légzés alatt a
belégzés aktív, a kilégzés passzív folyamat. Belégzés alatt a belégző
izmok, nevezetesen a rekeszizom (összehúzódik, bedomborodik a
hasüregbe) és a külső bordaközti izmok (összehúzódásuk a hét pár borda
megemelésével a mellkas frontális és nyíl irányú átmérőjét növeli meg)
összehúzódása a mellkasfal tágulását váltja ki, melyet a tüdők passzívan
követnek.
d, mit jelent a kettős vérellás
Vanegy tápláló, és van egy funkcionális vérellátása bizonyos szerveknek
a máj és a tüdő. A máj részt vesz a portális keringésben, amelyben a vena
portae belép a májkapuvénán és egyre kisebb ágakra, kapillárisokra oszlik.
Ezek a kapillárisok érintkeznek a májsejtekkel, így az emésztőszervek
felől érkező, és értékes tápanyagokat tartalmazó vér eljut a máj sejtjeihez.
A kapillárisok májvénákba szedődnek össze, melyek végül a vena cava
inferiorba ömlenek. A májnak saját keringési rendszere is van. A másik
szerv a tüdő, melynek kettős keringése van:
A gázcserével összefüggő artéria- és vena pulmonalis-rendszer. A szív
jobb kamrájából kiinduló a. pulmonalis a tüdőkapun át lép be a tüdőbe,
végigkíséri a hörgők oszlásait és kapillárisai az alveolusok falait fonják
körül. A v. pulmonalis ágai ugyaninnen szedődnek össze és az oxigénben
gazdag vért a szív bal pitvarába szállítják. (kisvérkör) A tüdő szövetét
tápláló artéria- és vena bronchialis-rendszer, amelyek a hörgőkkel
párhuzamosan futnak. (tápláló vérellátás
e, gyomor funkciói
1. tárolás (vizet, tápanyagot-8órán keresztül) 2. fehérje emésztés
(nyálkahártya: fedősejtek-> sósavterm. , fősejt-> pepszin) 3. keverés,
továbbítás (simaizom-> perisztaltikus mozg.) 4. felszívás (alkohol,
gyógyszerek -patkóbél, éhbél, csípőbél=> steril szakasz
31, Folyadékháztartás egyensúly az emberben (veszteségek, pótlások)
Az ember jelentős részét víz alkotja: újszül 70- 75%, felnőtt 60%. ->Sejten
belül 40%, sejten kívül 20%. -> 15% szövetek között, 5% a vérben. A
vízmolekulák áramlása mindig a többlet felől a hiány felé történik.
Folyadékhiány: valós- ha vki a napi 2-2,5 lit folyadékot nem pótolja.
Viszonylagos- sok sós étel fogyaszt. és nem iszik megfelelő menny.
folyad. A vízterek egymás között átjárhatóak, kiegészítik pótolják
egymást.
b, kilégző izmok
Nyugodt kilégzésnél megszűnik a belégző izmok kontrakciója, a kifeszített
mellkas rugalmassága folytán visszatér a nyugalmi helyzetébe. A kilégző
izmok a hasfal izmai és a belső bordaközi izmok. Elernyed a rekesz,
elernyednek a bordaközi izmok, a mellkas térfogata csökken, a tüdőben
lévő levegőt a szorító hatás kipréseli.
c, a vérkeringés vegetatív szabályozása
Szimpatikus mediátorok: adrenalin, noradrenalin, szerotonin,
vasopresszin, angiotensin. Paraszimpatikus mediátorok: hisztamin, tejsav,
ATP. Cardiovasomotor központ: gerincvelőben, nyúltagyban,
hypotalamuszban, agykéreg.
d, a testtömeg eloszlása járás közben
Egy 60 kilós ember, 30-30 a jobb és bal lábon, 20 a sarkon, 10 a láb elülső
részén. 6-7 a belső lábfejen, 3-4 a külső lábfejen.
e, a nyelv funkciói
A nyelv izmos szerv, melynek a rágásban, a nyelésben és a beszédben van
fontos szerepe. A nyelv felső felszínét vastag többrétegű laphám borítja,
mely papillákat képez, melyek nem csak mechanikai funkciókat töltenek
be, hanem ezek tartalmazzák az ízlelőbimbókat is.
32, Pentózok az emberi szervezetben
A monoszacharidák a szénhidrátok egyik csoportja. Egy egységből állnak,
nyílt láncúak, de gyűrűsek is vannak. Vízben oldódnak, Édes ízűek,
Általában redukáló hatásúak. Biológiai jelentőségük: energiaszolgáltatók,
az összetett szénhidrátok felépítői. Pentózok (5 szénatomosak, ribóz és
dezoxi ribóz = RNS és DNS)
b, a légzés természetes ingere
A légzéshez elkerülhetetlen az izmok munkája, a mellkas rugalmassága, a
hasüreg izmainak és a rekeszizom épsége. A légzés automatikus
szabályozás (akaratunktól független), és akaratlagos szabályozás alatt áll.
Az automatikus szabályozás központja az agytörzsben, a nyúltvelőben
található, melynek fő kémiai ingere a szén-dioxid (és nem az oxigén).
c, simaizom jellemzése. Milyen idegrendszeri hatás befolyásolja a
simaizom működését.
A simaizom sejtjei orsó alakúak és egymagvúak. Belső szervek falában
található, kis erő kifejtésére képes nem fárad el, akaratunktól függetlenül
működik. Szerveket is alkothat pl.: méh, prosztata. Némely üreges szerv
falában vastag, gyűrűszerű megvastagodásokat, záróizmokat hoz létre.
Vegetatív idegrendszer idegzi be a sima izmokat.
d, Miért lehetséges a szájnyitás és a rágómozgás az állkapocs izületben?
Állkapocsízület: Temporo mandibularis: ez a halántékcsont és az alsó
állcsont közti ízület, mi nem szabályosan hordó ízület, van benne ugyanis
nyeregjelleg. Ez az ízületpár nem párhuzamos, mert ne tudna kinyílni a
szánk, de laza az ízületi tok és a rostos kötőszövetes rugalmas betét
lehetővé teszi a száj kinyílását és az oldalra mozgatását.
e, Nyirokkeringés fenntartása az emberi szervezetben.
A nyirokkeringés összeköti a perifériás nyirokszerveket, és a nyirok mint
folyadék idegen és fertőző anyagokat szállít a nyirokszervekbe->
megszűri-> másik nyirokér tovább viszi. A nyirokkeringés az
immunrendszerhez tartozik. A nyirokkeringés a nyirok kapillárisokkal
kezdődik, majd egyre nagyobb nyirokerekből áll. A nyirokerek fala
vékony, az áramlást a bennük lévő billentyűk szabályozzák. A kapillárisok
falán keresztül folyadék kerül a szövetekbe-> egy részét a vénák felveszik,
és elszállítják, másik része a szövetekben marad-> nyirokerek veszik fel és
szállítják el. -> aszövetek mozgása pl. izommozg tartja fenn.
33, A csillók szerkezete, funkciója
Csillók és ostorok: membránnal borított mozgékony sejtfelszíni képletek.
Vázukat tíz pár mikrotubulus és filamentumok képezik. A csillók szerepe
az folytonos mozgásukkal tisztítsák a hám felszínét és segítsék a felszíni
nyákréteg áramlását.
b, hasonlítsa össze a női medencét a férfi medencével
A női és a férfi medence között elsősorban méretbeli eltérések vannak: a
női medence szélesebb (széttárul a két csípőlapát), a kismedence ürege
kissé tágasabb, mint a férfiban. A férfi medence tehát szűkebb és
merevebb. A női csontok valamivel vékonyabbak, a férfi medence csontjai
vastagabbak és erősebbek. A nők kismedencéje inkább kör, a férfiaké
inkább szív alakú. A férfiak medencelapátjai függőlegesebben állnak.
Várandóság heteiben a szinfízis megduzzad.
c, sajátos érpályák az emberben
Az emberi keringési rendszer zárt keringési rendszer, ennek vérköreit az
artériák, a vénák és a kapillárisok alkotják. Az erekben úgynevezett söntök
vannak. A verőerek szűkülnek, a hajszálerek előtti közvetlen szakaszokban
izomgyűrűk vannak, amelyek képesek lelassítani a vért és az a söntökön
keresztül átkerül a visszérbe. A söntök elkerülő erek, amelyek bizonyos
körülmények között a vér komoly mennyiségét elterelik.
d, légzés szabályozása, légzőközpontot befolyásoló tényezők
A légzés vegetatív működés, melyet az idegrendszer szabályoz kp.ja. a
nyúltvelőben van- működésének ingere a vér CO2 koncentrációjának
növekedése, valamint a vér O2 tartalmának csökkentése. A
légzőmozgásokat harántcsíkolt izmok hajtják végre, így lehetőség van a
légzés akaratlagos szabályzására. A fájdalom és érzelmi hatások szintén
módosítják a légzést. A légzés szabályozása alvás közben kevésbé pontos.
e, arckoponya funkciói
Gazdag ér, és idegellátása van, bonyolult izomzattal rendelkezik.
Funkciói: légzés, hangadás, beszéd, szopás, nyelés, harapás, rágás,
előemésztés, érzékszerveknek ad helyet: látás, szaglás, ízlelés.
34, Sejtek működései
A sejtek jellemzői: anyagcseréjük van (építő, bontó); szaporodni képesek;
kiválaszthatnak magukból váladékot; raktározódnak; bekebeleznek
(fagociták) idegen anyagokat; mozognak. A sejtek működése a különböző
életjelenségekben nyilvánul meg. Anyagcsere:a legfontosabb életjelenség
- a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok összessége. = intermedier
anyagcsere - két fő folyamata van: - asszimiláció / anyagbeépítés / -
disszimiláció / anyaglebontás /. Növekedés: - az asszimilációs
folyamatok révén a sejtek növekednek - a növekedésnek határt szab a sejt
felszíne és tömege között létrejövő aránytalanság ,→ a felszín nem tudja
ellátni a tömegében jelentősen növekedett sejtet - ennek két
következménye lehet: - a sejt osztódik - a sejt elpusztul - a sejtek jelentős
csoportja – melyek osztódásra képtelenek – csak fejlődéstanilag és
örökléstanilag meghatározott nagyságig növekszik: - idegsejt -–
szívizomsejt. Ingerlékenység - a sejtek, ingerek hatására képesek
megváltoztatni anyagcseréjüket. Szaporodás, sejtosztódás: - a sejtek,
önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre
b, szüléskor miért tágulhat a medence kimenet
A symphysis a szeméremcsontokat összekötő porckorong, rugalmas
összeköttetést biztosít. Mozgások itt sem történnek, azonban terhesség
alatt a porckorong megduzzad, és kissé tágabbá teszi a medencét, ezzel
hozzájárul a szülőcsatorna kialakításához. Utolsó pár hétben fellazul,
szülés alatt tágul. A medence gyakorlati jelentősége hogy a magzat áthalad
rajta szülés közben. Forgásokat végez és igyekszik a legnagyobb
átmérőket elfoglalni. A keresztcsont és a csípőcsont közötti ízület igen
feszes, szalagok erősítik, gyakorlatilag nincs benne mozgás, egyedüli
szerepe az erőátvitel. Idővel elcsontosodik. Szülészeti szempontból a
medence méretei fontosak: 1. a medencebemenet legnagyobb átmérője: a
haránt átmérő- 13.5 cm; 2. a medenceüreg legnagyobb átmérője: a ferde
átmérő- 13,5 cm; 3. a medencekiment legnagyobb átmérője: a nyíl irányú
átmérő- 10-12cm)
c, mit tud a vérlemezkékről
A vérlemezkék szabálytalan, változó alakúak, átlagos számuk a vérben
200-300 ezer/mm3. Fő feladatuk a véralvadás során “szövetdugasz”,
véralvadék képzése, illetve érszűkítő anyag (szerotonin) termelésével
vérzéscsillapító hatás kifejtése. Élettartama 8-9 nap.
d, a mellkas alkotó elemei
Bordák 12 pár: Valódi bordák- közvetlenül a szegycsonthoz ízesülnek, ez
a felső hét borda. Az álbordák- 8- 10 bordák porcos végeikkel egymáshoz
kapcsolódnak (nem a szegycsonthoz), végül az utolsó két borda porcot
sem tartalmaz és csontos elülső vége szabadon marad (izmok rögzítik) –
ezek az ún. repülő bordák.
Sternum= szegycsont, csigolyák: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5
keresztcsonti, 1-2 farkcsig.
e, szív frekvenciájának befolyásolása
Érfal rugalmassága; szimpatikus és paraszimp. behatás; kp IR bizonyos
állapota (pl. ájulás); szervezet víz, és Na tart.; vese működése=> RR.-ra
van hatással; keringő vér mennyisége.
35, Endothel funkció
Az artériák és vénák belső rétegét (intima) a lumen (üreg) felől endothel
sejtek bélelik. Ezek folyamatos, egyrétegű hámot alkotnak. Az
endotheliumot kívülről finom kötőszöveti rostokból és helyenként
simaizomsejtekből álló subendothelialis határolja. Az endothelsejtek
funkciója: a vér és a szövetek között, megakadályozza a véralvadást; -
immunválasz, befolyásolják a leukocyták vándorlását végül, a gyulladás
folyamatot szabályozzák. Endothel funkciót rontják: dohányzás,
cukorbetegség, magas vérnyomás.
b, az emberi test szerveződése (nem a szervrendszereiről kell beszélni)
1 sejtek (kitosz) Az élő szervezet legkisebb, önálló egysége.
Meghatározott felépítésűek és működésűek. Sejtalkotók: sejtmembrán,
cytoplazma, ER, Golgi, mitokondrium, lizoszómák, centriólumok,
citoszkeleton, sejtfelszíni struktúrák. 2 szövetek (hisztosz) Azonos
funkciót ellátó sejtek összessége, a sejtek differenciálódása során jön létre.
Pl. hámszövet, kötőszövet, izomszövet, csontszövet, porcszövet,
idegszövet. 3 szervek (organon) Sajátos működésre szerveződött, azonos
szerveződésű sejtek építik fel. Pl. szem, fül, kéz, láb stb. 4
Szervrendszerek (apparatus) Több szerv együttesét alkotó virtuális
képződmények, amelyek együttműködnek. Pl. Légző-, kiválasztó-,
keringési-, táplálkozási-, mozgás-, szaporodás-, idegrendszer, érzékelési-,
hormonális-, immunrendszer, támasztó-és a beszéd szervrendszere. 5
szervezet Szervrendszerek építik fel.
c, vázizom jellemzése. Izomrost felépítése
Izom kontrakcióra képes szerv-> vázizmok rendszre. ezért a
mozgásszervrendsz.hez tartozik. Izom szövettani alapegysége az izomrost-
> csoportokat alkot= izomrost kötegek. Izmot erős kötszöveti réteg
borítja= izompólya. Izom „húsos” része alkotja az izomfejet, mely ínban
végződik. Ín (tömött rostos kötszöv.) összeköti az izmot egyébb
struktúrákkal. Inak külöb. alakúak, vastagságúak, hosszúak.-> izmok
eredését, tapadását biztosítják- inakat inhüvely veszi körül= vékony
csőszerű képződmények. Izmok elnevezése: lokalizációjuk( karon lévő);
lefutási irányuk (egyenes, ferde);funkciójuk (hajlító, feszítő); alakjuk
(delta- deltoideus); fejeik száma (4 fejű); tapadási helyük alapján tört.
Izmok izomcsopkat alkotnak aszerint, hogy a test melyik részén találhatók
pl arcizmok, vagy funkciójuk alapján pl rágóizmok. Vázizmok
gyógyulásra+ regenerációra képesek (sérült rostok helyébe újak
képződnek). Nagy területeknél csak részleges gyógyulás.
d, vékonybélbolyhok
Bélbolyhok: mikroszk. méretű, kesztyűujj szerű képződm. ->selymessé
teszik, megnövelik a bél felszínét+ táp. anyagok felszívására
specializálódtak. A hám henger alakú sejtjei felszínükön különféle
enzimeket tart.-> ezek közvetlenül vesznek részt a táplálék felszívásában
(kisebb molekra hasítják szénhid, feh, zsír). Felszívást a vékonybél
hámsejtjei végzik= enterociták.
e, a kéz és a láb érrendszerének sajátos felépítése
kéz: két alkari art. a kéz tenyéri oldalán egymással összeköttetésbe lépve
egy felületi és egy mély verőeres ívet alkot-> ebből erednek az ujjakhoz az
artériák ( minden ujjhoz 1- 1 pár= 4 art lát el.) Lábon is kettős ív- lábfej+
talpív. Uaz a szisztéma, mint a kézen.
36, monoszacharidok
A monoszacharidák a szénhidrátok egyik csoportja. Egy egységből állnak,
vízben oldódnak, Édes ízűek, Általában redukáló hatásúak. Biológiai
jelentőségük: energiaszolgáltatók, az összetett szénhidrátok felépítői. Pl.:
triózok (glicerinaldahid); pentózok (5 szénatomosak, ribóz); hexózok (6
szénatomosak, glükóz, fruktóz).
b, az izületi tok felépítése, funkciói
Az ízületeket kívülről erős kötőszöveti tok veszi körül, amelyet még
szalagok is erősítenek. A tok belső felszínét ízületi belhártya (szinovium)
béleli, melynek legfontosabb feladata az ízületi folyadék termelése. Az
ízületi (szinoviális) folyadék az ízület kenőanyaga, védője, lökésgátlója.
Az ízületi tok funkciói: légmentesen körülveszi az ízesülő csontvégeket,
ízületi nedv termelése.
c, vitál kapacitás
A légzési térfogat és a belégzési, kilégzési tartalék összege. Normális
értéke 4800 ml. A légzésfunkciók teljesítése függ az alkati sajátosságoktól
(pl. életkor, nem, testméretek). Ezért a vitálkapacitás mérése során
figyelembe kell venni az egyén alkatának megfelelő értékeket is, melyeket
táblázatokból olvashatunk le.
d, Homeosztázis fogalma, alkotóelemei
A szervezetnek az a legkedvezőbb állapota, melyben minden sejt, az egész
szervezet jól tud működni. A belső környezet dinamikus állandósága.
-izovolémia (a folyadékegyensúly szabályozása) -izohidria (a savbázis
egyensúly fenntartása) -izozmia (szervezet vízmegkötő képességének
szabályozása) - izotónia (a szervezetben lévő tónus feszültség fenntartása -
izoionia (pozitív és negatív ionok egyensúlyának fenntartása)
e, máj funkciói
1. jelentős mennyiségű vér áramlik át rajta, melyet megtisztít és tárol, 2. az
anyagcsere központja, mert a gyomor- bélrendszerből felszívott
tápanyagok és egyes vitaminok raktára is, 3. részt vesz az emésztésben
(epe). Újszülött korban részt vesz a vérképzésben is. A máj naponta 0,5-
1,2 l epét szekretál, mely vagy az epehólyagba kerül, vagy közvetlenül a
patkóbélbe. A zsírok bontását végzi, emellett tartalmazza a hemoglobin
bomlástermékét is a bilirubint és a koleszterint.

37, A szövet fogalma

A szövetek (hisztosz): Azonos funkciót ellátó sejtek összessége, a sejtek
differenciálódása során jön létre. Pl. hámszövet, kötőszövet, izomszövet,
csontszövet, porcszövet, idegszövet. A szövetekkel a szövettan, a
hisztológia foglalkozik.
b, a gerinc alkotóelemei
A gerinc 33-35 csigolyából áll (csig szabtalan csontok). A csigolya részei:
csigolyatest, csigolyaív, harántnyúlványok, tövisnyúlvány (hátul középen,
páratlan, hát bőre alatt tapintható), ízületi nyúlványok (a csigolyák
egymáshoz történő ízesüléséért felelősek. A csigolyák alkotják a gerincet
és a gerinccsatornát (ebben gerinc velő). Szomszédos csig között nyílások-
> ezen lépnek ki a gervelő idegek. A gerinc koponya alaptól inul-y lefelé
haladva egyre erősebb csig.=> csig anatómiája szakaszonként eltérést
mutat. Szakaszok: Nyaki csigolyák: -7 db, haránt nyúlványa két szárra
oszlik-> lyukat fog közre itt halad a agyvelőt+ nyki gervelőt ellátó art. 7
nyakcsig tövis nyúlványa gumóban végződik- hosszabb=> alkalmas csig
számolására. 6csig haránt nyulv- art. car. comm. háti csigolyák:12 db, -
bordákkal izületet alkotnak ágyéki csigolyák: 5 db, erősek.– tövis nyulvai
vízszintesen futnak=> lumbál punkcra alkalmas. keresztcsonti csigolyák:
5db (összecsontosodtak keresztcsonttá), farki csigolyák:1- 2db(ezek
erősen csökevényesek és többé-kevésbé összeforrtak
c, belégzési tartalék
a maximális belégzéssel a tüdőbe áramlott levegő térfogatából (kb. 3500
ml) kivonjuk a légzéstérfogat értékét (kb. 500 ml) = kb. 3000 ml
(A légzési térfogat és a belégzési, kilégzési tartalék összege. Normális
értéke 4800 ml. A légzésfunkciók teljesítése függ az alkati sajátosságoktól
(pl. életkor, nem, testméretek). Ezért a vitálkapacitás mérése során
figyelembe kell venni az egyén alkatának megfelelő értékeket is, melyeket
táblázatokból olvashatunk le.)
d, a nyirok összetétele
A nyirokerekben áramló folyadék a nyirok. Összetétele = a szövetek
sejtközötti folyadékával. Tartalmaz: vizet, nyiroksejteket (limfociták,
monociták, plazmasejtek) és egyéb anyagokat (elektrolit, ásványi anyagok,
vitaminok). A nyirok olyan fehérjementes vérplazma, amelyben
fehérvérsejtek vannak.
e, a táplálkozás szervrendszerét alkotó szervek
A szájnyílással kezdődik és a végbélnyílással végződik. Csőszerű
képződmény, melyhez emésztőmirigyek csatlakoznak, mint járulékos
szervek.
Szájüreg: a táplálékfelvétel helye. A fogak, a nyelv a táplálék megfogását,
aprítását, illetve a nyállal való elkeveredést biztosítják. A szájban három
pár nyálmirigy található (fültő, állkapocs alatti és nyelv alatti). Ezek
váladéka a nyál, amely feladata a falatképzés és a szénhidrátbontás. A
szájüreget a szájpadlás zárja el az orrüreg felé. Garat, gége, nyelőcső: a
gége nem szerves része az emésztőrendszernek, mégis fontos szerepe van:
a gégefedő zárása akadályozza meg, hogy a falat a légcsőbe jusson. A
falatot a szájüregből a garaton át a nyelőcső perisztaltikus mozgása juttatja
a gyomorba. Gyomor: az emésztőcsatorna kitágult része, mely a táplálék
emésztésén kívül időszakosan tárolja azt. A nyelőcső és a gyomor határán
egy zárógyűrű található, mely a táplálék visszajutását gátolja meg. A
gyomor fala izmos és mirigyes. Sósavat és pepszint termel
(fehérjeemésztés).
A gyomorból a táplálék a vékonybélbe kerül. A vékonybélnek három
szakasza van: patkóbél, éhbél, csípőbél. A patkóbélbe szájazdik be két
emésztőmirigy: a máj és a hasnyálmirigy. A máj által termelt epe nem
tekinthető emésztőnedvnek, mert nem végez bontást, csak a zsír
emulgeálását végzi. A hasnyál valamennyi fő tápanyag bontását végzi
(fehérje, zsír, szénhidrát). A vékonybél fala is termel emésztőnedvet, ez a
bélnedv. Itt történik a tápanyagok végleges bontása, és itt történik a
felszívás is. A csípőbélből a béltartalom a vastagbélbe jut. A kettő határán
szintén zárógyűrű található (a vékonybél steril, a vastagbél nem).
A vastagbél a vakbéllel kezdődik, majd egy felszálló, haránt és egy
leszálló ág következik. A vastagbélben már nincs emésztés, csak
vízfelszívás és vitaminfelszívás illetve székletképzés. A leszálló ág után a
szigmabél szakasza következik, melyet a végbél követ. A végbélnyíláson
át távozik a széklet. A végbelet is gyűrű zárja (kettő: egy belső és egy
külső). Az emésztőrendszer járulékos szervei: a nyálmirigyek, a máj
(epe) és a hasnyálmirigy.
38, A szerv fogalma
A szervek (organon): Sajátos működésre szerveződött, azonos
szerveződésű sejtek építik fel. Pl. máj, gerincvelő, combcsont stb.
b, a testömeg eloszlása állás közben
Egy 60 kilós ember, 30-30 a jobb és bal lábon, 20 a sarkon, 10 a láb elülső
részén. 6-7 a belső lábfejen, 3-4 a külső lábfejen.
c, teljes tüdő kapacitás
a vitálkapacitás (a légzési térfogat és a belégzési, kilégzési tartalék
összege) és a reziduális levegő értékének összege. Felnőtt férfi esetében ez
kb. 6000 ml.
d, a keringés idegrendszeri központja milyen befolyások alatt áll?
A keringés szabályozásában a hormonrendszer és a vegetatív idegrendszer
vesz részt. Befolyásolják és módosíthatják az öszehúzódások számát,
erejét, a kilökött vér mennyiségét, a vérnyomást és a vér egyes szervei
közti eloszlást. Az idegrendszer központja az agyban a nyúltvelőben
található központ szimpatikus hatásával gyorsíthatja a szívet, míg a
bolygóideg (X. agyideg- Nervus vagus) paraszimpatikus rostjain keresztül
lassítja a szívet. Szimpatikus és paraszimpatikus hatás érvényesülése.
Szimpatikus hatásra a szív összehúzódásainak száma nő, paraszimpatikus
hatásra csökken. Szimpatikus hatásra a koszorúerek tágulnak,
paraszimpatikus hatásra szűkülnek.
e, a mellkas funkciói
Védi a mellkasban lévő szerveket.
39, A szervrendszer fogalma
Szervrendszerek (apparatus) Több szerv együttesét alkotó virtuális
képződmények, amelyek együttműködnek. Pl. Légző-, kiválasztó-,
keringési-, táplálkozási-, mozgás-, szaporodás-, idegrendszer, érzékelési-,
hormonális-immunrendszer, támasztó-és a beszéd szervrendszere
b, a holttér
1.Anatómiai holt tér – A légvétel során a levegő utolsó részlete nem jut el
az alveolusokba, légutak felső szakaszában marad (orrüreg, garat,gége),
és elsőként távozik, változatlan összetételben. kb. 150 ml
2.Fiziológiás holt tér – Az alveolusokba lejutott levegőnek csak az a része
vesz részt a gázcserében, mely az alveolusok felszínén van.
A légzési holttér térfogata felnőtt emberben 150 ml, így az alveolusokba a
belélegzett levegőből nyugalmi légzés esetén 500-150=350 ml levegő jut
be. A holttér funkciói: párásítás, szűrés, beszéd.
c, a csontot alkotó sejtek és funkcióik
A csontszövet a támasztószövetekhez tartozik. A csontszövben különböző
sejteket, és sejt közötti anyagot un. alapállományt (mátrix) találunk.
Alapállomány: főként Ca-t és foszforsavat tartalmaz. Ca+ foszfátsók
hidroxiapatit kristályokat képeznek, ezek szerves molekulákkal
kapcsolódnak=>csontok keménységéért+ nagy ellenálló képességért
felelős. A mátrix szerves alkotó részei kollagén + különböző
glikoproteinek alkotják.=>a csont rugalmasságát adják. A csont dús
vérellátású- kapillárisok a szövet belsejében lévő csatornákban futnak.
Csontszöv sejtjei: (3típ.)
Az oszteoblasztok: csontképző sejtek – a mátrix összetevőinek
szintéziséért felelős. Szervetlen anyagok lerakódásához is szükséges.
Miután alapállományt képeznek oszteocitává alakulnak. Fontos szerepük
van a csonttörések gyógyulásában. Az oszteociták feladata az egészséges
csontszövet fenntartása és az alapállomány összetevőinek szabályozása.
Osteoklasztok: nagy mennyiségű sokmagvú sejtek, alapállomány
felszívódásában van szerepük.
d, melyik poliszacharidát nem bontják az ember enzimjei? Mik bontják?
Cellulóz- növényi sejtben; baktériumok bélcsatornában E forrásként
használják fel.
e, láb felépítése
Az alsó függesztő öv részei a az alsó végtagok. Részei: combcsont
(femur), sípcsont (tibia), szárkapocs (fibula). A láb csontos vázát 7db
lábtőcsont, 5db lábközépcsont, 14 db lábujjperc alkotja. A láb csontjai:
ugrócsont, sarokcsont, köbcsont, sajkacsont, belső ékcsont, közbülső
ékcsont, oldalsó ékcsont, ujjpercek. A lábszár izmai: elől vannak a
feszítők, hátul a hajlítók. A lábszár 3 izomcsoportja: elülső sípcsonti
izomcsoport, hátulsó sípcsonti izomcsoport, szárkapocs felőli izomcsoport.
A lábhát izomcsoportjai a rövid feszítők. A comb a négyfejű
izomcsoportból, a közelítő izomcsoportból, a szabóizomból és a hajlító
izomcsoportból áll. A háromfejű lábszárizom a vádli alakját adja,
amelynek ina az achilles ín, amely a sarokcsonton tapad. A talp
izomcsoportjai: hajlító, távolító és közelítő.
40, Ismertessen 5 transzmitter anyagot
Szimpatikus: adrenalin, noradrenalin. Paraszimpat: dopamin, acetilkolin,
oxitocin
b, kéz ujjainak funkciói
A hüvelykujj mozgásai: hajlítás, feszítés, távolítás, közelítés, opponens,
rotatio (képes s aját tengelye körüli mozgásra. A hüvelykujj ízülete ún.
nyeregízület, és a tenyérrel való szembehelyezkedése révén lehetővé teszi,
hogy az ember a kezével fogni tudjon. Az emberré válás folyamatának
egyik legfontosabb tényezője a tárgyak megragadását, mozgatását,
manipulálását megvalósító kéz kialakulása, melynek működésében döntő
szereppel bír a hüvelykujj funkciója. A különböző – elsősorban fizikai –
munkatevékenységek ellátásában is döntő a hüvelykujj szerepe.
Többi ujj fogás, kapaszkodás.
c, mellüregi nyomás és funkcionális jelentősége
Tüdőn belüli (intrapulmonalis) és a mellkason belüli (intrathoracalis)
nyomást, illetve nyomásváltozásokat különböztetünk meg. A tüdőn belüli
nyomás (intrapulmonalis) a légutakban és a léghólyagocskákban uralkodó
nyomás. Ez a nyomás, mivel a tüdő a légutakon keresztül a külső
levegővel közvetlenül érintkezik, az atmoszférás nyomás körül ingadozik.
Belégzéskor a mellkas térfogat-növekedésével együtt a nyomás csökken,
kilégzéskor emelkedik.
(A be- és kilégzés a mellkas térfogatának nyomásváltozásával jár. A
belégzés aktív folyamat, a mellkas térfogatának növekedése a légzőizmok
összehúzódásának a következménye. A kilégzés passzív folyamat, a
belégzőizmok ellazulását követően a mellkas térfogata, rugalmassága
révén csökken. Erőltetett kilégzésnél a kilégzőizmok munkája is elősegíti a
mellkastérfogat csökkenését. Ez a helyzet mindenfajta
izomtevékenységnél. Helyesebb nyugalmi és terheléses légzésről beszélni.
Nyugalomban a belégzés aktív, a kilégzés passzív folyamat, míg
terheléskor a kilégzés fokozódása a kilégzőizmok bekapcsolását is igényli.
A légzés - mind a nyugalmi, mind a terheléses - mellkasi
térfogatváltozásokkal jár. Ezek a térfogatváltozások nem választhatók el a
légzéssel kapcsolatos nyomásváltozásoktól.)
d, a synovia termelődése, funkciói
Az ízületi tok belső felszínét ízületi belhártya (szinovium) béleli, melynek
legfontosabb feladata az ízületi folyadék termelése. Az ízületi (szinoviális)
folyadék az ízület kenőanyaga, védője, lökésgátlója. Funkciója: addhéziót
kölcsönöz a két ízületi felszínnek, rugalmasságot biztosít, síkosítja az
ízületi felszíneket, védelmet nyújt a kopás ellen.
e, Izotónia
Koncentráció kiegyenlítő folyamat a hígabb és a töményebb oldat között.
41, Izom összehúzódás folyamata
A harántcsíkolt vázizmokat a gerincvelői idegek, az agyidegek motoros
idegsejtjei idegzik be. Az axonok az izomrostok felszínén speciális
szinapszist ún. neuromuszkuláris junkciót hoznak létre. Az izmok hatásos
működéséhez arra van szükség, hogy a motoros idegsejtek változtassák
aktivitásukat. Ezt segítik az izomrostok között elhelyezkedő érző
idegvégződések, melyek a kontrakció aktuális állapotáról adnak
információt.
A n j- ban az axon végződésből acetilkolin szabadul fel, kiváltja az
idegingerület izomra való áttevődését. Acetilkolin az izomrost
membránjában nagy méretű feh. molekulákon= acetilkolin receptorokon
fejti ki hatását. Miután hatásukat kifejtették az acetilkolin észteráz enzim
lebontja
B, köhögés reflexe
Nykh-a receptorok-> nyultvelői kp->gégefedő zár, majd nyit->
nyomásemelkedés, nyomás esés-> robbanásszerű köhögés (75-100 km)
Köhögés: a középső és alsó légutakba bekerült idegen anyagok
eltávolításában van szerepe. Receptorai a garat, a gége, a légcső, a
bronchusok falában és a mellhártyában találhatók. Inger hatására erőteljes
belégzés után a hangrés záródik, majd erőltetett kilégzés következik. A
kiáramló levegő a hangrést robbanásszerűen nyitja meg, s magával sodorja
a köhögést kiváltó anyagot.
c, az izületek stabilitását biztosító tényezők
- synovia (izületi folyad), - izületi szalagok (kötszövből); - porcfelszínek
közötti tapadás;- izületeket körülvevő izmok feszessége,- izületek közötti
lágyrészek, bőr.
d, a chymus sorsa és továbbítása a vastagbélben
A vastagbélbe kerülő chymus normális esetben emészthető, emésztett
táplálóanyagokat nem tartalmaz. A vastagbélben szívódik fel a Na, a K és
a víz, és itt sűrűsödik be a chymus. A salakanyag ürül a szervezetből.
e, a szív vérellátása
A szívet tápláló artériákat koszorúereknek nevezzük. A koszorúerek az
aortából erednek. Bal kamrát az aortából eredő bal koszorúér látja el vérrel
– ez a főtörzs- bal koszorúér (bal kamra csúcsa felé); jobb koszorúér (jobb
kamra falát látja el).

42, Tömött rostos kötőszövet

A kötőszövetek laza réteget képeznek a hámok alatt, beborítják az
izmokat, csontokat, ereket és a szervekben kitöltik a különböző
szövetféleségek közötti teret. A legtöbb gyulladásos folyamat helyszíne.
Három csoportja van, a rostos kötőszövet, zsírszövet és a vér (folyékony
kötőszövet). A rostos kötőszöveteknek is van két fajtája, a laza rostos
kötőszövet, amely a bőrben és különböző szervek falában található,
rétegeket képez a hám megtámasztására, pl.: mellhártya. Illetve a tömött
rostos kötőszövet, ami elsődlegesen mechanikai funkciót tölt be az
erőátvitel helyein, pl.: ínszövet. A rostok szorosan egymás mellett
helyezkednek el. A rugalmas rostos kötőszövet az erek falában található.
b, összefüggés az izületek alakjai, és mozgásai között
Az izület mozgásait a mozgástengelyek csonton belüli lefutása alapján
csoportosítjuk: hajlítás= flexió; extensió; forgás= rotáció; távolítás=
abdukció; közelítés= addukció
Gömbizületek- sokféle mozgásra képes (váll, csípőizület); tojásizület- két
tengelye van (kéz, csukló); nyereg izület- két tengely lehetséges
(hüvelykujj); henger- egy tengely (térd izület); szabálytalan- feszes izül=
mozgás minimális (csípő és keresztcsont közötti izület); elipszoid- egy
teng (könyökizület)
c, tüsszentés reflexe
Tüsszentés: a felső légutakba bekerült idegen anyagok eltávolítására
szolgál. Reflexfolyamat, melynek receptorai az orrban és a garatban
találhatók. Orrnykha receptorok- nyultvelői kp- lágyszájpad zár, majd
nyit- nyomásemelkedés- nyomásesés- robbanásszerű
d, a nyál összetétele, vegyhatása
Nyálmirigyek váladéka (fültőmir, állkapocs alatti mir, nyelv alatti mir) ,
étkezéskor bőségesen jut a szájüregbe. Összetétele: fehérje, amiláz, mucin,
kálciumsók (fogkő), bakteriosztatikus anyagok, limfociták. Ph 6,5-7
e, Izovolémia
Folyadékegyensúly szabályozása. felnőtt 60%. ->Sejten belül 40%, sejten
kívül 20%. -> 15% szövetek között, 5% a vérben. Ha borul az egyensúly
exicosis= kiszáradás

43, Kollagén rostos porc jellemzése. Hol található szervezetünkben?

A csigolyák közt található, nagyon erős porcféleség, nagy mechanikai
igénybevételnek is kitehető. Ilyen porcféleség borítja a keresztcsont és a
medence közti ízületi felszínt is.
B, légzési segédizmok
Nagy és kis mellizom, fűrészizom, külső belső bordaközi izom,
rekeszizom.
C, a nyaki gerinc mozgásai
Atlasz I. és Axis II. nyakcsigolya: a fej és a gerinc között két ízület alakul
ki. Az I. és a II. nyakcsigolya a többi csigolyától eltérő szerkezete teszi
lehetővé, hogy a nyaki gerinc szilárdságának megőrzése mellett sokoldalú
mozgékonysággal kapcsolódjon a koponyába
d, határozza meg a verőtérfogatot
Az a vérmennyiség, amit a szív egy összehúzódással továbbít az erekbe.
Verőtérfogaton azt a vérmennyiséget értük, amelyet a kamra az egyes
összehúzódásai alatt az érpályába lök. A verőtérfogat értéke felnőttkorban
átlagosan 70-80 mliter.
e, Vegyhatások változása a táplálkozás szervrendszerében
nyál: 6,5-7
gyomor (savi vegyhatású ph): 1-3
vékonybél: 7,5-8
epe: 7,8
44, Rugalmas rostos porc jellemzése és funkciói az emberben
Fontos szerepet játszik az emberi test vázának felépítésében. Rugalmas
vázrészek porcszövetéből állnak. A zsigeri szervek szilárd vázát
(gégecsövet) porcszövet balkotja. A magzati életben a csontok előfutára a
porcszövetből álló csontkedvezmény. A porcban nincsenek erek, a szövet
diffúzióval táplálkozik, a kapillárisok a porc felszínén található
porchártyában futnak. Három típusa: Üvegporc (izületi porc, hyalin): a
csonthártyával nem borított felszíneken található, kékesfehér, üveg
keménységű porc. Gyöngyházfényű, kemény szövet, főleg ízületekben a
gége és a légcső porcaiban fordul elő. Rugalmas rostos porc: Kerekded
porcsejtek + a mátrixban található elasztikus rostok  nagy rugalmasság.
Pl. fülkagyló, gégefedő Kollagén rostos porc: erős porc, nagy mechanikai
igénybevételnek is megfelel, pl. keresztcsont és a medence közti izület
b, az élettani vérnyomás értékek
RR:120/80 Az erek jelentős szerepet játszanak az átmérőjük változtatása
által a vérnyomás szabályozásában. RR befoly: -erek ún. teljes perifériás
ellenállása, - a szív összehúzódása, izomereje,- a perctérfogat - a szívbe
visszaáramló vér mennyisége (nagyvérköri art. vérnyomást értjük). A
vérnyomásnak van egy felső és egy alsó értéke. A felső érték az ún.
szisztolés érték, mely élettanilag átlagosan 120-130 Hgmm, az alsó érték
az ún. diasztolés érték, mely élettanilag átlagosan 70-80 Hgmm Az
erekben a véráramlás pulzushullámok formájában történik. A pulzus
főbb jellemzői a pulzusszám, a teltsége és a ritmusa, szabályossága
c, mozgástengelyek az izületekben
Az izület mozgásait a mozgástengelyek csonton belüli lefutása alapján
csoportosítjuk: hajlítás= flexió; extensió; forgás= rotáció; távolítás=
abdukció; közelítés= addukció
Gömbizületek- sokféle mozgásra képes (váll, csípőizület); tojásizület- két
tengelye van (kéz, csukló); nyereg izület- két tengely lehetséges
(hüvelykujj); henger- egy tengely (térd izület); szabálytalan- feszes izül=
mozgás minimális (csípő és keresztcsont közötti izület); elipszoid- egy
teng (könyökizület)
d, légzésszám változása az életkorral
Csecsemő 30, kisgyerek 20, felnőtt 16
e, Izoozmia Az ozmotikus koncentráció állandósága az intracelluláris
és extracelluláris térben. Az ozmotikus koncentráció szabályozása
vízfelvétellel, s leadással történik. Ezek szorosan összefüggnek.
45, Miből, hol épül fel a glikogén, hol raktározódek?
Állati eredetű poliszacharid a glikogén. A glikogén a májban és az
izmokban raktározódik. Ezekből a szervekből könnyen mobilizálható. A
szervezetben fix glikogén van a porc- és a hámszövet sejtjeiben.
b, A légzés aktív szakasza
A belégzés. A légzőizmok összehúzódnak-> bordák megemelkednek->
rekeszizom lesüllyed-> mellkas kitágul-> szívó hatásra a levegő a tüdőbe
áramlik.
c, mi a perctérfogat
A perctérfogat az egy perc alatt továbbított vér mennyisége. Ezt az
értéket akkor kapjuk meg, ha a verőtérfogatot megszorozzuk az egy perc
alatt végzett szívösszehúzódások számával. A perctérfogat a szív
működésének, teljesítőképességének fontos mutatója. Normálisan a
perctérfogat 5-6 liter körüli érték, tehát kb. a teljes vérmennyiség
percenként megfordul a vérpályában.
d, az alsó végtag izomzata, főbb csoportjai
Az izomszöveteket 3 csoportra lehet osztani: - harántcsíkolt izom (mely a
vázizmokat foglalja magában) - szívizom: a szív falát képezi - simaizom:
a zsigeri szervek falát építi fel (méh, gyomor, belek, erek, stb.)
Harántcsíkolt izomrostokra jellemző, hogy több sejtmagot is
tartalmazhatnak, melyek a rostok perifériáján találhatóak. Az izom
működésére jellemző, hogy igen nagy erő kifejtésére képes, de gyorsan
elfárad.
Belső csípő izomzat, combközelítő izomzat, combfeszítő izomzat (4 fejű),
lábszárfeszítők, lábháti izmok, szárkapcsi izmok, farizom, combhajlító
izmok, lábszárhajlító izmok (tömegesebbek, mint a feszítők- lábszár hátsó
felszínén kidomborodik), Achiles- ín
e, izohidria
= vegyhatások állandósága, savbázis- egyensúly, enyhén lúgos
vegyhatását jelenti az emberi szervezetnek.

46, Ismertesse a zsírszövetet és funkcióit

A nagyszámban található kötőszöveti zsírsejtek zsírszövetet alkotnak.
2féle zsírszöv van az emberi szervezetben: 1 Sárga zsírszöv:- kerek
zsírsejtekből áll, benne nagy zsírcsepp- sárgás színét a zsírban oldott
karotin adja. – párna szerűen halmozódik fel=> test alakjához, súlyához
hozzá járul. 2 Barna zsírszöv: sejtjeiben sok kis lipidcsepp-
mitokondriumot tart. (barna ettől) – nagyobb mennyiségben a barna
zsirszöv a magzatban+ újszül korban a bőr alatt található- energiaforrást
biztosít a hideg elleni védekezéshez.
b, a medencefenék anatómiája
Erős harántcsíkolt izomból álló lemez, zárja a medence kimenetet. Izmos
lemez húzódik a farkcsigolya, szemércsont, ülőcsontok gumóihoz. Itt lép
ki a húgycső, végbél, nőknél a hüvely. Medence funkc: védi: a belső nemi
szerveket, alsó bélhuzamot, végbelet, helyet ad a magzatnak és védi,
alkotja a szülőcsat.
c, tanulmányai alapján hogyan határozza meg az ember vérének
mennyiségét?
Az emberi test jelentős részét víz alkotja, az újszülöttnek kb. 70–75%-a,
felnőtt kb. 60%. Ebből kb. 40% sejten belül, 20% sejten kívül van. A 20%-
ból 15% a szövetek, sejtek között, míg 5% a vér víztartalma. => 5l
d, erőltetett be és kilégzés. Mi a reziduális levegő?
A be- és kilégzés a mellkas térfogatának nyomásváltozásával jár. A
belégzés aktív folyamat, a mellkas térfogatának növekedése a légzőizmok
összehúzódásának a következménye. A kilégzés passzív folyamat, a
belégzőizmok ellazulását követően a mellkas térfogata, rugalmassága
révén csökken. Erőltetett kilégzésnél a kilégzőizmok munkája is elősegíti a
mellkastérfogat csökkenését. Ez a helyzet mindenfajta
izomtevékenységnél. Helyesebb nyugalmi és terheléses légzésről beszélni.
Nyugalomban a belégzés aktív, a kilégzés passzív folyamat, míg
terheléskor a kilégzés fokozódása a kilégzőizmok bekapcsolását is igényli.
A légzés - mind a nyugalmi, mind a terheléses - mellkasi
térfogatváltozásokkal jár.
Reziduális levegő: akaratlagosan nem kilélegezhető levegő kb 1,3 l- >
megakadályozza a tüdő összeesését+ biztosítja a folyamatos gázcserét.
e, Izoionia
Ionegyensúly. A poz és neg töltésű ionoknak (sejten belül és kívüli)
egyenlőnek kell lenni.
47, A vér szerepe a homeosztázis fenntartásában
A szervezetnek az a legkedvezőbb állapota, melyben minden sejt, az egész
szervezet jól tud működni. A belső környezet dinamikus állandósága.
-izovolémia (a folyadékegyensúly szabályozása) -izohidria (a savbázis
egyensúly fenntartása) -izozmia (szervezet vízmegkötő képességének
szabályozása) - izotónia (a szervezetben lévő tónus feszültség fenntartása -
izoionia (pozitív és negatív ionok egyensúlyának fenntartása)
b, az ember immunrendszerének hadszínterei
Az immunrendszer a nyirokrendszerből , azaz limfoid szervekből és
limfoid sejtekből áll. Vannak központi és perifériás limfoid szervek.
Központi szerv a csecsemő- vagy gátormirigy, továbbá a torokszoros
körüli mandulák, a féregnyúlvány, valamint a bélben található
nyiroktüszők. A perifériás nyirokszervek közé soroljuk immunológiai
szempontból a nyirokcsomókat és a lépet. A regionális nyirokcsomók
testszerte megtalálhatók a nyirokerek közé iktatva. Babnyi, borsónyi,
közepesen kemény tapintatú képletek. A B-limfociták a nyirokcsomók
kérgi tüszőiben helyezkednek el, míg a csomó velőállományában a T-
limfociták tanyáznak.
c, a csípőizület körüli izomcsoportok. Milyen mozgásokat kiviteleznek?
Csípő izül: combcsont gömbölyű fejrésze+ medencecsont izületi vápa
(árok) Csípő ízület: gömbízület, sokféle mozgást biztosít: távolítás,
közelítés, hajlítás, feszítés és rotáció lehetséges. Sokkal stabilabb, mint a
vállízület ezért és emiatt a mozgások kiterjedése sokkal kisebb. Az ízületi
vápa ha nem fejlődik ki a magzati korban rendesen, akkor jön létre a
csípőficam.
d, az ágyéki gerinc mozgásai
A gerinc rugalmas, és erős szerkezet, melyet a csigolyáknak, csig közti
izületeknek+ csigkat összekötő szalagoknak köszönheti. Mozgások: 1
hátrahajlás= extensió, 2 előrehajlás+ oldalra történő hajlás= flexió, 3 kis
méretű tengely körüli forgás= rotáció
e, a szájüreg funkciói
A táplálék felvétele, megragadása, táplálék aprítása, ízérzés, ivás,
megkezdődik a táplálék emésztése- nyál, mandulák (szájüreg hátsó falán)-
immunvédekezés.

48, Mikrobolyhok, és jelentőségük

Mikrovillusok: a citoplazma membránnal borított kesztyűujjszerű
kitüremkedései amelyek úgynevezett kefeszegélyt alkotják. Feladatuk,
hogy a hámsejtek apikális felszínét jelentősen megnöveljék.
b, Inak
Az ín tömött rostos kötőszövetből áll, és az izmot egyéb struktúrákkal (pl.
csonttal) köti össze. Az inak is különböző alakúak, vastagságúak és
hosszúságúak lehetnek. Legfőbb szerepük, hogy az izmok eredését és
tapadását biztosítják. A végtagok esetében a felső általában az eredés, az
alsó a tapadás helye. Az inakat gyakran ínhüvelyek veszik körül. Az
ínhüvelyek csőszerű képződmények egy külső vastagabb és erősebb
fibrózus, és egy belső, vékony, fénylő szinoviális réteggel.
c, Foglalja össze a tápcsatorna enzimjeit
A nyál enzimjei: diasztáz (poliszacsokat maltózra) , maltáz (maltózt
glukózra hasít). Gyomornedv: pepszin (feh emésztés), kimozin
(tejalvaszó), lipáz (zsírbontó), Bélnedv: enterokináz (aktiválja a
hasnyálmir fehbontó tripszin enzimjét), amiláz (szénhidek összetördelése),
peptidáz ( tripszin hasítás után bontja a peptideket), maláz- szukráz- laktáz
(diszahkat monora bontja)
d, RNS
A nukleinsavak a sejtmagban és a sejtplazmában
előforduló óriásmolekulák. Nukleotid egységekből épülnek fel, amelyek
fonalas szerkezetű polinukleotid láncot alkotnak. A nukleinsavak
felelősek az élő anyag tulajdonságaiért, más
hasonló felépítésű nukleotidok energiatárolók vagy enzimalkotók. Az RNS
molekulát a fehérjeszintézis folyamatában vesznek részt.
e, vállövi izmok
Vállizületet fogják körül, és szerepük van a laza izületi tokkal rendelkező
izület összetartásában. Túlnyomórészt a lapockáról erednek és a
felkarcsonton tapadnak, amit mozgatnak. Ide tartozik a deltaizom, a tövis
feletti, a tövis alatti izom, a kis sodró-, a nagy sodróizom és a hollócsőr-
karizom. Közülük a legsokoldalúbb a deltaizom - deltaizom, háromszög
alakú izom, ami a vállöv csontjairól eredve beborítja, lekerekíti a
vállizületet, és csúcsával a humerus felső harmadában tapad. – erőssége a
váll alakját szabja meg: férfiak- szögletes, nők- legömbölyatett, gyerekek-
gömbölyded.

49, A csontos szülőcsatorna. A medence szülés szempontjából fontos

átmérői
A kismedence csontos üreg. Felső bemenetből, üregből és alsó kimenetből
áll. A medence üregét az ülőcsontok a szeméremcsontok a keresztcsontok
alkotják. Kimenete szabálytalan rombusz alakú. Mivel a medence
bemenete ürege és kimenete is csontos különböző átmérőket
definiálhatunk (haránt, ferde, egyenes átmérők). A medence gyakorlati
jelentősége hogy a magzat áthalad rajta szülés közben. Forgásokat végez
és igyekszik a legnagyobb átmérőket elfoglalni. A keresztcsont és a
csípőcsont közötti ízület igen feszes, szalagok erősítik, gyakorlatilag nincs
benne mozgás, egyedüli szerepe az erőátvitel. Idővel elcsontosodik. A
symphysis a szeméremcsontokat összekötő porckorong, rugalmas
összeköttetést biztosít. Mozgások itt sem történnek, azonban terhesség
alatt a porckorong megduzzad, és kissé tágabbá teszi a medencét, ezzel
hozzájárul a szülőcsatorna kialakításához. Utolsó pár hétben fellazul,
szülés alatt tágul.
Szülészeti szempontból a medence méretei fontosak:
1. a medencebemenet legnagyobb átmérője: a haránt átmérő- 13.5 cm;
2. a medenceüreg legnagyobb átmérője: a ferde átmérő- 13,5 cm;
3. a medencekiment legnagyobb átmérője: a nyíl irányú átmérő- 10-12cm
b, mennyi az emberi szervezet fehérje tartalma, hol található?
A fehérjék általában néhány száz aminosavból állnak. Meghatározott
sorrendű aminosav láncok alkotják őket. A sejtekben a fehérjék gél
állapotban vannak. A fehérjék szénen, oxigénen és hidrogénen kívül
nitrogént és egy kis ként is tartalmaznak. A vérben az O2 és a lipidek
szállítására alkalmasak. Feladatuk szerint sejtépítők, enzimek,
energiaszolgáltatók, szállítók, illetve az izomszövetet alkotják. A fehérjék
érzékenyek a környezet változásaira, pl. hőmérséklet, savak, nehézfémsók,
radioaktív-, elektromágneses-, ultraibolya sugárzás. A fehérjék faj
specifikusak. Térszerkezete könnyen megváltoztatható. A fehérjéknek 4
szerkezete van. Elsődleges szerkezete az aminosav sorrend. Másodlagos
szerkezete az alaplánc konformációja. Harmadlagos szerkezet az egész
fehérjemolekula térszerkezete Negyedleges szerkezet a fehérjemolekulák
egymáshoz viszonyított helyzete.
C, diszacharidok
Szerves alkotórésze a szénhidrátoknak, 2 monoszacharidból épülnek fel,
amelyeket észter kötés kapcsol össze. Vízben oldódnak, többségük édes
ízű, többségük redukáló hatású. Biológiai jelentőségük: energiatárolás,
lebontói köztestermékek, a membránok jelzőmolekulái. Glükóz + glükóz =
Maltóz; Glükóz + fruktóz = szacharóz (répa, nádcukor); Glükóz + galaktóz
= laktóz (tejcukor)
d, a hányás
A hányás a gyomortartalomnak szájon keresztül történő reflexes kiürítése
(védekező reflex). Emésztési zavar, ártalmas ételek fogyasztása, vegyi
anyagok izgató hatása, a torok mechanikai izgatása stb. válthatja ki.
Projektív nyultvelői reflex: mély belégzés, glottis zár, diafragma
összehúzódik-nyelőcső szfinkterek relaxálva-gyomortartalom a szájüregbe
kerül.
Élettani védekező reflex, amely véd a károsító anyagoktól -
gyomorrontásban, mérgezésben. Nyálelválasztás, izzadás előzi meg
e, gégeizmok beidegzése
A gége porcai ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az ízületeket a
szomszédos porcok között kifeszített szalagok erősítik. A hangszalagok és
a gége különleges szalagjai, melyek a pajzsporc és a kannaporcok között
feszülnek ki és a nyálkahártyaredővel vannak befedve. Ezek alakítják a
hangrést. A gége saját izmai a hangrés nyitását, zárását, állását, feszességét
biztosítják. A nyelvcsont a gégét a nyelv és a szájfenék izmaihoz
kapcsolja. A gége izmai: A nyelvcsont és a pajzsporc közötti lemez, a
pajzsporc és a gyűrűporc közötti szalag és izom, a gyűrű és a kannaporc
közti hátsó izom, kannaporc közti izom és a hangszálizom. A
légzőközpontok a nyúltvelőben és a hídagyban találhatók.
(A gége (larynx) a nyelv hátsó része mögött, a gégebemenettel kezdődik.
A gége porcokból álló vázzal rendelkezik, ezeket szalagok és ízületek
kötik össze. A gége porcai: pajzsporc, gyűrűporc, kannaporcok és a
gégefedő porca. A pajzsporc a legnagyobb és a nyak bőre alatt tapintható
(„Ádámcsutka”). A pajzsporc alatt a gyűrűporc található, a két porc
ízülettel kapcsolódik egymáshoz. A gyűrűporc alsó részén található a két
kannaporc, amelyek a hangrés kialakításában és a hangszalag rögzítésében
játszanak fontos szerepet. A gégét a gégefedő porca fedél-szerűen borítja.)
50, Aktív transzport
Az aktív transzport energiaigényes folyamat, amelyben nem számít a
molekulaméret. 3 csoportja:1.szükség van hordozófehérjékre; az ATP
hidrolízise során energia keletkezik, ez elősegíti a hordozófehérje
térszerkezete megváltozik. A szállított anyag átkerül a membrán másik
felére és visszaáll az eredeti energiaszint és a fehérje térszerkezete is. Az
anyagok a kis koncentrációjú hely felől a nagyobb felé áramlanak. Pl.. a
Na+-K+-pumpa egyszerre két anyagot juttat át. 2. membránáthelyezéssel
járó folyamat: lehet endocitózis (az anyag sejtből történő felvétele) és
exocitózis (az anyag sejtből történő leadása) 3. szekréció-kiválasztás Pl.
faggyúmirigy a bőrre, nyál, könny, orrváladék
b, milyen mozgások lehetségesek a vállizületben? Miért kiterjedtebbek a
mozgások a vállizületben, mint a csípőben?
A vállizület, olyan gömbizület, mely rendkívül sokféle mozgásra képes->
mozgásokat segíti lapocka+ kulcscsont- vállöv a felkarral együtt mozog.
Mozgások: felkar emelés, előre- hátra húzás, kifelé- befelé forgatás).
Csípőizület: gömb izület. (távolítás, közelítés, hajlítás, feszítés, rotáció)
Sokkal stabilabb, mint a vállizület, emiatt a mozgások kiterjedése is
kisebb. (csípőizület= combcsont feje+ csípőcsont vápa->testsúly a combcs
fejére nehezeik- a test legerősebb szalagjai tartják össze.) (csípőficam)
c, Enzimek meghatározása, jellemzése, funkcióik
A tápanyagok lebontási folyamatait + tágabb értelemben a szervezet
valamennyi kémiai folyamatát speciális anyagok az enzimek irányítják.
Azenzek szerves katalizátorok, megtalálhatók az összes sejtben+
mirigyváladokban. Számos enzim kémiailag a proteidekhez tartozik- ezek
feh+ koenzimből (feh természetű anyag) állnak. Tulajdonságaik: 1
specifikusak (egy anyagra hatnak- egy bizonyos alakulást katalizálnak- pl
kulcs- zár) 2 csak megfelelő hőmérsékleten+ vegyhatásban (ph)
működnek. Funkc: kémiai reakciókat gyorsítják-> kiindulási termékkel
reakcióba lépnek-> a folyamat végén újra visszaképződnek, változatlan
formában vannak jelen-> újabb molekulák átalakítására képesek.
Enzimszabályozás = a sejt biokémiai aktivitásának szabályozása enzim
gátlással vagy enzimek aktiválásával megy végbe.
d, Poliszacharidok
A poliszacharidok több 100 vagy 1000 monoszacharid
összekapcsolódásával létrejövő makromolekulák. Hidrolízissel sok
monoszacharidra bonthatók. Összegképletük: (C6H11O5)n . Vízben nem 51, Sejtfúzió
oldódnak. Nem édes ízűek és nem redukáló hatásúak. Biológiai Vannak olyan sejtjeink, amelyek funkciójukat csak úgy tudják betölteni,
jelentőségük: tartalék enegiatárolók, vázanyagok. Pl.: cellulóz (a növények ha összeolvadnak és óriássejteket hoznak létre. Ilyen a vázizomzat
vázanyagának és a sejtfalnak az alkotórésze); keményítő (a fotoszintézis egységét alkotó harántcsíkolt izomrost. Az izomrost sok sejtmagot
eredménye); glikogén (állati eredetű). tartalmaz és citoplazmája magasan differenciált szerkezettel rendelkezik.
e, agykoponya csontjai Az izomrost egymagvú ún. myloblast sejtek fúziójából jön létre. A
Agykoponya csontok:- agyat befogadó, tetejét lapos csontok alkotják, - citoplazma differenciálódása a fúziót követően történik.
koponyaalap csontjai bonyolult, gyakran üregeket tartalmazó csontok. b, His- szöglet, pylorus- anatómia és funkció
Halántékcsont, nyakszirtcsont, ékcsont. Koponyaalap: számos nyílást Pylorus: a gyomor vékonybélbe (patkóbél) vezető nyílása. A gyom+
tartalmaz agyidegek, agyi erek számára. Halántékcsont:- belsejében a duodénum határán a símaizom megvastagodott, és a pilorikus szfinktert
hallószerv+ egyensúlyozó szerv található. (záróizom) alkotja.
c, peptid kötések
Aminosavak peptid kötéssel kapcsolódnak össze, 60 felett beszélünk
proteinekről, azaz fehérjékről.
d, a vázizomzat funkciói
Csigolyák+ csig közti izületek+ csigat összekötő szalagok=> gerinc
rugalmas, erős szerkezetét adják. Egyes csig között valódi izületek,
ezeknek mozgása csekély-> gerinc szakaszain összeadódik=> mozgások:
hátrahajlás (extenzió), előrehajlás (flexió), oldalra hajlás (flexió), kis
mértékű tengely körüli mozgás (rotáció). Csigolyatestek között 1 cm
vastag porckorong-> megnöveli a gerinc hosszát + rugalmasságot
kölcsönöz + részt vesznek a testsúly viselésében. ( kívül rostos porc, belül
lágyabb kötőszöv -> porckorongsérv). Csigkat minden oldalon kötszöv
szalagok kötik össze (első nyakcsigtól a keresztcsontig)-> további
rugalmasságot + szilárdságot adnak + gerinccsat bélelik-> védik a
gervelőt. Görbületek a gerincen:- fokozatosan alakultak ki, egyenes
testtartás közben. (nyaki előre domborodik- háti hátra, ágyéki előre-
keresztcsonti hátra)
e, izületek csoportosításának lehetséges szempontjai
Ízületek: A csontok közötti összeköttetések
Folyamatos: Agykoponya, arckoponya. Varratok tartják össze, magzati és
ifjúkorban meg nem csontosodtak össze. Növekedésnél helyet
biztosítanak. (az álkapocs az egyetlen ízületes) Megszakított: feszes, v.
mobilis (mozgóképes) ízületek Feszes ízület: A keresztcsont és csípőcsont
között. Egyenetlen felszínű ízület, úgy illeszkednek egymással, hogy nincs
elmozdulás. Hozzátartoznak a nagyon feszes szalagok.
Mobilis ízületek: Két vagy több csont alkotja, jellemző alkotó része a fej 52, láb boltozatait mik biztosítják?
és az ízületi vápa. Az ízületi felszínt porc borítja, üvegporc. Az ízületet A láb csontjainak illeszkedése és a lábon található erős szalagok húzó
körben ízületi tok borítja. Az ízületi üregben folyadék, ízületi nedv hatása miatt a láb boltozatos szerkezetté alakul. A láb boltozatos
(synovia) van: táplálja a porcfelszínt, súrlódásmentes csúszást és tapadást szerkezete a járással egy időben alakul ki, vagy inkább rögzül 3 éves
biztosít. Az ízületet nagyon erős oldalszalagok erősítik. A legtöbb ízületet, korra. A hosszanti boltozat a sarokgumótól a lábközépcsontok fejéig
izmok, vagy izmok inai veszik körbe. húzódik. A haránt boltozat a distalis lábtőcsontok ívelt elhelyezkedése
A mozgás feltétele: az izom vagy izmok áthidalják az ízületeket. folytán alakul ki- fenntartásában az ízületek közötti szalagok játszanak
szerepet. A szalagok mellett a láb és a lábszár izmai a boltozatok
legfontosabb tartói. A lábszár izmainak hosszú inai „kengyelként” húzzák
felfelé a boltozat legmagasabb pontjait. A zökkenőmentes teheráttételt a
láb boltozatos szerkezete biztosítja. A csontok között ízületek vannak
(feszes ízületek- nincsen közöttük elmozdulási lehetőség). A lábboltozatot
képező réteg és a bőr között talpi zsírpárnák vannak, amik rugalmasságot
biztosítanak és véd a kihűléstől is. A támaszkodási pontok a lábközépcsont
vége körül és a sarokcsonton vannak.
b, a székelés reflexe, és akaratlagos szabályozása
Gasztrocolicus reflex: A vékonybéllel ellentétben a vastagbélen nem fut
végig perisztaltikus mozgás. Ha a vékonybélből a Bauchin billentyűn
átjutó széklet és bélgázok nyomása meghaladja a 30 Hgmm-t Albuminok, globulinok. Vízmegkötő képességük folytán biztosítják azt a
vastagbélben, ún. „tömegperisztaltika” alakul ki, ami a béltartalmat nyomást, amely a vér és a szövetek közötti anyagok kicserőlédéséhez
végighajtja a végbélig. A tömegperisztaltikát a gyomor telítődése is szükséges. Glob: különböző védőanyagok (ellenanyagok)- immunológiai
elindítja: jelentőségük van. Fibrinogén: véralvadásban szerepet játszó fehérje.
gyomor  vékonybél  vastagbél  chymus továbbítása
Gasztronalis reflex = ürítés
ingere: a béltartalom feszítő hatása
központja a gerincvelő, agykérgi gátlás
végrehajtó izmai: - végbél izmai + hasizom; - végbél záróizma; -
végbél külső záróizma (akaratlagos) Természetes kiváltója: bizonyos
nyomás uralkodik a bélben, több mint 50 Hgmm, a nyomás a vegetatív
idegrendszeren jut el a paraszimpatikus idegközpontba, a feltétlen (vele
született) reflex következtében válasz a záróizmoknak. Agykéreg felé is
eljutnak bizonyos impulzusok, ehhez ki kell alakulnia a mielizációnak
(idegi pályák szigetelése), gátolják a paraszimpatikus központot, hogy ne
induljon el a reflex, majd az impulzusok aktiválják a reflexet, kiváltják a
bélműködést
c, idegrendszer a tápl. szervrendszerében
A szopás örökletes feltétlen reflex tevékenység. Rágást agytörzsi központ
irányítja a szájba került falat kiváltotta reflex útján, amit kérgi befolyás
szabályoz. Nyálelválasztás:- előemésztés feltétlen reflexes folyamat.
Szimpatikus hatásra sűrű, paraszimpatikus hatásra híg nyál termelődik. A
nucleus salivatorius a VII agyidegen keresztül befolyásolja az állcsont és a
nyelv alatti mirigy, IX-en a fültőmirigy nyáltermelését. Nyelés: a garatfal
érintésére reflex vezérli a nyelést. Gyomornedv term: kefalikus szakasz:
táplálék látása, íz szag stb- bolygóideg vezényletével- feltételes reflx
(pavlov). Bélnedv: termelését szimpat hatás gátolja, paraszimpat hatás
változóan befoly.
d, vázrendszer funkciói
- Testtartó váz (gerincoszlop fogalmat nem használja!!!!!!!!),
szimmetrikus támasztó oszlop - A fej tartását adja - A testtömeg egy
részének a hordozása - A testtartás biztosítása - A törzs mozgásának
kivitelezése - A gerincvelő védelme - A függesztő, vállöv kapcsolása
izmokkal
e, vérfehérjék funkciói