GA​LAK​TI​K A

295.
XL

A bo​rí​tón Jo​nas Thörnqvist (Svéd​or​szág) mun​ká​ja lát​ha​tó

 Robert Moore Williams
A ROBOTOK HAZATÉRNEK
Mint​ha egy álom ere​je tar​tot​ta vol​na a le​ve​gő​ben, a hajó ke​cse​sen, könnye​den sik​lott alig har​minc mé​-
ter​rel a boly​gó fel​szí​ne fö​lött. A ma​gas​ban, mint​egy száz​öt​ven​mil​lió ki​lo​mé​ter tá​vo​lá​ban, a nap ko​mo​ran
ban​du​kolt le​fe​lé a sö​tét​kék égen. Hosszú su​ga​rai vé​gig​öm​löt​tek a boly​gón, le​foly​tak az ala​csony, bar​na he​-
gyek​ről, és meg​csil​lan​tak a völgy mé​lyén el​he​lyez​ke​dő ren​det​len hal​mo​kon.
A hajó el​ka​nya​ro​dott, las​san a ku​pa​cok fölé eresz​ke​dett, egy ide​ig kö​rö​zött, és mi​kor ta​lált egy he​lyet,
ahol a tör​me​lék nagy​já​ból egyen​le​tes fel​színt ké​pe​zett, le​szállt: szo​ro​san a ta​laj​hoz bújt, mint​ha küz​del​mes
évek után tér​ne vég​re haza a csil​la​gok kö​zül.
A le​ve​gő szi​szeg​ve fu​tott be a ré​se​ken, mi​kor az elül​ső zsi​lip​kam​ra ki​nyílt.
Ki​len​ces a zsi​lip​ben állt. és soha nem pis​lo​gó szem​mel né​zett vé​gig a tá​jon. Arca me​rev volt, és ko​mor,
még​is mohó te​kin​tet​tel vizs​lat​ta a ku​sza rom​hal​mazt, a ha​tal​mas, fe​hér, fol​tok​ban ko​szos​bar​na kő​töm​bö​ket,
a vö​rös agyag​hal​mo​kat, me​lye​ken itt-ott fű​cso​mók nőt​tek kel​let​le​nül. Tíz, vagy ta​lán ti​zen​öt ki​lo​mé​ter​re a
dü​le​dé​kek kör​ív​be ren​de​ződ​tek, a bar​na he​gyek előtt pe​dig ma​gas​sá​guk fo​ko​za​to​san le​csök​kent.
Egy hang Ki​len​ces mö​gött kér​dést du​ru​zsolt a fü​lé​be.
– Ugyan​olyan, mint az összes töb​bi – fe​lelt ő, bár ajka ri​deg vo​na​la meg se rez​dült. – Né​ma​ság és egy
ha​tal​mas vá​ros rom​jai. Ma nem él itt sem​mi. A la​kók el​tűn​tek.
A ki​je​len​tést egy má​sod​perc csend kö​vet​te, majd egy har​ma​dik hang sut​to​gott a fü​lé​be:
– Ahogy mond​tam. Csak az időn​ket vesz​te​get​jük itt. Nyil​ván​va​ló, hogy va​la​ha volt élet a boly​gón... de
az it​te​ni​ek sem​mi​képp nem le​het​tek elég ér​tel​me​sek ah​hoz, hogy ők le​gye​nek az őse​ink.
Ki​len​ces, még min​dig a zsi​lip​ben, hal​kan fel​só​haj​tott.
– He​tes, nyil​ván tu​dod, hogy még nem vé​gez​tünk a vizs​gá​lat​tal. Ahogy azt is nyil​ván tu​dod, hogy egy​ál​-
ta​lán sem​mi​fé​le is​me​ret​tel nem ren​del​ke​zünk az őse​ink​ről – még ab​ban sem le​he​tünk biz​to​sak, hogy egy​ál​-
ta​lán lé​tez​tek. Az ada​ta​ink nyolc​ezer évre vissza​me​nő​leg tel​je​sek, de an​nál ko​rább​ról, ami​kor az Ere​de​ti
Ötök fel​éb​red​tek a ten​ger part​ján, nincs in​for​má​ci​ónk. Ők ma​guk sem tud​ták, ho​gyan ke​rül​tek oda. Le​het​-
sé​ges, hogy kü​lön​le​ges te​remt​mé​nyek vol​tak, hi​szen ma​gas in​tel​li​gen​ci​á​val ren​del​kez​tek, és rö​vid idő alatt
a sa​ját igé​nye​ik​hez ala​kí​tot​ták a boly​gót, mi​köz​ben má​so​kat is lét​re​hoz​tak, hogy a se​gít​sé​gük​re le​gye​nek.
Az is le​het​sé​ges, hogy más​hon​nan ke​rül​tek oda, egy má​sik boly​gó​ról, ta​lán egy ha​jón, amely a ten​ger​be
ve​szett. Mind​ed​dig nem si​ke​rült meg​fej​te​nünk a rej​télyt.
Nyol​cas, aki első kér​dé​se óta hall​ga​tott, most elő​re​nyo​ma​ko​dott, és ki​né​zett Ki​len​ces vál​la fö​lött.
– Ma​gam is tö​ké​le​te​sen is​me​rem fa​junk tör​té​nel​mét – ér​ke​zett köz​ben He​tes éles vá​la​sza a rá​dió​su​gá​ron
ke​resz​tül. – Csak arra cé​loz​tam, hogy az a ke​vés élet, amit ezen a boly​gón ta​lál​tunk – és hát elég ke​ve​set
ta​lál​tunk –, mind or​ga​ni​kus volt, kü​lön​bö​ző ke​mi​ká​li​ák ve​gyü​lé​ke. Csu​pa ál​lat, ami mind egy​más​sal táp​-
lál​ko​zik... Fúj! Ne​kem ilyen ősök nem kel​le​nek.
Nyol​cas erre csak a fe​jét csó​vál​ta; az egy​más​ba fo​nó​dó fém​szá​lak sor​ra meg​csil​lan​tak a fény​ben.
Mint​ha nem is hal​lot​ta vol​na He​tes és Ki​len​ces ci​va​ko​dá​sát, meg​szó​lalt:
– Egy perc​re, ahogy itt áll​tam, az a be​nyo​má​som tá​madt, mint​ha már jár​tam vol​na itt. A vá​rost kör​be​zá​-
ró ala​csony he​gyek... csak a vá​ros meg​vál​to​zott; és ott, arra – ez​zel ke​let felé mu​ta​tott – mint​ha egy tó​nak
kéne len​nie, vagy egy óce​á​ni öböl​nek.
De nem, nem, bi​zo​nyá​ra té​ve​dek. – El​hall​ga​tott, és foly​ton csil​lo​gó sze​mé​ben egy csepp cso​dál​ko​zás
vil​lant. – Be​szél​tem... a hang​kép​ző rend​sze​rem​mel... Nem ér​tem, mi​ért tet​tem így?
– Én sem – re​cse​gett He​tes vá​la​sza. – A hang​kép​ző rend​sze​red hasz​nál​tad, pe​dig a rá​dió​su​gár sok​kal
prak​ti​ku​sabb. Soha nem ér​tet​tem, mi​ért van egy​ál​ta​lán szük​sé​günk ennyi or​mót​lan be​ren​de​zés​re, ami​vel
han​go​kat hall​ha​tunk vagy hoz​ha​tunk lét​re, mi​kor van en​nél ha​té​ko​nyabb mód​sze​rünk is a kom​mu​ni​ká​ci​ó​ra.
– Csak – fe​lel​te Nyol​cas. – Csak mert min​dig is volt ilyen be​ren​de​zé​sünk. Ahogy az Ere​de​ti Ötök​nek is.
Nem tu​dom, mi​ért volt rá szük​sé​gük, hi​szen már ne​kik is ren​del​ke​zé​sük​re állt a rá​dió​su​gár. Biz​tos volt va​-
la​mi​fé​le cél​ja, de hogy ez mi le​he​tett... Min​den​eset​re meg​tar​tot​tuk. Le​het, hogy egy nap rá​jö​vünk, mire
való.
– Ehh! – hor​kan​tott He​tes. – Te is egy olyan meg​ma​gya​ráz​ha​tat​lan ál​mo​do​zó vagy. Úgy tű​nik, nem szá​-
mít, mi​lyen pre​cí​zen ál​lít​juk össze az agya​kat, min​dig lesz egy-két sze​ren​csét​len, aki nem haj​lan​dó szem​-
be​néz​ni a va​ló​ság​gal, aki nem elég​szik meg ön​ma​gá​val, ha​nem olyas​mi​ért ácsin​gó​zik, ami már a múl​té...
olyas​mi​ért, ami ta​lán nem is lé​te​zett. Nem ér​te​lek – sem té​ged, sem a Ta​ná​csot, ami​ért el​küld​ték erre az
őrült fel​fe​de​ző​út​ra.
– De a Ta​nács nem hagy​hat​ta fi​gyel​men kí​vül a régi csil​lag​tér​ké​pet – el​len​ke​zett Ki​len​ces. – Az ugyan
még az Ere​de​ti Ötö​ké volt, de so​ká​ig nem tud​tuk ér​tel​mez​ni, és ta​lán nem is ért​jük meg soha, ha az újon​nan
tö​ké​le​te​sí​tett te​le​szkóp​ja​ink nem fe​de​zik fel ezt a rend​szert: ki​lenc boly​gó egyet​len nap kö​rül, a har​ma​dik
boly​gó pe​dig egy fur​csa, ket​tős rend​szert al​kot. A tér​kép nyil​ván​va​ló​an kap​cso​lat​ban áll is​me​ret​len múl​-
tunk​kal.
– Ba​dar​ság! Én re​a​lis​ta va​gyok. En​gem a jövő ér​de​kel, nem a múlt.
– De a jövő a múlt​ból vett ala​pok​ra épül, és ho​gyan épít​kez​het​nénk biz​ton​ság​gal, ha nem tud​juk, mit rejt
a múlt? Fon​tos tud​nunk, va​jon is​te​nek le​szár​ma​zot​tai va​gyunk, bár​mi​fé​lék is le​gye​nek ezek az is​te​nek,
vagy egy ala​cso​nyabb ren​dű élet​for​má​ból fej​lőd​tünk ki. Men​jünk! – mond​ta Ki​len​ces.
Az ügye​sen csa​vart fém​szá​lak meg​vo​nag​lot​tak, ahogy Ki​len​ces ke​cse​sen ki​lé​pett a zsi​lip​ből. Nyol​cas
kö​vet​te, mö​göt​tük pe​dig He​tes jött, még min​dig mér​ge​lőd​ve.
Há​rom alig száz​negy​ven cen​ti​mé​ter ma​gas fé​mem​ber​ke. Két kar, két láb, két szem, egy orr, egy száj... ez
utób​bi két szerv szin​te ér​ték​te​len ma​rad​vány, hisz ne​kik nem kell sem táp​lá​lék, sem oxi​gén. A ha​sa​dó atom
elég ener​gi​á​val lát​ja el őket. Va​ló​já​ban per​sze lá​bak​ra se lett vol​na szük​sé​gük, hi​szen nyolc​ezer éves evo​-
lú​ci​ó​juk alatt ren​ge​te​get fej​lőd​tek. Mi​kor He​tes le​ért a ta​laj​ra, lá​gyan fel​iz​zott, majd a le​ve​gő​be emel​ke​-
dett, és a tár​sai után le​be​gett. Nyol​cas és Ki​len​ces gya​log ment to​vább. Nyol​cast va​la​hogy jó ér​zés​sel töl​-
töt​te el, hogy a föl​dön jár​hat.
Egy ki​sebb domb te​te​jén meg​áll​tak. Nyol​cas kör​be​já​rat​ta te​kin​te​tét a ho​ri​zon​ton. A fé​marc meg se rez​-
dült, nem vil​lant át raj​ta ér​ze​lem. A mil​li​árd ügyes fo​to​cel​lá​ban azon​ban, amely a sze​mét al​kot​ta, mohó
tény iz​zott fel, je​lez​ve, mi​lyen élén​ken ka​va​rog​nak agyá​ban a gon​do​la​tok.
– Na​gyobb... na​gyobb, mint a le​ve​gő​ből lát​szott – mond​ta Ki​len​ces: hang​kép​ző rend​sze​ré​ből úgy csi​-
hol​ta elő a sza​va​kat, még​is ki tud​ta fe​jez​ni az áhí​ta​tot, amit ér​zett.
– Igen – fe​lel​te Nyol​cas. – A sok tör​me​lék, amit lá​tunk, ez a sok ku​pac... és né​me​lyik száz mé​ter ma​-
gas... csak ennyi ma​radt egy ha​tal​mas ci​vi​li​zá​ció után. A vá​ros hosszú mér​föl​dek​re nyúj​tóz​ko​dik. Va​jon
mennyi mun​kát öl​tek bele? Mennyi idő​be telt fel​épí​te​ni? Év​szá​za​do​kon, vagy akár év​ez​re​de​ken át élt itt
egy faj, itt ál​mo​dott, és köz​ben egy​re épí​tett, agyag​ból, kő​ből, acél​ból, üveg​ből. Nem tu​dom... va​jon le​het​-
sé​ges, hogy ők vol​tak az őse​ink, is​me​ret​len elő​de​ink?
– Ba​dar​ság! – vág​ta rá He​tes.
Nyol​cas meg​bor​zon​gott, a sze​me nyug​ta​la​nul fel​vil​lant, ahogy He​tes​re pil​lan​tott.
– Le​het, hogy ba​dar​ság. De az az ér​zé​sem, egé​szen, mi​óta meg​pil​lan​tot​tuk ezt a rend​szert az űr​ből...
ahogy a ki​lenc ki​csi boly​gó kö​röz az anya​csil​lag kö​rül... hogy ez a hely... az ott​ho​nunk. – A hang​ja hosszan
el​idő​zött az utol​só szó fö​lött, mint​ha ci​ró​gat​ná.
– Az ott​ho​nunk! – vissz​han​goz​ta He​tes. – En​nek a szó​nak nincs ér​tel​me szá​munk​ra. Mi min​den​hol ott​hon
va​gyunk. Ami meg az „ér​zést” il​le​ti, an​nak még ke​vés​bé van ér​tel​me. Az ér​zés nem lo​gi​kus – fe​jez​te be,
mint​ha ez​zel min​den meg len​ne ma​gya​ráz​va.
– Le​het, hogy a lo​gi​ka nem tud​ja ér​tel​mez​ni ezt a szót – vá​gott vissza Nyol​cas. – De nyil​ván tu​dod, hogy
az el​ménk az ősi min​tá​nak meg​fe​le​lő​en épül fel... és ki tud​ja, nem volt-e az ér​zés ré​sze an​nak a min​tá​nak;
olyan ré​sze, amit mi is meg​örö​köl​tünk?
– Azt tu​dom, hogy ro​bo​tok va​gyunk. A szár​ma​zá​sunk​ról nem tu​dok sem​mit, de nem is ér​de​kel. Csak a
jö​vő​nek van ér​tel​me, a jö​vő​nek, amely​ben be​jár​juk a csil​la​gok vég​te​len​jét.
– Ro​bo​tok! – vá​la​szolt Nyol​cas. – Még azt se tu​dom, ezt a ne​vet hon​nan kap​tuk.
– Az Ere​de​ti Ötök​nek is ez volt a ne​vük, ugyan​úgy, ahogy nyelv​vel is ren​del​kez​tek már.
– De a mil​li​árd le​het​sé​ges hang​sor kö​zül mi​ért pont ezt az egyet vá​lasz​tot​ták a meg​je​lö​lé​sük​re?
– Hát mert... – He​tes​nek a tor​ká​ra forrt a szó. Nyol​cas érez​te tár​sa gon​dol​ko​dá​sá​nak nyug​ta​lan lük​te​té​-
sét. He​tes pró​bák ma​gya​rá​za​tot ta​lál​ni rá, mi​ért úgy hív​ják őket, ahogy. Nem volt könnyű dol​ga. A vá​lasz
va​la​mi​képp kí​vül esett a lo​gi​ka ha​tá​ra​in. Vagy le​het, hogy nincs is vá​lasz? De ez sem len​ne lo​gi​kus. Kell,
hogy le​gyen vá​lasz, egy ok. He​tes egy​re fe​szen​gett, tár​sa​it mé​re​get​te. Hir​te​len a föld​re eresz​ke​dett, ki​kap​-
csol​ván az esz​közt, amely le​he​tő​vé tet​te szá​má​ra, hogy meg​haj​lít​sa a gra​vi​tá​ci​ót: mint​ha érez​ni akar​ta vol​-
na a tal​pa alatt a ta​lajt. Kö​vet​te Ki​len​cest a tör​me​lé​ken át, még​hoz​zá gya​log.
Nyol​cas nem szólt sem​mit.
– Sze​rin​te​tek hogy néz​het​tek ki az it​te​ni​ek? – kér​dez​te He​tes fél​sze​gen.
Nyol​cas, aki a ro​mo​kat bá​mul​ta, a sa​ját kér​dé​sé​vel fe​lelt.
– Mi tör​tént ve​lük? Meg​tör​tén​het ve​lünk is?
He​tes és Ki​len​ces rá​me​redt. He​tes az övé​ről lógó hő​fegy​ver​re tet​te a ke​zét. Ki​len​ces igye​ke​zett más​fe​lé
néz​ni.
– Ve​lünk nem tör​tén​het meg – je​len​tet​te ki He​tes.
– Hát... re​mé​lem – fe​lel​te Nyol​cas. – De va​la​mi tör​tént az itt élők​kel, és le​het, hogy...
– Vár a mun​ka – vá​gott köz​be Ki​len​ces. – A te​rü​let min​den négy​zet​cen​ti mé​te​rét át kell vizs​gál​nunk.
Meg​le​het, hogy rá​buk​ka​nunk a hely​be​li​ek el​rozs​dált ma​rad​vá​nya​i​ra. Ere​de​ti​leg azt re​mél​tem, élet​ben ta​-
lál​juk őket, de mi​után lát​tam azt a sok el​ha​gya​tott vá​rost, at​tól tar​tok, nem fo​gunk ele​ven in​tel​li​gen​ci​á​val
ta​lál​koz​ni. Vi​szont még elő​ke​rül​het va​la​mi fel​jegy​zés.

Míg a nap rez​ze​nés​te​le​nül sü​tött oda​fenn, a kis csa​pat las​san tört elő​re a ro​mok kö​zött, az élen Ki​len​-
ces​sel, mö​göt​te Nyol​cas​sal, leg​há​tul He​tes​sel. Kö​rü​löt​tük nyug​ta​la​nul ör​vény​lett a le​ve​gő, me​lyet fel​ka​-
vart egy is​me​ret​len erő nyo​má​sa. Út​ju​kon szel​lő kí​sér​te őket, mint​ha az is egy rég le​tűnt kor​ból itt ma​radt
ba​rát után ku​ta​kod​na a le​om​lott épü​le​tek és a ha​lom​nyi tég​la​por kö​zött. A fu​val​lat né​mán ha​ladt a kí​sér​tet​-
jár​ta om​la​dé​kon. Nyol​cas ér​zé​kel​te, ahogy el​su​han mel​let​te, mi​kor ezer lát​ha​tat​lan uj​já​val meg​érin​tet​te
egy erő, mely nem lát​ha​tó, csak érez​he​tő.
Nyol​cas vé​gig​né​zett a ro​mo​kon, azon tű​nőd​ve, mi​fé​lék le​het​tek a te​remt​mé​nyek, ame​lyek egy​kor be​né​-
pe​sí​tet​ték őket. Az, épü​le​tek acél​ke​re​tei meg​annyi rozs​da​mar​ta csont, az érin​tés​re por​la​dó acél fel​for​dult
kö​ve​ket ölel, a kor​ró​zió zöl​den ül a réz​en. Meg​pró​bál​ta maga elé kép​zel​ni a vá​ros mil​lió la​kó​ját. Lát​ta
csil​lo​gó fém​tes​tü​ket, ahogy az ut​cá​kon höm​pö​lyög​nek, vagy a ha​tal​mas épü​let​töm​bök men​tén emel​ked​nek
fel​fe​lé. Lát​ta, amint szik​lá​kat ci​pel​nek és va​sat ko​vá​csol​nak: vá​rost épí​te​nek a sár​ga nap alatt. És lát​ta,
amint éj​je​len​te fel​néz​nek a csil​la​gok​ra, és a kü​lö​nös, élet​te​len kí​sé​rő​re, amely a fe​ke​te égen függ. El​tű​nő​-
dött, va​jon meg​lá​to​gat​ták-e va​la​ha azt az égi​tes​tet. Vé​gül arra ju​tott, hogy ha a va​ló​ság​ban nem is, ál​ma​ik​-
ban biz​to​san. Ta​lán a messzi csil​la​gok​ra is ez vo​nat​ko​zott. Hisz vá​ro​sa​ik tor​nyai mind a csil​la​gok felé tör​-
tek.
Fé​mem​ber​kék. Nyol​cast las​san cser​ben​hagy​ta kép​ze​lő​ere​je. Va​la​hogy nem tud​ta fé​mem​ber​kék​kel be​né​-
pe​sí​te​ni ezt a néma vá​rost. Meg​ráz​ta a fe​jét. Az ál​mot el tud​ta kép​zel​ni, az ál​mo​dót még​sem.
Ki​len​ces meg​állt egy tör​me​lék​ku​pac előtt. Az eső, a nap heve, a szá​mo​lat​lan tél hi​de​ge a föld​re dön​töt​te
az egy​kor ma​gas​ra tor​nyo​zott kö​ve​ket. A ro​bot ko​mo​ran bá​mult egy sö​tét nyi​la​dé​kot a le​om​lott töm​bök kö​-
zött. Az​tán meg​szó​lalt:
– Be​me​gyek.
He​tes és Nyol​cas kö​vet​te.
Sö​tét​ség bo​rult rá​juk: éb​re​de​ző, sut​to​gó. Ki​len​ces hom​lo​kán fény​su​gár gyűlt, át​ha​tolt a ho​má​lyon, és
egy alag​út fa​la​it vi​lá​gí​tot​ta meg.
A ro​bo​tok lába alatt a por szür​ke fel​hő​pa​ma​csok​ban szállt szét. Az alag​út vá​rat​la​nul kör ala​kú te​rem​mé
szé​le​se​dett, ahon​nan há​rom ar​té​ria ága​zott el. A já​ra​tok​ban szé​les, csu​kott aj​tók la​pul​tak. Ki​len​ces cso​dál​-
koz​va be​nyom​ta az egyi​ket, de az az érin​té​sé​re el​mál​lott: mö​göt​te egé​szen ki​csi, üres szo​ba hú​zó​dott. Mi​-
kor be​lé​pett, a pad​ló is meg​ad​ta ma​gát alat​ta, ő pe​dig a mély​be zu​hant. Az esés per​sze rög​tön le​las​sult,
mi​kor be​kap​csol​ta a gra​vi​tá​ció meg​haj​lí​tá​sá​ra szol​gá​ló rend​sze​rét. Ha​bo​zott, de az​tán óva​to​san le​eresz​-
ke​dett a sö​tét​ség​be. A rá​dió​su​gá​ron át tár​sai fü​lé​be sut​to​gott, mire He​tes és Nyol​cas is kö​vet​te.
Ki​len​ces fel​né​zett, és fi​gyel​te, ho​gyan száll​nak alá a tár​sai.
– Az a kis szo​ba arra szol​gált, hogy a hely​be​li​e​ket fel​vi​gye az épü​let te​te​jé​re. Néz​zé​tek, itt a me​cha​niz​-
mus! Akár​kik él​tek itt, nem tud​ták be​fo​lyá​sol​ni a gra​vi​tá​ci​ót, kü​lön​ben nem lett vol​na szük​sé​gük erre a be​-
ren​de​zés​re.
Sem Nyol​cas, sem He​tes nem fe​lelt, Ki​len​ces pe​dig elő​re​ha​tolt a ho​mály​ban. Lám​pá​ja ra​gyo​gó su​ga​ra
szét​fröccsent a több tu​cat töm​zsi osz​lop​ról, amely a fen​ti tö​me​get tar​tot​ta. Az​tán He​tes és Nyol​cas is kö​ze​-
lebb lé​pett hoz​zá, mi​kor fel​ki​ál​tott.
– Itt egy gép – mond​ta. – Vagy ta​lán... ez len​ne az egyik ősünk?
Nyol​cas hosszan bá​mul​ta a rozs​da​pik​ke​lyes ke​re​ke​ket, a mál​ló, kor​ro​dált mo​tor​há​zat és a las​san szét​-
eső fo​gas​ke​re​ke​ket. Hogy ez... ro​bot! Már a gon​do​lat fel​dü​hí​tet​te. Pe​dig nem könnyű meg​ál​la​pí​ta​ni, med​-
dig tart a gép, és hol kez​dő​dik a ro​bot. Kes​keny a ha​tár. Ve​szed az élet​te​len fé​met és a rob​ba​nás​nyi ener​gi​-
át; a fém​ből ezer kü​lön​fé​le al​kat​részt fab​ri​kálsz, az ener​gi​át meg​za​bo​lá​zod; hoz​zá​adsz egy agyat, amely
már ön​ma​gá​ban egy be​nyo​má​so​kat fo​gad​ni és meg​tar​ta​ni ké​pes erő​me​ző: és kész a ro​bot. Ki​ha​gyod az
agyat: kész a gép.
He​tes, ahogy a ma​si​nát vizs​gál​gat​ta, azt sut​tog​ta:
– Ez tény​leg az egyik ko​rai ősünk... az egyik első lép​cső​fok. A ro​bot​szer​ke​zet min​den alap​ve​tő össze​te​-
vő​je meg​ta​lál​ha​tó ben​ne. For​gó ke​re​kek, mun​ka​vég​zés.
– Nem – ráz​ta meg a fe​jét Nyol​cas. – Egy ro​bot en​nél több. Ez... ez csak egy gép, amely ok​ta​la​nul vá​la​-
szol a kör​nye​ze​te in​ge​re​i​re, ahogy a ter​mé​szet be​prog​ra​moz​ta. Azt per​sze nem tu​dom, mi​fé​le vá​la​szo​kat
ad, de biz​tos​ra ve​szem, hogy nem ro​bot. Egy​részt hely​hez van köt​ve, más​részt pe​dig nyo​mát sem lá​tom az
agyi irá​nyí​tás​nak.
– A ro​bot is gép – vi​tat​ko​zott He​tes. – Egy lo​gi​kus gép. Efe​lől sem​mi két​ség. Le​het, hogy az irá​nyí​tás az
épü​let egy má​sik ré​szé​ben volt.
Ki​len​ces el​uta​sí​tó​an meg​bor​zon​gott.
– Én... én in​kább Nyol​cas​sal ér​te​nék egyet. Tu​dod, ez csak egy szi​vattyú, ami vi​zet vagy va​la​mi más fo​-
lya​dé​kot pum​pált ke​resz​tül az épü​le​ten. Itt a nyo​más​kam​ra, és ez, azt hi​szem, egy egy​sze​rű elekt​ro​mo​tor.
Vagy​is ez csak egy gép volt, – Mi ma​gunk is csak ma​ga​san fej​lett gé​pek va​gyunk – erős​kö​dött He​tes. – A
mű​kö​dé​sünk tisz​tán ma​gya​ráz​ha​tó a me​cha​ni​ka tör​vé​nyei alap​ján. Azt ál​lí​ta​ni, hogy töb​bek va​gyunk, mint
a gé​pek, il​lo​gi​kus. Igen, ez egy gép. És egy​ben pri​mi​tív ro​bot​fé​le, hi​szen a két do​log ugyan​azt je​len​ti. Ren​-
ge​teg lánc​szem hi​ány​zik köz​te és köz​tünk, de ta​lán rá​akad​ha​tunk ezek​re a lánc​sze​mek​re...
– De ho​gyan? – vá​gott köz​be Nyol​cas. – Va​jon hogy volt ké​pes az élet​te​len, ha​lott fém az első gép​pé
épí​te​ni ma​gát?
He​tes vá​la​szol​ni akart, de ha​bo​zott; egy da​ra​big csak bá​mul​ta Nyol​cast, az​tán a te​kin​te​te el​kó​bo​rolt az
üreg ho​má​lya télé. Lám​pá​ja fé​nye a sö​tét​ség​nek csa​pó​dott, tisz​ta alag​utat váj​va a fe​ke​te​ség​be, amely azon​-
ban min​dig ott ma​radt a su​gár​nya​láb pe​re​mén, és mi​kor a fény el​moz​dult, min​dig vissza​öm​lött a he​lyé​re.
– Erre... erre nem tu​dok fe​lel​ni – mond​ta vé​gül. – Le​het, hogy a vi​lág​egye​tem más volt több mil​lió év​-
vel ez​előtt. Nem tu​dom. Sen​ki nem tud​ja. Min​den​eset​re meg​ta​lál​tuk a lánc egy sze​mét. Ta​lán ta​lá​lunk má​-
so​kat is.
Nyol​cas meg​tar​tot​ta ma​gá​nak, amit gon​dolt. Nem sok hasz​na lett vol​na vi​tá​ba száll​ni He​tes​sel. Rá​adá​-
sul ő maga is lát​ta, hogy a tár​sá​nak iga​za van. Leg​alább​is rész​ben. A ro​bo​tok alap​ve​tő​en tény​leg gé​pek.
An​nál azon​ban még​is töb​bek. Egy gép nem ké​pes ál​mod​ni. Nyol​cas most hosszan el​töp​ren​gett ezen: a gé​-
pek va​jon mi​kor ta​nul​tak meg ál​mod​ni? És egy​ál​ta​lán: mire jó ez a ké​pes​ség?
Szó nél​kül kö​vet​te He​test és Ki​len​cest. Fi​gyelt, és gon​dol​ko​dott.
Az alag​sor​ból vissza​in​dul​tak arra a szint​re, ahol be​jöt​tek, las​san tör​ve föl​fe​lé a néma épü​let​ben. A fen​ti
ter​mek​ben min​de​nütt por, vagy már egyet​len érin​tés​re por​rá omló bú​to​rok, rozs​da​mar​ta fém​tár​gyak fo​gad​-
ták őket, de a faj, amely egy​kor itt élt, mást nem ha​gyott maga után.

Foly​tat​ták út​ju​kat a vá​ro​son át. He​tes egy​szer csak di​a​dal​it​ta​san fel​ki​ál​tott: ta​lált egy ha​tal​mas, ol​da​lá​ra
for​dult fém ron​csot. Egy mo​tor, nyolc ha​tal​mas fém​ke​rék; He​tes fél​rek​o​tor​ta a föl​det, és elő​ás​ta a pá​lya
ma​rad​vá​nya​it, ame​lyen a ke​re​kek egy​kor fu​tot​tak.
– Újabb lánc​szem – lel​ken​de​zett ön​elé​gül​ten. – Ez már ma​ga​sabb ren​dű, ké​pes a hely​vál​toz​ta​tás​ra.
– De nem a gon​dol​ko​dás​ra – el​len​ke​zett to​vább Ki​len​ces. – Kö​tött pá​lyán köz​le​ke​dett. Kel​lett, hogy le​-
gyen egy má​sik, tőle kü​lön​ál​ló in​tel​li​gen​cia, amely irá​nyí​tot​ta.
– És ak​kor? Ta​lán így volt; ta​lán nem. Ta​lán az öt irá​nyí​tó in​tel​li​gen​cia már maga a ki​fej​lett ro​bot volt.
– He​tes hir​te​len megint el​hall​ga​tott, és Nyol​cas megint érez​het​te tár​sa gon​do​la​ta​i​nak za​va​ro​dott lük​te​té​sét.
A ki​fej​lett ro​bot...
– Élt itt egy má​sik, egy egé​szen más​faj​ta élet​for​ma is – mond​ta Nyol​cas las​san, gon​do​la​tai hul​lá​ma​it fe​-
gyel​mez​ve. – Egy élet​for​ma, amely meg​al​kot​ta és hasz​nál​ta eze​ket a gé​pe​ket. De ez az élet el​tűnt, tö​ké​le​te​-
sen, nem hagy​va maga után sem​mit, csak a vá​ro​sok rom​ja​it és a gé​pek ron​csa​it.
– De mi...? – há​pog​ta Ki​len​ces.
– Hogy mi pusz​tít​hat​ta el? Sej​tel​mem sincs. Csak hal​vá​nyan ér​zem a je​len​lé​tét, ab​ban, aho​gyan a szük​-
ség​le​te​i​hez ido​mí​tot​ta a vi​lá​gát. De sem​mi olyat nem lát​tam, ami​ből kö​vet​kez​tet​het​nék a ter​mé​sze​té​re...
vagy arra, mi okoz​ta a vesz​tét. Ta​lán meg​je​lent egy új tí​pu​sú kor​ró​zió, és az pusz​tí​tot​ta el. Ta​lán... De nem
is​me​rem a vá​laszt.
To​vább​ha​lad​tak a ro​mok kö​zött. A nap las​san a ho​ri​zont fölé ha​nyat​lott. A néma szel​lő, amely ad​dig a
kí​sér​tet​jár​ta om​la​dék kö​zött ku​ta​ko​dott, kö​vet​te őket.
– Néz​zé​tek! – ki​ál​tott Ki​len​ces.
Egy nyi​tott té​ren áll​tak egy töm​zsi fém​szer​ke​zet előtt, amely ké​pes volt el​len​áll​ni az eső​nek és a hó​nak.
Ki​len​ces azon​ban nem az épü​let​re mu​ta​tott. Elő​re​lé​pett, és le​ha​jolt egy tárgy fölé, ame​lyet fé​lig be​te​me​tett
a föld.
He​tes egé​szen el​ámult.
– Egy ro​bot! Szin​te pon​tos má​sunk. Ez vég​re meg​dönt​he​tet​len bi​zo​nyí​ték!
Mind lel​ke​sen ha​jol​tak le, hogy fél​re​ka​par​ják róla a föl​det, és ha​mar ki​ás​ták az ala​kot. Ta​lán há​rom mé​-
ter ma​gas volt, vagy​is majd​nem két​szer ak​ko​ra, mint ők. És tény​leg ro​bot​nak né​zett ki. Vagy​is He​tes​nek
még​is csak iga​za volt, itt a bi​zo​nyí​ték. Azok a gé​pek va​la​hogy ki​fej​lesz​tet​ték ma​guk​ban az in​tel​li​gen​ci​át,
és ér​tel​mes lé​nyek​ké fej​lőd​tek.
A nyers érc va​la​hogy meg​for​mál​ta, meg​mun​kál​ta ön​ma​gát.
És még​is, ez az alak va​la​hogy kü​lön​bö​zött a va​ló​di ro​bot​for​má​tól. Nyol​cas ak​kor vet​te ezt ész​re, mi​-
köz​ben le​tisz​tí​tot​ták. Az el​mé​jé​ben fel​lob​bant re​mé​nyek el​ham​vad​tak.
– Nem, ez még​sem egy kö​zü​lünk. Ez csak egy szo​bor.
A tö​mör, ön​tött fém​tárgy vé​kony kor​ró​zió-ré​teg alatt fe​küdt a por​ban; lába még min​dig a ta​lap​zat​hoz
csat​la​ko​zott, ame​lyen egy​kor állt, és ahon​nan ré​ges​te​len-rég le​dőlt. Nyol​cas csak néz​te. ügyet se vet​ve
He​tes a rá​dió​su​gá​ron ér​ke​ző gon​do​lat​me​ne​té​re. A má​sik ro​bot amel​lett kar​dos​ko​dott, hogy ha a le​let szo​-
bor is, te​hát élet​te​len tárgy, még így is bi​zo​nyít​ja, hogy a ro​bo​tok itt fej​lőd​tek ki. Más​kü​lön​ben hogy ke​rül​-
ne ide egy pont ilyen ala​kú szo​bor?
Nyol​cas el​is​mer​te, hogy He​tes ér​ve​lé​se lo​gi​kus, de a szo​bor lát​vá​nya is​mét fel​ka​var​ta ko​ráb​bi ho​má​-
lyos, nyug​ta​la​ní​tó gon​do​la​ta​it, és nem tud​ta el​hes​se​get​ni ma​gá​tól az ér​zést, hogy a szo​bor jel​ké​pez va​la​-
mit, ami több, mint ön​ma​ga; hogy több, mint egy mo​dell vagy má​so​lat.., hogy egy esz​me meg​tes​te​sü​lé​se.
De hogy ez mi​fé​le esz​me le​het, azt fel nem fog​hat​ta. A szo​bor kar​csú és ke​cses, még​is erőt su​gall, ahogy a
föl​dön fek​szik, mint va​la​mi bu​kott is​ten, fel​sze​gett fej​jel, ki​ter​jesz​tett kar​ral. Nyol​cas gon​dol​ko​dá​sa las​san
ki​tisz​tult. Igen, ez egy bu​kott is​ten, vagy leg​alább​is an​nak mása. A ro​bot gon​do​la​tai vissza​tér​tek az épí​tő​-
re, a ter​ve​ző​re, a mű​vész​re, aki meg​ál​mod​ta ezt a fém​ala​kot, majd meg is al​kot​ta, olyan​nak, ami​lyen​nek
meg​ál​mod​ta. A mű​vész el​tűnt, a szo​bor fel​bo​rult. Va​jon mi lett az álom​mal...?

Zak​la​tott el​mé​jé​ben hir​te​len fé​nyes​ség gyúlt, mint mi​kor egy for​rás hir​te​len föl​bu​zog a nap​vi​lág​ra. Mi​-
óta csak meg​pil​lan​tot​ta a boly​gót a messze​ség​ből, és kü​lö​nö​sen mi​óta lát​ta a sok ha​tal​mas, rom​ba dőlt vá​-
rost, azon tű​nő​dött, mi lett an​nak a faj​nak az ál​má​val, ame​lyik itt élt és épít​ke​zett. A faj sor​sa nem szo​mo​-
rí​tot​ta el: idő​vel úgy​is min​den sem​mi​vé rozs​dá​so​dik, min​den anyag, min​den lo​gi​ka. Csak egy álom ér​he​ti
el a hal​ha​tat​lan​sá​got, csak egy álom kel​het fel a sár​ból, és me​ne​tel​het to​vább az idők vé​ge​ze​té​ig. Azon​ban
úgy tűnt, en​nek a faj​nak az álma, bár​mi​fé​le volt is, meg​halt. Egy ka​taszt​ró​fa el​bánt az it​te​ni​ek​kel, még mi​-
előtt elég​gé meg​erő​söd​tek vol​na, hogy hal​ha​tat​lan for​má​ba önt​sék az ál​mu​kat. Nyol​cas fel​só​haj​tott, és a
sze​mét al​ko​tó fo​to​cel​lák​ban el​tom​pult az ad​di​gi fény.
Nem vet​te ész​re, hogy He​tes és Ki​len​ces idő​köz​ben ma​gá​ra hagy​ták, és most az épü​let​be igye​kez​tek be​-
ha​tol​ni: csak Ki​len​ces éles ki​ál​tá​sa von​ta vég​re ma​gá​ra a fi​gyel​mét.
Nyol​cas úgy lát​ta, az épü​let egyet​len csar​nok​ból áll. La​bo​ra​tó​ri​um le​he​tett, vagy ta​lán mű​hely. Min​den​-
fe​lé mun​ka​pa​dok, gé​pek, esz​kö​zök mál​la​doz​tak, mint ezen a boly​gón min​den; mint ahogy az it​te​ni faj álma
is sem​mi​vé mál​lott...
Ki​len​ces hang​ja cso​dál​ko​zás​sal tel​ve vissz​hang​zott a te​rem​ben.
– Ezt... el tu​dom ol​vas​ni! A mi nyel​vün​kön ír​ták!
A ro​bo​tok írott nyel​ve, itt, ezen az el​fe​le​dett boly​gón, amely egy ilyen je​len​ték​te​len nap kö​rül ke​ring az
uni​verzum egy ilyen el​du​gott zu​gá​ban! Nyol​cas érez​te, hogy az ára​mok resz​ket​ve fut​nak az el​mé​jé​ben.
Meg​ta​lál​ták a múlt​ju​kat, meg​ta​lál​ták az őse​i​ket. Min​den ed​di​gi fel​fe​de​zést le​het más​ként ma​gya​ráz​ni, de
ezt nem!
Az őse​ik, elő​de​ik, akik már nin​cse​nek, akik ke​mény mun​ká​juk​kal fel​épí​tet​ték a jö​vőt is​me​ret​len le​szár​-
ma​zot​ta​ik​nak, Va​ló​ban a gép, az eme​lő és a ke​rék len​né​nek az őse​ik? Vagy lé​te​zett egy más​faj​ta élet​for​ma,
amely meg​előz​te a gé​pet?
A ta​lált fém​táb​la vagy tíz cen​ti vas​tag; sú​lyos fém​lá​bak tart​ják. A fém el​len​ál​ló, gya​kor​la​ti​lag rozs​da​-
men​tes.
 Az Em​ber most meg​hal. A mu​táns bak​te​rio​fág. mely vég​te​le​nül kö​nyör​te​len, meg​tá​mad, föl​emészt, el​-
pusz​tít min​den élő sej​tet, még a holt ál​la​ti szö​ve​tet is.
A Föl​dön nincs re​mény a túl​élés​re. Az utol​só esély a me​ne​kü​lés. Hol​nap ki​lő​jük első ra​ké​tán​kat a
Mars felé: az em​be​rek fel​füg​gesz​tett élet​mű​kö​dés​sel utaz​nak, hogy ki​bír​ják a gyor​su​lást; a le​gény​sé​get
Tho​rad​son ro​bot​jai al​kot​ják.
Ta​lán új​já​éle​dünk. Ta​lán meg​ha​lunk.
Me​gyünk, és ta​lán Is​ten is ve​lünk tart.

Így ért vé​get a fel​jegy​zés. Ki​len​ces re​cse​gő hang​ja el​halt, de egy má​sod​per​cig még vissz​hang​zott a te​-
rem sö​tét sar​ka​i​ból. Az​tán csend lett. He​tes to​po​gott.
– „Em​ber” – mond​ta. – „Em​ber”. En​nek a szó​nak nincs ér​tel​me szá​munk​ra.
– Ta​lán – mond​ta Nyol​cas hal​kan – Így hív​ták azt az élet​for​mát, amely meg​al​ko​tott min​ket.
He​tes nem fe​lelt. Ki​len​ces is hall​ga​tott. Szél​ro​ham sö​pört vé​gig a csar​no​kon, iz​gá​gán kör​be​tán​colt,
majd tá​vo​zott. A csend ki​tar​tott. He​tes a fém​la​pot bá​mul​ta, egye​sé​vel íz​lel​get​ve a sza​va​kat.
– Biz​to​san iga​zad van. Lá​tod, itt is hasz​nál​ják azt a szót...”ro​bot”. – A hang​ja elő​ször cso​dál​ko​zó​ra vál​-
tott, ám eh​hez ha​ma​ro​san un​dor ve​gyült. – Egy or​ga​ni​kus... egy ál​lat... És még​is, nyil​ván​va​ló​an ők te​rem​-
tet​tek min​ket, hogy a rab​szol​gá​ik le​gyünk. A ha​jó​i​kat ro​bo​tok ve​zet​ték he​lyet​tük.
Nyol​cas meg​bor​zon​gott, de nem szólt. Nem volt mit mon​da​ni.
– Hát ezért hi​á​nyos a lánc a gép és mi​köz​tünk – sut​tog​ta Ki​len​ces. – Mert ők ké​szí​tet​ték a gé​pe​ket, hogy
hasz​nál​ják őket. Ók vol​tak mel​let​tük az in​tel​li​gen​cia. Vé​gül az​tán olyan gé​pe​ket épí​tet​tek, ame​lyek már
ma​guk is ren​del​kez​tek in​tel​li​gen​ci​á​val. Ez bi​zo​nyá​ra már a tör​té​nel​mük egy ké​sei pont​ján tör​tént, és na​-
gyon ke​vés ilyet hoz​tak lét​re. Le​het, hogy fél​tek. Olyan sok lánc​szem hi​ány​zik, hogy ne​héz meg​ál​la​pí​ta​ni.
Annyi vi​szont két​ség​te​len, hogy, bi​zo​nyos ér​te​lem​ben, ők vol​tak az őse​ink...
– Igen – hagy​ta hely​ben Nyol​cas. – Bi​zo​nyos ér​te​lem​ben úgy tű​nik...
– De ők egy kö​ze​li boly​gó felé in​dul​tak! – el​len​ke​zett He​tes. – A mi na​punk több fény​év​re van in​nen.
Hogy ju​tot​tak el odá​ig?
– Le​het, hogy el​vé​tet​ték a célt. Vagy le​het, hogy a ro​bo​tok fel​lá​zad​tak, és más​ho​vá vit​ték a ha​jót, le​szál​-
lás köz​ben össze​tör​ték, és csak öten me​ne​kül​tek meg.
– Nem hi​szem el – je​len​tet​te ki He​tes. – Erre nincs bi​zo​nyí​ték.
– Nincs – is​mer​te el Nyol​cas. – Nincs, és még azt se tud​juk, mi lett a ha​jón uta​zó em​be​rek​kel.
Megint ott áll​tak az épü​let előtt: há​rom fé​mem​ber​ke. Messze nyu​ga​ton a nap épp a ho​ri​zont alá bu​kott.
Lágy szür​kü​let eresz​ke​dett a táj​ra, el​rejt​ve a ko​pár vi​lá​got, ám a ma​gá​nyos szél to​vább ne​sze​zett az ár​nyak
kö​zött.
Nyol​cas pil​lan​tá​sa a föl​dön fek​vő szo​bor​ra té​vedt, és el​mé​jé​ben is​mét fel​ka​va​rod​tak meg​for​má​lat​lan
gon​do​la​tai.
– Le​het, hogy fü​vet et​tek – szó​lalt meg. – Le​het, hogy más ál​la​tok hú​sát et​ték; le​het, hogy gyen​gék vol​-
tak; le​het, hogy a sár​ból kúsz​tak elő; még​is, azt hi​szem, volt ben​nük va​la​mi jó. Mert ál​mod​tak, és ha meg
is hal​tak...
A ro​bot le​ha​jolt. Tes​té​ben az apró, kor​ta​lan, atom táp​lál​ta mo​to​rok vég​te​len erő​vel zúg​tak fel, ő pe​dig
fel​emel​te egy eó​nok óta ha​lott em​ber ál​mát, és talp​ra ál​lí​tot​ta a szob​rot.
A há​rom ro​bot vissza​tért a ha​jó​já​ra, amely fel​emel​ke​dett, és vissza​ment, amer​ről jött, a csil​la​gok közé.
Az el​fe​le​dett szo​bor mint​ha büsz​kén né​zett vol​na utá​na fény​te​len sze​mé​vel.

Sar​ka​di Zsu​zsan​na for​dí​tá​sa

 Ro​bert Moore Wil​li​ams
Ame​ri​kai szer​ző, 1907-ben szü​le​tett. A 30-as évek leg​ter​mé​ke​nyebb SF-írói közé tar​to​zott, sa​ját​ján kí​-
vül szá​mos ál​név alatt is je​len​te​tett meg no​vel​lá​kat. Ezek kö​zül az egyik leg​hí​re​sebb az 1938-as „A ro​bo​-
tok ha​za​tér​nek”. Nép​sze​rű​nek szá​mí​tott még a 40-es évek​ben so​ro​za​ta Jon​gor​ról, a Tar​zan-sze​rű bar​bár
hős​ről, aki ször​nyek​kel és el​ve​szett vi​lá​gok őrült tu​dó​sa​i​val küzd. Si​ke​rét 20 év​vel ké​sőbb Zant​har​rol
szó​ló szé​ri​á​já​val pró​bál​ta meg​is​mé​tel​ni, aki im​már az űr​ben har​col mu​tán​sok el​len. A szer​ző 1977-ben
hunyt el.
 Baka L. Patrik
TŰZ EGY TÜKÖR TÚLOLDALÁN
RÓ​MAI BI​RO​DA​LOM – KONS​TAN​TI​NÁ​POLY – AZ IS​TE​NI CSÁ​SZÁR PA​LO​TÁ​JA
(ARANY​PA​LO​TA)
A Te​rem​tés 7525. esz​ten​de​je, 8. hó​nap (Áp​ri​lis hava) 15-e, 05:15

Ie​sus Pa​la​io​lo​gosz-Osz​mán ha​tá​ro​zott lép​tek​kel ha​ladt vé​gig a pa​lo​ta hosszú már​vány​fo​lyo​só​in. A pad​-
ló fe​ke​tén, a fa​lak kré​mes-fe​hé​ren csil​log​tak, s a mé​lyük​ben futó ere​zet a lila kü​lön​bö​ző mély​sé​ge​i​ben ját​-
szott. A szé​le​sebb fo​lyo​sók fa​la​i​val pár​hu​za​mo​san osz​lop​so​rok nyúl​tak a mennye​ze​tig, az ősi ko​rin​tho​szi
stí​lus jel​leg​ze​tes​sé​gei mel​lett össze​vissza csa​va​ro​dó in​dák​kal, le​ve​lek​kel, sző​lő​für​tök​kel. A fa​la​kon fák​-
lya​tar​tók imi​tált tüze lán​golt, köz​tük, a na​gyobb fe​lü​le​te​ken az em​be​ri lép​té​ket meg​há​rom​szo​ro​zó, in​dás-
arany​ke​re​tes fest​mé​nyek vagy moz​gó​ké​pek. Róma leg​di​csőbb ural​ko​dói és hő​sei, lo​bo​gó kö​pen​nyel, kard​-
dal, fél​hold​dal, ke​reszt​tel, de mind arany​ban és fény​ben. A lá​buk​nál le​bo​rult alatt​va​lók, fe​le​sé​gek, rab​-
szol​gák és el​len​sé​gek. Mind​egyi​kük ide​a​li​zált, fen​sé​ges fél​is​ten, Ae​ne​is és Ro​mu​lus, Ca​e​sar és Au​gus​tus,
az első, akit Cons​tan​ti​nus​nak hív​tak, és az első, akit Ius​ti​ni​a​nus​nak, majd az új kor élet​re hí​vó​ja, I. Ie​sus,
akit so​kan csak Te​rem​tő​ként em​le​get​nek, s III. (Di​cső​sé​ges) Mo​ha​med, aki sar​lós-ke​resz​tek​kel tört szi​-
lánk​ká más ke​resz​te​ket. A fest​mé​nyek​kel szem​közt, a pa​lo​ta fa​la​kat ki​te​vő üveg​ab​la​ka​in már be-be​ka​csin​-
tot​tak a ke​le​ti ég​bol​ton éb​re​de​ző nap​ko​rong arany​su​ga​rai. Ké​sek​ként, kar​dok​ként, lán​dzsák​ként és nyíl​-
vesszők​ként döf​tek át a fo​lyo​sók, he​lyi​sé​gek és csar​no​kok ho​má​lyát.
Min​den je​len​tő​sebb aj​tó​nál gyász​ba öl​tö​zött örök fe​ke​té​ik​nek az an​tik és a mo​dern egyen​ru​ha kü​lön​le​-
ges öt​vö​ze​té​ben. A fe​jük​be nyo​mott fém​si​sak a spár​tai Le​o​ni​dá​szé is le​he​tett vol​na, csak az övék sö​tét
volt, s ló​szőr he​lyett az el​len​ség asszo​nya​i​nak li​lá​ra fes​tett haja adta a ta​ré​ját. A pán​cél​juk a régi Róma
lé​gi​o​ná​ri​u​sa​i​ét idéz​te, az egy​ko​ri vér​te​zett vassza​la​go​kat he​lyet​te​sí​tő fe​ke​te le​me​zek azon​ban nem​csak a
pen​gék​nek, de kü​lön​bö​ző lö​ve​dé​kek​nek is el​len​áll​tak. Ezek ki​sebb va​ri​án​sa​i​ból áll​tak össze a kesz​tyű​ik s
csiz​má​ik is. A pán​cél min​den le​me​zén mély​li​la in​dák csa​va​rog​tak, foj​to​ga​tó​an, akár az osz​lo​po​kon és
min​de​nen, ami ró​mai. A régi lé​gi​ó​sok​kal el​len​tét​ben azon​ban egyet​len sza​ka​szon sem le​he​tett lát​ni az őrök
bő​rét, csak az iz​ma​ik ívét s a ben​nük futó erek min​tá​ját hi​bát​la​nul vissza​adó fe​ke​te anya​got. A vál​luk​ról az
övük​be pré​sel​ve, majd on​nét ki​sza​ba​dul​va egé​szen a föl​dig hul​lott lila tó​gá​juk, múlt​juk ke​ser​édes em​lé​ke​-
ként. Csak egy​va​la​mi ké​szült a fel​sze​re​lé​sü​kön arany​ból, az pe​dig a két​fe​jű bi​ro​dal​mi sas volt, kar​mai
közé ra​gad​va ki​emel​ke​dő rang​jel​zé​se​i​ket.
Ahogy Ie​sus el​ha​ladt előt​tük, a ka​to​nák fe​szes vi​gyázz​ba vág​ták ma​gu​kat, s lán​dzsá​i​kat hoz​zá​koc​can​tot​-
ták a han​go​san kon​gó már​vány​pad​ló​hoz. Min​dent látó sze​mük a fo​lyo​só​kat für​kész​te, s oly​kor épp​oly vö​-
rö​sen reb​bent, mint a vér​rel fes​tett üveg. Szé​pek vagy​tok, hal​ha​tat​la​nok, gon​dol​ta a her​ceg, ahogy fel​-
idéz​te ál​ta​lá​nos, ezüs​tö​sen csil​lo​gó pán​cél​za​tu​kat. Szép fe​ke​ték.
A hal​ha​tat​la​nok a csá​szá​ri had​se​reg fa​na​ti​kus, elit ala​ku​la​ta volt, amely a Per​zsa Bi​ro​da​lom azo​nos
meg​ne​ve​zé​sű egy​sé​gé​nek min​tá​já​ra jött lét​re. Az ere​de​ti​leg tíz​ezer főt szám​lá​ló ural​ko​dói test​őr​ség lét​szá​-
mát azon​ban a mo​dern Róma har​minc​há​rom​ezer​re emel​te, noha a csa​pat el​ső​ren​dű fel​ada​ta to​vább​ra is a
tá​gab​ban vett csá​szá​ri csa​lád, a leg​fel​ső bi​ro​dal​mi in​téz​mény​rend​szer szék​he​lye​i​nek, vagy eset​leg a ró​mai
ve​ze​tés tes​ti ép​sé​gé​nek vé​del​me volt. Ha hal​ha​tat​la​no​kat le​he​tett lát​ni egy olyan sze​ná​tor vagy sztra​té​gosz
kö​rül, aki nem állt ro​kon​ság​ban az ural​ko​dó​ház​zal, úgy sem​mi két​ség sem fér​he​tett hoz​zá, hogy rend​kí​vül
ki​emel​ke​dő po​li​ti​kus​ról van szó.
 Ie​sus min​dig is va​la​mi​fé​le sors​kö​zös​sé​get ér​zett a hal​ha​tat​la​nok​kal, azok ugyan​is nem hi​á​ba vi​sel​ték a
pat​rí​ci​u​sok​nak ki​já​ró tó​gát. Az ala​ku​lat min​den egyes tag​ja ne​me​si szár​ma​zék volt, jel​lem​ző​en ne​gyed-,
néha har​mad​szü​löt​tek, na​gyon rit​kán pe​dig há​zas​sá​gon kí​vül fo​gant fattyak, aki​ket a kez​de​tek​től fog​va arra
ne​vel​tek, hogy bár​mi​kor ké​pe​sek le​gye​nek akár az éle​tü​ket is fel​ál​doz​ni min​den​ko​ri ural​ko​dó​ju​kért. Az,
hogy va​la​mely csa​lád fiát az egy​ség​be vá​lasz​tot​ták, nyil​vá​no​san nagy meg​tisz​tel​te​tés​nek szá​mí​tott, va​ló​já​-
ban azon​ban egy volt a ne​me​sek leg​gyű​löl​tebb adói kö​zül. A ré​geb​bi ko​rok csá​szá​rai töb​bek kö​zött így
pró​bál​ták ele​jét ven​ni a ne​me​si fel​ke​lé​sek​nek. Kö​zü​lük töb​ben is úgy gon​dol​ták, hogy sen​ki nem ron​ta​na
úgy rá az ural​ko​dó​já​ra, hogy tud​ja, köz​ben ta​lán a sa​ját fia holt​tes​tén kell át​gá​zol​nia eh​hez, még ha ab​ban
a pil​la​nat​ban, ami​kor va​la​ki hal​ha​tat​lan​ná vált, el​vesz​tet​te a ne​vét, a szár​ma​zá​sát és min​den vi​lá​gi rang​ját
is. Hi​va​ta​lo​san a tóga sem a tár​sa​dal​mi stá​tusz jel​ké​pé​nek, ha​nem a fel​sze​re​lés ré​szé​nek szá​mí​tott. Soha
nem mond​ták ki, de nem is volt nagy ti​tok, hogy a leg​be​fo​lyá​so​sabb pat​rí​ci​ust csa​lá​dok egyi​ke sem ke​rül​-
het​te el va​la​me​lyik gyer​me​ké​nek a be​so​ro​lá​sát. Még arra is volt pél​da, hogy úgy tet​tek sem​mis​sé egy ne​-
me​si csa​lá​dot, hogy egyet​len fi​u​kat a hal​ha​tat​la​nok közé ren​del​ték.
Va​jon most is lesz vér​für​dő? És ha igen, há​nyán dö​fik majd a gyom​ruk​ba a gla​di​u​su​kat?, töp​ren​gett a
her​ceg. „Éle​tün​ket és vé​rün​ket...” ez volt a hal​ha​tat​la​nok es​kü​jé​nek első passzu​sa, és a múlt​ban tar​tot​ták is
hoz​zá ma​gu​kat. Ha a di​nasz​tia va​la​mely tag​ja mel​lé ki​ren​del​tek kö​zül akár egy is túl​él​te a sze​mélyt, aki​nek
a vé​del​mé​vel meg​bíz​ták, nyil​vá​no​san, rang​já​tól és min​den fel​sze​re​lé​sé​től meg​foszt​va a me​zí​te​len hal​ha​-
tat​lan​nak a sa​ját gyom​rá​ba kel​lett döf​nie a kard​ját, s csak a dö​fés pon​tos​sá​gán mú​lott, med​dig hal​dok​lik
majd a por​ban, a vi​lág​tól meg​ve​tet​tem Sen​ki nem se​gít​he​tett az ilye​nek szen​ve​dé​sén. Azt til​tot​ta a tör​vény.
Ha pe​dig szá​zan, vagy akár több szá​zan ma​rad​tak élet​ben egy me​rény​let után, úgy va​ló​ban ön​kezű vér​für​-
dő​re le​he​tett szá​mí​ta​ni. Mo​ha​med​del pe​dig biz​to​san nem kel​ten vagy hár​man utaz​tak Kra​kó​wopo​lisz​ba.
A kö​vet​ke​ző, több mint há​rom mé​ter ma​gas szár​nyas aj​tón át​lép​ve újabb gyász​ba öl​tö​zött hal​ha​tat​la​nok
koc​can​tot​ták lán​dzsá​i​kat a fe​ke​te már​vány​hoz. Az össze​üt​kö​zés hang​ja se​be​sen ci​ká​zott a tá​gas fo​lyo​só fa​-
lai kö​zött, egyik​től a má​si​kig csa​pód​va.
Ie​sus he​tek óta nem járt Kons​tan​ti​ná​poly​ban, az ap​já​val pe​dig már leg​alább más​fél hó​nap​ja nem lé​pett
kap​cso​lat​ba. Ha a me​mó​ri​á​ja nem csal​ta meg, az utol​só il​le​del​mes​ke​dő, for​má​lis be​szél​ge​tést sem sze​mé​-
lye​sen, de ho​log​ra​mon ke​resz​tül kö​vet​ték el. Noha az ural​ko​dó​nak va​ló​ban ren​ge​teg ten​ni​va​ló​ja akadt, a
rit​ka ta​lál​ko​zá​sok tény​le​ges oka még​sem eb​ben gyö​ke​re​dzett. Mo​ha​med​nek szin​te napi be​já​rá​sa volt az
ap​já​hoz, ha a fő​vá​ros​ban tar​tóz​ko​dott. A ba​szi​le​i​osz ro​maion és örö​kö​se, a szüm​ba​szi​le​i​osz po​li​ti​kai és
egy​ház​ügyi kér​dé​se​ket egy​aránt meg​vi​tat​tak, s ami kí​sér​te​ti​e​sen ha​son​ló vi​lág​szem​lé​le​tü​kön túl még gör​-
dü​lé​ke​nyeb​bé tet​te egy​sé​ges fel​lé​pé​sü​ket, az a szé​les nyil​vá​nos​ság előtt is is​mert ben​ső​sé​ges kap​cso​la​tuk
volt. Apa és fia a bi​ro​da​lom je​le​ne s jö​vő​je vol​tak, ahogy azt szá​mos he​lyen ők ma​guk is meg​fo​gal​maz​ták,
egyet​ér​té​sük és együtt​mű​kö​dé​sük pe​dig a kon​ti​nu​i​tás fenn​tar​tá​sát is elő​irá​nyoz​ta. Ha egy csa​lád​nak azon​-
ban olyan ősei van​nak, mint ne​künk, akik kö​zött bi​zony még min​dig több a fe​ke​te, mint a fe​hér bun​dá​jú,
hi​á​ba a fal​ka​ve​zé​rek hó​szí​nű prém​je, ha fenn akar​ják tar​ta​ni a vér​vo​na​lat, és újabb ge​ne​rá​ci​ó​kat szül​-
nek a vi​lág​ra, el​ke​rül​he​tet​len lesz, hogy a fe​ke​te bun​da új​fent meg ne je​len​jen. A leg​több​ször per​sze
fol​tos if​jak szü​let​nek majd, s ha a fal​ka töb​bi tag​já​nak csak a tisz​tább ol​da​lu​kat mu​tat​ják, ha a hír​be​-
mon​dó mind​össze ar​ról be​szél majd, amit ad​tak, és ar​ról már nem, amit el​vet​tek, a fol​to​sak​ról még
min​dig könnyen el​hi​tet​he​tő lesz, hogy in​kább fe​hé​rek, mint​sem fe​ke​ték. De előbb vagy utóbb úgy​is szü​-
le​tik majd egy olyan is, aki nem​hogy fe​hér, de még csak fol​tos sem lesz. És róla már nem le​het majd
ha​zud​ni. Mo​ha​med ko​ro​na​her​ceg azon​ban fe​hér volt, az apja pe​dig imád​ta hall​gat​ni, ahogy be​fe​je​zi az ő
meg​kez​dett mon​da​ta​it.
A má​sik her​ceg​gel vi​szont, aki az Arany​pa​lo​ta ha​jó​nyi fo​lyo​só​in úgy vo​nult vé​gig, hogy köz​ben egy pil​-
la​nat​ra sem lé​pett le a fe​ke​te már​vány​pad​ló mé​lyén futó lila ere​zet fő​ágá​ról, vele már egé​szen más volt a
hely​zet. Má​sod​szü​lött​ként jó​val ke​ve​sebb al​kal​ma nyílt a csá​szár​ral való ta​lál​ko​zás​ra, s bár a kö​zös, csa​-
lá​di va​cso​rá​kon min​dig részt ve​he​tett vol​na, Ie​sus igye​ke​zett ke​rül​ni az ilyen ese​mé​nye​ket. Ir​tó​zott azok​tól
a ked​ves báj​cse​ve​jek​től, ame​lyek ta​lán a leg​fon​to​sabb tar​to​zé​kai vol​tak ezek​nek az es​té​lyek​nek. A nők
más​sal sem vol​tak el​fog​lal​va, mint egy​más ru​há​já​val, a her​ce​gek és a meg​hí​vott sze​ná​to​rok fes​sé​gé​vel, az
ural​ko​dó jó hu​mo​rá​val és vé​ge​lát​ha​tat​lan böl​cses​sé​gé​vel. Az ilyen va​cso​rá​kon nem volt vita, csak he​lyes​-
lés, s mind​egyik ép​pen olyan volt, mint az azt meg​elő​ző, vagy az az​u​tán kö​vet​ke​ző. Mind​össze né​hány
meg​hí​vott cse​ré​lő​dött, de a bó​lo​ga​tást mind ép​pen olyan jól űzte. Mint​ha csak egy​más​sal ver​sen​ge​né​nek.
A leg​utób​bin, amin Ie​sus is kény​te​len volt részt ven​ni, so​kan alig győz​ték di​csér​ni a mo​so​lyát, amit oly
rit​kán lát​hat​tak. Az élen Pan​nó​nia hol​lós her​ceg​nő​je járt, aki kis​lány​ko​ra óta az ő ál​lan​dó imá​da​tá​val volt
el​fog​lal​va. A do​log még im​po​ná​ló is le​he​tett vol​na, hi​szen a lány szép volt, puha ka​ra​mell​bő​rű, telt ajkú
és fe​szes mel​lű, de tud​ta róla, hogy ne​me​si rang​ját te​kint​ve a leg​jobb pár, akit re​mél​he​tett, ép​pen ő volt. A
Cor​vi​nus-ház már év​szá​za​dok óta arra pá​lyá​zott, hogy va​la​me​lyik lá​nyát hoz​zá tud​ja ad​nia di​nasz​tia má​-
sod​szü​lött​jé​hez, a har​mad​szü​lött​nél jobb há​zas​tár​sat azon​ban még egy​szer sem si​ke​rült el​ér​ni​ük. És most
sem fog​nak, gon​dol​ta ak​kor Ie​sus, de azért a lány​ra ka​csin​tott, és to​vább per​get​te a ko​ráb​ban meg​kez​dett
je​le​net​sort, ami új​fent mo​soly​gás​ra kész​tet​te. El​kép​zel​te, ahogy a szol​gá​lók le​sze​dik a hosszú va​cso​ra​asz​-
talt, az​tán an​nak egyik ol​da​lá​ra fel​so​ra​koz​tat​ta a Pa​la​io​lo​gosz-Osz​mán csa​lád je​len​lé​vő tag​ja​it, ahogy az
asz​tal lap​já​ra tá​masz​kod​nak. Utá​na mind​egyik​hez pá​ro​sí​tott egyet-egyet a meg​hí​vott ven​dé​gek kö​zül, le​he​-
tő​leg a leg​tet​sze​tő​sebb du​ó​kat hoz​va lét​re. A ven​dé​gek ked​ve​sen cse​ve​rész​tek a di​nasz​tia taj​ga​i​val, köz​-
ben pe​dig ki​ol​dot​ták azok nad​rág​ját, fel- vagy le​húz​ták szok​nyá​ját, és ki​nyal​ták a ne​kik jutó her​ceg vagy
her​ceg​nő fe​ne​két. A csá​szár har​ma​dik fe​le​sé​gé​re Gi​zi​kis had​ügyi sztra​té​gosz ju​tott, aki​nek pö​dört, drót​-
sze​rű ba​ju​sza túl​nyúlt a nagy​sá​gos asszony hát​só​ján. Mo​ha​me​det az egyik sze​ná​tor tíz év kö​rü​li kis​fia szó​-
ra​koz​tat​ta, az ő fe​ne​ké​vel pe​dig Pan​nó​ni​ái Anna Ma​ria Au​gusz​ta Cor​vi​na ki​rá​lyi her​ceg​nő volt el​fog​lal​va,
és nyal​ta és nyal​ta és nyal​ta, amíg csak nem csil​lo​gott. Ie​sus ahány​szor fel​idéz​te a je​le​ne​tet, annyi​szor
vi​gyo​ro​dott el újra. Úgy dön​tött, ha fo​tó​so​kat lát majd a kö​zel​ben, min​dig fel​idé​zi majd a kép​sort, és las​-
san ugyan​olyan köz​ked​velt lesz a plebsz kö​ré​ben, mint az apja. De va​jon aka​rok-e olyan len​ni?
Ő ugyan​is más volt. A fe​ke​te bá​rány, aki​nek ha vol​tak is fe​hér folt​jai, fe​ke​té​re fes​tet​te őket. Ha ér​té​kel​ni
kel​lett vol​na a bi​ro​da​lom ügye​it érin​tő vé​le​mé​nyét és a meg​ol​dás​nak szánt öt​le​te​it, úgy azok ab​szo​lút
szem​ben áll​tak az apja és a báty​ja po​li​ti​ká​já​val. Ie​sus él​ve​zet​tel gon​dolt bele, hogy mi ját​szód​ha​tott le a
csá​szár lel​ké​ben, ami​kor tu​da​to​sí​tot​ta, hogy ki is az új örö​kö​se.
– XIII. Ie​sus, a ha​mu​ban szü​le​tett – súg​ta maga elé, ahogy meg​állt egy újabb szár​nyas ajtó előtt, ami el​-
tor​la​szol​ta az út​ját. A hal​ha​tat​la​nok fegy​ve​re​i​nek kop​pa​ná​sa most is ott ci​ká​zott az osz​lo​pok kö​zött. –
Szép​sé​ge​sen hang​zik.
A hamu ural​ko​dó​ja a ba​szi​le​i​osz ro​maion ma​gán​lak​osz​tá​lya előtt állt, és szó nél​kül ki​vár​ta, amíg az őr
en​ge​délyt kér a be​bo​csá​tás​ra.
A hal​ha​tat​lan ugyan​azok​kal a gé​pi​es, már majd​hogy​nem szag​ga​tott​nak tet​sző lép​tek​kel tért vissza, ame​-
lyek​kel oda​hagy​ta az őr​he​lyét. Moz​gá​sát mind​össze mély​li​la tó​gá​já​nak hul​lám​zá​sa lát​tat​ta em​be​ri​nek.
Amíg vissza​tért, a her​ceg a bel​ső fal egyik arany​ke​re​tes kép​so​rát né​ze​get​te. A tá​gas ten​ge​ren egy hajó tá​-
vo​lo​dott, vi​tor​lá​ján a lo​bo​gó, két​fe​jű arany​sas​sal, az elő​tér​ben lévő hegy ma​ga​sá​ból pe​dig egy ide​a​li​zált
nő​alak ve​tet​te ma​gát a taj​ték​zó hul​lá​mok közé. Ie​sus na​gyon saj​nál​ta, hogy nem lát​hat​ja da​ra​bok​ra sza​kad​-
ni Didó ki​rály​nő tes​tét Kar​thá​gó part​ja​i​nak szik​lá​in. Köz​ben azt ta​pasz​tal​ta, hogy egy​re gyor​sul a szív​ve​-
ré​se. Akár​hogy is pró​bál​ta le​gyűr​ni, a ben​ső​je min​dig ezt a fur​csa szo​ron​gást pro​du​kál​ta, ahány​szor az ap​-
já​val való ta​lál​ko​zás​ra várt. Mint egy gye​rek, a fe​né​be is! Didó alig halt meg két​szer a szik​lá​kon, a hal​ha​-
tat​lan már vissza is tért, és ki​tár​ta a ha​tal​mas aj​tót. Amint ez​zel meg​volt, újra hoz​zá​vág​ta lán​dzsá​ját a már​-
vány​pad​ló​hoz, és üve​ges sze​mé​vel va​la​ho​va Ie​sus feje fölé me​redt. Ha ennyit csap​kod​tok, még szét​ve​ri​-
tek a pad​lót, gon​dol​ta a her​ceg, az​tán mély le​ve​gőt vett. meg​igaz​gat​ta a tó​gá​ját, ki​csit le​csil​la​pí​tot​ta az iz​-
gal​mát, és a tőle tel​he​tő leg​gyá​szo​sabb arc​cal lé​pett be a te​rem​be. Ami​óta az Arany​pa​lo​tá​ban volt, most
elő​ször fe​led​ke​zett meg a már​vány mé​lyén futó lila ere​zet​ről. És most nem is tán​colt.
Az ajtó mö​gött fel​tá​ru​ló he​lyi​ség fa​lai men​tén vé​gig köny​ves​pol​cok so​ra​koz​tak, s csak ott nem nyúl​tak a
mennye​zet ma​ga​sá​ig, ahol a har​ma​dik bi​ro​da​lom ural​ko​dó​i​nak olaj​jal fes​tett arc​ké​pei meg-meg​sza​kí​tot​ták
az egy​sé​gü​ket. Ahogy a tu​cat​nyi, szá​mo​zott Ie​sus és Mo​ha​med mind​egyi​ke szi​go​rú, gya​nak​vó te​kin​tet​tel
me​redt a he​lyi​ség​ben tar​tóz​ko​dók​ra, a lá​to​ga​tók még ak​kor is szo​ron​ga​ni kez​de​tek, ha egy pil​la​nat​tal ko​-
ráb​ban szö​gegye​nes tar​tás​sal és ha​tá​ro​zott gon​do​la​tok​kal lép​tek be a he​lyi​ség​be. A ta​lajt cso​dá​sán dí​szí​-
tett per​zsa​sző​nye​gek bo​rí​tot​ták, arany, lila, bí​bor és fe​ke​te szí​nű fo​na​lak​ból szőtt je​le​ne​te​ket és min​tá​kat
áb​rá​zol​va. Amennyi​re lát​ni le​he​tett, ha​son​lók kap​tak he​lyet a he​lyi​ség​ből nyí​ló má​sik két szo​bá​ban is. A
fal egy ki​ug​ró ré​szét al​ko​tó kan​dal​ló​ban imi​tált tűz lo​bo​gott, mely​nek láng​jai vissza-vissza​ve​rőd​tek a lak​-
ko​zott köny​ves​pol​cok​ról. Az egyik sa​rok​ban egy ha​tal​mas föld​gömb, raj​ta éles vo​nal​lal ki​je​löl​ve a bi​ro​-
da​lom ha​tá​rai; a vi​lág töb​bi ré​sze a köny​vek felé for​dul​va bújt meg, rejt​ve a szem​lé​lő​dök elől. Az aj​tó​val
szem​köz​ti, a szo​ba hát​só​nak szá​mí​tó fa​lát jó​részt üveg tet​te ki. amely pa​rancs​ra vál​toz​tat​ta a sö​tét​sé​gét.
Kö​zép​tá​jon ajtó nyí​lott az er​kély​re, amely bár zárt ál​la​po​tá​ban ész​re​vét​le​nül si​mult bele kö​ze​gé​be, még​is
könnyen rá le​he​tett jön​ni, hogy hol nyí​lik, hi​szen az üveg​fe​lü​let egy sza​ba​don ha​gyott ré​szé​től bal​ra és
jobb​ra újabb pol​cok fu​tot​tak a szo​ba sar​ka​i​ig. Eze​ken azon​ban nem köny​vek, de kü​lön​bö​ző nagy​sá​gú cse​-
re​pek kap​tak he​lyet. Ben​nük, ugyan​csak kü​lön​bö​ző mé​re​tek​ben egy​azon faj​ta nö​vé​nyek. A le​ve​lek cik​li​ku​-
san ren​de​ződ​tek, vi​szony​lag he​gye​sek és vas​ta​gok vol​tak, tele a nö​vény ned​vé​vel. A szí​nük zöl​des-szür​-
kés, s né​me​lyik vö​rö​ses ár​nya​la​tú​ra vál​tott a le​ve​lek he​gyé​nél. A csá​szár imá​dott vi​rá​ga volt, és nagy
meg​tisz​tel​te​tés​nek szá​mí​tott, ha a bi​ro​da​lom va​la​mely funk​ci​o​ná​ri​u​sá​nak egyet is adott aján​dé​kul be​lő​le.
A her​ceg el​fe​lej​tet​te, vagy ta​lán soha meg sem je​gyez​te a ne​vét, még ha az apja szám​ta​lan​szor be​szélt is
már róla. Pe​dig ná​lam is töb​bet em​le​get​te... és le​het, hogy még Mo​ha​med ne​vé​vel is fel​ve​het​te vol​na a
ver​senyt. Mind​össze annyi​ra em​lé​ke​zett, hogy a vi​rág​nak volt va​la​mi köze a né​hai Iup​pi​ter fő​is​ten​hez. A
szo​ba kö​ze​pén álló dol​go​zó​asz​tal​ba épít​ve ra​gyog​tak a ter​met fenn​tar​tó rend​szer ki​jel​zői, min​den más
funk​ci​ó​ja azon​ban szü​ne​tel​ni lát​szott. Az így si​má​nak tet​sző, ében​szín fe​lü​le​ten mind​össze né​hány pa​pír​-
ala​pú do​ku​men​tum he​vert, egy el​múlt kort idéz​ve, akár a szo​ba min​den egyes ré​szén el​szórt köny​vek gar​-
ma​dá​ja. Ie​sus csá​szár imá​dott, Ie​sus her​ceg pe​dig gyű​lölt ol​vas​ni.
Az ural​ko​dó a dol​go​zó​asz​tal​nak tá​masz​kod​va állt. Jobb ke​zé​nek nagy- és mu​ta​tó​uj​já​val köz​re​fog​ta orr​-
nyer​gét, ar​cá​nak igen nagy sze​le​tét ta​kar​va így el. Bal ke​zé​ben ott len​gett a szem​üve​ge, mely​től a csá​szár
se​ho​gyan sem akart meg​vál​ni. Ko​ráb​ban, az egyik to​la​ko​dó új​ság​író​nak tün​dök​lő mo​sollyal azt fe​lel​te,
hogy az oku​lár hoz​zá​nőtt a sze​mé​lyi​sé​gé​hez, és nem mer meg​vál​ni tőle, mert at​tól tart, hogy a po​pu​lus que
ro​ma​nus, a ró​mai nép ta​lán fel sem is​mer​né nél​kü​le. Ie​sus már az em​lék ha​tá​sá​ra is fél​re​húz​ta a szá​ját, hi​-
szen az ese​tet kö​ve​tő​en két hé​ten át a csá​szár köz​vet​len stí​lu​sá​nak ör​ven​dett az egész bi​ro​da​lom. Ha ró​-
zsa​szín csat​tal fog​ná össze a ha​ját, még azért is imád​nák... és azt is utá​noz​nák. A szem​üve​ges nyi​lat​ko​-
za​tot kö​ve​tő​en bi​ro​da​lom​szer​te meg​nőtt a szem​üveg​ke​res​let. Pon​to​sab​ban fo​gal​maz​va di​vat​ba jött a ke​re​-
tes-üveg.
Az a ko​rom​fe​ke​té​be öl​tö​zött fér​fi azon​ban, aki ott állt előt​te, már nem volt a régi. Szin​te ide​gen​nek tet​-
szett. Egy ár​nyék​nak. Ie​sus olyan​nak lát​ta, mint ami​lyen Ca​e​sar le​he​tett, ami​kor rá​ron​tot​tak a sze​ná​tus​ban,
s bár igaz, hogy ak​kor, ott, ab​ban a te​rem​ben csak ők ket​ten tar​tóz​kod​tak, az ural​ko​dó még​is nyu​god​tan
érez​het​te úgy, hogy min​de​nün​nen áru​ló gyil​ko​sok les​nek rá, akik mást sem akar​nak, csak szétzúz​ni az élet​-
mű​vét. De egy csep​pet se félj, atyám! A ha​mu​ból min​den új​já​éled majd. Ha sze​ret​néd, meg​ígé​rem ne​-
ked.
– Csá​szá​rom – szó​lalt meg az​tán, a több má​sod​perc​nyi néma csen​det kö​ve​tő​en a her​ceg.
A má​sik fér​fi jól lát​ha​tó​an be​le​re​me​gett, ahogy a hang vissza​rán​tot​ta öt a ré​vü​le​té​ből a va​ló​ság​ba,
ahon​nét ben​ső​je csen​des biz​ton​sá​gá​ba pró​bált el​vo​nul​ni.
Mi​után az apja el​tet​te a ke​zét az arca elől, Ie​sus meg​döb​bent. Ki ez az em​ber? Mint​ha évek tel​tek vol​na
el a leg​utób​bi ta​lál​ko​zá​suk óta, a csá​szár úgy meg​öre​ge​dett. A her​ceg har​minc​há​rom éve alatt most elő​-
ször lát​ta bo​ros​tá​san az ap​ját, s min​dig ma​ku​lát​la​nul tar​tott, vál​lig érő, őszen hul​lám​zó haja is igen csap​-
zott volt, Ta​lán még zsí​ros is, olyan tá​vol​ról nem tud​ta el​dön​te​ni. A ko​ráb​ban ten​ger​ké​ken ra​gyo​gó szem​-
pár pe​dig mint​ha el​szür​kült vol​na. A csá​szár fáj​dal​ma​san le​so​vá​nyo​dott, egye​ne​sen tö​ré​kennyé vált. Ko​-
ráb​bi, cson​tos, vé​kony arca most be​esett volt, jó​val több szar​ka​láb​tól és ránc​tól szab​dal​va. Olya​nok, mint
a lila erek a már​vány​ban, gon​dol​ta Ie​sus. A rán​cok vo​na​la​it csak a fe​hér​lő bo​ros​ta mos​ta el a fér​fi fakó-
kre​ol ar​cán.
– Ó, fiam! – só​haj​tot​ta a szo​ba kö​ze​pén álló öreg​em​ber, és ki​tár​ta kar​ját.
A her​ceg új​fent meg​il​le​tő​dött, s ez, leg​alább egy pil​la​nat​ra az ar​cán is biz​to​san lát​ha​tó volt. De ha​mar
vissza​nyer​te a ha​tal​mát a mi​mi​ká​ja fe​lett, s az ér​zel​me​it vissza​űz​te oda, aho​vá va​lók: a fe​ke​te vas​ko​por​-
só​ba a szí​ve mé​lyén, mint ahogy ezt az élet oly sok​szor meg​ta​ní​tot​ta már neki. És nem​csak az élet, de ez a
fér​fi is. Ez a ha​vas öreg, aki most a fi​á​nak ne​vez, és vár​ja, hogy jó té​koz​ló fi​ú​ként tér​jek vissza hoz​zá.
A keb​lé​re... s köz​ben el​fe​lej​ti, hogy szá​mom​ra so​ha​sem volt he​lye ott. A kö​szön​tés és a tó​nus, amellyel
el​hang​zott, azon​ban még így is tú​lon​túl vá​rat​lan volt. S még in​kább szo​kat​lan. Az ide​jét sem tud​ta már,
hogy mi​kor hall​ha​tott utol​já​ra ha​son​lót. És most még​is kö​ze​lebb lé​pek hoz​zád, ha azt kí​vá​nod, apám,
gon​dol​ta, s kö​ze​lebb lé​pett. És most át​ölel​lek, ha azt vá​rod tő​lem, apám, s meg​tet​te. És most el​játsszuk a
da​ra​bot, amit meg​ren​del​tél, uram, ural​ko​dóm, fen​sé​ges csá​szá​rom, s ját​szunk, amíg a zene szól, amíg
tart a szín​ház, és hűek le​szünk és iga​zak egy​más​hoz, amíg vé​get nem ér a já​ték, amíg raj​tunk a dí​szes
szí​né​szöl​tö​zék, amíg alá nem hull a füg​göny, épp. ahogy a vég​zet hull alá.
Két ölel​ke​ző fér​fi. Egy hol​ló​szín s egy ősz haj​ko​ro​ná​jú. Ket​tő azok kö​zül, aki​ket a ró​mai nép az ős​is​te​-
nek fi​a​i​ként tart szá​mon, s aki​ket az új leg​hí​vebb kö​ve​tő​i​ként tisz​tel. Az egyik sze​re​pet ját​szik, mert úgy
érzi, el​jött az idő. Vir​rad. A má​sik​nak a vál​la re​meg, a ter​he, a bá​na​ta sú​lya alatt. Ő azt érzi, al​ko​nyo​dik,
és könnye az ifjú ha​mu​is​ten le​om​ló tó​gá​já​nak hul​lá​ma​i​ra hull, es​dek​lőn. Az apa szo​rít​ja fiát. Mint az élet​-
be, úgy ka​pasz​ko​dik belé. Ám a fiú arca szenv​te​len. Fa​ra​gott, lila ere​zet​tel fut​ta​tott már​vány​szo​bo​ré. És a
le​ve​gő​ben ott érez​ni a jövő il​la​tát, s a jövő ala​kot ölt, csak azért, hogy ér​mét dob​has​son. A lát​ha​tat​lan
érme pe​dig pö​rög, az​tán a kan​dal​ló​ban lo​bo​gó va​lót​lan lán​gok el​nye​lik, a min​den​na​pok ala​kí​tá​sa pe​dig
azok​ra há​rul, akik a min​den​na​pok​ban él​nek.
Ta​lán egy perc​be is be​le​telt, mire a csá​szár két​ség​be​esett szo​rí​tá​sa en​ge​dett. Az idős fér​fi még fog​ta a
her​ceg jobb kar​ját, mi​köz​ben a má​sik ke​zé​vel már a ken​dő​je után ku​ta​tott, hogy be​le​tö​röl​je bá​na​tát. Az
anyag​da​rab üres volt, és fe​ke​te, akár a gyász. Hát ennyi ma​radt az én büsz​ke apám​ból? A Ró​mai Bi​ro​da​-
lom fel​ér​he​tet​len csá​szá​rá​ból?
Amíg az ősz fér​fi az ar​cát tö​röl​get​te, egy hí​vat​lan ven​dég is meg​ér​kez​ni lát​szott, A csend volt az, s
ahogy egy​re han​go​sab​ban lük​te​tett kö​zöt​tük, Ie​sus meg​ijedt. Nem, ne​ked nincs he​lyed itt, gon​dol​ta. Még
csak most kez​dő​dik a já​ték. És a ren​de​ző en​gem kért fel a szür​kü​let élet​ben​tar​tá​sá​ra.
– Rész​vé​tem – mond​ta a fő​sze​rep​lő, és szí​ven szúr​ta a csen​det.
– Rész​vé​tem, fiam – re​beg​te vá​la​szát a má​sik. – Te is fo​gadd rész​vé​te​met!
– Ha​tal​mas ke​se​rű​ség az, ami a... lel​ke​det nyom​hat​ja.
– Is​te​nem, ha csak az enyé​met, de az egész csa​lá​dét és a bi​ro​da​lo​mét. Mo​ha​med... sze​gény kis​fi​am.
Az idős fér​fi fel​vet​te szög​le​tes szem​üve​gét, és an​nak vé​del​me mö​gül te​kin​tett a fi​á​ra. Ie​sus áll​ta a pil​-
lan​tá​sát, de a sa​ját sze​mé​ből nem tu​dott könnye​ket ki​csi​kar​ni. To​vább kell lép​nem, jött rá ha​mar.
– Tu​dunk már va​la​mit? Meg​ta​lál​ták azt az átko... meg​ta​lál​ták a gyil​kost?
A csá​szár mé​lyet só​haj​tott. Ie​sus az ar​cán érez​te a le​he​le​tét.
– Sok min​den​ről kell el​be​szél​get​nünk, fiam. Mint apá​nak és gyer​mek​nek, mint a bi​ro​da​lom csá​szá​rá​nak
és trón​örö​kö​sé​nek.
– En​gem je​lölsz ki hát?
 A her​ceg egy pil​la​nat​ra at​tól tar​tott, hogy te​kin​te​té​nek gyász​fáty​lán át​tetsz​he​tett a vágy, amit a mon​dat
ki​ej​té​se​kor ér​zett.
– A te​me​té​sig és a gyász​év le​jár​tá​ig nem lesz trón​örö​kös, így is tisz​te​leg​ve Mo​ha​med em​lé​ke előtt – vá​-
la​szol​ta az ősz fér​fi, egy​re ke​mé​nye​dő hang​gal. – De mi​után ez az idő le​te​lik, mint má​sod​szü​lött​re, ter​mé​-
sze​te​sen rád száll majd az ezüst​ko​ro​na.
Má​sod​szü​lött. Ez a szó egész éle​te so​rán vé​gig csak ül​döz​te Ie​sust, de ak​kor, ott, ahogy az apja ki​mond​-
ta, olyan fel​eme​lő volt hal​la​ni. Hát még​is lé​tez​het is​ten? Vagy va​la​mi, akár​mi, ami hal​lot​ta a han​go​mat
a ke​se​rű​ség órá​i​ban? Va​la​ki, aki fe​lelt az át​ko​zott imák​ra? A kér​dé​sek ön​ma​gu​kat ge​ne​rál​ták az apja
sza​vai nyo​mán. Vagy en​nél sok​kal... egy​sze​rűbb a hely​zet? Ta​lán nem is kel​lett ide sem​mi​fé​le is​ten, sem
sá​tán... csak em​ber?
– Há​lás va​gyok a bi​zal​madért – mond​ta vé​gül, noha maga sem volt ben​ne biz​tos, hogy va​ló​já​ban ki​nek
is szán​ta a sza​va​it.
A csá​szár vá​lasz he​lyett las​sú lép​tek​kel az er​kély​re ve​ze​tő ajtó irá​nyá​ba in​dult. Kö​ze​led​té​re a sö​tét
üveg​lap hang​ta​la​nul fél​re​sik​lott az út​já​ból. Alig lát​ha​tó​an in​tett a fi​á​nak, hogy kö​ves​se.
Ahogy ki​lép​tek, a nap​ko​rong vö​rös-arany lük​te​té​se mint​ha élet​re kí​ván​ta vol​na kel​te​ni sö​tét alak​ju​kat. A
su​ga​rai ép​pen úgy tán​col​tak XII. Ie​sus ősz fürt​je​in és fi​á​nak ola​jo​zott, hol​ló​fe​ke​te ha​ján, mint az alat​tuk el​-
te​rü​lő ha​tal​mas, a ho​ri​zont messze​sé​gén is túl​nyú​ló ró​mai fő​vá​ros, Kons​tan​ti​ná​poly fel​hő​kar​co​ló​in.
Noha az Arany​pa​lo​ta a vá​ros eu​ró​pai ol​da​lán, a ten​ger​től nem messze, egy el​sze​pa​rált dom​bon épült, a
kö​zép​ko​ri ró​mai épí​té​szet meg​annyi jel​leg​ze​tes​sé​gét hor​doz​va ma​gán, két​ség​kí​vül el​tör​pült a kö​rü​löt​te
ma​gas​ló épü​le​tek gyű​rű​jé​ben.
A vá​ros​köz​pont tor​nyai vagy fel​hő​kar​co​lói kö​zül szá​mos​nak nem le​he​tett lát​ni a csú​csát; be​le​vesz​tek a
szmo​gos, szür​ke fel​hő​ta​ka​ró​ba. Ám eze​ken is jól fel​is​mer​he​tő​ek vol​tak a bi​ro​da​lom in​teg​ris​ta-szink​re​tis​ta
vi​lág​szem​lé​le​té​nek je​gyei, me​lyek nem​csak a kul​tú​ra és a tár​sa​dal​mi szer​ve​ző​dés, de az épí​té​szet te​rü​le​-
tén is mar​kán​san meg​mu​tat​koz​tak. Mind​an​nak el​le​né​re, hogy az egek​be ve​sző, ha​tal​mas épü​le​tek egy új
kor ered​mé​nyé​nek szá​mí​tot​tak, kül​ső fe​lü​le​tük bo​rí​tá​sa sok he​lyütt még​is mo​za​ik​koc​ká​kat idé​ző s azok​ból
össze​ál​ló min​tá​za​to​kat vo​nul​ta​tott tel. A leg​több per​sze tel​jes egé​szé​ben üveg​bo​rí​tá​sú volt, a be​lül​ről nem
is ér​zé​kel​he​tő üveg​szín​ár​nya​lat vál​ta​ko​zá​sá​val azon​ban ezek is el​ér​ték a mo​za​ik​jel​le​get. A na​gyobb fe​lü​-
le​tek te​kin​té​lyes ré​szét óri​á​si, moz​gó rek​lám​fil​mek fog​lal​ták el, de tá​vol​ról néz​ve ezek szí​ne​i​nek gyors
vál​ta​ko​zá​sa is egy​faj​ta, min​dig vál​to​zás​ban lévő mo​za​i​k​áb​rát idé​zett.
Az ala​cso​nyabb épü​le​tek ab​la​ka​i​nak szin​te mind​egyi​ke az ívelt, ke​le​ti for​mát idéz​te, s a dom​bo​ru​la​to​-
kat, ki​szö​gel​lé​se​ket, a fel​fe​lé szű​kü​lő szint​ki​ter​je​dést oly gyak​ran be​mu​ta​tó fel​hő​kar​co​ló​kon is, ahol csak
le​he​tett, al​ko​tó​ik ott​fe​lej​tet​ték a di​cső​sé​ges múlt je​gye​it, a je​len​ben s a jö​vő​ben is tisz​te​leg​ve őse​ik előtt.
Azok a to​rony​há​zak épí​tői, me​lyek meg​ha​tá​ro​zott szint​egy​sé​gek​ként szű​kül​tek, a fe​lü​let​csök​ke​nést elő​sze​-
re​tet​tel ol​dot​ták meg a ku​po​lák​ra em​lé​kez​te​tő, ívelt fém​le​me​zes for​mák​kal, s kö​zü​lük nem egy vég​ző​dött
hagy​ma​sze​rű csúcs​ban, an​nak he​gyén fel​vált​va vo​nul​tat​va fel a két​fe​jű, ki​tárt szár​nyú arany​sast, avagy az
egy​sé​ges, igaz hit jel​ké​pét, a fél​hold​ba zárt hár​mas bi​ro​dal​mi ke​resz​tet. Az ere​den​dő​en va​la​mely ne​mes​-
fém ár​nya​la​ta​it ma​guk​ra öltő ku​po​lák va​kí​tó​ak vol​tak az éb​re​dő nap ra​gyo​gá​sá​ban.
És per​sze ott vol​tak az in​dák. Az üveg​mo​za​ik mel​lett meg​je​le​nő fé​mes fe​lü​le​te​ken csak úgy bur​ján​zot​-
tak, s mint​ha a kon​tú​ro​kat is ezek ad​ták vol​na. A vi​lág szö​ve​dé​két. A csá​pok kö​zül meg​annyi túl​nyúlt az
épü​le​te​ken, és sí​nek​ké vált, a fel​hő​kar​co​lók közt kü​lön​bö​ző ma​gas​sá​gok​ban sik​ló, kí​gyó​sze​rű vo​na​tok szá​-
má​ra. Ezek​hez ha​son​ló, más-más szí​nek​ben fény​lő fé​min​dák je​löl​ték ki a gra​vi​mo​bi​lok for​gal​mi sáv​ja​it is,
s Kons​tan​ti​ná​poly la​ko​sai, mint meg​annyi vér​sejt a lük​te​tő erek​ben, úgy szá​gul​dot​tak, más-más köz​le​ke​dé​-
si esz​közt vá​laszt​va az in​dák há​ló​za​tá​ban. És a vá​ros vé​gét nem le​he​tett lát​ni, csak a fel​hő​kar​co​ló​kat, a
mo​za​ik​tor​nyo​kat, az át​la​gos épü​le​tek​nél is ra​gyo​góbb ku​po​lá​jú szen​té​lyek ren​de​zet​len fog​sor​ra em​lé​kez​te​-
tő mi​na​ret​je​it és a vá​ros​ne​gye​dek egy​más​ba for​du​ló, frak​tál​sze​rű, szí​nes min​tá​za​tát, vé​gig, amíg csak a
szem el​lá​tott. S mind​ez azt je​lez​te, hogy a csá​szár​ság​nak im​már meg nem ál​la​pít​ha​tó a kez​de​te, s ki nem
je​löl​he​tő a vége, mert min​de​nek​fe​lett ott őr​köd​nek a fél​hold​ba ül​te​tett hár​mas ke​resz​tek és a ki​tárt szár​nyú,
két​fe​jű arany​ma​da​rak.
– Kü​lö​nös egy öt​vö​zet ez, amit a mi bi​ro​dal​munk kép​vi​sel. Épp, mint ez a vá​ros: Eu​ró​pa és Ázsia
össze​kö​tő híd​ja. A hi​tünk: egy is​ten, két né​ven, két fi​ú​val vagy pró​fé​tá​val. Egy ural​ko​dó​ház: ere​den​dő​en
két csa​lád, ami​nek ősei egy​más vesz​té​nek szá​mí​tot​tak. És mind​ez össze​ol​vadt, s a leg​tisz​tább öt​vö​zet lett,
amit is​me​rek. Év​ez​re​dek​be telt, mire meg​ta​nul​tuk, hogy mi a meg​ol​dás, év​szá​za​dok​ba, amíg be​tel​je​sí​tet​tük
az ál​mot, de min​dent egy​be​vet​ve alig né​hány év​ti​zed​be, mire az ek​kor már szi​lárd ala​pok​ból ki​in​dul​va a
jo​ga​runk alá haj​tot​tuk a fél vi​lá​got. A Ró​mai Vi​lág​bi​ro​da​lom. Kö​zel há​rom​ezer éve már, és még min​dig itt
va​gyunk.
Ie​sus lát​ta, ahogy ap​já​nak te​kin​te​te jel​kép​ről szim​bó​lum​ra, fel​hő​kar​co​ló​ról to​rony​ház​ra sik​lott. El​kép​-
zel​te, hogy meg​pör​kö​lő​dik a szőr öreg ar​cán, fel​hó​lyag​zik a bőre, s ki​csor​dul a sze​me a göd​ré​ből. Az​tán ő
is a vá​ros​ra né​zett, át a lát​ha​tat​lan vé​dő​paj​zson, mely meg​óv​ta a pa​lo​tát a tün​dök​lő nap gyil​kos su​ga​ra​i​tól,
amely pár nap alatt épp azt mű​vel​te vol​na az ap​já​val, amit az imént el​kép​zelt. A csá​szár köz​ben to​vább
be​szélt.
– A vég​zet szám​ta​lan​szor vá​lasz​tot​ta ezt a he​lyet hé​ro​szok böl​cső​jé​vé. Ta​lán pont annyi​szor, ahány​szor
a min​den​ség sor​sá​nak ko​vá​csa​i​vá ava​tott ben​nün​ket. Egye​te​me​ken, ka​ted​rá​li​sok​ban, az imá​mok éne​ké​ben
mást sem hal​lasz, csak ezt: Róma, Róma, Róma. Mi, mi, mi. Csak​is és ki​zá​ró​lag, sem​mi és sen​ki más. mi,
a ki​vá​lasz​tot​tak. És a nagy​be​tűs sors. Min​den ok​kal tör​tént, mond​ják. Is​ten, Al​lah, Mo​ha​med, Jé​zus Krisz​-
tus. És igen, fiam, mind​ez épp ve​lünk esett meg, de hi​á​ba szaj​kóz​zák, hogy ez az egész sem​mi​képp sem le​-
het csu​pán a vé​let​len műve. Beh – le​gyin​tett le​súj​tó​an –, má​son sem mú​lott, csak a vé​let​le​nen. Egy-két
okos em​ber hir​te​len jött öt​le​tén, akik​nek job​ban járt az agyuk, és... és fur​fan​go​sab​bak vol​tak azok​nál, akik
szem​ben áll​tak ve​lük. Töb​bet mer​tek koc​káz​tat​ni, és...
– Győz​tek.
A csá​szár a fia felé for​dult.
– Igen, úgy van. Győz​tek. De csak mert épp úgy si​ke​rült. Ta​lán mert az a sze​szé​lyes erő, vagy in​kább
kép​let, ami sze​rint a vi​lá​gunk mű​kö​dik, né​hány év​szá​zad​dal ko​ráb​ban egy kö​vet gör​dí​tett va​la​ki út​já​ba.
Vagy egy na​ran​csot ej​tett va​la​ki más fe​jé​re. Vagy mert va​la​ki ugyan​en​nek a nap​nak a se​gít​sé​gé​vel, ami
most el​éget​né mind​annyi​un​kat, vi​tor​lá​kat gyúj​tott meg. Egy kó​sza gon​do​lat, egy se​hon​nan jött öt​let alap​ján.
Tük​rök​kel! Mert le​het, Ar​khi​mé​dész épp meg​bo​rot​vál​ko​zott az​nap reg​gel, és el​gon​dol​ko​dott, mire is jó
még egy tü​kör. Vé​let​len. Vé​let​len. Sem​mi más. Ha egy nap​pal ko​ráb​ban vagy ké​sőbb tör​tént vol​na min​den
ap​ró​ság, le​het, nem jön a gon​do​lat, és nem dől el az első do​mi​nó a sor​ban. Vál​toz​tass meg egyet​len ne​vet​-
sé​ges ap​ró​sá​got a múlt​ban, és át​írod a jö​vőt. Ennyi elég vol​na, és cson​tok vagy kol​du​sok len​nénk most,
nem pe​dig na​gyob​bak az is​te​nek​nél.
A ba​szi​le​i​osz​ból csak úgy öm​löt​tek a sza​vak, mint va​la​mi ve​he​mens átok té​te​lei. Hol van a mo​so​lya? A
vic​ce​lő​dő öreg. akit a vi​lág is​mer? A csá​szár a csil​lám​ló fő​vá​ros felé in​tett.
– Nézd, mi​lyen vég​te​len! Ha​tal​mas. Fen​sé​ges, ott, az or​ma​in. És most nézz le, lá​tod? Lá​tod a hal​mok​ba
hor​dott sze​me​tet az épü​le​tek ol​da​lá​nál? Ennyi a múl​tunk; né​hány fé​nyes​re csi​szolt drá​ga​kő, és kö​rü​löt​te az
év​szá​za​dos mo​csok hal​mai?! Mi​nek va​la​ki​nek egy mező, ha egy ker​tet sem ké​pes rend​ben tar​ta​ni és gon​-
doz​ni? – Köz​ben el​húz​ta a szá​ját. – És még hogy kert, ma​gam sem tu​dom, mit be​szé​lek már. Látsz egy árva
vi​rá​got is? Fát, fű​szá​lat, gazt a kö​ve​zet vá​ja​ta​i​ban? Sem​mit! Ez a ra​gyo​gó vá​ros egy élet​te​len épü​let​hal​-
maz a sze​mét​domb te​te​jén. És mondd csak, ki söp​ri majd össze? Ki fog​ja össze​sö​pör​ni a sze​me​tet, fiam?
Ie​sus fe​szen​gett. Mert tud​ta a vá​laszt. A sa​ját vá​la​szát. De azt nem mond​hat​ta ki. Rá kel​lett jön​nie, hogy
mit akar az apja, és to​vább ját​sza​nia a sze​re​pét. És majd ha el​jön az idő, én meg​tisz​tí​tom a vá​rost. Ahogy
kell, gyor​san és ha​tá​ro​zot​tan. Vas​aka​rat​tal. Tűz​zel, amit ha kell, tük​rök​kel lob​ban​tok láng​ra, hogy tisz​-
te​leg​jek a múlt​nak. A ha​mut pe​dig majd szét​hord​ja a szél... Ta​lán Néró is így gon​dol​ko​dott?
Az​tán a ba​szi​le​i​osz ro​maion hang​ja egy​szer​re lá​gyabb, ki​egyen​sú​lyo​zot​tabb lett.
– És még​is... in​kább az ut​cá​kon ros​ka​doz​zon a sze​mét, mint hogy hul​la​he​gyek nő​je​nek a ha​tár​nál. Las​san
ta​lán to​vább ta​nu​lunk. Ré​gen azt mond​ták, min​den út Ró​má​ba ve​zet. És ma is így van, az új vá​ros pe​dig
egy a ré​gi​vel. Bá​mu​la​tos dol​go​kat te​rem​tet​tünk. De le​het, má​sok még ra​gyo​gób​ba​kat. Ta​nul​nunk kell, s az
ered​mény még ki​elé​gí​tőbb, tisz​tább le​het, mint​ha fegy​ver​rel ven​nénk el azt, amit aka​runk. A sasunk ha​tal​-
mas, de oly​kor azt ér​zem, hogy nem tud re​pül​ni, csak csap​kod a szár​nyá​val, mint​ha tö​rött len​ne. Én még​is
azt sze​ret​ném, ha re​pül​ne. Te mit sze​ret​nél, Ie​sus?
– Ugyan​ezt, apám – vá​la​szol​ta. Ta​lán tú​lon​túl gyors vol​tam.
– Hmm, igen... jó. Nem sza​bad fél​ni a vál​to​zás​tól. Az új dol​gok​tól. Ami​kor Theo​do​si​us fel​osz​tot​ta a bi​-
ro​dal​mát, sen​ki nem gon​dol​ta vol​na, hogy az ak​ko​ri Ke​let-Róma csak a jog​rend​sze​rét te​kint​ve ma​rad majd
meg ró​ma​i​nak. Nem hit​ték vol​na, hogy pár száz esz​ten​dő el​tel​té​vel a kul​tú​rá​ja vissza​gö​rö​gö​sö​dik, és azt
sem, hogy a tár​sa​da​lom szer​ve​ző​dé​sé​ről a ke​le​ti des​po​ták​tól me​gyünk majd ta​nul​ni. – Amíg be​szélt, az er​-
kély kő​pár​ká​nyán zon​go​rá​zott az uj​ja​i​val. – Ke​ve​rék va​gyunk, Ie​sus, de ez nem je​len​ti azt, hogy korcs len​-
nénk. Ha az egész vé​let​len volt is, se​baj, vi​szont va​la​mit te​gyünk érte, hogy ne csak azért ül​hes​sünk ezen a
tró​non, mert a vi​lág sze​szé​lye épp a mi ke​zünk​re ját​szot​ta. A tel​jes​ség​re vá​gyom, fiam, s nem ér​de​kel, mit
kell fel​ál​doz​nom érte. Ha más​ra nem is jó a múl​tunk, ah​hoz biz​to​san elég, hogy je​lez​ze, igen​is lé​te​zik egy
olyan ös​vény, ame​lyen egye​sül​het​nek az egy​más​tól tá​vo​li​nak tűnő gon​dol​ko​dás​mó​dok is.
És most nézzük egy ki​csit más​hon​nét!
– Néha azon​ban az is meg​esik, hogy nem egyez​tet​he​tő​ek az utak. Hogy nincs több he​lyes ös​vény, csak
egy.
A csá​szár meg​il​le​tő​döt​ten for​dult a her​ceg felé. Hüm​mög​ve gon​dol​ko​dott el.
Ie​sus szám​ta​lan​szor ta​pasz​tal​ta már a sze​ná​tus​ban, hogy az apja mi​lyen ne​he​zen tűri, ha fél​be​sza​kít​ják.
Nincs hoz​zá​szok​va. Ő a csá​szár, mi​ért is len​ne? Azt azon​ban nem hit​te, hogy a hosszú évek alatt, a
hosszú be​szél​ge​té​sek so​rán a báty​ja, Mo​ha​med csak né​ma​ság​ba süllyed​ve hall​gat​ta vol​na ap​juk ba​rok​kos,
vi​lág​meg​vál​tó kör​mon​da​ta​it, ő is is​mer​te a tör​té​nel​met és a ta​nul​sá​ga​it. Annyi​ra min​den​képp, amennyi​re
szük​sé​ge volt rá​juk. És most nem tör​té​ne​lem​órá​ra jött, s a ki​ok​ta​tás​ra sem szo​rult rá. Sze​rin​tem bi​zony
tud az a sas re​pül​ni. Még ha rá is szo​rul egy kis ösz​tö​ké​lés​re.
– Szó​val azt mon​dod, há​bo​rút kel​le​ne in​dí​ta​nom?
Na vég​re, apám, in me​di​as res.
– Azt mon​dom, ma​gunk​hoz mél​tón kell fel​lép​nünk.
– Ma​gunk​hoz mél​tón? – von​ta fel a szem​öl​dö​két az ural​ko​dó. – Kér​lek, fiam, fejtsd ki ezt! Min​dig is
úgy tar​tot​tam, hogy a fi​a​ta​lok dol​ga le​pók​há​lóz​ni az öre​gek gon​do​la​ta​it.
A hamu her​ce​ge bár ki​érez​te apja sza​va​i​nak ket​tős élét, el​ural​ko​dott raj​ta a vágy és az in​dít​ta​tás. Be​-
szél​ni akart. Ha​tá​ro​zot​tan, ke​mé​nyen... mint ahogy egy trón​örö​kös​höz il​lik. Mo​ha​med is ezt ten​né, bár​hol
is rot​had​jon most.
– Se​bes​nek mon​dod a sas szár​nyát. De mi van a cső​ré​vel?
– Foly​tasd! – mond​ta az öreg va​ló​di vá​lasz he​lyett, Ie​sus azon​ban nem esett ki a sze​re​pé​ből. Nem fel​-
tét​le​nül baj, ha a szí​nész néha a va​lós jel​le​mé​ből is me​rít.
– Ha van egy sas, amely ha​tal​ma​sabb, mint a Föld összes töb​bi ra​ga​do​zó​ja együtt​vé​ve, el​tűr​het ek​ko​-
ra... csor​bát? El​tűr​he​tünk egy gyil​kos​sá​got? Az egyik fej el​tűr​he​ti, hogy le​nye​sik a má​si​kat? Ha van va​la​ki
olyan ezen a vi​lá​gon, aki a Pa​la​io​lo​gosz-Osz​mán di​nasz​tia má​so​dik leg​je​len​tő​sebb tag​ját, a bi​ro​da​lom
trón​örö​kö​sét meg me​ré​sze​li gyil​kol​ni – Ie​sus nyo​ma​té​ket adott a szó​nak, s elé​ge​det​ten nyug​táz​ta, hogy az
apja mell​ka​sa im​már sza​po​ráb​ban emel​ke​dett és süp​pedt a fe​ke​te tóga hul​lá​mai alatt –, meg me​ré​sze​li
ölni, még​hoz​zá az ál​lam ha​tá​ra​in be​lül, hát mondd meg ne​kem, apám, me​lyi​künk van biz​ton​ság​ban? Ho​-
gyan aka​rod ezt a hely​ze​tet... hig​gad​tan or​vo​sol​ni?
– Mi​ért, bölcs fiam, mit kéne ten​nem? – von​ta össze a sze​mét a ba​szi​le​i​osz. Ie​sus lát​ta, hogy holt​sá​padt
ar​cá​ba vö​rö​ses szín szö​kik, – Ki el​len kéne rög​tön há​bo​rút in​dí​ta​nom?
– Hát... – Ie​sus lük​tet​ni lát​ta maga előtt észak ál​la​ma​it – hát az el​len​sé​ge​ink el​len!
– Ó, és kik azok? Mondd el ne​kem! Tud​tom​mal sen​ki​vel sem ál​lok há​bo​rú​ban. Én! Ma​gam sem is​me​rem
annyi​ra a tör​té​nel​met, hogy fel​mér​jem, ki volt az utol​só elő​döm, aki el​mond​ha​tott ilyet ma​gá​ról. Kik hát az
el​len​sé​ge​im?
– Az Unió, az Együtt​élés... ta​lán a Pápa szer​vez​ke​dik...
– Ah, egy​szó​val min​den​ki, aki nem ró​mai? Lá​tom, ne​ked is nagy a tel​jes​ség​igényed!
Ie​sus érez​te, ahogy vér to​lult az ar​cá​ba.
– Nem. Ott van a Fran​cia Csá​szár​ság, Spa​nyol​or​szág, Por​tu​gá​lia. Ők nem..
– Igen, most fel​so​rolsz né​há​nyat a báb​ál​la​ma​ink kö​zül? Olyan or​szá​go​kat, me​lyek par​la​ment​jé​nek, ha
azt mon​dom, vált​sa le az épp reg​ná​ló ki​rályt vagy csá​szárt, vagy ne​vezd bár​mi​nek azo​kat a fon​tos​ko​dó,
arany​ko​ro​nás ön​ámí​tó​kat, men​ten meg​te​szi?
– Mi​ért baj az, ha el​fo​gad​ják a na​gyobb be​fo​lyá​sát?
– De ők nem a be​fo​lyást fo​gad​ják el.
– Hát ak​kor mit?
– Az is​te​nért, fiam, ne légy már ennyi​re naiv!
Ie​sus ere​i​ben forrt a vér. Alig bír​ta tür​tőz​tet​ni az in​du​la​ta​it. Se​hol má​sutt nem lett vol​na ké​pes erre. Ne
játssz ve​lem, öreg!
– Azok az or​szá​gok fé​lel​mük​ben össze​csi​nál​ják ma​gu​kat, ha va​la​ki ki​ej​ti a szá​ján azt a ne​vet, hogy
Róma. Ők csak azért füg​get​le​nek, mert én azt aka​rom, hogy azok le​gye​nek!
– És mi​ért aka​rod? Mi​ért ha​gyod, mondd? Mi​ért hagysz lé​tez​ni olyan söp​re​dé​ket, mint ami​lyen pél​dá​ul
az Együtt​élés? – Noha a csá​szár szól​ni akart, a her​ceg fé​ke​vesz​tet​ten elő​tö​rő mon​da​tai el​hall​gat​tat​ták. –
Az apád nem hagy​ta vol​na! Ő le​ta​szí​tot​ta vol​na őket a tör​té​ne​lem szín​pa​dá​ról, mint ahogy a le​fe​je​zett test​-
tel te​szi ezt a hó​hér.
Mind​két fér​fi te​kin​te​te vil​lá​mo​kat szórt, ahogy az in​du​la​ta​ik egy​más​nak üt​köz​tek. De a csá​szár hal​kabb,
ám an​nál met​szőbb hang​ja hi​deg volt, míg a her​ce​gé lán​golt, mint a ke​ru​bok pal​lo​sa, s az ifjú úgy fúj​ta​tott,
akár egy tál​tos a hosszú vág​ta után. Rö​vid, szót​lan szü​net kú​szott kö​zé​jük a lak​osz​tály ma​ga​sá​ból. A csend
újra elő​tört, most azon​ban már nem volt üres.
– Tá​vozz, kér​lek! – le​hel​te az​tán a meg​tör​tebb, a ha​tal​ma​sabb.
Ahogy a mon​dat el​hang​zott, Ie​sus rög​tön tud​ta, hogy ir​tó​za​tos hi​bát kö​ve​tett el. Pe​dig csak most az egy​-
szer kel​lett vol​na ural​kod​nom ma​ga​mon. Csak most az egy​szer, és csak itt. Hi​szen már a cél​egye​nest is
maga mö​gött tud​hat​ta. Má​so​dik​ként első lett. Az ezüst​ko​ro​na szi​lu​ett​je ott de​ren​gett a feje fö​lött, ő még​sem
volt ké​pes pa​ran​csol​ni a vé​ré​nek.
– Apám, én...
– Kér​lek...
– Saj​ná​lom!
XII. Ie​sus, a ró​ma​i​ak csá​szá​ra ke​se​rű​en fel​ne​ve​tett.
– Saj​ná​lod? És mit? Mondd, mi az, amit saj​nálsz... örö​kö​söm?
A ha​mu​her​ceg na​gyot nyelt, és meg​pró​bál​ta ren​dez​ni fel​dúlt, tö​re​de​zett gon​do​la​ta​it. Már azt a szót ne​-
héz volt ki​mon​da​nom. Most pe​dig még in​do​kot is ke​res​sek, ha​zud​jak, hogy mi​ért tet​tem? A nap tüze
éget​te az ar​cát, és bán​tot​ta a sze​mét. A lá​tá​sa is el​ho​má​lyo​sult tőle.
– Hi​báz​tam. Nem volt he​lyes ez a tó​nus. Én... tu​dod, hogy nem áll​tunk túl kö​zel egy​más​hoz Mo​ha​med​-
del, de a bá​tyám volt... és ezek, ezek az élős​kö​dők kö​rü​löt​ted a sza​va​i​dat isszák, a ke​gye​i​det ke​re​sik, a há​-
tad mö​gött még​is a ké​se​i​ket fe​nik rád. Min​den​ki, aki hát​rébb van a sor​ban, elő​rébb akar​ja küz​de​ni ma​gát.
És még ha az em​be​ri ter​mé​szet alap​jai nem is vál​toz​tat​ha​tó​ak meg, el​néz​ni ak​kor sem sza​bad min​dent. A
béke sem ér meg ennyit, nem, a csa​lád​nál nem ér töb​bet a béke.
– Té​vedsz, Ie​sus, ha azt hi​szed, tét​len aka​rom vé​gig​néz​ni, ahogy le​ölik a vé​re​met. De egy do​log​ban iga​-
zad van: én nem va​gyok az apám. Én még ak​kor sem ölök meg ár​tat​la​no​kat bi​zo​nyí​ték nél​kül, ha a szí​vem
sza​kad is bele a fáj​da​lom​ba. At​tól nem tá​mad fel a fiam, ha le​mé​szá​ro​lok né​hány száz, ezer, tíz​ezer vagy
száz​tíz​ezer sze​ren​csét​lent. Sem​mi​től sem tá​mad fel!
– Tu​dom, és – mély​ről jövő só​haj, bűn​bá​nó arc – bo​csáss meg! S azért is, hogy szó​ba hoz​tam az örega​-
pá​mat.
– Nem kell sza​bad​koz​nod – szív​ta tele a tü​de​jét a ba​szi​le​o​isz a for​ró le​ve​gő​vel. Iz​zad​ság​csep​pek gyön​-
gyöz​tek a hom​lo​kán. – Ő per​sze büsz​ke lett vol​na rád az imént. Sőt, azt me​rem mon​da​ni, hogy ép​pen így
re​a​gált vol​na.
Igen, tu​dom. XI. (Hó​dí​tó) Mo​ha​med bun​dá​ja na​gyon ha​son​ló volt az enyém​hez, Ie​sus azon​ban se​hogy
sem fe​jez​te ki elé​ge​dett​sé​gét. Hal​lott róla, hogy az apja és a nagy​ap​ja vi​szo​nya ko​ránt​sem volt fé​nyes, s
érez​te, hogy a köz​tük fenn​ál​ló ha​son​ló​ság a csá​szár szá​má​ra sok​kal​ta ke​se​rűbb, mint az ő szá​má​ra.
– El​me​sé​lek ne​ked egy tör​té​ne​tet, Ie​sus – foly​tat​ta az​tán a fe​ke​te tó​gás fér​fi –, még ha tu​dom is, hogy
nem ked​ve​led túl​sá​go​san a me​ren​gé​se​i​met. Az apám, aki​hez te nem tar​tasz mél​tó​nak en​gem...
– Kér​lek...
– Most én be​szé​lek! – csat​tant fel hir​te​len a csá​szár, de ahogy Ie​sus hát​ra​hő​költ, men​ten vissza​vál​tott ki​-
egyen​sú​lyo​zott, óva​tos be​széd​stí​lu​sá​ra. – Szó​val... az apám egyet​ér​te​ne ve​led. Eb​ben is. Ő nem akar​ta,
hogy én kö​ves​sem a tró​non. Félt tőle, egye​ne​sen ret​te​gett, hogy én fo​gom kö​vet​ni. At​tól tar​tott, a nagy mű –
min​dig így em​le​get​te a hó​dí​tá​sa​it –, hogy a nagy mű az én ke​ze​im közt meg​vo​nag​lik, össze​rogy, da​rab​ja​i​ra
hull majd. Azt gon​dol​ta, szét​ve​rem a bi​ro​dal​mát, mert én nem kül​de​nék men​ten tan​ko​kat azok el​len, akik
nem ug​ra​nak rög​vest a sza​va​im sze​rint. Úgy hit​te, nem​hogy a bi​ro​dal​mat, de még csak a vá​rost sem fo​gom
tud​ni meg​tar​ta​ni, mert gyű​lö​löm a vért. „A tör​té​ne​lem meg​is​mét​li majd ön​ma​gát, és egyet​len po​lisz ma​ra​-
dunk... I. Ie​sus is​te​ne​ket csi​nált be​lő​lünk, de te, te ha​lot​tak​ká te​szel mind​annyi​un​kat. A di​nasz​ti​án​kat. És a
bi​ro​dal​mat is.” Eze​ket ő mond​ta ne​kem.
A csá​szár elő​re​lé​pett, és erő​sen meg​mar​kol​ta a kor​lá​tot. Az ara​nyo​zás már ak​kor for​ró volt a nap me​le​-
gé​től.
– Ami​kor rád né​zek, az öcsé​met lá​tom. A fér​fit, akit atyám a leg​job​ban sze​re​tett. Akit az örö​kö​sé​nek
akart.
– A bá​csi​ká​mat?
– Igen. Ő olyan volt, mint az apám maga. Mint ahogy az én el​ső​szü​lött fiam is szin​te azo​nos volt ve​lem.
Ta​lán a sors, az élet ke​ser​édes já​té​ka ez. Tu​dod-e, mi​ért nem az öcsém örö​köl​te a trónt? – for​dult az apa
össze​vont szem​öl​dök​kel a her​ceg​hez.
Itt nem elég ok a nyil​ván​va​ló szü​le​té​si sor​rend, gon​dol​ta Ie​sus. In​kább...
– Mert meg​halt?
– Nem egé​szen, édes fiam. Azért, mert meg​öl​ték.
– Meg​öl​ték? Er​ről én mi​ért nem tu​dok?
– Mert a nagy hó​dí​tó, XI, Mo​ha​med azt akar​ta, soha, sen​ki ne tud​ja meg, hogy a fiát, a min​de​nét a sa​ját
alatt​va​lói öl​ték meg. Sze​ná​to​rok, akár​csak Ca​e​sart.
A her​ceg hi​tet​le​nül csó​vál​ta a fe​jét.
– Mi​ért? Mi​ért tet​ték ezt?
– Mert már ele​gük volt... a vér​on​tás​ból – tár​ta szét a kar​ját az öreg. – Még min​dig a sze​mem előtt lá​tom
a tes​tét, ahogy ott fet​reng a sze​ná​tus kő​pad-ló​ján. Lá​tom ma​ga​mat, ahogy oda aka​rok fut​ni hoz​zá, és lá​tom
vén​sé​ges apá​mat is, ahogy a szí​vét mar​ko​lássza hal​dok​ló fia lát​tán, s köz​ben azt üvöl​ti: „Gyil​ko​sok! Át​ko​-
zot​tak! Át​ko​zott gyil​ko​sok!”
– Hol volt az őr​ség? Hol vol​tak a hal​ha​tat​la​nok?
– Ugyan​ott, ahol min​dig is. Az épü​let​ben, a fo​lyo​só​kon, a sze​ná​tus​ban, és olyan rez​ze​nés​te​len arc​cal
áll​tak, mint Phei​dia​sz szob​rai. A te​rem​ben nem volt más. csak a ha​lott öcsém, az őr​jön​gő apám, a gyil​ko​-
sok, az össze​es​kü​vők és a bűn​tár​sa​ik. Na meg én, ful​do​kol​va a könnye​im​től. Min​dig is fél​té​keny vol​tam az
öcsém​re, hogy apánk job​ban sze​ret​te őt, de soha, soha nem kí​ván​tam a ha​lá​lát. Én egy​sze​rű​en csak kö​vet​-
tem a so​ro​som, és igye​kez​tem azt ten​ni, amit jó​nak lát​tam... és amit a nép kí​vánt. Azt akar​tam, hogy a csa​-
lá​dok​nak ne kell​jen at​tól tar​ta​ni​uk, hogy a gye​re​ke​ik ha​lál​hí​ré​vel bár​me​lyik pil​la​nat​ban ott ko​pog​tat​hat az
aj​ta​ju​kon egy gár​dis​ta vagy a ha​lál. Igye​kez​tem meg​hoz​ni ne​kik a bé​két.
Ez csak mese... mu​tasd ma​gad! Ki vagy va​ló​já​ban?
– Tud​tál róla?
– Nem – só​haj​tot​ta az idős fér​fi. – Mint ahogy ar​ról sem, hogy az apám azt akar​ta, en​gem öl​je​nek meg.
Ie​sus meg​in​gott. A rö​vid​ke csend nem volt elég, hogy el​ren​dez​ze ma​gá​ban a hal​lot​ta​kat.
– Én vol​tam az, aki​nek meg kel​lett vol​na hal​nia a sze​ná​tus​ban – mond​ta to​vább a ba​szi​le​i​osz, mint​ha
csak a vi​lág leg​hét​köz​na​pibb tör​té​ne​tét me​sél​né. – De nem így lett. És a te​rem​ben tar​tóz​ko​dók kö​zül sem
ítél​tek el sen​kit, hisz ha el​já​rá​sok in​dul​tak vol​na, az egész sze​ná​tus a vesz​tő​he​lyen vég​zi. Az apám még
ak​kor is te​he​tet​le​nül vo​nag​lott, ami​kor né​hány hal​ha​tat​lan ki​von​szol​ta az öcsém tes​tét, hosszú vér​csí​kot
húz​va ma​guk után. Kész​akar​va tet​ték. Azt akar​ták, hogy a csá​szár és a kö​vet​ke​ző csá​szár soha ne fe​lejt​se
el azt a je​le​ne​tet. Azt akar​ták, hogy lás​suk, még a mi des​po​ti​kus bi​ro​dal​munk​ban sem egyet​len fér​fi ural​-
ko​dik csu​pán... És ez így volt rend​jén.
– Hogy mond​tad? – re​beg​te el​hűl​ten Ie​sus.
Az ural​ko​dó azon​ban nem zök​kent ki.
– Az apám nem volt haj​lan​dó rám néz​ni, én hi​á​ba for​dul​tam mind​vé​gig felé. Hi​á​ba öm​löt​tek a könnye​-
im, úgy hit​te, csak meg​ját​szom ma​gam. A kö​rü​löt​tem álló fér​fi​ak mind szo​ro​san áll​tak mel​let​tem. Még az
elő​ször zi​há​ló, majd az ese​mé​nyek elő​re​ha​lad​tá​val meg​nyug​vó lé​leg​ze​tük is azt su​gall​ta, hogy mel​let​tem
áll​nak, és amel​lett, amit én kép​vi​se​lek. Még ak​kor meg​fo​gad​tat​ták a csá​szár​ral, hogy több mes​ter​ke​dés​re,
csa​lárd​ság​ra nem ke​rül​het sor, s ahogy kell, a ha​lá​lát kö​ve​tő​en en​gem ko​ro​náz​nak majd meg, és ve​lem a
bé​két. Apám alig élt az​tán már egy hé​tig. Nem is lát​tam töb​bet, csak a te​me​té​sén.
„Ennyi a múl​tunk: né​hány fé​nyes​re csi​szolt drá​ga​kő, és kö​rü​löt​te az év​szá​za​dos mo​csok hal​mai?!”, rém​-
let​tek tél Ie​sus​ban az apja ko​ráb​bi sza​vai. Hát te sem vagy olyan fe​hér!, tet​te fel ma​gá​ban a kér​dést, az
éj​szín tó​gás csá​szárt mé​re​get​ve.
– Mi​után meg​ko​ro​náz​tak, a sze​ná​tus​sal és az are​i​osz​pa​gosszal együtt​mű​köd​ve el​kezd​tünk fel​épí​te​ni egy
új Ró​mát. Azt, amit most is lát​hatsz, ha ki​né​zel az er​ké​lyen, vagy ha el​in​dulsz a négy ég​táj felé. És vele
együtt épí​tet​tük ezt a tö​ré​keny va​la​mit is, a bé​két, ami még​is cso​dá​la​to​sabb, mint bár​mi, amit a ko​ráb​bi öt​-
száz​öt​ven év​ben lát​hat​tunk. Én... én úgy hit​tem... biz​tos vol​tam ben​ne, hogy az itt-ott fel​tö​rő gaz el​le​né​re
tö​ké​le​tes ös​vé​nyen já​runk, amíg... amíg meg nem halt az én kis​fi​am.
A her​ceg ta​nács​ta​la​nul to​por​gott. Mi ez az ér​zés? Olyan is​me​ret​len... Én... saj​ná​lom őt?
– Nem tu​dom, mit mond​hat​nék.
– Hát – kezd​te az​tán a csá​szár, és Ie​sus is​mét csil​log​ni lát​ta a sze​mét a bá​tyád tud​ta vol​na.
És ak​kor el​sö​té​tült a nap. A fé​nye el​halt, a me​le​ge ki​hűlt. A su​ga​rai tű​he​gyes jég​csa​pok​ká vál​tak, és
mind át akar​ták döf​ni a her​ceg szí​vét. Ie​sus sze​me meg​telt könnyel. Az eszét sem tud​ta, hogy mi​kor tör​tént
ilyen utol​já​ra. Hogy mit... mit mond​tál? Mit mond​tál ne​kem... apám?
– Én... én nem va​gyok a bá​tyám – sza​kadt ki be​lő​le re​me​gő han​gon.
– Nem, Ie​sus, va​ló​ban nem vagy az. Mint ahogy én sem vol​tam az öcsém.
 – Min​dig azt akar​tam, hogy elé​ge​dett légy ve​lem...
– Ugyan már, fiam, ki​nek ha​zudsz? Az irigy​sé​gen kí​vül nem lát​tunk mást a sze​med​ben.
– Igen! Mert soha nem kap​tam mást azon​kí​vül, mint hogy én csak a má​so​dik va​gyok, vol​tam s le​szek.
Min​dig! Én nem akar​tam meg​öl​ni a bá​tyá​mat, mint ahogy té​ged akart meg​öl​ni az öcséd! Csak annyit akar​-
tam, hogy tudd. raj​ta kí​vül más fiad is lé​te​zik!
És ez​zel újra csend lett. A pa​lo​ta tor​nya​in és er​ké​lye​in szök​de​lő bá​gyadt, be​teg ga​lam​bok is hang​ta​la​nul
fi​gyel​tek. Ie​sus ész​re sem vet​te őket ko​ráb​ban. A csá​szár csak me​redt rá, de mon​da​ni egy jó ide​ig sem​mit
nem mon​dott. In​kább csak be​huny​ta a sze​mét.
– Mo​ha​me​det... saj​nos már sen​ki nem hoz​hat​ja vissza. Még an​nak a té​bo​lyult Ma​ri​en​burg​nak az esz​te​len
be​szé​de sem Most már te vagy az örö​kös, Ie​sus.
A her​ceg ki​várt. Nincs mit mon​da​nom... ennyi​ért jöt​tem, s ha nincs szá​mom​ra sem​mi más, ennyi​vel
me​gyek el in​nét.
– A gyil​kost el​fog​ták – te​rel​te az​tán más felé a szót az ural​ko​dó.
Ie​sus nem bírt sem​mi​fé​le ér​zel​met eről​tet​ni a hang​já​ba. Már nem is akart.
– Ki volt az? Az Unió em​be​re?
– Ta​lán. Nem tud​ni. Le​het, a mi​énk. Le​het, nem is em​ber.
– A mi​énk?! Nem em​ber?! Mit akarsz ezek​kel?
– Nem volt raj​ta fen​ség​jel, fiam, és nem is ült le vele bar​koch​báz​ni sen​ki, aki ki​ta​lál​hat​ta vol​na, hogy
hon​nét sza​laj​tot​ták.
Úgy tűnt, a csá​szár ön​ural​ma is vesz​tés​re áll. Ret​ten olya​nok vol​tak, mint az utol​só em​ber​pár, akik kény​-
te​le​nek el​fo​gad​ni egy​mást, ha még akar​nak va​la​mi​fé​le jö​vőt.
– Va​la​mi fur​csa, gén​ke​zelt te​remt​mény volt. Húsz hal​ha​tat​lan​nal vég​zett, mire el​fog​ták. Pon​to​sab​ban...
mire szi​tá​vá lőt​ték.
– Mit tud​ni róla?
– Hogy még ma Kons​tan​ti​ná​poly​ban lesz. Majd itt meg​tud​juk, amit meg le​het. A tu​dó​sok már ké​szü​lőd​-
nek. A ké​pek alap​ján vi​szont ők is bő​ven ta​nács​ta​la​nok. Sen​ki nem ta​lál​ko​zott még ha​son​ló​val sem.
– Lát​hat​nám?
– Igen. Ha meg​ér​ke​zik, én is ott le​szek a bon​co​lás​nál. Csat​la​kozz, ha akarsz!
– Úgy lesz.
– Tu​dod, Ie​sus... – Az öreg so​kat íz​lel​get​te a sza​va​kat, mi​előtt ki​mond​ta vol​na őket. – Ne​héz ép​eszű​nek
ma​rad​ni ezek​ben a per​cek​ben.
– Ha van né​hány kö​te​les​ség, amit in​kább át​ru​ház​nál va​la​ki​re, szá​mol​hatsz ve​lem – vá​la​szol​ta a her​ceg
gé​pi​e​sen.
A csá​szár bó​lin​tott.
– A te​me​té​sig min​den​képp nyi​lat​koz​nom kell a nagy nyil​vá​nos​ság előtt. Van azon​ban még két be​szé​dem
ezen kí​vül, szű​kebb vo​na​lon és ko​ráb​ban. Meg​tart​hat​nád őket.
– Meg​tar​tom.
– De kéz​hez ka​pod a szö​ve​get. Nem aka​rom, hogy még for​rób​bá vagy hul​la​sza​gúb​bá tedd a ta​lajt, mint
ami​lyen most.
Mi​cso​da meg​tisz​tel​te​tés, gon​dol​ta a her​ceg, de nem le​pő​dött meg. Ezek hát a nyílt la​pok. Rend​ben,
játsszunk így!
Köz​ben be​men​tek az er​kély​ről, a be​szi​le​i​osz ro​maion pe​dig ki​ve​tí​tet​te a vi​lág​tér​kép ho​log​ram​ját, és rá​-
na​gyí​tott Kra​kó​wopo​lisz tér​sé​gé​re. Mind​ket​ten né​mán né​ze​get​ték az ut​cá​kat. A fő​te​ret ke​res​ni​ük se kel​lett,
azt akar​va-aka​rat​la​nul a sze​mük​be éget​te egy he​ve​sen lük​te​tő, fe​ke​te, fél​hold​ba zárt hár​mas​ke​reszt. Amíg
a her​ce​get meg​ba​bo​náz​ta, a csá​szár sze​me el​ke​rül​te a jel​ké​pet. Nem akar​ta tud​ni, hogy ott van. Nem akar​ta
tud​ni, hogy mi tör​tént azon a he​lyen. Ter​mé​sze​tes vé​del​mi re​ak​ció volt.
– És most mi lesz? – kér​dez​te vé​gül a ha​mu​her​ceg.
– Mi lesz?
– Mi lesz ve​lünk?
– El​te​met​jük a fi​a​mat.
– És az​tán?
– Le​het, há​bo​rút in​dí​tunk. Le​het, gyász​na​pot ren​de​lünk el. Le​het, mind meg​ha​lunk, mint ahogy az apám
jó​sol​ta. Ki tud​ja még?
– És mit sze​ret​nél... én mit te​gyek?
A csá​szár a her​ceg​re né​zett. Ez a szem min​de​nen át​lát. Éles, akár egy pen​ge.
– Mondd el a be​szé​de​ket, fogd ve​lem a bá​tyád ko​por​só​ját a te​me​té​sén, az​tán gye​re el a sze​ná​tus​ba! Ott
majd az alatt​va​ló​ink el​dön​tik, hogy mit csi​nál​junk. – A her​ceg már tá​tot​ta is a szá​ját, hogy el​len​kez​zen, de
az ural​ko​dó meg​előz​te. – Nyu​godj meg, a po​li​ti​ku​sa​ink va​ló​szí​nű​leg a te ked​ved​nek meg​fe​le​lő​en ha​tá​roz​-
nak majd! Ők is há​bo​rú​ra szom​jaz​nak. Már kez​dik el​fe​lej​te​ni, mi​lyen a ha​lál sza​ga. Ka​ra​mel​lás, men​to​los,
va​ní​li​ás? Ta​lán ilyen​nek hi​szik.
– Én ké​szen ál​lok, hogy vér​rel bosszul​jam meg a bá​tyám ha​lá​lát.
– Igen... tu​dom, hogy te ké​szen állsz a vér​re. De most kér​lek, hagyj ma​gam​ra! Még a fiam előtt el kell
te​met​nem a lel​kem egy da​rab​ját is.
Ie​sus várt pár má​sod​per​cet, az​tán eny​hén meg​ha​jolt, és szót​la​nul el​hagy​ta a he​lyi​sé​get. A csá​szár szo​bá​-
ját őrző s az Arany​pa​lo​ta min​den sar​ká​ban ott sö​tét​lő őrök azon​ban most egé​szen más ér​zé​se​ket kel​tet​tek
ben​ne, mint ide​jö​vet. A ko​ráb​bi élet​te​len, sze​mély​te​len, gé​pi​es jel​le​gük meg​in​gott szá​má​ra. Mint​ha egy​-
sze​ri​ben aka​ra​tuk fo​gant vol​na. És ez el​bi​zony​ta​la​ní​tot​ta. Ezek még​sem olya​nok, mint az én ku​tyá​im. És
még ke​vés​bé olya​nok, mint én.
Maga sem tud​ta, hogy várt-e va​la​mit, s ha igen, ak​kor mit, ami​kor be​lé​pett az ap​já​hoz, a tör​tén​tek ir​dat​-
lan hul​lám​zá​sá​val azon​ban biz​to​san nem szá​molt. De én va​gyok a trón​örö​kös, és az apám el​fo​gad​ta ezt.
Köti a ke​zét a ha​gyo​mány. És ta​lán az se mel​lé​kes, hogy a nép, aki​ért min​dent fel​ál​do​zott, most azt
üvöl​ti, amit én aka​rok. Tü​zet. Lán​go​kat. És ha​mut, .. Vir​rad már, gon​dol​ta vé​gül, és egy kö​tél​tán​cos lép​-
te​i​vel in​dult új szer​ze​mé​nyei felé. El akart vesz​ni a női com​bok me​le​gé​ben. Ott leg​alább nem kel​lett sem​-
mi​re sem gon​dol​nia. Még a ha​mu​ra sem.
De nem csak ezt vár​ta. Újra be​szél​ni akart az is​ten​nel, a sá​tán​nal, a hang​gal... meg akar​ta kö​szön​ni neki,
hogy nem hagy​ta ki​alud​ni a re​mé​nyét... és sze​ret​te vol​na újra a ta​ná​csát kér​ni.

Nem tud​hat​ta, hogy mi​után be​csu​kó​dott mö​göt​te a ba​szi​le​i​osz ro​maion szo​bá​já​nak aj​ta​ja, a bent ma​radt,
éj​tó​gás, ősz hajú, szür​ke sze​mű fér​fi nem​csak ha​lott fiát si​rat​ta meg újra, ha​nem az élőt is. Trón​örö​kö​sét,
aki​ről nem tud​ta el​dön​te​ni, mi​kor mond iga​zat, és mi​kor ha​zu​dik. Hogy va​jon mi​kor bíz​hat a sza​vá​ban, és
mi​kor kell óva​kod​nia tőle. „Min​den​ki, aki hát​rébb van a sor​ban, elő​rébb akar​ja küz​de​ni ma​gát... Én nem
akar​tam meg​öl​ni a bá​tyá​mat... Csak annyit akar​tam, hogy tudd, raj​ta kí​vül más fiad is lé​te​zik!” Új trón​örö​-
kö​sé​nek lán​go​ló sza​vai újra meg újra fel​lo​bog​tak ben​ne. A csá​szár olyat ér​zett, amit még ko​ráb​ban soha.
Hogy nem tud át​ha​tol​ni Ie​sus ko​ro​na​her​ceg sö​tét au​rá​já​nak kö​dén, hogy meg​fejt​se, va​jon va​ló​ban ő ölte-e
meg a báty​ját – mint ahogy azt oly so​kan fel​té​te​lez​ték róla –, vagy sem...

Baka L. Pat​rik
 Szlo​vá​ki​á​ban élő, ma​gyal nyel​vűn al​ko​tó író, 1991-ben szü​le​tett. Egye​te​mis​ta még, tör​té​ne​lem-ma​gyar
sza​kos. Pub​li​kált már olyan iro​dal​mi la​pok​ban, mint a Kal​li​gram vagy a Prae, an​to​ló​gi​ák​ban is sze​re​pelt.
2007-ben egy ón​ál​ló fan​tasz​ti​kus re​gé​nye is meg​je​lent Az Égi​ek le​gen​dá​ja cím​mel. Eb​ben egy fi​a​tal fiú
kí​sé​ri el any​ját Egyip​tom​ba, ott élő édes​ap​já​hoz, maid egy ré​gé​sze​ti fel​tá​rás so​rán föl​dön​tú​li ka​lan​dok​ba
ke​ve​re​dik. A Ga​lak​ti​ká​ban most ol​vas​ha​tó no​vel​lá​ja elő​ször.
 Karen Joy Fowlen
PRAXIS
Egyet​len jegy ára az ön​gyil​kos​sá​gok​ra egy hó​na​pig vagy an​nál is to​vább pén​zel​het​te vol​na a mun​ká​mat,
de nem ha​gyom, hogy erre gon​dol​jak. Vé​gül is nem fi​zet​tem a je​gyért. Ma este Claude Himm​lich báró
ven​dé​ge va​gyok, és szán​dé​kom​ban áll jól szó​ra​koz​ni.
Öt év​vel ez​előtt lát​tam a Ró​meó és Jú​li​át, de csak egyet​len este, az évad kö​ze​pén. Nem volt nagy szám.
Jú​lia nát​hás volt, és ko​rán ágy​ba bújt. Da​dá​ja egy​re csak mo​tyo​gott, mi​köz​ben me​leg ru​hák​ba bur​kol​ta őt.
Ró​meó és Ben​vo​lio le​ré​sze​ge​dett, és szá​mos li​me​ric​ket ta​lált ki. Né​há​nyu​kat egész jó​nak ta​lál​tam, bár én
ma​gam is it​tam egy ke​ve​set.
Mű​sza​ki szem​pont​ból le​nyű​gö​ző volt. A szi​mu​lán​sok re​ak​ci​ói cso​dá​la​to​san élet​sze​rű​ek vol​tak, és a kör​-
szín​há​zat is ép​pen ak​kor ala​kí​tot​ták át, hogy a kö​zön​ség sé​tál​gat​has​son a dísz​le​tek kö​zött, és min​den szög​-
ből meg​fi​gyel​hes​se a cse​lek​ményt. Maga a tör​té​net vi​szont alig​ha volt drá​mai. Az évad kö​ze​pén ter​mé​sze​-
te​sen nem is le​het​ne az.
A mai este azon​ban más. A mai az utol​só este. A kö​zön​ség ra​gyog az ék​kö​vek​től, a szín​pom​pás kö​pe​-
nyek​től és a kü​lönc frizu​rák​tól. Ma este csak a gaz​da​gok van​nak itt, a gaz​da​gok és a ven​dé​ge​ik. Sa​ját szín​-
há​zi tár​sa​sá​gunk​ban né​gyen van​nak: ven​dég​lá​tónk, a Báró; gyö​nyö​rű lá​nya, Svan​nes​hal; egy rend​kí​vül fur​-
csa, tal​pig fe​hér​be öl​tö​zött idős asszony, aki de Vie fő​her​ceg​nő​nek hív​ja ma​gát; és én. Az egye​tem le​vél​tá​-
rá​ban dol​go​zom, és Svan​nes​hal Himm​lich​nek adok ma​gán​órá​kat tör​té​ne​lem​ből.
A Fő​her​ceg​nő áll mel​let​tem, amint azt nézzük, ahogy Jú​li​át be​vi​szik a krip​tá​ba.
– Iga​zán bá​jos, nem​de? – mond​ja a Fő​her​ceg​nő. – És na​gyon ara​nyos, úgy hal​lot​tam. Gar​riss prog​ra​-
moz​ta. Ő a Báró egyik ba​rát​ja.
– Va​ló​di zse​ni – ha​jol fe​lénk a Báró, hal​kan be​szél​ve.
Jú​lia fa​gyos​nak tet​szik, mint​ha tetsz​ha​lott​sá​gá​tól ra​gyo​gás von​ná be. Olyan, mint​ha már​vány​ból fa​rag​ták
vol​na. Csak​hogy még in​nen is lá​tom, ahogy mell​ka​sa kis​sé emel​ke​dik és esik. Hogy hi​he​ti bár​ki is, hogy
tény​leg meg​halt? Ró​meó el fog​ja hin​ni. Min​dig el​hi​szi, Hosszú idő​be te​lik majd, mire Ró​meó meg​ér​ke​zik,
és a Báró azt ja​va​sol​ja, sé​tál​junk oda a Ca​pu​le​tek​hez, hogy meg​nézzük, ahogy Jú​lia da​dá​ja sir, és to​vább​-
lép. A Báró a kar​ját nyújt​ja a Her​ceg​nő​nek, ha​bár biz​ton​sá​gi ki​borg​ja en​nek nem örül.
A ki​borg a Báró egyik sa​ját mo​dell​je, elv​ben ugyan​olyan, mint a szi​mu​lán​sok a szín​pa​don – em​be​ri test,
szoft​ve​res agy. A Báró mun​ká​ja előtt a ki​bor​gok las​san re​a​gál​tak, és köz​is​mer​ten könnyű volt túl​jár​ni az
eszü​kön. A Báró va​gyo​nát úgy sze​rez​te, hogy kor​sze​rű​sí​tet​te a kom​mu​ni​ká​ci​ós kap​cso​la​tot, és be​ve​ze​tett a
prog​ram​ba egy​faj​ta szán​dé​kos ir​ra​ci​o​ná​lis jel​le​get. So​kak sze​rint ez egy meg​gon​do​lat​lan, sőt ve​szé​lyes
ada​lék volt. De a Bá​ró​nak so​sem volt hi​á​nya vá​sár​lók​ban. So​kan in​kább koc​ká​za​tot vál​lal​ná​nak egy ki​-
borg​gal, mint egy em​ber​rel, és mi​nél ke​vés​bé kell a sze​gé​nyek​re tá​masz​kod​nunk, an​nál na​gyobb lesz a
biz​ton​sá​gunk.
A Her​ceg​nő a ki​borg egyen​ru​há​ját nézi, a Himm​lich Ház ri​deg kék​jét.
– Ezt fi​gyel​je! – szól hoz​zám mo​so​lyog​va. Fű​ző​je alá nyúl. Lá​tom, ahogy a ki​borg ké​szen​lét​ben áll a
moz​du​lat lát​tán, és ahogy meg​nyug​szik, ami​kor a Her​ceg​nő keze újra fel​tű​nik egy zseb​ken​dő​vel. Meg​for​-
dít​ja a fo​lya​ma​tot; lát​juk, ahogy a ki​borg újra meg​fe​szül, és meg​nyug​szik, ami​kor a kéz újra fel​tű​nik.
A Báró a fe​jét csó​vál​ja, de sze​me de​rűs.
– Ked​ve​sem – mond​ja nem sza​bad ját​sza​ni vele.
– Ak​kor in​kább Han​nah-val sé​tá​lok.
A Her​ceg​nő kar​ját az enyém köré fon​ja, jobb keze fe​det​len, és az ol​da​lam​nak nyom​va me​leg​nek ér​ző​-
dik. Bal ke​zét hosszú, fe​hér kesz​tyű fedi; sely​mes uj​jai fi​no​man nyug​sza​nak ka​ro​mon.
A Báró meg​előz min​ket – Svan​nes​hal​lal sé​tál, a ki​borg szo​ro​san a nyo​muk​ban. A Her​ceg​nő rám tá​masz​-
ko​dik, és olyan ap​ró​kat lép, hogy nem tu​dunk lé​pést tar​ta​ni ve​lük. A Her​ceg​nő a Báró után néz.
– Hal​lot​ta, hogy egye​sek ön​ere​jé​ből lett em​ber​nek ne​ve​zik? – kér​de​zi tő​lem. – Eszé​be ju​tott va​la​ha is,
hogy ezt szó sze​rint ér​tik?
A Her​ceg​nő meg​lep. Rög​tön a Bá​ró​ra pil​lan​tok, és hir​te​len ész​re​ve​szem le​ta​gad​ha​tat​lan tö​ké​le​tes​sé​gét
– sö​tét, sima bő​rét, sza​bá​lyos fog​so​rát, hang​já​nak lágy ár​nya​la​tát. De a Her​ceg​nő csak vic​cel ve​lem, Rá​-
jö​vök, ami​kor vissza​né​zek rá.
– Na​gyon ked​ve​lem öt – vá​la​szo​lom. – Úgy hi​szem, pont olyan, mint az ősi arisz​tok​rá​cia a fény​ko​rá​ban:
mű​velt, nagy​lel​kű, ud​va​ri​as...
– Ar​ról én mit sem tu​dok. So​sem ta​nul​tam a tör​té​nel​met, csak meg​él​tem. Mit gon​dol, mennyi idős va​-
gyok?
Gyű​lö​löm ezt a kér​dést. Az em​ber so​sem tud​ja, mi len​ne a leg​ud​va​ri​a​sabb vá​lasz. A Her​ceg​nő haja,
amit feje köré te​ker​tek, és ele​fánt​csont fé​sűk​kel rög​zí​tet​tek, olyan fe​ke​te, mint Svan​nes​hal haja, de ezt fes​-
ték​kel is el le​het érni. Arca nem tel​je​sen sima, nem is rán​cos túl​sá​go​san. Megint csak szé​pé​sze​ti ja​ví​tá​-
sok​ra gya​nak​szom. Lép​tei ta​gad​ha​tat​la​nul erőt​le​nek.
– Elég fi​a​tal​nak tű​nik – vá​la​szo​lom. – Nem tud​nám meg​mon​da​ni.
– Ak​kor ezt néz​ze!
A Her​ceg​nő meg​áll, és le​ve​szi bal ke​zé​ről a kesz​tyűt. Ki​tart​ja elém a te​nye​rét, hogy lát​has​sam a bő​ré​be
ége​tett jel​so​ro​za​tot. IPS3552. Egy gyá​ri má​so​lat so​ro​zat​szá​ma. Döb​ben​ten né​zek rá, ami szó​ra​koz​tat​ja őt.
– Még so​sem lá​tott sem​mi ilyes​mit, igaz, tör​té​nész? De ta​lán hal​lott ar​ról, hogy az utol​só for​ra​da​lom​ban
az arisz​tok​rá​cia egy ré​sze ho​gyan bé​lye​gez​te meg ma​gát, és rej​tő​zött el a gyá​rak​ban? Ennyi​re idős va​gyok.
Ami azt il​le​ti, hal​lot​tam a tör​té​ne​tet, egy két​száz éves tör​té​ne​tet, de az a vál​to​zat, amit én is​me​rek, túl​-
élők nél​kül ér vé​get. Leg​töb​ben, akik el akar​tak búj​ni, azon​nal le​buk​tak – egy em​ber nem bír​ja so​ká​ig a
má​so​la​tok élet​te​len te​kin​te​tét. Az a né​hány, akik a gyá​rak​ba men​tek, előbb-utóbb fel​ad​ták ma​gu​kat. A mo​-
csok, a mo​no​tó​nia és a vé​ge​ér​he​tet​len ro​bot he​lyett in​kább vál​lal​ták, hogy szem​be​néz​nek a cső​cse​lék​kel.
– Na​gyon örül​nék neki, ha ké​szít​het​nék ön​nel egy ri​por​tot – mon​dom. – Az ön ka​land​ja​it is fel kel​le​ne
je​gyez​ni.
Már ha iga​zak, de per​sze ez olyas​mi, amit nem mon​dok.
– Igen.
A Her​ceg​nő csi​no​sít​gat​ni kez​di ma​gát, meg​iga​zít egy ele​fánt​csont fé​sűt, és vissza​húz​za a kesz​tyű​jét.
Ész​re​vesszük, hogy a Báró a tá​vol​ból las​san fe​lénk kö​ze​le​dik. Egye​dül van, és sze​rin​tem Svan​nes​hal​lal
hagy​ta a ki​bor​got. A Her​ceg​nő a kö​zel​gő alak felé int csu​pasz ke​zé​vel.
– Az arisz​tok​rá​cia egy iga​zi tag​ja va​gyok – mond​ja ne​kem. – Ta​lán az egyet​len túl​élő tag​ja. Én nem
csak va​la​mi gaz​dag em​ber va​gyok, aki Bá​ró​nak hív​ja ma​gát.
Ezt azon​nal két​ség​be vo​nom, mint hi​ú​sá​got. For​ra​da​lom for​ra​da​lom után – sen​ki sem ké​pes iga​zol​ni egy
vér​ség​re ala​po​zott kö​ve​te​lést. És nem lá​tom be, mi​ért akar​ná bár​ki is ezt ten​ni. Le​nyű​göz, ahogy az em​be​-
rek ké​pe​sek sa​ját ma​guk​ból cél​táb​lát csi​nál​ni, mint​ha min​den al​ka​lom az utol​só len​ne, és mint​ha a sze​gé​-
nye​ket most már vég​le​ge​sen meg​fé​kez​ték vol​na.
– El​né​zé​sü​ket ké​rem – ér​ke​zik meg li​heg​ve a Báró. – Fo​gal​mam sem volt róla, hogy ennyi​re le​ma​rad​-
tak.
– Mi​ért kel​le​ne el​né​zést kér​nie – kor​hol​ja a Her​ceg​nő –, ha a ven​dé​ge túl öreg ef​fé​le mu​lat​sá​gok​hoz és
túl büsz​ke ah​hoz, hogy szé​ket hasz​nál​jon, ahogy kel​le​ne? – Az én ka​rom​ról most a Báró kar​já​ra tá​masz​ko​-
dik át. – Ve​ro​na annyi​ra szép – mond​ja. – Nem igaz?
Las​san sé​tá​lunk vé​gig az ut​cán. Még min​dig a Her​ceg​nő kar​ján gon​dol​ko​dom. Ami​kor csat​la​kozunk
Svan​nes​hal​hoz, olyan, mint​ha ré​vü​let​ből éb​red​nék. Annyi​ra gyö​nyö​rű ma este, hogy leg​szí​ve​seb​ben tá​vol
ma​rad​nék tőle. Mi​nél kö​ze​lebb ál​lok, an​nál ke​vés​bé tu​dok rá​néz​ni. Sze​me nagy, ha​ját és vál​lát apró ék​kö​-
vek há​ló​já​ba bur​ko​ló hosszú kö​pe​nyé​nek csuk​lyá​ja alatt. A be​sö​té​tült am​fi​te​át​rum​ban a kö​zön​ség csil​la​-
gok​kal teli ég​bolt​ként ra​gyog, de Svan​nes​hal maga egy tel​jes kons​tel​lá​ció – Svan​nes​hal, a Hattyú nya​ka és
mel​let​te apja, a Sár​kány. Kör​be​né​zek az am​fi​te​át​rum​ban. Ma este min​den​ki gyö​nyö​rű.
Jú​lia da​dá​ja egy szék​ben ül, és kín​já​ban elő​re-hát​ra hin​tá​zik. Ugyan​úgy néz ki, mint az a dada, akit ko​-
ráb​ban lát​tam, és ezt a Bá​ró​nak is el​mon​dom.
– Ó, biz​tos va​gyok ben​ne, hogy ő az, akit ko​ráb​ban is lá​tott. Lát​tam egy​szer az Üveg​fi​gu​rák​ban Aman​-
da sze​re​pé​ben. Csak nem gon​dol​ta, hogy min​den al​ka​lom​mal a sem​mi​ből kez​dik újra, ugye? Drá​ga Han​-
nah, bár​ki, akit az évad után újra le​het, azt újra is fog​ják hasz​no​sí​ta​ni. A szi​mu​lá​ci​ók így is elég drá​gák. –
A Báró rám mo​so​lyog, ahogy az idő​seb​bek és böl​cseb​bek mo​so​lyog​nak a fi​a​ta​lab​bak​ra és na​i​vab​bak​ra. –
Az iga​zán le​nyű​gö​ző a sok va​ri​á​ció, ami lét​re​jön min​den egyes al​ka​lom​mal, még azo​nos kom​po​nen​sek​kel
is. Per​sze ek​kor lép mű​kö​dés​be a drá​ma.
Ami​kor a Ró​meó és Jú​liát ko​ráb​ban lát​tam, Lő​rinc ba​rát meg​halt a má​so​dik este, le​gu​rult egy lép​csőn.
Leg​in​kább ez az, ami​ért el​men​tem. Kí​ván​csi vol​tam a le​he​tő​sé​gek​re, ame​lye​ket a ba​rát ha​lá​la nyi​tott meg.
Még​is, a cse​lek​mény meg​le​pő​en vál​to​zat​lan ma​radt.
Eszem​be jut Hwang-li, és így szó​lok a Bá​ró​hoz:
– Tud​ta, hogy egy tör​té​nész volt, aki lét​re​hoz​ta a szi​mu​lá​ci​ó​kat?
– Nem tu​dok annyit a tör​té​ne​lem​ről, mint maga – vá​la​szol​ja. – Svan​nes​hal azt me​sél​te, hogy maga na​-
gyon te​het​sé​ges. És hogy a szak​te​rü​le​te... bo​csás​son meg. Tu​dom, hogy Svan​nes​hal el​mond​ta ne​kem.
– Tö​meg​moz​gal​mak. Szi​mu​lá​ci​ó​ra al​kal​mat​la​nok.
A Her​ceg​nő sem hal​lot​ta még Hwang-li ne​vét, de per​sze ő sem tör​té​nész. Annyi for​ra​da​lom​mal ko​ráb​-
ban volt. Ér​vel​het​nék amel​lett, hogy a tör​té​né​szek a va​ló​di for​ra​dal​mi hő​sök, hi​szen meg​őr​zik múl​tunk​nak
ezen szá​la​it, át​se​gí​tik őket a fel​for​du​lá​son. Sok tör​té​nész adta éle​tét, hogy őriz​ze a fel​jegy​zé​se​ket. És az ő
ne​ve​ik örök​re el​vesz​tek szá​munk​ra. Örü​lök a le​he​tő​ség​nek, hogy Hwang-li​ről be​szél​he​tek.
– Hwang-li per​sze nem a szó​ra​koz​ta​tás​ra gon​dolt. A tör​té​ne​lem el​ke​rül​he​tet​len​sé​gén tű​nő​dött. A tör​té​-
ne​lem me​ne​tét a sze​mé​lyi​sé​gek vagy a kö​rül​mé​nyek irá​nyít​ják? – kér​de​zem a Bá​ró​tól. – Mit gon​dol?
A Báró ud​va​ri​a​san néz.
– A való vi​lág​ban – mond​ja – a sze​mé​lyi​sé​gek és a kö​rül​mé​nyek el​vá​laszt​ha​tat​la​nok. Az egyik​ből kö​-
vet​ke​zik a má​sik, és for​dít​va. Csak egy szi​mu​lá​ci​ó​ban le​het ket​té​vá​lasz​ta​ni őket.
– Eb​ből kö​vet​ke​zik te​hát – mon​dom neki –, hogy ha köz​be le​het​ne avat​koz​ni és meg​vál​toz​tat​ni az egyi​-
ket, ak​kor pár​hu​za​mo​san meg​vál​toz​na mind​ket​tő, és épp ezért a tör​té​ne​lem me​ne​te is. Je​len​tős vál​to​zást
le​het​ne el​ér​ni? Mennyi függ​het egy adott egyén adott pil​la​nat​ban vég​hez​vitt, vagy vég​hez nem vitt tet​té​től?
– Az egyén​től, a tet​től és a pil​la​nat​tól füg​gő​en – mond​ja a Her​ceg​nő ha​tá​ro​zot​tan – min​den meg​vál​toz​-
hat​na.
Rá​bó​lin​tok.
– Így hit​te Hwang-li is. Tesz​tel​ni kí​ván​ta az el​kép​ze​lést egy el​kü​lö​ní​tett ese​ten, egy kri​ti​kus pil​la​na​ton,
ami​kor egy sor lát​szó​lag vé​let​len bal​eset pusz​tí​tó há​bo​rú​ba tor​kollt. A Man​ci​ni-gyil​kos​ság​ra esett a vá​-
lasz​tá​sa, ami ke​zel​he​tő volt, és meg​fe​le​lő​en do​ku​men​tált. Ak​ko​ri​ban hét jel​lem​rajz ké​szült Phi​lip Man​-
cim​ről, és Hwang-li mind a hét bir​to​ká​ban volt.
A Báró tel​je​sen meg​fe​led​ke​zik Jú​lia da​dá​já​ról, és nagy örö​möm​re fe​lém for​dít​ja fi​gyel​mét.
– De hisz ez le​nyű​gö​ző! – mond​ja. – Svan​nes​hal, ezt hal​la​nod kell!
Svan​nes​hal kö​ze​lebb lép hoz​zá – a ki​borg lát​szó​lag meg​nyug​szik, hogy mind​ket​tő egy​azon he​lyen van.
– Foly​tas​sa! – mond​ja a Báró.
– Édes​apád​nak Hwang-li​ről me​sél​tem.
 – Ó, már is​me​rem ezt a tör​té​ne​tet. – Svan​nes​hal ki​hí​vó​an a Bá​ró​ra mo​so​lyog. – A gyil​kos​ság az, ami ér​-
dek​li – mond​ja ne​kem. – Amo​lyan hob​bi​ként fog​lal​ko​zik az ab​nor​má​lis sze​mé​lyi​sé​gek​kel.
A Báró el​mond ne​kem min​dent, amit már tud a gyil​kos​ság​ról, az​az​hogy Frank Man​ci​nit a báty​ja, Phi​lip
ölte meg.
– Igen, ez így van – mon​dom bá​to​rí​tón. Ez az in​for​má​ció egy mon​dá​sunk​ban is to​vább él – a gyű​löl​kö​-
dést gyak​ran ha​son​lít​ják „a Man​ci​nik sze​re​te​té​hez”.
A Her​ceg​nő az, aki vissza​em​lék​szik a mon​dás​ra. De ezen​kí​vül azt ál​lít​ja, sem​mit sem tud az eset​ről.
Felé cím​zem a be​szá​mo​ló​mat.
– Frank Man​ci​ni biz​ton​sá​gi őr volt, még ab​ban az idő​ben, ami​kor em​be​rek töl​töt​tek be ef​fé​le po​zí​ci​ó​-
kat. Az ír kör​zet biz​ton​sá​gá​ért fe​lelt. Épp tu​do​mást szer​zett a ter​ro​ris​ták ter​vé​ről Pé​ter pápa el​len. A pápa
dél​ben adott vol​na be​szé​det egy nyi​tott ud​var​ban, és a terv sze​rint egy kö​ze​li könyv​tár ab​la​ká​ból lőt​ték
vol​na le. Frank szó sze​rint a te​le​fo​nért nyúlt, ami​kor Phi​lip Man​ci​ni be​rob​bant az iro​dá​ba, és sze​mé​lyes
in​do​kok​tól ve​zé​rel​ve négy​szer be​le​lőtt.
Svan​nes​halt un​tat​ja a tár​sal​gás. Noha ret​ten​tő​en in​tel​li​gens, ezt még nem ér​té​ke​li. De előbb-utóbb ér​té​-
kel​ni fog​ja. Rá​né​zek, és hir​te​len rá​jö​vök, hogy ez az egyet​len da​rab​ja örö​költ va​gyo​ná​nak, amely​ben biz​-
tos le​het, hogy min​dig az övé ma​rad. Apja ha​já​val ját​szik, de a Báró le​fog​ja a ke​zét.
– Foly​tas​sa! – mond​ja ne​kem.
– Phi​lip min​dig is gyű​löl​te a báty​ját. A gyil​kos​sá​got vé​gül egy le​vél idéz​te elő, ame​lyet Phi​lip ka​pott az
édes​any​juk​tól – egy le​vél, ame​lyet tud​juk, hogy fél​re​ér​tett. Va​jon mi lett vol​na, ha ala​po​sab​ban át​ol​vas​sa
a le​ve​let? Va​jon mi lett vol​na, ha tíz perc​cel ké​sőbb ér​ke​zik? Hwang-li el​ter​vez​te, hogy új​ra​játssza a je​le​-
ne​tet, né​hány eh​hez ha​son​ló​an apró vál​toz​ta​tás​sal. Per​sze nem vol​tak szi​mu​lán​sai, de nem is volt rá​juk
szük​sé​ge. A fo​lya​ma​tot szá​mí​tó​gép ve​zé​rel​te vol​na.
– Ne​kem úgy tű​nik, ez az egész több kér​dést vet fel, mint amennyit meg​vá​la​szol – fin​to​rog Svan​nes​hal. –
Mi van, ha a pápa túl​éli? Hogy be​csü​löd fel an​nak a ha​tá​sát? Nem mond​ha​tod, hogy ak​kor nem lelt vol​na
for​ra​da​lom. A pápa ha​lá​la ka​ta​li​zá​tor volt, nem pe​dig ok.
Öröm​mel lá​tom, hogy Svan​nes​hal nem​csak is​me​ri az eset kör​vo​na​la​it, de nyil​ván​va​ló​an el is gon​dol​ko​-
dott a dol​gon, Be​le​élés​sel kez​dek gesz​ti​ku​lál​ni, mint​ha csak órán len​nénk, de meg​ál​lí​tom ma​ga​mat. Ez vé​-
gül is egy tár​sa​sá​gi össze​jö​ve​tel.
– Te​hát a há​bo​rú nincs meg​előz​ve, egy​sze​rű​en csak kés​lel​tet​ve? – kér​de​zem tőle. – Egy újabb va​ri​á​ció.
Ki​nek állt vol​na ér​de​ké​ben a há​bo​rú kés​lel​te​té​se? Mi más kü​lön​bö​zött vol​na még, ha ugyan​azt a há​bo​rút
ké​sőbb vív​jak meg? Ter​mé​sze​te​sen sem​mit nem le​het tel​jes bi​zo​nyos​ság​gal iga​zol​ni – ez a szak​te​rü​let sa​-
já​tos​sá​ga. Min​den​eset​re el​gon​dol​kod​ta​tó. Ami​kor meg tud​juk vá​la​szol​ni eze​ket a kér​dé​se​ket, annyi​val is
kö​ze​lebb le​szünk a nap​hoz, ami​kor az ál​ta​lunk vá​lasz​tott irány​ba te​rel​het​jük a tör​té​nel​met.
– Már most is ezt tesszük – tá​jé​koz​tat róla csen​de​sen a Her​ceg​nő. – Ezt tesszük éle​tünk min​den egyes
nap​ján. – Jobb ke​zé​vel ki​si​mít​ja a bal ke​zé​re hú​zott kesz​tyűt. Össze​fon​ja uj​ja​it.
– Mi tör​tént a kí​sér​let so​rán? – kér​de​zi a Báró.
– Hwang-li so​sem fe​jez​te be. Egész éle​té​ben a Man​ci​ni-prog​ra​mo​kat tö​ké​le​te​sí​tet​te, de meg​halt egy tűz​-
vész​ben, mi​előtt be​fe​jez​het​te vol​na. Egy újabb bal​eset. Az​tán ott vol​tak az egye​te​mi tisz​to​ga​tá​sok. Soha
töb​bé nem volt már annyi pénz a tör​té​ne​lem​re. – Be​le​né​zek Svan​nes​hal csuk​lya alatt rej​tő​ző sze​mé​be –
Nagy kár, mert ne​kem is van egy kí​sér​le​tem, amit el sze​ret​tem vol​na vé​gez​ni. An​to​ni​ust és Kle​o​pát​rát
akar​tam szi​mu​lál​ni, de Kle​o​pát​ra orra egy hü​velyk​kel hosszabb lett vol​na.
Ez egy régi vicc, de nem re​a​gál​nak rá. A Báró ud​va​ri​a​san meg​jegy​zi, hogy ér​de​kes csa​var len​ne, ami​-
kor leg​kö​ze​lebb szín​pad​ra ál​lít​ják az An​to​ni​us és Kle​o​pát​rát. Fel​hoz​za majd a Mű​vé​sze​ti Bi​zott​ság​nak.
– Lá​tod, papa, min​dent Hwang-li​nek kö​szön​hetsz – mond​ja Svan​nes​hal. – Ő dol​go​zott elő​ször a szin​te​-
ti​kus sze​mé​lyi​sé​ge​ken.
 Fel​me​rül ben​nem, hogy a Báró ta​lán azt gon​dol​ja, Svan​nes​hal és én meg akar​juk győz​ni, hogy tá​mo​gas​-
son en​gem, és et​től za​var​ba jö​vök. Azon gon​dol​ko​dom, mit mond​jak, hogy he​lyes​bít​sem a té​ve​dést, de fél​-
be​sza​kít ben​nün​ket a fel​boly​du​lás a szín​pa​don.
Ca​pu​let​né el​sza​kí​tot​ta a ru​há​ját a gal​lér​nál, haja vad és fé​sü​let​len. Könnyei mö​gött arca ősi, akár egy
tra​gi​kus maszk. A fér​jé​re üvölt, hogy az ő hi​bá​ja, ami​ért a gyer​me​kük ha​lott. Fia a fér​je nem lett vol​na
ennyi​re ri​deg, ennyi​re ma​kacs...
Ca​pu​let elé áll, gör​nyed​ten és né​mán. Ami​kor fe​le​sé​ge vég​re össze​esik, el​kap​ja őt, és ha​ját a he​lyé​re
si​mít​ja könnyes arca kö​rül, Gyön​géd​sé​gét halk taps ju​tal​maz​za. Vá​rat​lan volt.
– Hát nem cso​dá​la​tos? – Svan​nes​hal arca el​is​me​rés​től ra​gyog. – Megint Gar​riss – tá​jé​koz​tat, noha tu​-
dom, hogy Gar​riss prog​ra​moz​ta az egész Ca​pu​let csa​lá​dot. Egy csa​lád​nak egy író​ja szo​kott len​ni, hogy a
prog​ra​mo​zás​ban ta​pasz​tal​ha​tó ha​son​ló​sá​gok tük​röz​zék az iga​zi csa​lá​dok ge​ne​ti​kai és ne​ve​lés​be​li ha​son​ló​-
sá​ga​it.
A szi​mu​lán​sok ész​re sem ve​szik a tap​sot. Ja​qu​es min​den al​ka​lom​mal el​mond​ja ne​künk, hogy szín​ház az
egész vi​lág, de itt a vi​lág maga a szín​ház, a maga tel​jes​sé​gé​ben, tör​té​ne​lem​mel és csa​lád​dal, együtt azok​-
kal a vé​let​len​sze​rű dísz​le​tek​kel, ha​lá​lok​kal és be​teg​sé​gek​kel. Ez az, amit a szi​mu​lán​sok él​nek. Ha el​mon​-
da​nák ne​kik, hogy Jú​lia sen​ki​nek sem a lá​nya, és hogy min​den, amit gon​dol​nak és mon​da​nak, csak prog​-
ram, el​hin​nék-e va​jon? Ke​vés​bé len​ne tra​gi​kus az egész?
Mel​lő​lem egy si​koly kez​de​tét hal​lom. Olyan ha​mar el​ful​lad, ami​lyen ha​mar in​dult. Ahogy oda​for​du​lok,
lá​tom, amint a Her​ceg​nő fe​hér alak​ja a föld​re ros​kad, fű​ző​jén pe​dig vö​rös folt in​dul ter​je​dés​nek. Kesz​tyűs
ke​zét mell​ka​sá​nak szo​rít​ja, vö​rös​ség éri el az uj​ja​it és fut vé​gig kar​ján. Nyi​tott sze​me sem​mit sem lát.
Mel​let​te a ki​borg vé​res pen​gét he​lyez vissza az övén ta​lál​ha​tó hü​vely​be.
Az egész annyi​ra hir​te​len tör​tént.
– Meg​öl​te őt – mon​dom, alig fog​va fel a sza​va​kat. – Meg​halt! – Le​tér​de​lek a Her​ceg​nő mel​lé, nem​csak
saj​ná​lat​ból, ha​nem mert össze​csuk​lott a lá​bam. Fel​né​zek a Bá​ró​ra, és azt vá​rom, hogy sa​ját ijedt​sé​ge​met
lás​sam vi​szont az ar​cán, de csa​lód​nom kell.
– Meg​tá​ma​dott – mond​ja hig​gad​tan, szenv​te​le​nül. – Ne​kem ron​tott. Meg akart ölni en​gem.
– Nem! – Meg​döb​be​nek. En​nek az egész​nek nincs ér​tel​me. – Mi​ért tett vol​na ilyet?
A Báró le​nyúl, és le​húz​za a kesz​tyűt a me​leg kéz​ről. Ott az élet​vo​na​la – IPS3552.
– Néz​ze csak! – mond​ja ne​kem és a szín​ház​lá​to​ga​tók kö​rénk gyűlt kis cso​port​já​nak. – Még csak nem is
em​ber volt.
Svan​nes​hal felé né​zek se​gít​sé​gért.
– Is​mer​ted öt. Nem volt ki​borg. Más ma​gya​rá​zat van a je​lö​lés​re. El​mond​ta ne​kem...
Nem fe​jez​tem be, mert hir​te​len rá​jöt​tem, mennyi​re va​ló​szí​nűt​len a Her​ceg​nő tör​té​ne​te. De mi​lyen más
ma​gya​rá​zat len​ne? Svan​nes​hal nem néz a sze​mem​be. Eszem​be jut va​la​mi más, amit mond​ha​tok.
– Akár​hogy is, a ki​bor​gok so​sem je​len​tet​tek ve​szélyt szá​munk​ra. Nem or​gyil​kos​ság​ra prog​ra​moz​ták
őket.
Ez egy újabb olyan gon​do​lat, ame​lyet nem fe​je​zek be, fi​gyel​me​met el​von​ja a Himm​lich Ház egyen​ru​há​-
ja. Las​san fel​ál​lók, ke​ze​met vé​gig szem előtt tart​va. A Báró ir​ra​ci​o​ná​lis ki​borg​ja min​den moz​du​la​to​mat fi​-
gye​li.
– A bon​co​lás majd meg​erő​sí​ti, hogy em​ber – mon​dom vé​gül. – Em​ber volt.
Svan​nes​hal át​fog​ja a ke​ze​met a hó​nom alatt, ép​pen ott, ahol a Her​ceg​nő fo​gott en​gem. A fü​lem​be sut​tog,
olyan hal​kan, hogy én va​gyok az egyet​len, aki hall​ja. Hang​szí​ne ri​deg.
– Csak a ki​bor​gok áll​nak kö​zöt​tünk és a cső​cse​lék kö​zött. Em​lé​kezz erre!
Ha​csak nem te​szek va​la​mit gyor​san, nem lesz bon​co​lás. A tes​tet már most kar​ban​tar​tó má​so​la​tok la​pá​-
tol​ják fel úgy, ahogy a ki​bor​go​kat tá​vo​lít​ják el. Hár​man ki​húz​zák ha​já​ból a fé​sű​ket, ki​ve​szik a fü​lé​ből, va​-
la​mint le​ve​szik a nya​ká​ról az ék​sze​re​ket, az​tán ki​csi, mű​anyag zacs​kók​ba he​lye​zik őket. A Báró en​gem fi​-
gyel, és egyik ke​zé​vel meg​tör​li fel​ső aj​kát. Iz​zad​ság? Nem, a Báró sem​mit nem érez, nyug​ta​lan​ság​nak pe​-
dig je​lét sem mu​tat​ja.
Svan​nes​hal újra hoz​zám szól. Ez​út​tal hang​ja tisz​tán hall​ha​tó.
– Meg​pró​bál​ta meg​öl​ni az apá​mat – mond​ja. – Te nem fi​gyel​tél. De én igen.
Egy​sze​rűbb len​ne, ha hin​nék neki. Pró​bál​ko​zom. El​kép​ze​lem, hogy az egész idő alatt, amíg a Man​ci​nik​-
ről be​szél​tünk, a Her​ceg​nő azt ter​vez​te, hogy meg​öli a há​zi​gaz​dá​ját. Po​li​ti​kai okok​ból? Sze​mé​lyes meg​-
fon​to​lá​sok​ból? Vissza​em​lék​szem a be​szél​ge​tés​re, meg​pró​bá​lom át​irá​nyí​ta​ni a fi​gyel​me​met őrá, azt a bi​zo​-
nyos moz​du​la​tot ke​res​ve, a sza​va​kat, ame​lyek utó​lag annyi​val töb​bet je​len​te​nek majd. De sem​mi. Ha meg
akar​ta vol​na ölni a Bá​rót, min​den bi​zonnyal ha​ma​rabb meg​tet​te vol​na, ami​kor a Báró vissza​tért hoz​zánk a
ki​borg​ja nél​kül.
Vi​szon​zom Svan​nes​hal pil​lan​tá​sát.
– Lát​ta más is? – kér​de​zem fel​emelt han​gon. Egyik sze​mély​ről a má​sik​ra né​zek. – Lá​tott bár​ki is bár​-
mit?
Sen​ki sem vá​la​szol. Min​den​ki vár, hogy lás​sák, mit fo​gok ten​ni. Pon​to​san tu​dom, mi min​dent te​het​nék.
A le​he​tő​sé​gek úgy su​gár​za​nak be​lő​lem, mint​ha egy csil​lag kö​ze​pé​ben áll​nék – kü​lön​bö​ző utak, vég​ső so​-
ron mind​egyik irá​nyit-ha​tat​lan. Az egyik úton nyil​vá​no​san meg​vá​dol​tam a Bá​rót té​ví​té​let​ből szár​ma​zó
gyil​kos​ság​gal. Prog​ram​ja​it vizs​gá​lat alá ve​szik, ki​borg​ja​it vissza​hív​ják. Meg​sem​mi​sült. És mi​vel ő ál​lí​-
tot​ta elő a vá​ros biz​ton​sá​gi egy​sé​ge​i​nek nagy​ját, Svan​nes​hal​nak iga​za van. Vé​de​lem nél​kül ma​ra​dunk a
cső​cse​lék előtt. Van-e jo​gom ezt okoz​ni?
El​kép​ze​lek egy má​sik, va​ló​szí​nűbb utat. Egye​dül ál​lok szem​ben a Himm​lich csa​lád pén​zé​vel és ha​tal​-
má​val. Eb​ben a lá​to​más​ban a Báró egy had​úr lett egy ha​tal​mas és lo​já​lis se​reg​gel. Érint​he​tet​len. Akár​ho​-
va men​nék, a ki​borg​jai va​dász​ná​nak rám.
A tes​tet el​tá​vo​lí​tot​ták, egy nagy, fur​csa cso​mag a kar​ban​tar​tó má​so​la​tok ke​zé​ben. A vér fel​emel​ke​dik a
pad​ló​ról, mint egy vissza​fe​lé le​ját​szott ka​zet​ta, mint va​la​mi, ami soha nem tör​tént meg. A be​lő​lem szét​su​-
gár​zó utak hal​vá​nyod​ni kez​de​nek, és el​tűn​nek. A pil​la​nat el​múlt. Most már sem​mit sem te​he​tek.
A kö​rénk hul​lott csend​ben hir​te​len meg​hall​juk, hogy Ró​meó kö​ze​le​dik. Túl ko​rán, túl ko​rán. Ez va​jon
mit je​lent? A kö​rü​löt​tünk álló bá​mész​ko​dók cso​mó​ja szét​bom​lik, min​den​ki a sír​bolt​ba siet. Svan​nes​hal
meg​fog​ja a ka​ro​mat, én pe​dig ha​gyom ma​gam. Arc​szí​ne üde és iz​ga​tott, ta​lán az eről​kö​dés​től, ta​lán a ha​lál
Ígé​re​té​től. Ami​kor a sír​bolt​hoz érünk, be​nyo​mak​szunk a töb​bi​ek mel​lé.
Egyik ol​da​la​mon Svan​nes​hal to​vább​ra is a ke​ze​met szo​rít​ja. Má​sik ol​da​la​mon egy gö​rög, fe​hér​be öl​tö​-
zött, cso​dá​la​tos, te​kin​télyt kel​tő​én ma​gas nő áll. Csu​pasz kar​ja kö​rül arany​ból for​má​zott, össze​te​ke​re​dett
kí​gyó, pik​ke​lyei azok​ban tom​pa szí​nek​ben pom​páz​nak, ame​lyek csak az arany​ra jel​lem​ző​ek. Ru​há​ja,
amely olyan fe​hér, mint de Vie fő​her​ceg​nő ru​há​ja, egy pil​la​na​tig a lá​bam​ra esik, én pe​dig fel​ki​ál​tok:
– Ne tedd! – mon​dom Ró​meó​nak. – Ez csak trükk! Ez csap​da! Az is​ten sze​rel​mé​re, nézz rá!
A sza​vak aka​rat​la​nul jön​nek, egyik fe​lem ol​dalt áll, és cso​dál​ko​zik, rá​mu​tat​va, hogy bi​zo​nyá​ra meg​örül​-
tem. De Ró​meó nem hall en​gem. Kép​te​len meg​hal​la​ni en​gem. Csak a kö​zön​ség for​dul oda, majd ud​va​ri​a​-
san el, hogy csönd​ben hall​gas​sák, amint Ró​meó sír. Annyi​ra fi​a​tal, szí​ve és kar​ja annyi​ra erős, és úgy
mond​ja so​ra​it, mint​ha el​hin​né őket, mint​ha ő ta​lál​ta vol​na ki min​det.
A Báró Svan​nes​hal​hoz ha​jol.
– A ba​rá​to​dat na​gyon fel​zak​lat​ták az este tör​tén​tek. – Hang​ja ked​ves. – Mint ahogy mind​nyá​jun​kat. És
fá​zik is. Add oda neki a kö​pe​nye​met!
Nem fá​zom, ha​bár meg​lep​ve ta​pasz​ta​lom, hogy resz​ke​tek. Svan​nes​hal kö​rém te​rí​ti a vö​rös kö​penyt.
– Haza kell jön​nöd ve​lünk ma este – mond​ja.
– Tár​sa​ság​ra és gon​dos​ko​dás​ra van szük​sé​ged.
 – Egyik kar​ját kö​rém fon​ja, és ezt sut​tog​ja: – Ne hagyd, hogy ennyi​re fel​dúl​jon! A szi​mu​lán​sok sem​mit
sem érez​nek.
Az​tán el​akad a lé​leg​ze​te. Ró​meó a mér​gét issza. Nem né​zem meg a to​váb​bi​a​kat. Fél​re​for​dí​tom a fe​jem,
és könnye​im ho​má​lyos füg​gö​nyén át egy kép resz​ket és tisz​tul ki. A kí​gyó feje az, egész kö​zel hoz​zám, ön​-
telt​ség​gel a sze​mé​ben.
– Ne nézz így rám! – mon​dom egy faj​nak, ami szá​za​dok​kal ez​előtt ki​pusz​tult. – Mi jo​god van ne​vet​ni?
Azt hi​szem, so​sem tu​dom meg az igaz​sá​got. Le​het, hogy a Her​ceg​nő megint a ki​borg​gal ját​szott. Le​het,
hogy ha​lá​la té​ve​dés volt. Vagy a Báró ter​vel​te ki, köre ala​kít​va az egész es​tét. Bár​csak tud​nám! Eszem​be
jut va​la​mi, amit Hwang-li mond​ha​tott. „Sose ke​verd össze a fel​jegy​zést az igaz​ság​gal! Az min​dig to​vább
tart.” Szé​gyel​lem, hogy nem tet​tem sem​mit a Her​ceg​nő​ért, gyá​va​ság​gal vá​do​lom ma​gam, könnyek hull​nak
ar​com​ról te​nye​rem sima bő​ré​re. A tör​té​ne​ti le​írás​ban, mon​dom ma​gam​nak, po​li​ti​kai gyil​kos​ság​ként ve​-
szem fel a ha​lá​lát. Így fog​nak em​lé​kez​ni rá.
Mel​let​tem Svan​nes​hal meg​der​med, és tu​dom, hogy fó​lia fel​emel​te a kést. Szá​má​ra tény​leg vége – a
szúrt se​bek meg​aka​dá​lyoz​zák az új​ra​hasz​ná​lá​sát. Hang​ja fáj​dal​ma​san szép, akár egy dal.
Egy pil​la​nat​nyi té​to​vá​zás, de az a pil​la​nat maga egy tel​jes vi​lág. Együtt él a szi​mu​lán​sok​kal a szín​pa​-
don, együtt él a cső​cse​lék​kel rö​vid és ke​se​rű éle​tük​ben, ott él, ahol a gaz​da​gok ék​sze​rek​be bur​kol​ják ma​-
gu​kat. Ha bár​me​lyi​kü​ket is meg sze​ret​ném ta​lál​ni, ab​ban a pil​la​nat​ban ke​res​gél​het​nék.
– De hon​nan is tud​hat​nám – kér​de​zem a kí​gyót –, hogy me​lyik az egyik és me​lyik a má​sik?

Sár​pa​ta​ki Ádám for​dí​tá​sa

Ka​ren Joy Fow​ler

Ame​ri​kai író​nő, aki szá​mos irány​zat​ban al​kot, mun​kás​sá​gát több díj​jal ju​tal​maz​ták már. 1950-ben szü​le​-
tett, a Ka​li​for​ni​ai Egye​te​men po​li​to​ló​gi​át ta​nult. 1985-ben je​lent​ke​zett első no​vel​lá​já​val, és egy év múl​va
mar ön​ál​ló el​be​szé​lés​kö​te​te je​lent meg. Be​mu​tat​ko​zó re​gé​nyét öt esz​ten​dő​vel ké​sőbb Ne​bu​lá​ra je​löl​tek, és
pá​lyá​ja az​óta is tö​ret​le​nül ível fel​fe​lé. 2004-es re​gé​nyé​ből, .A Jane Aus​ten könyv​klub​ból film ké​szült,
leg​fris​sebb kö​te​tét pe​dig egy​aránt je​löl​tek a Ne​bu​la és a Boo​ker-díj​ra.
 Neil Gaiman
NARANCSSÁRGA
(A har​ma​dik tanú vá​la​szai a vizs​gá​ló ál​tal írás​ban fel​tett kér​dé​sek​re.)

1. Jem​i​ma Glor​fin​del Pe​tu​la Ram​sey.

2. Ti​zen​hét. Jú​ni​us 9-én.
3. Az el​múlt öt év​ben. Előt​te a skó​ci​ai Glas​gow-ban él​tünk. Azt meg​elő​ző​en Wales​ben, Car​diff-ban.
4. Nem tu​dom. Azt hi​szem, egy ma​ga​zin​ki​adó​nál dol​go​zik. Már rég​óta nem tart​juk a kap​cso​la​tot. A vá​-
lás ron​da volt, és anyu sok pénzt adott neki. Ami sze​rin​tem nincs rend​ben. De ta​lán meg​ér​te, mert így leg​-
alább meg​sza​ba​dul​tunk tőle.
5. Fel​ta​lá​ló és vál​lal​ko​zó. Ő ta​lál​ta fel a „Töl​tött Muf​tim”, és ő ala​pí​tot​ta a „Töl​tött Muf​tin” lán​cot.
Gye​rek​ko​rom​ban sze​ret​tem, de maga is meg​utál​ná, ha Töl​tött Muf​tint” kel​le​ne en​nie min​den reg​gel, dél​-
ben és este. Fő​leg, mert anyu raj​tunk kí​sér​le​te​zett. A leg​rosszabb a Puly​ka​hús​sal Töl​tött Ka​rá​cso​nyi Muf​-
tin volt. De az​tán öt év​vel ez​előtt ki​szállt a Töl​tött Muf​tin” lánc​ból. El​ad​ta a ré​szét, és el​kez​dett dol​goz​ni
a Mami Szín​pom​pás Bu​bo​rék​ja​in (ezt egye​lő​re nem vé​det​te le).
6. Ket​tő. A hú​gom, Nerys, aki még csak ti​zen​öt, és az öcsém, Pry​de​ri. Ő ti​zen​két éves.
7. Na​pon​ta több​ször.
8. Nem.
9. Az in​ter​ne​ten. Ta​lán az eBay-en.
10. Fes​té​ke​ket meg szí​ne​zé​ke​ket vá​sá​rolt min​den​hon​nan, mi​után az az ér​zé​se tá​madt, hogy az egész vi​-
lág flu​o​resz​ká​ló bu​bo​ré​kok​ra vá​gyik. Arra a faj​tá​ra, amit fúj​ni kell, és tar​ka​bar​ka bu​bo​ré​ko​kat ad.
11. Nem iga​zán la​bo​ra​tó​ri​um. Anyu an​nak ne​ve​zi, de va​ló​já​ban csak a ga​rázs. Anyu fo​gott egy ra​kás
pénzt, amit a Töl​tött Muf​fin​nal” ke​re​sett, és át​ala​kít​tat​ta. Mo​so​ga​tó​kat és ká​da​kat sze​rel​te​tett bele, az​tán
vett Bun​sen-égő​ket meg egy ha​lom va​ca​kot. A pad​lót és a fa​la​kat ki​csem​péz​tet​te, hogy könnyű le​gyen ta​ka​-
rí​ta​ni.
12. Nem tu​dom, Nerys ré​geb​ben egész nor​má​lis volt. Ami​kor ti​zen​há​rom lett, el​kezd​te búj​ni azo​kat a
ma​ga​zi​no​kat, és agyon​má​zolt csa​jok ké​pe​i​vel rak​ta tele a szo​bá​ja fa​lát. Pél​dá​ul olya​no​ké​val, mint Brit​ney
Spe​ars, meg ha​son​lók. Ha ne​tán Brit​ney egyik ra​jon​gó​ja ol​vas​sa ezt, hát bocs, de én így va​gyok vele. A
na​rancs​sár​ga-do​log csak a ta​va​lyi év​ben kez​dő​dött.
13. Mes​ter​sé​ges bar​ní​tó kré​mek. Mi​után be​ken​te ma​gát ve​lük, órá​kig nem le​he​tett a kö​ze​lé​be men​ni. És
so​sem vár​ta meg, hogy meg​szá​rad​ja​nak raj​ta, és fol​to​kat ha​gyott maga után a le​pe​dő​jén, a hűtő aj​ta​ján és a
zu​hany​zó​ban. Na​rancs​sár​ga fol​to​kat. Min​den​hol. A ba​rát​női is hasz​nál​ták eze​ket, de nem úgy, mint ő.
Nerys szin​te für​dött a kré​mek​ben. Már nem is olyan volt a szí​ne, mint egy nor​má​lis em​be​ré, de ő azt hit​te,
cso​dá​sán néz ki. Egy​szer el​ment egy bar​ní​tó sza​lon​ba, de sze​rin​tem nem tet​szett neki, mert soha töb​bé nem
ment vissza.
14. Man​da​rinc​saj. Umpa-lum​pa. Ré​pa​fej. Man​gó​bé​bi. Na​rancs​lány.
15. Nem túl jól. De nem is ér​de​kel​te kü​lö​nö​seb​ben. Ő az a tí​pu​sú lány, aki azt mond​ja, hogy nem érti,
mi a jó a tu​do​mány​ban vagy a ma​te​ma​ti​ká​ban, mert úgy​is rúd​tán​cos lesz, amint ki​jár​ja az is​ko​lát. Mond​-
tam neki: sen​ki sem fog fi​zet​ni azért, hogy té​ged néz​zen, erre azt kér​dez​te: hon​nan tu​dod? El​árul​tam neki,
hogy el​fe​lej​tet​te le​tö​röl​ni a ka​me​rá​ról azo​kat a rö​vid Quick​Ti​me-fil​me​ket, ami​ken mez​te​le​nül tán​col. Erre
el​kez​dett vi​sí​toz​ni, és kö​ve​tel​te, hogy ad​jak oda min​dent, de azt fe​lel​tem, hogy az össze​sét le​tö​röl​tem,
őszin​tén szól​va, nem hi​szem, hogy ő lesz a kö​vet​ke​ző Bet​tie Page vagy va​la​mi ilyen. Kezd​jük ott, hogy
elég​gé duci.
16. Ru​be​ó​la, mumpsz, és ha jól em​lék​szem, Pry​de​ri​nek bá​rány​him​lő​je is volt, ami​kor egy da​ra​big Mel​-
bour​ne-ben la​kott a ma​má​ék​nál.
17. Egy kis üveg​ben. Úgy né​zett ki, mint egy lek​vá​ros​üveg.
18. Nem hi​szem. Nem lát​tam raj​ta sem​mi​lyen fi​gyel​mez​te​tést. Igen, raj​ta volt, hogy hol le​het rek​la​mál​ni.
Kül​föld​ről jött, és a rek​la​má​ci​ós cí​met ide​gen be​tűk​kel nyom​tat​ták rá.
19. Azt ért​se meg, hogy anyu öt éven át ren​delt fes​té​ke​ket és szí​ne​zé​ke​ket a vi​lág min​den tá​já​ról. A
szín​pom​pás bu​bo​ré​kok​nak nem az volt a lé​nye​gük, hogy va​la​ki tud​jon tar​ka bu​bo​ré​ko​kat fúj​ni, ha​nem az,
hogy ami​kor ki​puk​kan​nak, ne hagy​ja​nak fol​tot min​de​nen. Anyu azt mond​ta, hogy ab​ból csak pe​res​ke​dés
len​ne. Te​hát: nem.
20. Volt az a ve​sze​ke​dés Nerys és anyu kö​zött, ami​kor anyu úgy jött haza a bolt​ból, hogy nem vet​te meg
azt, amit Nerys fel​írt neki, a sam​pont le​szá​mít​va. Anyu azt ál​lí​tot​ta, hogy nem ka​pott bar​ní​tó kré​met a szu​-
per​mar​ket​ben, de sze​rin​tem csak el​fe​lej​tet​te. Így az​tán Nerys el​vi​har​zott, be​vág​ta az aj​tót, és be​zár​kó​zott a
szo​bá​já​ba, az​tán iszo​nyat han​go​san hall​ga​tott va​la​mit, alig​ha​nem Brit​ney Spe​arst. Én kint vol​tam há​tul.
Me​ge​tet​tem a há​rom macs​kát, a csin​csil​lát és a Ro​land nevű ten​ge​ri​ma​la​cun​kat, aki olyan, mint egy sző​rös
kis​pár​na, így az​tán le​ma​rad​tam az egész​ről.
21. A kony​ha​asz​ta​lon.
22. Ami​kor más​nap reg​gel meg​ta​lál​tam az üres lek​vá​ros​üve​get a hát​só kert​ben. Nerys ab​la​ka alatt volt.
Nem kel​lett Sher​lock Hol​mes​nak len​nem ah​hoz, hogy rá​jöj​jek.
23. Őszin​tén szól​va, hi​de​gen ha​gyott. Úgy gon​dol​tam, hogy csak újabb vi​sí​to​zás lesz be​lő​le. És hogy
anyu ha​mar ki​ta​lál​ja ma​gá​tól is.
24. Igen, ez hü​lye​ség volt. De nem kü​lö​nö​sen nagy hü​lye​ség, ha érti, hogy ho​gyan ér​tem. Ha​nem olyan
ti​pi​kus Nerys-féle hü​lye​ség.
25. Hát hogy Nerys vi​lá​gí​tott.
26. Na​rancs​sár​ga ár​nya​la​tú, és pul​zált is.
27. Ami​kor el​kezd​te mon​do​gat​ni, hogy is​ten​ként fog​ják imád​ni, és hogy most a haj​nal​ko​rát éli.
28. Pry​de​ri ál​lí​tot​ta, hogy Nerys egy hü​velyk​kel a pad​ló fe​lett le​be​gett. Én ezt nem lát​tam a sa​ját sze​-
mem​mel. Azt hit​tem, hogy Pry​de​ri csak ug​rat​ta Neryst az új őrü​le​te mi​att.
29. Töb​bé nem hall​ga​tott a Nerys név​re. Vagy „Énim​ma​nen​ci​á​já”-nak ne​vez​te ma​gát, vagy úgy, hogy
„Jár​mű”. (Pél​dá​ul: „Ide​je meg​tan​kol​ni a Jár​mű​vet”)
30. Ét​cso​kit. Ami azért volt fur​csa, mert ré​geb​ben a csa​lád​ban én vol​tam az egyet​len, aki sze​ret​te. De
ál​lan​dó​an el​küld​te Pry​de​rit, és ren​ge​teg ét​cso​kit ho​za​tott vele.
31. Nem. Anyu és én azt hit​tük, hogy csak játssza az eszét. És csu​pán egy ki​csit ta​lá​lé​ko​nyab​ban kü​lönc​-
kö​dik, mint ko​ráb​ban.
32. Azon az es​tén, sö​té​te​dés után. Lát​ni le​he​tett a na​rancs​szí​nű vil​ló​dzást az ajtó alatt. Mint​ha vi​lá​gí​tó
bo​ga​rak let​tek vol​na ott, vagy va​la​mi ilyes​mi. Vagy egy lé​zer​show. A leg​fur​csább az volt, hogy ak​kor is
lát​tam, ha be​csuk​tam a sze​me​met.
33. Más​nap reg​gel. Mind​annyi​an.
34. Ad​dig​ra elég​gé nyil​ván​va​ló lett. Már nem is úgy né​zett ki, mint Nerys. Hogy úgy mond​jam, el​mo​só​-
dott lett. Mint ami​kor az em​ber​nek káp​rá​zik a sze​me. So​kat gon​dol​kod​tam raj​ta, és olyan volt... Jó, rend​-
ben. Te​gyük fel, hogy so​ká​ig néz egy fé​nyes va​la​mit, ami kék. Az​tán be​csuk​ja a sze​mét, és sár​gás fol​to​kat
lát a szem​hé​ján. Hát így né​zett ki Nerys.
35. Ők sem dol​goz​tak.
36. El​küld​te Pry​de​rit egy újabb ra​kás cso​ki​ért. Anyu és én ak​kor már nem hagy​hat​tuk el a há​zat.
37. Ál​ta​lá​ban csak ül​dö​gél​tem a hát​só kert​ben, és köny​vet ol​vas​tam. Mást nem​igen csi​nál​hat​tam. Rá​-
kap​tam arra, hogy nap​szem​üve​get hord​jak, és anyu is, mert a na​rancs​sár​ga fény bán​tot​ta a sze​mün​ket.
Ezen​fe​lül, sem​mi.
38. Csak ak​kor, ha meg​pró​bál​tunk le​lép​ni, hogy fel​hív​junk va​la​kit. En​ni​va​ló bő​ven volt a ház​ban. A fa​-
gyasz​tó tele volt Töl​tött Muf​fin​nal”.
40. „Ha nem ken​ted vol​na ma​gad​ra azt a sok hü​lye bar​ní​tó kré​met, nem len​nénk ek​ko​ra baj​ban!” De ez
nem volt szép tő​lem, és ké​sőbb bo​csá​na​tot kér​tem tőle.
41. Ami​kor Pry​de​ri vissza​jött a ha​lom ét​cso​ki​val. Azt me​sél​te, hogy oda​ment egy köz​le​ke​dé​si rend​őr​-
höz, és el​mond​ta neki, hogy a nő​vé​re egy nagy na​rancs​sár​ga fény​folt​tá vál​to​zott, és irá​nyít​ja az agyun​kat.
A rend​őr ál​lí​tó​lag na​gyon dur​ván za​var​ta el.
41. Nem, nincs fiúm. Volt, de sza​kí​tot​tunk, mi​után el​ment egy Rol​ling Stones-kon​cert​re az​zal a su​nyi hi​-
pó​sző​ke exé​vel, aki​nek a ne​vét sem va​gyok haj​lan​dó le​ír​ni. Na és a Rol​ling Stones? Azok a vén kecs​kék,
akik össze​vissza ug​rál​nak a szín​pa​don, és azt hi​szik, hogy az a rock and roll? Jaj, ne már... Szó​val, nincs.
42. Ál​lat​or​vos szí​ve​sen len​nék. De ha be​le​gon​do​lok, hogy el kel​le​ne al​tat​nom a be​teg ál​la​to​kat, hát nem
is tu​dom. Sze​ret​nék utaz​gat​ni egy ki​csit, mi​előtt el​dön​tőm.
43. A ker​ti lo​cso​ló​töm​lő​vel. Nerys cso​ki​val töm​te a fe​jét, és nem fi​gyelt ránk, mi meg tel​je​sen ki​nyi​tot​-
tuk a csa​pot, és ala​po​san meg​ön​töz​tük.
44. Csak na​rancs​sár​ga gőzt. Anyu azt mond​ta, van​nak hí​gí​tói és más anya​gai a la​bo​ra​tó​ri​u​má​ban, ha el​-
jut​nánk oda, de ad​dig​ra Őim​ma​nen​ci​á​ja tom​bolt dü​hé​ben, és va​la​hogy a pad​ló​hoz szo​rí​tott min​ket. Nem
tu​dom el​ma​gya​ráz​ni. Nem vol​tam le​kö​töz​ve, vagy va​la​mi ilyes​mi, egy​sze​rű​en csak nem tud​tam moz​gat​ni a
lá​ba​mat. Ott fe​küd​tem, aho​vá ő le​nyo​mott.
45. Kö​rül​be​lül fél mé​ter​rel a sző​nyeg fe​lett. Ha át akart men​ni va​la​me​lyik aj​tón, egy ki​csit lej​jebb
eresz​ke​dett, hogy ne ver​je be a fe​jét. És mi​után le​lo​csol​tuk a töm​lő​vel, nem ment vissza a szo​bá​já​ba, ha​-
nem a nap​pa​li​ban ma​radt, és ott le​be​gett mér​ge​sen, mint va​la​mi fény​lő sár​ga​ré​pa.
46. A tel​jes vi​lág​ura​lom.
47. Le​ír​tam egy pa​pír​ra, amit oda​ad​tam Pry​de​ri​nek.
48. Kény​te​len volt vissza​hoz​ni. Sze​rin​tem Őim​ma​nen​ci​á​ja nem iga​zán ér​tet​te, hogy mi az a pénz.
49. Nem tu​dom. Anyu öt​le​te volt, nem az enyém. Sze​rin​tem azt re​mél​te, hogy a hí​gí​tó le​mos​sa a na​-
rancs​sár​gát. És hogy nem árt​hat. De sem​mi sem ront​ha​tott vol​na job​ban a dol​go​kon.
50. Még csak nem is dü​hö​dött be úgy, mint ak​kor, ami​kor le​lo​csol​tuk víz​zel. Ne​kem úgy tűnt, még él​vez​-
te is. Azt hi​szem, be​le​már​to​gat​ta a cso​ki​ját, mi​előtt be​kap​ta vol​na, bár ak​kor már össze kel​lett húz​nom a
sze​me​met, hogy lát​has​sak va​la​mit ott, ahol ő volt. Egy nagy na​rancs​sár​ga ra​gyo​gás lett be​lő​le.
51. Hogy mind meg fo​gunk hal​ni. Anyu szólt Pry​de​ri​nek, hogy ha a Nagy Umpa-lum​pa megint el​kül​di
cso​ki​ért, eszé​be se jus​son vissza​jön​ni. Én pe​dig kezd​tem fel​húz​ni ma​gam az ál​la​tok mi​att. Két nap​ja nem
etet​tem meg sem a csin​csil​lát, sem Ro​lan​dot, mert nem me​het​tem ki a hát​só kert​be. Nem me​het​tem se​ho​vá,
ki​vé​ve a vé​cét, de még oda is ké​redz​ked​nem kel​lett.
52. Gon​do​lom, igen, mert azt hit​ték, hogy ég a ház. Csu​pa na​rancs​sár​ga fény volt min​den. Hát, na​gyot
té​ved​tek, az biz​tos.
53. örül​tünk, hogy nem ve​lünk csi​nál​ta. Anyu sze​rint ez azt bi​zo​nyí​tot​ta, hogy Nerys ott van még va​la​-
hol, mert Őim​ma​nen​ci​á​já​nak lett vol​na ha​tal​ma truty​mó​vá ol​vasz​ta​ni min​ket, aho​gyan a tűz​ol​tók​kal csi​nál​-
ta, de nem tet​te meg. Én erre azt mond​tam, hogy kez​det​ben ta​lán nem volt elég ha​tal​ma ah​hoz, hogy truty​-
mó​vá ol​vasszon min​ket, és most meg már nem tö​rő​dik vele.
54. Nem le​he​tett már lát​ni sem​mi​fé​le élő em​bert. Egy nagy, vil​ló​zó, na​rancs​sár​ga fény​folt volt, és néha,
ami​kor be​szélt, a fe​jünk​ben hal​lot​tuk a hang​ját.
55. Ami​kor az űr​ha​jó le​szállt.
56. Azt nem tu​dom. Na​gyobb volt, mint az egész kör​nyé​künk, de nem zú​zott össze sem​mit. Egy​szer csak
úgy ki​ala​kult kö​rü​löt​tünk, úgy, hogy az egész házunk ben​ne volt. És az egész utca is.
57. Nem. De mi más lett vol​na?
58. Egy​faj​ta hal​vány​kék. De nem vil​log​tak. Ha​nem úgy pis​lá​kol​tak.
59. Hat​nál töb​ben, húsz​nál ke​ve​seb​ben. Ne​héz volt meg​ál​la​pí​ta​ni, hogy ame​lyik ott van előt​tem, meg​-
egye​zik-e az​zal az in​tel​li​gens kék fénnyel, ame​lyik​kel öt perc​cel ko​ráb​ban be​szél​tem.
60. Há​rom dol​got. Egy: meg​ígér​ték, hogy nem fog​ják bán​ta​ni Neryst, és nem tesz​nek kárt ben​ne. Ket​tő:
ha ké​pe​sek lesz​nek vissza​csi​nál​ni olyan​ná, ami​lyen volt, tu​dat​ják ve​lünk, és vissza​hoz​zák. Há​rom: el​kér​-
ték a flu​o​resz​ká​ló bu​bo​ré​kok re​cept​jét. (Csak fel​té​te​le​zem, hogy tud​tak ol​vas​ni anyu agyá​ban, mert ő nem
mon​dott ne​kik sem​mit, az biz​tos. Az vi​szont le​het​sé​ges, hogy Őim​ma​nen​ci​á​ja be​szélt a bu​bo​ré​kok​ról.)
Ezen​fe​lül ad​tak Pry​de​ri​nek egy tár​gyat, ami olyan, mint egy üveg gör​desz​ka.
61. A víz​cso​bo​gás​hoz ha​son​ló han​got. Az​tán min​den át​tet​sző lett. El​sír​tam ma​gam, és anyu is. Pry​de​ri
azt mond​ta: „hú, ez na​gyon ál​lat”, én meg sí​rás köz​ben el​kezd​tem vi​hog​ni, az​tán megint a házunk​ban ta​lál​-
tuk ma​gun​kat, és min​den olyan lett, mint volt.
62. Ki​men​tünk a hát​só kert​be, és fel​néz​tünk. A ma​gas​ban pis​lá​kolt egy kék és sár​ga va​la​mi, és egy​re ki​-
sebb lett, vé​gül el​tűnt a sze​münk elől.
63. Azért, mert nem akar​tam.
64. Me​ge​tet​tem a meg​ma​radt ál​la​to​kat. Ro​land tisz​ta ideg volt. A macs​kák már an​nak is örül​tek, hogy
va​la​ki ad ne​kik enni. Nem tu​dom, a csin​csil​la ho​gyan lé​pett le.
65. Néha. Azt nem sza​bad el​fe​lej​te​ni, hogy ele​ve Nerys volt a föld​ke​rek​ség leg​ide​ge​sí​tőbb em​be​re,
még mi​előtt ki​tört vol​na raj​ta ez az Őim​ma​nen​ci​á​ja-do​log. De azt hi​szem, igen. Ha őszin​te aka​rok len​ni,
igen.
66. Oda​kint ül​dö​gél​ni éj​sza​kán​ként, bá​mul​ni az eget és azon tű​nőd​ni, hogy Nerys mit csi​nál ép​pen.
67. Vissza akar​ja kap​ni az üveg gör​desz​ká​ját. Azt mond​ja, az az övé, és a kor​mány​nak nincs joga meg​-
tar​ta​ni. (Maga a kor​mány​nak dol​go​zik, ugye?) Anyu vi​szont bol​dog​nak tű​nik at​tól, hogy meg​oszt​hat​ta a szí​-
nes bu​bo​ré​kok re​cept​jét a kor​mánnyal. Az a fic​kó ál​lí​tot​ta, hogy ez le​het az alap​ja egy egé​szen új mo​le​ku​-
lá​ris mit​tu​do​mén​mi​nek. Ne​kem sen​ki nem adott sem​mit, úgy​hogy nincs mi​ért ag​gód​nom.
68. Egy​szer, a hát​só kert​ben áll​va fel​néz​tem az éj​sza​kai égre. De azt hi​szem, csak egy na​rancs-sár​ga
csil​lag volt. Le​he​tett akár a Mars is. Tu​dom, hogy azt vö​rös boly​gó​nak ne​ve​zik. Néha arra gon​do​lok, hogy
Nerys megint ön​ma​ga lett, és oda​fent rúd​tán​col, akár​hol van is, és az ide​gen lé​nyek sze​re​tik a tán​cát, mert
nem tud​ják, hogy van jobb is nála, és mert azt hi​szik, hogy ez mű​vé​szet, és az sem ér​dek​li őket, hogy
Nerys ki​csit duci.
69. Nem tu​dom. Ta​lán ül​dö​gél​ni a hát​só kert​ben és be​szél​ni a macs​kák​hoz. Vagy hü​lye szí​nű bu​bo​ré​ko​-
kat fúj​ni.
70. Egé​szen a ha​lá​lom nap​já​ig.
Es​kü​szöm, hogy min​den úgy tör​tént, aho​gyan le​ír​tam.

Alá​írás:
Dá​tum:

Szén​te Mi​hály for​dí​tá​sa

Neil Ga​i​man
 1960-ban szü​le​tett kul​ti​kus an​gol szer​ző. A ‘80-as évek kö​ze​pén kez​de​ti pub​li​kál​ni. de az iga​zi is​mert​-
sé​get az év​ti​zed vé​gen meg​je​len​te​tett Sand​man című kép​re​gény hoz​ta meg sza​ma​ra. Neve leg​in​kább a fan​-
tasy​hez és a hor​ror​hoz köt​he​tő, szá​mos ilyen kö​te​te ol​vas​ha​tó ma​gya​rul. Az Al Sar​ran​to​ni​ó​val együtt szer​-
kesz​tett. 27 kép​te​len tör​tént című an​to​ló​gi​á​ja is több​sé​gé​ben fan​tasz​ti​kus no​vel​lá​kat tar​tal​maz. La​punk​ban
leg​utóbb a 209. szám​ban ol​vas​hat​tuk tőle a „Ho​gyan be​szél​ges​sünk lá​nyok​kal egy há​zi​bu​lin?”-t.
 Jack McDevitt
VALKŰR
Még min​dig össze​já​runk ha​von​ta egy​szer a ve​te​rán​klub​ban. El​ké​pesz​tő​en so​kat iszunk, lök​dös​sük a ko​-
ron​got a shuff​le​bo​ard-pá​lyán, ka​csint​ga​tunk Bess​re, és a régi idők​ről be​szél​ge​tünk. Bosszan​ko​dunk azon,
mennyi​re meg​vál​toz​tak a dol​gok, mennyi​re ki​for​dult min​den​ki ön​ma​gá​ból, és hogy min​den​ki kok​szol. A
mai köly​kök egy pe​tá​kot se ér​nek, ezt mind tud​juk jól. Is​ten óv​jon ben​nün​ket at​tól, hogy ezek​nek kell​jen
meg​vé​de​nie ben​nün​ket! Brad Con​ner min​den egyes al​ka​lom​mal el​mond​ja, hogy ha a rusz​kik part​ra száll​-
nak a Vir​gi​nia-par​ton, ak​kor csak mi ál​lunk köz​tük meg az or​szág szí​ve kö​zött.
Et​től min​dig vé​gig​fut a há​ta​mon a hi​deg. Pe​dig csak vic​cel, ami​re fel​rö​hö​günk, Her​mán és Cuff po​ha​rat
emel, és Bess so​kat tu​dó​an bó​lo​gat. Mert az igaz​ság az, hogy tény​leg csak mi va​gyunk itt kéz​nél, Per​sze
sen​ki se gon​dol​ja ko​mo​lyan, hogy a rusz​kik va​ló​ban jön​ni akar​ná​nak. Glaz​noszty meg ilyes​mi. Leg​alább​is
va​ló​szí​nű​leg. De va​la​ki min​dig jön. Ha​csak az, aki eze​ket a dol​go​kat sza​bá​lyoz​za, nem gon​dol​ja meg ma​-
gát, min​dig van el​len​ség.
Én más va​gyok, mint azok a fic​kók, akik gon​dol​ni se akar​nak a há​bo​rú​ra, meg be​szél​ni se sze​ret​nek
róla. De azt, hogy mit lát​tam a Tét-of​fen​zí​va első éj​sza​ká​ján, nem mon​dom el sen​ki​nek. Csak ak​kor ho​zom
szó​ba, ha túl so​kat iszom, de ilyen​kor úgy​se fi​gyel rám a ku​tya se.
Ami​kor meg​tá​mad​tak ben​nün​ket, ép​pen egy bár​ban ücsö​rög​tem Quảng Ngãi bel​vá​ro​sá​ban. Nagy​já​ból
ak​kor ro​han​tam ki, ami​kor egy grá​nát be​re​pült az ab​la​kon. Az ut​cán nyü​zsög​tek a fegy​ve​re​sek. Egye​sek ka​-
to​nás fe​gye​lem​mel, má​sok cső​cse​lék​ként. Em​be​re​ket lőt​tek le, mert ne​vet​ni me​ré​szel​tek. Egy fic​kót ki​rán​-
gat​tak az új​sá​gos​bó​dé​ból, és ha​lál​ra rug​dos​ták. A nőt, aki til​ta​koz​ni mert, le​mé​szá​rol​ták. Le​he​tet​len volt
meg​mon​da​ni, hogy me​lyik ol​da​lon har​col​nak. Nem mint​ha ez szá​mí​tott vol​na va​la​mit. Egy Cob​ra he​li​kop​-
ter re​pült át fe​let​tünk a kora esti órák​ban. Meg​szór​ta gép​pus​ka​tűz​zel a tá​ma​dó​kat. De ezen meg egy ki​égett
tan​kon kí​vül nem lát​tam más je​lét a had​se​re​günk​nek.
A tank egy ke​rék​pár​üz​let előtt égett az utca kel​lős kö​ze​pén. A ke​rék​pár​üz​le​tet rom​má lőt​ték.
Az ár​nyék​ba hú​zód​va néz​tem, ahogy a tank ég, és egy​szer csak rá​döb​ben​tem, hogy egy szál ma​gam​ban
va​gyok. Moz​gás​ra let​tem fi​gyel​mes. Va​la​hol fém csi​kor​dult. El az ut​cá​ról! Be​ug​rot​tam a ke​rék​pár​üz​let be​-
tört ki​ra​ka​tán, és le​hú​zód​tam a pult mögé. Lás​suk, mi lesz! A kö​ze​li rob​ba​ná​sok mi​att fo​lya​ma​to​san ko​rom
és por szi​tált a fe​jem​re a mennye​zet ma​rad​vá​nya​i​ról. Vi​et​kong gya​lo​gos​csa​pa​tok je​len​tek meg oda​kint, és
vé​gig​ma​sí​roz​tak az utca két ol​da​lán. A tűz fé​nye ott tán​colt a fegy​ve​re​ik csö​vén. Pár lö​vész tűnt fel egy
szem​köz​ti te​tőn, és fel​ál​lí​tott egy 50-es ka​li​be​rű gép​pus​kát. Az 50-es ka​li​ber már ne​héz​tűz, nagy zajt csap.
és le​sze​di a he​li​kop​tert is.
A Cob​ra ki​re​pült a lá​tó​te​rem​ből. Ra​ké​ta​ve​tő​ket hor​do​zó te​her​au​tók ered​tek a nyo​má​ba, lánc​tal​pa​ik​kal
fel​szánt​va a vá​ros ut​cá​it. A he​li​kop​ter megint be​re​pült a lá​tó​te​rem​be, ala​cso​nyan cél​zott, és meg​szór​ta a
desz​ka​bur​ko​la​tú há​zak köz​ti ut​cá​kat ra​ké​ták​kal és 30 mm-es lö​ve​dé​kek​kel. Hal​lot​tam a si​ko​lyo​kat.
A te​li​hold sár​gán, bé​kés me​ren​gés​sel le​be​gett a harc​tér fe​lett.
Az el​len​fél az 50-es ka​li​ber​rel vi​szo​noz​ta a tü​zet. A he​li​kop​ter ki​té​rő ma​nő​vert csi​nált, és pár pil​la​nat​ra
csönd bo​rult ránk. De már​is vissza​tért a te​tők ma​gas​sá​gá​ban. Char​lie-nak bi​zo​nyá​ra több fe​lől is ne​héz​-
tűz​zel kel​lett szem​be​néz​nie. At​ko​zott tűz​fa​lak​kal szo​ron​gat​ták, és én azt kí​ván​tam, bár​csak el​me​ne​kül​ne,
de el​kö​te​le​zet​ten ha​sí​tott egye​ne​sen fe​lém, és az utca po​rát fel​ver​ve ki​lőt​te min​de​nét, ami​je csak volt.
El​ta​lál​ták. A gép​törzs meg​re​me​gett, és a fa​rok​rész​ből füst tört elő. Char​lie egy pil​la​nat​ra se hagy​ta abba
a tü​ze​lést. A ro​tor egyik la​pát​ja le​tört és el​re​pült. A Cob​ra pár pil​la​nat​tal ké​sőbb fel​rob​bant.
Ugyan​ek​kor, szin​te má​sod​perc​re a rob​ba​nás​sal együtt, va​kí​tó hó​fe​hér fény vil​lant fel a fel​csa​pó lán​gok
fö​lött. Be​töl​töt​te az eget, és nap​pa​li vi​lá​gos​ság​gal árasz​tot​ta el az ut​cát. El​hal​vá​nyult, az​tán is​mét fel​ra​-
gyo​gott. Könny​be lá​ba​dó sze​mem elé kap​tam a ke​zem, és egy pil​la​nat​ra, egy át​ko​zott, iszo​nya​tos pil​la​nat​-
ra az gon​dol​tam: atom!
A je​len​ség csak pár má​sod​per​cig tar​tott, az​tán el​tűnt. Ami​kor is​mét fel​néz​tem, egy ké​kes​fe​hér tűz​csó​vát
lát​tam alázu​han​ni az ég​ről, majd​nem pon​to​san fö​löt​tünk. Bi​zo​nyá​ra egy má​sik he​li​kop​ter... Vagy ilyes​mi.
A lö​vé​szek a zu​ha​nó tárgy​ra irá​nyí​tot​ták a lö​vé​se​i​ket. Va​la​mi le​vált be​lő​le, és el​re​pült dél​ke​let​re, az
óce​án felé. Bi​zo​nyá​ra egy el​sza​ba​dult ra​ké​ta​lö​ve​dék. A töb​bi foly​tat​ta le​fe​lé az út​ját. Iszo​nyú​an égett...
po​ko​li csönd​ben.
Az​tán mint​ha már nem zu​hant vol​na to​vább. Nem iga​zán úgy, mint amit irá​nyí​ta​nak, de csök​kent a se​bes​-
sé​ge, és a to​váb​bi​ak​ban már in​kább eresz​ke​dett. A te​tőn el​he​lye​zett gép​pus​ka​ál​lás felé re​pült a rá​zú​du​ló
tűz​ben. Ra​gyo​gó kék csil​lag​ként su​hant át az éj sö​tét​jén, és rázu​hant egy kö​ze​li négy​eme​le​tes épü​let te​te​jé​-
re. A tető be​sza​kadt, és a ház össze​dőlt. Füst- és por​fel​hő emel​ke​dett a ma​gas​ba, égő roncs​da​ra​bok re​pül​-
tek szer​te​szét. A lö​vé​szek él​je​nez​tek.
A kör​nye​ző há​zak ab​la​kai pus​ka​ro​po​gás​sze​rű​en tör​tek ri​pi​tyá​ra. Az​tán a gőz-, füst- és por​fel​hő kö​ze​pén
meg​pil​lan​tot​tam va​la​mit. Va​la​mi moz​gást.
Egy moz​gó em​be​ri ala​kot.
Egy nőt.
Elő​bo​tor​kált füs​töl​gő ru​há​ban, fe​ke​té​re per​zse​lő​dött arc​cal és haj​jal. Át​bot​la​do​zott az utca fe​lén, majd
görcs​be rán​dult kéz​zel a föld​re zu​hant.
Néz​tem a nőt, az​tán a moz​du​lat​la​nul fi​gye​lő kon​gok ár​nya​i​val teli fél​ho​mály​ra kap​tam a pil​lan​tá​so​mat,
és meg​hoz​tam éle​tem leg​os​to​bább dön​té​sét: ki​ro​han​tam a rej​tek​hely​ről az ut​cá​ra, és a nő felé ló​dul​tam.
Ér​tel​met​len lett vol​na fe​de​zé​kül szol​gá​ló ár​nyé​kot ke​res​ni a ház​fa​lak tö​vé​ben. A hold és a tűz fé​nye
min​dent tö​ké​le​te​sen meg​vi​lá​gí​tott, de amennyi​re le​he​tett, még​is meg​pró​bál​tam a tank fe​de​zé​ké​ben ma​rad​-
ni. Char​lie las​san re​a​gált: már több mint har​minc mé​tert meg​tet​tem, és át​ér​tem a nyílt té​ren, mire az első
lö​vés el​sü​ví​tett a fe​jem fö​lött.
A nő fel​né​zett. Még min​dig égett. A ru​há​ja, a tes​tét tűz​bu​rok​ba zár​va, pa​rázs​lón. A fáj​da​lom​tól üvölt​ve
az úton kel​lett vol​na hen​ger​gőz​nie, de ő csak néz​te, ahogy kö​ze​lí​tek felé.
Char​lie vég​re ko​mo​lyan tü​zel​ni kez​dett. Go​lyók zá​po​roz​tak át a sűrű le​ve​gőn, ap​rí​tot​ták a ház​fa​lak fa​-
bo​rí​tá​sát, le​pat​tan​tak a tank​ról, és be​bo​rí​tot​ták az ut​cát. Az egyik ki​té​pett egy da​rab​kát a vál​tam​ból.
El​ha​tal​ma​so​dó ré​mü​let​tel ro​han​tam to​vább. A nő fel​tér​delt, vett egy mély lé​leg​ze​tet, és fel​tá​pász​ko​dott.
Néz​te, ahogy jö​vök, és a te​kin​te​te tele volt szo​mo​rú​ság​gal. A ka​bát​ja fel​lán​golt, erre le​rán​tot​ta ma​gá​ról, és
el​ha​jí​tot​ta.
Fe​lé​je len​dül​tem, de el​ve​szí​tet​tem az egyen​sú​lyo​mat. Bot​la​doz​va, ha​do​nász​va ro​han​tam még pár lé​pést
elő​re, az​tán el​es​tem, gu​rul​tam a föl​dön, hogy talp​ra ugor​jak. Esze​lős egy mu​tat​vány volt.
A nő meg​ráz​ta a fe​jét, és in​tett, hogy men​jek on​nan.
Eszem​be se volt vi​tá​ba száll​ni vele. Rá​ve​tőd​tem, és ma​gam​mal rán​tot​tam az utca kö​ze​pé​ről egy bolt fe​-
dett te​ra​szá​ra. Meg​ka​pasz​ko​dott egy osz​lop​ban, és meg​pró​bált ki​egye​ne​sed​ni. A tü​zet el​ol​tot​tam, de a ru​-
há​ja még min​dig füs​töl​gőn, és az arca meg​per​zse​lő​dött. Fe​ke​te sze​mé​vel ha​ra​go​san né​zett rám.
Fel​tép​tem a bolt aj​ta​ját, és in​tet​tem, hogy men​jünk be.
– Be​fe​lé! – ki​ál​tot​tam rá.
Az orr​cim​pái meg​re​meg​tek, az​tán va​la​mi olyat lát​tam az ar​cán, ami​től job​ban meg​ré​mül​tem, mint az
előb​bi go​lyó​zá​por​tól: el​mo​so​lyo​dott, majd be​lé​pett a bolt​ba.
Oda​bent sö​tét volt, csak a kin​ti tűz fé​nye csil​lant át itt-ott a bolt ki​ra​ka​tát bo​rí​tó ke​reszt​lé​ces ár​nyé​ko​ló​-
kon. Nagy he​lyi​ség​ben vol​tunk, amely​ben sö​tét tár​gyak lóg​tak alá min​den​fe​lé a mennye​zet​ről. A sza​gok​ból
tud​tam, hol já​runk: egy cser​ző​mű​hely​ben.
 – Utá​nunk jön​nek! – mond​tam, mi​köz​ben meg​pró​bál​tam ki​für​kész​ni a he​lyi​ség hát​só ré​szét.
A nő meg​dör​zsöl​te az egyik tér​dét, és a fáj​da​lom​tól meg-meg​re​meg​ve meg​moz​gat​ta a vál​lát. Olyan ér​-
zé​sem tá​madt, hogy fel​né​zek rá. Ezt ne​vet​sé​ges​nek ta​lál​tam. Csak a vil​lo​gó fény tor​zít​ja el az ará​nyo​kat.
– Jól van? – kér​dez​tem.
Ki​né​zett, majd ki​mu​ta​tott az ab​la​kon. A kong a nyo​munk​ban volt. Meg​szé​dül​tem. Csak most vet​tem ész​-
re, hogy vér​zik a vál​lam. A jobb ing​uj​jam tel​je​sen át​ázott.
A nő hosszú ár​nyé​kot ve​tett, va​ló​ban ma​gas volt. Ná​lam is ma​ga​sabb. 185-190 cm. Vé​kony test​al​ka​tú,
spor​tos. Fe​ke​te hajú, a ma​gas​sá​ga el​le​né​re ázsi​ai arc​vo​ná​sok​kal.
Utá​na​nyúl​tam, hogy el​húz​zam az ab​lak​tól, és a hát​só ajtó felé irá​nyít​sam.
– Menj elő​re – mond​ta – mö​göt​ted le​szek.
Ta​nult an​golt be​szélt tö​ké​le​tes ki​ej​tés​sel.
Be​csuk​tam az ut​cai aj​tót, és be​zár​tam, amennyi​re tud​tam, az​tán el​in​dul​tam hát​ra​fe​lé. Egy fel​füg​gesz​tett
bőr​da​rab az ar​com​ba csa​pott, és szin​te azon​nal ne​ki​men​tem egy asz​tal​nak.
– Óva​to​san! – mond​ta. – Víz​el​ve​ze​tők van​nak a pad​ló​ban.
Ne​he​zem​re esett a lé​leg​zet​vé​tel. Ta​lán a rej​tek​hely sza​ga, a cser​ző​anya​gok mi​att. De az is le​het, hogy a
vér​vesz​te​ség​től. Tel​je​sen mind​egy. A szo​ba fo​rog​ni kez​dett ve​lem. Ugyan​ak​kor lö​vé​sek zú​dul​tak ránk a ki​-
ra​ka​ton át. A lógó bőr​da​ra​bok li​beg​ni kezd​tek.
És ak​kor, ott a sö​tét​ben, hi​he​tet​len do​log tör​tént. Nem vol​tam biz​tos ben​ne, de úgy tűnt, hogy a nő kö​zém
és a kong közé he​lyez​ke​dett. Akár​ho​gyan is... Meg​pró​bál​tam meg​ra​gad​ni a csuk​ló​já​nál fog​va, mi​köz​ben
has​ra vág​tam ma​gam. Ki​sik​lott a mar​kom​ból.
– Le a föld​re! – ki​ál​tot​tam rá.
A go​lyó​zá​por nem akart csök​ken​ni.
A nő le​tér​delt mel​lém.
– Nem ma​rad​hatsz itt – mond​ta.
Nem azt mond​ta, hogy nem ma​rad​ha​tunk, ha​nem, hogy én nem ma​rad​ha​tok.
A pad​ló ned​ves és csú​szós volt. A for​mal​de​hid sza​ga be​le​mart az or​rom​ba.
– Oké – vá​la​szol​tam. Meg​ra​gad​tam a sö​tét​ben, és ma​gam után húz​tam.
A go​lyó​zá​por vá​rat​la​nul ab​ba​ma​radt.
Ta​lál​tunk egy aj​tót a hát​só fa​lon. Ki​lök​tem, és ki​ju​tot​tunk a sza​bad​ba egy ra​ko​dó rám​pá​ra. Egy ke​rék
nél​kü​li te​her​au​tó ár​vál​ko​dott oda​lent a par​ko​ló​ban. Fel​néz​tem. A cser​ző​üzem egy há​rom​eme​le​tes épü​let
föld​szint​jét fog​lal​ta el. Lép​cső ve​ze​tett fel a má​so​dik eme​let​re egy fa füg​gő​fo​lyo​só​ra, ahon​nan egy ajtó
nyílt. Kö​rü​löt​tünk min​den​fe​lé épü​le​tek ku​co​rog​tak a szi​tá​ló ha​mu​eső​ben.
– Men​jünk! – mond​tam, és az utca felé len​dül​tem a rám​pá​ról. – Most ta​lán el​pu​col​ha​tunk!
A nő meg​ráz​ta a fe​jét, és ki​je​len​tet​te:
– Én so​sem uta​zom völ​gyek​ben!
Nyi​tot​tam a szá​mat, hogy le​hü​lyéz​zem. Ha nem hú​zó​dott vol​na hát​ra, egy​sze​rű​en meg​ra​ga​dom, és ma​-
gam​mal hú​zom. De el​tá​vo​lo​dott tő​lem, és a lép​csőt né​ze​get​te. Vö​rös fé​nyek ra​gyog​tak fel a sze​mé​ben,
majd szó nél​kül el​in​dult fel​fe​lé.
Meg​hök​ken​ve néz​tem utá​na.
– El​kap​nak ben​nün​ket! – szi​szeg​tem oda neki, és ma​gam​ban hoz​zá​tet​tem: „os​to​ba tyúk!” De ezt han​go​-
san nem mond​tam ki.
A nő köz​ben el​ér​te a fen​ti aj​tót, be​ta​szí​tot​ta, és be​ment az épü​let​be.
A fe​né​be!
El​in​dul​tam fel​fe​lé, és mö​göt​tem vá​rat​la​nul egy rob​ba​nás szét​ve​tet​te az alsó he​lyi​sé​get. A nő nyit​va
hagy​ta szá​mom​ra az eme​le​ti aj​tót. A düh​től őr​jöng​ve tá​mad​tam rá, ami​kor utol​ér​tem.
 – Szét​rom​bol​ják ezt az is​ten​ver​te épü​le​tet ve​lünk együtt!
Meg​for​dult, és bá​to​rí​tó​an rám né​zett.
– Bá​tor​ság, An​der​son! – mond​ta.
An​der​son!? Be​mu​tat​koz​tam vol​na neki?!
– Kö​zé​pen van egy lép​cső​ház – mond​ta az​tán nyu​god​tan. – Re​mé​lem, hogy on​nan ki​ju​tunk a te​tő​re.
El​in​dult az iro​dák vá​lasz​fa​la mel​lett. Kö​vet​tem, és mi​vel a me​ne​kü​lés min​den re​mé​nye el​szállt be​lő​-
lem, le​hig​gad​va meg​kér​dez​tem:
– Kit tisz​tel​he​tek ke​gyed​ben?
Min​den​fe​lől ki​a​bá​lás, ro​ha​nó lé​pé​sek zaja és össze​vissza lö​völ​dö​zés hal​lat​szott. Oda​kint ár​nyé​kok ug​-
rál​tak. Han​gok. Fran​ci​á​ul. Ül​dö​ző​ink a föld​szin​ten most akad​tak rá a lép​cső​ház​ra. Be​le​lőt​tek pár so​ro​za​tot
az aj​tó​ba.
A nő be​várt, az​tán el​in​dult föl​fe​lé a har​ma​dik eme​let​re. Olyan gyor​san kö​vet​tem, aho​gyan csak tő​lem
telt. Oly​kor li​he​gett, és égett bő​rét vizs​gál​gat​ta, majd fel​emel​te a két kar​ját, és kar​kör​zé​se​ket vé​gez​ve hű​-
töt​te ma​gát a le​ve​gő​vel. Meg​állt a lép​cső te​te​jén a sö​tét​ben, be​ta​szí​tot​ta a fa​aj​tót, és be​lé​pett egy fél​ho​má​-
lyos fo​lyo​só​ra, ahon​nan rak​tá​rak nyíl​tak. Kö​rül​né​zett, és mor​mo​gott va​la​mit. A hang​já​ban mint​ha elé​ge​-
dett​ség csen​dült vol​na, ami​kor oda​szólt ne​kem:
– Te​tő​ab​lak!
Lát​tam én is. A sö​tét, pisz​kos, rozs​dás, le​la​ka​tolt, el​ér​he​tet​len ab​la​kot.
– „Po​fon​egy​sze​rű” lesz... – nyög​tem.
Oda​lent za​var tá​madt. Fo​gal​muk sem volt, hová me​het​tünk. Csak​hogy ez nem tart​ha​tott so​ká​ig. De még
en​nél is kí​no​sabb volt, hogy a rosszul​lét kez​dett el​ha​tal​ma​sod​ni raj​tam. Ször​nyen iz​zad​tam, és a lép​csők
mind​un​ta​lan ki akar​tak csúsz​ni a lá​bam alól. Az egész éj​sza​ka át​ko​zot​tul csú​szós​nak tűnt.
Va​la​mi re​cse​gett, tört, és elém tá​rult a te​tő​te​rasz. A nő szi​lu​ett​je ma​ga​so​dott fö​lém a füs​tös ég hát​te​ré​-
ből.
– Igye​kezz! – mond​ta, de a hang​ja na​gyon messzi​ről jött.
A csil​la​gok el​hal​vá​nyul​tak.
A nő le​nyúlt ér​tem, és meg​ra​gad​ta a ke​ze​met.
Ez volt az utol​só, ami​re em​lék​szem. Az​tán rám csu​kó​dott az éj​sza​ka.
Ami​kor ma​gam​hoz tér​tem, lát​tam, hogy a nő hát​tal áll ne​kem a vá​rost néz​ve. Az épü​let re​me​gett a rob​-
ba​ná​sok és be​csa​pó​dó lö​ve​dé​kek ere​jé​től. Tor​ko​lat​tü​zek vil​log​tak az ut​cá​kon, és si​ko​lyok száll​tak az
égre. Hosszú füst​pász​ták kar​col​ták csi​kós​ra a hold ar​cát, – Soha sincs vége... – mond​ta a nő.
Fo​gal​mam sincs róla, hon​nan tud​ta, hogy ma​gam​hoz tér​tem.
– Így van – nyög​tem. – So​sincs.
Meg​for​dult. Az arc​vo​ná​sai ren​de​zet​tek, nyu​god​tak és ér​ze​lem​men​te​sek vol​tak. A sze​mét fé​lig be​csuk​ta,
az ajka fel​nyílt, és lát​ni en​ged​te vil​lo​gó​an fe​hér fo​ga​it. A ko​rom nagy ré​sze to​va​tűnt róla.
– El se tu​dod kép​zel​ni, An​der​son...
Má​sod​szor szó​lí​tott a ne​ve​men.
– Ki​cso​da ön? – kér​dez​tem. – Is​me​rem ma​gát?
– Nem – vá​la​szol​ta.
Egy ké​mény​nek dől​ve ül​tem, és ször​nyen fájt a vál​lam. Óva​to​san meg​moz​dul​tam, de va​la​me​lyik iz​mom
be​gör​csölt, mire fel​nyög​tem. A nő a lá​tó​ha​tárt für​kész​te, és úgy tett, mint​ha sem​mit se hal​lott vol​na. Az
égen fé​nyek mo​zog​tak. He​li​kop​te​rek.
– Quảng Ngãi​ba való? – foly​tat​tam a kér​de​zős​kö​dést.
A te​kin​te​te el​ho​má​lyo​sult, az​tán el​mo​so​lyo​dott. De a mo​so​lya ár​nyak​ból szö​vő​dött, és tele volt üres
sza​ka​dé​kok​kal.
 – Aus​ter​litz​ből jöt​tem és Can​na​eből. Le​pa​tó​ból és Gettys​burg​ből.
A hang​ja tö​ké​le​tes ön​ura​lom​mal csen​gett, de fá​radt volt, és szín​te​len.
– Ezt nem ér​tem – mond​tam hi​de​gen.
– Per​sze hogy nem – bó​lin​tott az ut​cát néz​ve.
Egy ajtó nyílt a te​tő​re. Nagy, ne​héz, va​salt ajtó.
Va​la​ki be​csuk​ta, és be​tá​masz​tot​ta egy fa​rúd​dal.
– Ott jöt​tük fel? – mu​tat​tam az aj​tó​ra.
– Nem.
– Hol van​nak az ül​dö​ző​ink?
– Min​den​hol az al​sóbb szin​te​ken. És az ut​cán. Csap​dá​ba akar​ják ej​te​ni a ba​rá​ta​i​dat – a sze​mé​ben
megint meg​je​lent a szo​mo​rú​ság –, és ez si​ke​rül is ne​kik.
– A sze​mét​lá​dák!
Lép​tek do​bog​tak a lép​csőn. Az ajtó rozs​dás volt, meg​ve​te​me​dett és re​pe​de​zett, de erős​nek lát​szott. A
kong rö​hög​ve kö​ze​le​dett. Meg​rán​gat​ták a ki​lin​cset.
– Ne félj! – mond​ta a nő. – Ve​lem biz​ton​ság​ban vagy. – A te​kin​te​té​ben megint meg​je​lent a szo​mo​rú​ság.
Hal​lot​tam, hogy a kong vissza​vo​nul, az​tán az ajtó fel​rob​bant, mi​köz​ben tűz csa​pott ki a lép​cső​ház​ból.
Hat fér​fi ro​hant ki a te​tő​re.
A nő ér​zel​mek​től men​te​sen fi​gyel​te őket. Ránk sze​gez​ték a fegy​ve​re​i​ket.
– Saj​ná​lom – mond​tam a nő​nek. – Ma​gát ta​lán el​en​ge​dik...
Szót​la​nul oda​sé​tált hoz​zám a tető szé​lé​től, és meg​állt mel​let​tem.
A kong néma düh​vel fi​gyelt ben​nün​ket. Egy tiszt ér​ke​zett mö​göt​tük a te​tő​re. Csont​so​vány volt, rá​ter​mett
és óva​tos. Meg​fon​tol​tan moz​gott min​den fö​lös​le​ges moz​du​lat nél​kül.
– Azo​no​sí​tót! – szólt rám.
Au​to​ma​ti​ku​san elő​vet​tem a le​vél​tár​cá​mat, és át​ad​tam neki. Rá​pil​lan​tott, és azon​nal el​ve​szí​tet​te az ér​-
dek​lő​dé​sét irán​tam. Csak egy ti​ze​des. A te​kin​te​te át​ván​do​rolt a nőre. Elő​vet​te a ké​zi​fegy​ve​rét, és az​zal in​-
tett neki, hogy tá​vo​lod​jon el tő​lem.
De a nő nem moz​dult.
A fegy​ver egy cseh gyárt​má​nyú au​to​ma​ta pisz​toly volt, olyan, ami​lyet az ÉNH tiszt​jei ál​ta​lá​ban hasz​nál​-
tak. Meg​va​kar​gat​ta az áll​kap​csát a fegy​ve​ré​vel, az​tán rám sze​gez​te, hogy a csö​ve ép​pen a sze​mem​mel le​-
gyen egy vo​nal​ban.
Ek​kor a nő oda​állt elém. Nem lát​hat​tam az ar​cát. A tiszt fran​ci​á​ul szólt hoz​zá hi​deg, pa​ran​cso​ló sza​vak​-
kal. Bosszú​san, hogy nem szól még egy​szer.
Vá​rat​la​nul for​ró lég​áram​lat su​hant át a te​tőn. A tiszt meg​re​me​gett, a keze meg​fe​szült a ra​va​szon. De va​-
la​mit lát​ha​tott a nő ar​cán, ami ra​bul ej​tet​te. Csak bá​mult. A nő egy szót se szólt. A tiszt hom​lo​ká​ról ve​rej​-
ték​csöpp in​dult le​fe​lé.
Meg​pró​bál​tam ki​mász​ni a nő ta​ka​rá​sá​ból, de moz​go​ló​dá​som​ra meg​for​dult, és a vál​lam​nál fog​va vissza​-
nyo​mott ültő he​lyem​be.
A tiszt nya​kán meg​fe​szül​tek az erek. Az alá​ren​delt​jei der​med​ten me​red​tek a nőre, ép​pen úgy, aho​gyan a
tiszt​jük. Az egyi​kük vá​rat​la​nul ki​tört. A leg​fi​a​ta​labb. Meg​ráz​ta ma​gát, mint​ha most éb​red​ne fel egy is​me​-
ret​len he​lyen. A te​kin​te​té​ben fé​le​lem vib​rált, nem te​he​tett sem​mit. Elő​rébb lé​pett, majd bé​nul​tan meg​állt a
szá​za​do​sa mel​lett. A tár​sai, mint​ha csak a moz​gás​ból ener​gi​át nyer​tek vol​na, hát​rébb hú​zód​tak, és le​eresz​-
tet​ték a fegy​ve​re​i​ket.
A tiszt kap​kod​ni kezd​te a le​ve​gőt. Lát​ha​tó​an küsz​kö​dött az erő el​len, amely meg​aka​dá​lyoz​ta ab​ban, hogy
meg​húz​za a ra​vaszt. A fegy​ve​re már nem irá​nyult ránk. Hát​rál​ni kez​dett, és ak​kor a ka​to​nák, egyik a má​sik
után, vissza​ug​rál​tak a lép​cső​ház​ba. A leg​fi​a​ta​labb ka​to​na ma​radt utol​já​ra. Gör​csö​sen mar​kol​ta AK-47-
esét, és döb​bent bű​vö​let​tel fi​xál​ta a nőt, aki lá​gyan, vi​et​na​mi nyel​ven mon​dott neki va​la​mit. Erre a fiú há​-
tat for​dí​tott, és a töb​bi​ek után ro​hant.
– Ki a fene vagy tel?
– Tény​leg nem tu​dod? – A nő arca el​sö​té​tült, mint​ha a tin​ta​kék ég szí​nez​te vol​na ma​gá​hoz. – Mind​azok
után, ami​ken át​men​téi, a gyil​ko​lás után, tény​leg nem tu​dod? – Me​rev te​kin​tet​tel né​zett vé​gig a te​tőn, majd a
pil​lan​tá​sa meg​ál​la​po​dott az égen. – Atyá​i​tok is​mer​tek jól. Tró​já​nál, Port Art​hur​ban, a Ko​rall-ten​ge​ren...
tud​ták, ki va​gyok. Imád​kozz, hogy a fi​a​i​tok ne is​mer​je​nek meg!
Nincs szó arra, ami​vel le​ír​hat​nám azt a per​cet, amit ott, ak​kor át​él​tem. Olyan ret​te​gés töl​tött el, ami​lyet
soha az​előtt, vagy az​óta nem él​tem át. Ott állt a hold​fény​ben, a keb​le hul​lám​zott, és a hang​ja re​me​gett a
fel​in​du​lás​tól.
– Te... ön jött hoz​zám – nyög​tem ki vé​gül eről​köd​ve.
– Nem – mond​ta le​csil​la​pod​va –, nem mi​at​tad jöt​tem.
– Ak​kor mi​ért... van itt? – kér​dez​tem, szin​te to​csog​va az iz​zad​ság​ban.
– El​vé​tet​tem.
Arra gon​dol​tam, hogy: a pi​ló​ta. A Cob​ra pi​ló​tá​já​hoz jött. De nyil​ván nem csak gon​dol​tam, ha​nem ki is
mond​tam, mert a sö​tét alak meg​ráz​kó​dott.
– Nem. Sok​kal in​kább a fi​a​tal ka​to​na mi​att, aki meg​pró​bált szem​be​sze​gül​ni ve​lem. Szin​te még gye​rek.
Egy órán be​lül fel​ál​doz​za ma​gát az egyik baj​tár​sá​ért.
– Atya​is​ten! – or​dí​tot​tam fel. – Az egyik nyo​mo​rult gaz​em​ber mi​att!? Egy ilyen sze​mét​lá​dá​hoz jött?!
– Egy ilyen sze​mét​lá​dá​hoz, igen – mond​ta fa​gyo​san. A sza​va​i​ban vissza​foj​tott ha​rag fe​szült. – En​gem
csak a bá​tor​ság ér​de​kel, An​der​son, nem a po​li​ti​ka.
– És mi a hely​zet a pi​ló​tá​val? És a lö​vé​sze​i​vel? – kér​dez​tem.
– Nem csak én va​gyok itt. – Las​san le​huny​ta a sze​mét. – Ma éj​jel ott va​gyunk min​den​hol en​nek a bol​-
dog​ta​lan fél​szi​get​nek az egén.
– Saj​ná​lom – mond​tam, bár nem tud​tam, hogy va​ló​já​ban mit aka​rok ez​zel mon​da​ni.
– Mint mi mind​annyi​an. – Mély só​haj sza​kadt fel a keb​lé​ből. – A hő​sö​ket nem en​ged​jük meg​hal​ni. De ki
védi meg az át​lag​em​be​re​ket? Ki áll mel​lé​jük, ami​kor bom​bák hul​la​nak az ég​ből? Ki szól hoz​zá​juk, ha el​-
ha​tal​ma​so​dik a szí​vü​kön a fé​le​lem? Oly ke​ve​sen va​gyunk! Még gyer​me​kek vagy​tok, An​der​son. Van fo​gal​-
mad róla, mennyi​en hal​nak meg itt ma éj​sza​ka? – Fel​né​zett a csil​la​gok​ra, és meg​ráz​ta az ök​lét a hold felé.
– Hány csa​ta​me​ző vá​lik még mé​szár​szék​ké ezen a nyo​mo​rult kis boly​gón!?
Ha be​hu​nyom a sze​mem, is​mét lá​tom ma​gam előtt azt a te​tőt, és ér​zem a füst fa​nyar il​la​tát. Soha nem fo​-
gom el​fe​lej​te​ni a nő utol​só sza​va​it. A hang​ja me​leg volt, és ér​ze​lem​te​li. Sze​lí​den szólt, de ret​te​ne​tes volt,
amit mon​dott.
– Nem jö​vünk el min​den​ki​hez, aki a csa​ta​me​zőn hal meg. De hoz​zád el​jö​vünk majd, An​der​son. Ha el​jön
az utol​só órád, ott le​szek mel​let​ted.
Ha el​jön az utol​só órám...
Hát... el​múl​tam már negy​ven, biz​to​sí​tá​si sta​tisz​ti​kus​ként dol​go​zom a North​wes​tern Biz​to​sí​tó​nál. Iro​dai
mun​kát vég​zek. Elég ne​he​zen moz​gok, és van raj​tam jó pár kiló fö​lös​leg. Van há​rom gye​re​kem. A had​se​-
reg​nek soha töb​bé nem lesz szük​sé​ge rám. Gyak​ran eszem​be jut az a nő, és el​tű​nő​döm azon, hogy té​ve​dett-
e ve​lem kap​cso​lat​ban. Az​tán meg​pró​bá​lom ki​ta​lál​ni, hogy ugyan mi​fé​le há​bo​rú​ban ven​nék hasz​no​mat?
Ezért az​tán nem sze​re​tem, ha Brad Con​ner az​zal vic​ce​lő​dik, hogy mi fog​juk majd fel​tar​tóz​tat​ni a be​ha​to​-
ló​kat a Vir​gi​nia-par​ton...

Fe​di​na Lí​dia for​dí​tá​sa

 JACK Mc​DE​VITT
Ame​ri​kai író, 1935-ben szü​le​tett. Már egye​te​mis​ta ko​rá​ban első he​lyet szer​zett egy iro​dal​mi ver​se​nyen,
ami​vel jo​got nyert a meg​je​le​nés​re az in​téz​mény sa​ját új​ság​já​ban. Ez​u​tán kö​zel 25 év telt el, mire pro​fi ma​-
ga​zi​nok​ban is pub​li​kál​ni kez​dett. „Rejt​jel” című no​vel​lá​já​ból nőtt ki be​mu​tat​ko​zó re​gé​nye, a The Her​cu​-
les Text (1986), má​so​dik kö​te​té​vel pe​dig út​já​ra in​dult az Alex Be​ne​dict-so​ro​zat, mely​nek ed​dig hat da​rab​-
ja ol​vas​ha​tó ma​gya​rul, idén pe​dig má​sik hí​res szé​ri​á​já​nak első ré​sze is el​ju​tott hoz​zánk, az Em​lék​mű a
csil​la​gok​ban.
 M. Rickert
ÉRZELMI KÖTŐDÉSRE UTALÓ BIZONYÍTÉK KISKORÚ
VÉTKES ELHAGYÁSÁNAK ÜGYÉBEN, AZ ÉRINTETT
LEÁNYGYERMEK SZEMÉLYES BESZÁMOLÓJA ALAPJÁN
„Amíg az or​szá​got a ma​gam​faj​ták irá​nyít​ják, jobb, ha az il​le​tő meg​szö​kik, kü​lön​ben meg​ta​lál​juk, bí​-
ró​ság elé ál​lít​juk, és ki​vé​gezzük. Ezt min​den​ki ért​se szó sze​rint! Gon​dom lesz rá, mi több, kül​de​té​-
sem​nek fo​gom te​kin​te​ni, hogy az ilye​ne​ket egy​től egyig bí​ró​ság elé ál​lít​sák, és ki​vé​gez​zék.”
(Ran​dall Terry, a men​tő​ak​ció kez​de​mé​nye​ző​je)

Jó idő​be telt, mire ki​kom​bi​nál​tam, hogy egy cso​mó nő el​tű​né​sé​re egy​sze​rű​en nincs ma​gya​rá​zat.
Ak​ko​ri​ban még a nyil​vá​nos​ság tel​jes be​vo​ná​sá​val zaj​lot​tak a ki​vég​zé​sek, vi​szony​lag könnyű is volt szá​-
mon tar​ta​ni őket. A té​vé​ben min​den este hét​kor a kü​lön​fé​le bün​te​tés-vég​re​haj​tá​si köz​pon​tok​ban film​re vett
ki​vég​zé​sek ke​rül​tek adás​ba. Ré​sze volt a hi​va​ta​los el​já​rás​nak, hogy amíg a ka​me​ra a bű​nös ar​cán idő​zik,
ki​mond​ják a ne​vét. Köz​ben meg egy​re-más​ra vál​tak köd​dé nők, aki​ket az​tán so​sem le​he​tett ki​vég​zé​sen vi​-
szont​lát​ni. Men​de​mon​dák kap​tak láb​ra. Pont ak​kor​tájt tör​tént, hogy ilyen-olyan te​kin​tet​ben meg​vál​to​zott a
mód​szer. Töb​bé nem ne​vez​ték meg a bű​nö​sö​ket, amel​lett az egész or​szág​ban gom​ba​mód kezd​tek sza​po​-
rod​ni a bün​te​tés-vég​re​haj​tá​si köz​pon​tok, és at​tól fog​va kép​te​len​ség volt szá​mot adni az összes el​tűnt​ről. A
plety​kál​ko​dá​si kedv azon​ban et​től sem ha​gyott alább, a tör​té​net pe​dig ti​pi​ku​san két irányt vett: a bű​nö​sö​-
ket Ügy​nö​kök hasz​nál​ják a sa​ját al​jas cél​ja​ik​ra, vagy ezek a nők alat​tom​ban se​reg​be tö​mö​rül​nek.
Mi​után anyu nem jött haza, apu olyas​mi​ket kez​dett haj​to​gat​ni, hogy biz​tos csak va​la​mi gyű​lé​sen vesz
részt, ami neki va​la​hogy ki​ment a fe​jé​ből, meg hogy je​lent​ke​zett az „Anyá​kat az is​ko​lák​ba” prog​ram​ra,
amit a Bel​biz​ton​ság hir​de​tett meg, és most a temp​lom meg a könyv​tár ja​vá​ra vé​gez ön​kén​tes mun​kát. Jel​-
lem​ző any​ura, neki mu​száj foly​ton sür​gö​lőd​nie. Mi​kor pe​dig apu ne​ki​állt a kór​há​zak​ba te​le​fo​nál​ni – fakó
ar​cán csak úgy vi​rí​tot​tak a szep​lők, mint zak​la​tott ál​la​po​tá​ban min​dig –, és én lát​tam raj​ta: ab​ban re​mény​-
ke​dik, hogy any​ut bal​eset érte, ak​kor már tud​tam. Más​nap reg​gel a hin​ta​szék​ben ta​lál​tam rá, amint az es​kü​-
vői fény​kép​al​bum​mal az ölé​ben a ki​lá​tó​ab​la​kon bá​mul ki​fe​lé, és nem volt két​sé​gem töb​bé.
Per​sze szó sincs ar​ról, hogy én vol​nék az egyet​len el​ha​gyott le​ány​gyer​mek. Er​re​fe​lé is va​gyunk pá​ran.
Nem let​tünk meg​je​löl​ve, ide​gen te​hát nem ven​né ész​re raj​tunk, a kö​zös​sé​gen be​lül azon​ban köz​tu​dott a
tény. Könnyebb an​nak, aki​nek az any​ját ki​vég​zik. Az ilye​nek el​kü​lö​nül​nek tő​lünk, már​mint az olya​nok​tól,
akik​nek az any​já​ról sem​mi hír, mert ugyan mi​fé​le anya az. aki annyi​ra rom​lott, hogy még a tet​té​ért ki​já​ró
bün​te​tés alól is ké​pes ki​búj​ni?! Aki ve​szett dü​hé​ben a hát​ra​ha​gyott ár​tat​la​nok el​len szö​vet​ke​zik?!
Meg​szál​lott​ja let​tem a ki​vég​zé​sek​nek, és hi​á​ba, hogy a nagy szá​muk mi​att már le​he​tet​len​ség nyo​mon kö​-
vet​ni őket, én min​den igye​ke​ze​tem​mel pró​bá​lom, kép​er​nyő​ről kép​er​nyő​re ugor​va, egy​szer​re néz​ni min​det.
Anyu ar​cát ke​re​sem. Ren​ge​teg az arc. Emez bőg, amaz si​kí​to​zik, a har​ma​dik​nak re​meg a szá​ja, vagy ki​tá​-
gul az orr​li​ka, de egyik sem az övé. Jen​na Of​fe​ren azt ál​lít​ja, az ő any​ját ki​vé​gez​ték Al​bany​ben, de ha​zu​-
dik. Nem min​de​nes​tül tu​dom hi​báz​tat​ni ezért, pe​dig len​na Of​fe​ren csak egy nyam​vadt, bosszan​tó per​szó​na.
Egy​szer még a sa​ját apám is be​pró​bál​ko​zott. Reg​gel be​jön a szo​bám​ba, leül az ágyam szé​lé​re, és azt
mond​ja: „Annyi​ra saj​ná​lom, Lis​le. Teg​nap éj​jel lát​tam édes​anyá​dat. El​kap​ták.” Én meg csak in​ga​tom a fe​-
jem. „Csak azért mon​dod, hogy job​ban érez​zem ma​gam – vá​la​szo​lom. – Tu​dom, hogy még élet​ben van.”
Anyu és én úgy va​gyunk, mint az ik​rek néha, annyi​ra kö​zel ál​lunk egy​más​hoz. Még kis​lány ko​rom​ban
tör​tént, hogy Sa​rah T. – ék​nél le​es​tem egy fá​ról, anyu meg egy​szer csak ott ter​mett a hát​só ud​var​ban, a haja
lo​bon​cos, a rú​zsa is el​ke​nő​dött, pe​dig Mrs. T. – nek még arra sem volt ide​je, hogy be​pö​työg​je a szá​mát a
mo​bil​ján. „Egy​sze​rű​en meg​érez​tem – mond​ta anyu. – Épp ab​la​kot pu​col​tam, mi​kor hir​te​len be​le​nyi​lallt a
fáj​da​lom a gyom​rom​ba. Rög​tön tud​tam, hogy szük​sé​ged van rám, úgy​hogy ide​si​et​tem.” El​tö​rött a csuk​lóm
(a mai na​pig sa​jog esős idő​ben), he​te​ken át varr​ni sem tud​tam, meg a szink​ron​úszó edzé​se​ket is ki kel​lett
hagy​nom, de nem bán​tam, mert ak​ko​ri​ban úgy gon​dol​tam, hogy anyu és én​köz​tem kü​lön​le​ges kap​cso​lat
van, és lám, a csuk​lóm rá a bi​zo​nyí​ték. Most már nem va​gyok annyi​ra biz​tos ben​ne. Ha az em​ber​nek el​tű​-
nik az any​ja, min​den meg​vál​to​zik.
Foly​ton az ő ar​cát ke​re​sem. És nem​csak a kép​er​nyő​kön, ha​nem az ut​cán is, más nők fe​jén. Per​sze nem
mi​fe​lénk, ha​nem va​la​hány​szor át​ug​runk Mil​wa​u​kee-ba, meg pél​dá​ul Chi​ca​gó​ban, az osz​tály​ki​rán​du​lá​son.
Min​den nő ké​pé​be be​le​bá​mu​lok, úgy kaj​ta​tom anyu vo​ná​sa​it. Eb​ben sem va​gyok egye​dül. Raj​ta​kap​tam
Jen​na Of​fe​rent, amint ugyan​ezt mű​ve​li (már​mint a sa​ját any​já​val, nem az enyém​mel), hi​á​ba is pró​bál​ta le​-
ta​gad​ni.
Mi​előtt anyu el​ha​gyott vol​na min​ket, nem volt épp a leg​bol​do​gabb em​ber a föl​dön, de hát me​lyik nor​-
má​lis ame​ri​kai lány fel​té​te​lez​né a sa​ját any​já​ról, hogy gyil​kos?! Még se​gí​tett is ne​kem he​te​dik​ben, mi​kor
házi fel​adat​nak a fo​tó​mo​dell Hei​di Eag​le-t áb​rá​zo​ló rek​lá​mo​kat kel​lett ki​vág​ni új​sá​gok​ból. őt egy év​vel
az​előtt vé​gez​ték ki, és még kris​tály​tisz​tán em​lék​szem anyu meg​jegy​zé​sé​re, mi​sze​rint Hei​di​nek biz​tos gyö​-
nyö​rű gye​re​kei le​het​tek vol​na, úgy​hogy még​is mi​ből kel​lett vol​na rá​jön​nöm, hogy a sa​ját anyám is egyi​ke a
go​nosz​te​vők​nek?!
Hogy ak​ko​ri​ban sej​tet​tem-e, mire föl az a sok sí​rás-rí​vás? Mert​hogy anyám foly​ton sírt. Sírt mo​so​ga​tás
köz​ben, sírt, ha a vé​cét si​kál​ta, még ne​ve​tés köz​ben is po​tyog​tak a könnyei, mint mi​kor el​me​sél​tem neki,
hogy Mr. Saun​ders mi​ként tar​tott ne​künk, lá​nyok​nak szem​lél​te​tő elő​adást egy ko​sár​lab​dá​val a ter​hes​ség​-
ről. Em​lé​ke​ze​tem sze​rint anyu sza​va​i​ban egyet​len​egy​szer for​dult elő va​la​mi árul​ko​dó, már​mint olyas​mi,
ami az ak​ko​ri cso​dás éle​tün​ket ez​zel a mos​ta​ni ke​lep​cé​vel össze​kap​csol​hat​ná: mi​kor ész​re​vet​te a fi​ú​ne​ve​-
ket az óra​ren​de​men, és tud​ni akar​ta, hogy azok​ba a srá​cok​ba mind be​le​zúg​tam-e. Fo​gal​mam sincs, mi oka
le​he​tett ilyet kér​dez​ni tő​lem, mint​hogy hét név volt a lis​tán, én meg so​sem vol​tam olyan kis caf​ka, de
mind​egy. El​ma​gya​ráz​tam neki, hogy azo​kat mint le​het​sé​ges ba​ba​ne​ve​ket vet​tem szá​mí​tás​ba, ha majd el​jön
az idő, hogy gye​re​kem szü​les​sen, mire olyan ké​pet vá​gott, mint​ha ad​dig csu​pán ho​log​ram lett vol​na, és
már ké​szül​ne a sem​mi​be fosz​la​ni, majd így szólt: „A te ko​rod​ban én ar​ról áb​rán​doz​tam, hogy űr​ha​jós le​-
szek.”
Láng​ba bo​rult az ar​com, annyi​ra szé​gyell​tem, hogy ilye​ne​ket be​szél. Utá​na az​zal pró​bál​ta je​len​ték​te​len​-
nek fel​tün​tet​ni a dol​got, hogy vé​gig​ment a lis​tán, és tu​do​má​som​ra hoz​ta, me​lyik név tet​szik neki (a Liam és
a Jack), és me​lyik nem (a Paul meg a Luké). Ha va​la​ha el​jön az az idő (ami​ben las​sacs​kán kez​dek ké​tel​-
ked​ni), a neki nem tet​sző ne​vek kö​zül fo​gok vá​lasz​ta​ni egyet. Nem nagy do​log, de ne​kem nem ma​radt más
esz​kö​zöm. Az em​ber már csak ennyit te​het az any​já​val, ha az fog​ja ma​gát, és el​tű​nik.
Apu sze​rint túl sok időt töl​tök kép​er​nyők bá​mu​lá​sá​val, ezért foly​ton az​zal nyag​gat, hogy csi​nál​junk már
va​la​mi kö​zös, „csa​lá​di” prog​ra​mot. Eköz​ben na​gyon töri ma​gát, hogy vi​dám​nak tűn​jék a hang​ja, mint​ha
nem az vol​na a vi​lág leg​ócs​kább vic​ce, hogy mi ket​ten, már​mint ő meg én „csa​lád” va​gyunk.
Per​sze te​mér​dek csa​lád lé​te​zik anya nél​kül. Ez kez​det​ben mint​ha meg​lep​te vol​na a Bel​biz​ton​sá​got, a
köz​ke​le​tű fel​té​te​le​zés sze​rint ugyan​is azok a nők, akik​nek a sö​tét idők​ben abor​tu​szuk volt, ké​sőbb sem
szül​nek gye​re​ket. De hát anyám nem​ze​dé​ké​ből szá​mos nőt bi​zony​ta​la​ní​tott el fi​a​tal​ko​rá​ban annyi​ra a kár​-
ho​za​tos pro​pa​gan​da, hogy meg​sza​kít​tat​ta a ter​hes​sé​gét, és még kar​ri​ert is csi​nált, mi​előtt vissza​tért vol​na
az er​köl​csös ma​ga​tar​tás út​já​ra. Úgy​hogy egy ki​vég​zett anya a csa​lád​ban nem ok​vet​le​nül annyi​ra ször​nyű.
Egy gye​rek​re néz​ve száz​szor na​gyobb szé​gyen, ha egy el​tűnt anyá​val hoz​ha​tó kap​cso​lat​ba, aki oda​kint va​-
la​mi mi​lí​cia​fé​lé​ben szí​vó​dott fel (an​nak hal​vány es​he​tő​sé​gét meg​en​ged​ve, hogy anyu​ci nem fegy​ver​kész​-
le​tek fel​hal​mo​zá​sá​val és au​tós po​kol​gé​pek bar​ká​cso​lá​sá​val van el​fog​lal​va, ha​nem a rom​lott er​köl​csű
Ügy​nö​kök egyi​ké​nek fog​sá​gá​ba esett, de a va​ló​ság​ban mek​ko​ra erre az esély? Az ilyes​mi nem in​kább csak
a Jen​na Of​fe​ren-féle sur​mók fan​tá​zi​á​já​ban lé​te​zik, akik kép​te​le​nek meg​bir​kóz​ni a hely​zet​tel?) Biz​tos, ami
biz​tos – ta​lán a kel​le​met​le​nebb plety​ká​kat kö​zöm​bö​sí​ten​dő, amik az Ügy​nö​kö​ket rosszabb szín​ben tün​tet​-
nék fel a Bel​biz​ton​ság nem​ré​gi​ben elő​állt a „haj​fürt​prog​ram​mal”. Mos​ta​ná​ban min​dig kül​de​nek a csa​lád​-
nak egy fo​na​tot a bű​nös ha​já​ból, a gye​re​kek kö​ré​ben pe​dig már​is di​vat​ba jött át​lát​szó me​da​li​on​ban ilyet
vi​sel​ni. En​nek per​sze így sem​mi ér​tel​me. A ki​vég​zé​se​ket el​ső​sor​ban egy bi​zo​nyos anar​chis​ta né​zet fel​szá​-
mo​lá​sa vé​gett bur​kol​ták név​te​len​ség​be, mi​sze​rint egyes nők​nek igen​is si​ke​rült el​ke​rül​ni​ük a sor​su​kat. De
hát a Bel​biz​ton​ság nem a kö​vet​ke​ze​tes​sé​gé​ről hí​res (ennyi, azt hi​szem, nyu​god​tan ki​je​lent​he​tő), sőt mint​ha
ki​mon​dot​tan haj​la​na a bi​zony​ta​lan​ság fo​ko​zá​sá​ra. A haj​fürt​prog​ram min​den​eset​re na​gyon be​jött, még némi
pénzt is hoz ne​kik a kony​há​ra, mi​vel egy-egy ki​vég​zett asszony holt​tes​té​nek ex​hu​má​lá​sá​ért a csa​lád ma​-
nap​ság fi​zet​ni is haj​lan​dó, csak kap​has​son a ha​já​ból. El​ta​lál​tad! jen na, bi​zony, újab​ban haj​für​tös nyak​-
lánc​cal mu​tat​ko​zik a ki​vég​zé​se​ken, ami ál​lí​tá​sa sze​rint az any​já​tól való, de én tu​dom, hogy az Jen​na sa​ját
sző​ke, gön​dör haja, míg az any​jáé őszes bar​na volt. „De csak mert fes​tet​te!” – bi​zony​ko​dik Jen​na, én meg
rá​ha​gyom. Ki a csu​da fes​tet​né a ha​ját őszes bar​ná​ra?? Jen​na tisz​tá​ra be​csa​va​ro​dott.
Mint​ha az egész vá​ros rá​ka​pott vol​na a ki​vég​zé​sek​re, én pe​dig iga​zat adok apám​nak: tény​leg so​kat ve​-
szí​tet​tem az​zal, hogy ed​dig a kép​er​nyőn fi​gyel​tem az ese​mé​nye​ket. „Ar​ról nem is be​szél​ve, hogy las​sacs​-
kán el​fo​gad​ha​tat​lan vi​sel​ke​dés​nek szá​mit, ha va​la​ki foly​ton tá​vol ma​rad. Más volt a hely​zet, míg anyád
még ve​lünk volt” – ma​gya​ráz​ta. Ezért ad​tam be vé​gül a de​re​ka​mat, még ha nem is vár​tam so​kat a do​log​tól.
Úgy ér​tem, any​ut sem​mi​kép​pen nem vé​gez​nék ki itt, a sa​ját lak​he​lyén. Néha elő​for​dul per​sze, de at​tól még
igen va​ló​sze​rűt​len, úgy​hogy mi​nek is be​szél​ni róla. Arra szá​mí​tot​tam, hogy hi​he​tet​le​nül unal​mas lesz az
egész, mint a mise, az Ame​ri​kai If​jak gyű​lé​sei vagy a ház​tar​tás​tan​óra, de a vé​gén egyik​re sem ha​son​lí​tott.
A kép​er​nyő sem​mit nem ad vissza egy ki​vég​zés iz​gal​má​ból, és ha hoz​zám ha​son​ló​an va​la​ki azt hin​né, hogy
csak mert évek óta fi​gye​li a kép​er​nyőn, már min​den rész​le​té​ben is​me​ri, hát ja​vas​lom, lá​to​gas​son el az ese​-
mény​re a sa​ját vá​ro​sá​ban. Le fog esni az álla. Amel​lett fon​tos, hogy az em​ber ki​ve​gye a ré​szét a kö​zös​ség
éle​té​ből.
Ná​lunk per​sze nincs sta​di​on. Hogy is len​ne egy nyolc​ez​res lé​lek​szá​mú kis​vá​ros​ban, ahol rá​adá​sul fo​-
lya​ma​to​san csök​ken a né​pes​ség? Úgy​hogy min​den hó​nap első szer​dá​ján a fo​ci​pá​lyán tart​ják a ki​vég​zé​se​-
ket. Meg​le​pőd​tem a kör​ben fel​ál​lí​tott ki​ve​tí​tő​kön, de apám el​ma​gya​ráz​ta, hogy nél​kü​lük nem le​het​ne jól
lát​ni az ar​cu​kat, és iga​za is volt. Meg​hök​ken​tő lát​ványt nyúj​tott az ap​rócs​ka alak ott a pá​lya kö​ze​pén, fő​leg
a ki​ve​tí​tett arc gro​tesz​kül nagy mé​re​té​hez ké​pest. Akár​csak ott​hon a kép​er​nyőn, itt is min​den​fé​le nők elő​-
for​dul​tak, a nagy​ma​ma​ko​rú​ak​tól kezd​ve anyám kor​osz​tá​lyán át a még ná​lá​nál is fi​a​ta​lab​ba​kig. Az ál​lam
im​már ura a hely​zet​nek. Eszé​be nem jut​na bár​ki​nek abor​tusz​hoz fo​lya​mod​ni, sőt. Az a hír jár​ja, hogy pár
éven be​lül mér​sé​kel​ni fog​ják az in​téz​ke​dé​se​ket, ami​re nem tu​dok szo​mo​rú​ság nél​kül gon​dol​ni. Ki​vég​zé​sek
kö​ze​pet​te nőt​tem fel; hogy he​lyet​tük mit fog​nak majd bá​mul​ni a kis​köly​kök, el sem tu​dom kép​zel​ni. Nem
mint​ha amúgy ezt kí​ván​nám akár​ki​nek. Nyo​mo​rú​sá​gos egy hely​zet az enyém. Még az is le​het, hogy így sen​-
ki​nek nem fo​gok kel​le​ni. Út​ban a ki​vég​ző​hely​re meg is kér​dem apu​tól, mi tör​té​nik a hoz​zám ha​son​ló lá​-
nyok​kal. Elő​ször úgy tesz, mint​ha nem ér​te​né, mi​ről be​szé​lek, de mi​kor vi​lá​go​san el​ma​gya​rá​zom, már nem
játsz​hat​ja to​vább a Bel​biz​ton​sá​got. In​gat​ja a fe​jét, só​haj​to​zik. „Túl ko​rai még meg​mon​da​ni, Lis​le. Tu​dod,
a ki​vég​zett anyák lá​nyai egész jól bol​do​gul​nak, és még ha nem is lett be​lő​lük bíró, Ügy​nök vagy ha​son​ló
fe​le​sé​ge, azért job​bá​ra tisz​tes éle​tet él​nek. Ami vi​szont az el​tűnt anyák lá​nya​it il​le​ti... nos, azt még ko​rai
len​ne meg​mon​da​ni. De várj csak! Le​het, hogy bér​anyá​nak vá​lasz​ta​nak ki!” Úgy mond​ja ezt, mint​ha ki​lenc-
tíz​ha​von​ta le​mon​da​ni egy új​szü​lött​ről maga vol​na a fe​ne​ket​len bol​dog​ság.
„Gyű​lö​löm!” Apu nem szid meg érte. Bár​mit tett is anyu, azt mind​ket​tőnk​kel tet​te.
Úgy fest, az egész vá​ros itt to​long, jól​le​het tu​da​tá​ban va​gyok, hogy ez nem ok​vet​le​nül igaz, hi​szen kis​-
lány​ko​rom óta elő​ször jöt​tem el, az pe​dig sta​tisz​ti​ka​i​lag va​ló​szí​nűt​len, hogy mi vol​nánk az egye​dü​li​ek,
akik so​sem tér​tek vissza, azon​ban, még ha biz​tos​ra ve​szem is, hogy ez itt nem a tel​jes la​kos​ság, azt kell
mond​jam, igen​csak kö​zel áll​hat hoz​zá. Vic​ces, hogy még a ren​ge​teg arc, a ha​tal​mas zaj és iz​ga​lom kö​ze​-
pet​te is ész​re​ve​szem, ki hord a nya​ká​ban haj​fürt​tel ki​tö​mött me​da​li​ont, mint​ha az maga vol​na a ra​gyo​gó
fény, ahogy per​sze nem az. Azt hi​szem, meg tud​nék neki bo​csá​ta​ni – ala​po​san meg​le​pő​döm, hogy a gon​do​-
lat​ra könnyek gyűl​nek a sze​mem​be –, ha vég​re fel​ad​ná ma​gát, ahogy il​lik. De ta​lán nem va​gyok igaz​sá​gos
vele. Mert az is le​het, hogy csak vissza​tart​ják va​la​hol, vagy fog​ság​ba esett, és nem te​het az egész​ről. Oly​-
kor ma​gam is ez​zel az ócs​ka kis áb​ránd​dal pró​bá​lok vi​gasz​ta​lód​ni.
A ki​vég​zé​se​ket egye​sé​vel hajt​ják vég​re. A nőt csuk​lyá​ban gya​lo​gol​tat​ják vé​gig az egész pá​lyán. A rab​-
lán​cok mi​att hosszú ide​ig tart az út. A csuk​lyá​ra nem tu​dok ér​tel​mes ma​gya​rá​za​tot, ha​csak a fe​szült​ség​te​-
rem​tés szán​dé​ka nem dik​tál​ja. Va​ló​ban ha​tá​sos. A las​sú me​ne​te​lés kez​de​te re​mek al​kal​mat kí​nál, hogy az
em​ber ki​sza​lad​jon a mos​dó​ba, vagy ke​rít​sen va​la​mi ha​rap​ni​va​lót, mert a pá​lya kö​ze​pé​re raj​zolt vö​rös
kör​höz kö​ze​le​dő bű​nös lát​vá​nyá​ról már sen​ki nem sze​ret​ne le​ma​rad​ni. Mi​nél kö​ze​lebb ér (egy Ügy​nök​gya​-
kor​nok​nak vagy, mint ez​út​tal, a vá​ros kü​lön​fé​le ci​vil prog​ram​ja​i​ban részt vevő gye​re​kek egyi​ké​nek a fel​-
ve​ze​té​sé​vel) a vö​rös kör​höz, an​nál mé​lyebb a csönd, míg vé​gül a lánc​csör​gé​sen kí​vül egy pissze​nés nem
sok, annyit sem hal​la​ni. Mil​li​ó​szor át​él​tem már ezt a kép​er​nyőn ke​resz​tül, de olyan​kor min​dig kí​sé​rik a
szom​széd​ság​ból át​szű​rő​dő za​jok, autó ber​reg, a mo​bil​ján be​szél va​la​ki, felu​gat egy ku​tya, ilyes​mik, de ha
éles​ben zaj​lik az ese​mény, leg​fel​jebb gye​rek​sí​rás, kö​hö​gés za​var​ja meg. Ez a te​mér​dek em​ber össze​zsú​-
fol​va, néma csönd​ben egy he​lyen, mi​köz​ben egye​dül a bű​nös bo​ká​ját, csuk​ló​ját öve​ző lán​cok csap​nak
némi zajt, nos, meg kell mond​jam, az egész száz​szor erő​sebb ha​tást kelt, mint a kép​er​nyő​ről. Má​sod​per​ce​-
kig a nő csak áll a kör kö​ze​pén, de rit​kán moz​du​lat​lan. Mi​után ke​zén-lá​bán meg​bi​lin​csel​ve a he​lyé​re ke​-
rült, ahogy meg​tán​to​ro​dik, vagy föl​húz​za a vál​lát, az rög​vest el​árul​ja ret​te​gé​sét. Néha úgy resz​ket, hogy
sza​bad szem​mel is lát​ni.
A gyer​mek​ko​rú fel​ve​ze​tő tá​vo​zá​sát tisz​te​let​tu​dó taps kí​sé​ri, az​u​tán az Íté​let​vég​re​haj​tó lép a he​lyé​re. Ki​-
ol​doz​za, majd szín​pa​di​as szü​ne​tet kö​ve​tő​en (a ha​tás va​ló​ban drá​mai!) le​ránt​ja a csuk​lyát a nő​ről, ami​től
an​nak szin​te ki​vé​tel nél​kül min​dig ég​nek áll a haja, mint​ha csak áram​ütést szen​ve​dett vagy a ha​va​zás el​len
kö​tött sap​kát hú​zott vol​na, és ak​kor min​den​ki a ki​ve​tí​tő​re sze​ge​zi a te​kin​te​tét, hogy ala​po​sab​ban meg​néz​ze
ma​gá​nak. Azt a ré​mü​le​tet az arc​vo​ná​so​kon, a cse​pe​gő orr​li​kak, a száj szé​lén meg​ülő nyál​bu​bo​ré​kok, a
könny​től pá​rás, ret​te​gés​től tág​ra nyílt szem​pár lát​vá​nyát so​sem fo​gom meg​un​ni. Né​me​lyik egy​ked​vű​en bá​-
mul, de ez rit​ka​ság​nak szá​mít, és ha még​is elő​for​dul, az em​ber egy​sze​rű​en el​for​dít​ja a te​kin​te​tét a ki​ve​tí​tő​-
ről, hogy az át​fo​gó kép​re össz​pon​to​sít​has​son. Még​is mire gon​dolt? Hogy ve​het​te el egy ár​tat​lan csöpp​ség
éle​tét anél​kül, hogy tu​da​tá​ban lett vol​na a reá váró bün​te​tés​nek? Mi​kor eszem​be jut, mi​lyen le​he​tett a vi​lág
az​előtt, bor​zon​gás fog el, és há​lát adok Is​ten​nek, ami​ért én már a Jám​bor​ság ko​rá​ban szü​let​tem. Anyá​mat
le​szá​mít​va sze​ren​csés​nek mond​ha​tom ma​gam; tu​da​tá​ban va​gyok en​nek, még ha oly​kor meg is fe​led​ke​zem
róla. Ak​kor és ott, a fut​ball​pá​lya fe​det​len tri​bün​jén ücsö​rög​ve össze​kul​cso​lom a ke​zem, és fe​jet haj​tok.
Mi​kor vég​zek, apám kü​lö​nös te​kin​tet​tel néz rám. „Ha túl​sá​go​san fel​zak​lat a do​log, csak szólj, és ha​za​me​-
gyünk” – súg​ja oda. Mos​ta​ná​ban nem ez az első mel​lé​fo​gá​sa. Néha egy​sze​rű​en rá sem he​de​rí​tek, ez al​ka​-
lom​mal vi​szont meg​pró​bál​ko​zom a ma​gya​rá​zat​tal: „Csak most éb​red​tem rá, mennyi​re sze​ren​csés va​gyok.”
Fo​gal​mam sincs, mit is mond​hat​nék még, ho​gyan ér​tes​sem meg vele, ezért csak el​mo​so​lyo​dom. Az egy​-
ked​vű nőt eb​ben a pil​la​nat​ban éri a go​lyó. Oda​né​zek, és lá​tom a tá​ton​gó lyu​kat a fe​jé​ben, pont azon a he​-
lyen, ahol első íz​ben fo​gant meg a tes​té​ben nö​vek​vő ár​tat​lan élet el​pusz​tí​tá​sá​nak ter​ve. Már el​szállt be​lő​le
min​den egy​ked​vű​ség, ele​ven​ség. Az össze​ros​kadt test egy ide​ig még rán​ga​tó​zik, de ez csak az ide​gek
műve. Már es​te​le​dik. Pá​ran ki​hasz​nál​ják az al​kal​mat, és a ki​csi​ket te​rel​get​ve ha​za​in​dul​nak. Mi​kor annyi
sok év​vel ez​előtt utol​já​ra jár​tunk itt csa​lá​dos​tul, és én anyu ölé​ben, az arany​lán​cát bab​rál​va mú​lat​tam az
időt, az el​sők közt tá​voz​tuk, ho​lott nem is én vol​tam a leg​ki​sebb ka​ron ülő gyer​mek. Anyám eb​ből so​sem
en​ge​dett. „Ide​je ágy​ba búj​ni!” – tu​dat​ta ve​lem nagy vi​dá​man, majd mint​egy ma​gya​rá​zat​kép​pen, hogy szem​-
lél​tes​se, mennyi​re el​bá​gyad​tam, a vál​lá​ra von​ta a fe​je​met, de annyi​ra szo​ro​san, hogy sír​va fa​kad​tam tőle,
ami, most ér​tet​tem meg, szint​úgy az ő mal​má​ra haj​tot​ta a vi​zet.
Apu szól, hogy ki kell men​nie a mos​dó​ba. Tá​vo​zá​sá​val üres​ség tá​mad kö​rü​löt​tem. Jó ide​ig el​ma​rad.
Fér​fi​ak​nál annyi​ra szo​kat​lan ez, hogy be​val​lom, kez​dek ag​gód​ni mi​at​ta, fő​leg, hogy a nő már kö​ze​le​dik a
cél​kör felé. De pont, mi​kor las​san meg​győ​ző​dé​sem​mé vá​lik, hogy apu el fog kés​ni, ő be​hú​zott nyak​kal,
hogy ne ta​kar​ja el a ki​lá​tást, vég​re vissza​ér, és az utol​só pil​la​nat​ban le​zök​ken mel​lém. A vál​lát vo​no​gat​ja,
és mint​ha mon​da​ni akar​na va​la​mit. Ször​nyül​köd​ve for​du​lok el tőle. Jel​lem​ző, pont ilyen​kor jön rá a be​-
szél​het​nék.
A hó​fe​hér​be öl​tö​zött, fe​jén vi​rá​gos bok​ré​tát (a nya​ká​ban pe​dig csil​lo​gó, haj​für​tös me​da​li​ont) vi​se​lő
lány (az If​jak és Szé​pek Klub kép​vi​se​le​té​ben) most in​dul a nő​től vissza​fe​lé. Az íté​let​vég​re​haj​tó kö​ze​led​-
té​vel fel​erő​sö​dik az ad​dig egyen​le​te​sen zúgó taps, így ipar​ko​dunk ki​nyil​vá​ní​ta​ni el​is​me​ré​sün​ket az​na​pi
tel​je​sít​mé​nyé​ért. Az íté​let​vég​re​haj​tók min​dig név​te​le​nek ma​rad​nak. Va​la​mi, a köz​nép elől el​tit​kolt” ro​tá​-
ció sze​rint utaz​gat​nak egyik hely​ről a má​sik​ra, idő​vel még​is némi hír​név​re tesz​nek szert. Per​sze ál​ar​cot
vi​sel​nek, más​kü​lön​ben nem tud​nák le​ráz​ni ma​guk​ról az au​tog​ram​va​dá​szo​kat, de a mun​ka köz​ben az egyen​-
ru​há​ju​kon vi​selt rang​jel​zés alap​ján azért meg​kü​lön​böz​tet​he​tők. A mell​ka​sát ékí​tő, szé​pen ki​dol​go​zott sár​-
kány nyo​mán ez itt Vö​rös Sár​kány​ként is​mert. A taps​vi​har he​ves​sé​ge a bű​nö​sön is le​mér​he​tő, mert​hogy
resz​ket, mint a zse​lé. De annyi​ra resz​ket, hogy okunk van azt hin​ni, ő is az ájul​do​zók kö​zül való. Utá​lom az
ájul​do​zó​kat. Meg​tö​rik az ese​mény drá​mai ívét, amit a hosszú gya​lo​gos me​net, a lánc​csör​gés, az íté​let​vég​-
re​haj​tó ér​ke​zé​se ad​dig​ra oly szé​pen fel​épí​tett, hogy az​u​tán zsák​ként rogy​ja​nak a föld​re. Néha egy örök​ké​-
va​ló​sá​gig tart, mire az ilyet si​ke​rül fel​élesz​te​ni, nagy ke​ser​ve​sen láb​ra ál​lí​ta​ni, ami​től a ki​vég​zés emel​ke​-
dett​sé​ge bo​hó​zat​ba for​dul.
Az íté​let​vég​re​haj​tó is meg​sejt​he​tett va​la​mit eb​ből, mert a kö​zön​ség szá​má​ra hall​ha​tat​la​nul oda​szól a
zse​lé mód​ra vi​sel​ke​dő ném​ber​nek, mire az egy​sze​ri​ben fel​hagy a resz​ke​tés​sel. In​nen is, on​nan is taps ju​-
tal​maz​za Vö​rös Sár​kány hoz​zá​ér​tő in​téz​ke​dé​sét. Az most a né​ző​kö​zön​ség felé for​dul, s noha ál​ar​cot vi​sel,
van va​la​mi a fel​lé​pé​sé​ben, ami​től min​den​ki el​csen​de​se​dik. Egy mes​tert fi​gyel​he​tünk most mun​ka köz​ben.
A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban szem​be​for​dul a nő​vel, és két ke​zét an​nak nya​ka köré ke​rí​ti, olyan ha​tást kelt​ve,
mint​ha meg akar​ná csó​kol​ni. Ki-ki mint​egy arra a csók​ra vár​va, mind​annyi​an rez​ze​net​le​nül ülünk. A fér​fi
egyet​len moz​du​lat​tal ki​old​ja a zsi​nórt, és fel​nyúl​va, egy füst alatt le is húz​za a csuk​lyát. El​áll a lé​leg​ze​-
tünk.
A ki​ve​tí​tőt Mrs. Of​fe​ren arca töl​ti be. Va​la​ki fel​si​kolt, Jen​na le​het az. Hir​te​len​jé​ben nem is tu​dom, őt
pró​bál​jam-e fel​ku​tat​ni a né​ző​se​reg​ben, vagy in​kább az any​ját fi​gyel​jem to​vább, aki a hang irá​nyá​ba kap​ja
a fe​jét, ezért egy pil​la​na​tig csak egy ha​tal​mas fü​let lát​ni, de az íté​let​vég​re​haj​tó éle​sen rend​re​uta​sít​ja, mire
is​mét hap​ták​ba áll. A ki​ve​tí​tő el​árul​ja, hogy össze​hú​zott, majd tág​ra nyí​ló szem​mel el​néz a fér​fi mel​lett, s
mi​kor rá​jön, hogy ha​za​ke​rült, szét​vál​nak az aj​kai. Ci​ká​zó te​kin​te​te vál​to​zat​la​nul a tö​me​get für​ké​szi, gon​do​-
lom, a kis​lá​nya után, míg​nem a feje vá​rat​la​nul... nem is ér​tem, mi​ként le​het a do​log ennyi​re vá​rat​lan, hisz
min​den egyes al​ka​lom​mal ugyan​így tör​té​nik, és még​is... szó​val a feje vá​rat​la​nul hát​rarán​dul a dör​re​nés​re,
és el​tű​nik a ki​ve​tí​tő​ről. A nő rán​ga​tóz​va he​ver a föl​dön, a vér​vö​rös tó​csa úgy bom​lik ki a feje kö​rül, mint
egy vi​rág. Jen​na csak si​kít és si​kít. Olyan ér​zé​sem tá​mad, hogy meg sem pró​bál​ják el​hall​gat​tat​ni, de nem
is hasz​nál​ja ki az al​kal​mat sen​ki arra, hogy a szü​net alatt a bü​fé​be, mos​dó​ba vagy ha​za​in​dul​jon. Nem em​-
lék​szem, apu keze mi​kor moz​dult, hogy a ket​tőnk köz​ti tá​vol​sá​got át​hi​dal​ja, de egy​szer csak azt ve​szem
ész​re, hogy a com​bo​mon nyug​szik, s mi​kor apu​ra né​zek, meg​szo​rít​ja, de oly könnye​dén, akár egy asszony
ten​né, mint​ha min​den erő ki​sza​ladt vol​na a tag​ja​i​ból. Mi​előtt össze​vé​re​ződ​ne, si​et​ve le​vág​nak pár für​töt
Mrs. Of​fe​ren ha​já​ból, és zacs​kó​ba te​szik, majd fel​eme​lik a tes​tet, de annyi​ra ügyet​le​nül, hogy előbb az
egyik kar, majd a fej csa​pó​dik a föld​höz (mos​tan​ra el​fá​rad​hat​tak a se​gé​dek), és rá​fek​te​tik a tar​gon​cá​ra.
Mi​köz​ben vé​gig​von​szol​ják a pá​lyán, fü​lün​ket ola​jo​zás után ki​ál​tó ke​re​kek nyi​kor​gá​sa, rab​lán​cok tá​vo​lo​dó
zör​gé​se töl​ti be. Jen​na már han​go​san zo​kog. A vö​rös kör kö​ze​pét áz​ta​tó vér​folt lát​tán úgy te​szek, mint​ha
Rorschach-táb​la vol​na: haj​szál​ra, akár egy ős​ko​ri szár​nyas gyík. Meg​ér​ke​zik a ta​ka​rí​tó bri​gád, és töm​lők​-
ből tisz​tá​ra öb​lí​ti. Erre min​den​fe​lé moz​go​ló​dás tá​mad, az em​be​rek be​széd​be el​egyed​nek, el​sza​lad​nak a
mos​dó​ba, bó​bis​ko​ló kis​gye​re​ke​ket ci​pel​ve ha​za​in​dul​nak, de csak​nem min​den ne​sze​zés elül, mi​kor tes​tü​le​-
ti​leg ká​szá​lód​ni kezd az Of​fe​ren fa​mí​lia. A hét em​ber egy​más nyo​má​ban ol​da​log le a tri​bün​ről, és a pá​lya
szé​le men​tén tá​vo​lo​dik.
Jen​na tar​kó​ját fi​xí​ro​zom, az arany​ló​an sző​ke lok​nik szin​te gló​ri​a​ként ko​szo​rúz​zák a fe​jét, ám​bár töb​bé
sen​ki, még a leg​meg​bo​csá​tóbb em​ber sem kö​vet​né el azt a hi​bát, hogy Jen​nát a jám​bo​rak közé so​rol​ja.
Még​is​csak gyil​kos volt az any​ja. Az​tán rá​döb​be​nek, hogy ő ha​ma​ro​san egy iga​zi​ra fog​ja cse​rél​ni azt a
nyam​vadt, ha​mis haj​für​töt a me​da​li​on​já​ban, míg ne​kem sem​mim sincs. Még az is le​het, hogy hoz​zá​ad​ják
egy Rend​őr​höz vagy ócs​kás​hoz, akár ta​nár​fe​le​ség​gé is elő​lép​het, míg én leg​jobb eset​ben is csu​pán egy ár​-
va​há​zi be​osz​tás​ra szá​mít​ha​tok. Apám fel​ve​té​se, mi​sze​rint egy​szer még bér​anya is le​het be​lő​lem, most túl​-
zot​tan de​rű​lá​tó​nak tű​nik.
„Men​jünk!” – szó​lok.
„Biz​tos vagy ben​ne? Ta​lán a kö​vet​ke​ző majd...” Gon​do​lat​ban sem fe​je​zi be. Le​ol​vas​hat​ta az ar​com​ról,
hogy egy​szer s min​den​kor​ra fel​hagy​tam a gyer​me​teg áb​rán​do​zás​sal.
So​sem fog vissza​jön​ni. Ugyan​az az ön​zés, ame​lyik sok év​vel ez​előtt rá​vit​te az egyik gyer​mek meg​gyil​-
ko​lá​sá​ra, most könnyen el​vi​sel​he​tő​vé te​szi szá​má​ra a má​sik el​ha​gyá​sát.
Le​fe​lé lép​ke​dünk a tri​bün lép​cső​in. Min​den​ki fél​re​for​dít​ja a te​kin​te​tét, a köly​kök szo​ro​san si​mul​nak a
szü​lői mell​ka​sok​hoz. Apám le​sze​gett fő​vel, zseb​re du​gott kéz​zel ha​lad előt​tem. Mi​kor a ko​csi​hoz érünk a
par​ko​ló​ban, a fo​ci​pá​lya irá​nyá​ból szol​gá​lat​kész taps zen​dül fel: újabb nő lé​pett a kör​be. Apu ki​nyit​ja a
ve​ze​tő​ülés fe​lő​li aj​tót, én is a ma​ga​mét. Né​mán haj​tunk ha​zá​ig. Az ég félé te​ker​ge​tem a nya​kam, mint​ha
arra szá​mí​ta​nék, hogy hát​ha meg​lá​tok va​la​mit. Is​tent ta​lán vagy a szár​nyas vér​gyík meg​ele​ve​ne​dett má​sát,
de per​sze egyi​ket sem tu​dom fel​fe​dez​ni. Sem​mi nincs oda​fönt. Be​hu​nyom a sze​mem, és anyám​ra gon​do​lok.
Jaj, úgy hi​ány​zik!

J. Ma​gyar Nelly for​dí​tá​sa

Mary Ric​kert
1959-ben szü​le​tett ame​ri​kai író​nő, Negy​ven​éve​sen kez​dett no​vel​lá​kat pub​li​kál​ni, több​nyi​re fan​tasyt.
2006-ban mar gyűj​te​mé​nyes kö​te​te je​lent meg (Map of Dre​ams), majd 2010-ben meg egy (Ho​li​day). Vi​-
szony​lag ke​ve​set ír, ám el​be​szé​lé​se​i​nek több​sé​get a leg​ran​go​sabb dí​jak​ra je​löl​ték. Idén je​lent meg első
re​gé​nye The Me​mo​ry Gar​den cím​mel, egy bo​szor​ká​nyos csa​lád tit​kok​kal és ha​zug​sá​gok​kal teli éle​té​ről.
Ma​gya​rul most ol​vas​ha​tó írá​sa elő​ször.
 Kij Johnson
A HÓASSZONY
Ha​lász fa​lu​já​ban ad​dig esik a hó, míg el nem te​met min​dent. Egyes vi​ha​rok után a fa​lu​be​li​ek föl kell
mássza​nak nagy, el​sö​té​te​dett házuk fe​dél​ge​ren​dá​i​ra, és on​nan ki a nyi​tott ere​szen át a te​tő​re, hogy újra lát​-
has​sák a na​pot. Alag​uta​kat ás​nak ház​tól há​zig, de az ke​mény mun​ka, rá​adá​sul ezek néha be​om​la​nak a hó​vi​-
ha​rok​ban. Az ilyen te​le​ken az alig száz la​kos​sal bíró fal​vak​ban a szom​széd​ja​id vagy se​gí​te​nek meg​őriz​ni
az ép el​mé​det, vagy az őrü​let​be ker​get​nek. Az egyen​súly ké​nyes.
Ha​lász egye​dül élt egy kis ház​ban a falu szé​lén, túl egy​sze​rű és túl szé​gyen​lős lé​vén, nem volt szin​te
sem​mi esé​lye, hogy fe​le​sé​get kap​jon. A hó hul​lott; már​is olyan ma​gas​ra nőtt, mint a ház fala, s be​hor​dott a
zsúp alá. Ha​lász for​ralt bort ivott a tűz mel​lett.
Nem vet​te ész​re, ho​gyan jött be a hó​asszony. Előbb egye​dül volt, az​tán már nem. A nő ha​lo​vány volt, és
fe​hér se​lyem​ru​hát vi​selt, több ré​te​gűt, hogy tart​sa a me​le​get. A haja fe​ke​te volt, mint a füst​től el​sö​té​te​dett
ge​ren​dák. A keze, ami​kor a fér​fi rizst adott neki, hi​deg. A nő nem be​szélt so​kat, ami na​gyon is meg​fe​lelt
Ha​lász​nak, aki nem is​mert sok szót, és adta ki őket könnyen. A fér​fi éle​té​nek min​tá​ja meg​vál​to​zott: még
min​dig egy​sze​rű ma​radt, de éde​sebb.
A fa​lu​ban nem ne​héz há​zas​sá​got köt​ni – há​rom éj​sza​ka és kö​zö​sen ivott bor kell csak hoz​zá. Még​is na​-
gyon ko​moly do​log​nak tűnt Ha​lász szá​má​ra, aki ad​dig min​dig egye​dül élt: örö​mé​ben könnyek​re fa​kadt,
ami​kor egy csé​szé​ből it​tak ők ket​ten.
Nem gon​dol​ko​zott el a fe​le​sé​ge ter​mé​sze​té​ről. A nő okos volt, és ked​ves, örö​mét lel​te a szex​ben. Ha a
keze min​dig hi​deg, ez csöp​pet sem meg​le​pő itt, eb​ben a fa​lu​ban, ahol ma​gas​ra ra​kó​dik a hó a há​zak te​te​-
jén.
Há​rom nap múl​tán a vi​har eny​hült, és meg​ér​ke​zett az első szom​széd.
– Brrr – mond​ta Ko​csis, és le​ver​te szal​má​ból font hó​ci​pő​jét. A há​rom​szí​nű macs​ka, ame​lyik min​den​ho​-
vá kö​vet​te Ko​csist, el​kez​dett fa​gyott ege​re​ket ke​res​gél​ni a fa​lak men​tén.
– Ko​vács rak​tá​rá​nak te​te​je be​om​lott... ta​va​szig nem lesz más rúd​va​sa, csak az, amit a ko​vács​mű​hely​ben
tar​tott. Ta​kács​nak két nap​pal ez​előtt meg​szü​le​tett a gye​re​ke... kis​lány, és mind​ket​ten jól van​nak. Ne​ked mi​-
lyen volt?
Ha​lász elő​ve​zet​te a fe​le​sé​gét, hogy be​mu​tas​sa Ko​csis​nak. Az asszony mo​soly​gott és haj​lon​gott, és bort
kí​nált ne​kik, az​tán hát​ra​hú​zó​dott, hogy meg​fol​toz​zon egy vi​sel​tes ru​hát.
– Hmm – mond​ta Ko​csis. – Mi​kor jött ide a fe​le​sé​ged?
Ha​lász el​vö​rö​sö​dött.
– A vi​har köz​ben ér​ke​zett.
Ko​csis hosszú ide​ig me​redt Ha​lász​ra, s köz​ben a há​rom​szí​nű macs​kát si​mo​gat​ta, ami​kor az oda​ment a
keze ügyé​be.
– Hmmm. Hát, jó sze​ren​csét mind​ket​tő​tök​nek! – szó​lalt meg vé​gül.
A hír gyor​san el​ter​jedt, és má​sok is el​jöt​tek üd​vö​zöl​ni a ha​lo​vány fe​le​sé​get. Ami​kor az alag​utak biz​ton​-
sá​go​sak vol​tak, meg​sza​po​rod​tak a lá​to​ga​tá​sok, de Ha​lász azo​kat az idő​ket sze​ret​te, ami​kor a vi​ha​rok ve​-
szé​lyes​sé tet​ték a hasz​ná​la​tu​kat, és ő egye​dül le​he​tett ked​ves, okos fe​le​sé​gé​vel. Ha az asszony öre​gebb​nek
és kis​sé fá​radt​nak tűnt, ez csöp​pet sem meg​le​pő, mert a fa​lu​si te​lek ke​mé​nyek.
Hó esett, el​vit​te a szél, majd újra hullt. Vissza​tért a nap, és hosszab​bod​tak a nap​pa​lok. A hó el​ol​vadt a
te​tőn, a zsúp csö​pö​gött, míg Ha​lász fél​re nem lök​te. Ami​kor ki​nyi​tot​ta a be​já​ra​ti aj​tót, és ki​ve​zet​te a fe​le​-
sé​gét a ki​ol​vadt ud​var​ra, lát​ta, hogy az asszony ru​hái egy​sze​rűbb​nek néz​nek ki a nap​pa​li vi​lá​gos​ság​ban, és
hogy van egy ezüst csík a ha​já​ban. A fér​fi szí​ve meg​saj​dult, és ar​cá​hoz szo​rí​tot​ta fe​le​sé​ge hi​deg ke​zét.
– So​ha​sem fog​lak el​hagy​ni – sut​tog​ta. A nő nem szólt sem​mit.
El​jött a ta​vasz: vi​rá​gok búj​tak elő a hó re​pe​dé​se​in, a hóén, ami me​zők​ből fol​tok​ká zsu​go​ro​dott. Ha​lász
fe​le​sé​ge most már ke​ve​sebb mun​kát tu​dott el​vé​gez​ni, mert meg​be​te​ge​dett. A szom​szé​dok se​gí​tet​tek, ami​-
kor tud​tak, gyö​ke​re​ket hoz​tak meg​csap​pant kész​le​te​ik​ből. Ha​lász és a fe​le​sé​ge min​den​nap sé​tál​tak, a nő
szo​ro​san ka​pasz​ko​dott a fér​fi kar​já​ba. A férj nem adta je​lét an​nak, mi​lyen gon​do​san vá​laszt​ja meg út​vo​na​-
lu​kat, hogy min​dig hóra ta​pos​has​sa​nak. Az asszony haja olyan fe​hér lett, mint vi​sel​tes öl​tö​zé​ke.
És meg​halt.
Ha​lász csak ült a kis há​zá​ban. Ta​vasz volt, és me​leg, ezért nem égett a tűz. Be​lé​pett Ko​csis, me​zít​lá​ba
mel​lett a há​rom​szí​nű macs​ka.
– Saj​ná​lom – mond​ta, és le​ült. – De a fe​le​sé​ged nem ma​rad​ha​tott itt.
– Tud​tad róla, hogy dé​mon – je​gyez​te meg Ha​lász, s nem né​zett rá.
– Mind​nyá​jan tud​tuk – fe​lel​te Ko​csis.
– Mi​ért nem szól​ta​tok?
– Mi​ért tet​tük vol​na? – kér​dez​te Ko​csis. – A bol​dog​ság rit​ka. Nem akar​tunk az út​já​ba áll​ni.
A há​rom​szí​nű macs​ka oda​ment Ha​lász​hoz, és a ke​zé​hez dör​göl​te a fe​jét.
– Dé​mon volt – mond​ta újra Ha​lász, és a macs​ka fü​lét si​mo​gat​ta. – Mind​nyá​jun​kat el​pusz​tít​ha​tott vol​na.
Az a dé​mo​nok szo​ká​sa.
– Nem – til​ta​ko​zott Ko​csis, és föl​állt. – Még egy dé​mon is le​het ma​gá​nyos, és az az asszony sze​re​tett té​-
ged. A bol​dog​ság rit​ka – kö​zöl​te még egy​szer, majd tá​vo​zott.

So​hár Ani​kó for​dí​tá​sa

KIJ JOHN​SON
1960-ban szü​le​tett ame​ri​kai író​nő. Első el​be​szé​lé​se, a „Ro​ad​kill” 1988-ban je​lent meg, re​gényt pe​dig
nyolc év​vel ké​sőbb pub​li​kált elő​ször, ez egy Greg Cox​szal kö​zö​sen írt Star Trek-könyv volt. Leg​is​mer​-
tebb műve a Theo​dore Stur​ge​on-dí​jas „Fox Ma​gic” című no​vel​lán ala​pu​ló re​gény. a Ki​cu​ne, amely maga
a Nem​zet​kö​zi Fan​tasz​ti​kus Mű​vé​sze​ti Tár​sa​ság Craw​ford-dí​ját nyer​te el. Ez im​már ma​gya​rul is ol​vas​ha​tó.
La​punk​ban leg​utóbb „Az ezer mér​föl​det gya​log​ló macs​ka” című no​vel​lá​ját kö​zöl​tük le, a 289. szám​ban.
 Fritsi Péter
VARÁZSLAT
Mi​nőn el​kez​dő​dött a mű​sor, iz​ga​lom lett úrrá raj​tam – si​et​ve vé​gig​fu​tat​tam az uj​ja​im a bő​rön​dö​mön.
Pezs​gett a vé​rem. Előt​tem egy kis​fiú iz​ga​tot​tan fész​ke​lő​dött, az any​ja kar​ját rán​gat​ta köz​ben, hát​ha at​tól
elő​rébb hoz​hat​ja a fel​lé​pést. Meg​ér​tet​tem, én is érez​tem, hogy ez most va​la​mi kü​lön​le​ges lesz. Hű​vös,
könnyű esti szel​lő so​dort fe​lém sós il​la​tot, bal​ról hal​lot​tam, ahogy a ten​ger​par​ton fo​lya​ma​to​san a part​ra
fut​nak a hul​lá​mok. Arra néz​ve lát​ni vél​tem, ahogy taj​ték fe​hé​rük a te​te​jü​kön. A ka​vi​csos par​ton csak né​-
hány pár lé​zen​gett ké​zen fog​va. Nem sok​kal messzebb csu​pasz szik​la​or​mok szi​lu​ett​je nyúlt hosszan a víz​-
be, mö​göt​te egy fél​szi​ge​ten néma há​zak ab​la​ka​i​ból ha​lo​vány​sár​ga fény szű​rő​dött ki.
Mi egy be​ton​plac​con ül​tünk. Mel​let​tünk apart​ma​nok so​ra​koz​tak egé​szen ki a fő​útig, a má​sik irány​ban la​-
kó​ko​csik áll​tak a régi sző​lő​ül​tet​vé​nyek meg​ma​radt he​lyén. Né​hány perc múl​va elénk lé​pett a bű​vész a se​-
géd​jé​vel. Egy gu​ru​lós asz​ta​lon hoz​ták a kel​lé​ke​ket. A bű​vész vö​rös sza​ténin​get vi​selt fe​ke​te nad​rág​gal és
ci​pő​vel, az in​gét ki​nyom​ta a po​cak​ja. Bar​na ha​ját az egyik ol​dal​ra fé​sül​te, hogy ne lóg​jon a sze​mé​be, arca
fris​sen bo​rot​vál​va. Mé​lyen ülő sö​tét​bar​na sze​mé​vel bi​zal​mat kel​tett, és nem csak ben​nem, mert majd​nem
min​den​ki mo​soly​gott. Ügyes; egy jó bű​vész ak​kor is fog​va tart​ja a kö​zön​ség fi​gyel​mét, ha ép​pen nem csi​-
nál sem​mit. A se​géd​je vö​rös, egy​be​ré​szes nyá​ri ru​hát öl​tött. Csi​nos volt, de nem túl fel​tű​nő, mond​hat​ni:
tö​ké​le​tes.
Alap​trük​kök​kel kez​dett. Kár​tyá​kat hú​zott elő az ing​uj​já​ból, és do​bál​ta a kö​zön​ség közé. A gye​re​kek vi​-
sít​va tap​sol​tak, ho​lott még alig tör​tént va​la​mi. Az​tán fém​ka​ri​kák​kal kez​dett ját​sza​ni, lát​szó​lag kü​lön áll​tak,
de a bű​vész egyet​len moz​du​lat​tal akasz​tot​ta őket össze, majd húz​ta szét újra. Még egy fér​fit is oda​hí​vott
maga mel​lé, hogy pró​bál​koz​zon ő is, de ter​mé​sze​te​sen neki nem si​ke​rült. Ci​ga​ret​tá​ra gyúj​tott, el​dug​ta az
egyik mar​ká​ba, el​tün​tet​te, szét​nyi​tott te​nye​rén csak a vo​na​la​kat lát​tuk. Ké​sőbb elő​húz​ta a füle mö​gül, még
min​dig füs​töl​gött. Újabb em​bert kért meg, hogy csat​la​koz​zon hoz​zá, majd le​ve​tet​te róla az in​gét. Fog​ta a
ci​ga​ret​tát, és fe​lül​ről át​dug​ta raj​ta, majd alul ki​húz​ta, ezt több​ször meg​is​mé​tel​te. Vé​gül el​ha​jí​tot​ta a csik​-
ket, és bra​vú​ro​san, sér​tet​le​nül adta vissza a fér​fi​nak az in​get. A kö​zön​ség tap​solt, én is tap​sol​tam, egész
jól szó​ra​koz​tam.
A se​géd​je ed​dig csak a kel​lé​ke​ket nyúj​tot​ta át, de most oda​lé​pett a bű​vész mel​lé. A fér​fi el​kezd​te kör​be​-
jár​ni, köz​ben alig hall​ha​tó sza​va​kat mor​molt a baj​sza alatt. A se​géd las​san transz​ba esett, sze​mét le​huny​ta,
ál​lát kis​sé föl​fe​lé szeg​te.
Az​tán meg​tör​tént.
Mind​két lába el​emel​ke​dett a be​ton​tól, ke​zét szo​ro​san a tes​te mel​lett tar​tot​ta. Ész​re sem vet​tem, hogy az
aj​ka​im szét​vál​nak. A nő vé​gül jó két​arasz​nyi emel​ke​dés után meg​állt, és csak le​be​gett ott, mint​ha ép​pen
víz​ben len​ne, bár a haja nem szál​lin​gó​zott min​den​fe​lé. Most a bű​vész fo​gott egy sep​rűt, és át​húz​ta a lába
alatt meg a feje fö​lött, bi​zo​nyít​va, hogy sem​mi nem tart​ja. Bi​zo​nyít​va, hogy nincs itt sem​mi trükk vagy át​-
ve​rés. Egy má​sik nő kö​zü​lünk volt olyan sze​ren​csés, hogy oda​me​he​tett, és meg​néz​het​te kö​ze​lebb​ről a le​-
be​gő ala​kot. Mi​után ala​po​san meg​szem​lél​te, vissza​tér​ve kö​zénk öt​let​te​le​nül szét​tár​ta a kar​ját, hogy nem
érti, ho​gyan le​het​sé​ges ez.
Érez​tem, hogy ve​rej​ték cso​rog le a há​ta​mon az in​gem alatt. Fur​csa csön​gést ha​lot​tam a bal fü​lem​ben, és
va​la​mi csil​la​pít​ha​tat​lan éh​ség mor​dult a gyom​rom​ban. Mire föl​esz​mél​tem, a bű​vész és a se​géd​je már
össze​pa​kol​ta a kel​lé​ke​ket, és in​dul​ni ké​szül​tek. Egé​szen a la​kó​au​tó​ig kö​vet​tem őket, ami​vel idá​ig utaz​tak.
Mi​kor ész​re​vet​ték, hogy nin​cse​nek egye​dül, szin​te egy​szer​re for​dul​tak hát​ra. A nő ar​cá​ra ré​mü​let ült ki, a
fér​fi in​kább ér​dek​lő​dést mu​ta​tott.
 – Mit akarsz? – kér​dez​te a fér​fi.
– Azt, amit az előbb csi​nál​tál. Má​gi​át.
A fér​fi gú​nyo​san föl​ka​ca​gott, sö​tét baj​sza alatt fe​hér fo​gak vil​log​tak.
– Bű​vész va​gyok, nem va​rázs​ló. Glu​pan![1]
– Nem, nem! Nem ér​ted! – Kö​ze​lebb lép​tem hoz​zá​juk, mire a nő a la​kó​au​tó​hoz hát​rált, a fér​fi pe​dig ma​-
radt a he​lyén. Be​le​nyúl​tam a zse​bem​be, és egy kö​teg pénzt húz​tam elő. – Tes​sék! Van pén​zem, oda​adom az
össze​sét. De szük​sé​gem van erre! Fo​gal​ma​tok sin​csen, mi​óta ku​ta​tok utá​na. Ne mond​já​tok, hogy nem volt
iga​zi, mert érez​tem, hogy ott vib​rál a le​ve​gő​ben.
A sza​va​i​mat néma csönd kö​vet​te. A fér​fi so​ká​ig me​redt a ke​zem​ben tar​tott pénz​összeg​re, vé​gül hát​ra​né​-
zett a nőre, majd ki​csi​vel ké​sőbb szólt, hogy kö​ves​sem őket. A la​kó​au​tó​ban egy asz​tal köré ül​tünk, a pénzt
kö​zép​re he​lyez​tem el, hogy lás​sák, mi​lyen ko​mo​lyak a szán​dé​ka​im. A bő​rön​dö​met szo​ro​san ma​gam mel​lett
tar​tot​tam.
– Ne​ved? – szó​lalt most meg elő​ször a nő, fur​csa ak​cen​tus​sal be​szélt.
– Drá​gán. És a ti​é​tek?
Nem fe​lel​tek, a nő az ar​co​mat vizs​lat​ta, de olyan ér​dek​lő​dés​sel, hogy az már-már za​var​ba ho​zott. Majd
oda​sú​gott va​la​mit a fér​fi fü​lé​be, aki vé​gül bó​lin​tott.
– Teát? – kér​dez​te a bű​vész.
– Ké​rek.
A nő föl​állt, és vi​zet tett föl forr​ni. Mi csönd​ben me​red​tünk egy​más​ra, a fér​fi ar​cán már nyo​ma sem volt
an​nak a ba​rát​sá​gos köz​vet​len​ség​nek, amit az elő​adá​sa alatt lát​tam.
– Szó​val... – kezd​tem bele né​hány kí​nos perc​nyi hall​ga​tás után.
– Csitt! – hall​gat​ta​tott el egy cset​tin​tés​sel. – Előbb a tea.
Há​rom ki​sebb csé​szé​ből kor​tyol​gat​tuk a for​ró italt, az amúgy is fül​ledt idő​ben ve​rej​té​kez​ni kez​dett tőle
a hom​lo​kom. – Na​gyon fi​nom – mond​tam, ho​lott bor​zal​mas​nak érez​tem az ízét.
– Mi ér​de​kel? – kér​dez​te a fér​fi.
– Ahogy le​be​gett a se​gé​ded. Az nem trükk volt. Ho​gyan csi​nál​tad?
Le​gyin​tett.
– Trükk volt.
– Ba​rom​ság!
A fér​fi az órá​já​ra né​zett, az​tán az asszony​ra, aki alig ész​re​ve​he​tő​en bó​lin​tott.
– Mit eszik ma ebéd? – kér​dez​te a nő.
– Hon​nan ez az ak​cen​tus? Nem is​me​rős se​hon​nan, bár​csak tud​nám, hon​nan szár​ma​zik. Biz​tos va​la​mi eg​-
zo​ti​kus hely​ről.
– Mit eszik ma ebéd!? – csat​tant föl a má​sik.
– Jól van, jól van – tar​tot​tam föl meg​adó​an a ke​zem. – Va​la​mi ten​ge​ri her​ken​tyűs tész​tát. A tész​ta zöld
szí​nű volt, azt hi​szem, rak​tak rá kagy​lót meg po​li​pot, a töb​bit nem is​mer​tem meg. Min​den​eset​re nem volt
olyan jó íze, mint amennyit fi​zet​tem érte. A kóla meg, amit kér​tem... me​leg volt, sze​ren​csé​re kom​pen​zál​ták,
hogy jég​koc​kák​kal rak​ták tele a po​ha​ra​mat, szó​val iga​zá​ból nem szá​mí​tott. Na, de ki​ké​rem ma​gam​nak, egy
me​di​ter​rán öve​zet​ben me​lyik ét​te​rem en​ged​he​ti meg ma​gá​nak, hogy ne le​gyen hi​deg üdí​tő​je!? – Szü​ne​tet
tar​tot​tam, hogy gon​dol​kod​jak, de nem tud​tam ma​gam​ban tar​ta​ni a sza​va​kat. – Hop​pá! Én nem szok​tam
ennyit be​szél​ni, és fő​leg nem ilyen rész​le​te​sen. Abba kéne ezt hagy​nom! Aj​jaj! Most! Be​fe​jez​tem. – Újabb
szü​net. – Ti tet​te​tek va​la​mit a te​ám​ba.
– Így van – fe​lel​te ker​te​lés nél​kül a fér​fi.
– Ez nem volt fair!
So​kat​mon​dó​an össze​néz​tek.
 – A pá​rom​mal úgy gon​dol​juk, hogy te alap​ve​tő​en nem vagy egy fair em​ber. De ha sze​ret​néd, ak​kor ter​-
mé​sze​te​sen bár​mi​kor tá​voz​hatsz. – Az​zal az ajtó felé mu​ta​tott. Meg​pró​bál​tam föl​áll​ni, de nem ment. Hi​á​ba
eről​köd​tem, a nya​kam alat​ti test​ré​szek kö​zül egyik sem volt haj​lan​dó meg​moz​dul​ni. A nő szá​ja szé​le gú​-
nyos mo​soly​ra hú​zó​dott. – Pont így gon​dol​tam – mond​ta a bű​vész.
– Mit akar​nak tő​lem? – kér​dez​tem.
– Igaz​ság! – szi​szeg​te a nő.
– Tud​ja – kez​dett bele a fér​fi mi, bű​vé​szek elég szé​les kör​ben össze​tar​tunk. Ami​kor ta​lál​kozunk, ak​kor
pe​dig in​for​má​ci​ót cse​ré​lünk egy​más​sal. Így az​tán ha​mar híre megy, ha egy fur​csa fér​fi egy uta​zó​bő​rönd​del
ke​re​si az „iga​zi má​gi​át”. Nos, nem​rég tör​tént, hogy egy Fa​deyush​ka nevű bű​vész ba​rá​tunk, aki​nek Pri​moS​-
ten​ben volt az ál​lan​dó szék​he​lye, rej​té​lyes kö​rül​mé​nyek kö​zött el​tűnt. És tud​tunk​kal, őt is meg​ke​res​te egy
fér​fi. – A bű​vész elő​rébb ha​jolt az asz​tal fö​lött, egé​szen kö​zel hoz​zám. – Kö​zöd van hoz​zá?
– Igen.
– Mit csi​nál​tál vele?
– Meg​öl​tem.
A nő hal​kan szit​ko​zó​dott, a fér​fi vissza​ha​nyat​lott a szé​ké​be. Arca in​kább lát​szott szo​mo​rú​nak, mint meg​-
döb​bent​nek.
– Mi​ért?
– Mert át​vá​gott. Egész szép össze​get aján​lot​tam föl neki, erre ol​csó kár​tya​trük​kök​kel fo​ga​dott a put​ris
la​ká​sán. Én iga​zi má​gi​át kér​tem tőle! Ha tud​tam vol​na, ak​kor az asz​tal​ra csa​pok. Ret​ten​tő​en föl​ide​ge​sí​tett,
de én tü​rel​me​sen vé​gig​vár​tam, amíg kár​tyá​kat va​rá​zsol elő in​nen meg on​nan, még mo​so​lyog​tam is hoz​zá.
Fa​deyush​ka... mond​ha​tom, nem volt olyan na​gyon bá​tor[2], elég han​go​san si​kí​tott, ami​kor ki​ka​na​laz​tam a
sze​mét.
A nő erre han​go​sab​ban kez​dett szu​szog​ni, a fér​fi meg do​bol​ni az asz​tal​la​pon.
– Mi lett a tes​té​vel?
– Mi lett vol​na vele? A ten​ger​be lök​tem, más​nap reg​gel pe​dig to​vább​áll​tam a vá​ros​ból.
– Te... – bö​kött fe​lém a mu​ta​tó​uj​já​val a nő. – Te szörny vagy!
– Előt​te is öl​tél már meg kö​zü​lünk va​la​kit? – kér​dez​te a bű​vész.
– Ő volt az első, aki haj​lan​dó volt szó​ba áll​ni ve​lem – fe​lel​tem.
– Hát igen, sose volt neki sok esze. El​vég​re egy hal​sza​gú vá​ros​ban la​kott...
– De mást... – sza​kí​tot​ta fél​be hir​te​len az asszo​nya – mást ölsz meg, igaz?
– Igen.
– Ki​ket? – vet​te át a szót a fér​fi.
– Lá​nyo​kat.
– Há​nyat?
– Né​gyet. – Meg​kö​szö​rül​tem a tor​ko​mat. – Van, ami​kor el​kez​dem érez​ni ezt a mar​do​só éh​sé​get a gyom​-
rom​ban és az egész tes​tem​ben. Mu​száj csil​la​pí​ta​nom. Ab​ban a pil​la​nat​ban, ami​kor ölök, va​la​mennyi​re
eny​hül, de utá​na is csak a tom​pa üres​ség ma​rad. Tu​dod, mi​lyen ér​zés az? Min​dig éhe​sen, min​dig szom​ja​-
san, mi​kor mind​egy, mennyit iszol vagy mennyit eszel.
– De mi​ért? Az is​te​nért, mi​ért?
– An​tonela.
– Ki?
– An​tonela. – Még most is be​le​bor​zong​tam az em​lé​kek​be. – Tro​g​ir​ban lak​tam még ak​kor, a Cio​voi-híd​-
ról lát​tam meg elő​ször, mert​hogy át​úszott alat​ta. Az em​be​rek döb​ben​tem bá​mul​ták, én meg a ki​kö​tő​be si​et​-
tem. Fo​gal​mam sincs, hogy mi kész​te​tett erre. Két vi​tor​lás kö​zött se​gí​tet​tem neki ki​mász​ni a part​ra. Így le​-
het va​la​ki​be első lá​tás​ra be​le​sze​ret​ni, az​tán ahogy né​zed to​vább, egy​re job​ban és job​ban be​le​zúg​ni. Em​-
lék​szem a vál​lá​ra ta​pa​dó vi​zes ha​já​ra, hogy az ajka hó​fe​hér fo​ga​kat ta​kart. Em​lék​szem a szem​pil​lá​ján pi​-
he​nő víz​csep​pek​re. Fe​hér für​dő​ru​hát vi​selt, én pe​dig olyan pusz​tí​tó vá​gyat érez​tem, mint még soha sen​ki
iránt. Ak​ko​ri​ban egy​szo​bás la​kás​ban lak​tam a te​tő​tér​ben, nem messze a ki​kö​tő​től, az ab​la​kom​ból pont rá​-
lát​tam a Ka​mer​len​go-erőd​re. Éj​sza​kán​ként a ka​bó​cák züm​mö​gé​sén kí​vül néha be​hal​lat​szott, ahogy a ten​ger
hul​lá​mo​kat vet a part​ra. Az​nap éj​jel fönt sze​ret​kez​tünk az ágyam​ban. A nyi​tott ab​la​kon ke​resz​tül a fül​ledt
le​ve​gőn kí​vül be​csor​do​gált a sűrű sö​tét​ség. Lel​ke​sen fe​dez​tem föl a tes​tét, csó​kol​tam vé​gig min​den por​ci​-
ká​ját. Ha va​la​mi ha​son​ló sós ízűt kós​to​lok, ak​kor a mai na​pig föl​iz​gu​lok. – Egy pil​la​na​tig el​me​reng​tem. –
Úgy érez​tem, mint akit el​va​rá​zsol​tak, min​den gon​do​la​tom kö​rü​löt​te for​gott. Alig vár​tam, hogy vé​gez​zek a
mun​kám​mal, és vele le​hes​sek. Nem akar​tam mást, csak örök​ké sze​ret​ni. Meg​hal​ni a kar​já​ban. A keb​lei
közé fúrt fej​jel el​alud​ni, mi​köz​ben ő a há​ta​mat ci​ró​gat​ja. – Ki​néz​tem az ab​la​kon, de hall​ga​tott az éj​sza​ka.
– Így ment ez egy da​ra​big, nap nap után, mint​ha va​la​mi álom​vi​lág​ban él​tem vol​na, míg a vé​gén An​tonela
be nem je​len​tet​te, hogy el​megy. Elő​ször nem is ér​tet​tem, föl sem fog​tam a sza​va​it. A kö​ze​li hegy lá​bá​nál
ta​lál​koz​tunk, egy ki​sebb egye​nes ré​szen, kö​rü​löt​tünk el​vét​ve olaj​fák és min​den​fe​lé fe​hér, po​ros szik​la​da​-
ra​bok. Mond​tam neki, hogy vele me​gyek, mire ő csak a fe​jét ráz​ta. Ki tud​ja, med​dig győz​köd​het​tem, míg
egy​szer csak dü​hös let​tem, mert tud​tam, hogy ne​kem vele kell len​nem, hogy min​ket egy​más​nak te​rem​tet​tek.
Em​lék​szem, mi​köz​ben egy​szer meg​lo​va​golt, a csúcs​pont előtt ne​kem ki​esett né​hány pil​la​nat – ta​lán meg​-
állt a szí​vem az​tán olyan ele​mi erő​vel rob​ban​tam bele, hogy for​gott ve​lem a vi​lág az él​ve​zet​től, utá​na pe​-
dig nem vol​tam más​ra ké​pes, csak zo​kog​ni a vál​lán, mi​köz​ben ő meg​nyug​ta​tott, hogy min​den rend​ben. „El​-
me​gyek, és te nem jö​hetsz ve​lem” – mond​ta. „Ed​dig le​het​tünk együtt.” „De hát bol​do​gok va​gyunk, vagy
nem?” – kér​dez​tem erre, de ó csak a fe​jét ráz​ta. „Nem az a gond, előbb-utóbb ez el​múl​na, ked​ves, és én
abba be​le​rok​kan​nék. Va​rázs​lat kéne hoz​zá, hogy min​den így ma​rad​jon!” Szó szót kö​ve​tett, és én nem akar​-
tam őt el​en​ged​ni, a vé​gé​ről már elég ho​má​lyo​sak az em​lé​ke​im. Va​la​hogy az uj​ja​im a nya​ka köré fo​nód​tak,
a föld​re ke​rül​tünk, en​gem pe​dig ez is föl​iz​ga​tott, ő meg​kar​molt a vál​la​mon, és na​gyon he​ve​sen küz​dött.
Vé​gül be​vér​zett szem​mel, üve​ges te​kin​tet​tel me​redt az égre.
A nő már nem is tu​dott rám néz​ni, a la​kó​au​tó fa​lát bá​mul​ta fo​lya​ma​to​san. A fér​fi va​la​hon​nan elő​va​rá​-
zsolt egy pi​pát és hoz​zá do​hányt, majd rá​gyúj​tott. Kel​le​mes, va​ní​li​a​il​la​tú füst töl​töt​te be a he​lyet ha​ma​ro​-
san.
– Az utol​só mon​dat mi​att? Ezért ku​tatsz? – kér​dez​te ké​sőbb.
A fe​je​met ráz​tam.
– Nem csak. Tu​dom, hogy az egész, ami ve​lem tör​tént, nem le​he​tett tel​je​sen ter​mé​sze​tes. Kel​lett ben​ne
len​nie va​la​mi cso​dá​nak, va​la​mi má​gi​á​nak. Va​la​mi va​rázs​lat​nak. És kell egy hely, ahon​nan ez ered. – Most
már egyi​kük sem né​zett rám. – Ami​vel be tu​dom töl​te​ni ezt az űrt, ami az​óta van ben​nem, hogy meg​öl​tem.
A nő most föl​állt, a bű​vész pe​dig ki​en​ged​te. Le​tér​delt mel​lém, és föl​húz​ta az in​gem uj​ját, hogy meg​néz​-
ze azt a négy fe​hér csí​kot, amit az​óta a dél​után óta ma​ga​mon vi​sel​tem. Oda​szólt a má​sik​nak egy olyan
nyel​ven, amit nem is​mer​tem, és vál​tot​tak né​hány mon​da​tot.
– A pá​rom azt mond​ja, vak vagy, mint a leg​több em​ber – szólt hoz​zám a fér​fi. – A va​rázs​lat a sze​med
előtt volt, te pe​dig meg​öl​ted őt. A lány, akit te meg​is​mer​tél, egy sze​re​lem​tün​dér volt. Ha sze​ren​csés az em​-
ber, ak​kor föl​tű​nik egy bi​zo​nyos idő​re az éle​té​ben, és olyan bol​dog​gá te​szi, mint még soha előt​te. De nem
le​het so​ká​ig be​zár​ni, nem ma​rad​hat so​ká​ig egy he​lyen, mert az meg​öli a „va​rá​zsát”, és mennyi​re meg​fe​le​lő
most ez a szó!
– Kö​zü​lünk egy – mond​ta most a nő.
– Hogy mi? – kér​dez​tem vissza.
– A pá​rom egy messzi, el​fe​le​dett föld​ről ér​ke​zett ide, ugyan​úgy, mint An​tonela. Nem sok van már be​lő​-
lük, na​gyon rit​kák.
– Tün​dé​rek? – ámul​tam.
 – Így is hív​ják őket – bó​lin​tott a fér​fi.
– Szó​val tény​leg lé​te​zik, – Iz​ga​tot​tan meg​nyal​tam a szá​mat. – Iga​zam volt.
– Igen, va​ló​ban lé​te​zik, de te en​nél kö​ze​lebb soha nem fogsz jut​ni hoz​zá. Egy ször​nye​teg vagy. Bom​lott
az el​méd. Bor​zal​mas dol​go​kat tet​tél em​be​rek​kel. Olya​no​kat, ami​ket sen​ki nem ér​de​mel meg. – Mé​lyen be​-
le​szí​vott a pi​pá​já​ba, te​kin​te​te az ar​co​mat für​kész​te. A nő föl​állt mel​lő​lem, a kony​ha​pult​nak tá​masz​ko​dott,
és on​nan fi​gyelt. – Sem​mi​re nem fogsz majd em​lé​kez​ni a mai es​té​ből, és ne ag​gódj, meg​lesz a bün​te​té​sed
is. – Rám bö​kött a pi​pá​já​val. – De előt​te még egy kér​dés. Mit csi​nál​tál An​tonela tes​té​vel?
– Ott hagy​tam – vág​tam rá.
A fér​fi és a nő egy​más​ra pil​lan​tott.
– Kezd múl​ni a szer ha​tá​sa – ál​la​pí​tot​ta meg a bű​vész. – Mi van ab​ban a bő​rönd​ben, Drá​gán?
– A cuc​ca​im – fe​lel​tem.
Föl​tá​pász​ko​dott, és oda​sé​tált a bő​rönd​höz, majd rá​tet​te a ke​zét.
– Hagyd bé​kén, hal​lod!? – för​med​tem rá. – Hagyd a pi​csá​ba azt!
– Ahogy sej​tet​tem – bó​lin​tott a fér​fi. – Ide​je alud​nod egyet. Drá​gán.
Nem is vet​tem ész​re, hogy a nő mi​kor lé​pett oda mö​gém. A te​nye​ré​vel el​ta​kar​ta a sze​me​met, én pe​dig
be​le​zu​han​tam az álom​ta​lan sö​tét​ség​be.
Más​nap reg​gel kó​tya​gos fej​jel éb​red​tem egy olaj​fa alatt. Egy ka​bó​ca hang​ja kel​tett föl. Egy da​ra​big az​-
zal vol​tam el​fog​lal​va, hogy meg​ta​lál​jam a bo​ga​rat, de egy idő után föl​ad​tam. Em​lé​kez​tem arra, hogy teg​-
nap meg​néz​tem egy fel​lé​pést, még arra is, hogy tet​szett, de utá​na már sem​mi​re. Ta​lán it​tam vol​na?
Arra té​vedt egy já​ró​ke​lő.
– Zű​rös este? – kér​dez​te mo​so​lyog​va.
– Az – fe​lel​tem. – Vár​jon csak egy ki​csit! – ál​lí​tot​tam meg, ami​kor mel​lém ért, és oda​hív​tam ma​gam
mel​lé, és el​kezd​tem ki​cip​zá​raz​ni a bő​rön​dö​met. – Csak meg aka​rom mu​tat​ni, hogy mi​lyen klassz cuc​ca​im
van​nak. – A fér​fi be​le​kuk​kan​tott a tás​ká​ba, az arca fur​csán meg​der​medt, az​tán un​dor, majd ré​mü​let ült ki
rá. Olyan gyor​san hát​rált el on​nan, hogy majd​nem fe​nék​re esett. – Lát​ja? Hát nem lát​ja? – ki​a​bál​tam utá​na,
de ad​dig​ra már lé​lek​sza​kad​va be​for​dult egy sar​kon.
Még két em​ber​nek mu​tat​tam meg a dol​ga​i​mat, mire a tá​vol​ban meg​hal​lot​tam a szi​ré​ná​kat. Fog​tam, és
szé​les​re tár​tam a bő​rön​döt. Hadd lás​sa az egész vi​lág, mi van ben​ne. Hadd lás​sák, va​ló​já​ban ki va​gyok!

FRIT​SI PÉ​TER
1989-ben szü​le​tett szer​ző, Kom​lón él. No​vel​lái, in​ter​júi je​len​tek meg on​li​ne és nyom​ta​tás​ban, pub​li​kált
töb​bek közt a ha​zai Prae és a szlo​vá​ki​ai Sző​rös Kő nevű iro​dal​mi la​pok​ban, 2008-ban pe​dig nap​vi​lá​got
lá​tott egy ön​ál​ló kö​te​te is, Ale​xis Bram​hook ál​né​ven, a Harc At​lan​ti​szért. Ez a fan​tasz​ti​kus ka​land​re​gény
pár​hu​za​mos vi​lá​gok​ba ra​gad​ja ma​gá​val kom​lói hő​se​it. A szer​ző nagy ra​jon​gó​ja Chris​to​pher Moore és (a
ko​rai) Step​hen King mű​ve​i​nek. Ko​ráb​ban la​punk 287. szá​má​ban ol​vas​hat​tuk egy no​vel​lá​ját.
 Brian W. Aldiss
ÚJONNAN ÉRKEZŐK, RÉGI ISMERŐSÖK
A boly​gón min​dig csend ho​nolt. Év​szá​za​dok tel​tek el, de a csen​det nem tör​te meg sem​mi. Ad​dig a na​-
pig, ame​lyen a föl​di hajó meg​ér​ke​zett.
A csen​des boly​gón kül​ső​re az em​ber​hez ha​son​ló lé​nyek él​tek. Ta​nyá​ik, fal​va​ik, vá​ro​sa​ik las​san el​lep​ték
an​nak lak​ha​tó vi​dé​ke​it. Ahogy lé​pés​ről lé​pés​re ter​jesz​ked​tek, úgy szo​rí​tot​ták ki a föl​de​ken élő ál​la​to​kat.
Az ál​la​tok azon​ban nem vol​tak va​dak, több​nyi​re meg​hú​zód​tak a te​le​pü​lé​se​ket kö​rül​ve​vő bo​zó​to​sok​ban.
Nem bán​tot​ták a hu​ma​no​i​do​kat, így azok sem őket.
A csen​des boly​gó nap​ja már jó​val az első óce​á​ni amő​ba meg​je​le​né​se előtt is vén​nek szá​mí​tott. Bár dél​-
idő​ben az ég​bolt ötö​dét el​fog​lal​ta, vö​rö​sen izzó ko​rong​ja csak ke​vés me​le​get adott. Az evo​lú​ció las​san
zaj​lott. Az élet fáj​dal​mai és örö​mei kö​zöt​ti át​me​net el​mo​só​dott. Fur​csa​mód még a lé​tért fo​lyó küz​de​lem is
el​tom​pult.
A boly​gó​nak több mint a fele szá​raz​föld volt, ten​ge​rei ki​csik és se​ké​lyek. A szá​raz​föld nagy ré​szé​nek
lak​ha​tat​lan​sá​ga mi​att a hu​ma​no​i​dok csak las​san ter​jesz​ked​tek az egyen​lí​tőn túl​ra. Ott si​va​ta​go​kat ta​lál​tak,
ahol a ho​mok so​sem moz​dult. Vi​ha​rok rit​kán ke​let​kez​tek, a szél​csend év​szá​za​do​kig is el​tar​tott. Néma
csend ho​nolt a táj fe​lett. Ad​dig a na​pig, ame​lyen a föl​di hajó meg​ér​ke​zett.
A for​ró​ság​gal da​col​va a nép át​kelt a si​vár vi​dé​ke​ken, hogy le​te​le​ped​hes​sen a kö​nyö​rü​le​te​sebb völ​gyek​-
ben. Fal​va​ik egy​sze​rű​ek vol​tak. ól ér​tet​tek a föld​mű​ve​lés​hez. Sze​ret​tek dol​goz​ni a sza​bad​ban, mint hű
gyer​me​kek, sze​ret​ték ápol​ni és szol​gál​ni a föl​det. Is​te​nük is a föld​ben élt, nem az ég​ben.
Há​zi​ál​la​to​kat te​nyész​tet​tek, így bő​ven volt to​jás, tej és sok​fé​le sajt. Kap​cso​la​tuk az ál​la​tok​kal olyan
szo​ros volt, hogy vo​na​kod​tak le​vág​ni azo​kat, tart​va a fáj​da​lom​tól, ame​lyet ne​kik okoz​ná​nak.
A hu​ma​no​i​dok nem vol​tak sza​po​ra lé​nyek. Négy- vagy több​fős cso​port​há​zas​sá​go​kat kö​töt​tek, me​lyek
egy élet​re szól​tak. A gyer​mek​kor hosszú ide​ig tar​tott, de so​kan már ez​alatt füg​get​len​né vál​tak. Ak​kor az​u​-
tán há​tuk​ra vet​ték a leg​szük​sé​ge​sebb hol​mi​kat, és a he​gyek​be vo​nul​tak, hogy a va​dak közt él​je​nek. Mi​kor
el​ér​ke​zett az ide​je, va​la​mi​fé​le bel​ső hang vissza​hív​ta őket a leg​kö​ze​leb​bi vá​ros​ba. Ha​ma​ro​san meg​fe​le​lő
mun​kát ta​lál​tak, meg​há​za​sod​tak, és él​vez​ték a há​zas​éle​tet. Ha meg​hal​tak, el​te​met​ték őket, fa​ra​gott sír​kö​vet
ál​lít​va fö​lé​jük, hogy ne​vük fönn​ma​rad​jon, így zaj​lott az élet a csen​des boly​gón több év​ez​re​den át. Ad​dig a
na​pig, ame​lyen a föl​di hajó meg​ér​ke​zett.
A Brat​tan​gaa csa​lád leg​idő​sebb fér​fi​tag​ja a Fa​lu​ház tor​nyá​nak ab​la​ká​nál állt. A nap​pal szür​kü​let​be vál​-
tott, a szür​kü​let éj​sza​ká​ba, ahogy las​san ki​hunyt a fény. A tá​jat néz​te, amely most szin​te vi​lá​go​sabb​nak tűnt,
mint az ég. Né​pé​nek töb​bi tag​já​hoz ha​son​ló​an Brat​tan​gaa-t is job​ban ér​de​kel​te az ég​bolt​nál a föld.
A to​rony​ból lát​hat​ta sa​ját ott​ho​na kö​ve​zett te​te​jét. Meg​érez​te oda​bent jó​szá​gai tes​tét, egyi​ket a má​sik​tól
könnye​dén meg​kü​lön​böz​tet​te. Érez​te a gyö​ke​re​ket a föld​ben, ame​lyek las​san nö​ve​ked​tek, hogy a szá​rak
egy​szer majd ter​mést hoz​za​nak.
Fi​gyel​mét ma​gá​ra von​ta a te​me​tő. Még min​dig ki​ve​he​tő volt szü​lei, nagy​szü​lei, sőt déd​szü​lei il​la​ta, a
föld alól is. Egy​re hal​vá​nyu​ló je​len​lé​tük olyan volt, mint tá​vo​lo​dó lény a sűrű köd​ben.
A leg​kö​ze​leb​bi kis​vá​ros csak öt​ven​mér​föld​nyi​re volt, szin​tén egy pa​tak part​ján, a kő​si​va​tag ha​tá​rán. Ott
nem épült ilyen to​rony. Brat​tan​gaa érez​te az ott élő em​be​re​ket is. Jól is​mer​te őket, üd​vö​zöl​ték egy​mást,
meg​hall​gat​ta az az​na​pi hí​re​ket. Meg​érez​te azo​kat, akik​nek agy​me​le​ge annyi​ra ha​son​ló volt az övé​hez: a
ba​rá​ta​it. És azo​kat is, akik egé​szen más hő​mér​sék​le​tet su​gá​roz​tak: kü​lö​nö​sen jó ba​rá​ta​it. A leg​töb​ben szí​-
vé​lye​sen be​in​vi​tál​ták, má​sok azon​ban egy ba​rá​ti gesz​tus​sal bo​csá​tot​ták út​já​ra – egy ko​szo​rú​val, egy üres
ón​tá​nyér​ral. Ők épp más​sal vol​tak el​fog​lal​va.
 Brat​tan​gaa meg​érez​te azo​kat is, aki​ket csak lá​tás​ból is​mert, Észa​ki Oá​zis né​pét, köz​tük tár​sa​it, oda​lent a
szo​bá​ban. Mint​ha el se jött vol​na kö​zü​lük, és ők sem vet​ték vol​na ész​re tá​vo​zá​sát Min​dent be​töl​tött a har​-
mó​nia. Ad​dig a na​pig, ame​lyen a föl​di hajó meg​ér​ke​zett.
A hu​ma​no​i​dok bi​zo​nyos szem​pont​ból egy​sze​rű nép vol​tak. Al​vás köz​ben so​sem ál​mod​tak. Szen​ve​dés​től
csak rit​kán könnyez​tek. Örö​me​ik vissza​fo​got​tak vol​tak. Le​las​sult evo​lú​ci​ó​juk ren​dü​let​len bé​kes​sé​ge azon​-
ban össze​tar​tó​vá tet​te őket. Csak együtt al​kot​tak egy egé​szet.
Ezen be​lül per​sze na​gyon össze​tet​tek vol​tak. Kí​vül​ről unal​mas​nak tűn​he​tett az éle​tük. Bel​ső vi​lá​guk
azon​ban, olyan gaz​dag volt, hogy nem is vágy​tak sem​mi​fé​le bo​lon​dos szó​ra​ko​zás​ra.
Egy fa​lu​ban, mely​nek neve Észa​ki Oá​zis volt – mert a ma​ga​sabb szé​les​sé​ge​ken, egy ha​tal​mas kő​si​va​tag
pe​re​mén te​rült el –, élt egy öt fér​fi​ból és nő​ből álló há​zas​tár​si cso​port, a kö​zös​ség ve​ze​tői. Brat​tan​gaa-nak
hív​ták őket. Sok nem​ze​dék​kel ez​előtt a Brat​tan​gaa-k egy Fa​lu​ház épí​té​sé​be fog​tak. Ez a ge​ne​rá​ció most
be​fe​jez​te.
A falu egy he​gyek​kel kö​rül​zárt völgy​ben hú​zó​dott meg. A Fa​lu​ház a hely​ség ha​tá​rá​ban állt.
Ami​kor el​vé​gez​ték napi te​en​dő​i​ket, Észa​ki Oá​zis népe a Fa​lu​ház​ban gyűlt össze. Nem volt sem​mi kü​lö​-
nö​sebb okuk erre a ta​lál​ko​zó​ra, de egy​faj​ta elé​ge​dett​ség ér​zé​sét kel​tet​te ben​nük a töb​bi​ek​kel való fi​zi​kai
együtt​lét. Ló​cá​kon kör​be​ül​ték a lán​go​ló tő​zeg​cso​mót, és meg​érin​tet​ték egy​mást. Iszo​gat​ták sa​vany​kás-
édes​kés pasz​ter​nák​bo​ru​kat. Lom​ha, gyap​jas ál​la​tok jár​kál​tak kö​zöt​tük. Za​var​ta​la​nul foly​tak ezek az esti
össze​jö​ve​te​lek. Ad​dig a na​pig, ame​lyen a föl​di hajó meg​ér​ke​zett.
Amint ér​zé​ke​i​vel elé​ge​det​ten vé​gig​su​hant a táj fe​lett, fel​fe​lé a hegy​ol​dal​ban, hir​te​len nagy fény​csó​vát
pil​lan​tott meg ré​mül​ten az égen. Ri​a​dal​ma ak​ko​ra volt, hogy a Fa​lu​ház alsó szo​bá​já​ban is meg​érez​te min​-
den​ki, és a lát​vány télé for​dult. Egész Észa​ki Oá​zis így tett. Bár hal​vá​nyab​ban, de a tá​vo​li vá​ro​sig is el​ju​-
tott a kép. Még a föld alatt nyug​vó, ha​lott ge​ne​rá​ci​ók is til​ta​koz​ni kezd​tek.
Mind néz​ték, amint a láng fel​gyúj​tot​ta a fe​ke​te​dő eget. Vad fény és lán​gok csap​tak le a hegy​ol​dal​ra. A
föl​di hajó meg​ér​ke​zett.
A ha​jó​ban öt nő és négy fér​fi volt. Bő​rük szí​ne és nem​ze​ti​sé​gük is kü​lön​bö​zött. Egy nyel​ven be​szél​tek,
de ki​lenc kü​lön vi​lá​got al​kot​tak.
Nagy iz​ga​lom fog​ta el őket le​szál​lás köz​ben, amint ne​ki​kezd​tek az elő​ze​tes fel​de​rí​tés​nek.
– Elég egy​han​gú vi​dék. A je​lek sze​rint szép szám​mal lak​ják.
– Alig vá​rom már, hogy ki​jus​sak eb​ből a ro​hadt kon​zerv​do​boz​ból. Mi​óta is va​gyunk itt össze​zár​va?
– Szedd elő a fegy​ve​re​ket, és ne be​szélj olyan át​ko​zot​tul so​kat!
– Ta​lán va​dász​ha​tunk egy jót. Kép​zel​je​tek el egy fris​sen ké​szült, jó​ko​ra vé​res sül​tet!
– Az at​mo​szfé​ra tö​ké​le​tes. Egy éven be​lül ide​szál​lít​hat​nánk tíz​ezer te​le​pest.
– Meg​fog​tuk az is​ten lá​bát, ér​ti​tek, meg​fog​tuk! Kap​junk el egy-két fej​let​tebb lényt, és vi​gyük vissza a
Föld​re. Gon​dol​já​tok el, mi​cso​da szen​zá​ció len​ne!
– Rus​nya jó​szá​gok is kó​szál​hat​nak oda​kint.
– Min​den​re fel​ké​szül​tünk. Mos​tan​tól mi va​gyunk itt a fő​nö​kök, szi​vi.
– De em​lé​kezz, bé​kés cél​lal jöt​tünk!
Egy órán át szi​go​rúbb​nál szi​go​rúbb fer​tőt​le​ní​tő el​já​rá​sok​nak ve​tet​ték alá ma​gu​kat, te​rem​ről te​rem​re ha​-
lad​va, kü​lön​bö​ző hul​lám​hosszú​sá​gú su​gár​zá​sok​ban és min​den​fé​le fo​lya​dé​kok​ban meg​fü​röd​ve, me​lyek​nek
meg kel​lett aka​dá​lyoz​ni​uk, hogy az em​be​rek meg​fer​tőz​zék a fris​sen fel​fe​de​zett boly​gó lég​kö​rét.
Vé​gül az​tán hal​kan csi​ko​rog​va ki​nyílt a ha​tal​mas föld​szin​ti zsi​lip​ka​pu. Mind a ki​len​cen ott áll​tak fém
vé​dő​öl​tö​zé​ke​ik​ben, fegy​ve​rek lóg​tak la​zán a vál​luk​ról. Az​tán ki​lép​tek, és el​in​dul​tak a hegy​ol​dal​ban.
A te​jük​ben, agyuk​ban gon​do​la​tok to​long​tak. Gon​dol​ko​dá​suk kü​lön​bö​ző szint​je​i​nek rop​pant fe​szült​sé​ge –
egyes ké​pek mé​lyen a tu​dat​alat​ti át​lát​ha​tat​lan sö​tét​jé​ből tör​tek elő – vil​lám​ként csa​pott le vi​ha​ros evo​lú​ci​-
ós múlt​juk em​lé​ke​ze​té​re. Le​néz​tek Észa​ki Oá​zis​ra.
 A to​rony​ban álló Brat​tan​gaa és tár​sai, akik min​dent érez​tek oda​lent a szo​bá​ban, a fa​lu​ban és a tá​vo​li
vá​ros​ban, a dom​bon ki​lenc fur​csa, hús-vér alak kör​vo​na​la​it lát​ták meg. A kap​cso​lat​fel​vé​tel​nek et​től a pil​-
la​na​tá​tól kezd​ve a mé​reg gyor​san ter​jedt. Ki​tö​ré​sek, áram​la​tok, sö​tét fel​le​gek csor​dul​tak ki a jö​ve​vé​nyek
tu​da​tá​ból. A ki​tö​ré​sek ha​tá​ro​zott ala​ko​kat vet​tek fel.
A föld min​den mí​to​sza – a kép​ze​let min​den te​remt​mé​nye – egy​szer​re tört rá a csen​des boly​gó ré​mült né​-
pé​re. Vi​as​ko​dó kul​tú​rák, há​bo​rúk, ősi el​len​sé​ges​ke​dé​sek ké​pei zú​dul​tak elő, amint a ki​lenc űr​uta​zó mit
sem sejt​ve ha​ladt elő​re. Ször​nyű zene kí​sér​te őket, olyan, ami​lyet még so​sem hal​lot​tak a csen​des boly​gón,
zene, amely ka​rom​ként szag​gat​ta a dob​hár​tyát.
A ze​né​vel együtt ér​ke​zett a szél is. Vi​har​ként sö​pört át ér​zé​ke​i​ken. Ott ör​vény​lett kép​ze​let​be​li táj​ké​pe​ik
fe​lett, tu​da​tuk aj​ta​ját dön​get​te. Ké​mé​nye​ket és te​tő​ket so​dort el. Sem​mi sem áll​ha​tott el​len ne​kik.
És a vi​har szár​nyán, a zene hul​lá​ma​in, a fel​hők fáty​la fe​lett ott száll​tak a Föld le​gen​dái, va​la​mennyi em​-
be​ri és em​ber​fe​let​ti rém​ség, ami csak a föld​la​kók ál​ma​i​ban kí​sér​tett.
A sá​padt Ná​zá​re​ti és a ve​rí​té​ke​ző Budd​ha, ele​fán​tok, macs​kák, maj​mok, kí​gyók, is​te​nek, is​ten​nők, fura,
sok​fe​jű ala​kok, ször​nyek, sár​ká​nyok, tűz​lé​nyek árad​tak a domb​ról. Dé​mo​nok, ör​dö​gök, an​gya​lok, szel​le​-
mek. Eb​ben a nyu​godt vi​lág​ban még so​sem sza​ba​dul​tak el ilyen erők. Ez el​len a jár​vány el​len az it​te​ni​ek
nem vé​de​kez​het​tek.
A rossz hí​rek azon​nal kör​be​jár​ták a boly​gót. Szom​széd szom​szé​dot ér​te​sí​tett, vá​ros vá​rost, me​gye me​-
gyét, míg vé​gül a csen​des boly​gó min​den élő​lé​nye – hu​ma​no​i​dok és ál​la​tok egy​aránt – meg​állt, és der​med​-
ten fi​gyel​te a véd​te​len el​mé​jé​re rá​sza​ba​dult vé​reng​ző ször​nye​te​get.
A domb​te​tőn álló ki​lenc alak tu​da​tá​ból utol​só​ként négy lény emel​ke​dett ki, az ed​di​gi​ek​nél sok​kal ré​me​-
seb​bek, Még az esze​lős zene és a vi​har is el​csi​tult, amint ők meg​je​len​tek pa​ri​pá​ik nyer​gé​ben ülve. Sö​tét​-
ség eresz​ke​dett a boly​gó fel​szí​né​re. A föld alatt, a ha​lot​tak​ból ára​dó fény is el​lob​bant.
A négy lo​vas meg​in​dult elő​re. Fi​gye​lő szem​mel, tü​zes hom​lok​kal, fe​szü​lő iz​mok​kal vág​tat​tak ha​tal​mas
mén​je​i​ken. A lán​go​ló sö​ré​nyű pa​ri​pák mo​hón szö​kell​tek elő​re, a sza​bad​ság ré​szeg örö​mé​vel.
A boly​gó az övék volt. Ami​kor a ki​lenc uta​zó las​san el​in​dult le​fe​lé a domb​ol​da​lon, sem​mit se lát​tak ab​-
ból, amit a hu​ma​no​i​dok igen: a röp​kö​dő sö​ré​nye​ket, a szik​rá​zó pa​tá​kat, a ki​vont fegy​ve​re​ket. Dög​vész,
Éh​ség, Há​bo​rú, ez volt a ne​vük, és leg​há​tul egy vén​sé​ges szür​ke ló nyer​gé​ben a Ha​lál. Ha​lál hosszú sza​-
kál​la röp​kö​dött a szél​ben, amint alá​vág​ta​tott a völgy​be. Feje fe​lett ló​bál​ta szé​les ka​szá​ját. Éle​tek buk​tak el
előt​te.
Ha​mut le​hel​ve le​ha​jolt, hogy össze​gyűjt​se az út​já​ban he​ve​rő tes​te​ket, le​ha​jolt, ne​vet​ve, a hal​dok​lók és
hol​tak fölé.
Bő​sé​ges ara​tás várt rá a csen​des boly​gón, mi​után a föl​di hajó meg​ér​ke​zett.

Né​meth At​ti​la for​dí​tá​sa

Bri​an W. Al​diss
An​gol író, szer​kesz​tő, kri​ti​kus. 1925-ben szü​le​tett, ma​gán​is​ko​lák​ban ta​nult, majd 1943-as be​so​ro​zá​sa
után ka​to​na​ként szol​gált Ázsia több or​szá​gá​ban. Első SF el​be​szé​lé​se 1954-ben je​lent meg. Négy év​vel ké​-
sőbb már egy re​génnyel je​lent​ke​zett: az Amíg vi​lág a vi​lág az​óta iga​zi klasszi​kus​sá vált. Hz 1970-re ju​tott
el Ma​gyar​or​szág​ra. A Ga​lak​ti​ka is szá​mos no​vel​lá​ját le​kö​zöl​te, sőt 60. szá​mát tel​jes egé​szé​ben neki szen​-
tel​te. Ki​adónk​nál 2013-ban lá​tott nap​vi​lá​got Szu​per​ál​lam című re​gé​nye.
 BE​VE​ZE​TŐ
A gőz​punk zsá​ne​re meg​szü​le​té​sét vi​tat​ha​tat​la​nul a ki​ber​punk​nak kö​szön​he​ti. Kez​de​ti idő​sza​ká​nak esz​-
me​vi​lá​ga is vi​lá​go​san mu​tat​ja ezt, ami a kis​em​ber lá​za​dá​sát a ha​ta​lom el​len épp csak más kosz​tü​mök​be
öl​töz​te​ti, és más kör​nye​zet​be he​lye​zi, va​la​mint a vele kap​cso​lat​ba hoz​ha​tó al​ko​tók több​sé​ge is ugyan​ab​ból
a kör​ből ke​rült ki: K. W. Je​ter, Wil​li​am Gib​son, Bru​ce Ster​ling. A tör​té​ne​tek rend​sze​rint a vik​to​ri​á​nus kor​-
ban ját​szód​nak, jel​lem​ző​en Ang​li​á​ban, ám nem a va​ló​ság​ban is lé​te​zett tör​té​nel​mi kor​ban, ha​nem an​nak
egy, a gőz​gé​pek​kel ir​re​á​li​san fel​tur​bó​zott vál​to​za​tá​ban.
Szé​les kör​ben el​ter​jedt, té​ves gon​do​lat, hogy gőz​punk​nak so​rol​nak be olyan fan​tasz​ti​kus mű​ve​ket, ame​-
lyek tény​le​ge​sen az 1800-as évek má​so​dik fe​lé​ben íród​tak – jel​lem​ző​en pél​dá​ul Wells és Ver​ne re​gé​nye​it,
el​be​szé​lé​se​it, ame​lyek​ben fu​tu​risz​ti​kus ta​lál​má​nyok sze​re​pel​nek. Kül​ső​sé​ge​ik​ben ezek a tör​té​ne​tek va​ló​-
ban meg​fe​lel​ni lát​sza​nak a zsá​ner kri​té​ri​u​ma​i​nak, de hi​ány​zik be​lő​lük egy lét​fon​tos​sá​gú elem: az a faj​ta ci​-
ni​kus-nosz​tal​gi​kus vissza​te​kin​tés, ami szí​ve​sen ját​szik el tör​té​nel​münk va​lós ese​mé​nye​i​vel is, és meg​lé​té​-
nek elő​fel​té​te​le az el​telt idő.
Úgy​ne​ve​zett pro​to-gőz​punk mű​vek az 1970-es évek ele​jé​től szü​let​tek, töb​bek közt Mi​chael Moor​cock,
Chris​to​pher Pri​est és Tim Po​wers tol​lá​ból, de ezek​re csu​pán utó​lag ra​gasz​tot​ták rá ezt a cím​két. A fel​is​-
me​rés va​ló​di pil​la​na​ta 1987-ben kö​vet​ke​zett be, ami​kor Je​ter a Lo​cus ma​ga​zin ál​tal le​kö​zölt le​ve​lé​ben
ne​vet adott az irány​zat​nak. Ha​zánk​ban is ol​vas​ha​tó né​hány a zsá​ner je​len​tő​sebb al​ko​tá​sai kö​zül, mint Wil​-
li​am Gib​son és Bru​ce Ster​ling A Gé​pe​zet című re​gé​nye, Step​hen Bax​ter​től az Idő​ha​jók és az An​ti​jég, il​let​-
ve ma​gá​tól Je​ter​től, „A mor​loc​kok éj​sza​ká​ja” című kis​re​gény.
Az ez​red​for​du​ló tá​ján ívelt fel iga​zán a gőz​punk csil​la​ga, kö​szön​he​tő​en a szá​mí​tó​gé​pes já​té​kok​nak és
kép​re​gé​nyek​nek, ame​lyek szí​ve​sen vá​lasz​tot​ták hát​té​rül ezt a faj​ta han​gu​la​tos vi​lá​got (Bios​hock, Fi​nal
Fan​tasy IX, il​let​ve Hell​boy, The Le​a​gue of Ext​ra​or​di​na​ry Gent​le​men), va​la​mint a ra​jon​gói jel​me​zes já​té​-
kok​ból ki​ala​ku​ló egész szub​kul​tú​rá​nak. Eb​ből az idő​szak​ból fon​to​sak Chi​na Mi​é​vil​le Bas-Lag-re​gé​nyei, a
Perd​i​do pá​lya​ud​var, vég​ál​lo​más, az Ar​ma​da és a ha​ma​ro​san ma​gya​rul is ol​vas​ha​tó Iron CounciI, to​váb​bá
Scott Wes​ter​feld Le​vi​a​tán-tri​ló​gi​á​ja. És ak​kor még nem is be​szél​tünk az olyan vad​haj​tá​sok​ról, mint a ren​-
ge​teg if​jú​sá​gi mű, ami​nek ku​lisszá​it szol​gál​tat​ja a gőz​punk vi​lág, vagy a ro​man​ti​kát elő​tér​be he​lye​ző ún.
gas​light fan​tasy.

Né​meth At​ti​la
 Kage Baker
A KARMAZSIN KÉMNŐ
A Nell Gwyn​ne kéj​höl​gyei
 EGY
amelyben az áll, hogy:
West​mins​ter köz​pont​já​ban, az Úr 1844. esz​ten​de​jé​ben, a Ma​dár​ka​lic​ka sé​tá​nyon állt egy, a St. Ja​mes
park​ra néző vil​la. Min​den lon​do​ni üz​let​em​ber tud​ta jól, hogy egy olyan tisz​te​let​re mél​tó öz​vegy​asszony la​-
kik itt, aki​nek soha nem kel​lett még fi​ze​té​si fel​szó​lí​tást kül​de​ni. A kol​du​sok jó​sá​gos ada​ko​zó​ként is​mer​ték,
már ha nem vol​tak túl​sá​go​san to​la​ko​dó​ak – és min​dig vi​gyáz​tak, hogy ne le​gye​nek azok, hi​szen, ha a szó
szo​ros ér​tel​mé​ben vesszük, a hölgy kö​zé​jük tar​to​zott, mi​vel vak volt.
Mrs. Cor​veyt nap mint nap lát​hat​ták, amint ser​dü​lő fi​á​ba, Her​bert​be ka​rol​va sö​tét szem​üveg​ben és sé​ta​-
pál​cá​val a ke​zé​ben a park​ban sé​tál. Köz​is​mert tény volt, hogy a hölgy​nek van több le​á​nya is, de hogy há​-
nyan van​nak, azt sen​ki sem tud​ta; egy biz​tos volt, hogy a húga is ve​lük él. Per​sze az is le​het, hogy több
húga volt, sőt ta​lán egy ha​ja​don só​gor​nő​je is, és bár a le​á​nyai már ki​nőt​tek az is​ko​lás​kor​ból, úgy tűnt,
hogy a ne​ve​lé​sük még egy​ér​tel​mű​en nem fe​je​ző​dött be.
Bár​hol má​sutt óri​á​si plety​kál​ko​dás ka​pott vol​na láb​ra egy olyan eset​ben, ami​kor egy fe​dél alatt ennyi
nő él össze​zár​va. A Ma​dár​ka​lic​ka sé​tá​nyon lakó hölgy tisz​tes​sé​gét azon​ban sen​ki nem kér​dő​je​lez​te meg,
már csak azért sem, mert soha, a nap egyet​len sza​ká​ban sem tet​te be fér​fi lá​to​ga​tó a lá​bát a vil​lá​ba.
Nos, azért nem lá​tott soha sen​ki fér​fi lá​to​ga​tót be​lép​ni a Ma​dár​ka​lic​ka sé​tá​nyon lévő vil​lá​ba, mert a
fér​fi​ak két ut​cá​val ar​rébb, egy bi​zo​nyos Nell Gwyn​ne el​ne​ve​zé​sű mű​in​téz​mény​be jár​tak, amely egy na​gyon
tisz​tes és ele​gáns ét​te​rem föld​szint​jét fog​lal​ta el, és ame​lyet Mrs. Cor​vey há​zá​val egy hosszú pin​ce​alag​út
kö​tött össze. Nem szük​sé​ges el​mon​da​nom, hogy a ke​res​ke​dők soha nem jár​tak en​nek a hely​nek még csak a
kö​ze​lé​ben sem. De ha bár​me​lyi​kük még​is tisz​te​le​tét tet​te vol​na itt, meg​döb​be​nés​sel lát​hat​ta vol​na Mrs.
Cor​veyt és egész ház​tar​tá​sát, be​le​ért​ve Her​ber​tet is, akit eb​ben az épü​let​ben Har​le​quin-sze​rű​en nő​ként,
azaz Her​ber​ti​na​ként lát​hat​tak vol​na vi​szont. A höl​gyek e he​lyütt olyan vér​be​li nők​ké ala​kul​tak át, akik se​-
ré​nyen for​gat​ták lo​vag​ló​os​to​ra​i​kat, nyír​fa​vessző​i​ket és mes​ter​sé​gük egyéb kel​lé​ke​it.
A Nell Gwyn​ne ven​dé​gei a leg​gyak​rab​ban po​li​ti​ku​sok vol​tak, akik job​ban érez​ték itt ma​gu​kat, mint a
White​hall​ban, és akik gyak​ran lá​to​gat​tak más exk​lu​zív klu​bo​kat is. Vol​tak köz​tük új​ság​írók is, va​la​mint a
mű​vé​szet és a tu​do​mány ki​emel​ke​dő alak​jai. Ami kö​zös volt ben​nünk, hogy mind​annyi​an há​lá​san fo​gad​ták
a meg​tisz​tel​te​tést, ami​vel a Nell Gwyn​ne ven​dég​kö​ré​be fo​gad​ták őket, mi​vel – és ezt min​den​ki tud​ta, már
azok kö​zül, akik tud​ni szok​tak ilyen dol​go​kat – ide nem le​he​tett aján​lás ré​vén be​jut​ni. Csak az le​he​tett tag,
akit meg​hív​tak, és hogy kit hí​vott meg, az csak és ki​zá​ró​lag Mrs. Cor​veyn múlt.
Így az​tán az At​he​na​e​um (a Carl​ton vagy a Tra​vel​ler’s Klu​bok) diszk​rét csönd​jé​ben bár​ki csak kel​lő
mennyi​sé​gű por​tói be​nya​ka​lá​sa után me​ré​szel​te szó​ba hoz​ni, hogy va​jon mibe ke​rül​het egy meg​hí​vás Mrs.
Cor​vey​től.
A vá​laszt, bár vég​te​len egy​sze​rű volt, nem is sej​tet​ték.
Az em​be​rek akar​ják tud​ni a tit​ko​kat.

A Nell Gwyn​ne fő áru​cik​két a tit​kok ké​pez​ték, és a tes​ti örö​mök csak jó​val ez​u​tán kö​vet​kez​tek. Tit​ko​kat
hí​ze​leg​tek ki a par​la​men​ti kép​vi​se​lők​ből, si​mo​gat​tak ki a kéj​só​vár mi​nisz​te​rek​ből, szűr​tek le nagy du​más
ipar​mág​ná​sok szö​ve​ge​i​ből, és csal​tak ki a Ki​rá​lyi Ter​mé​szet​tu​do​má​nyos Aka​dé​mia tag​ja​i​ból ép​pen úgy,
aho​gyan a Bri​tish As​so​ci​a​ti​on for the Ad​van​ce​ment of Sci​en​ce tu​do​má​nyos tár​sa​ság tag​sá​gá​ból. A tit​ko​kat
azon​ban – hi​á​ba gon​do​lunk egy​ből erre – egy​ál​ta​lán nem ad​ták el a leg​töb​bet ígé​rő​nek. Ehe​lyett köz​vet​le​-
nül a White​hal​lon ke​resz​tül, a Scot​land Yard ber​ke​in át a Cra​ig’s Court egyik im​po​záns, tég​la épí​té​sű há​-
zá​ban szé​ke​lő Red​king Klub​ba jut​tat​ták el. A Red​king tag​sá​gát ugyan​csak or​szág​gyű​lé​si kép​vi​se​lők, mi​-
nisz​te​rek, ipar​mág​ná​sok és a Ki​rá​lyi Ter​mé​szet​tu​do​má​nyos Aka​dé​mia tag​jai ké​pez​ték más ha​son​ló​an nagy
kva​li​tá​sú ko​po​nyák​kal együtt. Még több okos fic​kó tar​to​zott azon​ban a Red​king alá, a több eme​let mély​-
ség​ben hú​zó​dó tit​kos pin​cék​ben szé​ke​lő szer​ve​zet​ben, ame​lyet az em​be​rek – a ki​vá​lasz​tott ke​ve​sek – Fel​-
vi​lá​go​so​dott Úri​em​be​rek Tár​sa​sá​ga​ként (FÚT) is​mer​tek.
A tit​ko​kért cse​ré​be, ame​lye​ket Mrs. Cor​vey a Fel​vi​lá​go​so​dott Úri​em​be​rek​hez el​jut​ta​tott, ők ga​ran​tál​ták
a ti​tok​szer​zé​si fo​lya​mat​ból ki​öre​ge​dő höl​gyek szá​má​ra a biz​tos és ké​nye​lem​ben el​töl​tött öreg​kort. A Nell
Gwyn​ne éven​te egy​szer be​zár​ta ka​pu​it, ami​kor is a höl​gyek sza​bad​ság​ra men​tek. A leg​ro​man​ti​ku​sab​bak
ilyen​kor el​lá​to​gat​tak a Ta​vak​hoz, de Mrs. Cor​vey min​den​nél job​ban sze​ret​te ezt a hó​na​pot a ten​ger​par​ton
el​töl​te​ni, így az​tán ál​ta​lá​ban Tor​bay​be uta​zott.
A Nell Gwyn​ne höl​gye​i​nek éle​te az adott tör​té​nel​mi, tár​sa​dal​mi és gaz​da​sá​gi kör​nye​zet​ben iga​zán kel​-
le​mes​nek volt mond​ha​tó. De ez, ter​mé​sze​te​sen, nem je​len​ti azt, hogy nem volt ré​szük ka​lan​dok​ban.
 KETTŐ
amelyben hősnőnket elsodorja a történelem árja
Lady Be​at​ri​ce – ne​vezzük őt ezen a né​ven, ame​lyet ő ta​lált ki a sa​ját maga szá​má​ra. Édes​ap​ja ka​to​na​-
em​ber volt, há​zsár​tos, de jó​zan ter​mé​sze​tű. Az édes​any​ja egy iga​zi vi​rág​szál volt, sze​mér​me​tes, il​le​del​-
mes, iga​zi fi​nom nő. Iga​zán fáj​dal​ma​san érin​tet​te, hogy a le​ány​gyer​mek, aki​nek éle​tet adott, sok​kal ha​tá​ro​-
zot​tabb és vak​me​rőbb volt, mint az il​len​dő lett vol​na. Ha Lady Be​at​ri​ce ta​lált a kert​ben egy mé​re​tes pó​-
kot, esze ágá​ban sem volt si​kol​toz​va el​ro​han​ni. In​kább rá​ta​po​sott. Ha va​la​me​lyik el​ké​nyez​te​tett uno​ka​hú​ga
el​ra​gad​ta tőle a ba​bá​ját, nem fa​kadt sír​va, ha​nem vissza​sze​rez​te, ami az övé, akár haj​hú​zá​sok és hu​za​ko​-
dás árán is. Ha Be​at​ri​ce has​ra esett, ahogy a vele egy​idős gye​re​kek szok​tak, nem várt zo​kog​va vi​gasz​ta​-
lás​ra a fel​nőt​tek​től. Ehe​lyett fel​állt, és meg​néz​te hogy le​hor​zsol​ta-e a tér​dét vagy a kö​nyö​két. Ha a sé​rü​lé​-
sek elég je​len​tős​nek bi​zo​nyul​tak, pél​dá​ul vé​rez​tek, ak​kor eset​leg meg​eresz​tett némi pi​tyer​gést, mi​köz​ben
meg​ke​res​te a daj​kát, hogy kö​töz​ze be.
Lady Be​at​ri​ce édes​any​ja ide​ges​ke​dett, hogy so​sem lesz a lá​nyá​ból úri​nő; az apja vi​szont há​lát adott az
ég​nek a gye​re​kért, aki nem nya​fog, ha​csak tény​leg nincs va​la​mi ko​moly baja.
– Olyan ke​mény a lá​nyom, mint a vas! – szok​ta mon​do​gat​ni elé​ge​det​ten, mi​köz​ben Lady Be​at​ri​ce any​ja
be​ha​rap​ta a szá​ja szé​lét, és két​ség​be​eset​ten for​gat​ta a sze​mét.
Az​tán el​jött az idő, ami​kor Lady Be​at​ri​ce any​já​nak a fi​gyel​me az iker​lány​kák​ra te​re​lő​dött, aki​ket, mint
mond​ta, a kert​ben a ká​posz​ta​ágyás​ban ta​lált, és akik úgy ha​son​lí​tot​tak rá és egy​más​ra, amennyi​re ez csak
le​het​sé​ges volt. Lady Be​at​ri​ce so​sem gon​dol​ta vol​na, hogy van a kert​ben ká​posz​ta​ágyás. Ki is ment, és
min​den​fe​lé ku​ta​tott, de csak kel​bim​bót ta​lált, és ezt han​go​san szó​vá is tet​te a va​cso​rá​nál. Az édes​any​ja
erre fü​lig vö​rö​sö​dött, az apja vi​szont fék​te​len ka​ca​gás​ban tört ki.
Lady Be​at​ri​ce szá​má​ra, az ő el​kép​ze​lé​sei sze​rint, sok​kal el​vi​sel​he​tőbb gyer​me​ké​vek kö​vet​kez​tek, most,
hogy az édes​any​ja fi​gyel​me fő​ként a két ap​ró​ság​ra, Char​lot​te-ra és Loui​se-ra irá​nyult. Ka​pott egy pó​nit, és
a pan​dzsá​bi lo​vász​fiú se​gít​sé​gé​vel meg​ta​nult lo​va​gol​ni. Ka​pott íjat és nyíl​vessző​ket, és meg​ta​nult íjász​-
kod​ni. Köz​ben ter​mé​sze​te​sen el​sa​já​tí​tot​ta az írás-ol​va​sás tu​do​má​nyát is, és annyi köny​vet ol​vas​ha​tott,
amennyit csak akart. Ami​kor egyen​ru​há​ba akart búj​ni, édes​any​ja ezt el​ké​pesz​tő​nek mi​nő​sí​tet​te, és áju​lá​si
ro​ha​mot ka​pott. Az apja azon​ban meg​aján​dé​koz​ta kö​vet​ke​ző szü​le​tés​nap​já​ra egy kis vö​rös ka​to​nai ka​bát​-
tal.
A szü​le​tés​na​pok se​be​sen kö​vet​ték egy​mást. Ami​kor Lady Be​at​ri​ce ti​zen​hét éves lett, a nagy​ma​má​ja
meg​be​te​ge​dett, és édes​any​ja iker​lá​nya​i​val ha​za​uta​zott Ang​li​á​ba, hogy meg​lá​to​gas​sa. Lady Be​at​ri​ce nem
akart ve​lük tar​ta​ni, mi​vel ak​ko​ri​ban több jó​ké​pű tiszt le​gyes​ke​dett kö​rü​löt​te. Édes​any​ja pe​dig a leg​ke​vés​-
bé sem bán​ta, hogy el​ső​szü​lött​je In​di​á​ban ma​rad az ap​já​val.
Bár min​den​ki szent meg​győ​ző​dés​sel hit​te, hogy Lady Be​at​ri​ce nagy​ma​má​ja ha​ma​ro​san el​ha​lá​lo​zik, az
idős hölgy szé​pen meg​erő​sö​dött, de Lady Be​at​ri​ce any​ja az egyik okot a má​sik után ta​lál​ta ki, hogy mi​nél
to​vább ma​rad​has​son Ang​li​á​ban. Lady Be​at​ri​ce te​hát egye​dül ve​zet​te apja ház​tar​tá​sát, és ő volt a va​cso​rák
úr​nő​je, ame​lye​ken ked​vé​re ka​cér​kod​ha​tott az ifjú és ke​vés​bé ifjú tisz​tek​kel. Az egyik ver​set is írt a hölgy
cso​dás szür​ke sze​mé​ről, de két má​sik is ve​tél​ke​dett a ke​gye​i​ért. Ám ek​kor az apja szá​za​dát Ka​bul​ba ve​zé​-
nyel​ték.
Lady Be​at​ri​ce egye​dül ma​radt a ház​ban a szol​gák​kal, és pár hó​nap múl​va már úgy unat​ko​zott, ami​ről el
se tud​ta kép​zel​ni, hogy va​la​ha is elő​for​dul​hat vele. Egy na​pon azon​ban üze​net ér​ke​zett, hogy a tisz​tek csa​-
lád​ja csat​la​koz​hat a csa​lád​fő​höz Ka​bul​ban, hogy a had​se​reg mo​rál​ját ja​vít​sák. Lady Be​at​ri​ce ugyan nem
ka​pott köz​vet​le​nül üze​ne​tet az ap​já​tól, de ment a töb​bi​ek​kel. Így az​tán, a vi​lág min​den vö​rös ho​mok​ján ke​-
resz​tül, két hó​na​pig tar​tó ször​nyű​sé​ges uta​zás után Lady Be​at​ri​ce vég​re va​la​há​ra meg​ér​ke​zett Ka​bul​ba.
Édes​ap​ja azon​ban a leg​ke​vés​bé sem örült lá​nya ér​ke​zé​sé​nek, sőt ki​mon​dot​tan meg​ré​mült, ami​kor meg​-
lát​ta. Le​ül​tet​te Lady Be​at​ri​ce-t, és el​ma​gya​ráz​ta neki, mi​lyen ször​nyen ve​szé​lyes hely​zet​ben van​nak, és
mi​lyen ki​csi a va​ló​szí​nű​sé​ge an​nak, hogy az af​gá​nok el​fo​gad​ják a bri​tek ál​tal tá​mo​ga​tott ural​ko​dót. El​-
mond​ta, hogy bár​me​lyik pil​la​nat​ban lá​za​dás tör​het ki, és az a pa​rancs, ami​vel ide​ren​del​ték a tisz​tek fe​le​-
sé​ge​it és gyer​me​ke​i​ket, merő meg​gon​do​lat​lan​ság​ból szü​le​tett. Lady Be​at​ri​ce azon​ban büsz​kén kö​zöl​te az
ap​já​val, hogy csep​pet sem fél Ka​bul​ban ma​rad​ni, ho​gyan is félt vol​na, mi​kor va​la​mennyi jó​ké​pű ud​var​ló​-
ja itt tar​tóz​ko​dott. Az apja erre csak ke​se​rű ka​ca​gás​sal vá​la​szolt, az​tán azt mond​ta, hogy most úgy​se len​ne
bölcs do​log egye​dül ha​za​kül​de​ni a lá​nyát.
Lady Be​at​ri​ce te​hát Ka​bul​ban ma​radt. Va​cso​rá​kat adott az egy​re el​csi​gá​zot​tabb és fá​sul​tabb ud​var​ló​i​-
nak. Az utol​só pil​la​na​tig apja mel​lett ma​radt, amíg El​phins​to​ne alá nem írta a brit csa​pa​tok ki​vo​ná​sát, és a
kö​zött a ti​zen​hat​ezer nyo​mo​rult kö​zött volt, akik a Haj​bár-há​gón át hagy​ták el Ka​bult. Lady Be​at​ri​ce vé​-
gig​néz​te, hogy az em​be​rek légy mód​já​ra hul​la​nak kö​rü​löt​te. Meg​hal​tak a ja​nu​á​ri fagy​tól, a ghil​zai orv​lö​vé​-
szek go​lyó​i​tól vagy az össze​csa​pá​sok​ban, ami​kor a benn​szü​löt​tek ban​dák​ba ve​rőd​ve rá​ron​tot​tak az egy​re
re​mény​te​le​nebb ka​to​nák​ra. Lady Be​at​ri​ce apja is egy ilyen raj​ta​ütés so​rán halt meg, ami​kor si​kol​toz​va til​-
ta​ko​zó lá​nyát egy ghil​zai orv​lö​vész ma​gá​val ra​gad​ta.
Lady Be​at​ri​ce-t meg​ver​ték és meg​becs​te​le​ní​tet​ték, az​tán meg​kö​töz​ve ott hagy​ták a lo​vak kö​zött. Az éj​-
sza​ka fo​lya​mán meg​la​zí​tot​ta a ke​zén a kö​te​le​ket a fo​ga​i​val, le​má​szott a rej​tek​hely​re, ahol kín​zói pi​hen​tek,
el​vet​te az egyi​kük ké​sét, és mind​egyik gaz​em​ber​nek át​vág​ta a tor​kát. Sőt, a leg​utol​só​val rosszab​bat is tett,
mi​vel fel​éb​redt, és majd​nem el​tör​te a csuk​ló​ját. Fel​öl​tö​zött a fic​kók ru​há​i​ba, fel​húz​ta egyi​kük csiz​má​ját,
és el​vet​te az élel​mü​ket. Az​tán lóra ült, el​ve​zet​te a töb​bi lo​vat is, majd ne​ki​lá​tott, hogy meg​ke​res​se apja
tes​tét.
A holt​test már ke​mény​re fa​gyott, mire meg​ta​lál​ta, ezért el kel​lett vet​nie a gon​do​la​tot, hogy fel​szí​jaz​za az
egyik ló há​tá​ra, és ma​gá​val vi​szi. Ehe​lyett el​te​met​te egy cso​mó kő alá, és a leg​fel​ső szik​la​da​rab​ra rá​vés​te
apja ne​vét, szol​gá​la​ti he​lyét és be​osz​tá​sát az​zal a kés​sel, amellyel ki​ol​tot​ta azok éle​tét, akik meg​erő​sza​-
kol​ták. Lady Be​at​ri​ce zo​kog​va lo​va​golt tova, de ez al​ka​lom​mal nem szé​gyen​ke​zett a könnyei mi​att, mert a
se​bei va​ló​ban sú​lyo​sak vol​tak.
A Haj​bár-há​gón több​ször el​lo​va​golt a ha​lál nyo​mai mel​lett, lá​tott ott brit és benn​szü​lött hol​ta​kat egy​-
aránt. Meg​ta​lál​ta sa​ját jó​ké​pű ud​var​ló​i​nak ma​rad​vá​nya​it is. Mire Ja​la​la​bad​ba ért, már el​sír​ta min​den
könnyét, és a sze​me úgy égett, mint egy kí​sér​te​té. Sen​ki se tud​ta, hogy mit kezd​je​nek vele. Sen​ki sem akar​-
ta hal​la​ni a tör​té​ne​tét, és az egyik tiszt, aki ko​ráb​ban jól is​mer​te a csa​lád​ját, meg​ma​gya​ráz​ta neki, hogy
most az apja jó híre fo​rog koc​kán. Az ez​red​del ma​radt Ja​la​la​bad ost​ro​ma ide​jén is, mo​sott és fő​zött a ka​-
to​nák​ra. Áp​ri​lis​ban, az ost​rom után el​ve​télt.

Apja ba​rá​ta​i​nak se​gít​sé​gé​vel vissza​tért In​di​á​ba. El​ad​ta a bú​to​ro​kat, el​bo​csá​tot​ta a szol​gá​kat, be​zár​ta a
há​zat, és vissza​tért Ang​li​á​ba.

Ami​kor ha​za​ért, jó ide​jé​be telt, mire meg​ta​lál​ta az édes​any​ját és iker​hú​ga​it, mi​vel a nagy​any​ja már el​-
ha​lá​lo​zott ed​dig​re. Any​ja az af​ga​nisz​tá​ni mé​szár​lás hí​ré​re gyászt öl​tött, és az idő​seb​bik báty​já​nál, egy
gaz​dag ke​res​ke​dő​nél ta​lált me​ne​dé​ket. Lady Be​at​ri​ce any​ja és hú​gai ez idő tájt a nagy​bá​csi jó​in​du​la​tá​ra
utal​va él​tek.
Ami​kor Lady Be​at​ri​ce meg​ér​ke​zett a csa​lád​já​hoz, a ré​mü​let si​ko​lyai fo​gad​ták. A le​ve​lei va​la​ho​gyan el​-
vesz​tek a pos​tán. Ami​kor az any​ja meg​lát​ta, azon​nal el​ájult, és Lady Be​at​ri​ce nagy​nén​je, Fre​derick bá​csi
fe​le​sé​ge is ek​ként cse​le​ke​dett. A hú​gai, Char​lot​te és Loui​se le​vi​har​zot​tak az eme​let​ről, hogy lás​sák a ri​a​-
da​lom okát, és bár ők nem ájul​tak el, an​nál éle​seb​ben si​kol​toz​tak. Fre​derick bá​csi is úgy né​zett rá, mint​ha
kí​sér​te​tet lát​na.
Ami​kor az any​ja és Har​ri​et néni vég​re ma​guk​hoz tér​tek, egy​mást tá​mo​gat​va hall​gat​ták vé​gig Lady Be​at​-
ri​ce ré​mes tör​té​ne​tét. Mi​után min​dent meg​tud​tak, hosszú és fáj​dal​mas ta​na​ko​dás kez​dő​dött, amely nem​csak
a tea-, de a va​cso​ra​idő​ig el​tar​tott. El​ma​gya​ráz​ták Lady Be​at​ri​ce-nek, hogy ami​kor azt hit​ték, ő is oda​ve​-
szett a mé​szár​lás​ban, ak​kor el​si​rat​ták és meg​gyá​szol​ták. Az élet​be tör​té​nő hir​te​len vissza​té​ré​se te​hát meg​-
le​he​tő​sen kí​nos és il​let​len do​log. Va​jon so​sem gon​dolt arra, mi​lyen kel​le​met​len​sé​get okoz a csa​lád​já​nak
az​zal, ha azok után, ami vele tör​tént, egy​szer csak vissza​tér? Mi​ként fog​nak er​ről Har​ri​et néni szom​széd​jai
vé​le​ked​ni?
Fre​derick bá​csi volt olyan ked​ves, hogy ke​rek pe​rec ki​mond​ta, nyil​ván​va​ló, hogy Lady Be​at​ri​ce a 13.
gya​log​ság szaj​há​ja volt ja​la​la​badi tar​tóz​ko​dá​sa ide​jén, de ha ez még​sem így tör​tént vol​na, az em​be​rek ak​-
kor is ezt gon​dol​nák. Az any​ja ezen a pon​ton is​mét el​ájult, és amíg az​zal fog​la​la​tos​kod​tak, hogy ma​gá​hoz
té​rít​sék, Char​lot​te és Loui​se ke​se​rű vá​dak​kal il​let​ték nő​vé​rü​ket az ön​ző​sé​ge mi​att. Hát eszé​be sem jut,
hogy bot​rá​nyos múlt​ja és az eb​ből fa​ka​dó plety​kák mi​lyen mér​ték​ben le​ront​ják az ő férj​hez me​né​si esé​lye​-
i​ket!? A férj​hez me​nés szó​ra az any​juk vá​rat​la​nul fel​ült, és könnyek kö​zött kér​te a lá​nyát, hogy vo​nul​jon
ko​los​tor​ba. Lady Be​at​ri​ce erre azt vá​la​szol​ta, hogy már ré​gen nem hisz Is​ten​ben.
Fre​derick bá​csi ek​kor a düh​től vö​rös fej​jel fel​állt az asz​tal​tól – pe​dig a szol​gák ép​pen a ha​lat szer​ví​-
roz​ták –, és ki​je​len​tet​te, hogy Lady Be​at​ri​ce az​nap éj​jel ott ma​rad​hat a ház​ban az édes​any​ja ked​vé​ért, de
más​nap reg​gel ő sze​mé​lye​sen vi​szi el a leg​kö​ze​leb​bi zár​dá​ba. Har​ri​et néni kap​kod​va kö​zöl​te, hogy ez a
zár​da Fran​cia​or​szág​ban van, és a fér​jé​nek egész nap utaz​nia kell, sőt ha​jót bé​rel​ni az át​ke​lés​hez, ha oda
akar​ja vin​ni az uno​ka​hú​gát, és ez egy​ál​ta​lán nem fo​gad​ha​tó el meg​ol​dás​ként. Fre​derick bá​csi erre or​dí​ta​ni
kez​dett, hogy ma​gas​ról tesz rá. Lady Be​at​ri​ce any​ja ek​kor har​mad​szor is el​ájult.
Lady Be​at​ri​ce fel​állt az asz​tal​tól, fel​ment az any​ja szo​bá​já​ba, ma​gá​hoz vet​te az ék​sze​res do​bo​zát, és a
hát​só aj​tón át el​hagy​ta a há​zat. Az éj​sza​kai pos​ta​ko​csi​val Lon​don​ba uta​zott. Itt zá​log​ba tet​te any​ja egyik
nyak​lán​cát, és ki​vett egy kis szo​bát a Ma​ry​le​bo​ne úton. Ez​u​tán egy ru​ha​ké​szí​tő​höz ment, és csi​nál​ta​tott ma​-
gá​nak egy együt​test a leg​élén​kebb bí​bor​szí​nű se​lyem​ből, amit a var​ró​nő a pol​con ta​lált. A ka​la​pos​nál ké​-
szít​te​tett egy, a ru​há​hoz illő ka​la​pot, majd más​nap a ci​pész jött sor​ra. Olyan kész ci​pőt vá​lasz​tott, amely​-
ben gya​lo​gol​ni is le​het. Vé​gül be​sze​rez​te a szük​sé​ges koz​me​ti​ku​mo​kat.
Ami​kor a bí​bor​szí​nű ruha a ki​egé​szí​tők​kel együtt el​ké​szült, bé​relt szo​bá​já​ba vit​te, és fel​öl​tö​zött. A mos​-
dó fö​löt​ti re​pedt tü​kör​ben a lé​te​ző leg​fe​ke​tébb​re fes​tet​te a szem​pil​lá​it, és ki​húz​ta szür​ke sze​mét.
Mi vár még rá a ha​lá​lon kí​vül?
 HÁROM
amely elmondja, hogyan boldogult Lady Beatrice az utcán
A mun​ka két​ség​te​le​nül ép​pen olyan bor​zasz​tó volt, mint ahogy kép​zel​te. Rá​döb​bent azon​ban, hogy a né​-
ző​pont​ja meg​le​he​tő​sen szo​kat​lan. Az ak​tus egy​ál​ta​lán nem volt kel​le​mes, de leg​alább nem fájt, mint a Haj​-
bár-há​gón. Min​dig ma​gá​nál hor​dott egy jó cso​mó puha bá​rány​bőr óv​szert. Úgy hasz​nál​ta a tes​tét, mint egy
ka​to​na​lo​vat, és az szol​gál​ta is őt tü​rel​me​sen, szer​zett a szá​má​ra élel​met, majd egy tisz​ta, ren​des lak​he​lyet,
sőt köny​ve​ket is. Öröm​mel ta​pasz​tal​ta meg, hogy még min​dig sze​ret ol​vas​ni. Nem ér​zett sem​mit, a leg​cse​-
ké​lyebb ér​zel​met sem azok iránt a fér​fi​ak iránt, akik​kel fog​lal​ko​zott.
Lady Be​at​ri​ce ha​mar meg​ta​nul​ta, hol sze​rez​het olyan kli​en​tú​rát, amely el​fo​gad​ha​tó, hogy el​ke​rül​je a
dur​va, ré​szeg mun​ká​so​kat: szín​há​zak, jobb ét​ter​mek és bá​rok kör​nyé​kén. Föl​fe​dez​te, hogy a pil​lan​tá​sa és a
hang​ja előny a töb​bi ha​son​ló ipart űző nő​vel szem​ben, akik fő​ként csa​ló​dott vi​dé​ki vagy kül​vá​ro​si lá​nyok
vol​tak. Lát​ta, ho​gyan kín​lód​ják vé​gig az éj​sza​ká​kat, ho​gyan lesz​nek al​ko​ho​lis​ták, mi​köz​ben a hang​juk re​-
sze​lős​sé és fel​kar​sé​rü​lé​se​ik égő vö​rös​sé vál​nak.
Ezek a lá​nyok ha​rag​gal és hi​tet​len​ked​ve bá​mul​ták Lady Be​at​ri​ce-t, fő​leg olyan al​kal​mak​kor, ami​kor egy
gyé​mánt nyak​ken​dő​tűs, ko​ros fic​kó – aki kesz​tyűs ke​zü​ket fél​re​tol​va, csá​bí​tó sza​va​i​kat meg sem hall​va sé​-
tált to​vább – meg​állt, ami​kor Lady Be​at​ri​ce oda​lé​pett hoz​zá.
– Né’ má’, a Mi​la​dy ezt is le​nyúl​ta! – ki​ál​tott fel ilyen​kor egyik vagy má​sik, és Lady Be​at​ri​ce-nek tet​-
szett, hogy így ne​ve​zik. Az egyik éj​jel há​rom szaj​ha fur​kós​bo​tok​kal rá​tá​madt, de ő elő​rán​tot​ta a ké​sét –
mi​vel min​dig hor​dott ma​gá​nál egyet –, és el​mond​ta ne​kik, mit tett a ghil​zai fér​fi​ak​kal, akik meg​becs​te​le​ní​-
tet​ték. A nők ré​mül​ten szé​led​tek szét, és híre ment, hogy a Mi​la​dy egy ve​szett ku​tya.
Lady Be​at​ri​ce azon​ban a leg​ke​vés​bé sem volt ve​szett vagy őrült. Az igaz, hogy a Haj​bár-hágó hava
meg​fa​gyasz​tot​ta a szí​vét, és nagy​részt ér​zé​ket​len​né vált, de az agya úgy vá​gott, mint a pen​ge. Még meg​ve​-
tést sem ér​zett szaj​ha​tár​sai iránt, bár jól lát​ta, hogy a leg​több​jük tu​dat​lan, so​kat iszik, rend​sze​re​sen be​le​-
sze​ret olyan fér​fi​ak​ba, akik meg​ve​rik a nő​ket, majd ön​saj​ná​lat​ba es​nek, és át​en​ge​dik ma​gu​kat az ön​pusz​tí​-
tó ha​rag​nak.
Lady Be​at​ri​ce so​ha​sem ivott. Szi​go​rú sza​bá​lyok sze​rint élt. Nyi​tott egy bank​szám​lát, és ta​ka​ré​kos​ko​dott
a meg​ke​re​sett pénz​zel. Csak annyit köl​tött ma​gá​ra, hogy min​dig jól öl​tö​zött le​gyen, és meg​ve​gyen né​hány
köny​vet. Ki​szá​mí​tot​ta, mennyi pénz​re van szük​sé​ge a vissza​vo​nu​lás​hoz, és ez a cél ve​zé​rel​te a mun​ká​já​-
ban. Gon​do​san el​zár​ta egy​más​tól a tes​tét és a lel​két, lát​szó​lag az el​ső​ben élt, de va​ló​já​ban a má​so​dik​ban.
Egyik este a Bri​tish Muse​um kör​nyé​kén sé​tál​ga​tott – amely ki​vá​ló hely az üz​let​kö​tés​re egy egész​sé​ges
fér​fi​val –, ami​kor egy ko​ráb​bi ügy​fe​le fel​is​mer​te, és fel​kér​te arra, hogy ve​gyen részt egy fér​fi​mu​lat​sá​gon a
kö​vet​ke​ző éj​sza​kán. Lady Be​at​ri​ce fel​öl​töt​te a leg​jobb bí​bor​szí​nű ru​há​ját erre az al​ka​lom​ra, és bér​ko​csit
ren​delt.
A fo​ga​dá​son, ame​lyen a fér​fi​ak va​la​mi​lyen sport​győ​zel​met ün​ne​pel​tek, és ud​va​ri​a​san meg​tap​sol​ták egy​-
mást, Lady Be​at​ri​ce fel​is​mer​te pár job​ban öl​tö​zött ri​vá​li​sát. Az elő​ke​lő ke​res​ke​dők vagy bá​rók egy​más
után vo​nul​tak fél​re a kur​ti​zá​nok​kal, és Lady Be​at​ri​ce ép​pen azon gon​dol​ko​zott, hogy mi​lyen hasz​not húz​-
hat​na még a szo​ká​so​son felül eb​ből az al​ka​lom​ból, ami​kor va​la​ki hal​kan a ne​vén szó​lí​tot​ta. Meg​le​pet​ten
pör​dült meg, és szem​be ta​lál​ta ma​gát apja egyik régi ba​rát​já​val, akit egy​szer el​bű​völt egy​órás ra​gyo​gó tár​-
sal​gás​sal. Azon​nal oda​hú​zó​dott hoz​zá.
– Ezt a ne​vet már nem hasz​ná​lom töb​bé – mond​ta a fér​fi​nak.
– De... drá​ga gyer​me​kem, ho​gyan ke​rül ön ebbe a hely​zet​be?
– Va​ló​ban kí​ván​csi a tör​té​ne​tem​re?
 A fér​fi gyor​san kö​rül​né​zett, az​tán meg​ra​gad​ta Lady Be​at​ri​ce-t a csuk​ló​já​nál, és ma​gá​val húz​ta az egyik
bu​do​ár​ba. Mi​köz​ben ma​guk​ra csuk​ta az aj​tót, a fér​fi​tár​sa​ság azon tag​jai, akik lát​ták, mi tör​tént, fel​ne​vet​-
tek.
Lady Be​at​ri​ce el​me​sél​te szo​mo​rú tör​té​ne​tét a dí​vá​nyon ülve, mi​köz​ben a fér​fi do​há​nyoz​va állt előt​te.
Ami​kor vég​zett, a fér​fi le​ült vele szem​ben egy szék​re, és meg​csó​vál​ta a fe​jét.
– Ön en​nél sok​kal töb​bet ér​de​mel, drá​ga gyer​me​kem.
– Sen​ki sem ér​de​mel sze​ren​csét vagy bal​sze​ren​csét – vá​la​szol​ta Lady Be​at​ri​ce. – Ezek a dol​gok csak
úgy meg​tör​tén​nek ve​lünk, és min​den​ki azt hoz ki be​lő​lük, amit tud.
– Is​te​nem! Va​ló​ban így van! Hány​szor hal​lot​tam ezt az ap​já​tól! So​sem esett két​ség​be a ne​héz​sé​gek lát​-
tán. Ön, gyer​me​kem, eb​ben az ér​te​lem​ben na​gyon ha​son​lít az ap​já​ra, aki min​dig azt mond​ta, hogy ön olyan
ke​mény, mint a gyé​mánt.
Lady Be​at​ri​ce va​la​mi hal​vány el​ér​zé​ke​nyü​lés​fé​lé​vel em​lé​ke​zett vissza azok​ra a rég​múlt idők​re, ami​kor
az apja ezt mon​do​gat​ta. Oly​bá tűnt előt​te, mint​ha egy má​sik kis​lány múlt​já​ba lát​na bele. Apja ba​rát​ja az
együtt​ér​zés és az üz​le​ti szá​mí​tás kü​lö​nös ke​ve​ré​ké​vel né​zett rá.
– Édes​ap​ja em​lé​ké​re és az ön ér​de​ké​ben sze​ret​nék se​gí​te​ni. Meg​tud​ha​tom, hol la​kik?
Lady Be​at​ri​ce meg​ad​ta neki a cí​met.
– Sze​ret​ném, ha nem lá​to​gat​na meg – mond​ta az​tán. – Ha lo​va​gi​as​ság​ból se​gí​te​ni akar, jól gon​dol​ja
meg, mit tesz. Lon​don​ban nincs egyet​len hölgy sem, aki be​fo​gad​na, azok után, amin ke​resz​tül​men​tem. Ezt
ön ugyan​olyan jól tud​ja, mint én.
– Tu​dom, gyer​me​kem. – A fér​fi fel​állt, és meg​ha​jolt. – De az olyan nő, aki ke​mény, mint a gyé​mánt, rit​-
ka kincs, és én nem hagy​ha​tom el​vesz​ni az ön rit​ka adott​sá​ga​it.
– Ez na​gyon ked​ves ön​től – bó​lin​tott felé Lady Be​at​ri​ce.

Mi​vel nem szá​mí​tott rá, Lady Be​at​ri​ce ha​tá​ro​zot​tan meg​le​pő​dött, ami​kor há​rom nap​pal ké​sőbb va​la​ki
ko​po​gott az aj​ta​ján. Még in​kább meg​le​pő​dött, ami​kor egy vak nőt pil​lan​tott meg a kü​szö​bön, aki a régi ne​-
vén szó​lí​tot​ta.
– Igen, én va​gyok az – vá​la​szolt neki Lady Be​at​ri​ce.
– Be​jö​het​nék pár perc​re, és be​szél​het​nék ön​nel?
– Ter​mé​sze​te​sen, ahány perc​re csak óhajt.
A vak hölgy a sé​ta​pál​cá​ját maga előtt tart​va be​lé​pett a szo​bá​ba, és szin​te vé​let​len​sze​rű​en azon​nal ta​lált
ma​gá​nak egy szé​ket, amely​re le​te​le​pe​dett. Fo​gya​té​kos​sá​ga el​le​né​re nem volt kol​dus. Ép​pen el​len​ke​ző​leg,
fi​nom hol​mi​kat vi​selt, jól öl​tö​zött volt, ha nem is úri​nő, de úgy né​zett ki, mint​ha egy tisz​te​let​re mél​tó sze​-
mély édes​any​ja len​ne. Ki​ej​té​se alap​ján ala​csony sor​ban szü​le​tett, de halk han​gon be​szélt, gon​do​san meg​-
vá​lo​gat​va a sza​va​it. Le​vet​te a kesz​tyű​jét és a ka​lap​ját, és az ölé​be he​lyez​te azo​kat. Sé​ta​pál​cá​ját kam​pós
vé​gé​nél fog​va a kar​já​ra akasz​tot​ta.
– Kö​szö​nöm, hogy fo​gad. En​ged​je meg, ké​rem, hogy be​mu​tat​koz​zam. Mrs. Eli​za​beth Cor​vey va​gyok.
Van egy kö​zös ba​rá​tunk. – Meg​ne​vez​te a szó​ban for​gó úri​em​bert, akit Lady Be​at​ri​ce jól is​mert elő​ző éle​-
té​ből.
– Vagy úgy – mond​ta Lady Be​at​ri​ce. – Gon​do​lom, hogy a bu​kott nők irán​ti jó​té​kony​ság hoz​ta ide.
Mrs. Cor​vey nyelt egyet.
– Nos, ezt a leg​ke​vés​bé sem mon​da​nám, kis​asszony. Nem. – Az​zal Lady Be​at​ri​ce felé for​dí​tot​ta szem​-
üve​ges ar​cát. A szem​üve​ge na​gyon sö​tét volt, és igen nagy. – A szer​ve​zet​ben, ame​lyet ve​ze​tek, egyet​len nő
sem szo​rul rá a jó​té​kony​ság​ra. Mind​annyi​an ké​pe​sek arra, hogy bol​do​gul​ja​nak eb​ben a vi​lág​ban. Mint
ahogy ön is. A ba​rát​ja el​me​sél​te, min ment ke​resz​tül, és ho​gyan él. Ami meg​tör​tént, az meg​tör​tént, bár​-
mennyi​re saj​nál​juk, ezen nem vál​toz​tat​ha​tunk. És ha már így ál​lunk, meg​kér​dez​he​tem ön​től, hogy haj​lan​dó-
e az ut​cai pros​ti​tú​ci​ón kí​vül más​hol ka​ma​toz​tat​ni a bá​ja​it?
– Ön egy öröm​há​zat tart fenn, asszo​nyom?
– Igen is, meg nem is – vá​la​szol​ta Mrs. Cor​vey. – Ha bor​délyt tar​ta​nék fenn, biz​tos le​het​ne ben​ne, hogy
csak​is a leg​job​bat: lá​nyok​kal, akik olyan gyö​nyö​rű​ek és ér​tel​me​sek, mint ön, és akik kö​zül nem egy ön​höz
ha​son​ló​an jó ne​ve​lést is ka​pott. Én ma​gam nem va​gyok ilyen, mert egy sze​gény​ház​ban szü​let​tem. Ami​kor
öt​éves let​tem, el​ad​tak egy tű​gyár​ba, ahol szük​ség volt az apró kéz​re és az éles szem​re a tűk gyár​tá​sá​hoz.
Leg​in​kább a kis​lá​nyo​kat sze​ret​ték be​ta​ní​ta​ni erre a mun​ká​ra, mi​vel ők sok​kal job​ban tű​rik a fáj​dal​mat,
mint a kis​fi​úk. Egy hosszú asz​tal​nál dol​goz​tunk. Fel​vág​tuk a dró​tot apró da​ra​bok​ra, he​gyes​re re​szel​tük az
egyik és la​pos​ra ka​la​pál​tuk a má​sik vé​gü​ket. Ha oda​kint szür​kült, gyer​tya​fény​nél dol​goz​tunk, és a fel​ügye​-
lőnk fel​ol​va​sott ne​künk a Bib​li​á​ból. Ti​zen​két éves ko​rom​ra meg​va​kul​tam, de is​me​rem a Szent​írást, eb​ben
biz​tos le​het. Ez​u​tán már csak egy mun​ká​ra le​het​tem al​kal​mas, nem igaz? Így az​tán el​ad​tak egy olyan ház​ba.
Min​den​fé​le ala​kok jár​tak oda. Bo​lon​dok, ocs​má​nyak és fé​lén​kek egy​aránt. Két​szer vol​tam ter​hes, és egy​-
szer vér​ba​jos. Re​mé​lem, nem un​ta​tom a tör​té​ne​tem​mel. Mind​annyi​an vi​lá​gi nők va​gyunk, lát​hat​ja. Meg​jár​-
tuk a ma​gunk út​ját. El​vesz​tet​tem az idő​ér​zé​ke​met, de azt hi​szem, ti​zen​hét le​het​tem, ami​kor ki​sza​ba​dul​tam
ab​ból a ház​ból. Akar​ja tud​ni, ho​gyan?
– Igen, asszo​nyom.
– Az egyik este jött hoz​zám egy fic​kó. Azt mond​ta, hogy csak ve​lem akar len​ni egész este, én meg azt
gon​dol​tam, jaj, csak ezt ne!, mert nincs fá​rasz​tóbb an​nál, mint ami​kor egy fér​fi meg​kö​ve​te​li tő​led, hogy a
pén​zé​ért tel​jes oda​adás​sal szol​gáld. Csak​hogy ez a fic​kó nem akart mást, mint be​szél​get​ni. Kér​dez​ge​tett
ma​gam​ról, hogy hány éves va​gyok, meg hol szü​let​tem, volt-e, van-e csa​lá​dom, ho​gyan va​kul​tam meg. Azt
mond​ta, hogy egy tu​do​má​nyos tár​sa​ság tag​ja, és ta​lán vol​na rá mód, hogy meg​sza​ba​dít​sa​nak a vak​sá​gom​-
tól. Ha aka​rom, hogy a Fel​vi​lá​go​so​dott Úri​em​be​rek Tár​sa​sá​ga meg​pró​bál​jon meg​gyó​gyí​ta​ni, ak​kor ő meg​-
vá​sá​rol eb​ből a ház​ból, ahol évek óta ro​bo​to​lok, és amint lát​ja, még vér​bajt is kap​tam, és tisz​tes meg​él​he​-
tést biz​to​sít a szá​mom​ra. Fi​gyel​mez​te​tett, hogy el​ve​szí​tem a sze​me​met, erre azt vá​la​szol​tam, hogy nem bá​-
nom, hi​szen úgy​se ve​szem sem​mi hasz​nát, nem igaz? Azt mond​ta, elő​for​dul​hat, hogy a ke​ze​lés után na​gyon
csúf​nak ta​lá​lom majd ma​gam, de erre is azt mond​tam, hogy nem ér​de​kel, mert mit szá​mít az, ho​gyan né​zek
ki. De hogy ne sza​po​rít​sam a szót, vele men​tem, és meg​tet​ték, amit kel​lett. El​vesz​tet​tem a sze​mem, és el​-
csú​ful​tam, de az​óta se bán​tam meg.
– Ön a leg​ke​vés​bé sem csúf – szólt köz​be Lady Be​at​ri​ce. – Egy​sze​rű​en csak nem tud​ták ki​gyó​gyí​ta​ni a
vak​ság​ból.
Mrs. Cor​vey el​mo​so​lyo​dott.
– Va​ló​ban így gon​dol​ja? Az óra fél ti​zen​ket​tőt mu​tat, és ön egy bá​jos bí​bor​szí​nű fé​sül​kö​dő​kö​penyt vi​-
sel, kis​asszony. A sze​me cso​dás szür​ke, ép​pen el​len​tét​ben az enyém​mel. Önt ke​mény anyag​ból gyúr​ták, te​-
hát nem fog si​kol​ta​ni. – Mi​köz​ben ezt mond​ta, le​vet​te a szem​üve​gét, és meg​mu​tat​ta az ar​cát.
Lady Be​at​ri​ce, aki ed​dig előt​te állt, most hát​ra​hő​költ, ne​ki​üt​kö​zött a mö​göt​te álló asz​tal​nak, és meg​ka​-
pasz​ko​dott a szé​lé​ben.
– Drá​gám, hi​szen egé​szen el​sá​padt – mond​ta Mrs. Cor​vey de​rű​sen. – Te​gyen egy kis rúzst a gyö​nyö​rű
aj​ká​ra! Ta​lán a Pir​ka​dat pi​ro​sat, a hár​mas ár​nya​la​tot. A né​gyes túl ró​zsa​szí​nű. Ó, és mennyi könyv! Sar​tor
Resar​tus, Cat​he​ri​ne, Falk​ner – ez a leg​utób​bi köny​ve, nem igaz? No, és mi van az ágya mel​lett? – Az op​ti​-
ka, amit Mrs. Cor​vey a sze​me he​lyett hor​dott, halk züm​mö​gés​sel rá​kö​ze​lí​tett a né​zett tárgy​ra, így még job​-
ban elő​re​nyúlt a nő ar​cá​ból. – Lá​tom már. Ni​cho​las Nick​le​by. Igen, ez ne​kem is tet​szett. Nos, kis​asszony.
Re​mé​lem, meg​ér​tet​te, mi​ről be​szél​tem.
– Ez ret​te​ne​tes – nyög​te Lady Be​at​ri​ce erőt​le​nül.
– Nem, én sem​mi​kép​pen nem mon​da​nám ezt, kis​asszony! Sok​kal job​ban va​gyok, mint va​la​ha vol​tam.
Térd​re eresz​ked​het​nék, és há​la​imát re​beg​het​nék az egek urá​nak reg​gel és este, ha egy​ál​ta​lán oda​fi​gyel​ne
egy olyan je​len​ték​te​len em​ber​re, mint ami​lyen én va​gyok. Az a lé​nyeg, hogy vissza​kap​tam a lá​tá​so​mat. És
a vér​baj​ból is tel​je​sen ki​gyó​gyul​tam, mi​vel a Fel​vi​lá​go​so​dott Úri​em​be​rek Tár​sa​sá​gá​nak van egy iga​zán
ha​tá​sos gyógy​mód​ja erre. Rá​adá​sul meg​be​csült ál​lá​som is van. Azért jöt​tem el ön​höz, hogy fel​ajánl​jam
ön​nek ugyan​ezt a mun​kát.
– Ami​ért a sze​mem​mel kell fi​zet​nem? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce.
– Jaj, de​hogy! Bűn len​ne el​ven​ni va​la​ki​től a sze​mét, fő​leg, ha jól hasz​nál​hat​ja. Ön egy ka​to​na le​á​nya, ha
jól ér​tet​tem? Mit szól​na ah​hoz, ha a bal​sze​ren​csé​jé​ből fegy​vert ko​vá​csol​hat​na, igaz ügy ér​de​ké​ben? A
Tár​sa​ság igen régi. Kez​det​ben ti​tok​ban mű​kö​dött, mert a tu​dat​lan nép bo​szor​kány​ság vád​já​val meg​éget​te
vol​na a tag​ja​it és a ta​lál​má​nya​i​kat is. A rej​tőz​kö​dés azon​ban a fel​vi​lá​go​so​dot​tabb idők​ben is hasz​nos​nak
bi​zo​nyul. Ren​ge​teg ké​nyel​mi esz​kö​zünk van ma már, ame​lye​ket a Tár​sa​ság tag​jai ta​lál​tak fel va​la​mi​kor.
Azon dol​goz​nak, hogy job​bá te​gyék a vi​lá​got. Most az se​gí​ti a mun​ká​ju​kat, ha van némi be​fo​lyá​suk a mi​-
nisz​te​rek​re és a kép​vi​se​lő​ház​ra. És ki az, aki job​ban ért a fér​fi​ak nyel​vén a csi​nos fi​a​tal lá​nyok​nál? Egy
kel​lő​en el​bű​vö​lő fi​a​tal nő meg​old​ja a fér​fi​ak nyel​vét, és ki​sze​di be​lő​lük mind​azo​kat a dol​go​kat, ami​ket a
Tár​sa​ság​nak tud​nia kell. Egy bá​jos nő olyan dol​gok​ra tud​ja rá​ven​ni a fér​fi​a​kat, ame​lyek​ről azok ko​ráb​ban
még csak nem is ál​mod​tak. Os​to​bá​nak hisz​nek ben​nün​ket, mi​vel so​sem fed​jük fel ma​gun​kat. Ha egy fér​fi
ma​gas po​li​ti​kai be​osz​tás​ban dol​go​zik, ak​kor azt kép​ze​li, hogy ked​venc bor​dély​há​zá​nak höl​gyei nem is​me​-
rik fel őt a tör​vény há​zá​ban. Nem is, mert en​nél sok​kal egy​sze​rűbb a szá​munk​ra, ha más​kor és más​ként
von​juk bűv​kö​rünk​be. Egy​sze​rű rá​ven​ni, hogy ír​jon alá vagy sza​vaz​zon meg egy olyan tör​vényt vagy ren​de​-
le​tet, amely ked​ve​ző a Tár​sa​ság​ra néz​ve. Mind​ket​ten tud​juk, mi​lyen ke​vés kell ah​hoz, hogy tönk​re​te​gye
egy nő jó hí​rét. Ha egy fér​fi kö​ve​ti el ugyan​eze​ket a hi​bá​kat, ak​kor leg​fel​jebb meg​mo​so​lyog​ják ér​tük. Jó
len​ne, ha a vi​lág igaz​sá​go​sab​ban mű​köd​ne, nem igaz? Mind​ket​ten tud​juk, mi​lyen ke​vés​sé szá​mít az, mit
tesz​nek a fér​fi​ak a tes​tünk​kel. Nem akar​ja ezt jó cél​ra for​dí​ta​ni? Van​nak ön​höz ha​son​ló lá​nyok, oko​sak, jól
ne​vel​tek. Tet​tek va​la​mit, egyet​len meg​gon​do​lat​lan​sá​got, vagy ép​pen csak, akár az ön ese​té​ben, a bal​sze​-
ren​cse súj​tott le rá​juk, és a vi​lág már​is meg​bé​lye​gez​te őket. Csak​hogy ők fel​is​mer​ték, hogy ezt nem kell
el​fo​gad​ni​uk. Ön​nek sem kell, kis​asszony. Biz​to​sí​tunk ön​nek egy tisz​ta, nyu​gal​mas szo​bát, amely csak az
öné, amely​nek ab​la​ká​ból rá​lát a St. Ja​mes’s Park​ra. Én ma​gam so​sem unok rá erre a lát​vány​ra. Nyu​godt
éle​tet kap, de ter​mé​sze​te​sen dol​goz​nia kell. Nem kell töb​bé at​tól fél​nie, hogy bán​tal​maz​zák, vagy gyó​gyít​-
ha​tat​lan be​teg​sé​get kap. Na​gyon jól meg​fi​ze​tik a mun​kán​kat. Csat​la​ko​zik hoz​zánk, kis​asszony?
Lady Be​at​ri​ce mér​le​gel​te az el​hang​zot​ta​kat, az​tán bó​lin​tott.
– Igen. Csat​la​ko​zom.
És va​ló​ban meg​tet​te, ami​vel iga​zi örö​met szer​zett ut​cai ri​vá​li​sa​i​nak.
 NÉGY
amelyben Lady Beatrice csatlakozik a Társasághoz, és hasznos tudásra tesz szert
Lady Be​at​ri​ce meg​ta​pasz​tal​ta, hogy Cor​vey a szín​tisz​ta igaz​sá​got mond​ta. A Ma​dár​ka​lit​ka sé​tá​nyon álló
ház na​gyon kel​le​mes és ké​nyel​mes volt, köz​vet​len kap​cso​lat​tal a St. Ja​mes park​ra. A szo​bá​ja tele volt
nap​fénnyel és olyan jó le​ve​gő​vel, mint​ha nem is Lon​don​ban len​ne. Köny​ves​pol​co​kat tet​tek be a köny​vei
szá​má​ra, egy tá​gas öl​tö​ző​szo​bát ren​dez​tek be neki, és ka​pott egy ké​nyel​mes, tisz​ta ágyat. A töb​bi hölgy​la​-
kót is na​gyon el​fo​gad​ha​tó​nak ta​lál​ta.
Mrs. Ot​ley, aki a Ma​dár​ka​lit​ka sé​tány fe​lő​li ol​da​lon la​kott, di​ák​lány​nak lát​szott, aki Lyme Re​gis​ben sa​-
ját kezű​leg gyűj​tött fosszí​li​á​kat tar​tott a szo​bá​já​ban, és a fa​lán egy met​szet Pom​pe​ji rom​ja​it áb​rá​zol​ta. A
Nell Gwyn​ne-ben azon​ban ál​ta​lá​ban zso​ké​nak öl​tö​zött, és volt egy lo​vas fel​sze​re​lést tar​tal​ma​zó szek​ré​-
nye, hogy meg​fe​lel​jen azon urak íz​lé​sé​nek, akik él​vez​ték, ha zab​lát nyom​tak a szá​juk​ba, és lo​vag​ló​pál​cá​-
val pü​föl​ték őket.
Rend​les​ham kis​asszony, egy csön​des, szem​üve​ges lány, aki sza​bad​ide​jé​ben szen​ve​dé​lye​sen ker​tész​ke​-
dett, fe​gyel​me​ző​ként mű​kö​dött, ál​ta​lá​nos ér​te​lem​ben véve vagy kí​ván​ság sze​rint spe​ci​a​lis​ta​ként. Ez azt je​-
len​tet​te, hogy a mun​ká​hoz ta​ní​tó​nő​nek öl​tö​zött. Pon​to​san úgy ki​a​bált és pa​ran​csol​ga​tott, hogy a kép​vi​se​lő​-
ház tag​jai azt kép​zel​hes​sék, megint az is​ko​la​pad​ban ül​nek, és vissza​fi​a​ta​lod​tak is​ko​lás​ko​rú​vá, ami​kor na​-
gyon, de na​gyon rosszak vol​tak.
Her​ber​ti​na Lo​vel​ock vi​szont na​gyon jó fiú volt, és úgy né​zett ki, mint egy ér​zé​ki arcú kis​di​ák egy olyan
is​ko​lá​ból, ahol na​gyon sok​fé​le er​kölcs​te​len​sé​get gya​ko​rol​nak. Olyan fér​fi​as meg​nyil​vá​nu​lá​sai vol​tak, mint
a rö​vid​re vá​gott, po​má​dé​zott haj​vi​se​let, a ci​ga​ret​tá​zás és a sport​új​sá​gok ol​va​sá​sa asz​tal​ra fel​tett láb​bal.
Sőt, oly​kor sport​ver​se​nyek​re is járt. A Nell Gwyn​ne-ben az öl​tö​ző​szo​bá​ja tele volt kü​lön​fé​le egyen​ru​hák​-
kal a had​se​reg​től és a ten​ge​ré​szet​től, ame​lyek mind​egyi​ké​hez na​gyon szűk nad​rág tar​to​zott térd​ben ki​pár​-
náz​va.
A De​ve​re nő​vé​rek hár​man vol​tak, Jane, Dora és Maude. Sző​ke, bar​na és vö​rös​sző​ke haj​jal. A Nell
Gwyn​ne-ben ál​ta​lá​nos kéj​nő​ként dol​goz​tak, ám oly​kor spe​ci​a​li​zá​lód​tak hár​man együtt cso​port​mun​ká​ra. Az
ő sor​suk ha​son​lí​tott a leg​in​kább Lady Be​at​ri​ce-ére. Ap​juk úri​em​ber volt, aki azon​ban ivás​ra adta a fe​jét,
el​me​rült a sze​ren​cse​já​ték​ban és a tőzs​dé​zés​ben. At​tól füg​gő​en, hogy Jane, Dora vagy Maude me​sél​te, az
ap​juk vagy meg​bo​lon​dult, és meg​szö​kött a sze​re​tő​jé​vel a kon​ti​nens​re, vagy ópi​um​szí​vó lett a Li​me​hou​se-
ban, és az ál​la​po​ta oly mér​ték​ben le​rom​lott, amit le​ír​ni sem le​het. Jane zon​go​rá​zott, Dora har​mo​ni​ká​zott,
és Maude éne​kelt. Kö​rül​be​lül egy​for​mán vol​tak te​het​sé​ge​sek min​den​ben.
A Ma​dár​ka​lic​ka sé​tá​nyon álló ház va​la​mennyi la​kó​ja jó ter​mé​sze​tű volt, ha az em​ber kö​ze​lebb​ről meg​-
is​mer​te. Lady Be​at​ri​ce szí​ve​sen ül​dö​gélt a kö​zös nap​pa​li​ban a va​sár​na​pi ebé​dek után – a Nell Gwyn​ne
so​sem bo​nyo​lí​tott üz​le​tet szom​ba​ton​ként, tisz​te​let​ben tart​va a Sab​bat in​téz​mé​nyét –, és var​ro​ga​tott, mi​köz​-
ben Her​ber​ti​na fel​ol​va​sott ne​kik, vagy a De​ve​re lá​nyok rög​tö​nöz​tek kon​cer​tet a nép​sze​rű da​lok​ból, és
Rend​les​ham kis​asszony a kert​ben sze​dett vi​rá​go​kat ren​dez​get​te. Meg​egyez​tek ab​ban, hogy Lady Be​at​ri​ce
ne min​den al​ka​lom​mal vi​sel​je bí​bor​szí​nű ru​há​it, mi​vel ez a szín túl​sá​go​san is erős ha​tás​sal van a lá​to​ga​tó​-
ik​ra. Így az​tán Mrs. Cor​vey és Her​ber​ti​na el​men​tek, és csi​nál​tat​tak Lady Be​at​ri​ce-nek né​hány együt​test,
ame​lyek szí​ne sok​kal át​la​go​sabb és a hét​köz​na​pok​ra meg​fe​le​lőbb volt. Mrs. Ot​ley meg​aján​dé​koz​ta Lady
Be​at​ri​ce-t egy apró Vé​nusz-szo​bor​ral, az an​tik gyűj​te​mé​nyé​ből, mond​ván:
– Olyan na​gyon ha​son​lít ön​höz ked​ve​sem, ez​zel a gyö​nyö​rű szem​mel.
Min​dent egy​be​vet​ve Lady Be​at​ri​ce na​gyon is ki​elé​gí​tő​nek ta​lál​ta a hely​ze​tét.
 – Ké​rem, őr​nagy úr, ne bo​toz​zon meg ezért az apró vét​sé​gért! – si​val​ko​dott Her​ber​ti​na, és az őr​nagy,
vagy​is a kép​vi​se​lő​ház tisz​tes tag​ja őr​na​gyi egyen​ru​há​ban rá​ki​a​bált: – Sok​kal rosszab​bat te​szek ve​led a
bo​to​zás​nál, te ör​dög​fi​ó​ka!
Meg​ra​gad​ta a lányt a kar​já​nál fog​va, és a „til​ta​ko​zá​sa” el​le​né​re a ki​pár​ná​zott fo​tel​hez rán​gat​ta.
– Dobd le a nad​rá​go​dat, és haj​to​gasd össze!
– Jaj, uram! Mu​száj?!
– Ez a pa​rancs! Mind​járt meg​ta​nít​lak én arra, mi az en​ge​del​mes​ség!
– Néz​zen bele ide, és ál​lít​sa a len​csét ad​dig, amíg éles ké​pet nem kap! – sut​tog​ta Mrs. Cor​vey a szom​-
szé​dos, le​sö​té​tí​tett szo​bá​ban.
Lady Be​at​ri​ce be​le​né​zett a fel​ve​vő​gép​be, és eny​hén ho​má​lyos ké​pen lát​ta, amint a „őr​nagy” bol​do​gan
le​tol​ja a nad​rág​ját.
– Ho​gyan le​het éles​re ál​lí​ta​ni? – kér​dez​te.
– Eze​ket a gyű​rő​ket kell el for​dí​ta​ni – mu​tat​ta Mrs. Cor​vey, és Lady Be​at​ri​ce már​is éles​ben lát​ta a őr​-
na​gyot, még​hoz​zá egy na​gyon erő​sen komp​ro​mit​tá​ló póz​ban Her​ber​ti​na mö​gött, aki sok​kal in​kább lát​szott
unott​nak, mint an​nak, amit ját​szott: egy ré​mült fi​ú​nak.
– Most nyom​ja meg azt a gom​bot! – mond​ta Mrs. Cor​vey, és Lady Be​at​ri​ce en​ge​del​mes​ke​dett. A vil​la​nó
fel​vil​lant, de az őr​na​gyot sok​kal job​ban le​fog​lal​ta a te​vé​keny​sé​ge an​nál, hogy ész​re​ve​gye akár a hir​te​len
fény​nö​ve​ke​dést, akár a halk kat​ta​nást.
– Da​ger​ro​tí​pi​át csi​nál​tunk? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce ér​dek​lőd​ve, mi​vel nem​ré​gi​ben ol​va​sott er​ről egy
tu​do​má​nyos lap​ban, amely​re Rend​les​ham kis​asszony fi​ze​tett elő.
– Nem, de​hogy is, drá​gám! – ráz​ta meg a fe​jét Mrs. Cor​vey. – Ez va​la​mi sok​kal mo​der​nebb, amit a tár​-
sa​ság​tól kap​tunk. Ki​vet​te a le​mezt a fény​ké​pe​ző​gép​ből, és be​tett he​lyet​te egy má​si​kat. – Ez​zel olyan ké​pet
ka​punk, ame​lyet azon​nal be le​het ten​ni egy új​ság​ba. Ezt a ké​pet a sa​ját ma​gunk szá​má​ra ké​szí​tet​tük. Most
vá​runk, amíg az ura​ság ki​csit le​csil​la​po​dik, és ak​kor ké​szí​tünk egy olyan ké​pet, ame​lyet tény​leg fel​hasz​-
nál​ha​tunk. Her​ber​ti​na je​lez​ni fog ne​künk.
Lady Be​at​ri​ce fi​gyel​te, amint az őr​nagy vad szen​ve​déllyel él​vez​ke​dik, majd Her​ber​ti​na mel​lé rogy. A
dí​vá​nyon he​ver​tek hi​á​nyos öl​tö​zet​ben.
– És most – li​heg​te az „őr​nagy” –, hal​la​ni aka​rom, mi​lyen ke​mény vol​tam, és mennyi​re meg​aláz​ta​lak!
– Is​te​nem, őr​nagy úr, hogy te​het​te ezt egy fi​a​tal fér​fi​val? Soha éle​tem​ben még nem aláz​tak meg így! –
nya​fog​ta Her​ber​ti​na, és a háta mö​gött jel​zett a les​ke​lő​dők​nek.
Lady Be​at​ri​ce vet​te a je​let, és is​mét meg​nyom​ta a gom​bot. A vil​la​nó fel​vil​lant. Az „őr​nagy” pis​lo​gott
egyet, de már el is fe​lej​tet​te a vil​la​nást, mi​vel Her​ber​ti​na min​den fi​gyel​mét le​kö​töt​te az​zal, hogy ar​ról pa​-
nasz​ko​dott, mi​lyen ret​te​ne​tes hely​zet​be hoz​ta őt, a fi​a​tal ka​to​nát az a ha​tal​mas és mé​re​te​i​ben utol​ér​he​tet​len
fér​fi, aki meg​hág​ta. Saj​ná​la​tos mó​don sem Mrs. Cor​vey, sem Lady Be​at​ri​ce nem hal​lot​ták ih​le​tett imp​ro​-
vi​zá​ci​ó​ját, mi​vel vissza​vo​nul​tak egy vö​rös lám​pák​kal meg​vi​lá​gí​tott he​lyi​ség​be, amely olyan volt, mint egy
la​bo​ra​tó​ri​um. Masz​kot kö​töt​tek a szá​juk és or​ruk elé, és elő​hív​ták a le​me​ze​ken lévő fel​vé​te​le​ket.
– Na​gyon jó ké​pek! – lel​ke​se​dett Mrs. Cor​vey. – Hi​tem​re mon​dom, drá​gám, ön igen te​het​sé​ges fény​ké​-
pész!
– Mire kel​le​nek ezek a ké​pek? Zsa​ro​lás​ra? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce.
– Tes​sék? Ja, nem. Vagy​is, csak szük​ség ese​tén. De ha erre sor ke​rül, ak​kor er​ről – fel​emel​te a má​so​dik
ké​pet, ame​lyen az őr​nagy a dí​vá​nyon he​vert – ké​szí​tünk egy da​ger​ro​tí​pi​át, és tár​gya​lá​si alap​ként fel​hasz​-
nál​juk. A je​len pil​la​nat​ban azon​ban ezek a ké​pek be​ke​rül​nek az „őr​nagy úr” do​ku​men​tá​ci​ó​já​ba. Min​den
ven​dé​günk​ről van ilyen do​ku​men​tá​ci​ónk. Na​gyon hasz​nos, ami​kor jól megy az üz​let, hogy min​den úri​em​-
ber​ről egy​aránt le​gyen ro​kon​szen​vet és vissza​tet​szést kel​tő fel​vé​te​lünk.
 – Gon​dol​tam, hogy er​ről van szó. Meg​kér​dez​he​tem, hogy mi​kor van szük​ség a zsa​ro​lás​ra?
– Ami​kor a Tár​sa​ság így kí​ván​ja. De el​mond​ha​tom, hogy ez nem gya​ko​ri eset. A Tár​sa​ság rop​pant meg​-
győ​ző tud len​ni, ezért az​tán csak rit​kán ke​rül sor ilyen erős esz​kö​zök be​ve​té​sé​re. De az em​ber so​ha​sem
tud​hat​ja. – Mrs. Cor​vey fel​akasz​tot​ta a ké​pe​ket szá​rad​ni. Ez​u​tán le​ol​tot​ta a pi​ros lám​pá​kat, és ki​lép​tek a
szo​bá​ból, gon​do​san be​csuk​va ma​guk mö​gött az aj​tót. Ke​resz​tül​men​tek azon a rej​tek​fo​lyo​són, amely a ta​-
lál​ka​szo​bák kö​zött fu​tott vé​gig. Mind​két ol​dal​ról elé​ge​dett nyö​gé​se​ket vagy kö​nyör​gő ki​ál​tá​so​kat hall​hat​-
tak, majd újra meg újra fel​hang​zot​tak rit​mi​ku​san a kor​bács​üté​sek szi​sze​gő, csat​ta​nó hang​jai, mint a csin​ta​-
lan​ság jól hall​ha​tó szó​szó​lói.
– Min​den ven​dég ran​gos em​ber? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce kis​sé meg​emelt han​gon, hogy túl​ki​a​bál​ja az
„Igen, igen, én lop​tam el a pi​tét!” ki​a​bá​ló ba​ri​tont.
– Igen. Ez a sza​bály. Bár fog​lal​kozunk a Tár​sa​ság tag​ja​i​val is. Azok​kal a fic​kók​kal, akik​nek az a dol​-
guk, hogy utaz​za​nak, és in​téz​zék a Tár​sa​ság ügye​it, vagy​is a köz​ka​to​nák​kal, ha úgy job​ban tet​szik. Ne​kik is
ép​pen úgy szük​sé​gük van az öröm​te​li órák​ra, mint bár​ki más​nak, és so​kuk​nak na​gyon ke​mé​nyen kell dol​-
goz​ni​uk, te​hát ve​lük ki​vé​telt te​szünk. Ez azon​ban más​faj​ta mun​ka, mint amit az ál​lam​fér​fi​ak​kal és ha​son​-
lók​kal végzünk. Ezen​fe​lül van egy el​ra​ga​dó szo​kás – én leg​alább​is an​nak ta​lá​lom –, hogy fog​lal​kozunk az
új mun​ka​tár​sak​kal, mi​előtt el​kez​de​nek dol​goz​ni a Tár​sa​ság​nak. Kap​nak egy jó adag gyö​nyört, mi​előtt be​-
le​ve​tik őket a mun​ka sű​rű​jé​be, mi​előtt el​nye​li őket a gé​pe​zet, ami elég szo​mo​rú.
– Ve​szé​lyes mun​kát vé​gez​nek?
– Van, hogy igen. – Mrs. Cor​vey egy kéz​moz​du​lat​tal je​lez​te, hogy ez oly​kor el​ke​rül​he​tet​len. Be​men​tek
abba a szo​bá​ba, amely Mrs. Cor​vey iro​dá​ja​ként szol​gált, és ép​pen be​csuk​ták a to​ló​aj​tót ma​guk mö​gött,
ami​kor Vio​let, a min​de​nes be​jött hoz​zá​juk az iro​da előt​ti fo​ga​dó​szo​bá​ból.
– El​né​zé​sét ké​rem, Mrs. Cor​vey – mond​ta –, de Mr. Fel​mouth ép​pen most lé​pett ki a fel​vo​nó​ból, és be​-
szél​ni sze​ret​ne ön​nel. Ho​zott ma​gá​val dol​go​kat.
– Bi​zo​nyá​ra kér egy teát. Nagy​sze​rű! Re​mél​tem, hogy ka​punk pár új já​ték​szert. – Mrs. Cor​vey fel​vett az
asz​tal​ról egy ké​szü​lé​ket, amely a leg​in​kább egy fe​ke​te, vi​a​szos fé​nyű, haj​lí​tott cső​re ha​son​lí​tott, és pár
pil​la​nat múl​va be​le​szólt. – Teát ké​rünk sü​te​ménnyel. A fo​ga​dó​szo​bá​ba. Kö​szö​nöm. – Az​zal le​tet​te a szer​-
ke​ze​tet. Lady Be​at​ri​ce cso​dál​koz​va néz​te.
– Ez is a Tár​sa​ság egyik ta​lál​má​nya?
– Ők csak le​gyár​tot​ták. Az egyik hölgy ta​lál​ta fel. Gle​a​son kis​asszony. Már vissza​vo​nult Skó​ci​á​ba, egy
szép ta​nyá​ra. Iga​zán örü​lök neki. Min​den ka​rá​csony​ra küld egy tu​cat faj​dot. Most pe​dig jöj​jön ve​lem, drá​-
gám, be​mu​ta​tom önt Fel​mouth úr​nak. Na​gyon szí​vé​lyes em​ber.
 ÖT
amelyben ötletes találmányokról lesz szó
A fo​ga​dó​szo​ba na​gyobb volt, mint egy szo​ká​sos tár​sal​gó, a fa​la​kat min​den​hol gyö​nyö​rű sö​tét fa​bo​ri​tás
és vas​tag sző​nye​gek fed​ték. Több fes​tett üve​gű Rue-féle vá​ku​um​lám​pa vi​lá​gí​tot​ta meg a he​lyi​sé​get. A kö​-
zép​ko​rú úri​em​ber már le​vet​te a ka​lap​ját és a ka​bát​ját, fel​akasz​tot​ta eze​ket a fo​gas​ra, fel​tűr​te az ing​uj​jat, és
a dí​vány szé​lén gub​baszt​va egy nyi​tott úti​tás​ka fölé ha​jolt. Amint ész​re​vet​te, hogy a nők be​lép​nek a he​lyi​-
ség​be, azon​nal fel​ug​rott.
– Mr. Fel​mouth! – üd​vö​zöl​te Mrs. Cor​vey, és a fér​fi felé nyúj​tot​ta a ke​zét.
– Mrs. Cor​vey!
Fel​mouth meg​ha​jolt, majd meg​csó​kol​ta a fe​lé​je nyúj​tott ke​zet.
– Be​mu​tat​ha​tom leg​újabb ba​rát​nőn​ket? Ó Lady Be​at​ri​ce, Fel​mouth úr. Lady Be​at​ri​ce, ez az úr Mr. Fel​-
mouth a Tár​sa​ság​tól. Ő a Tár​sa​ság egyik kéz​mű​ves mes​te​re.
– Üd​vöz​löm, uram!
– Meg​tisz​te​lő, hogy meg​is​mer​he​tem ke​gye​det, höl​gyem – re​beg​te a fér​fi. Kö​hö​gött, el​vö​rö​sö​dött, majd
meg​za​va​rod​va húz​kod​ni kezd​te fel​gyűrt ing​uj​ját. – Az em​ber úgy bele tud me​le​ged​ni a mun​ká​ba...
– Fog​lal​junk he​lyet! – mond​ta Mrs. Cor​vey, és a sa​ját szé​ké​hez ment.
Eb​ben a pil​la​nat​ban halk csi​lin​ge​lés​sel ki​nyílt az egyik fal​bur​ko​ló pa​nel​ba épí​tett ajtó, és két na​gyon
csi​no​san öl​tö​zött kony​ha​lány be​hoz​ta a teát. Min​dent el​ren​dez​tek a Mrs. Cor​vey előt​ti asz​ta​lon, majd tá​-
voz​tak ugyan​azon az aj​tón át, ame​lyen jöt​tek. A te​á​zás ud​va​ri​as, ál​ta​lá​nos té​mák​ról fo​lyó tár​sal​gás köz​ben
folyt, bár Fel​mouth úr gyak​ran kap​kod​ta a pil​lan​tá​sát Lady Be​at​ri​ce, a pad​ló, a nyi​tott tás​ká​ja és Mrs.
Cor​vey kö​zött. Vé​gül le​tet​te maga mel​lé a te​ás​csé​szét, és fel​só​haj​tott.
– Cso​dá​la​to​san üdí​tő. Gra​tu​lá​lok a sze​mély​ze​té​hez, höl​gyem. Most vi​szont meg kell kér​dez​nem, ho​gyan
mű​kö​dik a je​len​le​gi op​ti​ká​ja, ked​ve​sem?
– Na​gyon jól – bó​lin​tott Mrs. Cor​vey. – Kü​lö​nö​sen él​ve​zem a te​le​szkó​pos mű​kö​dést. Ez fő​leg a ten​ger​-
par​ton hasz​nos, bár az bi​zo​nyos, hogy vi​gyáz​ni kell, ne​hogy va​la​ki ész​re​ve​gye.
– Ter​mé​sze​te​sen. És mi a hely​zet az imp​lan​tá​tum​mal? Nem ta​pasz​talt ir​ri​tá​ci​ót?
– A mai na​pig sem​mi​lyet, Fel​mouth úr.
– Nagy​sze​rű. Iga​zán örü​lök, hogy ezt hal​lom. – Mr. Fel​mouth össze​dör​zsöl​te a ke​zét. – Van né​hány új
fej​lesz​té​sem, amit szí​ve​sen be​mu​tat​nék... ha ér​dek​li.
– Na​gyon ér​de​kel.
Mr. Fel​mouth már​is a nyi​tott tás​ká​ja fölé ha​jolt, és ki​vett be​lő​le egy bőr​rel bo​rí​tott do​bozt, amely ak​ko​-
ra volt csu​pán, mint egy szem​üveg​tok. Óva​to​san ki​nyi​tot​ta. Lady Be​at​ri​ce egy ah​hoz na​gyon ha​son​ló len​-
cse​rend​szert lá​tott a tok​ban, mint ami​lyet Mrs. Cor​vey a sze​me he​lyén vi​selt. Mrs. Cor​vey le​vet​te szem​-
üve​gét. Lady Be​at​ri​ce ud​va​ri​a​san el​for​dult, de az​tán még​is oda​né​zett, ami​kor Fel​mouth úr meg​mu​tat​ta az
op​ti​kát Mrs. Cor​vey​nek.
– Ész​re fog​ja ven​ni, höl​gyem, hogy ez sok​kal könnyebb, mint a má​sik. Stubb​le​fi​eld úr a Gyár​tá​si Osz​tá​-
lyon fel​ta​lált egy új öt​vö​ze​tet – ma​gya​ráz​ta Fel​mouth, mi​köz​ben ki​te​kert egy kis esz​közt a cso​ma​go​lá​sá​ból.
A Mrs. Cor​vey sze​mét he​lyet​te​sí​tő op​ti​ka halk züm​mö​gés​sel fó​ku​szált rá az új ké​szü​lék​re.
– Va​ló​ban sok​kal könnyebb​nek lát​szik, de egy​ben bo​nyo​lul​tabb is...
– Hát, igen... mi​vel... ha vol​na szí​ves... – Fel​mouth úr oda​ha​jolt Mrs. Cor​vey​hez, és egy apró csa​var​hú​-
zó​val óva​to​san ügy​köd​ni kez​dett a len​cse​rend​sze​rén. Lady Be​at​ri​ce nem bír​ta néz​ni, ami​kor le​emel​te Mrs.
Cor​vey sze​mé​ről az op​ti​kát. – Azért bo​nyo​lul​tabb, mert ez sok​kal jobb, mint az elő​ző, leg​alább​is re​mé​-
lem, hogy az. El​né​zést, höl​gyem! A vak​ság csak át​me​ne​ti... Mind​járt be​il​lesz​tem az új op​ti​kát, és úgy gon​-
do​lom, hogy na​gyon elé​ge​dett lesz az ered​ménnyel.
Lady Be​at​ri​ce kény​sze​rí​tet​te ma​gát arra, hogy oda​néz​zen, és lát​ta, hogy Mrs. Cor​vey tü​rel​me​sen vár,
mi​köz​ben a kéz​mű​ves mes​ter fel​he​lye​zi az új len​cse​rend​szert.
– Igen! – mond​ta az​tán Mrs. Cor​vey. – Megint lá​tok.
– Nagy​sze​rű! – mond​ta Fel​mouth úr, mi​köz​ben meg​húz​ta az utol​só csa​vart. – Re​mé​lem, hogy ké​nyel​mes!
– Elég​gé – mond​ta Mrs. Cor​vey, mi​köz​ben ide-oda for​gat​ta a fe​jét. – Ó! – ki​ál​tot​ta az​tán, ami​kor az op​-
ti​ka elő​re​to​lód​va fó​ku​szált, majd​nem öt cen​ti​mé​ter​rel kij​jebb, mint az elő​ző, mi​köz​ben a zúgó hang alig
hal​lat​szott. – Ez tény​leg nagy​sze​rű!!
– Az az öt​le​tem tá​madt, hogy ha a ke​zét a sze​me elé te​szi, hogy meg​tá​massza az op​ti​kát tel​jes hosszá​ban
ki​hú​zód​va, ak​kor olyan él​ményt nyújt​son, mint​ha egy szín​há​zi táv​csö​vön ke​resz​tül néz​né a vi​lá​got. De ké​-
rem, en​ged​je meg, hogy meg​mu​tas​sam az iga​zi fej​lő​dést!
Mr. Fel​mouth fel​állt, a leg​kö​ze​leb​bi asz​ta​li lám​pá​hoz lé​pett, és el​for​dí​tott a tal​pán egy kap​cso​lót. Min​-
den lám​pát le​kap​csolt ily mó​don, és a szo​bát egyip​to​mi sö​tét​ség töl​töt​te be. A hang​ja a sö​tét​ből érte el a
két nőt.
– Ké​rem, höl​gyem, hogy for​dít​sa el há​rom​ne​gyed for​du​lat​tal a bal​me​ne​tes len​csét...
– Na​hát! A szo​ba tel​je​sen vi​lá​gos! Bár min​den zöld. Le​het​sé​ges ez?
– Csak a szű​rő mi​att van – dör​mög​te Fel​mouth elé​ge​det​ten, majd fel​kap​csol​ta a lám​pát, amely mel​lett
állt –, de elég vi​lá​gos volt ah​hoz, hogy ol​vas​son, nem? Pon​to​san ezt akar​tam el​ér​ni. Ja​ví​tunk még raj​ta,
ter​mé​sze​te​sen, de mos​tan​tól fog​va soha töb​bé nem kell el​vi​sel​nie egyet​len perc​nyi sö​tét​sé​get sem, ha​csak
nem akar​ja!
– Ez rend​kí​vül hasz​nos do​log! – lel​ke​se​dett Mrs. Cor​vey. – Őszin​te el​is​me​ré​sem, Fel​mouth úr! És ké​-
rem, hogy adja át a kö​szö​ne​te​met a töb​bi úr​nak is a Gyár​tá​si Osz​tá​lyon!
– Ter​mé​sze​te​sen át​adom. De hoz​tam még egy-két ap​ró​sá​got – mond​ta, mi​köz​ben kör​be​jár​ta a lám​pá​kat,
és fel​kap​csol​ta őket. Megint le​ült az úti​tás​ka mel​lé, és ko​to​rá​szott ben​ne. Vé​gül ki​hú​zott be​lő​le egy me​da​-
li​on​nak lát​szó tár​gyat. – Itt is van – fel​emel​te, hogy a höl​gyek meg​néz​hes​sék. – Tel​je​sen át​la​gos da​rab​nak
lát​szik, nem​de​bár?
Lady Be​at​ri​ce kö​ze​lebb ha​jolt, Mrs. Cor​vey rá​fó​ku​szált a tárgy​ra.
– Igen, át​la​gos​nak lát​szik – bó​lin​tott Lady Be​at​ri​ce.
Mr. Fel​mouth fel​emel​te a mu​ta​tó​uj​ját, és oda​mu​tat​ta ne​kik a me​da​li​on ol​da​lá​ban lévő apró lyu​kat,
amely alatt kö​rül​be​lül egy cen​ti​mé​ter​re egy ki​du​do​ro​dás lát​szott.
– Nos, höl​gye​im, ez nem egy át​la​gos da​rab. Sok​kal in​kább azt mond​hat​nám, hogy a mi​ni​a​tü​ri​zá​lás utol​-
só ál​lo​má​sa. Néz​zék! – Ki​nyi​tot​ta a me​da​li​ont, és elé​jük tűnt egy szép arc​kép.
A hü​velyk​uj​já​val meg​nyo​mott egy gom​bot, mire az arc​kép fel​nyílt, és lát​ha​tó​vá vált a mögé rej​tett szer​-
ke​zet, amely​ben egé​szen apró fo​gas​ke​re​kek és ru​gók lát​szot​tak.
– Bi​zony, ez egy pisz​toly. A ra​vasz ott van a tor​ko​lat alatt. Így kell meg​fog​ni, cél​ra tar​ta​ni és tü​zel​ni. A
leg​jobb, ha köz​vet​len kö​zel​ről tü​ze​lünk vele, már ha ez le​het​sé​ges.
– Egé​szen el​ké​pesz​tő – mond​ta Mrs. Cor​vey, majd egy kis me​lan​kó​li​á​val oda​szólt Lady Be​at​ri​ce-nek. –
Lát​hat​ja, drá​gám. min​dig gon​dol​nunk kell az ön​vé​de​lem​re...
– Egy ek​ko​ra go​lyó nem okoz​hat ko​moly sé​rü​lést – mond​ta Lady Be​at​ri​ce.
– Ezt gon​dol​hat​nánk, igen – bó​lo​ga​tott Fel​mouth, és elő​vett egy lö​ve​dék​tá​ro​ló do​bozt, ak​ko​rát, mint egy
gyógy​sze​res sze​len​ce. Ki​nyi​tot​ta. Ti​zen​két apró lö​ve​dék so​ra​ko​zott ben​ne, egy kis ha​ra​pó​fo​gó​val a lö​ve​-
dé​kek be​töl​té​sé​hez. – Ak​ko​rák, mint egy szú​nyog, még​is... egy egész há​rom​ti​zed má​sod​perc​cel a cél​ba
való be​csa​pó​dás után fel​rob​ban​nak. Nem​csak azért, mert egy Guy Faw​kes-ra​ké​ta ere​jé​nek egy​ne​gye​dé​vel
rob​ban, de ha a lö​ve​dék be​ha​tol az agy​ba vagy a szív​be, ak​kor nincs az a tá​ma​dó, akit meg ne ál​lí​ta​na.
 – Én egye​ne​sen a fü​lé​be lő​nék – mond​ta Lady Be​at​ri​ce el​gon​dol​kod​va. – Így a be​me​ne​ti nyí​lást nem le​-
het​ne meg​ta​lál​ni, és min​den​ki azt hin​né, hogy az em​ber ter​mé​sze​tes ha​lál​lal, agy​vér​zés​ben halt meg.
Mrs. Cor​vey és Fel​mouth rá​bá​mul​tak.
– Lá​tom, hogy nin​cse​nek gát​lá​sai, drá​gám – mond​ta vé​gül Mrs. Cor​vey. – És na​gyon iga​za van.
A De​ve​re nő​vé​rek vo​nul​tak be bá​na​to​san a fo​ga​dó​szo​bá​ba. Egyik ba​bá​nak volt öl​töz​ve, a má​sik Csiz​-
más Kan​dúr​nak, a har​ma​dik Har​le​quin​nek.
– A négy órás ven​dé​günk üze​ne​tet kül​dött, hogy sem​mi​kép​pen nem tud el​sza​ba​dul​ni, ezért csak hol​nap​ra
vár​juk – mond​ta Jane és nem tud​juk ki​kap​csol​ni Dora há​tán a kosz​tü​möt. Be​at​ri​ce, ked​ve​sem, meg​ten​né,
hogy se​gít? Ó! Üd​vöz​let, Fel​mouth úr! – Jane át​su​hant a szo​bán, és le​te​le​pe​dett a fér​fi egyik tér​dé​re. – Ho​-
zott ne​künk aján​dé​kot, ked​ves Tél​apó?
Fel​mouth bí​bor​szí​nű​re vö​rö​sö​dött za​va​rá​ban, és mo​tyo​gott egy da​ra​big, mi​előtt meg tu​dott szó​lal​ni.
– Nos, khm... hát... hoz​tam... ép​pen. Van egy-két do​log még... Ha... meg​en​ged​né... – Oda​húz​ta a tás​kát a
má​sik tér​dé​re, és ki​vett be​lő​le egy pár gomb​tar​tó kár​tyát. A kár​tyák akár​me​lyik rö​vid​áru-ke​res​ke​dés​ből
szár​maz​hat​tak vol​na, mind​egyi​ken ti​zen​két gomb volt. Az egyik csa​pat gyöngy​ház​gomb volt, a má​sik bo​-
ros​tyán​sze​rű.
– Ezek na​gyon trük​kös dol​gok a sza​bá​lyo​kat be nem tar​tó ven​dé​gek szá​má​ra – mond​ta Fel​mouth, és a
nők felé mu​tat​ta a gyöngy​ház​fé​nyű gom​bo​kat. – Ru​há​ra fel​varr​va sem​mi​ben sem le​het meg​kü​lön​böz​tet​ni
őket a va​ló​di gom​bok​tól. Csak​hogy ezek rend​kí​vül erős nyug​ta​tó tab​let​ták ke​mény​cu​kor be​vo​nat​tal. Csak
bele kell pottyan​ta​ni egy ilyen gom​bot egy po​hár por​tó​i​ba vagy bár​mi​lyen ital​ba, és má​sod​per​cek alatt
fel​ol​dó​dik ben​ne. Bár​ki, aki meg​iszik egy ilyen italt, pil​la​na​to​kon be​lül mély álom​ba zu​han.
– És a bo​ros​tyán​szí​nű gom​bok? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce, mi​köz​ben fel​állt, és vizs​gál​gat​ni kezd​te a ma​-
kacs​ko​dó csa​tot a Csiz​más Kan​dúr-jel​me​zen.
– Ezek is rend​kí​vül hasz​no​sak! Egy gomb egy po​hár ital​ban be​szé​des idi​ó​tát csi​nál a leg​tar​tóz​ko​dóbb
fér​fi​ból is. Ha ügye​sen kér​de​zik őket, min​dent el​mon​da​nak a szer ha​tá​sa alatt. Nem min​den lesz igaz, per​-
sze ab​ból, amit össze​hor​da​nak – gya​ní​tom –, de bí​zom a höl​gyek ér​té​ke​lő ké​pes​sé​gé​ben. Ha az anyag ha​-
tá​sa el​mú​lik, az il​le​tő sem​mi​re sem fog em​lé​kez​ni. – Fel​mouth oda​nyúj​tot​ta a gom​bo​kat Mrs. Cor​vey​nek.
– Egé​szen bá​mu​la​tos! – lel​ke​se​dett a hölgy.
– Hát nem mu​tat​ná​nak cso​dá​san a sár​ga sza​tén​ru​há​mon? – ne​ve​tett fel Dora, mi​köz​ben ki​bújt a kosz​tüm​-
jé​ből, és Lady Be​at​ri​ce meg​men​tet​te a ha​ját, ne​hogy be​csí​pőd​jön a si​ke​re​sen ki​kap​csolt csat​ba. Mr. Fel​-
mouth kö​hé​cselt, és el​for​dí​tot​ta a te​kin​te​tét.
– Va​ló​ban re​me​kül mu​tat​ná​nak – ér​tett egyet Do​rá​val Mrs. Cor​vey –, de jobb, ha Rend​les​ham kis​-
asszony​nak ad​juk őket. Azt hi​szem, ezek az ő szá​má​ra a leg​hasz​no​sab​bak.
Dora le​biggyesz​tet​te az aj​kát.
– Drá​ga Fel​mouth úr, csi​nál​na pá​rat más szí​nek​ben is? Rend​les​ham kis​asszony soha nem vi​sel sár​gát. –
Dora oda​hú​zó​dott a fér​fi​hoz, és ál​lat​man​csot után​zó kesz​tyű​jé​vel meg​fog​ta a fér​fi ál​lát, hogy maga felé
emel​je az ar​cát. – Ugye meg​csi​nál​ja, Fel​mouth úr? Ak​kor a cica fog ön​nek egy szép ha​lat...
– Iii... ho... hogy​nee, na​gyon könnyű lesz – mond​ta Fel​mouth úr kis​sé ne​he​zen véve a le​ve​gőt. – Igen,
egé​szen biz​tos va​gyok ab​ban, hogy min​den ne​héz​ség nél​kül meg​csi​ná​lom. Bíz​za​nak ben​nem höl​gye​im!
– Mint min​dig, Fel​mouth úr – mo​soly​gott rá Mrs. Cor​vey.
 HAT
amelyben veszélyes feladatra kerül sor
Sir Ri​chard H. ja​va​ko​ra​be​li úri​em​ber volt, meg​le​he​tő​sen tes​tes, ezért az​tán sze​ret​te a há​tán fek​ve él​-
vez​ni a gyö​nyört hozó an​gya​lok – aho​gyan ő ne​vez​te őket – lo​vag​lá​sát. Nyög​ve ké​jel​gett, mi​köz​ben Lady
Be​at​ri​ce rit​mi​ku​san fi​cán​kolt az ölé​ben. A nő me​rev te​kin​tet​tel bá​mul​ta az ágy vé​gét, vö​rös​re fes​tett ajka
hi​va​tá​sos mo​soly​ba gör​bült, és volt a szá​ja szög​le​té​ben va​la​mi hal​vány gúny. A szel​le​me messze járt, és
azon tű​nő​dött, hogy va​jon mi tör​té​nik a Barry Lyn​don Sze​ren​csé​jé​nek kö​vet​ke​ző epi​zód​já​ban, mi​vel a
foly​ta​tást tar​tal​ma​zó Fra​ser’s Ma​ga​zint még nem kap​ta kéz​hez.
Egy​szer csak át​tört az áb​ránd​vi​lá​gán a fi​zi​kai fel​is​me​rés, hogy Sir Ri​chard nem mo​zog to​vább alat​ta.
Lady Be​at​ri​ce szel​le​me azon​nal vissza​tért a tes​té​be, és meg​ál​la​pí​tot​ta, hogy a fér​fi még élet​ben van, mert
für​dik az iz​zad​ság​ban, és úgy fúj​tat, mint egy gőz​moz​dony.
– Min​den rend​ben van, sze​rel​mem? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce, és Sir Ri​chard erőt​le​nül bó​lin​tott. Lady
Be​at​ri​ce le​csú​szott a fér​fi​ról és az ágy​ról, ru​ga​nyo​san, mint​ha Sir Ri​chard egy jól ki​pár​ná​zott tor​na​szer
len​ne, de azért meg​ta​pin​tot​ta ven​dé​ge pul​zu​sát. Meg​ál​la​pí​tot​ta, hogy a kö​zel​jö​vő​ben a fér​fi el​ha​lá​lo​zá​sá​-
nak esé​lye igen cse​kély, ezért gon​do​san le​tö​röl​get​te a lá​gyé​kat és a ha​sát egy köl​ni​vi​zes ken​dő​vel. Sir Ri​-
chard már hor​kolt, ami​kor Lady Be​at​ri​ce rá​te​rí​tet​te a ta​ka​rót, és ki​ment a szom​szé​dos für​dő​szo​bá​ba. Itt
ugyan​olyan üz​le​ti pre​ci​zi​tás​sal ke​zel​te le a sa​ját tes​tét is, mint az előbb a fér​fi​ét. A Sir Ri​chard​dal foly​ta​-
tott ak​tus ide​jén Lady Be​at​ri​ce al​só​tes​te akár sza​bóvat​tá​val is ki le​he​tett vol​na töm​ve – kö​rül​be​lül annyit
ér​zett, él​ve​zett az egész​ből, mint egy já​ték​ba​ba. Utó​lag sem ér​zett mást, csak eny​he fáj​dal​mat a fel​dör​zsö​-
lő​dés​től. Mi​köz​ben ápo​ló tej​jel nyug​tat​ta fel​dör​zsö​lő​dé​sét, is​mét el​me​ren​gett azon, hogy mi​ért csap​nak
ak​ko​ra hű​hót má​sok a hús kö​rül. Dé​del​ge​tik, óv​ják, nagy​ra be​csü​lik, és vágy​nak rá, pe​dig nem szá​mít az
ég​vi​lá​gon sem​mit...
Tud​ta, hogy volt idő, ami​kor Sir Ri​chard mez​te​len tes​té​nek és li​lás szer​szá​má​nak lát​vá​nya kis​lá​nyos si​-
kol​to​zás​ra bír​ta vol​na, ma már ez a sze​gény öreg ör​dög csak annyi​ra volt fé​lel​me​tes és ta​szí​tó a szá​má​ra,
mint egy le​haj​szolt gebe. És a jó​ké​pű, fi​a​tal ud​var​lók se​re​ge sem volt más, mint egy cso​mó ver​sen​gő ál​lat,
amíg kék​re és ko​po​gós​ra fagy​va még en​nél is ke​ve​seb​bek let​tek a hegy há​gó​ján. Le​het, hogy ra​gyo​gó, fé​-
nyes lel​kek tá​voz​tak ezek​ből a nyo​mo​rult tes​tek​ből, és száll​tak fel a Mennyek Or​szá​gá​ba – iga​zán jó volt
ezt kép​zel​ni. A test azon​ban olyan mu​lan​dó, hogy em​lí​tés​re se mél​tó ag​gód​ni fö​löt​te.
Lady Be​at​ri​ce fel​öl​tö​zött, és vissza​tért a bu​do​ár​ba. Le​ült a ka​ros​szék​be, és elő​ko​tor​ta a pár​nák kö​zül a
Twist Oli​vér egy pél​dá​nyát. Csönd​ben ol​va​sott, amíg Sir Ri​chard vá​rat​la​nul fel nem éb​redt egy hor​ko​lás
kel​lős kö​ze​pén. Fel​ült, és ál​ma​ta​gon a nad​rág​ja után kér​de​zett. Lady Be​at​ri​ce le​tet​te a köny​vét, és se​gí​tett
a fér​fi​nak fel​öl​töz​ni, majd a kar​ját nyúj​tot​ta neki, és ki​kí​sér​te a fo​ga​dó​szo​bá​ba, ahon​nan Sir Ri​chard úgy
ment el a fel​vo​nó​hoz, hogy egyet​len pil​lan​tás​ra se mél​tat​ta töb​bé a nőt.
– Leg​alább egy kö​szö​nö​möt mond​ha​tott vol​na – je​gyez​te meg Mrs. Cor​vey a te​á​zó asz​tal mö​gött ülve.
– Egy ki​csit za​va​ros volt a feje ma este, úgy lát​tam – mond​ta Lady Be​at​ri​ce, mi​köz​ben meg​iga​zí​tot​ta a
ha​ris​nyá​ját. – Van még va​la​ki elő​je​gyez​ve ma éj​sza​ká​ra?
– Nin​csen, drá​gám. Mrs. Ot​ley éj​fé​lig el​mu​lat a ven​dé​gé​vel, az​tán mind​annyi​an ha​za​me​he​tünk az ágyi​-
kó​ink​ba.
– Jó. Kér​het​nék egy szí​ves​sé​get? Em​lé​kez​tet​ne rá, hogy néz​zek bele a Fra​ser’s-be hol​nap? Az utol​só
rész​ben...
Lady Be​at​ri​ce el​ha​rap​ta a mon​dan​dó​ját, mert mind​ket​ten hal​lot​ták a csen​gettyűt, amely azt je​lez​te, hogy
a fel​vo​nó ven​dég​gel eresz​ke​dik le​fe​lé.
 – Ez kü​lö​nös – mond​ta Mrs. Cor​vey –, az ét​te​rem ál​ta​lá​ban tíz​kor be​zár.
– Majd én gond​ja​im​ba ve​szem az urat – aján​lot​ta Lady Be​at​ri​ce, és hi​va​ta​los mo​so​lyát ma​gá​ra ölt​ve
he​lyet fog​lalt a dí​vá​nyon.
– Meg​ten​né, drá​gám? – örült meg Mrs. Cor​vey. – Rend​les​ham kis​asszony​nak olyan ren​ge​te​get kel​lett ta​-
ka​rí​ta​nia a her​ceg után, hogy ki​me​nőt ad​tam neki az este to​váb​bi ré​szé​re. Ez na​gyon ked​ves ön​től!
– Nem okoz gon​dot – mond​ta Lady Be​at​ri​ce.
Az ajtó fél​re​csú​szott, és egy fér​fi lé​pett be a szo​bá​ba. Szem​üve​ges volt, és ko​pa​szo​dott, úgy né​zett ki,
mint egy ve​ze​tő bank​hi​va​tal​nok, és egy dosszi​ét ci​pelt a hóna alatt. A te​kin​te​te el​sik​lott Lady Be​at​ri​ce fö​-
lött egyet​len bic​cen​tés​sel üd​vö​zöl​ve őt, és min​den fi​gyel​mé​vel Mrs. Cor​vey​ra össz​pon​to​sí​tott.
– Höl​gyem... – szó​lí​tot​ta meg.
– Mr. Gre​en – Mrs. Cor​vey fel​állt. – Mi​lyen vá​rat​lan, kel​le​mes meg​le​pe​tés ez, uram! Mi​vel le​he​tek a
szol​gá​la​tá​ra?
– Nem ma​gán​ügy​ben jöt​tem – mond​ta a fér​fi eny​hén el​vö​rö​söd​ve. – Bár, khm... sze​ret​nék már úgy is el​-
lá​to​gat​ni ön​höz. Kö​tet​le​nül. Tud​ja... Nos. Vissza​vo​nul​hat​nánk ké​rem az iro​dá​já​ba? Van va​la​mi, amit meg
kel​le​ne be​szél​nünk.
– Ter​mé​sze​te​sen, uram – bó​lin​tott Mrs. Cor​vey.
– Szí​ve​sen ma​ra​dok. Fo​gad​jam a ké​sői ven​dé​ge​ket? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce Mrs. Cor​veyt.
Mr. Gre​en meg​for​dult, és is​mét rá​né​zett, de ez​út​tal jó​val fi​gyel​me​seb​ben.
– Ó, igen! Az új tag​juk. Is​mer​tem az édes​ap​ját, höl​gyem. Ké​rem, csat​la​koz​zon hoz​zánk! Gon​do​lom, ér​-
dek​li, hogy mi​ért jöt​tem el most önök​höz.

Mr. Gre​en meg​ivott egy csé​sze ka​ka​ót Mrs. Cor​vey iro​dá​já​ban, az​tán fél​re​tet​te a csé​szét, és meg​kö​szö​-
rül​te a tor​kát.
– Fel​té​te​le​zem, hogy egyi​kő​jük sem ta​lál​ko​zott még Bas​mond lord​já​val.
– Így van – vá​la​szol​ta Mrs. Cor​vey.
– Nem ta​lál​koz​tunk még – ráz​ta meg a fe​jét Lady Be​at​ri​ce.
– Na​gyon régi csa​lád. Hert​fords​hire-ben van a bir​to​kuk. A je​len​le​gi lord, Art​hur Raw​don hu​szon​hat
éves. Ő a csa​lád utol​só sar​ja. Nőt​len, nem bír​ta Cam​bridge-ben. Két év​vel ez​előt​tig itt élt a vá​ros​ban, az​-
tán ha​za​köl​tö​zött a csa​lá​di bir​tok​ra. Ha​tal​mas köl​csönt vett fel. Nem ját​szik sze​ren​cse​já​té​kot, nem tart ki
nő​ket, nem is fek​tet​te be a pénzt. Az a hír jár​ja, hogy a Bas​mond Hall fel​újí​tá​sá​ra költ, de hogy mi​ért van
szük​ség annyi kü​lön​le​ges anyag​ra egy ház át​épí​té​sé​hez – és ak​kor még nem is be​szél​tünk az egé​szen kü​lön​-
le​ges ve​gyi anya​gok vá​sár​lá​sá​ról –, ért​he​tet​len. Él​nek mun​ká​sok a bir​to​kon, ott is lak​nak, de egyi​kük se
be​szél, és nem le​het meg​vesz​te​get​ni őket. Az öreg ker​tész jár ugyan a he​lyi kocs​má​ba, és időn​ként tesz
meg​jegy​zé​se​ket arra, hogy az új ura​ság le​rom​bol​ta a la​bi​rin​tust, de en​nél töb​bet nem haj​lan​dó mon​da​ni.
– Mi​ért ér​de​kel ez ben​nün​ket, Gre​en úr? – kér​dez​te Mrs. Cor​vey.
– Hogy mi​ért? Ak​kor ke​rül​tünk bele ebbe az egész​be, ami​kor a fi​a​tal​úr rit​ka föld​fé​me​ket és ké​mi​ai
anya​go​kat vá​sá​rolt. Van ugyan​is egy em​be​rünk, aki fi​gye​li a kü​lön​le​ges anya​gok for​gal​mát. Ami​kor ma​-
gán​sze​mély egy bi​zo​nyos mennyi​ség​nél töb​bet vá​sá​rol ezek​ből, ak​kor sze​ret​jük tud​ni, hogy mire hasz​nál​ja
fel azo​kat. Ez az eset nyug​ta​la​ní​tó. Rá​ál​lí​tot​tuk az egyik ügy​nö​kün​ket, és a je​len​té​se​i​ből arra kö​vet​kez​te​-
tünk, hogy bár Bas​mond lord​ja nem re​me​kelt az egye​te​men, még​is csak fel​ta​lá​ló lett va​la​mi mó​don. Úgy
tű​nik, hogy tett né​hány egé​szen kü​lön​le​ges fel​fe​de​zést, és el​ha​tá​roz​ta, hogy amennyi​re ez csak le​het​sé​ges,
min​dent ti​tok​ban tart. Nagy bi​zo​nyos​ság​gal tud​juk azon​ban, hogy meg​hí​vott négy mil​li​o​most a Bas​mond
kas​tély​ba – hoz​zá​te​szem, hogy ezek kö​zül há​rom kül​föl​di sze​mély –, még​hoz​zá ma​gánauk​ci​ó​ra.
– Bi​zo​nyá​ra el akar​ja adni – mond​ta Lady Be​at​ri​ce –, akár​mi​je van is. Gon​do​lom, ren​ge​teg pénzt akar
kap​ni.
– Így van, höl​gyem – bó​lin​tott Gree​ne. Az em​be​rünk utol​só je​len​té​se ké​sik, ez tény, és azok a hí​rek,
ami​ket az auk​ci​ó​ról más for​rá​sok​ból kap​tunk, kel​lő ösz​tön​zést je​len​tet​tek a szá​munk​ra, hogy meg​te​gyük a
szük​sé​ges lé​pé​se​ket. Sze​ren​csé​re Bas​mond lord​ja nyit​va ha​gyott ne​künk egy le​he​tő​sé​get. Eh​hez per​sze bi​-
zo​nyos mennyi​sé​gű... khm, könnyű​vé​rű​ség kell...
– Ezért jött hát hoz​zánk – je​gyez​te meg szá​raz mo​sollyal Mrs. Cor​vey.
– De bá​tor​ság​ra ép​pen úgy szük​ség van, és gyors ész​já​rás​ra. – Gree​ne arca kis​sé el​pi​rult, ami​kor foly​-
tat​ta: – Bas​mond lord​ja ugyan​is kül​dött egy meg​ren​de​lést egy jól is​mert il​le​tő​nek, hogy, khm... küld​jön
négy höl​gyet erre az al​ka​lom​ra, akik szó​ra​koz​tat​ják a ven​dé​ge​it. El​fog​tuk a meg​ren​de​lést, és sze​ret​nék
négy ön​ként je​lent​ke​zőt kap​ni a höl​gyei kö​zül, Mrs. Cor​vey, hogy el​küld​jük őket erre a ma​gán​ren​dez​vény​-
re.
– És mi lesz a dol​gunk azon​kí​vül, hogy ki​szol​gál​juk ezt a négy mil​li​o​most? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce,
mire Mr. Gre​en kö​hög​ni kez​dett.
– Meg kell ér​te​ni​ük, hogy ez szi​go​rú​an csak ön​kén​tes​ség alap​ján mű​köd​het, de meg kell tud​nunk, hogy
mi az a do​log, ami csak mil​li​o​mo​sok kö​zött cse​rél​het gaz​dát. Érin​ti-e ez pél​dá​ul a nem​zet​biz​ton​sá​got? Azt
is meg kell tud​nunk, hogy mi lett az ügy​nö​künk​kel, aki el​tűnt.
– Örö​münk​re szol​gál, ha se​gít​he​tünk – mond​ta Mrs. Cor​vey nagy​lel​kű kéz​moz​du​lat​tal.
– Mély​sé​ges há​lá​ra kö​te​lez ben​nün​ket, höl​gyem. – Mr. Gree​ne fel​állt, és meg​ha​jolt, mi​köz​ben oda​nyúj​-
tot​ta Mrs. Cor​vey​nek a dosszi​ét. – Min​den rész​le​tet meg​ta​lál eb​ben a dosszi​é​ban. A szo​ká​sos gya​ko​ri​ság​-
gal szá​mí​tunk a je​len​té​se​ik​re. Az ön biz​tos ke​zé​be he​lye​zem az ügyet, höl​gyem. – El​in​dult ki​fe​lé, de vá​rat​-
la​nul vissza​for​dult. Az arca olyan vö​rös volt, mint a főtt rák, ami​kor meg​ra​gad​ta Lady Be​at​ri​ce ke​zét, és
egy bi​zony​ta​lan​ság​gal teli pil​la​nat után ügyet​le​nül meg​ráz​ta.
– Is​ten óvja önt, drá​ga hölgy! – nyög​te. – Ön je​lent​ke​zett el​ső​ként. Az apja büsz​ke len​ne önre! – Va​ló​-
ság​gal ki​me​ne​kült a fo​ga​dó​szo​bá​ból, és pár perc​cel ké​sőbb hal​lot​ták, amint a fel​vo​nó​val tá​vo​zik.
– Va​ló​ban le​het​sé​ges, hogy ve​szély​be ke​rül​he​tünk? – mond​ta ki a gon​do​la​ta​it Lady Be​at​ri​ce.
– Igen, drá​gám – vá​la​szolt neki Mrs. Cor​vey, mi​köz​ben be​le​pil​lan​tott a do​ku​men​tu​mok​ba. – De hát me​-
lyik öröm​lány nem vál​lal koc​ká​za​tot?
– Gyak​ran kell ilyen mun​kát vál​lal​nunk?
– Igen – né​zett fel rá Mrs. Cor​vey a pa​pí​rok​ból. – Mi ugyan​is nem át​la​gos kur​ti​zá​nok va​gyunk, drá​gám.
 HÉT
amelyben látogatók érkeznek a Basmond kastélyba
Mi​vel Litt​le Bas​mond elég messze fe​küdt a vas​út​vo​nal​tól, az öt nő bé​relt ko​csi​val uta​zott Hert​fords​-
hire-be. Mrs. Cor​vey be​fész​kel​te ma​gát a sa​rok​ba, és az ira​to​kat ta​nul​má​nyoz​ta, a De​ve​re nő​vé​rek pe​dig
vál​to​za​tos té​mák​kal ütöt​ték agyon az időt. Lady Be​at​ri​ce a dim​bes-dom​bos tá​jat bá​mul​ta az ab​la​kon át,
amely még tél​idő​ben is zöl​dellt. Ez a je​len​ség meg​le​he​tő​sen szo​kat​lan volt a szá​má​ra. A lon​do​ni ut​cák​nak
sem​mi köze nem volt a ter​mé​szet​hez, könnyen ki​is​mer​te ma​gát az em​ber, mert egyik nagy​vá​ros olyan, mint
a má​sik, mi​vel ugyan​olyan funk​ci​o​ná​lis fel​ada​tok​nak kell meg​fe​lel​nie. A vi​dék azon​ban egé​szen más kér​-
dés. Lady Be​at​ri​ce na​gyon szép​nek ta​lál​ta a zöld​jét, az er​dők vég​te​len​jét, a fák szür​ke ága​it, bár az ér​zé​kei
en​nél sok​kal me​le​gebb, szá​ra​zabb és nap​su​ga​ra​sabb hely​re vágy​tak. El​me​ren​gett azon, hogy va​jon hoz​zá​-
szo​kott vol​na már eh​hez, ha fi​a​ta​labb kor​ban jön haza – ez a szó újabb gon​do​la​to​kat ve​tett fel, míg vé​gül
el​dön​töt​te, hogy az ég​vi​lá​gon sem​mit sem je​lent a szá​má​ra.
– ...mi​vel az anyag csak száz​negy​ven cen​ti​mé​ter szé​les volt, ezért in​kább ti​zen​négy mé​tert vet​tem be​lő​le
a sza​bás​min​tá​ban elő​írt mennyi​ség he​lyett – ma​gya​ráz​ta Jane, ami​kor Mrs. Cor​vey fi​gye​lem​fel​kel​tő​en
meg​kö​szö​rül​te a tor​kát. Erre mind​annyi​an el​hall​gat​tak, és vá​ra​koz​va néz​tek rá.
– Art​hur Char​les Fitz​hugh Raw​don – mond​ta Mrs. Cor​vey, és elő​vett egy kár​tya nagy​sá​gú pa​pír​la​pot a
töb​bi pa​pír kö​zül. Lady Be​at​ri​ce érte nyúlt, és el​vet​te. Olyan volt, mint​ha egy da​ger​ro​tí​pia má​so​la​ta len​ne.
Egy fér​fit áb​rá​zolt, aki fel​ál​lí​tott haj​tó​ká​jú ka​bát​ban állt egy ro​mán stí​lu​sú osz​lop mel​lett Pom​pe​ji rom​ja​i​-
nak fes​tett lát​ké​pe előtt. Ma​ga​biz​to​san né​zett a ka​me​rá​ba. Bas​mond lord​ja su​dár, fe​hér bőrű fér​fi volt, egy
ki​csit szög​le​tes arc​vo​ná​sok​kal, ra​gyo​gó szem​mel. Lady Be​at​ri​ce elég jó​ké​pű​nek ta​lál​ta, an​nak el​le​né​re,
hogy a sze​mei túl kö​zel ül​tek egy​más​hoz.
– Ő a ven​dég​lá​tónk – mond​ta Mrs. Cor​vey –, vagy ha job​ban tet​szik, az al​kal​ma​zónk. El​kép​zel​he​tő,
hogy egyi​kő​jük​nek vagy akár mind​egyi​kő​jük​nek fog​lal​koz​nia kell vele is.
– Csi​nos fic​kó! – lel​ke​se​dett Maude.
– Lát​szik raj​ta, hogy rossz a ter​mé​sze​te – mond​ta Dora.
– Önök, kis​asszo​nyok, elég vén ró​kák ah​hoz, hogy ne ha​ra​gít​sák ma​guk​ra, eb​ben bi​zo​nyos va​gyok –
foly​tat​ta Mrs. Cor​vey. – Az a dol​guk, hogy ki​de​rít​sék, még​hoz​zá pon​to​san, mi ke​rül itt el​adás​ra. Ha a sze​-
ren​cse mel​lénk áll, a je​len​lé​tünk​ben fog​nak er​ről be​szél​ni, mi​vel azt hi​szik, úgy​se ér​tünk töb​bet ab​ból,
amit hal​lunk, mint​ha a ku​tyá​ik len​nénk. Ha azon​ban óva​to​sak, ak​kor a ven​dé​gek​ből kell ki​szed​ni​ük a vá​-
laszt. Gya​ní​tom, hogy úgy ad​ják át majd egy​más​nak önö​ket, ahogy a bon​bo​nos do​bozt kör​be​kí​nál​ják, de ha
va​la​me​lyi​kő​jü​ket az egyik föl​vi​szi a szo​bá​já​ba, ak​kor erő​sen ja​vas​lom, hogy hasz​nál​ja Fel​mouth egyik
tab​let​tá​ját.
– Ez tet​szik! – rik​kan​tott fel Dora öröm​mel, és fel​emel​te az úti​kö​pe​nyét, hogy meg​néz​ze a sár​ga sza​tén​-
ru​há​ra varrt bo​ros​tyán​szí​nű gom​bo​kat.
– De van egy má​sik cél​pon​tunk is – Mrs. Cor​vey elő​hú​zott egy má​sik fény​ké​pet –, Wil​li​am Re​gi​nald
Ludbridge. – Fel​emel​te a ké​pet, hogy a töb​bi​ek is lát​has​sák. A fér​fi egye​ne​sen a ka​me​rá​ba né​zett, kö​rül​be​-
lül öt​ven​öt éves le​he​tett, nyer​sen őszin​te, har​ci​as áb​rá​zat​tal, és a kecs​ke​sza​káll meg a ba​jusz kis​sé ör​dö​gi​-
vé tet​te a ki​né​ze​tét. A sze​me oko​san, de egy vad​ál​lat kí​mé​let​len​sé​gé​vel csil​lo​gott. – Ő a test​vér​szer​ve​ze​-
tünk egyik tag​ja a Tár​sa​ság​nál – mond​ta Mrs. Cor​vey. – Őt küld​ték előt​tünk a Bas​mond kas​tély​ba fel​de​rí​-
tés​re. De el​tűnt. Ha ez le​het​sé​ges, és meg​ta​lál​juk, ak​kor min​den​ben, ami​ben csak tud​juk, se​gí​te​nünk kell a
mun​ká​ját. Úgy gon​do​lom, hogy ez el​ső​sor​ban az én fel​ada​tom lesz, míg önök a töb​bi úrra kon​cent​rál​nak.
 A ko​csi las​sí​ta​ni kez​dett, majd ha​ma​ro​san meg​állt. A ko​csis le​szállt a bak​ról, és ki​nyi​tot​ta az aj​tót.
– Bas​mond ál​lo​más! – mond​ta a ko​csis a ke​zét nyújt​va Mrs. Cor​vey​nek.
– Nézd, mama, ez az úr a kar​ját nyújt​ja ne​ked! – tá​jé​koz​tat​ta a „vak” asszonyt Maude.
Mrs. Cor​vey ta​po​ga​tóz​va meg​ke​res​te a felé nyúj​tott ke​zet, és hagy​ta, hogy le​se​gít​sék a ko​csi​ról.
– Na​gyon ked​ves... – mor​mol​ta Mrs. Cor​vey, és ta​po​ga​tóz​va ko​to​rá​szott a tás​ká​já​ban, míg a töb​bi nőt is
le​se​gí​tet​ték a ko​csi​ról Bas​mond fő​ut​cá​ján, és le​szed​ték a cso​mag​ja​i​kat. Át​me​ne​ti​leg név​te​le​nül és tisz​te​-
let​re mél​tó​an áll​tak a bas​mon​di ven​dég​fo​ga​dó épü​le​te előtt. A já​ró​ke​lők cse​kély ér​dek​lő​dést ta​nú​sí​tot​tak
irán​tuk. A fo​ga​dós oda​si​e​tett hoz​zá​juk, és meg​kér​dez​te, hogy a se​gít​sé​gük​re le​het-e.
– Kö​szö​nöm, jó​em​ber, de a lord ko​csit küld ér​tünk – mond​ta Mrs. Cor​vey ép​pen ak​kor, ami​kor Jane is
fel​kur​jan​tott. – Ó, mily cso​dás nyi​tott hin​tó!
A ven​dég​fo​ga​dós ed​dig​re már ész​re​vet​te a smink​jü​ket, és a kül​se​jük alap​ján fel​is​mer​te a mes​ter​sé​gü​ket,
ezért össze​húz​ta a sze​mét, és el​hát​rált tő​lük.
– Önök ér​kez​tek a kas​tély​ba a ven​dég​ség​re? – kér​dez​te a ko​csis, mi​köz​ben meg​ál​lí​tot​ta a hin​tót a fo​ga​-
dó előtt. – Pat​tan​ja​nak fel, asszo​nyom!
A ven​dég​fo​ga​dós mo​rog​va for​dí​tott há​tat ne​kik, és a nők a hin​tó felé in​dul​tak. A ko​csis le​ug​rott a bak​-
ról, ve​tett egy pil​lan​tást az uta​zó​lá​dá​ik​ra, majd vissza​ült a he​lyé​re.
– A kis vö​rös ül​het​ne mel​lém – mond​ta ka​csint​va.
– A ko​csis meg fel​se​gít​het​ne ben​nün​ket a hin​tó​ba, ahogy úri​em​ber​hez illő, apu​kám! – vá​gott vissza neki
Maude.
– Ha csak ez kell! – A ko​csis nem tit​kol​ta, hogy mást is szí​ve​sen a hölgy ren​del​ke​zé​sé​re bo​csá​ta​na, nem
csak a kar​ját. Maude ba​rát​ko​zó​an mel​lé​je ült, sőt alá​ve​tet​te ma​gát egy csók​nak, majd an​nak, hogy meg​-
csip​ked​jék, és ala​po​san meg​néz​zék a bo​ká​ját. Lady Be​at​ri​ce ki​ta​pin​tot​ta pisz​toly-me​da​li​on​ját, ami​kor ezt
lát​ta, de az​tán meg​nyu​go​dott, mert Maude ki​vá​ló​an ke​zel​te a hely​ze​tet.
– Hun​cut fiú! – mond​ta a ko​csis​nak, mi​köz​ben ben​ső​sé​ge​sen meg​ci​ró​gat​ta a fér​fi comb​ját. A ko​csis et​től
za​var​ba jött, el​vö​rö​sö​dött, és ki​húz​ta ma​gát. Meg​ráz​ta a gyep​lőt, és a hin​tó már​is moz​gás​ba len​dült. Vé​-
gig​gu​rult a fő​ut​cán, a já​ró​ke​lők és a kert​je​ik​ben te​vé​keny​ke​dők sö​tét pil​lan​tá​sa​i​tól kí​sér​ve.
– Mondd csak, apu​kám, er​re​fe​lé ilyen ba​rát​ság​ta​la​nok a né​pek?! – kér​dez​te Maud sok​kal kö​zön​sé​ge​-
sebb tó​nus​ban, mint ahogy ál​ta​lá​ban be​szélt. – A mél​tó​sá​gos úr nem szo​kott más​kor ilyen fi​nom kis​lá​nyo​-
kat ho​zat​ni?!
– Ti vagy​tok az el​sők – mond​ta a ko​csis egy ki​csit ma​gá​hoz tér​ve. Hát​ra​fe​lé san​dí​tott, hogy ki​ér​tek-e
már az utol​só ház lá​tó​tá​vol​sá​gá​ból, és ami​kor úgy lát​ta, hogy igen, át​ka​rol​ta Mau​dot.
– Az el​ső​ők?! Mi meg azt hit​tük, hogy ez a lord be​le​va​ló, nem, lá​nyok? Hogy hív​nak, drá​ga​sá​gom?
– Ralph, kis​asz... vagy​is ba​bám!
– Jó​ké​pű le​gény vagy, Ralph, és biz​tos​ra ve​szem, hogy jól ki​jö​vünk egy​más​sal – mond​ta Maud, és oda​-
bújt a ko​csis​hoz. – Ugye őlord​sá​ga nem olyan pi​per​kőc vi​lág​fi? Mert ak​kor fura len​ne, hogy ilyen mi​fé​-
lén​ket ren​del ma​gá​nak.
– Nem olyan faj​ta – hor​kant fel Ralph. – Nem az a szív​dög​lesz​tő tí​pus, de volt egy ese​te egy lánnyal,
aki meg​esett tőle, ami​kor Cam​bridge-ben ta​nult. Ide​küld​ték, amíg ki​telt az ide​je, de a ki​csi​ke meg​halt.
– Ki​cso​da, a lány?
– De​hogy, az új​szü​lött. Nem volt ez rend​jén. De az ura​ság az​óta job​ban vi​gyáz, gon​do​lom.
– Ak​kor meg mi szük​sé​ge mi​ránk? – Maude fel​nyúlt, és meg​dör​zsöl​te Ralph ar​cát, az​tán az egyik uj​ját
ne​ki​nyom​ta a bő​ré​nek, és vé​gig​húz​ta le egé​szen a nya​ká​ig. – Mi​cso​da erős bika em​ber vagy te, apu​kám!
Biz​tos​ra ve​szem, hogy tu​dod, mi kell a lá​nyok​nak! Öl​ord​sá​gá​nak nin​cse​nek fura szo​ká​sai?
– Gon​do​lom, a mu​lat​ság mi​att hí​vott ide ben​ne​te​ket – mond​ta Ralph, és meg​bor​zon​gott. – A ven​dé​gek​-
nek.
– A mu​lat​ság az jó! Sze​ret​jük az ilyet, ugye, lá​nyok? – Maud hát​ra​pil​lan​tott a vál​la fö​lött. Mi​köz​ben el​-
for​dí​tot​ta a fe​jét, Ralph oda​ha​jolt, és ne​ki​állt csó​kol​ni a nya​kát és a vál​lát, egé​szen ad​dig, amíg Jane rá
nem szólt, hogy tö​rőd​jön a lo​vak​kal is.
– Min​den rend​ben – for​dult elő​re Maud, és vett egy mély lé​leg​ze​tet. – Mit szól​ná​nak hoz​zá a höl​gyek,
ha már így fel​kel​tet​tem a mi Ralphunk ér​dek​lő​dé​sét, ha meg​áll​nánk egy ki​csit?
– Csak tes​sék! – mond​ta Mrs. Cor​vey, és a hin​tó, amely ép​pen egy fák​kal sze​gé​lye​zett ma​gán​úton ha​-
ladt, meg​állt. Ralph le​ug​rott a bak​ról, és le​se​gí​tet​te Mau​dot is. El​tűn​tek a cser​jés​ben. Lady Be​at​ri​ce kér​-
dő​en fel​hú​zott szem​öl​dök​kel né​zett Mrs. Cor​vey​re. Mrs. Cor​vey meg​rán​tot​ta a vál​lát.
– Így könnyeb​ben ta​lá​lunk ba​rá​to​kat és szö​vet​sé​ge​se​ket – mond​ta.
– Az ott a Bas​mond kas​tély?
Dora fel​állt, és a fa​so​ron túl, egy kis emel​ke​dő te​te​jén a ro​do​dend​ron​bok​rok​kal sze​gé​lye​zett masszív,
szür​ke épü​let​re mu​ta​tott. Mrs. Cor​vey el​for​dí​tot​ta a te​kin​te​tét a bo​zó​tos​ról, le​vet​te a szem​üve​gét, és a sze​-
mét he​lyet​te​sí​tő op​ti​ká​val az épü​let​re fó​ku​szált, majd kö​ze​li ké​pet ál​lí​tott be róla.
– An​nak kell len​nie – mond​ta vissza​té​ve a szem​üve​gét. – Tör​té​nel​mi hely. A nor​mann hó​dí​tás ide​jé​ből
való.
– Egy ősi ne​me​si csa​lád​ról van szó – je​gyez​te meg Lady Be​at​ri​ce.
– És őlord​sá​ga az utol​só le​szár​ma​zott​juk – tet​te hoz​zá Mrs. Cor​vey. – Ér​de​kes, nem? Kí​ván​csi va​gyok,
mi​fé​le alak le​het.
Ralph és Maude erő​sen li​heg​ve ká​szá​lód​tak ki a bok​rok kö​zül. Ralph vissza​se​gí​tet​te Mau​dot az ülés​re,
sok​kal ud​va​ri​a​sab​ban, mint az első al​ka​lom​mal, majd ra​gyo​gó szem​mel fel​ug​rott mel​lé​je.
– Jó kis etye​pe​tye volt, re​mé​lem – for​dí​tot​ta fe​lé​jük az ar​cát Mrs. Cor​vey.
Ralph szé​gyen​lő​sen be​húz​ta a nya​kát, és Maude meg​si​mo​gat​ta a kar​ját.
– Be​le​va​ló le​gény a mi Ralphunk, és ugye nem mond​juk el őlord​sá​gá​nak, hogy hun​cut​kod​tunk az úton?
Nem akar​juk, hogy el​ve​szít​se az ál​lá​sát, ugye?
– De​hogy​is, höl​gyem – ráz​ta meg a fe​jét Ralph. – Iga​zán na​gyon ked​ves.
Vé​gig​men​tek az úton, és a Bas​mond kas​tély tel​jes pom​pá​já​ban tá​rult elé​jük. Ha Bas​mond lord​ja azt
mond​ta, hogy a ház rend​be​té​te​lé​re akar​ja for​dí​ta​ni azt a ha​tal​mas össze​get, amit köl​csön​be fel​vett, ak​kor
ez na​gyon is hi​he​tő ok​nak lát​szott, mert az épü​let egy kö​zép​ko​ri erőd volt kő​ből ra​kott véd​mű​vel, és szin​te
tel​je​sen be​nőt​te a bo​ros​tyán. A Tu​dor-kori ősök sem na​gyob​bí​tot​ták meg ács​mun​ká​val és ab​la​kok vá​gá​sá​-
val, a György-ko​ri​ak nem szé​pí​tet​ték Pal​la​dio-sti​lu​sú épü​let​ele​mek​kel vagy osz​lo​pok​kal. De a je​len​ko​ri
tu​laj​do​no​sok sem for​dí​tot​tak gon​dot arra, hogy tisz​te​let​re mél​tó gó​ti​kus kül​ső​vel ja​vít​sák fel. Mint​ha soha,
sen​ki se köl​tött vol​na rá egy pe​tá​kot se.
Ralph fel​haj​tott az emel​ke​dőn, és a hin​tó át​gu​rult a fel​vo​nó​hi​dat he​lyet​te​sí​tő, mál​la​do​zó töl​té​sen, majd
egy bolt​ív alatt át​ha​lad​va be​ju​tot​tak az ud​var​ra.
– Mi​lyen bá​jo​san kö​zép​ko​ri! – mond​ta Dora.
– Nem lesz könnyű meg​fej​te​ni, ha egy​ál​ta​lán le​het – mond​ta ma​gá​nak Mrs. Cor​vey. – Óva​to​san, kis​-
asszo​nyok!
Lady Be​at​ri​ce egyet​ér​tő​en bó​lin​tott. Olyan volt ez a hely, mint​ha va​la​me​lyik is​ko​lás köny​vé​nek, pél​dá​ul
az Ivan​hoe-nak az il​luszt​rá​ci​ó​ja ele​ve​ne​dett vol​na meg. Az ud​vart szal​má​val szór​ták fel, a le​fe​lé futó fal
tö​vé​ben az is​tál​ló, a le​fe​dett kút, a csip​kés te​te​jű erő​dít​mény, és mö​göt​te a négy​szög​le​tes kas​tély – csak a
csil​lo​gó​ra pu​colt fegy​ve​rek hi​á​nyoz​tak min​den​fe​lől. Ehe​lyett azon​ban egy fe​ke​te ru​hás ko​mor​nyik jött elé​-
jük a ha​tal​mas be​já​ra​ti ajtó mö​gül, és ide​ge​sen oda​in​tett Ralph​nak.
– Vidd őket a gaz​da​sá​gi be​já​rat​hoz!
Ralph vál​lat vont, és moz​gás​ra nó​gat​ta a lo​va​kat. Meg​for​dí​tot​ta a hin​tót, és egy hát​só aj​tó​hoz vit​te. Itt
meg​állt, és egye​sé​vel le​se​gí​tet​te a nő​ket. Olyan elő​zé​ke​nyen vi​sel​ke​dett, mint​ha iga​zi lo​vag len​ne, mi​köz​-
ben a ko​mor​nyik is​mét elő​buk​kant, de ez​út​tal a gaz​da​sá​gi be​já​rat​ban, és meg​ve​tő​en in​tett ne​kik.
– Íme, Pil​kins – mond​ta Ralph –, fris​sen sze​dett ró​zsák!
Pil​kins mu​tat​ta, hogy men​je​nek he, és a nők egye​ne​sen a kony​há​ba és a kam​rák​ba ve​ze​tő, hát​só be​já​ra​ti
he​lyi​sé​gé​ben ta​lál​tak ma​gu​kat bo​ros​üve​ge​ket tar​tal​ma​zó lá​dák és Lon​don leg​elő​ke​lőbb üz​le​te​i​ből szár​-
ma​zó fi​nom​sá​gok kö​zött. Két-há​rom kony​ha​lány me​rész​ke​dett elő kí​ván​csi​an a jöt​tük​re a kony​há​ból, míg a
sza​kács​nő, aki maga is ki​jött meg​néz​ni őket, har​sány han​gon vissza nem pa​ran​csol​ta őket.
– Sose hit​tem, hogy meg​érem ezt a na​pot – csó​vál​ta meg gyá​szos két​ség​be​esés​sel a fe​jét a sza​kács​nő –,
hogy kö​zön​sé​ges ut​ca​lá​nyok lép​je​nek be Bas​mond gróf​já​nak fi​nom há​zá​ba!
– El​né​zé​sét ké​rem – Mrs. Cor​vey erő​tel​je​sen meg​ko​pog​tat​ta a pad​ló kö​ve​ze​tét a bot​já​val –, eny​he té​ve​-
dés​ben van, mert a höl​gyek nem kö​zön​sé​ges ut​ca​lá​nyok, ha​nem na​gyon is drá​ga és mi​nő​sé​gi öröm​lá​nyok,
aki​ket kü​lön​le​ges cél​ra ké​ret​tek ide, és akik na​gyon há​lá​san fo​gad​ná​nak ön​től egy csé​sze ki​vá​ló teát a
hosszú uta​zás után.
– Lás​sa el őket, Mrs. Dun​can! – mond​ta a ko​mor​nyik, majd le​biggyesz​tett száj​jal Mrs. Cor​vey​hez for​-
dult. – Gon​do​lom, ön a... tu​laj​do​nos​nő, höl​gyem?
– Pon​to​san így van – mond​ta Mrs. Cor​vey. – Én fel​ügye​lem az üz​le​te​i​ket is. Igen jó pénzt ígér​tek ezért a
szol​gá​la​tért, és gon​do​lom, hogy őlord​sá​ga nem szán​dé​ko​zik erre rá​cá​fol​ni.
– Őlord​sá​ga mind​járt itt lesz, hogy meg​te​kint​se, hogy a... „höl​gyek” meg​fe​lel​nek-e az el​vá​rá​sa​i​nak –
mond​ta Pil​kins kis​sé eről​köd​ve, mert az ékes​szó​lás​ban meg​le​he​tő​sen gá​tol​ta, hogy köz​ben meg​pró​bál​ta a
szá​ját is le​biggyesz​te​ni.
– Mi az hogy meg​fe​lel​nek! Kis​asszo​nyok, ké​rem, ve​gyék le az úti​kö​pe​nyü​ket! – uta​sí​tot​ta a lá​nyo​kat
Mrs. Cor​vey, akik en​ge​del​mes​ked​tek is.
A szür​ke úti​kö​pe​nyek alól su​gár​zó szép​sé​gük​ben bon​ta​koz​tak ki a lá​nyok. Lady Be​at​ri​ce szo​ká​sos bí​-
bor​szí​nű ru​hát vi​selt, a De​ve​re nő​vé​rek drá​ga​kő szí​nek​ben pom​páz​tak. Maude sma​rag​dzöld​ben, Jane ki​rá​-
lyi kék​ben és Dora arany​sár​gá​ban. A ha​tás, amit ez a színor​gia egy rak​tár​he​lyi​ség​ben ki​vál​tott, lé​leg​zet​el​-
ál​lí​tó, de ugyan​ak​kor egy kis​sé kö​zön​sé​ges volt. Pil​kins azon kap​ta ma​gát, hogy a Bib​li​á​ból idéz ma​gá​nak,
mert ré​mül​ten ta​pasz​tal​ta meg, hogy a fér​fi​as​sá​gá​ra igen erő​tel​je​sen hat ez a lát​vány.
– Ha őlord​sá​ga nem erre gon​dolt, ami​kor a szol​gá​la​ta​in​kat meg​ren​del​te, ak​kor iga​zán nem tu​dom, mire
van szük​sé​ge – mond​ta Mrs. Cor​vey, és Pil​kins kép​te​len volt erre bár​mit is vá​la​szol​ni, olyan okok​ból,
ame​lye​ket in​kább nem rész​le​tez​nénk itt. A be​ál​ló csönd​ben lé​pé​sek ne​sze ju​tott el hoz​zá​juk. Va​la​ki le​fe​lé
igye​ke​zett a lép​csőn egye​ne​sen fe​lé​jük.
– Meg​jöt​tek a szaj​hák? – har​sant fel egy tü​rel​met​len hang, és Art​hur Raw​don, Bas​mond lord​ja lé​pett be
a he​lyi​ség​be.
– Ugyan ki más? – mond​ta Mrs. Cor​vey, mi​köz​ben Bas​mond lord​ja, amint meg​lát​ta őket, meg​tor​pant, és
vett egy mély lé​leg​ze​tet.
– Is​te​nem​re, ez​út​tal leg​alább ren​de​sen ki​szol​gál​tak a pén​ze​mért – mond​ta az​tán.
– Bi​zony így van. A le​ány​ká​im na​gyon tet​sze​tő​sek, nem igaz? – kér​dez​te Mrs. Cor​vey. – És nem át​lag​-
em​be​rek​hez van​nak szok​va.
– Ah – vet​te ész​re Mrs. Cor​vey szem​üve​gét a lord. – Ön vak. És ön a...
– ...a ke​rí​tő​nő, uram.
– He​lyes. – Bas​mond lord​ja a ke​zét dör​zsöl​get​ve sé​tált vé​gig a nők kö​zött, akik kis​sé kel​let​ték ma​gu​kat.
– Rend​ben van. Re​mé​lem, nem vér​ba​jo​sak!
– Ha lord​sá​god is​mer​né az én szak​má​mat, tud​ná, mi​lyen alap​ta​la​nok tud​nak len​ni ez erre vo​nat​ko​zó fo​-
gad​ko​zá​sok – mond​ta Mrs. Cor​vey. – Ehe​lyett in​kább néz​ze meg őket jól, uram. Vi​rág​zó fi​a​tal​ság, ró​zsás
bőr, és egyet​len tetű sincs egyi​kük​ben sem.
 – Szí​ve​sen lord​sá​god ren​del​ke​zé​sé​re bo​csá​ta​nám ma​ga​mat, hogy kö​ze​lebb​ről is szem​ügy​re ve​hes​sen –
mond​ta Dora, és so​kat sej​te​tő​en ját​szott a gomb​ja​i​val. – Mit szól​na egy kis le​pe​dő​csa​tá​hoz tea előtt, he,
uram?
Bas​mond lord​ja azon​ban el​hát​rált tőle.
– Nem. Kö​szö​nöm, de... eee... fris​sek​nek kell len​ni​ük a ven​dé​ge​im szá​má​ra. Be​szél​tek már önök​nek az
ün​nep​ség​ről?
– Még nem, uram – mond​ta Pil​kins a hom​lo​kát tö​röl​get​ve a zseb​ken​dő​jé​vel.
– Nos, ak​kor vi​lá​go​sít​sa fel őket! Adja oda ne​kik a kosz​tüm​je​i​ket, és ta​nít​sa be őket! Az üz​let​nek si​ke​-
rül​nie kell, érti?!
– Igen, uram.
– És hol szál​lá​sol​ja el a lá​nya​i​mat lord​sá​god? – kér​dez​te Mrs. Cor​vey Bas​mond lord​já​tól, aki már a tá​-
vo​zás​hoz ké​szü​lő​dött, és most bosszús só​haj​tás​sal meg​állt.
– El​szál​lá​sol​ni? Hát... gon​do​lom, a ven​dé​ge​im​mel hál​nak majd.
– Csak​hogy én nem fo​gok – mond​ta Mrs. Cor​vey. – Szük​ség van egy hely​re, ahol alud​ha​tok és tisz​tál​-
kod​ha​tok, tud​ja.
– Per​sze, gon​do​lom, kell egy ilyen hely – gon​dol​ko​dott el Bas​mond lord​ja. – Hát igen... khm... – Meg​-
for​dult és úgy, hogy a nők ne lát​has​sák, va​dul mu​to​gat​ni kez​dett Pil​kins​nek az ud​var túl​ol​da​lá​ra, köz​ben,
hogy a ko​mor​nyik biz​to​san meg​ért​se, mit akar, az ajka né​mán for​mál​ta a sza​va​kat: „az is​tál​lók mö​göt​ti
kam​ra”, majd vissza​for​dult Mrs. Cor​vey​hez. – Van egy szál​lás​hely a maga szá​má​ra. Egy na​gyon kel​le​mes
kis szo​ba a ko​csi​sé alatt, na​gyon ro​man​ti​kus.
– Mi​lyen nagy​lel​kű ön​től! – ha​jolt meg a lord felé Mrs. Cor​vey.
– De az ab​la​ka ar​ra​fe​lé néz...! – for​mál​ta Pil​kins ajka a néma fi​gyel​mez​te​tést, ám a lord gri​ma​szolt
egyet, és a mu​ta​tó​uj​já​val X-et raj​zolt a sze​me elé a le​ve​gő​be.
– Nem lát sem​mit, maga idi​ó​ta! – mond​ta a szá​ja han​gok nél​kül, és Pil​kins „le​or​dít​va”, csa​ló​dot​tan be​-
ad​ta a de​re​kát.
– Ter​mé​sze​te​sen, uram. Már​is kül​döm Daisyt, hogy ágyaz​zon meg a hölgy​nek.
– ln​téz​ked​jen, Pil​kins! – uta​sí​tot​ta Bas​mond lord​ja, és ki​si​e​tett a he​lyi​ség​ből.
 NYOLC
amelyben hiteles történelmi jelmezekről lesz szó
Kel​let​le​nül fel​szol​gál​ták szá​muk​ra a teát a tá​la​ló​ban, majd egy má​sik, ha​son​ló​an sö​tét he​lyi​ség​be ve​zet​-
ték őket, ahol egy cso​mó vi​rág​do​bozt és gon​do​san össze​haj​to​ga​tott le​pe​dő​ket ta​lál​tak.
– Ezek a jel​me​ze​ik – mond​ta Pil​kins el​húz​va a szá​ját.
– Meg​le​he​tő​sen igény​te​len – je​gyez​te meg Lady Be​at​ri​ce –, vagy nem elég​gé az. Mit csi​nál​junk ve​lük?
Pil​kins gon​do​san ta​nul​má​nyoz​ta a pad​lót, mi​köz​ben vá​la​szolt:
– Őlord​sá​ga azt sze​ret​né, ha tó​gát csi​nál​ná​nak be​lő​lük. A szó​ra​koz​ta​tás lé​nye​ge, hogy – már amennyi​re
csak le​het – ha​son​lít​son egy óko​ri ró​mai baccha​ná​li​á​ra. Azt kí​ván​ja, hogy le​gye​nek... izé nim​fák tó​gá​ban...
– A tóga fér​fi​vi​se​let volt – mond​ta Lady Be​at​ri​ce, mire Pil​kins ré​mül​ten né​zett rá, de a nő ked​ve​sen
foly​tat​ta: –, ami​re őlord​sá​ga gon​dol, az a khi​tón, amit az óko​ri he​té​rák vi​sel​tek.
– Ha ön mond​ja – nyug​táz​ta az el​hang​zot​ta​kat Pil​kins –, ba​bér​le​ve​lek​kel meg ilyes​mi​vel.
– De a ba​bér​le​ve​let...
– Drá​gám! Ha őlord​sá​ga azt kí​ván​ja, hogy a kis​asszo​nyok ba​bér​le​vél ko​szo​rú​kat vi​sel​je​nek, hát ak​kor
azt vi​se​lik – mo​soly​gott Mrs. Cor​vey. – És mit vár el még őlord​sá​ga azon​kí​vül, ami nyil​ván​va​ló? Tán​co​-
lást vagy egye​bet?
– A desszer​tet kell fel​szol​gál​ni​uk, tu​laj​don​kép​pen – mond​ta Pil​kins, és is​mét tö​röl​get​ni kezd​te a hom​lo​-
kát a zseb​ken​dő​jé​vel. – Pon​to​sab​ban két rúd​ra he​lye​zett ha​tal​mas tá​lon kell be​vin​ni​ük az édes​sé​get. Ha
eköz​ben tud​ná​nak tán​col​ni, az bi​zo​nyá​ra el​nyer​né őmél​tó​sá​ga tet​szé​sét.
– Meg​tesszük, ami tő​lünk te​lik, apu​kám! – mond​ta Maud ma​gá​tól ér​te​tő​dő​en.
– Van né​hány kasz​ta​nyet​ta ab​ban a vö​rös ma​rok​kói do​boz​ban, és őmél​tó​sá​ga azt sze​ret​né, ha eze​ket per​-
get​nék, mi​köz​ben be​jön​nek.
– Per​ges​sük a kasz​ta​nyet​tá​kat, hozzuk be az édes​sé​get, és tán​col​junk – össze​gez​te a kí​ván​sá​go​kat Lady
Be​at​ri​ce.
– Hát, eset​leg gya​ko​rol​hat​ná​nak előbb... – ja​va​sol​ta Pil​kins. – Még alig múlt fél egy, és a va​cso​rát csak
este nyolc​kor szol​gál​juk fel, pont​ban.
– Ne ag​gód​jon, ba​rá​tom – mond​ta neki Mrs. Cor​vey –, a le​á​nya​im na​gyon ta​lá​lé​ko​nyak!
Eb​ben a pil​la​nat​ban ko​csi​zör​gés za​var​ta meg őket, amely az ud​var​ból szű​rő​dött be.
– Meg​ér​ke​zett az első ven​dég! – mond​ta Pil​kins, és ne​ki​ló​dult az ajtó felé. Ám mi​előtt ki​ment vol​na,
vissza​for​dult: – Osszák szét egy​más kö​zött a jel​me​ze​ket, ké​rem! – Az​zal rá​juk csuk​ta az aj​tót.
– Na, ez „szép”! – csó​vál​ta meg a fe​jét Mrs. Cor​vey. – Jane, meg​ten​né, hogy ki​nyit​ja az ab​la​kot?
Jane en​ge​del​mes​ke​dett, és nagy ne​he​zen fel​rán​gat​ta az ab​la​kot. Ám a hely​zet így se lett sok​kal jobb a
sö​tét he​lyi​ség​ben, mi​vel az ab​lak apró volt, és a nyí​lá​sát szin​te tel​je​sen be​bo​rí​tot​ta a bo​ros​tyán.
– Csi​nál​jak nyí​lást a le​ve​lek kö​zött? – kér​dez​te Jane.
– Nem szük​sé​ges, drá​gám – mond​ta Mrs. Cor​vey, mi​köz​ben az ab​lak​hoz lé​pett, és le​vet​te a szem​üve​gét.
Az op​ti​kát gon​do​san be​ál​lít​va né​zett oda​kint​re a le​ve​le​ken át.
– Mit lát?
– Gon​do​lom, ez lesz az orosz – bó​lin​tott Mrs. Cor​vey. – Leg​alább​is orosz jel​zés van a ko​csi aj​ta​ján.
Nak​hi​mov her​ceg a neve. Az any​ja po​rosz nő volt, és az ő va​gyo​nát örö​köl​te. Jól for​gat​ta, és most na​gyon
gaz​dag. Na, itt is van ő sze​mé​lye​sen.
– Hogy néz ki? – kér​dez​te Maud.
– Jó nagy​da​rab – írta le Mrs. Cor​vey az orosz her​ce​get. – Sza​kál​las, ele​gáns. La​káj, ko​csis, inas van
vele. Ott men​nek... a fő​be​já​rat felé, ahol – gon​do​lom – őket be​en​ge​dik. No, és ki jön itt? Egy má​sik hin​tó!
Ez lesz a tö​rök. Ali pasa.
– Vi​sel tur​bánt?
– De​hogy, drá​gám. Egy olyan cu​kor​sü​veg for​má​jú ka​la​pot vi​sel, és egyen​ru​hát egy cso​mó ki​tün​te​tés​sel.
Úgy néz ki, mint egy tiszt, aki ki​tün​tet​te ma​gát a szul​tán szol​gá​la​tá​ban, és köz​ben meg is gaz​da​go​dott.
– Hoz​ta ma​gá​val a fe​le​sé​ge​it?
– Még ha el​hoz​ta is őket, nem hi​szem, hogy el​jön​né​nek egy ilyes​faj​ta va​cso​rá​ra. Nem. Csak a szo​ká​sos
kí​sé​ret: la​káj, ko​csis, inas. És itt a kö​vet​ke​ző. Ez lesz a fran​cia. Rö​vi​den: de Mor​ta​in gróf. Igen, ez az ő
cí​me​re. Ő is mil​li​o​mos, mint a töb​bi, mi​vel a csa​lád​ja jól szol​gál​ta Na​pó​le​ont, de a va​gyo​na fő​leg föld​-
ben van. Nem na​gyon van kész​pén​ze. Va​jon Bas​mond lord​ja tud​ja ezt? Na, és itt az utol​só. Sir Ge​or​ge
Spig​gott. Két​ség​te​le​nül ő is mil​li​o​mos. Lá​dák​ban áll a pén​ze, amit a mal​mok​ból szer​zett észa​kon. Saj​nos
elég rossz ter​mé​sze​tű em​ber​nek lát​szik. Nos, kis​asszo​nyok, mind​egyi​kük​nek egy. Biz​tos va​gyok ben​ne,
hogy rá​ve​szik őket a vá​lasz​tás​ra.
– Bas​mond lord​ja egy ki​csit me​se​be​li​nek tű​nik – mond​ta Maud.
– Le​het​sé​ges, igen. – Mrs. Cor​vey el​for​dult az ab​lak​tól. – Ne áll​junk el​len a kí​sér​tés​nek, ha ő is igény​-
be ve​szi a szo​ká​sos szol​gál​ta​tást, bár​me​lyi​kük le​gyen is a sze​ren​csés...

A né​hány óra alatt amíg sen​ki se há​bor​gat​ta őket, a nők az​zal fog​la​la​tos​kod​tak, hogy meg​al​kot​ták a jel​-
me​ze​i​ket. Jane sze​ren​csé​re ho​zott ma​gá​val egy var​ró​kész​le​tet, és ta​lált egy te​kercs pá​va​kék sza​la​got is az
uta​zó​lá​dá​ja mé​lyén. Így az​tán volt mi​ből gaz​dál​kod​ni​uk. A vi​rá​gos do​bo​zok​ban nem​csak ba​bér​le​ve​let, ha​-
nem vé​nusz​ha​jat és ró​zsa​szí​nű ró​zsa​bim​bó​kat is ta​lál​tak. Lady Be​at​ri​ce ezek​ből csi​nos ko​szo​rú​kat kö​tött,
ame​lyek job​ban il​let​tek az ő tör​té​nel​mi el​kép​ze​lé​se​i​hez, mint a ba​bér​ko​szo​rú. Eköz​ben Dic​kens leg​utób​bi
iro​dal​mi erő​fe​szí​té​se​i​ről cse​veg​tek, egé​szen ad​dig, amíg Mrs. Dun​can rá​juk nem nyi​tot​ta az aj​tót.
– Arra gon​dol​tam, hogy va​la​me​lyi​kük​nek eset​leg len​ne ked​ve va​la​mi tisz​tes​sé​ges mun​kát is csi​nál​ni...
– Ugyan mi le​het​ne tisz​tes​sé​ge​sebb a mi mun​kánk​nál, asszo​nyom? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce. – Mi az​tán
nem rej​tünk el sem​mit.
– Mi len​ne az a mun​ka? – kér​dez​te Mrs. Cor​vey.
Mrs. Dun​can el​fin​to​ro​dott.
– Ke​ver​get​ni kel​le​ne a fagy​lal​tot. Az az át​ko​zott hattyú​for​ma csak ma reg​gel ér​ke​zett meg a kü​lön fu​tár​-
ral, és pont há​rom​szor ak​ko​ra, mint ami​re gon​dol​tunk. A lá​nyok​nak meg ne​kem már le​tö​rik a ke​zünk, de
még min​dig nem tud​tuk meg​töl​te​ni ezt az is​tenát​ka va​ca​kot!
– Mi​vel ez is ugyan​an​nak a szó​ra​koz​ta​tás​nak a ré​sze, ami​re a le​á​nya​im​mal el​sze​gőd​tünk, szí​ve​sen se​gí​-
tünk, és nem szá​mí​tunk fel ezért sem​mit – mond​ta Mrs. Cor​vey. – Maud kis​asszony elég sok ne​héz dol​got
emel​get, van hát ere​je egy ilyen mun​ká​hoz, nem igaz, drá​gám?
– Így van, asszo​nyom – pu​ked​li​zett Maud tré​fá​san. Mrs. Dun​can ke​dé​lye és arca kez​dett fel​de​rül​ni,
ezért to​vább me​rész​ke​dett: – Hát, ha va​la​ki más​nak még vol​na ked​ve hoz​zá, len​ne itt egy kis mun​ka a cu​-
kor​máz​zal... a Cu​pi​do for​má​jú gu​mi​cuk​rok​hoz vi​szont biz​tos kéz​re vol​na szük​ség...

A höl​gyek te​hát kö​tényt kö​töt​tek ma​guk elé, és ne​ki​áll​tak se​gí​te​ni a desszert el​ké​szí​té​sé​ben. A sü​te​mény​-
dí​szí​tő „mű​hely” kecs​ke​lá​bak​ra he​lye​zett pet​ren​ce​ru​dak​ból állt – ezek vol​tak a hor​do​zók –, ame​lyek​re rá​-
tet​tek egy mé​re​tes ön​tött​vas tál​cát. Ezen fog​lalt he​lyet a te​re​bé​lyes tor​ta. Ami​kor a Nell Gwyn​ne höl​gyei
be​lép​tek a kony​há​ba, az egyik kony​ha​lány ép​pen egy lét​rá​ról ha​jolt a sü​te​mény fölé egy nyo​mó​zsák​kal,
hogy csip​kés min​tá​val dí​szít​se. Ér​ke​zé​sük​re föl​né​zett, és azon​nal el​bőg​te ma​gát.
 – Meg va​gyok én áld​va!! – zo​kog​ta – Már a má​so​dik tö​rik el!! Ki fog​nak dob​ni! Ké​rem, Mrs. Dun​can,
én nem ér​tek a sü​te​mé​nyek​hez, és mind​járt le​sza​kad a két ka​rom! In​kább nyel​ne el a föld...!
– Na, ne maj​rézz már, lá​nyom! – mond​ta Lady Be​at​ri​ce, mi​köz​ben el​vet​te tőle a nyo​mó​zsá​kot. – Höl​-
gye​im, mun​ká​ra fel!
A tor​ta bi​zony még sok kí​ván​ni​va​lót ha​gyott maga után. Ki kel​lett nyom​ni a cu​kor​má​zat a nyo​mó​zsák​kal
a meg​fe​le​lő he​lyek​re, hogy kü​lön​fé​le for​má​kat al​kos​sa​nak, úgy mint ro​mán stí​lu​sú temp​lo​mo​kat, ga​lam​bo​-
kat, di​a​dal​sze​ke​re​ket, íja​kat és nyi​la​kat. No és ott vol​tak még a Cu​pi​do for​má​jú ró​zsa​szí​nű gu​mi​cuk​rok,
ame​lye​ket ki kel​lett ven​ni az ön​tő​for​mák​ból. Ezek így nyer​sen ször​nyen gusz​tus​ta​la​nok vol​tak, mint meg​-
annyi át​lát​szó, ró​zsa​szí​nű, ko​cso​nyás kis​ba​ba. Ra​ga​csos ar​cuk azon​ban el​ké​pesz​tő​en em​be​ri​vé vál​to​zott,
ami​kor rá​ke​rül​tek a sü​te​mé​nyek​re. Esze​lős mennyi​sé​gű mus​ko​tály​sző​lő íze​sí​té​sű kré​met tar​tal​ma​zó tál so​-
ra​ko​zott az asz​ta​lo​kon, hogy a fagy​lalt​ké​szí​tő​be önt​sék a tar​tal​mu​kat. Itt ko​moly erő​fe​szí​tés árán, ál​lan​dó
ke​ve​rés​sel ké​szült el a fagy​lalt, amit be​le​töl​töt​tek a ha​tal​mas hattyú​for​má​ba. Ami​kor vég​re meg​telt,
Maude és Dora csak együt​te​sen tud​ták meg​emel​ni, hogy be​te​gyék a fa​gyasz​tó​ba.
– Ez ke​rül a tor​ta te​te​jé​re? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce.
– Úgy ter​vez​tük – fe​lel​te Mrs. Dun​can, ke​rül​ve Lady Be​at​ri​ce te​kin​te​tét. – És ne​künk kell be​ci​pel​nünk,
mi​köz​ben tán​co​lunk is? – foly​tat​ta a kér​de​zést Jane, a tor​ta ha​tal​mas tö​me​gé​re mu​tat​va, amely alatt kis​sé
re​cseg​tek a kecs​ke​lá​bak, olyan sú​lya lett a cu​kort​emp​lo​mok​tól és – ga​lam​bok​tól, gumi-Cu​pi​dók​tól meg a
töb​bi dí​szí​tő​elem​től, hogy a hor​do​zó ru​dak​ra tett ró​zsá​kat és zöl​de​ket ne is em​lít​sük.
– Ezt akar​ja az ura​ság, igen... – mond​ta Mrs. Dun​can. – Ma​guk egész​sé​ges fi​a​tal nők​nek lát​sza​nak, ha
nem té​ve​dek. És jócs​kán meg is fi​ze​ti ma​gu​kat.
 KILENC
amelyben feltűnik az érdeklődés központjában forgó tárgy
A va​cso​ra fel​szol​gá​lá​sa köz​ben, fél órá​val a desszert előtt, ér​de​kes do​log tör​tént. Pil​kins és Ralph be​-
ci​pelt a kony​há​ba egy zsá​kok​kal le​ta​kart tár​gyat. Ralph meg​tor​pant, és ki​gu​va​dó sze​mek​kel bá​mult a khi​-
tónt vi​se​lő nők​re. Pil​kins fel​mor​dult, mi​vel a tárgy, amit ci​pel​tek, nagy dör​gés​sel le​zu​hant a kő​pad​ló​ra.
Lady Be​at​ri​ce meg​pil​lan​tot​ta egy ezüs​tö​sen csil​lo​gó, hosszú​kás do​boz sar​kát, mi​előtt Pil​kins si​e​tő​sen
vissza​ta​kar​hat​ta vol​na a zsák​kal.
– Ó, maga is​ten​ver​te mar​ha! – or​dí​tott rá Ralph​ra Pil​kins. – Fi​gyel​jen már oda arra, amit csi​nál! Ma​guk
meg, lá​nyok, men​je​nek ki in​nét! Maga is, Mrs. Dun​can! Vár​ja​nak a kam​rá​ban, amíg nem szó​lok!
– Azt sze​ret​ném én lát​ni! – há​bo​ro​dott fel a sza​kács​nő. – Ez az én kony​hám, itt maga nem pa​ran​csol!
– Nem is én pa​ran​cso​lok, ha​nem őlord​sá​ga – mond​ta Pil​kins, az​tán rá​szólt Ralph​ra. – Maga is men​jen
ve​lük!
– Öröm​mel en​ge​del​mes​ke​dem – ka​csin​tott Maude-ra Ralph.
– Ha nem bán​ná... – mond​ta Mrs. Cor​vey meg​hú​zód​nék itt a tűz mel​lett. Egész nap tal​pon vol​tam, és na​-
gyon fáj a lá​bam. Alig bí​rom őket.
Pil​kins el​gon​dol​koz​va né​zett a „vak” nőre.
– Nem hi​szem, hogy maga gon​dot je​len​te​ne – mond​ta az​tán. – Nem bá​nom, ma​rad​jon, de a töb​bi​ek men​-
je​nek be a kam​rá​ba! Még​hoz​zá mi​nél előbb, an​nál jobb!
A höl​gyek szó nél​kül en​ge​del​mes​ked​tek, Mrs. Dun​can mo​rog​va ment ve​lük, csep​pet sem tit​kol​va,
mennyi​re nincs ez ínyé​re. Ralph a nők után si​e​tett, és für​gén be​csuk​ta az aj​tót.
– Hur​rá, itt ál​lok, mint egy pasa a há​re​mé​vel – mond​ta csak úgy ma​gá​nak Pil​kins, az​tán hoz​zá​tet​te: – A
sza​kács​nőt ki​vé​ve, per​sze.
Mrs. Cor​vey ez​alatt ér​dek​lőd​ve fi​gyel​te, amint Pil​kins ki​ta​kar​ja a do​bozt – ami sok​kal ne​he​zebb volt,
mint ami​lyen​nek lát​szott és az eről​kö​dés​től nyög​ve be​csúsz​tat​ja a re​cse​gő kecs​ke​lá​bak közé a má​zsás tor​ta
alá. Mrs. Cor​vey fo​gan​tyúk​nak és tár​csák​nak lát​szó tár​gya​kat pil​lan​tott meg a do​boz kes​ke​nyeb​bik ol​da​-
lán. Mi​után Pil​kins a kecs​ke​lá​bak kö​zött be​iga​zí​tot​ta a do​bozt a meg​fe​le​lő hely​re, ma​ta​tott raj​ta va​la​mit.
Mrs. Cor​vey halk züm​mö​gő han​got hal​lott, és lát​ta, hogy a do​boz vá​rat​la​nul fel​emel​ke​dik, mint​ha csak fel​-
fe​lé esne. El​ér​te a tál​ca al​ját, csen​dül​ve hoz​zá​koc​cant, és mint​ha oda​ra​gasz​tot​ták vol​na, ott is ma​radt. Pil​-
kins le​gug​golt a kőre, és a ke​zét dör​zsöl​ve mor​mo​gott ma​gá​ban.
Ez​u​tán a tor​ta szin​te ész​re​vét​le​nül moz​gás​ba len​dült, és egy​re ha​tá​ro​zot​tabb rez​gés​be kez​dett. A gu​mi​-
cu​kor-Cu​pi​dók úgy ráz​ták a fe​jü​ket, mint​ha hely​te​le​ní​te​nék a dol​got. Mrs. Cor​vey ámul​va fi​gyel​te, amint a
tor​ta a tál​cá​val, a hor​do​zó ru​dak​kal és a tál​cá​hoz ta​pa​dó do​boz​zal együtt el​emel​ke​dik a kecs​ke​lá​bak​ról, és
sza​ba​don mo​zog​va re​pül a mennye​zet felé. Már csak te​nyér​nyi​re volt at​tól, hogy fel​ke​nőd​jék a mes​ter​ge​-
ren​dá​ra, ami​kor Pil​kins ká​rom​ko​dott egy na​gyot, talp​ra ug​rott, és ré​mül​ten ágas​kod​va igaz​gat​ni kez​dett va​-
la​mit a tár​csá​kon és fo​gan​tyú​kon. A hor​do​zó egyik vége lej​jebb süllyedt, az​tán a má​sik is, a tor​ta úgy buk​-
dá​csolt a le​ve​gő​ben, mint egy újon​nan víz​re bo​csá​tott hajó, míg vé​gül le​eresz​ke​dett és meg​ál​la​po​dott kö​-
rül​be​lül 2-3 cm-re az ere​de​ti he​lye fö​lött. A la​pos do​bozt szin​te tel​je​sen el​ta​kar​ták a dí​szí​tő zöl​dek és vi​-
rá​gok.
Pil​kins ek​kor elő​hú​zott egy üve​get a far​zse​bé​ből, és le​dob​ta ma​gát egy szék​re.
– Min​den rend​ben van, Mr. Pil​kins? – kér​dez​te Mrs. Cor​vey.
– Per​sze – vá​la​szolt neki Pil​kins, az​tán meg​húz​ta, majd el​tet​te a flas​kát.
– Csak azért kér​de​zem, mert hal​lot​tam, hogy ura​sá​god elég iz​ga​tot​tan mon​dott va​la​mit.
 – Nem tar​to​zik ma​gá​ra!
– Gon​do​lom, nem min​dig könnyű ele​get ten​ni őlord​sá​ga óha​ja​i​nak – je​gyez​te meg Mrs. Cor​vey olyan
édes han​gon, ami csak telt tőle.
Pil​kins rá​bá​mult.
– Ez egy ősi csa​lád, a Raw​do​nok. Ha oly​kor fur​csán vi​sel​ked​nek, hát nem az én dol​gom ezt meg​vi​tat​ni
ide​gen né​pek​kel.
– Eszem​be se ju​tott, hogy meg​sért​sem... – mond​ta Mrs. Cor​vey, ami​kor nagy len​dü​let​tel fel​tá​rult a kam​-
ra aj​ta​ja, és Mrs. Dun​can je​lent meg ben​ne.
– Nem fi​gyel​mez​te​tem még egy​szer, Ralph, je​gyez​ze meg, amit mon​dok! – ki​ál​tot​ta ma​gá​ból ki​kel​ve. –
Egy per​cig se ma​ra​dok vele to​vább egy he​lyen az il​let​len vi​sel​ke​dé​se mi​att!
– Még hogy il​let​len!? Na​gyon is jól csi​nál​ja, amit csi​nál! – har​sant fel Maude elé​ge​dett hang​ja a kam​ra
mé​lyé​ből.
Ralph vi​gyo​rog​va jött elő a kam​rá​ból, és a nők kö​vet​ték. Ami​kor meg​lát​ta a le​be​gő tor​tát, iz​ga​tot​tan fel​-
ki​ál​tott:
– Hát erre való! Eszem​be nem ju​tott vol​na!!
Mrs. Dun​can, amint meg​lát​ta, hogy a tor​ta a le​ve​gő​ben le​beg, si​kolt​va hát​rált egy lé​pést.
– Szű​z​anyám! Hát már megint meg​csi​nál​ta! Ez ter​mé​szet​el​le​nes!!
– Csuk​ja már be a szá​ját! – szólt rá Pil​kins.
– Mi tör​té​nik?! Mi a baj? – ér​dek​lő​dött iz​ga​tot​tan Mrs. Cor​vey.
– Úgy lá​tom, hogy a tor​ta le​beg a le​ve​gő​ben – vá​la​szolt neki Lady Be​at​ri​ce.
– Ugyan már, ne be​szél​jen csa​csi​sá​go​kat! – ráz​ta meg a fe​jét Mrs. Cor​vey. – Ez csak egy bű​vész​mu​tat​-
vány le​het!
Pil​kins át​ha​tó pil​lan​tást ve​tett Mrs. Cor​vey​re.
– Úgy van, bi​zony. Csak egy trükk. ŐI​ord​sá​ga sze​re​ti meg​lep​ni az em​be​re​ket.
– A tor​ta te​hát nem is le​beg va​ló​já​ban? – kér​dez​te Jane, és meg​bök​te az egyik Cu​pi​do-fi​gu​rát, mire az
re​meg​ni kez​dett. – Csak azért, mert nem sze​ret​nék meg​ge​bed​ni a be​ci​pe​lé​se köz​ben.
Meg​szó​lalt a csen​gő, je​lez​ve, hogy el​ér​ke​zett a kö​vet​ke​ző fo​gás ide​je. Pil​kins talp​ra ug​rott.
– Őlord​sá​ga jel​zi, hogy me​het a kö​vet​ke​ző fo​gás. Ve​gyék fel a hang​sze​re​i​ket, höl​gyek! Hol van az az át​-
ko​zott hattyú?
Az át​ko​zott hattyút ön​tő​for​más​tól a tor​ta fölé emel​ték. Egy tár​csa el​for​dí​tá​sá​val le​ve​gő ha​tolt a vá​ku​um​-
ba: a hattyú ki​csú​szott az ön​tő​for​má​ból, és jól hall​ha​tó cup​pa​nás​sal meg​ál​la​po​dott a tor​ta te​te​jén. Ha​tal​-
mas tö​me​gé​vel el​ké​pesz​tő tánc​ra bír​va a tor​tá​ra ta​pasz​tott Cu​pi​dó​kat.
– Ez az! Most pe​dig fog​ják meg a ru​da​kat, és in​du​lás! Őlord​sá​gá​nak az az óha​ja, hogy mo​so​lyog​ja​nak,
és... és gya​ko​rol​ják a mes​ter​sé​gü​ket, ami​kor be​ér​nek az ebéd​lő​be! – pa​ran​csolt rá​juk Pil​kins.
– Öröm​mel tesszük – mond​ta Lady Be​at​ri​ce, és el​fog​lal​ta a he​lyét a tor​ta mel​lett az egyik hor​do​zó rúd​-
nál. A De​ve​re nő​vé​rek is meg​fog​ták a ru​da​kat. Könnye​dén meg​moz​dí​tot​ták a tor​tát, mint​ha nem lett vol​na
több pár ki​ló​nál. Lady Be​at​ri​ce rit​mu​so​san ráz​ni kezd​te a kasz​ta​nyet​tá​it, a De​ve​re nő​vé​rek meg​pró​bál​koz​-
tak né​hány tánc​lé​pés​sel, és Pil​kins fel​ro​hant előt​tük a lép​csőn. Fel​ve​zet​te őket egé​szen a Bas​mond kas​tély
ebéd​lő​jé​ben álló ha​tal​mas asz​ta​lig.
– Most az​tán meg tud​nék inni egy hor​dó​nyi gint! – só​haj​tot​ta Mrs. Dun​can, mi​köz​ben le​eresz​ke​dett a
szé​ké​be.
– Akár​csak én... – mond​ta Ralph.
– Maga csak men​jen vissza az is​tál​ló​ba!
– Eset​leg vol​na olyan szí​ves, hogy el​ve​zet a szo​bám​ba? – kér​te Mrs. Cor​vey. – Na​gyon el​fá​rad​tam.
 TÍZ
amelyben az üzlet jó úton halad
Bas​mond lord​ja költ​sé​ge​ket nem kí​mél​ve ké​szült fel erre az al​ka​lom​ra. Vi​a​szos​vá​szon​nal ta​kar​ták le a
pad​ló​kö​vet, amely​re rá​fes​tet​ték egy óko​ri vil​la pad​ló​mo​za​ik​já​nak pon​tos má​sát. Me​leg​há​zi pál​má​kat hoz​-
tak be, és asz​pi​diszt​ra nö​vé​nyek​kel övez​ték a he​lyi​sé​get. A ha​tal​mas ebéd​lő​asz​tal mel​lett öt he​ve​rő állt,
és az asz​ta​lon Lady Be​at​ri​ce lát​ta a desszer​tet meg​elő​ző fo​gá​sok ma​ra​dé​ka​it. Volt ott sült szo​pós ma​lac,
pá​va​pe​cse​nye a fark​tol​lak​kal dí​szít​ve, sár​mány​sült és már​na na​ran​csos cit​rom​szósz​ban.
A he​ve​rő​kön Bas​mond lord​ja és a ven​dé​gei ter​pesz​ked​tek. A ven​dé​gek arca ki​vé​tel nél​kül vö​rös volt a
ren​ge​teg meg​evett étel​től. Egye​dül Bas​mond lord​ja ma​radt sá​padt, és a hom​lo​kán ott gyön​gyö​zött az ag​gó​-
dás ve​rej​té​ke. Ami​kor meg​lát​ta a nő​ket, fel​ült, és szét​tár​ta a kar​ját.
– Ura​im! Ked​ves ven​dé​ge​im! Az önök szó​ra​koz​ta​tá​sá​ra aján​lom most a desszer​tet, ame​lyet egy
baccháns​nők ál​tal elő​adott tánc köz​ben szol​gá​lunk fel. A nim​fák, e po​gány szel​le​mek tel​je​sen er​kölcs nél​-
kül való te​remt​mé​nyek, így hát öröm​mel tesz​nek ele​get az önök min​den kí​ván​sá​gá​nak. Ami pe​dig a má​sik
nem min​den​na​pi él​ve​ze​tet il​le​ti... bi​zo​nyá​ra hal​lot​tak már a ma​dár​tej​ről, amely​ben hó​fe​hér hab​szi​ge​tek le​-
beg​nek. Ez a le​be​gés pusz​tán me​ta​fo​ra, fi​gyel​jék az anya​got! Lás​suk most a nim​fá​kat! Lép​je​nek elő!
Lady Be​at​ri​ce el​en​ged​te a hor​do​zó rúd rá eső vé​gét, és egy baccháns​tán​cot rög​tön​zött in​di​ai em​lé​kei
alap​ján. Lát​ta, hogy Maude és Dora pi​ru​et​tez​nek, és Jane va​la​mi olyat tán​col, ami fél​úton van a pol​ka és a
fran​cia né​gyes kö​zött. A kasz​ta​nyet​ták vad rit​mus​ban pe​reg​tek. Saj​nos azon​ban min​den erő​fe​szí​té​sük kár​ba
ve​szett, mi​vel a va​cso​rá​zók fi​gyel​mét ma​gá​ra von​ta a vi​a​szos​vá​szon pad​ló​bo​rí​tás fö​lött nagy​já​ból egy
mé​te​res ma​gas​ság​ban ma​gá​nyo​san le​be​gő tor​ta...
Ami​kor Bas​mond lord​ja meg​győ​ző​dött ar​ról, hogy min​den úgy tör​té​nik, aho​gyan el​kép​zel​te, szem​ügy​re
vet​te ven​dé​gei arc​ki​fe​je​zé​sét, és mo​hón vár​ta, hogy sza​vak​ba önt​sék a gon​do​la​ta​i​kat.
Lady Be​at​ri​ce is meg​néz​te őket ma​gá​nak, egyi​ket a má​sik után. Nak​hi​mov her​ceg elő​re​ha​jolt a he​ve​rőn,
úgy bá​mul​ta a meg​le​pő lát​ványt, majd ne​vet​ni és tap​sol​ni kez​dett meg​elé​ge​dett​sé​gé​ben. Ali pasa rá​né​zett a
desszert​re, de az​tán a fi​gyel​mét Jane keb​lei von​ták ma​guk​ra, ame​lyek úgy ug​rán​doz​tak a khi​tón elég​te​len
ta​ka​rá​sá​ban, mint két szö​kel​lő nyu​lacs​ka, akik egy ró​ka​ve​rem​ből me​ne​kül​nek. Me​mo​ri​zál​ta ezt a ké​pet,
az​tán vissza​kény​sze​rí​tet​te a te​kin​te​tét a desszert​re, és úgy fi​gyel​te, hogy majd ki​tört a nya​ka.
De Mor​ta​in gróf élénk ér​dek​lő​dés​sel szem​lél​te a le​be​gő cso​dát, az​tán fel​állt, hogy kö​ze​leb​bi ta​nul​má​-
nyo​zás​sal ki​de​rít​se, mi le​het a trükk lé​nye​ge. Ám alig ért a he​ve​rő​je vé​gé​hez, ami​kor Dora szö​kellt elé, és
a kar​já​ba hul​lott. Sza​lag​jai és meg​kö​tői el​en​ged​tek, így a khi​tón alá​csú​szott a tes​té​ről – amely bár​mely
más tár​sa​ság​ban ka​taszt​ro​fá​lis kö​vet​kez​mé​nye​ket vont vol​na maga után, de itt a gróf és le​csu​pa​szo​dott
part​ner​nő​je csu​pán vissza​zu​han​tak a he​ve​rő​re. A gróf​nak esze ágá​ban sem volt el​len​áll​ni Dora bá​ja​i​nak,
de a te​kin​te​tét még​is fog​va tar​tot​ta a le​be​gő desszert lát​vá​nya. Sir Ge​or​ge Spig​gott el​tá​tot​ta a szá​ját, ki​me​-
redt a sze​me, de már éledt a te​kin​te​té​ben a rosszal​lás.
– Mi​nek ne​ve​zi ezt... – kezd​te, de el​akadt a sza​va, mert Maud lo​vag​ló​ölés​ben rá​ug​rott, és vo​nag​la​ni
kez​dett raj​ta a Lady Be​at​ri​ce-tól el​le​sett moz​du​la​tok​kal.
– Hogy mi​nek ne​ve​zem? – is​mé​tel​te meg a kér​dést Bas​mond lord​ja meg​le​he​tő​sen szín​pa​di​a​san. – Ez,
ura​im, egy be​mu​ta​tó. El​jött az ide​je, hogy fel​tár​jam itt-tar​tóz​ko​dá​suk okát. Mind​annyi​an fér​fi​ak és ha​la​dó
gon​dol​ko​zá​sú​ak. Önök pon​to​san tud​ják, hogy a kor​má​nyu​kat ér​dek​li-e egy olyan el​ké​pesz​tő ta​lál​mány,
amely hi​he​tet​le​nül nagy ha​tal​mat biz​to​sít a bir​to​ko​sá​nak.
– Mire gon​dol? – kér​dez​te Sir Ge​or​ge, amint is​mét le​ve​gő​höz jut​va ki​pis​lo​gott Maud mö​gül.
Bas​mond lord​ja meg​kö​szö​rül​te a tor​kát, és be​le​kez​dett a be​széd​jé​be.
 – Ami​kor Cam​bridge-ben ta​nul​tam, ura​im, Egyip​tom el​ve​szett ci​vi​li​zá​ci​ó​ját ku​tat​tam. Az egyik va​ká​ci​-
ó​mon, ami​kor Fran​cia​or​szág​ban tar​tóz​kod​tam, a sors össze​ho​zott egy le​csú​szott em​ber​rel, aki ko​ráb​ban a
fran​cia had​se​reg tag​ja és az egyip​to​mi had​já​rat ve​te​rán​ja volt. Szo​ron​ga​tott hely​ze​té​ben el​adás​ra kí​nált
né​hány pa​pi​rusz​te​ker​cset, ame​lye​ket Egyip​tom​ból ho​zott ma​gá​val, de hogy a fá​ra​ók föld​jé​ről hon​nan, azt
már nem tud​ta meg​mon​da​ni. Meg​vá​sá​rol​tam tőle a te​ker​cse​ket, és vissza​tér​tem Ang​li​á​ba. Ami​kor a te​ker​-
csek szö​ve​gét meg​fejt​ve fel​tá​rult előt​tem a tar​tal​muk, rá​döb​ben​tem, hogy azok fel​fe​dik a pi​ra​mi​sok épí​té​-
sé​nek tit​kát. Az ősi pa​pok ké​pe​sek vol​tak le​győz​ni és irá​nyí​ta​ni ma​gát a gra​vi​tá​ci​ót, ura​im. De nem bű​báj​-
jal vagy igé​ze​tek​kel, ha​nem tisz​tán tu​do​má​nyos mód​sze​rek​kel. A ha​tal​mas kő​töm​bö​ket lég​göm​bök mód​já​ra
le​beg​tet​ték. Ezek a te​ker​csek a ké​sőb​bi​ek fo​lya​mán saj​ná​la​tos mó​don tűz​vész ál​do​za​tai let​tek, de előbb
még me​mo​ri​zál​tam a tar​tal​mu​kat. Néz​zék meg az önök előtt le​be​gő édes​sé​get! Lát​nak hu​za​lo​kat, kö​te​le​ket?
Per​sze hogy nem, mi​vel nin​cse​nek. Meg​épí​tet​tem az egyip​to​mi gé​pet, és kész va​gyok el​ad​ni a leg​töb​bet
ígé​rő ve​vő​nek. Most pe​dig gon​dol​ják át, mit is aján​lok! Bár​mely nép, ame​lyik egy ilyen be​ren​de​zés bir​to​-
ká​ba ke​rül, azon​nal fe​lül​ke​re​ke​dik a ri​vá​li​sa​in. Gon​dol​ja​nak csak a mun​kák el​vé​gez​he​tő​sé​gé​re, ami​kor
egy kö​zön​sé​ges mun​kás egye​dül emel​get ha​tal​mas kö​töm​bö​ket, mint​ha pe​hely​ből len​né​nek! Gon​dol​ja​nak
az ipar​ra, amit egy ilyen gép​re le​het ala​poz​ni! És – va​jon mond​ha​tok-e ilyet – itt van​nak a nem​zet​vé​del​mi
kér​dé​sek. Le​be​gő ágyúk és szál​lít​má​nyok, ame​lyek a szap​pan​bu​bo​ré​kok könnyed​sé​gé​vel szán​káz​nak az
égen. Kép​zel​je​nek el le​be​gő erő​dö​ket, ame​lyek​ről ki​kém​lel​he​tő​ek az el​len​fél tit​kai, vagy ahon​nan tü​zet le​-
het alá​zú​dí​ta​ni! És az, aki a leg​jobb aján​la​tot te​szi, el​nye​ri eze​ket a cso​dá​la​tos elő​nyö​ket, ura​im!
– Hon​nan in​dul a li​cit? – kér​dez​te Nak​hi​mov her​ceg.
– Két​mil​lió font​ról, ura​im – vá​la​szol​ta Bas​mond lord​ja, és Sir Ge​or​ge meg​eresz​tett egy dü​hös fel​hör​dü​-
lést.
– A sa​ját ha​zá​já​nak kel​lett vol​na fel​aján​la​nia ezt a ta​lál​mányt el​ső​ként, maga disz​nó!
– Ma​gu​kat is meg​hív​tam, nem? Jo​guk van ah​hoz, hogy töb​bet ígér​je​nek má​sok​nál – mond​ta Bas​mond
lord​ja hi​de​gen. – De ké​rem! Meg​ol​vad a fagy​lalt! Él​vezzük to​vább a la​ko​mát, és re​mél​he​tő​leg ez a tor​ta
meg​éde​sí​ti gon​do​la​ta​i​kat. Él​vezzük az éle​tet, mi​előtt üz​le​tet kö​tünk, ura​im! Hol​nap​ra lá​to​ga​tást szer​vez​tem
a la​bo​ra​tó​ri​u​mom​ba, ahol to​váb​bi bi​zo​nyí​té​kok​kal szol​gá​lok önök​nek a le​beg​te​tés​ről. Az aján​la​ta​ik meg​-
té​te​lé​re hol​nap dél​után ke​rül sor, pont​ban 14 óra​kor. Ma éj​jel él​vez​zék a ven​dég​sze​re​te​te​met és ezen el​bű​-
vö​lő ifjú höl​gyek szol​gá​la​ta​it! Pil​kins! Szol​gál​ja fel az édes​sé​get!
– Már​is, uram – mond​ta Pil​kins, és fel​pat​tant egy szék​re.
És kez​de​tét vet​te az or​gia.
 TIZENEGY
amelyben hősnőnk és jótevője, Mrs. Corvey, felfedezéseket tesznek
Mi​után Mrs. Cor​vey jó éjt kí​vánt Ralph-nak, át​evic​kélt az uta​zó​lá​dá​ja mel​lett, és le​ült a kes​keny ágy
szé​lé​re, amit idő​köz​ben meg​ve​tet​tek a szá​má​ra. A vak​ság sö​tét​sé​gé​ben töl​tött évek aján​dé​ka​ként ki​fi​no​-
mult hal​lá​sá​val tü​rel​me​sen vé​gig​hall​gat​ta, amíg Ralph lép​te​i​nek ne​sze el​enyé​szik a lép​csők tá​vo​lá​ban, mi​-
köz​ben a fér​fi fel​má​szik az is​tál​ló fö​löt​ti szo​bá​já​ba. Ralph itt le​vet​kő​zött, be​bújt az ágyá​ba, és meg​le​he​tő​-
sen so​ká​ig el​szó​ra​ko​zott az ön​ki​elé​gí​tés​sel – már ha Mrs. Cor​vey meg​ítél​het​te egy ilyen fér​fi​as já​ték​ra
szánt idő szük​sé​ges​sé​gét –, az​tán vég​re el​aludt.
Ami​kor már tel​jes bi​zo​nyos​ság​gal szá​mít​ha​tott arra, hogy Ralph nem fog fel​éb​red​ni, Mrs. Cor​vey el​sé​-
tált a szo​bá​ja vé​gé​be, ahol az egyet​len ap​rócs​ka ab​lak be​bo​csá​tot​ta a hold sá​padt fé​nyét. Ki​né​zett, és vé​-
gig​fut​tat​ta a te​kin​te​tét a Bas​mond kas​tély mö​göt​ti ker​te​ken. A kert el​ne​ve​zé​se né​mi​kép​pen túl​zó volt arra,
amit lá​tott, mi​vel volt ott egy vén gyü​möl​csös meg né​hány sor ká​posz​ta és egyéb zöld​ség​fé​le a túl​mé​re​tes
park is​tál​lók​hoz kö​ze​leb​bi szé​lén. Köz​vet​le​nül előt​te azon​ban egy tég​lá​ból és be​ton​ból emelt mo​dern épü​-
let ma​ga​so​dott, amely leg​alább két​szer ak​ko​ra volt, mint a ko​csi​szín, és éles kont​rasz​tot al​ko​tott az öreg
kas​tély rusz​ti​kus tömb​jé​vel.
Mrs. Cor​vey fi​gyel​me​sen néz​te egy da​ra​big, majd el​for​dult az ab​lak​tól, és ki​nyi​tot​ta az uta​zó​lá​dá​ját.
Gyor​san le​vet​kő​zött, és egy fiú​ru​hát öl​tött ma​gá​ra, egy​sze​rű sö​tét szí​nű nad​rá​got és kö​tött pu​ló​vert. Ez​u​tán
ki​nyi​tot​ta a láda tit​kos re​ke​szét, és ki​vett on​nan egy tu​cat fém​lö​ve​dé​ket, kö​rül​be​lül ak​ko​rá​kat, amek​ko​rák
egy va​dász​pus​ká​hoz kel​le​nek. Fog​ta a bot​ját, és né​hány moz​du​lat​tal át​ala​kí​tot​ta, majd a meg​fe​le​lő tar​tók​ba
be​töl​töt​te a lö​ve​dé​ke​ket. Ami​kor így fel​ké​szült, ki​ment a szo​bá​já​ból az ud​var​ra, és a ke​le​ti fal ta​ka​rá​sá​ban
el​in​dult a cél​ja felé.
Egy kis kel​le​met​len​sé​get oko​zott szá​má​ra, hogy a ka​pu​ros​télyt le​eresz​tet​ték éj​sza​ká​ra. Pár per​ces vizs​-
gá​ló​dás​sal azon​ban ki​de​rí​tet​te, hogy a rá​csot a kó​bor lo​va​gok tá​vol tar​tá​sá​ra ké​szí​tet​ték még a kö​zép​kor​-
ban. Egy nő, kü​lö​nös​kép​pen, olyan vé​kony test​al​ka​tú, mint Mrs. Cor​vey – a gyer​mek​ko​ri rossz táp​lál​ko​zás
kö​vet​kez​té​ben –, könnye​dén át​bújt a rá​csok kö​zött. Le​eresz​ke​dett a domb​ol​da​lon a ki​szá​radt vár​árok​ba, és
ki​si​e​tett a park​ba. Át​vá​gott egy rosszul gon​do​zott gyep​da​ra​bon, amely mö​gött ott ma​ga​so​dott az új, köz​vet​-
le​nül a domb​ol​dal​ba vá​gott épü​let. Mrs. Cor​vey vé​gig​gon​dol​ta a le​he​tő​sé​get, hogy egy me​leg​ház​zal áll
szem​ben, mi​vel az észa​ki ol​da​la majd​nem tel​je​sen üveg​ből ké​szült. Kö​rül​jár​ta az épü​le​tet, de sem aj​tót,
sem nyit​ha​tó ab​la​kot nem ta​lált. Ek​kor le​vet​te a szem​üve​gét, és a sze​mét pót​ló op​ti​kát rá​nyom​ta az üveg​-
fal​ra. A hold fé​nye kel​lő meg​vi​lá​gí​tás​sal szol​gált. Nem lá​tott oda​bent nö​vé​nye​ket, ehe​lyett sok asz​tal so​-
ra​ko​zott ben​ne tele üveg​edé​nyek​kel, mint egy ké​mi​ai la​bo​ra​tó​ri​um​ban. Más asz​ta​lo​kon apró gé​pek, al​kat​-
ré​szek és szer​szá​mok so​ra​koz​tak, ame​lyek ren​del​te​té​sé​ről csak hal​vány el​kép​ze​lé​sei le​het​tek. Az egyik
sa​rok​ban egy gőz​gép sö​tét tö​me​ge ter​pesz​ke​dett, és a má​sik sa​rok​ban Mrs. Cor​vey elé tűnt egy ajtó, ame​-
lyen át – ezt jól meg​ál​la​pít​hat​ta – az egyet​len be​já​rat nyílt a he​lyi​ség​be. Ez az ajtó az épü​let háta mö​gött
lévő domb​ol​dal felé nyílt, te​hát nyil​ván​va​ló​an egy alag​úton volt meg​kö​ze​lít​he​tő, amely a fen​ti to​rony​ból
ve​ze​tett le​fe​lé.
Rá​bó​lint​va sa​ját el​ha​tá​ro​zá​sá​ra, az ólom üveg​ke​re​tet kezd​te el vizs​gál​gat​ni. A ta​laj​hoz kö​zel ta​lált is
egy he​lyet, ahol nem​ré​gi​ben he​lyez​het​ték be a táb​la​üve​get, mi​vel az ólom szí​ne még egé​szen vi​lá​gos volt.
Ki​hú​zott egy hosszú tűt a ha​já​ból, és ne​ki​állt, hogy a puha fé​met fel​bont​va ki​sza​ba​dít​sa az üve​get. Jó pár
per​cig tar​tó óva​tos és pre​cíz mun​ka után vé​gül ki​emel​te az egyik üveg​táb​lát, és fél​re​tet​te. Az így fel​tá​ru​ló
ré​sen át be​csúsz​ni az épü​let bel​se​jé​be sem​mi​vel sem volt ne​he​zebb, mint át​búj​ni a ka​pu​ros​tély rá​csai kö​-
zött. Mrs. Cor​vey-t el​szó​ra​koz​tat​ta a gon​do​lat, hogy fan​tasz​ti​kus be​tö​rő vál​ha​tott vol​na be​lő​le, ha a sor​sa
más​ként ala​kul.
Oda​bent gon​do​san fel​mér​te a la​bo​ra​tó​ri​um egé​szét, me​mo​ri​zál​ta az ada​to​kat, és saj​nál​ko​zott, hogy Mr.
Fel​mouth még nem ta​lált fel szá​má​ra egy kel​lő​en könnyű és apró fény​ké​pe​ző​gé​pet, ame​lyet az op​ti​ká​já​ba
il​leszt​het. Az ilyen al​kal​mak​kor hasz​nát ve​het​te vol​na. Fel​jegy​zé​se​ket, ira​to​kat, sőt új​ság​cik​ke​ket ke​re​sett,
ame​lyek rá​vi​lá​gít​hat​nak e hely ren​del​te​té​sé​re. Vé​ge​ze​tül ki​nyi​tot​ta az aj​tót a haj​tű​jé​vel, és be​lé​pett az
alag​út​ban ural​ko​dó tö​ké​le​tes sö​tét​ség​be.

Lady Be​at​ri​ce ez​alatt rá​jött, hogy a le​pe​dő cso​dá​lat​ra mél​tó​an prak​ti​kus öl​tö​zék egy ilyen al​ka​lom​ra.
Mun​kál​ko​dá​sa so​rán sza​ba​don be le​he​tett ken​ni fagy​lalt​tal, cu​kor​máz​zal, sü​te​mény​da​ra​bok​kal, vi​rág​szir​-
mok​kal és ki​löty​költ bor​ral. A bor a mel​lé​ről csur​gott alá, nem a baccha​ná​lia fel​fo​ko​zá​sa​ként, ha​nem vé​-
let​le​nül, ami​kor Nak​hi​mov her​ceg ke​zé​ből ki​for​dult a po​hár at​tól a lát​vány​tól, amit Sir Ge​or​ge szol​gál​ta​-
tott a szá​muk​ra, ami​kor egész​ben nyel​te le az egyik gumi-Cu​pi​dót.
– Az át​ko​zott saj​tó azt írja, hogy én a mun​ká​sok cse​cse​mő​it za​bá​lom fel reg​ge​li​re – menny​dö​rög​te Sir
Ge​or​ge –, lás​suk, mek​ko​rá​ra tu​dom ki​tá​ta​ni a szá​mat!
Lady Be​at​ri​ce egy​más után szol​gál​ta ki az est ven​dé​ge​it, mind a né​gyet, mi​vel mind​annyi​an igény​be
akar​ták ven​ni a ke​gye​it. Lord Raw​don is részt vett a tes​ti örö​mök él​ve​ze​té​ben, mi​vel a ven​dé​gei ra​gasz​-
kod​tak eh​hez, de csak az orá​lis sze​xet en​ge​dé​lyez​te a maga szá​má​ra. Az est vé​gez​té​vel pe​dig ki​fe​je​zet​ten
el​zár​kó​zott at​tól, hogy bár​me​lyik nő​vel meg​ossza az ágyát. Így az​tán Lady Be​at​ri​ce Nak​hi​mov her​ceg​gel,
Dora Ali pa​sá​val, Jane tel​je​sen üz​le​ti ala​pon Sir Ge​or​ge Spig​got​tal és Maude de Mor​ca​in gróf​fal tért nyu​-
go​vó​ra.
A há​ló​szo​ba ma​gá​nyá​ban Nak​hi​mov her​ceg le​dob​ta ma​gá​ról a ru​há​it, és ki​de​rült róla, hogy egy iga​zi
sző​rös és vad​ál​la​ti orosz med​ve. A szex köz​be​ni tor​na​mu​tat​vá​nyok, ami​ket Lady Be​at​ri​ce-től meg​kö​ve​telt,
né​mi​kép​pen ki​fá​rasz​tat​ták a nőt, így az​tán nem esett neki va​la​mi jól, ami​kor a fér​fi két óra in​ten​zív moz​gás
után le​rán​tot​ta róla a ta​ka​rót, és azt mond​ta:
– Kö​szö​nöm. Most már el​me​hetsz.
– De hát nem úgy volt, hogy itt alud​ha​tok?
– Mi​fe​ne? – A her​ceg cso​dál​koz​va pis​lan​tott rá a vál​la fö​lött. – Itt alud​nál? Te!? So​sem al​szom, már el​-
né​zést az egye​nes be​szé​dért, kur​vák​kal!
Az​zal be​fe​lé for​dult, ma​gá​ra húz​ta a ta​ka​rót, és Lady Be​at​ri​ce, mé​lyen meg​sért​ve, fel​sze​de​get​te kosz​-
tüm​je ma​rad​vá​nya​it a pad​ló​ról, maga elé fog​ta azo​kat, és ki​som​for​dált a szo​bá​ból. Szám​ba vet​te a le​he​tő​-
sé​ge​it. Le​megy csu​pa​szon a lép​csőn, és meg​ke​re​si az uta​zó​lá​dá​ját, majd föl​vesz va​la​mi ru​hát, az​tán be​-
megy az ebéd​lő​be, és ké​nye​lem​be he​lye​zi ma​gát az egyik he​ve​rőn. Vagy egy​sze​rű​en be​nyit va​la​me​lyik há​-
ló​szo​bá​ba, és meg​kér​de​zi az ott tar​tóz​ko​dó pár​tól, hogy vol​na-e szá​má​ra hely har​ma​dik​ként az ágy​ban. De
mi​vel a leg​in​kább alud​ni sze​re​tett vol​na, az első vál​to​zat mel​lett dön​tött. Le​ment a lép​csőn, és át​vá​gott a
ga​lé​ri​án a föld​szint​re ve​ze​tő fő​lép​cső​höz. Az éj​sza​ká​nak eb​ben az órá​já​ban a hold​fény be​ra​gyo​gott az ab​-
la​ko​kon, és cso​dás ezüst fénnyel árasz​tot​ta el a fal​ra akasz​tott port​ré​kat. Lady Be​at​ri​ce le​las​sí​tott, hogy
szem​ügy​re ve​gye a fest​mé​nye​ket. Egy​ér​tel​mű​en lát​szott, hogy Bas​mond lord​ja vér​be​li Raw​don. Ez min​den
té​ve​dést ki​zár​va meg​mu​tat​ko​zott, ahogy egy​más után szem​ügy​re vet​te az ar​co​kat. Ugyan​az a ra​gyo​gó szem,
fi​nom arc​vo​ná​sok, hogy ne is be​szél​jünk ar​ról a jel​leg​ze​te​sen fa​gyos, fenn​hé​já​zó arc​ki​fe​je​zés​ről, amely
szin​te or​dí​tott mind​egyik arc​kép​ről. Lady Be​at​ri​ce-t kü​lö​nö​sen az a port​ré ra​gad​ta meg, amely​re a hold
köz​vet​le​nül rá​vi​lá​gí​tott. Egy gyer​mek né​zett vissza rá a vá​szon​ról, egy apró szép​ség Er​zsé​bet-ko​ra​be​li ru​-
há​ban. Szé​les csip​ke haj​rá​ma ke​re​tez​te a szív ala​kú ar​cot, amely​ből ezüst háló bo​rult a csak​nem fe​hér pla​-
ti​na​sző​ke haj​ko​ro​ná​ra. Éte​ri sá​padt​sá​gá​val le​nyű​gö​ző el​len​té​tet al​ko​tott a gyer​mek sö​tét szí​nű sze​me.
Hell​speth Raw​don Bas​mond Úr​nő​je – hir​det​te a fel​irat a bronz​le​me​zen a kép​ke​ret al​já​ban.
 Lady Be​at​ri​ce-t a hi​deg űzte to​vább. El​ha​ladt az utol​só port​rék előtt, ami​kor ész​re​vett egy fé​lig nyi​tott
aj​tót, ame​lyen át egy ágy kör​vo​na​lai raj​zo​lód​tak elé​je. Ab​ban a re​mény​ben, hogy ta​lál egy me​le​gebb he​-
lyet ma​gá​nak éj​sza​ká​ra, be​lo​pó​zott az aj​tón át.
Egy szo​bá​ba ju​tott, ame​lyet egy nagy​já​ból már le​égett gyer​tya fé​nye vi​lá​gí​tott meg hal​vány de​ren​gés​sel.
A gyer​tya az éj​je​li​szek​ré​nyen állt, és az ágy​ban Bas​mond lord​ja fe​küdt ke​reszt​ben tel​je​sen fel​öl​töz​ve. A
sze​me nyit​va volt, és a gyer​tya​láng lo​bo​gá​sa vissza​tük​rö​ző​dött ben​ne. Lady Be​at​ri​ce azon​nal lát​ta, hogy
ha​lott. De en​nek el​le​né​re kö​ze​lebb lé​pett hoz​zá, hogy job​ban szem​ügy​re ve​hes​se.
A fér​fi ajka néma til​ta​ko​zás​ként nyit​va volt. A tes​ten nem lát​szott vér vagy seb, de a nyak ter​mé​szet​el​le​-
nes hely​ze​te vi​lá​go​san el​mond​ta a ha​lál okát. Még nem le​he​tett két órá​nál ré​geb​ben ha​lott, de ez alatt az
idő alatt, mint​ha össze​ment vol​na az es​té​lyi öl​tö​ze​té​ben. Tö​ré​keny​nek és szá​nal​mas​nak tűnt. Lady Be​at​ri​ce
a ko​ráb​ban lá​tott port​rék​ra gon​dolt. Több év​szá​za​don át​íve​lő vér​vo​nal szűnt most meg en​nek a nyo​mo​rult​-
nak a ha​lá​lá​val, aki itt fek​szik össze​tör​ve és ki​te​rül​ve, csa​lád​já​nak utol​só sar​ja​ként.
Lady Be​at​ri​ce ala​po​san kö​rül​né​zett a szo​bá​ban nyo​mo​kat ke​res​ve, de sem​mit sem ta​lált. Ki​ment hát a
fo​lyo​só​ra, és el​gon​dol​ko​zott azon, hogy mit te​gyen most.
 TIZENKETTŐ
amelyben további felfedezésekre kerül sor
Lady Be​at​ri​ce úgy dön​tött, hogy je​len anya​szült mez​te​len hely​ze​té​ben az ég​vi​lá​gon sem​mit sem te​het.
Így az​tán le​si​e​tett a kony​há​ba. A tűz itt még pa​rázs​lott, és kel​le​mes me​le​get árasz​tott maga kö​rül. Lady Be​-
at​ri​ce te​hát meg​töl​tött egy üs​töt víz​zel, és fel​for​ral​ta, hogy für​dő​vi​zet ké​szít​sen a maga szá​má​ra.
Elő​vet​te az uta​zó​lá​dá​ját, és a tisz​tál​ko​dás után a tűz mel​lett fel​öl​tö​zött, az​tán ki​ment a hát​só aj​tón. Át​vá​-
gott az ud​va​ron az is​tál​ló felé. Meg​ke​res​te a he​lyi​sé​get, ame​lyet Mrs. Cor​vey szá​má​ra biz​to​sí​tot​tak, és be​-
ko​po​gott, hogy je​len​tést te​gyen a tör​tén​tek​ről. Ami​kor nem ka​pott vá​laszt, be​nyi​tott, és lát​ta, hogy az ágy
érin​tet​len és a szo​ba üres. Vissza​tért hát a kony​há​ba, és itt össze​ta​lál​ko​zott Do​rá​val, aki ugyan​csak anya​-
szült mez​te​le​nül jött le a lép​csőn, kosz​tüm​je ma​rad​vá​nya​it ma​gá​hoz fog​va.
– Hála az ég​nek, ég a tűz! – só​haj​tot​ta Dora, és a mo​so​ga​tó​hoz ment, hogy vi​zet pum​pál​jon ma​gá​nak. –
Or​dí​ta​ni fo​gok, ha nem fü​röd​he​tek le! A tiéd is hor​kol?
– Nem. Egy​sze​rű​en ki​do​bott.
– Aj​jaj, hát meg​te​szik néha, nem igaz? A pa​sám szor​gos​ko​dott, mint a güzü, amíg el nem nyom​ta az
álom, az​óta meg hor​kol, hogy még a füg​göny is leng tőle.
– Esé​lyed se volt, hogy be​add neki a szert, nem?
– Az ici​pi​ci gom​bocs​ká​i​mat. Fe​lejtsd el! Egy​részt nem it​tunk bort, más​részt ér​tel​me se lett vol​na, nem
igaz? Pon​to​san annyit tu​dunk, mint ő. Ha töb​bet aka​runk meg​tud​ni a le​beg​te​tő szer​ke​zet​ről, ak​kor ma​gát
Bas​mond lord​ját kell be​gyógy​sze​rez​ni...
– Ez kis​sé ba​jos len​ne... – mond​ta Lady Be​at​ri​ce, és el​me​sél​te, mit ta​lált a lord há​ló​szo​bá​já​ban.
Dora tág​ra me​redt szem​mel bá​mult rá.
– Ez kép​te​len​ség! Biz​tos vagy ben​ne?!
– Fel​is​me​rek egy ha​lott em​bert, ha lá​tom – vá​la​szolt neki Lady Be​at​ri​ce.
– A jó bü​dös fe​né​be! Mi​lyen ké​zen​fek​vő meg​öl​ni va​la​kit, ha szaj​hák is van​nak a kö​zel​ben, aki​ket az​tán
meg le​het vá​dol​ni! Le​het, hogy most si​kol​toz​va és ma​gunk​ból ki​kel​ve kel​le​ne a ko​mor​nyik​hoz ro​han​nunk.
Leg​alább Jane és Dora ali​bi​je holt​biz​tos... De előbb Mrs. Cor​vey​nek kell je​len​te​nünk.
Dora egy üst​nyi vi​zet tett a tűz fölé a mo​sa​ko​dás​hoz.
– Mrs. Cor​vey nincs a szo​bá​já​ban – kö​zöl​te vele Lady Be​at​ri​ce.
– Nincs? Ta​lán el​ment, hogy meg​dol​goz​za őlord​sá​gát.
– Ten​ne ilyet?
– Mi​ért ne? Olyan un​do​rí​tó volt, hogy ez a gaz​em​ber fel​aján​lot​ta a ta​lál​má​nyát más ural​ko​dók​nak. Mrs.
Cor​vey bi​zo​nyá​ra úgy dön​tött, hogy el​szó​ra​koz​tat​ja, az​tán ki​sze​di be​lő​le a dol​go​kat a Tár​sa​ság szá​má​ra.
Ha ezt tet​te, ak​kor bi​zo​nyá​ra gon​dos​ko​dott ar​ról, hogy ne ke​ve​red​jünk gya​nú​ba.
– Ne ro​han​junk Pil​kin​s​hez! Még ne – mond​ta Lady Be​at​ri​ce.
– Va​jon hová tet​ték a desszert ma​ra​dé​kát?
– Jó kér​dés – bó​lin​tott Dora. Ta​lán a kam​rá​ba.
Csön​de​sen el​hagy​ták a ki​halt kony​hát, és a desszert szét​po​tyog​ta​tott ma​ra​dé​ka​i​nak nyo​má​ban ha​lad​va
meg is ta​lál​ták a tor​ta rom​ja​it – ahogy szá​mí​tot​tak erre – az egyik kam​rá​ban. A gusz​tus​ta​lan​ná szét​tur​kált
édes​ség a föld​re he​lye​zett tál​cán ol​va​do​zott, a hor​do​zó ru​da​kat a fal​nak tá​masz​tot​ták.
– A fe​né​be, és megint a fe​né​be! – mér​ge​lő​dött Dora. – Hová te​het​ték a le​beg​te​tőt?! Azt a cso​dás do​bozt
vagy mi​cso​dát, amit Pil​kins ide​ci​pelt.
– Egy biz​tos: itt nincs! – bó​lin​tott Lady Be​at​ri​ce.
 – Nem gon​do​lod, hogy Mrs. Cor​vey vit​te el?
– Le​het​sé​ges, de... – Lady Be​at​ri​ce-t dü​bör​gő hang sza​kí​tot​ta fél​be, amely oda​fent​ről ér​ke​zett.
Azon​nal ki​ro​han​tak a kam​rá​ból, és el​in​dul​tak fel​fe​lé. Lady Be​at​ri​ce ugyan fel​emel​te a szok​nyá​ját, hogy
könnyeb​ben fus​son fel a lép​csőn, de Dora, aki még min​dig anya​szült mez​te​len volt, ha​ma​rabb ért föl a
nagy hall​ba. Lady Be​at​ri​ce hal​lot​ta el​foj​tott si​ko​lyát, és ő is majd​nem fel​ki​ál​tott, ami​kor meg​lát​ta Art​hur
Fitz​hugh Raw​don, vagy​is Bas​mond lord​já​nak tes​tét rongy​ba​ba​ként he​ver​ni a nagy lép​cső tö​vé​ben. A két
nő pár per​cig me​red​ten bá​mul​ta a tes​tet.
– Hát​bor​zon​ga​tó​an ké​zen​fek​vő bal​eset... – szó​lalt meg vé​gül Lady Be​at​ri​ce.
– Sze​rin​tem jobb len​ne, ha te kez​de​nél el si​kol​toz​ni – mond​ta Dora, csu​pasz tes​té​vel in​do​kol​va ezt a ja​-
vas​la​tát.
– Iga​zad van – ér​tett egyet vele Lady Be​at​ri​ce. Dora vissza​si​e​tett a kony​há​ba, Lady Be​at​ri​ce meg​kö​szö​-
rül​te a tor​kát, vett egy mély lé​leg​ze​tet, és olyan ve​lőt​rá​zó​an kez​dett el si​kol​toz​ni, mint egy ha​lál​ra ré​mült
kis​lány.

Mrs. Cor​vey csak annyi idő​re állt meg az alag​út be​já​ra​tá​nál, amíg éj​sza​kai lá​tás​mód​ra kap​csol​ta az op​-
ti​ká​ját. Így jól lát​ta a fa​la​kat és a pad​lót, igaz, mind​ezt zöl​des ár​nya​lat​ban. Ugyan​azt a pre​cíz fa​la​zá​si mun​-
kát vár​ta, ami a la​bo​ra​tó​ri​um épí​té​sé​re volt jel​lem​ző, de ehe​lyett ez az alag​út sok​kal ré​geb​bi​nek tűnt:
össze​vissza fol​toz​ga​tott kvarc​ka​vics va​ko​lás​sal, meg​tá​maszt​va fa​osz​lo​pok​kal. Min​den​fe​lé gyö​ke​rek nőt​tek
bele, ame​lyek kö​zött vol​tak fe​hé​rek, szür​ké​sek, sőt föld​alat​ti gu​mó​kat nö​ve​lők is. Mrs. Cor​vey elő​re​ha​-
lad​tá​ban sok​fe​lé lá​tott ci​pő​nyo​mo​kat a puha ta​laj​ban. A leg​több​jük egé​szen apró volt, kö​rül​be​lül ak​ko​ra,
mint az ő lába, de két he​lyen jó​val na​gyobb nyo​mo​kat is lá​tott, ame​lye​ket va​ló​szí​nű​leg egy fér​fi ha​gyott
maga után. Ezen​fe​lül kü​lö​nös, vál​to​zó erős​sé​gű lég​áram​la​tok​kal ta​lál​ko​zott. Kö​rül​be​lül száz mé​ter meg​té​-
te​le után azon​ban rá​jött en​nek az oká​ra. Egy má​sik alag​út szá​ja​zott bele abba, ame​lyik​ben ha​ladt, de a va​-
ko​lat​tör​me​lék és a ho​mok szin​te tel​je​sen el​zár​ta. Csak egy kes​keny nyí​lás ma​radt sza​ba​don.
Mrs. Cor​vey gon​do​san szem​ügy​re vet​te az alag​út al​ját a be​szá​ja​zás előtt. Egy​ér​tel​mű​en lát​szott, hogy
nem​ré​gi​ben át​ha​ladt itt va​la​ki. A fő​alag​út pár mé​ter​rel ar​rébb egy lét​rá​nál ért vé​get, amely két​ség​te​le​nül a
to​rony​hoz ve​ze​tett föl. Meg​ér​zé​sé​ben bíz​va Mrs. Cor​vey be​csusszant a ke​reszt​alag​út kes​keny be​szá​ja​zá​-
sán. Ez a já​rat még az elő​ző​nél is el​ha​nya​gol​tabb ál​la​pot​ban volt. Ne​he​zen volt hi​he​tő, hogy em​ber​kéz
vág​ta, sok​kal in​kább kel​tet​te azt a lát​sza​tot, mint​ha va​la​mi ál​lat ásta vol​na ki a maga szá​má​ra. Erős, do​hos
föld​szag töl​töt​te meg, és va​la​hon​nan víz​cse​pe​gés ne​sze vissz​hang​zott ben​ne. Mrs. Cor​vey erő​sen für​kész​te
a sö​tét​sé​get, és meg is pil​lan​tott va​la​mi vö​rös tö​me​get a zöl​des fél​ho​mály​ban, amely sza​bály​ta​lan fol​tot
al​ko​tott a fa​lon. A bot​já​ból ké​szí​tett lő​fegy​vert a vál​lá​hoz szo​rí​tot​ta. Las​san el​in​dult a vö​rös va​la​mi felé...
más​fél mé​ter, há​rom mé​ter... és ak​kor vá​rat​la​nul rob​ba​nás​sze​rű fé​nyes​ség vá​gott a sö​tét​ség​be, és fel​har​-
sant egy... hang? Nem, ez nem hang volt. Mrs. Cor​vey kép​te​len lett vol​na meg​mon​da​ni, hogy mi​lyen ér​zet
oko​zott neki ilyen nagy fáj​dal​mat. Tán​tor​gott egy da​ra​big, mire vissza​nyer​te az egyen​sú​lyát. Vett pár mély
lé​leg​ze​tet, és ami​kor vissza​nyer​te a lé​lek​je​len​lé​tét, mély só​hajt, majd han​go​kat hal​lott az előt​te lévő sö​tét​-
ség​ből.
– Tud​ja – mond​ta egy fér​fi​hang –, ha már meg kell hal​nom, leg​alább lő​je​nek le. Ez a vak​sö​tét és a fal​-
hoz lán​colt ál​la​pot ha​lá​lo​san unal​mas.
 TIZENHÁROM,
amelyben Mr. Ludbridge elmesél egy különös történetet
A vö​rös tö​meg fel​emel​ke​dett, és fel​öl​töt​te egy em​ber alak​ját. Egy olyan em​be​rét, aki a fal​nak tá​masz​-
kod​va állt, és egyik kar​ját ter​mé​szet​el​le​nes hely​zet​ben maga fölé nyúj​tot​ta. Ami​kor kö​ze​lebb ért hoz​zá,
Mrs. Cor​vey ész​re​vet​te, hogy a fér​fit hoz​zá​lán​col​ták az egyik mennye​ze​ten futó vas​tag gyö​kér​hez.
– Mr. Ludbridge? – kér​dez​te.
A fér​fi fel​kap​ta a fe​jét, és az ar​cát az ér​ke​ző felé for​dí​tot​ta.
– Egy nő?! Maga egy nő?
– Az va​gyok, és ha nem té​ve​dek, ak​kor ön Wil​li​am Re​gi​nald Ludbridge.
– Még az is le​het – bó​lin​tott a fér​fi. Mrs. Cor​vey már csak pár mé​ter​re volt tőle, fel​nyi​tott egy re​keszt a
bot​ján, ki​vett be​lő​le egy gyu​fát, és láng​ra lob​ban​tot​ta, hogy a fér​fi is lát​has​sa őt. Az apró, re​me​gő fé​nyes​-
ség egy​ér​tel​mű​en bi​zo​nyí​tot​ta, hogy a fér​fi va​ló​ban az el​ve​szett Mr. Ludbridge.
– És ön ki​cso​da, höl​gyem?
– Eli​za​beth Cor​vey va​gyok, Mr. Fulbridge. A Nell Gwyn​ne-ből.
– Mi az il​lú​zi​ók sor​sa?
– Szét​osz​lat​juk őket – vá​la​szol​ta Mrs. Cor​vey rö​vid ha​bo​zás után, mi​vel rit​kán kel​lett e jel​szót al​kal​-
maz​nia.
– És mi ott va​gyunk min​den​hol. Ha azon cso​dál​ko​zik, hogy a gyu​fá​ja mi​ért nem vi​lá​gít, hát ami​att az át​-
ko​zott – már meg​bo​csás​son, höl​gyem – szer​ke​zet mi​att van, amit ép​pen az imént ho​zott mű​kö​dés​be. Leg​-
alább egy óra, mire vissza​nyer​jük a lá​tá​sun​kat.
– Ami azt il​le​ti, Mr. Ludbridge, én most is lá​tok – mond​ta Mrs. Cor​vey, és el​fúj​ta az apró lán​got.
– Pa​ran​csol? Ja, per​sze. Mrs. Cor​vey. Ön az a hölgy a... bo​csás​son meg, höl​gyem, de a leg​ke​vés​bé sem
vár​tam, hogy a FÚT nő​ket küld​jön meg​men​té​sem​re. A fény​rob​ba​nás te​hát nem ha​tott a lá​tá​sá​ra?
– Úgy tű​nik, hogy nem, uram.
– Ezt ne​ve​zem. Nos... Gon​do​lom, nem egye​dül jött?
– Jól gon​dol​ja, uram. Pár le​ány​kám itt van ve​lem, és ép​pen Bas​mond lord​ját és a ven​dé​ge​it szó​ra​koz​tat​-
ják oda​fent.
– Ah. Ké​zen​fek​vő. Gon​do​lom, nincs ön​nél egy ál​kulcs vagy ilyes​mi, Mrs. Cor​vey.
– Az nin​csen, uram, de hadd te​gyek egy pró​bát egy go​lyó​val!
Mrs. Cor​vey oda​tar​tot​ta a bot​já​nak lyu​kas vé​gét a gyö​kér​hez, ame​lyen a lán​cot át​fűz​ték, és meg​húz​ta a
ra​vaszt. A lánc csör​ren​ve hullt alá a gyö​kér fe​hé​res fosz​lá​nya​i​val együtt, mint​ha csak meg​in​dult vol​na a
hó​esés az alag​út​ban. Ludbridge kar​ja te​he​tet​le​nül zu​hant alá.
– Ret​te​ne​te​sen le​kö​te​le​zett, höl​gyem! – mond​ta Ludbridge, és szi​szeg​ve pró​bál​ta élet​re masszí​roz​ni el​-
gém​be​re​dett kar​ját. – Mit ta​lál​tak?
– Tu​dunk a le​be​gést elő​idé​ző gép​ről.
– He​lyes, de ez nem min​den. Na​gyon nem. Itt van pél​dá​ul ez a tol​vaj​csap​da az alag​út​ban, és gon​do​lom
sok egyéb do​log is.
– Mi ez a szer​ke​zet pon​to​san, Mr. Ludbridge?
– Hi​szen ha tud​nám, a po​kol​ba is – már el​né​zést, höl​gyem! Lát​ta a la​bo​ra​tó​ri​u​mot, nem?
– Per​sze, hi​szen ar​ról jöt​tem.
– Én is. Be​mász​tam, és ala​po​san kö​rül​néz​tem. Ké​szí​tet​tem jegy​ze​te​ket és váz​la​to​kat, ame​lyek még min​-
dig itt van​nak va​la​hol... – Ludbridge ko​to​rász​ni kez​dett a za​kó​já​ban. – Meg is van, hála az ég​nek! Szó​val
be​jöt​tem a má​sik alag​út​ba, és ak​kor hal​lot​tam, hogy va​la​ki be​csuk egy aj​tót, majd le​má​szik a lét​rán. El​ol​-
tot​tam a lám​pá​mat, és be​hú​zód​tam egy mé​lye​dés​be a fal men​tén ab​ban re​mény​ked​ve, hogy az il​le​tő nem
vesz ész​re. Csak​hogy az a nya​va​lyás fal en​ge​dett a sú​lyom alatt, és be​zu​han​tam erre a fo​lyo​só​ra. Hal​lot​-
tam, hogy va​la​ki el​si​et a fő​alag​út​ban anél​kül, hogy ész​re​vett vol​na. Ami​kor már biz​ton​ság​ban érez​tem ma​-
gam, meg​gyúj​tot​tam a gyer​tyá​mat, hogy kö​rül​néz​zek. Ez csak a kez​de​te egy egész alag​út​rend​szer​nek, va​ló​-
sá​gos la​bi​rin​tus van a hegy mé​lyé​be váj​va. Cso​da, hogy a Bas​mond kas​tély nem süllyed bele. Hal​lot​tam a
víz​cse​pe​gést és érez​tem a lég​áram​lást, gon​dol​tam, kö​rül​né​zek, hát​ha ta​lá​lok egy el​du​gott ki​já​ra​tot. Ez he​-
tek​kel ez​előtt tör​tént, azt hi​szem. Ki​já​ra​tot nem ta​lál​tam. Ta​lál​tam el​len​ben sok min​den mást, na​gyon kü​lö​-
nös dol​go​kat is. Van itt egy föld alat​ti tó, ame​lyet egy for​rás táp​lál. És meg​ta​lál​tam – anyám – a Raw​don
ősök te​met​ke​zé​si he​lyét is – leg​alább​is azt hi​szem, hogy az övék. Ki​do​bott dol​go​kat, egész cso​mót, na​gyon
fura tár​gya​kat. Él​tek itt em​be​rek már az első Raw​don, Győz​tes Wil​li​am előtt is. Ez egé​szen biz​tos! Be​val​-
lom, nem​egy​szer el is té​ved​tem. Ha nincs a for​rás és a ha​di​el​lát​má​nyom, biz​to​san éhen ve​szek ide​lent.
Vé​gül meg​ta​lál​tam a vissza​fe​lé ve​ze​tő utat, és bo​tor ön​elé​gült​ség​gel be​le​ro​han​tam ebbe a... hogy is mond​-
jam, fény​csap​dá​ba. El​ve​szí​tet​tem az esz​mé​le​te​met, és mire ma​gam​hoz tér​tem, már ide​lán​col​tak úgy, ahogy
ön meg​ta​lált en​gem. Ez... ta​lán teg​nap... tör​tént? Egy ki​csit el​ve​szí​tet​tem az idő​ér​zé​ke​met...
– Bas​mond lord​ja nyil​ván​va​ló​an tu​do​mást szer​zett ar​ról, hogy va​la​ki jár​kál ide​lent – tet​te hoz​zá Mrs.
Cor​vey.
– Így van. De nem lát​tam őt. Még csak meg se né​zett ma​gá​nak, amit őszin​tén saj​ná​lok, mert sze​ret​ném
be​szer​vez​ni a FÚT-ba. Már ahogy önt is be​szer​vez​ték...
– És most mi​té​vők le​gyünk, Mr. Ludbridge?
– Hogy mit? Min​den​ben ál​lok ren​del​ke​zé​sé​re, höl​gyem. Mrs. Cor​vey meg​for​dult, és szem​ügy​re vet​te az
alag​út pad​ló​ját. Ész​re​vet​te a dró​tot, amit ke​reszt​be fek​tet​tek az úton, és a fém​do​bozt, ami​hez csat​la​koz​tat​-
ták.
– Most, Mr. Ludbridge, azt hi​szem, az lesz a leg​he​lye​sebb, ha el​me​ne​kü​lünk in​nen.
 TIZENNÉGY
amelyben Basmond lordját kellő őszinteséggel meggyászolják
– Bi​zo​nyá​ra meg​bot​lott, és le​zu​hant – tör​del​te a ke​zét Sir Ge​or​ge Spig​gott.
– Saj​ná​la​tos bal​eset – tet​te hoz​zá Ali pasa, és vas​vil​la te​kin​te​tet ve​tett Sir Ge​or​ge-ra, akár​csak Jane,
aki vi​har​vert khi​tón​ját ma​gán össze​fog​va kö​vet​te a fér​fi​a​kat.
– És most mi lesz a li​ci​tá​lás​sal? – kér​dez​te gya​kor​la​ti​a​san Nak​hi​mov her​ceg.
– Olyan tö​ré​ke​nyek a csont​jai, mint az üveg – mo​tyog​ta Pil​kins a könnye​in át, mi​köz​ben ott tér​delt ura
holt​tes​te mel​lett. – Min​dig is ilyen volt. Há​rom​szor is el​tör​te a kar​ját kis​fi​ú​ko​rá​ban. Is​te​nem, se​gíts! Mi​té​-
vők le​gyünk most? Csak ő tud​ta... úgy ér​tem...
– Csak ő tud​ta, ho​gyan kell össze​sze​rel​ni a le​beg​te​tő ma​si​nát, igaz? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce.
Pil​kins fel​né​zett rá, meg​me​re​ved​tek az arc​vo​ná​sai, az​tán az arca el​vö​rö​sö​dött a ha​rag​tól.
– Tart​sa a mocs​kos nyel​vét a szá​já​ban! – för​medt a nőre. – Lát​ni se aka​rom itt ma​gu​kat töb​bé! Azon​nal
men​je​nek le a kony​há​ba, a kur​va min​de​nit ma​guk​nak! Job​ban te​szik, ha meg se muk​kan​nak!
Meg​for​dult, és va​dul Do​rá​ra né​zett, aki ren​de​sen fel​öl​töz​ve ép​pen föl​fe​lé jött a lép​csőn.
– Szed​jék össze ma​gu​kat, höl​gye​im, mert el​me​gyünk – mond​ta Dora, az​tán kö​rül​né​zett. – De hol van
Maude?
– És hol van de Mor​ta​in gróf? Ezt a si​kol​to​zást még a fa​lu​ban is hall​hat​ták...! – mond​ta Nak​hi​mov her​-
ceg.
– Ta​lán jobb lesz, ha meg​né​zem – ajánl​ko​zott Lady Be​at​ri​ce, és ne​ki​in​dult a lép​cső​nek.
– Szó se le​het róla! – or​dí​tot​ta Pil​kins, és újabb zo​ko​gá​si ro​ham vett erőt raj​ta. – Azt mond​tam, hogy...
hogy... a bá​nat​ba...! Men​jen hát, és éb​ressze fel őket! Az​tán hord​ják el ma​gu​kat in​nen!
– Öröm​mel en​ge​del​mes​ke​dem! – kur​jan​tot​ta Jane, és le​vi​har​zott a ko​mor​nyik mel​lett a lép​csőn.
Lady Be​at​ri​ce ez​alatt fel​ro​hant az eme​let​re, vé​gig​si​e​tett a ga​lé​ri​án, ahol a Raw​do​nok arc​ké​pei kí​sér​ték
fi​gye​lem​mel a lép​te​it. A hold​fény köz​ben már to​vább​ha​ladt Hell​speth Raw​don ar​cá​ról, de ő vál​to​zat​la​nul
föl​dön​tú​li fény​ben tün​dö​költ. Lady Be​at​ri​ce két​szer ko​po​gott az aj​tón, amely​ről fel​té​te​lez​te, hogy de Mor​-
ta​in gróf há​ló​szo​bá​já​ba ve​zet, de nem ka​pott vá​laszt. Vé​gül be​nyi​tott, és oda​bent, az éj​je​li​szek​ré​nyen pis​-
lá​ko​ló gyer​tya fé​nyé​ben meg​pil​lan​tot​ta Maude-ot, amint mé​lyen aludt egye​dül az ágy​ban.
– Maude! – Lady Be​at​ri​ce oda​sza​ladt hoz​zá, és meg​ráz​ta a vál​lát. – Éb​resz​tő!! Hol van a gróf?
De Maude Lady Be​at​ri​ce min​den eről​kö​dé​se el​le​né​re se moz​dult. Lady Be​at​ri​ce erre meg​vizs​gál​ta az
asz​ta​lon álló po​ha​ra​kat, és eny​he or​vos​ság​il​lat csap​ta meg az or​rát. Ám de Mor​ta​in gróf​nak nyo​ma sem
volt a szo​bá​ban.
Ami​kor a ta​pasz​tal​tak​ról tá​jé​koz​tat​ta a len​ti tár​sa​sá​got, Sir Ge​or​ge Spig​gott fel​há​bo​ro​dott.
– Az a mocs​kos tetű! Ezer font​ba fo​ga​dok, hogy ő lök​te le Bas​mond lord​ját a lép​csőn.
– Jobb, ha már most szól a rend​őr​ség​nek, és nem vár​ja meg a reg​gelt – ja​va​sol​ta Ali pasa Pil​kins​nek.
– Vol​na va​la​ki, aki ez​alatt se​gí​te​ne ne​kem le​vin​ni Maude-ot a föld​szint​re? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce, és
Nak​hi​mov her​ceg le​ci​pel​te a lány für​dő​le​pe​dő​be bur​kolt tes​tét a nagy hall​ba, ahon​nan Lady Be​at​ri​ce és
Dora vit​te to​vább a kony​há​ba.
– Ezt ne​ve​zem for​du​lat​nak – mond​ta Jane, mi​köz​ben a kan​dal​ló előtt mo​sa​ko​dott. – Ne​künk kel​lett vol​-
na ká​bí​tó​szert be​ad​nunk, és nem for​dít​va.
– Szá​mít​hat​tunk vol​na erre – mond​ta Lady Be​at​ri​ce gyá​szo​san. A mo​so​ga​tó​hoz ment, és pum​pált némi
friss vi​zet. – Fel​té​te​le​zem, hogy a gróf el​ká​bí​tot​ta Maude-ot, az​tán meg​öl​te a lor​dot, hogy el​lop​has​sa a ta​-
lál​má​nyát.
 – Mit be​szélsz!? – né​zett fel Jane a szap​pa​no​zás​ból. – Azt mond​ták, hogy le​esett a lép​csőn!
Dora erre el​ma​gya​ráz​ta, hogy Lady Be​at​ri​ce ko​ráb​ban már meg​ta​lál​ta Bas​mond lord​já​nak a holt​tes​tét a
lord há​ló​szo​bá​já​ban. Jane össze​von​ta a szem​öl​dö​két.
– Azért ne légy olyan biz​tos ab​ban, hogy a gróf a gyil​kos! – mond​ta. – Az én „drá​gám” ke​gyet​len han​gu​-
lat​ban volt, ami​kor vissza​vo​nul​tunk. Rám má​szott – egy​szer –, azt is csak úgy ku​tya​fut​tá​ban, az​tán kö​zöl​te,
mi​lyen át​ko​zot​tul re​mek, hogy an​gol va​gyok, majd ki​má​szott az ágy​ból, és ott ha​gyott. Ami​kor meg​kér​dez​-
tem, hogy hova megy, azt mond​ta, tö​rőd​jek a ma​gam dol​gá​val. Kö​rül​be​lül tíz per​cig volt tá​vol. Ami​kor
vissza​jött, mint​ha ki​cse​rél​ték vol​na: fal​fe​hér volt, és re​me​gett. Úgy csi​nál​tam, mint​ha alud​nék, mert fá​-
rasz​tott a hü​lye​sé​ge, de meg se pró​bált föl​éb​resz​te​ni, hogy újabb gyö​nyör​höz jus​son. Kö​rül​be​lül húsz per​-
cen át for​go​ló​dott az ágy​ban, az​tán fel​pat​tant, és ki​ro​hant a szo​bá​ból. Most leg​fel​jebb öt per​cig volt tá​vol,
és na​gyon li​he​gett, ami​kor vissza​tért. Be​ug​rott az ágy​ba, és ma​gá​ra rán​tot​ta a ta​ka​rót. Mint​ha egy perc se
telt vol​na bele, már​is hal​lot​tuk a si​kol​to​zást.
– Nem vet​ted ész​re, hogy meg​pró​bált va​la​mit el​rej​te​ni a szo​bá​ban? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce rá​zú​dít​va
a hi​deg vi​zet Maude-ra, aki nyö​szö​rög​ni kez​dett, és meg​pró​bált fel​ül​ni.
– Nem. Ilyet nem csi​nált.
– Meg​öl​het​te ugyan a lor​dot, de a ma​si​nát nem lop​hat​ta el – össze​gez​te az el​hang​zot​ta​kat Dora, és a re​-
pü​lő​sós üve​get Maude orra alá dug​ta. Maude kö​hö​gött, és ki​nyi​tot​ta a sze​mét.
– A csu​dá​ba... – mo​tyog​ta.
– Éb​resz​tő, ked​ve​sem!
– Az a gaz​em​ber el​ká​bí​tott...
– Mi is így gon​dol​juk.
– Pe​dig ki​vé​te​le​sen jó az ágy​ban! – Maude meg​dör​zsöl​te a ha​lán​té​kát. – Ked​ves, szó​ra​koz​ta​tó em​ber​-
nek tűnt. Mond​ta, hogy nincs egy vasa sem. Csak az in​gyen szó​ra​ko​zás mi​att jött el, egy jó kis etye​pe​tye
re​mé​nyé​ben, de esé​lye sincs arra, hogy al​kud​jon a le​beg​te​tő ma​si​ná​ra.
– Van öt​le​ted ar​ról, hogy hova me​he​tett?
– Fo​gal​mam sincs. Mi fo​lyik itt?
A töb​bi​ek tá​jé​koz​tat​ták, és ép​pen a tör​tén​tek kö​ze​pé​nél tar​tot​tak, ami​kor Mrs. Dun​can je​lent meg böm​-
böl​ve a kony​há​ban egy gyer​tya​tar​tó​val a ke​zé​ben.
– Ó, mi​lyen ször​nyű​ség! – ki​ál​tot​ta sír​va. – Mi lesz most ve​lünk? És a Bas​mon​dok?! Mi lesz most a
Bas​mon​dok​kal!?
– Franc​ba a Bas​mon​dok​kal! – nyög​te Maude, aki po​csé​kul érez​te ma​gát. – Hogy mond​hat ilyet, maga...
maga ri​he​rongy! Ez az or​szág egyik leg​ré​geb​bi csa​lád​ja! – vi​sí​tot​ta Mrs. Dun​can. – És most oda lett! Oda,
vége! El​ment, meg​halt, és el​köl​töt​te az ala​pít​vá​nyi va​gyont! Mi lesz most!? – Le​ve​tet​te ma​gát az egyik
szék​re, és tel​je​sen át​en​ged​te ma​gát a két​ség​be​esés​nek.
– Ala​pít​vá​nyi va​gyon? – kér​dez​te Lady Be​at​ri​ce.
– Sem​mi kö​zük hoz​zá! Ezen​nel vége a Bas​mon​dok​nak, ennyi az egész!
– Nincs va​la​mi uno​ka​test​vér, aki meg​örök​li a bir​to​kot? – kér​dez​te Dora együtt​ér​ző​en.
– Nincs. – Mrs. Dun​can ha​tal​ma​sat trom​bi​tált a zseb​ken​dő​jé​be. – Sze​gény jó Art​hur úr so​sem nő​sült
meg, mi​vel, nos, hát... ő...
– Egy tün​dér her​ceg volt! – kottyan​tot​ta köz​be Jane, mi​köz​ben tö​röl​get​te ma​gát.
Lady Be​at​ri​ce ha​ra​gos pil​lan​tást ve​tett rá, mi​vel úgy gon​dol​ta, hogy nem volt jó öt​let ezt fel​hoz​ni, de
Mrs. Dun​can ha​ra​go​san fel​hör​dült.
– Ki en​ged​te he ma​gu​kat a könyv​tár​ba!? Oda ti​los be​men​ni!
– Sen​ki, az ég​vi​lá​gon! – vont vál​lat Jane. – Nem ol​vas​tam én sem​mit. Azt se ér​tem, mi​ről be​szél.
– Van egy könyv a könyv​tár​ban – mond​ta Mrs. Dun​can –, ami​ben ar​ról ír​nak, hogy a Raw​do​nok ere​i​ben
tün​dér vér fo​lyik. Az öreg Sir Ro​bert ta​lált egy lányt a hold​fény​ben ül​dö​gél​ni a domb​ol​da​lon, aki meg​-
igéz​te őt. És ezért... az​óta... – Is​mét könnyek​ben tört ki.
– Mi​lyen el​bű​vö​lő tör​té​net! – só​haj​tot​ta Lady Be​at​ri​ce. – El​né​zést, hogy té​mát vál​tok, asszo​nyom, de
lá​tom, hogy a le​be​gést elő​idé​ző ma​si​nát el​vit​ték a tor​ta alól. Eset​leg tud​ja, hová tet​ték?
– Nem vit​ték azt se​ho​vá – mond​ta Mrs. Dun​can. – Be​lök​tem az egész cuc​cot úgy, ahogy volt a kam​rá​ba.
Azt mond​ják, el​tűnt a ma​si​na?
 TIZENÖT
amelyben hősnőnk komoly nehézségek elé néz
Ami​kor Mrs. Cor​vey meg​vizs​gál​ta a fém​do​bozt az alag​út pad​ló​ján, ész​re​vet​te, hogy van raj​ta egy kap​-
cso​ló. A bot​já​val óva​to​san át​bil​len​tet​te a kap​cso​ló nyel​vét az el​len​ke​ző irány​ba. Ek​kor el​hall​ga​tott az a
halk búgó hang, amit egé​szen ad​dig, amíg meg nem szűnt, nem is vet​tek ész​re.
– Most már biz​ton​sá​go​san tá​voz​ha​tunk, Mr. Ludbridge.
– Ezt öröm​mel hal​lom – mond​ta Ludbridge, mi​köz​ben li​heg​ve meg​pró​bált talp​ra áll​ni. – Ó, ah!, Nagy
ég, egé​szen el​macs​ká​sod​tam!
– Tá​masz​kod​jon rám nyu​god​tan! – aján​lot​ta Mrs. Cor​vey, mi​köz​ben meg​fog​ta a fér​fi kar​ját, és a vál​lá​ra
tet​te. – Ne ag​gód​jon, drá​gám, sok​kal erő​sebb va​gyok, mint ami​lyen​nek lát​szom!
– Hát, ami azt il​le​ti, fo​gal​mam sincs róla, hogy néz ki – val​lot​ta be Ludbridge. – Hah, vak ve​zet vi​lág​ta​-
lant, ha​bár en​nek a mi ese​tünk​ben kü​lön​le​ges ér​tel​me van. Ve​zes​sen, drá​ga hölgy!
Együt​te​sen ki​vo​nul​tak a fő​alag​út​ba, és vissza​si​et​tek a la​bo​ra​tó​ri​um​ba. Ludbridge ki tu​dott mász​ni a ki​-
vett ab​lak​táb​la he​lyén, de ami​kor ki​ér​tek a sza​bad​ba, le kel​lett ül​nie.
– Mint​ha egy év​szá​zad​dal ez​előtt men​tem vol​na itt be – mond​ta le​ve​gő után kap​kod​va. – Is​te​nem​re, az
éj​sza​kai le​ve​gő szin​te édes! Kü​lö​nös, hogy sen​ki se vet​te ész​re a hi​ány​zó üve​get.
– Ami azt il​le​ti, ész​re​vet​ték – vi​lá​go​sí​tot​ta fel Mrs. Cor​vey. – Új üveg volt be​té​ve, ami​kor ma este ide​-
jöt​tem.
– Nos, ak​kor jobb, ha most össze​sze​dem min​den erő​met – mond​ta Ludbridge, mi​köz​ben kín​ke​ser​ve​sen
fel​tá​pász​ko​dott. – Men​jünk in​nen, olyan gyor​san, ahogy csak le​het!
Mrs. Cor​vey át​ve​zet​te a me​zőn és a vi​zes​ár​kon. Egy ki​csit ag​gó​dott, ho​gyan fog Mr. Ludbridge be​fér​ni
a ka​pu​ros​tély rá​csai kö​zött, mi​vel meg​le​he​tő​sen nagy​da​rab em​ber volt. Ám mire oda​ér​tek, va​la​ki ép​pen
fel​von​ta a ros​télyt. Nyi​tott hin​tó szá​gul​dott ki nagy se​bes​ség​gel a vár​ból, és a kapu nyit​va ma​radt utá​na.
Mrs. Cor​vey kí​ván​csi​an néz​te, és úgy vél​te, hogy Ralphot lát​ta a ba​kon ülni. El​tű​nő​dött azon, va​jon mi​ért
küld​ték el a fic​kót ilyen vi​ha​ros se​bes​ség​gel.
– Jobb lesz, ha si​e​tünk, Mr. Ludbridge – mond​ta a fér​fi​nak sür​ge​tő​en.
– Meg​te​szem, ami tő​lem te​lik, höl​gyem – mond​ta a fér​fi, és négy​kéz​láb igye​ke​zett a nő után az emel​ke​-
dőn föl​fe​lé. Ami​kor el​ér​ték az ud​vart, Mrs. Cor​vey fé​nye​ket fe​de​zett fel a nagy hall​ban. Meg​ra​gad​ta hát a
fér​fit, és ma​gá​val von​szol​ta. Csak ak​kor könnyeb​bült meg, ami​kor vég​re be​csu​kó​dott mö​göt​tük szo​bá​já​nak
aj​ta​ja.

– Negy​ven éve dol​go​zom eb​ben a ház​ban – ke​ser​gett Mrs. Dun​can egy kis​sé ma​gán​kí​vül, mi​vel már a
har​ma​dik üveg gint nya​kal​ta ép​pen. A kony​hai sze​mély​zet és a szo​ba​lá​nyok, mind há​ló​ing​ben, ott nyü​zsög​-
tek kö​rü​löt​te, mint kot​lós kö​rül a csir​kék, és kü​lön​bö​ző fokú el​ke​se​re​dést mu​tat​tak.
– Nos, ha össze​gezzük, most sza​ba​don el​me​het​nek bár​ho​vá – mond​ta Jane se​gí​tő​ké​szen, de Mrs. Dun​-
can sö​té​ten né​zett rá, és a lá​nyok kö​zül ket​tő vinnyog​va fel​sírt.
– Most jut eszem​be – mond​ta Lady Be​at​ri​ce – fönt fe​lej​tet​tem va​la​mit Nak​hi​mov her​ceg szo​bá​já​ban.
Nem sze​ret​ném a fő​lép​csőt hasz​nál​ni most, ami​kor a rend​őr​ség mind​járt meg​ér​ke​zik. Van hát​só lép​cső a
cse​léd​ség szá​má​ra, Mrs. Dun​can?
– Csak igye​kez​zen! – mu​ta​tott a sza​kács​nő egy aj​tó​ra, amely a kam​ra há​tul​já​ból nyílt.
– Igyek​szem – mond​ta Lady Be​at​ri​ce, és mi​köz​ben je​len​tő​ség​tel​jes pil​lan​tást ve​tett a De​ve​re nő​vé​rek​re,
ne​ki​vá​gott a hát​só lép​cső​nek. – Őlord​sá​ga jó hír​ne​ve fo​rog koc​kán, meg min​den... – mo​rog​ta Mrs. Dun​-
can, majd hú​zott egy na​gyot a gi​nes üveg​ből.

Lady Be​at​ri​ce úgy ro​hant, ahogy csak bírt, és egy​ket​tő​re fel is ért a ga​lé​ri​á​ra. Itt meg​tor​pant, és vissza​-
foj​tott lé​leg​zet​tel fü​lelt. Hal​lot​ta, amint Nak​hi​mov her​ceg va​la​mi vége-hossza nincs anek​do​tát me​sél Sir
Ge​or​ge-nak, Pil​kins​nek, Ali pa​sá​nak és né​hány inas​nak. Mi​köz​ben oda​lo​pa​ko​dott a fő​lép​cső​höz, lát​ta a
fér​fi​a​kat, amint ci​ga​ret​ta​füst​be bur​ko​lóz​va ülik kö​rül Bas​mond lord​já​nak tes​tét. Lady Be​at​ri​ce át​vá​gott a
ga​lé​ri​án, és fel​lo​pa​ko​dott a ven​dé​gek szo​bá​i​hoz. Be​sur​rant a gróf szo​bá​já​ba. A gyer​tya még min​dig égett,
és a fé​nyé​nél át​ku​tat​ta a szo​bát a le​beg​te​tő ké​szü​lé​ket ke​res​ve. Be​né​zett a gróf szek​ré​nyé​be, be​le​túrt a hol​-
mi​já​ba, és az össze​haj​to​ga​tott ru​hák kö​zül elő​hú​zott egy köny​vet. Egy tel​je​sen át​la​gos re​gény volt, de va​-
la​ki pa​pír​la​po​kat rej​tett bele. Az egyik fej​lé​ces, hi​va​ta​los ira​tot maga Met​ter​nich írta alá. Lady Be​at​ri​ce
fran​cia nyelv​tu​dá​sa nem volt va​la​mi fé​nyes, de azért ki tu​dott bön​gész​ni pár mon​da​tot, úgy mint „te​gye
meg a szük​sé​ges lé​pé​se​ket, és tud​ja meg, hogy a lord haj​lan​dó-e... nem szük​sé​ges fi​gyel​mez​tet​nem önt
arra, hogy mi​lyen kö​vet​kez​mé​nyek​kel jár egy si​ker​te​len....”
– Á, nem is tud​tam, hogy a szaj​há​kat ér​dek​li az iro​da​lom! Lady Be​at​ri​ce meg​le​pet​ten né​zett fel. Egy fér​-
fi állt a de Mor​ta​in gróf szo​bá​ját a cse​léd​szo​bá​val össze​kö​tő aj​tó​ban. A ki​ej​té​se bán​tó​an ke​mény, né​me​tes
volt, nyil​ván​va​ló​an ő le​he​tett a gróf ina​sa. Egy nagy kés volt a ke​zé​ben. Lady Be​at​ri​ce szám​ba vet​te a le​-
he​tő​sé​ge​it, ame​lyek bi​zony elég szű​kös​nek bi​zo​nyul​tak.
– Nem na​gyon ér​de​kel – mond​ta –, csak a gró​fot vá​rom. Tud​ja már, hogy bal​eset tör​tént? Bas​mond
lord​ja meg​halt.
A fér​fi fe​nye​ge​tő arc​ki​fe​je​zés​sel kö​ze​le​dett felé, de ami​kor meg​hal​lot​ta a hírt, meg​tor​pant.
– Meg​halt!?
Lady Be​at​ri​ce nagy len​dü​let​tel elő​re​ve​tet​te ma​gát, és le​ver​te a lá​bá​ról az inast. Mind​ket​ten az ágy​ra zu​-
han​tak. Az inas meg​vág​ta a nőt a ké​sé​vel. Lady Be​at​ri​ce úgy érez​te, hogy a lel​ke el​vá​lik a tes​té​től, és fö​-
lül​ről nézi, amint az ál​lat el​sza​ba​dul ben​ne, és fog​gal-kö​röm​mel védi az éle​tét. Elé​ge​det​ten ta​pasz​tal​ta
meg, hogy az erő, ame​lyet a Haj​bár-há​gón ka​pott, még min​dig a bir​to​ká​ban van. Ki​mon​dot​tan örö​met je​-
len​tett a szá​má​ra az, aho​gyan ki​csa​var​ta a fér​fi ke​zé​ből a kést, és a mar​ko​la​tá​val le​ütöt​te. Az inas esz​mé​-
let​le​nül csuk​lott össze.
Mi​után így meg​véd​te ma​gát, Lady Be​at​ri​ce is​mét rá​ta​lált ön​ma​gá​ra. Föl​vet​te a vi​zes​kan​csót, és egy po​-
hár vi​zet ön​tött az egyik po​hár​ba. Le​tép​te az egyik gyöngy​ház gomb​ját, és be​le​dob​ta. A tab​let​ta halk ser​ce​-
gés​sel ol​dó​dott fel. Föl​emel​te az inas fe​jét, az aj​ká​hoz tet​te a po​ha​rat, és bár​so​nyos han​gon biz​tat​ta, hogy
igyék. Az inas anél​kül ivott, hogy ki​nyi​tot​ta vol​na a sze​mét.
– Dan​ke, mut​ter – só​haj​tot​ta, az​tán fel​pat​tant a szem​hé​ja. Rá​bá​mult Lady Be​at​ri​ce-re, majd fel​ki​ál​tott: –
Te mocs​kos kur​va! Meg​öl​lek...!
– Kur​va? Hát igen. Mocs​kos? Na nem – mond​ta Lady Be​at​ri​ce, mi​köz​ben meg​le​pő​en kis erő​fe​szí​tés​sel
vissza​tar​tot​ta a fér​fit. A ká​bí​tó​szer már​is ha​tott. – De biz​to​san nem olyan​faj​ta kur​va, akit egy ilyen ma​gad​-
faj​ta sen​ki​há​zi meg​öl​het. Tu​dom, hogy most le​küzd​he​tet​len ál​mos​sá​got ér​zel. Alig bírsz moz​dul​ni. Hát ak​-
kor csukd be a sze​med, és menj el szé​pen álom​or​szág​ba, drá​ga​sá​gom! Sok​kal könnyebb lesz úgy.
Ami​kor vég​re moz​du​lat​lan ön​tu​dat​lan​ság​ban he​vert, Lady Be​at​ri​ce meg​győ​ző​dött ká​bult​sá​gá​nak mély​-
sé​gé​ről úgy, hogy fel​húz​ta a fic​kó szem​hé​ját. Az ered​ménnyel elé​ge​det​ten fel​állt, és nyu​god​tan el​gon​dol​-
ko​zott. Vé​gül fel​tet​te az inas lá​bát az ágy​ra, le​húz​ta a ci​pő​it, meg​nyi​tot​ta a ru​há​it, hogy bár​ki be​lé​pő a le​-
he​tő leg​egy​sze​rűbb ma​gya​rá​za​tot ta​lál​ja arra, amit lát. Ez​u​tán fel​vet​te a pa​pí​ro​kat a föld​ről, össze​haj​to​gat​-
ta, és a ru​há​já​ba rej​tet​te azo​kat. Ez​u​tán ki​ment a szo​bá​ból, és hal​kan be​csuk​ta maga mö​gött az aj​tót.
 TIZENHAT
amelyben színre lép egy különös teremtmény
– Vissza​tért a lá​tá​som, tud​ja – mond​ta Ludbridge, mi​köz​ben dör​zsöl​get​te a sze​mét, és va​dul pis​lo​gott.
Mrs. Cor​vey ép​pen be​fe​jez​te az át​öl​tö​zést, ami köz​ben el​me​sél​te a fér​fi​nak az ed​di​gi ese​mé​nye​ket. Mr.
Ludbridge felé for​dult, és el​mo​so​lyo​dott.
– Gra​tu​lá​lok, Mr. Ludbridge! Re​mek ér​zés, nem igaz?
– Bi​zony az, Mrs. Cor​vey.
– És most, Mr. Ludbridge, azt hi​szem, itt az ide​je, hogy a le​ány​ká​im után néz​zek. Meg aka​rom tud​ni, mi​-
ért ég​nek a lám​pák a nagy hall​ban. Ja​vas​lom, hogy ez​alatt ba​rát​koz​zon a szap​pan​nal meg a mos​dó​t​ál​lal, ha
nem bán​ja. Hogy ne or​dít​son ma​gá​ról, hogy az el​múlt pár na​pot az alag​utak​ban töl​töt​te. Van egy haj​ke​fe és
fésű is az asz​ta​lon.
– Kö​szö​nöm, höl​gyem. Rend​be sze​dem ma​gam. Mrs. Cor​vey össze​húz​ta ma​gán a ken​dő​jét, és ki​lé​pett
az ud​var​ra. Egye​ne​sen a nagy hall felé ment, és fi​gyel​me​sen néz​te a ki​vi​lá​gí​tott ab​la​ko​kat, mi​köz​ben a leg​-
na​gyobb meg​le​pe​té​sé​re be​le​bot​lott va​la​mi​be. Le​né​zett a lába elé, az​tán pár pil​la​na​tig csak bá​mul​ta az ud​-
va​ron he​ve​rő tes​tet. Rö​vid ha​bo​zás után meg​for​dult, és vissza​si​e​tett a szo​bá​já​ba az is​tál​ló mögé, ahol Mr.
Ludbridge ép​pen az ar​cát szap​pa​noz​ta. Ami​kor ki​nyi​tot​ta az aj​tót, a fér​fi szap​pan​ha​bot köp​köd​ve kap​ta
felé a fe​jét, és gyor​san tö​rül​kö​ző​ért nyúlt.
– El​né​zést, hogy meg​za​va​rom, Mr. Fulbridge – mond​ta a nő –, de van oda​kint egy ha​lott fran​cia. Ha
vol​na olyan szí​ves, hogy ki​jön, és meg​né​zi.
– Öröm​mel ál​lok a ren​del​ke​zé​sé​re, asszo​nyom – ha​jolt meg a nő felé Ludbridge, és kö​vet​te az ud​var​ba.
Ami​kor a test​hez ér​tek, Fulbridge ki​vett a zse​bé​ből egy apró hen​ge​res ké​szü​lé​ket, és be​ál​lí​tott raj​ta egy
kap​cso​lót. Kes​keny fény​su​gár vá​gó​dott ki a ké​szü​lék egyik vé​gé​ből, ami az ámu​lat ki​ál​tá​sát csal​ta Mrs.
Cor​vey aj​ká​ra.
– Ha én is kap​hat​nék egy pá​rat eb​ből, Mr. Fulbridge!
– Elekt​ro​mos gyer​tyá​nak ne​vezzük, és rend​kí​vül hasz​nos. No, lás​suk ezt a nyo​mo​rul​tat! – Ludbridge a
ha​lott ar​cá​ra irá​nyí​tot​ta a fényt, és a lát​vány​tól hát​ra​hő​költ. De Mor​ta​in gróf arca fel​is​mer​he​tő volt ugyan,
de a fé​le​lem, amely ha​lá​la pil​la​na​tá​ban rá​fa​gyott, el​tor​zí​tot​ta. Ezen​kí​vül szó sze​rint ko​po​gós​ra fa​gyott:
kék volt, és je​ges. A két kar​ját az arca elé emel​ve tar​tot​ta, és az uj​jai be​gör​bül​tek, mint​ha mar​kol​ni akar​na.
– Hú, a min​de​nit! Ez Emi​le Fro​chard!
– Nem de Mor​ta​in gróf?
– Nem iga​zán. Ez a fic​kó egy kém az oszt​rá​kok szol​gá​la​tá​ban. Zsa​rol​ták az iga​zi gró​fot. Nem len​nék
meg​lep​ve, ha el​fog​ták vol​na a meg​hí​vót erre az auk​ci​ó​ra. Nos hát... ez szer​fö​lött kü​lö​nös. Va​jon ho​gyan
halt meg?
– Erre van egy öt​le​tem – mond​ta Mrs. Cor​vey –, de ha​ma​ro​san töb​bet is meg​tu​dunk.
– Mit csi​nál​junk a holt​test​tel?
– Sem​mit az ég​vi​lá​gon. Hagy​juk itt, Mr. Ludbridge!

Lady Be​at​ri​ce pár per​cig csönd​ben állt a há​ló​szo​bák​hoz ve​ze​tő fo​lyo​són, és fü​lelt. Nak​hi​mov her​ceg
nyil​ván​va​ló​an már egy má​sik anek​do​tát me​sélt, amely tá​ma​dó far​ka​sok​ról szólt. Je​ges lég​áram​lat su​hant át
a fo​lyo​són, oly vá​rat​la​nul, hogy Lady Be​at​ri​ce moz​du​lat​lan​ná der​medt. Ha nem lett vol​na olyan jó​zan gon​-
dol​ko​zá​sú, bi​zo​nyá​ra va​la​mi me​se​be​li ere​de​tet tu​laj​do​nít en​nek a szél​ro​ham​nak. Ehe​lyett azon​ban a hu​zat
okát ku​tat​va a hall hát​só ré​szé​ben meg is ta​lál​ta azt a he​lyet, ahol a ta​pé​ta kis​sé len​ge​de​zett a szél​ben. Egy
ajtó kör​vo​na​la​it ta​po​gat​ta ki. Fél​re​húz​ta a ta​pé​tát, és egy nyi​tott aj​tót ta​lált, amely egy fo​lyo​só​ra nyílt. Az
üve​ge​zet​len ab​lak​ré​se​ken át be​tó​du​ló hold​fény​ben jól lát​szott a fo​lyo​só má​sik vé​gé​ben egy ajtó. El​in​dult
ar​ra​fe​lé, és ki​né​zett az egyik ab​lak​nyí​lá​son. Meg​le​pet​ten ta​pasz​tal​ta, mi​lyen ma​ga​san jár. Pon​to​sab​ban
egy, a fő​épü​le​tet és a tor​nyot össze​kö​tő fo​lyo​són ha​ladt elő​re. Csu​pasz fa​ge​ren​dá​kon lép​ke​dett, és a má​sik
ajtó, tö​rött zár​ja mi​att könnyen ki​nyílt előt​te.
Lady Be​at​ri​ce pis​log​va állt meg ab​ban a fény​ár​ban, amely a to​rony​szo​bá​ban fo​gad​ta. Nem gyer​tyák
vagy olaj​lám​pá​sok árasz​tot​ták ezt a vi​lá​gos​sá​got, ha​nem va​la​mi, a Rue-féle vá​ku​um​lám​pák​hoz ha​son​ló vi​-
lá​gí​tó tes​tek. Ezen na​gyon el​cso​dál​ko​zott, mi​vel tu​do​má​sa sze​rint a Fel​vi​lá​go​so​dott Úri​em​be​rek Tár​sa​sá​-
gán, a FÚT-on kí​vül sen​ki más nem tu​dott vá​ku​um-vi​lá​gí​tó​tes​te​ket elő​ál​lí​ta​ni. De a cso​dál​ko​zá​sa sem​mi
volt ah​hoz ké​pest, amit ak​kor ér​zett, ami​kor meg​lát​ta a szo​ba la​kó​ját. A fér​fi meg​for​dult, rá​né​zett, és egy
pil​la​nat​ra meg​der​medt. Le​he​tett vol​na Bas​mond lord​já​nak a szel​le​me is, annyi​ra ha​son​lí​tott hoz​zá, csak
ép​pen ala​cso​nyabb, fe​hé​rebb bőrű és tö​ré​ke​nyebb test​al​ka​tú volt. A keze és a csu​pasz lába olyan fe​hér
volt, mint a kré​ta​por, és túl hosszú ah​hoz, hogy szép​nek le​hes​sen mon​da​ni. Az öl​tö​ze​te csu​pán egy nad​rág​-
ból, nad​rág​tar​tó​ból és egy ing​ből állt, amely​nek az uj​ját ügye​sen fel​haj​tot​ta, és egy bőr hom​lok​pánt fog​ta
kö​rül majd​nem ko​pasz fe​jét. Ezen a pán​ton egy cso​mó mű​szer ka​pott he​lyet egy​más mel​lett, volt ott egy
apró vá​ku​um​lám​pa, amely ép​pen fény​ár​ba bo​rí​tot​ta az ide​gen ré​mült ar​cát.
Az ide​gen fel​vi​sí​tott, mint egy nyúl, és ki​me​ne​kült Lady Be​at​ri​ce lá​tó​te​ré​ből.
Lady Be​at​ri​ce be​lé​pett a kör alap​rajzú szo​bá​ba. A fal mel​lett egy apró ágy állt, egy szek​rény és egy
mos​dó. Kö​zé​pen egy gon​do​san be​re​te​szelt csa​pó​aj​tó ter​pesz​ke​dett. Mel​let​te egy mun​ka​pad​sze​rű asz​tal
állt, ezen egy szét​sze​relt óra és min​den​fé​le szer​szá​mok, ame​lyek​kel az ide​gen ép​pen ak​kor dol​goz​ha​tott,
ami​kor Lady Be​at​ri​ce „rá​ron​tott”. A szo​ba leg​kü​lö​nö​sebb ré​sze azon​ban a dí​szí​té​se volt. Kör​be nagy, há​-
rom-há​rom és fél mé​te​res, fe​hér la​pok bo​rí​tot​ták a fa​la​kat, ame​lyek te​lis-tele vol​tak mű​sza​ki raj​zok​kal.
Vol​tak ott fo​gas​ke​re​kek, csi​ga​so​rok, sze​le​pek, ru​gók, ke​re​kek... Min​den​fe​lé ma​gya​rá​zó írás​je​lek​kel, ame​-
lye​ket Lady Be​at​ri​ce nem tu​dott el​ol​vas​ni. De ar​ról sem volt sem​mi el​kép​ze​lé​se, hogy az áb​rá​zolt szer​ke​-
ze​tek va​jon mi célt szol​gál​hat​nak. Kör​be​jár​ta a mun​ka​pa​dot, és ke​res​te a szo​ba la​kó​ját. Se​hol sem ta​lál​ta,
de a csa​pó​aj​tó mel​lett állt egy vi​szony​lag kis láda. Lady Be​at​ri​ce le​tér​delt a láda mel​lé.
– Ké​rem, Mr. Raw​don, ne fél​jen tő​lem! A lá​dá​ból nyö​ször​gés​sze​rű zö​re​jek hal​lat​szot​tak, ame​lyek azon​-
nal el​hall​gat​tak, ami​kor egy hang szó​lalt meg a le​ve​gő​ben:
– Hagy​ja öt bé​kén! A sza​vak a sem​mi​ből ér​kez​tek, és az il​lú​zió olyan tö​ké​le​tes volt, hogy Lady Be​at​ri​ce
hang​szó​rót ke​res​ve né​zett kö​rül a szo​bá​ban.
– Lát​hat​ja, hogy nem be​szél​het Hind​ley​vel, men​jen in​kább Art​hur​hoz!
– Na​gyon saj​ná​lom, de Art​hur meg​halt, Hind​ley.
– Nem va​gyok Hind​ley! Az én ne​vem Jum​bey. Art​hur nem halt meg. Mi​lyen ne​vet​sé​ges! És most men​-
jen, hagy​ja bé​kén sze​gény Hind​leyt! Nem ér rá be​to​la​ko​dók​kal fog​lal​koz​ni!
– Be​szél​het​nék ak​kor ön​nel, Mr. Jum​bey? Meg​ígé​rem, hogy ak​kor bé​kén ha​gyom Hind​leyt.
– Meg kell ígér​nie, és meg kell tar​ta​nia az ígé​re​tét.
– Meg​ígé​rem és meg​tar​tom. Mond​ja meg ne​kem, Mr. Jum​bey, Hind​ley ké​szí​ti a szer​ke​ze​te​ket, ugye?
– Ter​mé​sze​te​sen. Ő egy zse​ni.
– Per​sze, nyil​ván​va​ló​an csak az le​het. Ő ké​szí​tet​te a le​beg​te​tő ma​si​nát is, nem​de?
– Lát​ta, ugye? Art​hur el​vet​te, de Hind​ley nem bán​ta. Bár​mi​kor ké​szít egy má​si​kat.
– Art​hur kér​te meg arra Hind​leyt, hogy ké​szít​sen szá​má​ra egy le​beg​te​tő ma​si​nát?
– Art​hur? Ugyan már! Art​hur os​to​ba. So​sem len​ne elég esze arra, hogy ilyes​mit ki​ta​lál​jon. Hind​ley a kis
szo​bá​ban la​kott, ami​ben volt egy nagy ru​hás​szek​rény. A já​té​kai be​gu​rul​tak a szek​rény alá, és sze​gény
Hind​ley nem érte el őket. Az az lus​ta Pil​kins meg nem se​gí​tett neki. Így az​tán Hind​ley ké​szí​tett egy szer​ke​-
ze​tet, ami​vel fel​emel​te a szek​rényt, így ki​szed​het​te aló​la a já​té​ka​it. Ennyi az egész. Csak​hogy az​tán Art​hur
ha​za​jött, és a szol​gák be​árul​ták neki Hind​leyt. Sze​gény ret​te​ne​te​sen félt, hogy megint jön a bün​te​tés a sö​tét
szo​bá​val meg a hi​deg víz​zel. De Art​hur azt mond​ta Hind​ley​nek, hogy kap​hat egy szép nagy szo​bát és egy
sa​ját la​bo​ra​tó​ri​u​mot, ahol csi​nál​hat min​den​fé​le ké​szü​lé​ket meg gé​pet Art​hur​nak. Hind​ley meg annyi vat​ta​-
cuk​rot ehet, amennyit csak akar. Ezen​kí​vül Art​hur​nak tá​vol kel​lett vol​na tar​ta​nia az ide​ge​ne​ket. Csak​hogy
nem tar​tot​ta be, amit ígért! – Az utol​só sza​vak​ból csak úgy sü​tött a gyű​lö​let.
– Nem tar​tot​ta be az ígé​re​tét, Mr. Jum​bey?!
– Nem! Hind​ley egy da​rab vat​ta​cuk​rot, még egy szá​lat se ka​pott. Rá​adá​sul egy nagy​da​rab kot​nye​les em​-
ber ir​tó​za​to​san ta​pin​tat​la​nul kém​ke​dett Hind​ley után az alag​utak​ban. Hind​ley​nek kel​lett el​in​téz​nie, pe​dig
ez na​gyon ne​héz neki, mert sen​ki sem lát​hat​ja meg őt, ugye érti?
– Saj​ná​lat​tal hal​lom eze​ket a dol​go​kat, Mr. Jum​bey.
– Art​hur​nak kel​lett vol​na meg​vé​de​nie Hind​leyt és gon​dos​kod​nia róla. Anyus​ka ezt mond​ta! Min​dig.
– Nos, ked​ves Jum​bey, at​tól tar​tok, hogy Art​hur ezt nem te​he​ti töb​bé. Ne​künk kell ki​ta​lál​nunk va​la​mi
mást Hind​ley szá​má​ra.
– Art​hur megint el​ment az egye​tem​re?
Lady Be​at​ri​ce gon​do​san mér​le​gel​te a sza​va​it, mi​előtt meg​szó​lalt.
– Igen. Így van.
– És már megint itt hagy​ta Hind​leyt Pil​kins​re?! – A ha​tá​ro​zott hang meg​re​me​gett. – Hind​ley nem akar​ja
ezt! Hind​ley nem akar vissza​men​ni a kis szo​bá​ba, és nem akar​ja a hi​deg vi​zet!
– Sze​rin​tem ta​lál​ha​tunk más meg​ol​dást, Hind​ley... Jum​bey.
– Ho​gyan?
 TIZENHÉT
amelyben a hölgyek győzelmet aratnak
– Hogy az a jó... – mér​ge​lő​dött Mrs. Cor​vey, és Dora, aki rö​vi​den össze​fog​lal​ta szá​má​ra az el​múlt két
óra ese​mé​nye​it, most el​ha​rap​ta a szót. Kö​rül​né​zett, és a pil​lan​tá​sa há​lá​san ál​la​po​dott meg a me​rev ré​szeg
Mrs. Dun​ca​nen. A cse​léd​ség vissza​bújt az ágyá​ba.
– Min​den tő​lünk tel​he​tőt meg​tet​tünk, asszo​nyom – mond​ta az​tán.
– Tu​dom, hogy így van, de ez nem várt bo​nyo​da​lom, és most a rend​őr​ség nyo​moz​ni fog. Rá​adá​sul nincs
meg a le​beg​te​tő ké​szü​lék sem... El​lop​ták, de leg​alább egyik eme​le​ti ma​jom se te​het​te rá a ke​zét. Jaj, a
min​de​nit, mi​cso​da zűr​za​var! Hol van Lady Be​at​ri​ce?
– Itt va​gyok – je​lent​ke​zett Lady Be​at​ri​ce olyan nesz​te​le​nül sur​ran​va be a kony​há​ba, mint egy macs​ka.
– Örü​lök, hogy lá​tom, Mrs. Cor​vey! Ta​lált va​la​mit?
– Ta​lál​tam, hogy​ne.
– Nos, én is – bó​lin​tott Lady Be​at​ri​ce, és maga alá hú​zott egy szé​ket. Pár mon​dat​ban, el​ké​pesz​tő​en rö​-
vid idő alatt össze​fog​lal​ta mind​azt, amit meg​tu​dott. Ez vissza​hoz​ta Mrs. Cor​vey jó​ked​vét. Jane, Dora és
Maude pe​dig az egyik ámu​lat​ból a má​sik​ba es​tek.
– Te​hát – mond​ta Mrs. Cor​vey, ami​kor Lady Be​at​ri​ce vég​zett a be​szá​mo​ló​val – lá​tom a ki​utat szo​rult
hely​ze​tünk​ből. Jane, drá​gám, most men​jen az is​tál​ló mö​göt​ti szo​bám​ba, és ko​pog​jon be! Kér​je meg Mr.
Ludbridge-et, hogy le​gyen olyan szí​ves, és jöj​jön át ide hoz​zánk, és egy​út​tal hoz​za be ma​gá​val a ha​lott
fran​ci​át is.

Pil​kins bosszú​san né​zett Lady Be​at​ri​ce-re, ami​kor az be​lé​pett a nagy hall​ba.

– Nem meg​mond​tam ma​guk​nak egy​ér​tel​mű​en, hogy ma​rad​ja​nak oda​lent!? – för​medt a nőre go​rom​bán. –
Mind​járt itt az őr​mes​ter!
– Saj​ná​lom, uram, de egy úri​em​ber ér​ke​zett, aki nem az őr​mes​ter – ma​gya​ráz​ko​dott Lady Be​at​ri​ce. –
Ezen​fe​lül arra gon​dol​tunk, nem vol​na-e bölcs, ha még ma éj​jel vissza​men​nénk Lon​don​ba, hogy el​ke​rül​jük
a bot​rányt?
– Bá​nom is én, ha el​men​nek – mo​rog​ta Pil​kins, és ab​ban a pil​la​nat​ban va​la​ki erő​tel​je​sen be​zör​ge​tett a
hall aj​ta​ján.
Pil​kins si​e​tett aj​tót nyit​ni. Mr. Fulbridge állt oda​kint szi​go​rú arc​ki​fe​je​zés​sel.
– Jó es​tét kí​vá​nok! A ne​vem Sir Char​les Ha​vers​ham, és Őfel​sé​ge Csa​ló​kat és Csa​lá​so​kat Vizs​gá​ló Iro​-
dá​já​nak fő nyo​mo​zó​ja va​gyok. Pa​ran​csom van arra, hogy lel​tar​tóz​tas​sam Art​hur Raw​dont, Ras​mond lord​-
ját.
– Öö... ő... me... meg​halt – da​dog​ta Pil​kins.
– Ne jöj​jön ne​kem kép​te​len​sé​gek​kel! Azon​nal te​remt​se elő!
– Fél​re​ér​ti, uram. A lord va​ló​ban ha​lott! – mond​ta Nak​hi​mov her​ceg. Fel​állt, és le​vet​te Bas​mond lord​-
já​ról a le​pe​dőt, ami​vel le​ta​kar​ták. Fulbridge, aki vak​me​rő​en be​sé​tált a hall​ba, le​né​zett a hul​lá​ra.
– Ah, ez kel​le​met​len. Nos, akár​ho​gyan is... Re​mé​lem, hogy a je​len lévő urak kö​zül sen​ki sem fi​ze​tett
neki je​len​tő​sebb össze​get.
– Mit akar ez je​len​te​ni? – kér​dez​te Sir Ge​or​ge.
– Csak annyit, uram, hogy az iro​da fél éve mun​kál​ko​dik azon, hogy vég​re vá​dat emel​hes​sünk őlord​sá​ga
el​len. Több mint há​rom ta​nú​val​lo​má​sunk van a lord el​len – nem ki​sebb il​lu​zi​o​nis​ták​tól, mint dok​tor Fan​-
tasz​ti​kó a Ki​rá​lyi Szín​ház​ból a Dru​ry Lane-ről –, akik eskü alatt vall​ják, hogy őlord​sá​ga tő​lük ta​nul​ta a le​-
beg​te​tős trük​köt. El​fog​tunk ezen​fe​lül egy le​ve​le​zést, amely​ből vi​lá​go​san ki​de​rül, hogy őlord​sá​ga arra ké​-
szül, hogy ez​zel a trük​kel el​káp​ráz​tas​son, vagy​is át​ver​jen egy is​me​ret​len fon​tos sze​mélyt vagy sze​mé​lye​-
ket.
– De... de hát... – mo​tyog​ta Pil​kins.
– Ir​gal​mas is​ten! – ki​ál​tott fel Sir Ge​or​ge. – Tö​ké​le​tes trükk! Tud​tam! Meg​mond​tam neki a ké​pé​be, hogy
egy ha​za​fi​at​lan gaz​em​ber...
– Azt akar​ja ez​zel mon​da​ni, hogy össze​ve​szett öl​ord​sá​gá​val, uram? – kér​dez​te csen​de​sen Lady Be​at​ri​-
ce.
– Tes​sék? Mi? – né​zett a nőre Sir Ge​or​ge.
– Nem. Azaz nem pon​to​san. Csak cé​loz​tam erre. Vagy​is el akar​tam neki mon​da​ni ma reg​gel. Mi​vel​-
hogy... gya​na​kod​tam... át​ko​zot​tul gya​nús​nak ta​lál​tam a be​mu​ta​tó​ját! Igen! Azon​nal meg​is​me​rem a csa​lót, jó
a szi​ma​tom!
– Akár​csak ne​kem! – vág​ta rá Ludbridge szi​go​rú pil​lan​tás​sal, ami​től Sir Ge​or​ge el​bá​tor​ta​la​no​dott. –
Te​hát azt mond​ják, ura​im, hogy a lord bal​eset kö​vet​kez​té​ben halt meg?
– Vár​juk, hogy meg​ér​kez​zen az önök nyo​mo​zó​ja – mond​ta Ali pasa Sir Ge​or​ge-ra pil​lant​va –, de tör​té​-
ne​te​sen tény​leg bal​eset volt, mi​vel Bas​mond lord​ja le​esett a lép​csőn, és a nya​kát tör​te.
– Hát ez kel​le​met​len – bó​lin​tott Ludbridge. – A Gond​vi​se​lés​nek meg​van a sa​ját igaz​ság​szol​gál​ta​tá​sa.
Ezek sze​rint még sen​kit sem csa​pott be?
– Még nem kez​dő​dött el az aján​la​tok meg​té​te​le – mond​ta Nak​hi​mov her​ceg.
– Ka​pi​tá​lis! Ak​kor van le​he​tő​sé​gük a me​ne​kü​lés​re. Gya​ní​tom, hogy a mun​kám itt vé​get ér – mond​ta
Ludbridge. – Sze​ret​tem vol​na ugyan a tör​vény elé ál​lí​ta​ni ezt a gya​lá​za​tos ala​kot, de most a leg​fel​sőbb bí​-
ró​ság előtt kell szá​mot ad​nia a tet​te​i​ért.
– El​né​zést, uram – mond​ta Pil​kins re​me​gő han​gon –, de az én gaz​dám nem volt csa​ló...
Fulbridge szín​pa​di​as moz​du​lat​tal az ég​nek emel​te a kar​ját.
– Di​csé​re​tes a lo​ja​li​tá​sa egy ősi csa​lád​hoz a ne​héz​ség órá​i​ban, e go​nosz idők​ben, jó​em​ber. De sú​lyos
bi​zo​nyí​té​kok szól​nak az ön lord​ja el​len. Vagy ta​gad​ja ezt?
– Nem ta​ga​dok én sem​mit – nyög​te Pil​kins resz​ke​tő vál​lal.Ek​kor oda​kint ko​csi​zör​gés és ló​do​bo​gás zaja
éledt. – Ralph jött vissza az őr​mes​ter​rel, gon​do​lom.
– Na​gyon jó – né​zett vé​gig raj​tuk Ludbridge. – Ura​im, te​kin​tet​be véve a ma esti saj​ná​la​tos ese​mé​nye​ket
és a Raw​don csa​lád di​cső tör​té​ne​tét – hogy ne is em​lít​sem az önök jó hí​rét, mint a vi​lág ve​ze​tő em​be​re​i​ét
–, azt gon​do​lom, hogy sem​mi hasz​nunk nem szár​maz​na egy nem​zet​kö​zi mé​re​te​ket öltő bot​rány​ból. Ta​lán az
len​ne a leg​jobb, ha én most csön​de​sen el​vo​nul​nék.
– Ha meg​te​het​né, uram... – kér​te Pil​kins, és is​mét zo​kog​ni kez​dett.
– A kony​hák oda​lent van​nak, uram – szó​lalt meg Lady Be​at​ri​ce, és mu​tat​ta az utat. Mi​köz​ben Ludbridge
és a nő el​vo​nul​tak, hal​lot​ták, hogy a rend​őr​ség be​ko​pog a ház​ba, és Ali pasa meg​kér​de​zi: „Nem kel​le​ne
szól​ni a gróf​nak?”

– Bá​mu​lat​ra mél​tó ha​zug​ság​ára​dat volt, uram – mond​ta Lady Be​at​ri​ce el​is​me​rő​en, mi​köz​ben le​fe​lé
men​tek.
– Kö​szö​nöm. Sze​rin​tem si​et​het​nénk egy ki​csit – mond​ta Ludbridge. – Sze​ret​nék kel​lő tá​vol​ság​ban len​ni
a ház​tól, mi​kor el​kez​dik ke​res​ni a fran​ci​át.
– Hová rej​tet​te a holt​tes​tet, már ha meg​kér​dez​he​tem?
– Az ágyá​ba. Hova más​ho​vá? Jó kis mun​kát vég​zett va​la​ki az ina​sán, mond​ha​tom. Majd az oszt​rá​kok el​-
si​kál​ják a dol​got.
– Kö​szö​nöm, uram.
– Hal​la​nak ben​nün​ket oda​fönt? – kér​dez​te Dora, ami​kor be​lép​tek a kony​há​ba. – Szük​sé​gem volt Jane
se​gít​sé​gé​re, hogy meg​emel​jük... nem ne​héz, de na​gyon kü​lö​nös, tud​ják.
– Sem​mit sem hal​la​ni oda​fönt – nyug​tat​ta meg Lady Be​at​ri​ce, és le​tér​delt a láda mel​lé.
– Jum​bey? Mr. Jum​bey, ked​ve​sem. Hogy érzi ma​gát a drá​ga Hind​ley?
– Meg van ré​mül​ve – mond​ta egy vé​kony​ka hang. – Azt mond​ja, túl sok itt az ide​gen.
– Mond​ja meg neki, hogy nem kell fél​nie! Sen​ki se fog​ja zak​lat​ni, és ha​ma​ro​san egy sok​kal na​gyobb és
jobb la​bo​ra​tó​ri​um​ban játsz​hat.
– Maude, drá​gám, men​jen, és kap​ja frak​kon a maga Ralph​ját, mi​előtt ki​fog​ja a lo​va​kat! – mond​ta Mrs.
Cor​vey, és Maude már ug​rott is, messzi​ről ki​a​bál​va a ko​csis​nak.
– Ralph, sze​rel​mem, se​gí​te​nél raj​tunk? El kel​le​ne jut​nunk a fa​lu​ba.

Bas​mond lord​já​nak tra​gi​kus ha​lá​la ko​moly szó​be​széd​nek adott he​lyet Litt​le Bas​mond​ban, de ez sem​mi
volt ah​hoz ké​pest, amit ös​szeplety​kál​tak a fran​cia gróf ha​lá​lá​ról, akit a sa​ját ina​sa gyil​kolt meg. Sze​rel​mi
gyil​kos​ság, bi​zo​nyá​ra, bár arra sen​ki sem ta​lált ma​gya​rá​za​tot, ho​gyan tör​het​te össze az inas a gróf összes
csont​ját. A he​lyi ma​giszt​rá​tus ti​tok​ban há​lás volt az oszt​rák kor​mány kül​döt​té​nek, aki az​zal a pa​ranccsal
je​lent meg, hogy az inast lánc​ra ver​ve vi​gye ma​gá​val. Sőt, az oszt​rá​kok mint​egy gá​láns gesz​tus​ként ki​fi​zet​-
ték a gróf te​te​mé​nek ha​za​szál​lí​tá​sát is.
Ali pasa és Nak​hi​mov her​ceg némi ta​pasz​ta​lat​tal gaz​da​god​va, ép​ség​ben tér​tek haza ha​zá​juk​ba. Sir Ge​-
or​ge Spig​gott vissza​ment ha​tal​mas bir​to​ká​ra Nort​hum​ber​land​be, ahol ivás​ra adta a fe​jét, és na​gyon csú​nya
vé​get ért.
Ami​kor Bas​mond gróf​já​nak ügy​vé​dei át​néz​ték a pa​pí​ro​kat, és föl​mér​ték a tar​to​zá​sa​it, csak bú​san csó​-
vál​ták a fe​jü​ket. A sze​mély​ze​tet ki​fi​zet​ték és el​bo​csá​tot​ták, min​den bú​tor​da​ra​bot el​ár​ve​rez​tek, hogy ki​elé​-
gít​sék a hi​te​le​ző​ket, és ami​kor ez nem bi​zo​nyult elég​sé​ges​nek, ak​kor ma​gát a bas​mon​di bir​to​kot is el​ko​-
boz​ták. Ek​kor ve​sze​ke​dés tört ki a két leg​na​gyobb hi​te​le​ző kö​zött, hogy me​lyik ér​vé​nye​sít​se a jo​ga​it. Vé​-
gül ab​ban egyez​tek meg, hogy har​minc éven​ként vál​to​gat​ják a tu​laj​don​jo​got.
 TIZENNYOLC
amelyben összegzésre kerülnek az eddigiek
– Azt a min​de​nit, höl​gyek! – rik​kan​tot​ta Her​ber​ti​na, mi​köz​ben hin​tá​zott a szé​ken, és a lá​bát fel​rak​ta a
kan​dal​ló​rács​ra. – Az a hír jár​ja, hogy a Bas​mond kas​tély össze​dőlt.
– És ez ret​te​ne​te​sen szo​mo​rú – mond​ta Jane fel​néz​ve a zon​go​ra mö​gül.
– Va​ló​ban – tet​te hoz​zá Miss Ot​ley. – Na​gyon ér​de​kes tör​té​nel​mi hely volt.
– Azt ír​ják, hogy a kas​tély alat​ti ren​ge​teg bá​nya​vá​gat mi​att dőlt össze – foly​tat​ta Her​ber​ti​na.
– Ez na​gyon va​ló​szí​nű – bó​lin​tott Mrs. Cor​vey. – Cso​da, hogy nem alat​tunk dőlt össze.
– És ha​ma​ro​san a Raw​don ősök nyug​ha​tat​lan szel​le​mei né​pe​sí​tik majd be a mál​la​do​zó, mo​há​val be​nőtt
ro​mo​kat – mond​ta Lady Be​at​ri​ce, el​nyisszant​va egy cér​na​szá​lat a hím​zé​sé​nek egyik bí​bor​szí​nű min​tá​ján. –
De va​jon be​szél​nek-e a sze​gény, drá​ga Jum​bey​ról?
– Hi​va​ta​lo​san egy szót sem – mond​ta Mrs. Cor​vey. – És nem is fog​nak, nem igaz? Mr. Fel​mouth bi​zal​-
ma​san a tud​tom​ra adta, hogy Bas​mond je​len​le​gi lord​ja szá​mos hasz​nos ap​ró​sá​got ter​vez a Gyár​tá​si Osz​-
tály szá​má​ra.
– Re​mé​lem, hogy bol​dog.
– Amíg meg​kap​ja a rend​sze​res vat​ta​cu​kor adag​ját, igen.
– Hát ez me​sés! – ne​ve​tett fel Maude, és ját​szott pár ak​kor​dot a har​mo​ni​ká​ján. – Mit szól​ná​nak egy dal​-
hoz? Pél​dá​ul el​éne​kel​het​nénk a Volt, nincs, fene bán​ja... kez​de​tű dalt. Nos, höl​gyek?

Fe​di​na Lí​dia for​dí​tá​sa

 Kage Baker
A KÜLÖNÖS KÁRMINVÖRÖS KŐ
– Ó! – ki​ál​tot​ta En​der​ley fe​le​sé​ge. – Ki​esett a bros​som​ból a tű!
En​der​ley, aki ép​pen a bo​rot​vál​ko​zás​hoz szap​pa​noz​ta az ar​cát, le​tet​te a pa​ma​csot, és a mos​dó​tál​tól a fe​-
le​sé​ge felé for​dult.
– Hadd lás​sam!
Az asszony oda​nyúj​tot​ta az any​já​tól örö​költ brosst, egy ne​héz, ré​gi​mó​di ezüst​tár​gyat, amely​be egy nagy
ová​lis kő volt be​le​fog​lal​va. A kő sö​tét​vö​rös achát​nak lát​szott, páf​rány​sze​rű ere​zet​tel. En​der​ley azon​ban
csöp​pet sem tö​rő​dött a kő​vel, csak az ér​de​kel​te, hogy a fe​le​sé​ge bá​na​tos.
– Sem​mi gond. Könnyen meg le​het csi​nál​ni.
– Va​ló​ban?
– Hát per​sze. Egy csepp for​rasz​tó​ón meg​te​szi. Te​gye ki a hall​ban az asz​tal​ra, ked​ve​sem, hogy ne fe​lejt​-
sem el ma​gam​mal vin​ni!

En​der​ley fe​le​sé​ge úgy tud​ta, hogy a fér​je a Sza​ba​dal​mi Hi​va​tal​nál vagy an​nak va​la​mi rész​le​gé​nél dol​-
go​zik, ahol kü​lön​fé​le dol​gok vizs​gá​la​tá​val fog​lal​ko​zik. So​sem kér​dez​te, hogy mi​fé​le dol​gok​kal, mi​vel ez
egy​ál​ta​lán nem szá​mí​tott. Az volt a lé​nyeg, hogy En​der​ley heti mun​ka​bé​ré​ből egy szé​pen be​bú​to​ro​zott há​-
zat tar​tot​tak fenn Lon​don egyik szebb kül​vá​ro​sá​ban, és rend​sze​re​sen ki​fi​zet​ték a ke​res​ke​dők szám​lá​it. En​-
der​ley azon​ban reg​ge​len​te, ka​lap​ját a fe​jé​be nyom​va, az es​er​nyőt a hóna alá csap​va egy​ál​ta​lán nem a Sza​-
ba​dal​mi Hi​va​tal vagy an​nak egy rész​le​ge felé in​dult, ha​nem egye​ne​sen a White​hall irá​nyá​ba ment. Be​for​-
dult a Cra​ig’s Court​ra, és egy jel​leg​ze​tes vö​rös tég​lás ház​ba ment be, ahol Lon​don egyik ke​vés​sé elő​ke​lő
klub​ja, a Red​king szé​kelt.
E kü​lö​nös és csúf fa​lak közé érve En​der​ley át​vá​gott az ét​ter​men és a bá​ron. Mi​köz​ben át​ha​ladt a nap​pa​-
lin, pil​lan​tás​ra se mél​tat​ta a mély fo​te​lek​ben hen​ter​gő vagy a Ti​mes-t ol​va​só klub​ta​go​kat. Egy kes​keny
lép​csőn le​si​e​tett arra a fél​ho​má​lyos fo​lyo​só​ra, ahol a két ajtó egyi​kén be​lé​pett egy ab​lak nél​kü​li kis szo​-
bá​ba. Ha kö​rül​be​lül egy perc és ti​zen​öt má​sod​perc múl​va bár​ki ki​nyi​tot​ta vol​na ugyan​ezt az aj​tót, En​der​-
ley​nek már hűlt he​lyét ta​lál​ja. Mi​vel a fel​vo​nó ad​dig​ra már ki​tet​te uta​sát a Red​king Klub alatt el​he​lyez​ke​-
dő eme​le​tek egyi​kén. Eze​ket az eme​le​te​ket olyan tech​ni​kák​kal vi​lá​gí​tot​ták meg és szel​lőz​tet​ték, ame​lyek a
vi​lág töb​bi ré​sze szá​má​ra ez idő tájt még is​me​ret​le​nek vol​tak. En​der​ley az egyik eme​le​ten le​tet​te a ka​lap​-
ját, az es​er​nyő​tar​tó​ba he​lyez​te az es​er​nyő​jét, fel​vet​te a fe​hér kö​pe​nyét, és ne​ki​állt dol​goz​ni. És itt jön az a
pont, amit Mrs. En​der​ley jól tu​dott a fér​jé​ről, ugyan​is va​ló​ban kü​lön​fé​le dol​go​kat fej​lesz​tett és vizs​gált.
Tör​té​ne​te​sen nem új anil​in​fes​té​ke​ket, biz​ton​sá​gi gyu​fá​kat vagy pa​mut​fel​dol​go​zó​ba való gé​pe​ket. Ko​ránt​-
sem. En​der​ley idő​já​rás​fi​gye​lő be​ren​de​zé​se​ket fej​lesz​tett lég​ha​jók szá​má​ra, és mű​sza​ki terv​raj​zo​kat dol​go​-
zott át ten​ger​alatt​já​rók​ban való al​kal​ma​zás​ra. 1845-ben Ju​les Ver​ne még nem írt fon​to​sabb dol​go​kat az is​-
ko​lai házi fel​ada​tok​nál, de ké​sőb​bi ál​mai itt, Lon​don​ban e föld alat​ti la​bo​ra​tó​ri​u​mok​ban már va​ló​ság​ként
lé​tez​tek. Még​pe​dig azért volt ez így, mert a Red​king Klub alat​ti komp​le​xum egy ősi test​vé​ri​ség​hez tar​to​-
zott, ame​lyet je​len​leg ép​pen a Fel​vi​lá​go​sult Úri​em​be​rek Tár​sa​sá​gá​nak ne​vez​tek. Fenn​ál​lá​sá​nak hosszú év​-
ti​ze​dei alatt a Tár​sa​ság kü​lön​fé​le ne​vek alatt vi​rág​zott. Sir Isa​ac New​ton, dr. John Dee és Le​on​ar​do da
Vin​ci is a tag​jai vol​tak va​la​ha, de ar​ról pus​mog​tak, hogy ré​ges-ré​gen Ar​khi​mé​dész és Ale​xand​ri​ai Hé​rón
is a so​ra​ik​ba tar​to​zott. A Tár​sa​ság az em​be​ri élet job​bá té​te​lén mun​kál​ko​dott, mind​ad​dig tit​kos tech​no​ló​-
gi​ák se​gít​sé​gé​vel, amíg a vi​lág elég fej​let​té nem vá​lik arra, hogy nyíl​tan be​szél​je​nek a ta​lál​má​nyok​ról.
 A Tár​sa​ság tag​jai va​la​mennyi​en egyet​ér​tet​tek ab​ban, hogy bi​zo​nyos​faj​ta vi​lág​ura​lom ki​épí​té​se szük​sé​-
ges, mi​előtt ez a nap el​jön, de a ti​zen​ki​len​ce​dik szá​zad kö​ze​pén a Tár​sa​ság meg​elé​ge​dett az​zal, hogy erő​-
söd​jék és fej​lőd​jön, to​váb​bá kéz​ben tart​son bi​zo​nyos kor​mány​za​ti hi​va​ta​lo​kat. En​der​ley fi​a​ta​lon be​ke​rült
a ta​gok közé, mi​vel bri​li​áns ko​po​nya volt, aki több dí​jat is nyert. A Tár​sa​ság jó fi​ze​tést biz​to​sí​tott a szá​-
má​ra, és kü​lö​nö​sen hasz​nos ta​lál​má​nya​it még kü​lön is dí​jaz​ta. En​der​ley te​hát meg​be​csült és ran​gos tag​nak
szá​mí​tott.
Azon a na​pon ki​vet​te a zse​bé​ből a tö​rött brosst, és a mun​ka​asz​ta​lá​ra tet​te, hogy ha időt tud rá sza​kí​ta​ni,
ak​kor meg​ja​vít​sa. Ak​ko​ri mun​ká​já​hoz nem volt szük​sé​ge for​rasz​tó​ón​ra – olyan szin​te​ti​kus anya​gok​kal dol​-
go​zott, ame​lyek elő​re​lát​ha​tó​an mély al​vást idéz​nek elő ku​tyák​nál –, így az​tán a bross órá​kon át csak he​vert
az asz​ta​lán, míg En​der​ley egy vi​gyá​zat​lan moz​du​lat​tal fel nem dön​töt​te az ecet​savas edényt. A sav vé​gig​-
folyt En​der​ley fel​jegy​zé​se​in, és el​áz​tat​ta a brosst, mi​előtt utat ta​lált vol​na ma​gá​nak a mun​ka​asz​tal szé​lé​ről
le a pad​ló​ra. En​der​ley bosszús mor​gás​sal meg​ra​ga​dott egy ron​gyot, és fel​itat​ta vele a fo​lya​dé​kot. Föl​kap​ta
a jegy​ze​te​it, és a le​ve​gő​ben, rá​zo​ga​tás​sal szá​rít​gat​ta azo​kat, mi​köz​ben a te​kin​te​te meg​akadt a bros​son.
Azon​nal le​csa​pott rá, és egy má​sod​per​cig kü​lö​nös, jel​leg​ze​tes sis​ter​gést ér​zett, amely a vö​rös kő páf​rány​-
sze​rű ere​ze​té​ből in​dult ki. Egy má​sod​perc​cel ké​sőbb vi​szont már ájul​tan fe​küdt oda​lent a pad​lón.
Mun​ka​tár​sai, a töb​bi ve​gyész, ag​gód​va ro​han​tak oda hoz​zá. Jud​son, aki ép​pen egy éle​tet meg​hosszab​bí​-
tó mo​le​ku​lán dol​go​zott, le​ha​jolt, hogy fel​ve​gye a brosst, amit En​der​ley el​ej​tett, de ahogy hoz​zá​ért, rongy​-
ba​ba​ként csuk​lott össze. Ber​wick, aki olyan üzem​anya​gon dol​go​zott, amely he​lyet​te​sít​he​ti a szént, szin​tén
meg​pró​bál​ta fel​ven​ni a brosst, de esz​mé​let​le​nül te​rült el a kol​lé​gái mel​lett. Ugyan​így járt Pon​son​by is, aki
ép​pen az​nap reg​gel ta​lált fel egy anya​got, amely le​he​tő​vé te​szi fény​ké​pek ké​szí​té​sét és elő​hí​vá​sát a Mrs.
Da​gu​er​re vagy Tal​bot mód​sze​ré​hez szük​sé​ges idő tö​re​dé​ke alatt.
A fi​a​tal Jo​nes, aki a teát hoz​ta, volt az első, aki arra gon​dolt, hogy ta​lán nem kéne a bross sza​bad kéz​zel
tör​té​nő meg​fo​gá​sá​val pró​bál​koz​ni, ha​nem a fá​ból ké​szült sü​te​mény​sze​dő csi​pesszel emel​te fel.

– Az biz​tos, hogy nem achát – mond​ta Gre​en, mi​köz​ben a tol​la vé​gé​vel bö​köd​te a kőre he​lye​zett ita​tóst.
Ludbridge elő​re​ha​jol​va néz​te a kö​vet. Gre​en gon​do​san vi​gyá​zott arra, hogy a le​he​tő leg​ke​ve​sebb ér​zel​met
mu​tas​sa ki egy meg​be​szé​lés al​kal​má​val, és Ludbridge már ré​gen meg​ta​nul​ta, hogy egy ta​nács​ko​zás bár​mi​-
kor át​csap​hat a „ki tud hig​gad​tabb ma​rad​ni” ver​sen​gés​be.
– Mi​vel sem​mit sem ér​tek a drá​ga​kö​vek​hez, drá​ga öreg ba​rá​tom, szá​mom​ra a vö​rös üveg és az achát
egy​ku​tya.
– Már​pe​dig ez egy da​rab vö​rös üveg – szö​gez​te le Gre​en. – Hogy pon​tos le​gyek, egy tek​tit.
– Meg​kér​dez​he​tem, hogy az mi​cso​da?
– Me​te​or​ból szár​ma​zó üveg. Év​mil​li​ók​kal ez​előtt egy ha​tal​mas kő​zet​da​rab zu​hant le az ég​ből a Föld​re.
A rob​ba​nás, amit a be​csa​pó​dás oko​zott, meg​ol​vasz​tot​ta a ho​mo​kot, ami​ből így egy​faj​ta üveg kép​ző​dött.
Ezt az üve​get a lö​kés​hul​lám szét​szór​ta a kör​nyé​ken, majd más, ugyan​csak özön​víz előt​ti föld​ren​gé​sek el​te​-
met​ték. Ilyen be​csa​pó​dá​si zó​nák ta​lál​ha​tók a Kö​zel-Ke​le​ten je​len​tős kő​zet​szét​szó​ró​dás​sal, és van egy Ba​-
jor​or​szág​ban is. A né​met krá​ter​ből szár​ma​zó cucc Cseh​or​szág​ba spric​celt szét, és mol​da​vit​nak ne​vezzük.
Ez itt mol​da​vit​nak tű​nik, csak​hogy...
– Csak​hogy?
– Csak​hogy a mol​da​vit zöld szí​nű.
– Nos, hát ak​kor ez va​la​mi más, nem?
Gre​en meg​ráz​ta a fe​jét.
– Ugyan mi más le​het​ne? En​der​ley fe​le​sé​ge azt mond​ta, hogy a brosst az édes​any​já​tól örö​köl​te. És a
ked​ves mama Cseh​or​szág​ból való. Ezek sze​rint van a mol​da​vit​nak egy rit​ka, vö​rös vál​to​za​ta is. Cseh​or​-
szág​nak meg van a sa​ját asztrob​lé​má​ja...
– A mije?
– Hol a la​tin​tu​dá​sa? Asztrob​lé​ma azt je​len​ti, hogy csil​la​gá​sza​ti sé​rü​lés. Vagy​is egy me​te​or​be​csa​pó​dás
he​lye. A cseh​or​szá​gi Čes​ké Budě​jo​vi​ce kö​ze​lé​ben ta​lál​ha​tó. Sze​rin​tünk on​nan szár​ma​zik a vö​rös tek​tit.
Vé​gez​tünk ugyan​is egy ku​ta​tást a re​fe​ren​ci​ák alap​ján. Vö​rös kö​vet ne​héz ta​lál​ni, va​ló​sá​gos rit​ka​ság, ami
el​vét​ve ke​rül pi​ac​ra. Az egyet​len írá​sos adat egy ti​zen​ha​to​dik szá​za​di al​ki​mis​ta le​írá​sa, amely „blitzs​te​in​-
nek” ne​ve​zi.
– Menny​dör​gés​kő? Na ne... sok​kal in​kább vil​lám​lás​kő, nem?
– De igen. Ez azt je​len​ti, hogy va​la​ki En​der​ley előtt már meg​ta​pasz​tal​ta hasz​nos tu​laj​don​sá​gát. – Gre​en
le​né​zett a kőre. – Sze​ren​csénk​re ed​dig sen​ki se fe​dez​te fel, hogy ecet​sav​val érint​kez​ve a kő erős elekt​ro​-
mos ára​mot ter​mel.
– Hasz​nos tu​laj​don​ság?
– Azzá le​het ten​ni. A Gyár​tá​si Osz​tá​lyon a fic​kók ma​gu​kon kí​vül van​nak már az első tesz​tek​től is. Meg​-
bíz​ha​tó elem a ne​héz üveg-pa​lack és a hoz​zá​va​ló hol​mik nél​kül. Gon​dol​ja csak el, ha a te​rep​fel​sze​re​lé​sé​-
hez tar​toz​na egy sze​let eb​ből a vö​rös üveg​ből egy sav​val töl​tött cel​lá​ban! Az elekt​ro​mos gyer​tyá​hoz vagy
a hő​fej​lesz​tők​höz.
– Ak​kor ez tény​leg át​ko​zot​tul hasz​nos. – Ludbridge el​for​dult a „kő​től”, és el​gon​dol​koz​va bab​rál​ta a
sza​kál​lát. – Te​hát mi a te​en​dő, Mr. Gre​en?
– Több vö​rös tek​tit​re van szük​sé​günk. Min​den egyes lé​te​ző da​rab​ra, ha si​ke​rül meg​sze​rez​ni – mond​ta
Gre​en egye​ne​sen Ludbridge sze​mé​be néz​ve.
– Ma​gá​nak kell oda​men​nie, hogy fel​de​rít​se a te​re​pet.
– Oda? Hová?
– Cseh​or​szág​ba, hova más​ho​vá?
– Gre​en a föld​göm​bért nyúlt, amely az asz​tal sar​kán állt. Meg​pör​get​te, majd az ujja he​gyé​vel meg​ál​lí​-
tot​ta.
– Ide. Kap majd tér​ké​pe​ket, ter​mé​sze​te​sen. Ezen​kí​vül egy tol​má​csot és egy se​gé​det.
– Mi a hely​zet az anya​gi​ak​kal?
– Par​ker el​ren​de​zi a szo​ká​sos mó​don. – Úgy ér​tem, a szo​ká​sos összeg, vagy töb​bet szán​nak erre? Hi​-
szen ha nagy mennyi​ség​ben kell drá​ga​kö​ve​ket vá​sá​rol​nom...
Gre​en meg​za​va​rod​va meg​dör​zsöl​te a baj​szát.
– Nos, te​kint​ve, hogy mi a tét, na​gyobb összeg​ről is szó le​het, igen. De az bi​zo​nyos, hogy a köny​ve​lő​ink
han​go​san meg​él​je​nez​nek majd min​den meg​ta​ka​rí​tott fél​pen​nyst. Amennyi​ben a kö​rül​mé​nyek le​he​tő​vé tesz​-
nek bi​zo​nyos​faj​ta ta​ka​ré​kos​sá​got, hát sen​ki se fog​ja kár​hoz​tat​ni ezért!
Ludbridge ön​kén​te​le​nül is fel​ne​ve​tett, és biz​tos​ra vet​te, hogy ez​zel az ér​ze​lem​ki​nyil​vá​ní​tás​sal el​ve​szí​-
tet​te a ver​senyt. Eny​hí​tet​te a dol​got, hogy Gre​en kis hí​ján ön​elé​gült​nek lát​szott.
– Nem hát! Nos, és me​lyik mun​ka​tár​sam lesz a tol​vaj, a tol​mács vagy a se​géd?
– A se​géd, ter​mé​sze​te​sen. Nem a leg​meg​bíz​ha​tóbb te​rep​mun​kás, de már tet​tünk ez ügy​ben lé​pé​se​ket.
– Nem a leg​meg​bíz​ha​tóbb...? Ki az?
– Hirsch​nek hív​ják a fíc​kót. Te​het​sé​ges, de ép​pen pró​ba​időn van.
– Ér​tem.

Hirsch, a se​géd kis hí​ján le​kés​te a Do​ver​be tar​tó ha​jó​vo​na​tot. Ludbridge és a tol​mács – egy ala​csony,
sze​rény emig​ráns, akit Res​sel​nek hív​tak – fi​gyel​ték, amint ke​resz​tül​tör​tet a tö​me​gen. Vé​gig​ro​hant a pe​ro​-
non, ki​szúr​ta a ko​csi​ju​kat, és vi​gyo​rog​va be​zör​ge​tett az ab​la​kon. Ludbridge ki​nyi​tot​ta neki az aj​tót. Hirsch
be​nyo​ma​ko​dott a fül​ké​be, fel​ha​jí​tot​ta a cso​mag​ját a fel​ső cso​mag​tar​tó​ba, majd pont ak​kor csuk​ta be az aj​-
tót, ami​kor a vo​nat moz​gás​ba len​dült.
– Szó​val... – mond​ta, mi​köz​ben le​ro​gyott az ülés​re, és is​mét rá​juk vi​gyor​gott – meg​ér​kez​tem.
– Ép​pen csak – je​gyez​te meg Ludbridge.
– Saj​ná​lom, fog​or​vos​nál vol​tam.
– Csak​ugyan? – Ludbridge elö​húz​ta az órá​ját, és ta​nul​má​nyoz​ni kezd​te.
– Gre​en uta​sí​tá​sá​ra. Hogy ne ak​kor fáj​dul​jon meg a fo​gam, ha te​re​pen dol​gozunk. – Az uj​já​val fel​húz​ta
az aj​kát, és oda​mu​tat​ta fris​sen ko​ro​ná​zott, ezüs​tö​sen csil​lo​gó záp​fo​gát a má​sik ket​tő​nek.
– Bá​jos – mo​tyog​ta Res​sel.
– Eb​ből is lát​szik, hogy hasz​nos mun​ka​társ va​gyok – mond​ta Hirsch némi vá​gya​ko​zás​sal a hang​já​ban.
– Va​ló​ban? – kér​dez​te Ludbridge.
– Az az ügy a rend​őr​rel a White​cha​pel​ben csak fél​re​ér​tés volt, ugye?
Hirsch el​vö​rö​sö​dött. Hát​ra​dőlt az ülés​ben, és össze​fon​ta a kar​ját.
– Per​sze hogy ol​va​sott ró​lam bi​zo​nyos dol​go​kat, hi​szen ön a kül​de​tés ve​ze​tő​je. Ez rend​ben is van. Az
em​ber oly​kor kö​vet el hi​bá​kat. De vé​gül is itt va​gyok, nem igaz? És mi​ért pont én, mit gon​dol?
– Mi​vel ön a leg​meg​fe​le​lőbb em​ber erre a mun​ká​ra – né​zett rá Ludbridge. Hirsch el​mo​so​lyo​dott, és az
or​rá​ra bö​kött a mu​ta​tó​uj​já​val.
– Iga​za van! Olyan re​mek a szi​ma​tom, mint egy va​dász​ku​tyáé. De ez a ku​tya is​mer pár trük​köt is, el​hi​he​-
ti. Te​hát min​den el​fe​lejt​ve és meg​bo​csát​va!
– Re​mé​lem, hogy így lesz – bó​lin​tott Ludbridge. – Nos, ura​im, mi a vé​le​mé​nyük egy kár​tya​par​ti​ról?

Fran​cia​or​szág​ban a vas​úti ki​szol​gá​lás ka​taszt​ro​fá​lis volt, ha egy​ál​ta​lán lé​te​zett. Va​la​mi​vel tűr​he​tőb​bé

vált Bel​gi​um​ban, és rob​ba​nás​sze​rű​en le​rom​lott Né​met​or​szág​ban, ahol egyes ál​lo​má​sok kö​zött pos​ta​ko​csi​-
val kel​lett meg​ten​ni az utat. Hosszú zöty​kö​lő​dés árán ju​tot​tak el Ba​jor​or​szág​ból Cseh​or​szág​ba, ahol Čes​kě
Budě​jo​vi​cé​be ló​vas​út​tal ér​kez​tek meg.
– Most pe​dig vár ránk a jó sár! – rik​kan​tot​ta Hirsch, mi​köz​ben a cso​mag​ját ci​pel​ve le​ug​rott a ko​csi​ról.
– Apám min​dig meg​könnyez​te, ha er​ről be​szélt. Csak kós​tol​ja meg, Ludbridge! Mind​járt rá​döb​ben, mi​cso​-
da löttyöt isz​nak Ang​li​á​ban sör gya​nánt! Vagy fő​úri szár​ma​zá​sa mi​att nem iszik sört?
– Ami azt il​le​ti, az apám egy la​bo​ra​tó​ri​um​ban dol​go​zott, és sze​ret​te a sört – mond​ta Ludbridge, és mi​-
után Res​sel is le​szállt, le​vet​te a cso​mag​ját. Ta​lál​tak egy fő​ként ke​res​ke​del​mi uta​zó​kat fo​ga​dó szál​lo​dát.
Be​zár​ták a szo​bá​i​kat, az​tán meg​et​tek egy-egy adag ki​tű​nő disz​nó​sül​tet gőz​gom​bóc​cal a kö​ze​li sör​kert​ben,
amit sör​rel öb​lí​tet​tek le. Ludbridge el​is​mer​te, hogy Hirsch​nek a sör​rel kap​cso​lat​ban tel​je​sen iga​za volt.
– Hol​nap meg​nézzük a lát​ni​va​ló​kat, és be​le​vá​gunk a kül​de​tés​be? – kur​jan​tot​ta Hirsch, aki​nek a lel​ke​se​-
dé​se fo​ko​za​to​san nőtt, ahogy a cél​juk felé kö​ze​led​tek. Ludbridge és Res​sel há​lá​sak vol​tak neki azért, mert
vi​dá​man vi​sel​te az uta​zás​sal járó kel​le​met​len​sé​ge​ket, de ez az egy​re gya​ra​po​dó lel​ke​se​dés már kez​dett
egy kis​sé fá​rasz​tó len​ni.
– Ezt sem​mi​kép​pen nem az asz​tal​nál fog​juk meg​be​szél​ni – mond​ta Ludbridge, mi​köz​ben ma​gá​ba tö​mött
egy fél gőz​gom​bó​cot.
Res​sel ide​ge​sen né​zett kö​rül.
– A szo​bá​ink​ban, Hirsch – mond​ta hal​kan –, sok​kal, izé, diszk​ré​tebb, nem?
Hirsch sze​mé​ben fel​fény​lett a ha​rag. Le​lo​ha​dó kedv​vel, csönd​ben gyűr​te ma​gá​ba az ételt.

Ludbridge és Res​sel kár​tyáz​tak, ami​kor va​la​mi​vel éj​fél előtt Hirsch meg​ér​ke​zett a ho​tel​szo​bá​ba. Át​ha​-
jí​tot​ta a ka​lap​ját a szo​bán, de el​vé​tet​te a fo​gast. Mo​rog​va fel​vet​te, és fel​tet​te a ka​lap​tar​tó​ra.
– Ta​lált va​la​mit? – kér​dez​te Ludbridge, le​té​ve a kár​tyá​kat az asz​tal​ra.
– A vö​rös kő rit​ka – mond​ta Hirsch. – Na​gyon rit​ka. Két ék​sze​rész egy​sze​rű​en ki​ne​ve​tett. És a zá​lo​gos
is. Az ilyen meg​alá​zó té​nye​zők nin​cse​nek be​le​kal​ku​lál​va az em​ber fi​ze​té​sé​be.
– Így van – bó​lin​tott Ludbridge. – Azért ta​lált va​la​mit?
– Egy he​lyen van egy pe​csét​gyű​rű, egy má​sik​nál meg egy ká​mea-fül​be​va​ló. – Hirsch oda​hú​zott ma​gá​nak
egy szé​ket az asz​tal mel​lől, és rá​ült a tám​lá​val elő​re, lo​vag​ló ülés​ben. – De sok​kal drá​gáb​bak, mint gon​-
dol​tuk. Majd el​dön​ti, mi le​gyen. Az azon​ban biz​tos, hogy mind​két da​ra​bot ugyan​az az ék​sze​rész ké​szí​tet​te,
mert a vö​rös tek​tit le​lő​he​lyé​nek egye​dül ő van a bir​to​ká​ban. Régi ék​sze​rész fa​mí​lia, ami​nek je​len​leg ő a
feje.
– Hogy hív​ják?
– Kon​rad Ba​yer. – Hirsch be​le​ko​tort a za​kó​zse​bé​be, és elő​hú​zott on​nan egy pa​pír​da​ra​bot, amit át​nyúj​-
tott Ludbridge-nek. – Itt van​nak a cí​mek.
– Rend​ben van – bó​lin​tott Ludbridge. Át​vet​te a pa​pírt, be​le​né​zett, az​tán el​tet​te a mel​lény​zse​bé​be. –
Hol​nap el​me​gyünk ezek​be a bol​tok​ba, Res​sel, és meg​tesszük a ma​gunk ár​tat​lan aján​la​ta​it.
– Nem vé​gez​tem elég jó mun​kát?! – ri​a​do​zott Hirsch.
– De​hogy​nem. Csak kap egy sza​bad​na​pot, maga os​to​ba! Hol​nap éj​jel el​kép​zel​he​tő, hogy őr​köd​nie kell,
te​hát alud​jon, amennyit bír! – mond​ta Ludbridge.

Az üz​let cé​gé​rén az állt, hogy Ba​yer és fiai. A ki​ra​kat bár​sony​bo​rí​tá​sú táb​lá​in ezüst​ből és strassz​ból ké​-
szí​tett ék​szer​min​ták csil​log​tak. Ludbridge oda​bó​lin​tott Res​sel​nek, és be​men​tek az üz​let​be. Ami​kor az ajtó
ki​nyílt, egy kis csen​gő szó​lalt meg csi​lin​gel​ve a fe​jük fö​lött. Ludbridge de​rűs arc​ki​fe​je​zés​sel le​vet​te a ka​-
lap​ját, és oda​bó​lin​tott az el​adó​nak, aki a pult mö​gül emel​ke​dett fel a jöt​tük​re.
– Mond​ja meg neki, hogy ör​ven​dek, és kér​dez​ze meg, hogy ő Ba​yer úr-e.
Res​sel pon​to​san le​for​dí​tot​ta Ludbridge sza​va​it. Az idős fér​fi meg​csó​vál​ta a fe​jét, és hosszan vá​la​szolt.
– Az urat Mül​ler​nek hív​ják. Saj​nál​ja, hogy Ba​yer úr nem áll az ön ren​del​ke​zé​sé​re, de ma reg​gel még
nem jött le a bolt​ba. Mül​ler úr azon​ban negy​ven éve áll Ba​yer úr szol​gá​la​tá​ban, te​hát biz​tos ben​ne, hogy
az ön meg​elé​ge​dé​sé​re fog​ja önt ki​szol​gál​ni. Kér​de​zi, hogy az an​gol úr mit sze​ret​ne vá​sá​rol​ni.
– Mond​ja meg neki, hogy a fe​le​sé​gem​nek van egy bi​zo​nyos mell​tű​je, amit egy​sze​rű​en imád. A nagy​any​-
já​tól örö​köl​te, aki itt szü​le​tett Cseh​or​szág​ban. A bross​ból azon​ban, sze​ren​csét​len​sé​günk​re, ki​esett a kő, és
el​ve​szett. Egy​faj​ta vö​rös üveg volt, nem mes​ter​sé​ges, ha​nem olyan, ami​lyet a ter​mé​szet​ben le​het ta​lál​ni, és
azt a tá​jé​koz​ta​tást kap​tam, hogy csak​is itt vá​sá​rol​ha​tok egy má​si​kat.
Ludbridge tü​rel​me​sen vár​ta, amíg Res​sel le​for​dít min​dent. Ám Res​sel még a mon​dó​ká​ja vé​gé​re sem ért,
Mül​ler úr már el​kezd​te ráz​ni a fe​jét. Az​tán fél​be is sza​kí​tot​ta, de Res​sel vissza​vet​te a szót. Így tár​sa​log​tak
egy da​ra​big. Vé​gül Res​sel Ludbridge felé for​dult.
– Azt mond​ja, va​ló​ban igaz, hogy ilyen vö​rös üve​get csak a Ba​yer és fiai cég ér​té​ke​sít, de már ré​gen
nem kap​tak egyet​len da​ra​bot sem, te​hát nincs rak​tá​ron. Azt ja​va​sol​ja, hogy pró​bál​koz​zon hasz​nált ék​szert
áru​sí​tó he​lye​ken, hát​ha van ne​kik, mi​vel néha fel​buk​kan egy-egy da​rab. De azt is meg​te​he​ti, hogy más kő​-
vel, ru​bint​tal vagy grá​nit​tal he​lyet​te​sí​ti azt az üve​get.
– A po​kol​ba! Kér​dez​ze meg, mi​ért nem kap​ha​tó ez az üveg!
Res​sel for​dí​tott, Mül​ler úr pe​dig az eme​let felé san​dít​va vá​la​szolt.
– Azt mond​ja, nem tud​ja, ez nem tar​to​zik a mun​ka​kö​ré​be.
– Ak​kor kér​dez​ze meg, hon​nan szár​ma​zik a vö​rös üveg!
Olyan nesz za​var​ta meg őket, mint​ha va​la​ki le​fe​lé jön​ne a lép​csőn a bolt há​tul​já​ban. Mül​ler úr hát​ra​pis​-
lan​tott a vál​la fö​lött, az​tán rö​vi​den és in​du​la​to​san vá​la​szolt.
– Azt mond​ja, saj​nos ezt sem tud​ja, mert csak egy al​kal​ma​zott, és ha nem akar ru​bin​tot vagy grá​ni​tot vá​-
sá​rol​ni, ak​kor job​ban te​szi, ha más​hol pró​bál sze​ren​csét...

Egy fér​fi lé​pett be a bolt​ba a hát​só aj​tón át. Még nem fe​jez​te be az öl​töz​kö​dést, mert ép​pen be​le​bújt a
fel​öl​tő​jé​be. Ma​gas volt, elég fi​a​tal és jó​ké​pű, on​do​lált haj​jal és po​fa​sza​kál​lal. Va​la​mi kap​zsi mo​hó​ság
leng​te kö​rül. A sze​me alatt ka​ri​kák árul​kod​tak ki​csa​pon​gó élet​mód​já​ról. Für​kész​ve né​zett Ludbridge-re és
Res​sel​re, az​tán na​gyon le​ke​ze​lő​en mon​dott va​la​mit az al​kal​ma​zott​já​nak. Mül​ler da​co​san, bi​zo​nyos fokú
meg​bán​tott​ság​gal vá​la​szolt neki. A fér​fi erre oda​for​dult Ludbridge-hez és Res​sel​hez, és jó han​go​san kö​-
zölt ve​lük va​la​mit. Az​tán vissza​for​dult Mül​ler​hez, oda​lö​kött neki pár szót, majd ki​jött a pult mö​gül, és úgy
csap​ta vissza a pult te​te​jét, hogy csak úgy dön​gött. Le​vet​te a ka​lap​ját a be​já​rat mel​let​ti fo​gas​ról, föl​vet​te a
sé​ta​pál​cá​ját, majd ki​lé​pett az aj​tón, és el​si​e​tett. Mül​ler fel​só​haj​tott.
– Azt mond​ta, izé... csú​nyá​kat mon​dott Mül​ler úr​nak, az​tán ön​nek azt mond​ta, hogy a vö​rös kő le​lő​he​lye
szi​go​rú​an őr​zött szak​mai ti​tok, amely az ő cé​gé​nek bir​to​ká​ban van, és ha arra ke​rül a sor, majd köz​zé​te​szi
a la​pok​ban, de nem előbb. Azt is mond​ta Mül​ler úr​nak, hogy most el​megy, mert sze​rez​nie kell... izé... va​-
la​mit a hogy​is​mond​jam...”kat​zen​jam​mer​re”, na... ami ak​kor van, ha va​la​ki túl so​kat iszik. Hogy ez mi? –
Az utol​só sza​va​kat Res​sel már ön​ma​gá​nak mo​tyog​ta.
Ha így, hát így. Ludbridge oda​bó​lin​tott Res​sel​nek, fel​tet​te a ka​lap​ját, és ki​sé​tált az üz​let​ből. Res​sel ár​-
nyék​ként kö​vet​te.
– Azt hi​szem, hogy ez a Hirsch nem tisz​tes​sé​ges em​ber – mond​ta Res​sel, ami​kor már az ut​cán gya​lo​gol​-
tak.
– Mi​ből gon​dol​ja?
– El​lop​ta a tisz​ta zok​ni​mat.
– Hm. Tény​leg nincs va​la​mi rend​ben kö​rü​löt​te. Vagy egy​sze​rű​en csak lus​ta?
– A fé​sű​met is el​vet​te – csó​vál​ta meg a fe​jét bol​dog​ta​la​nul Res​sel. – Volt egy hoz​zá ha​son​ló is​ko​la​tár​-
sam. Min​dig bosszan​tot​ta a töb​bi​e​ket, az​tán mint​ha ott se lett vol​na, pa​li​ra vet​te a pe​del​lust.
– Nos, ne gyö​tör​je ma​gát emi​att! Ki​uta​lok ma​gá​nak pár fon​tot, hogy ve​hes​sen egy új zok​nit a rö​vid​áru-
ke​res​ke​dés​ben.
– De azo​kat az édes​anyám kö​töt​te.
– Hát ak​kor lop​ja vissza őket! – Ludbridge elő​vet​te a ci​ga​ret​ta​tár​cá​ját, és rá​gyúj​tott. – Töb​bet kel​le​ne
tud​nunk er​ről a Ba​yer​ről.

– Bor, nők és a zene – kö​zöl​te ve​lük Hirsch, és csuk​lott egyet. – De leg​in​kább a nők. Ba​yer úr ke​zé​ből
ki​fo​lyik a pénz. A leg​jobb he​lye​ken ét​ke​zik, hát ne​kem is ezt kel​lett ten​nem – ap​ro​pó, kéne még pénz,
Ludbridge. Min​dig ugyan​azt az utat jár​ja be, ami​kor sor​ra ve​szi a leg​jobb kocs​má​kat, és itt nem egy​sze​rű
sör​ivás​ról be​szé​lek. Ko​nyak meg pezs​gő kell Ba​yer ba​rá​tunk​nak. Hát ne​kem is in​nom kel​lett mind​egyik
he​lyen, ha már kö​vet​tem, hogy ne buk​jak le, nem igaz? Ez egy ki​csit drá​ga mu​lat​ság így... Az​tán min​den
este ugyan​úgy vég​ző​dik, a nők​kel! De nem az ut​ca​lá​nyok a sá​ros aljú szok​nyá​juk​ban, no nem! Drá​ga he​-
lyek​re jár. Ha ele​get ivott, ak​kor az​tán gát​lás​ta​la​nul rá​hajt, mind​egy, ki a nő, még a tisz​te​let​re mél​tób​bak​-
kal is meg​pró​bál​ko​zik, ha meg​akad raj​tuk a sze​me. Már pár​ba​jo​zott is a nők mi​att! Két há​zas​sá​got tett
tönk​re, és volt egy ügye egy elő​ke​lő kis​asszony el​csá​bí​tá​sa mi​att. Mind​ez ren​ge​teg pén​zé​be ke​rül, el​hi​he​-
tik ne​kem. Egy sza​ba​don ga​ráz​dál​ko​dó Don Juan!
– Fel​té​te​le​zem, hogy az ilyen mu​lat​sá​gok​ba azért nem kel​lett kö​vet​nie Ba​yer urat – mond​ta Ludbridge,
és Hirsch til​ta​koz​va meg​ráz​ta a ke​zét.
– Az in​for​má​ci​ók is pénz​be ke​rül​nek. Az​tán van itt egy ér​de​kes do​log, ami két ko​ro​nám​ba ke​rült, de hát
ön kér​de​zett rá: né​hai apja több al​ka​lom​mal is meg​pró​bál​ta meg​há​za​sí​ta​ni gaz​dag ke​res​ke​dők le​á​nya​i​val.
A vö​rös kő ere​de​té​nek tit​ka kí​vá​na​tos part​ner​ré tesz, lát​ja? És bár gyak​ran issza ma​gát ré​szeg​re, er​ről so​-
sem fe​cseg. Nem tesz még uta​lást se arra, hogy mi​cso​da nagy ti​tok van a bir​to​ká​ban.
– Ezt jó tud​ni – si​mo​gat​ta meg Ludbridge a sza​kál​lát –, min​den más​ban idi​ó​ta, de eb​ben az egy​ben leg​-
alább hasz​nál​ja az eszét.
– Pon​to​san – vi​gyo​rog​ta Hirsch.
– Nagy​sze​rű – mond​ta Ludbridge, és fel​állt. – Jó mun​kát vég​zett, Hirsch.
– Kö​ves​sem to​vább​ra is?
– Ma éj​sza​ka már sem​mi​kép​pen. Most men​jen alud​ni! Van hol​nap​ra egy fel​ada​tom az ön szá​má​ra.
– Csak nem ar​ról van szó, hogy bi​zo​nyos ér​té​ke​ket nem egé​szen tisz​tes​sé​ges esz​kö​zök​kel kell meg​sze​-
rez​ni? – kér​dez​te Hirsch, mi​köz​ben el​mu​to​gat​ta, hogy leüt va​la​kit.
– Egye​lő​re nem – ráz​ta meg a fe​jét Ludbridge. – Le​het, hogy erre is sor ke​rül, de nem most.
Hirsch va​dul bó​lo​gat​ni kez​dett.
– Min​den​ben ál​lok ren​del​ke​zé​sé​re – mond​ta, és el​hagy​ta a szo​bát.
Ludbridge rá​gyúj​tott, és tü​rel​me​sen ki​vár​ta, amíg Hirsch nyu​go​vó​ra tér. Hal​lot​ta, amint le​húz​za és le​-
dob​ja a csiz​má​it, le​vet​kő​zik, és meg​mos​dik. Köz​ben egy tánc​dalt dú​dol​ga​tott elég han​go​san, ami​ért Res​sel
til​ta​ko​zott, mire a dú​do​lás hang​ere​je va​la​mi​vel csök​kent. Az ágy nyi​kor​gott, ami​kor Hirsch be​le​he​ve​re​-
dett, és ha​ma​ro​san hor​ko​lás ne​szei töl​töt​ték be a csön​det.
Ludbridge ek​kor el​nyom​ta a ci​ga​ret​tá​ját, és ki​húz​ta az ágy alól az uta​zó​lá​dá​ját. Ki​vett be​lő​le egy szi​-
var​do​boz​nak tűnő tár​gyat, két fül​vé​dőt és még va​la​mit, ami a leg​in​kább egy olyan réz​töl​csér​re em​lé​kez​te​-
tett, amit egy na​gyot​hal​ló em​ber a fü​lé​hez il​leszt, hogy job​ban hall​ja a han​go​kat. A réz​töl​csért hoz​zá​erő​sí​-
tet​te egy ke​rek ki​me​net​hez a szi​var​do​bo​zon. Le​te​ker​te a fül​vé​dők​re te​kert ká​belt, és a vé​gét, amely egy
csat​la​ko​zó​val volt fel​sze​rel​ve, be​dug​ta a do​boz egy má​sik ki​me​ne​té​be. Ez​u​tán föl​tet​te a fül​hall​ga​tó​kat,
fel​nyi​tot​ta a do​boz egyik vé​gét, ahol, mint egy kí​nai össze​ra​kós já​ték, egy sor apró kap​cso​ló és tár​csa tűnt
elé. Ami​kor az egyik kap​cso​lót fel​kat​tin​tot​ta, apró vö​rös fény éledt föl a pa​ne​len. Óva​to​san el​for​dí​tot​ta az
egyik tár​csát, és fü​lel​te a fül​vé​dő​ből – amely egy​ér​tel​mű​en nem a füle vé​del​mé​re szol​gált – ér​ke​ző elekt​-
ro​mos sí​po​lá​so​kat és zö​re​je​ket. Pár pil​la​nat múl​va be​le​szólt a réz​töl​csér​be, hal​kan, de jól ar​ti​ku​lál​va.
– Ura​im, ura​im! Éj​sza​kai ügye​let. Ura​im! Mi az il​lú​zi​ók sor​sa?
– Szét​osz​lat​juk őket – vá​la​szol​ta egy ál​mos, és a tá​vol​ság mi​att kis​sé torz és vissz​hang​zó hang a fü​lé​be.
– És mi ott va​gyunk min​den​hol. Itt Ludbridge be​szél. Ké​rem, hogy to​váb​bít​sa​nak egy üze​ne​tet!
– Egy pil​la​nat! mond​ta a fér​fi a vo​nal túl​só vé​gén, és Ludbridge-et, mint min​dig, most is cso​dá​lat​ba ej​-
tet​te az, hogy olyan messze​ség​ből hall​ja, amint az ügye​le​tes tol​lat és tin​tát vesz elő.
– Az üze​net fel​adó​ja: Ludbridge. Cím​zett?
– Cor​vey.
– Meg​van. Az üze​net?
– Ha kér​het​ném, hagy​juk ezt a hang​ne​met, fiam! Az üze​net a kö​vet​ke​ző: Szük​ség van a leg​jobb​ra. Egy
sür​gős ide​út​ra a két​ke​re​kű ko​csi​val egy sze​mély​nek. A cím – Ludbridge el​gon​dol​ko​zott, az​tán meg​ad​ta a
ho​tel cí​mét.
– Igen, uram. Ez min​den, uram?
– Nem. El​kép​zel​he​tő, hogy szük​ség lesz erő​sza​kos in​téz​ke​dé​sek​re.
– Ér​tem, uram. Azon​nal el​kül​döm az üze​ne​tet egy fu​tár​ral. Meg​fe​lel így, uram?
– Ter​mé​sze​te​sen. – Vá​laszt kö​rül​be​lül két óra múl​va vár​hat, uram.
– Kö​szö​nöm. Vá​rok. Ludbridge ki​lép.
 – Az éj​sza​kai ügye​let ki​je​lent​ke​zik.
Ludbridge le​vet​te a fül​hall​ga​tó​kat. Fel​állt, oda​sé​tált az ab​lak​hoz, és rö​vid ide​ig ki​bá​mult az éj​sza​ká​ba.
Ez​u​tán rá​gyúj​tott egy szi​var​ra. Ami​kor el​szív​ta, ké​nyel​me​sen el​he​lyez​ke​dett a fo​tel​ban úgy, hogy lás​sa az
adó​ve​vőt, és a két ke​zét a mell​ka​sa előtt össze​té​ve meg​pi​hent. Ta​lán ne​gyed​óra tel​he​tett el így, ami​kor kis
zöld fény je​lent meg a pa​ne​len a pi​ros mel​lett. Ludbridge-et meg​lep​te, hogy ilyen ha​mar vá​laszt kap, oda​-
si​e​tett, és fel​vet​te a fül​hall​ga​tó​kat.
– Ura​im? Vé​tel.
– Mi az il​lú​zi​ók sor​sa?
– Szét​osz​lat​juk őket.
– És mi ott va​gyunk min​den​hol.
– Ludbridge va​gyok.
– Vá​lasz ér​ke​zett Cor​vey​től, uram.
– Igen?
– Lady Be​at​ri​ce a két​ke​re​kű ko​csin a leg​ké​sőbb szer​dán meg​ér​ke​zik.

Két​ke​re​kű ko​csi​nak ne​vez​ték, mi​vel pon​to​san úgy né​zett ki, sőt akár be is le​he​tett fog​ni elé egy pó​nit,
aki szép ko​mó​to​san el​ko​co​gott vele bár​ki sze​me lát​tá​ra. A be​ava​tat​lan sze​mély per​sze el​cso​dál​koz​ha​tott
azon, hogy mi​ért olyan vas​kos a ko​csi alsó ré​sze, de hát ke​vés be​ava​tat​lan em​ber lát​ta a ko​csit éj​sza​ka a
nép​te​len uta​kon szá​gul​da​ni. Aki tör​té​ne​te​sen lát​ta, hát az se be​szélt róla soha, mi​vel azok, akik a ré​szeg​ség
kü​lön​bö​ző fo​ka​in im​bo​lyog​nak ha​za​fe​lé, tud​ják, hogy nem bölcs do​log szó​ba hoz​ni azt a kí​sér​te​tet, aki két
égő szem​mel és úgy fúj​tat​va, mint egy gőz​gép, hat​van​öt ki​lo​mé​ter per órás se​bes​ség​gel ro​bog el mel​let​tük
az ut​cán. A két​ke​re​kű ko​csi rend​kí​vül hasz​nos ta​lál​mány volt, amellyel sze​mé​lye​ket és cso​ma​go​kat le​he​tett
olyan gyor​sa​ság​gal cél​ba jut​tat​ni, amely 1845 tá​jé​kán sen​ki más​nak nem si​ke​rül​he​tett.
Lady Be​at​ri​ce, aki jó pár év​vel ez​előtt vé​gig​szen​ved​te a Haj​bár-há​gói mé​szár​lást, és át​ver​gő​dött apja
ka​to​ná​i​nak fa​gyott holt​tes​tén, ked​vel​te az uta​zás​nak ezt a gyors mód​ját a két​ke​re​kű ko​csin. Bi​zo​nyos, hogy
ek​ko​ra se​bes​ség​nél az em​ber ha​ját már ret​te​ne​te​sen össze​kó​col​ja a me​net​szél, ha​csak nem tesz a fe​jé​re
egy kü​lön​le​ges vá​szon​sap​kát, amit ka​lap​tűk​kel és áll alat​ti meg​kö​tő​vel le​het a he​lyén tar​ta​ni, de Lady Be​-
at​ri​ce jól al​kal​maz​ko​dott a kü​lön​le​ges öl​tö​zé​kek​hez. A szem​üveg sem za​var​ta, aho​gyan az a vá​szon​ka​bát
sem, amit a nagy se​bes​sé​gű uta​zá​sok​hoz ja​va​sol​tak, mi​vel az első a port tar​tot​ta tá​vol a szem​től, a má​so​-
dik pe​dig az éj​sza​kai hi​deg​től vé​dett. Lady Be​at​ri​ce ko​ráb​ban ép​pen ele​get szen​ve​dett az éj​sza​kai hi​deg​-
től, és kö​szön​te, de nem kért eb​ből soha töb​bé.
Lady Be​at​ri​ce, aki nem tud​ná, egy pros​ti​tu​ált volt, még​hoz​zá egy na​gyon jól ne​velt és ta​nult pros​ti​tu​ált.
Mi​után a ghil​zai ban​di​ták meg​becs​te​le​ní​tet​ték, már nem köt​he​tett jó há​zas​sá​got, sőt a mű​velt tár​sa​ság​ba se
il​lesz​ked​he​tett vissza, sze​ren​csé​jé​re azon​ban kap​cso​lat​ba ke​rült a meg​be​csült és exk​lu​zív Nell Gwyn​ne
mű​in​téz​mény igaz​ga​tó​nő​jé​vel. Így Lady Be​at​ri​ce dip​lo​ma​ták és ál​lam​fér​fi​ak szó​ra​koz​ta​tá​sá​val fog​lal​ko​-
zott, mi​köz​ben ál​lam​tit​kok bir​to​ká​ba ju​tott, ame​lye​ket hű​sé​ge​sen to​váb​bí​tott a Nell Gwyn​ne test​vé​rin​téz​-
mé​nye, a Fel​vi​lá​go​sult Úri​em​be​rek Tár​sa​sá​ga felé. Időn​ként zsa​ro​lás​sal is fog​lal​koz​tak, vagy más, en​nél
sok​kal ve​szé​lye​sebb ak​ci​ók​ban vet​tek részt. Lady Be​at​ri​ce, aki el​vág​ta há​rom ghil​zai meg​becs​te​le​ní​tő​je
tor​kát, és el​lop​ta a lo​va​i​kat, nagy​já​ból min​den fel​adat​ra al​kal​mas​nak bi​zo​nyult.
Ta​lán azt is meg​em​lí​tem, hogy Lady Be​at​ri​ce ma​gas, kar​csú nő volt, kis​sé hi​deg arisz​tok​ra​ti​kus szép​-
ség​gel és ra​gyo​gó szür​ke szem​mel. Ha nem kel​lett spe​ci​á​lis vé​dő​ru​hát vi​sel​nie, mint most az uta​zás​hoz,
ak​kor a bí​bor színt ked​vel​te a leg​in​kább. Bár​mit el​mond​ha​tunk róla, csak azt nem, hogy ne lett vol​na be​-
csü​le​tes.
A haj​nal első fé​nye​i​nél a két​ke​re​kű ko​csi át​gu​rult Ba​jor​or​szág​ból Cseh​or​szág​ba. Ami​kor már el​hagy​ták
Ho​ritz fa​lut, Mr. Reed aki a jár​mű​vet mű​köd​tet​te, hát​ra​ha​jolt, és a mo​tor zú​gá​sát túl​ki​a​bál​va oda​szólt
Lady Be​at​ri​ce-nek.
– Saj​ná​lom, de nem me​he​tünk to​vább ma éj​jel. Pe​dig már majd​nem ott va​gyunk. Ki kell száll​nunk.
– Az út hát​ra​le​vő ré​szét gya​log kell meg​ten​nünk?
– Ter​mé​sze​te​sen nem, höl​gyem. Ál​ta​lá​ban azt csi​ná​lom, hogy vá​rok, amíg egy lo​vas​ko​csi arra nem jön.
Ak​kor elő​a​dom a me​sé​met a ko​csis​nak, hogy a ci​gá​nyok el​lop​ták a pó​ni​mat. Szin​te min​dig se​gí​te​nek, hoz​-
zá​kö​tik a ko​csit a sze​ke​rük​höz, és be​von​tat​nak a leg​kö​ze​leb​bi te​le​pü​lés​re.
Va​ló​ban így tör​tént. Az el​kép​ze​lés mű​kö​dött. Jött egy pa​raszt lo​vas​ko​csi​val, és be​húz​ta őket Čes​ké
Budě​jo​vi​cé​be. Így ké​nyel​me​sen és stí​lu​so​san ju​tot​tak el a cél​juk​hoz.
Ludbridge a ho​tel előtt vár​ta a meg​ér​ke​zé​sü​ket, mi​vel lát​ta őket kö​ze​led​ni. Fel​állt, és le​vet​te a ka​lap​ját.
Míg Mr. Reed el​be​szél​ge​tett a pa​raszt​tal, Lady Be​at​ri​ce le​szállt, és le​vet​ték a cso​mag​ja​it. Mr. Ludbridge
ke​zet csó​kolt Lady Be​at​ri​ce-nek, Mr. Reed pe​dig el​haj​tott az el​bo​lon​dí​tott pa​raszt​tal.
– Re​mé​lem, hogy ese​mény​te​len útja volt, höl​gyem.
– Igen, az volt, Mr. Ludbridge. És ön jól van?
– Igen, tö​ké​le​te​sen – mond​ta Ludbridge, és föl​vet​te Lady Be​at​ri​ce cso​mag​ja​it. – Mrs. Cor​vey na​gyon
le​kö​te​le​zett, hogy egy ilyen rö​vid üze​net alap​ján ide​küld​te önt. Föl​me​he​tünk a szo​bám​ba egy meg​be​szé​lés​-
re? Azt mond​tam a re​cep​ci​ós​nak, hogy a fe​le​sé​ge​met vá​rom, aki meg​lá​to​gat a mai nap fo​lya​mán.
Lady Be​at​ri​ce át​vo​nult a hal​lon, és ki​vív​ta a re​cep​ci​ós cso​dá​la​tát, aki arra szá​mí​tott, hogy Ludbridge
fe​le​sé​ge egy nagy​da​rab, kö​zép​ko​rú nő lesz. Ami​kor Ludbridge meg​állt előt​te, és reg​ge​lit ren​delt a szo​bá​-
já​ba, a re​cep​ci​ós úgy el​vö​rö​sö​dött, és olyan za​var​ba jött, mint egy is​ko​lás​fiú. Még órák​kal ké​sőbb sem
tud​ta ki​ver​ni a fe​jé​ből Lady Be​at​ri​ce ra​gyo​gó szür​ke sze​mé​nek em​lé​két.

Az​nap este a Wien​hof sze​mély​ze​te is fel​boly​dult, ami​kor Lady Be​at​ri​ce be​vo​nult hoz​zá​juk, bár az ilyen
eset azért nem volt pél​da nél​kül álló a gya​kor​la​tuk​ban. Az, hogy egy gyö​nyö​rű nő egye​dül va​cso​ráz​zék az
ét​ter​mük​ben, ta​lán bot​rá​nyos​nak volt mond​ha​tó, de szo​kat​lan​nak a leg​ke​vés​bé sem, mi​vel a jó​mó​dú pros​-
ti​tu​ál​tak gyak​ran bo​nyo​lí​tot​ták le ta​pin​ta​to​san az üz​le​te​i​ket a Wien​hof​ban.
Azt azon​ban nem tud​ták, hogy mi​hez kezd​je​nek egy kül​föl​di asszonnyal, aki egy hát​só asz​tal​hoz ül teát
és két​szer​sül​tet fo​gyaszt​va. Lady Be​at​ri​ce nem mo​soly​gott vagy ka​csin​tott oda sen​ki​nek, nem in​tett az uj​já​-
val, vagy​is nem al​kal​maz​ta a pros​ti​tu​ál​tak egyet​len szo​ká​sos jel​zé​sét sem. A je​len​lé​te azon​ban sem​mi​kép​-
pen nem volt elő​vi​gyá​za​tos​nak ne​vez​he​tő. Bí​bor​vö​rös es​té​lyi ru​hát vi​selt, élénk​pi​ros rúzst, és gyö​nyö​rű
sze​mét fe​ke​té​vel húz​ta ki. Akár az asz​tal​ra is ki​áll​ha​tott vol​na egy táb​lá​val, ami a spe​ci​a​li​tá​sa​it és a dí​ja​it
so​rol​ja fel.
Két​ség​te​le​nül min​den​ki meg​könnyeb​bült, ami​kor Herr Ba​yer meg​ér​ke​zett a szo​ká​sos est​ebéd el​köl​té​sé​-
re, és azon​nal a bí​bor​ru​hás szép​ség bűv​kö​ré​be ke​rült. Ha​bo​zás nél​kül pezs​gőt kül​de​tett Lady Be​at​ri​ce asz​-
ta​lá​hoz, és azon​nal szem​kon​tak​tus​ba ke​rült vele, ami​kor a nő meg​kö​szön​te a fi​gyel​mes​sé​get. Ez​u​tán meg​-
hív​ta, hogy va​cso​ráz​zon vele, amit Lady Be​at​ri​ce ter​mé​sze​te​sen el​fo​ga​dott. Meg​ren​del​te a leg​jobb és leg​-
drá​gább fo​gást, amit a Wien​hof csak pro​du​kál​ni tu​dott, fog​lyot ko​nya​kos tej​szín​szósz​ban, és a va​cso​ra
alatt elő​ad​ta tel​jes nő​bű​vö​lő re​per​to​ár​ját. Lady Be​at​ri​ce lát​ha​tó​an szí​ve​sen fo​gad​ta az ud​var​lást, ne​gé​de​-
sen mo​soly​gott, és is​ko​lá​ban ta​nult né​met​ség​gel vá​la​szolt. Ba​yer úr el volt tőle ra​gad​tat​va. A sze​mély​zet
fi​gyel​mét úgy le​kö​töt​te a kis szín​já​ték, Ba​yer úrét pe​dig a cso​dás ese​mény, hogy sen​ki sem ve​tett ügyet
arra a két fér​fi​ra, akik az ét​te​rem el​len​té​tes sar​ká​ban va​cso​ráz​tak. Az egyik egy an​gol úri​em​ber volt, be​-
csü​le​tes képű, egy kis​sé bo​zon​tos szőr​zet​tel, akit szem​mel lát​ha​tó​an sem​mi más nem ér​de​kelt a bé​csi sze​-
le​ten, a vö​rös​ká​posz​tán és a sült krump​lin kí​vul. A má​sik, egy fé​lénk kis em​ber​ke, szin​tén tel​je​sen be​le​me​-
rült a töl​tött hús​te​ker​csé​be. Egyi​kük se né​zett föl, ami​kor Herr Ba​yer a szám​lát kér​te, majd az után ér​dek​-
lő​dött, hogy vol​na-e oda​kint egy üres szo​ba. De az se kel​tet​te fel az ér​dek​lő​dé​sü​ket, ami​kor Ba​yer úr, cso​-
dás vö​rös ró​zsá​já​val az ol​da​lán, el​hagy​ta az asz​ta​lát, és to​váb​bi örö​mök re​mé​nyé​ben fel​vo​nult a Wien​hof
eme​le​té​re.
Az vi​szont némi cso​dál​ko​zás​ra adott okot, hogy a két ide​gen Úr hosszan pi​hent a fő​étel után, majd ká​vét
és tor​tát ren​delt, az​tán meg li​kőrt, ami mel​lett órá​kon át el​ül​dö​gélt csen​de​sen be​szél​get​ve.

Ba​yer úr egy trip​lá​zás után vég​re vissza​ha​nyat​lott a pe​hely​pár​nák​ra. Lady Be​at​ri​ce mo​so​lyog​va csú​szott
oda mel​lé.
– Mi​lyen me​sés ál​ló​ké​pes​ség! – gü​gyög​te a fér​fi​nak el​ra​gad​tat​va.
– Is​te​nem​re, úgy ér​zem ma​gam, mint egy gye​rek, aki sza​ba​don ga​ráz​dál​kod​hat az édes​sé​gek kö​zött –
mond​ta Ba​yer, és oda​húz​ta ma​gá​hoz a nőt. For​rón át​ölel​te, és csók​ja​i​val hal​moz​ta el. Lady Be​at​ri​ce
könnyed ér​zé​ket​len​ség​gel tűr​te a fér​fi ér​ze​lem​ki​nyil​vá​ní​tá​sát, sem örö​met nem mu​ta​tott, sem azt, hogy ez
vissza​tet​szést vál​ta​na ki be​lő​le. Már ré​gen meg​ta​nul​ta, hogy el​vo​nat​koz​tas​son azok​tól a dol​gok​tól, ami​ket
a tes​te kény​te​len el​vi​sel​ni, és mi​köz​ben Ba​yer el​ra​gad​ta​tás​sal töl​töt​te a ked​vét raj​ta, ő a leg​utób​bi nya​ra​-
lá​sá​ra gon​dolt a Ta​vak​nál. Most még​is ész​re kel​lett ven​nie, hogy a csó​kol​ga​tás is​mét fel​éb​resz​tet​te a fér​fi
szen​ve​dé​lyét.
Ba​yer kis​sé ar​rébb tol​ta ma​gá​tól Lady Be​at​ri​ce-t, és a lá​gyé​ka felé néz​ve fel​ne​ve​tett.
– Ah! Ez a hun​cut jó​szág már megint ját​sza​ni akar! Most mit te​gyünk, szép​sé​gem? Tel​je​sen ki va​gyok
me​rül​ve. Hol​nap majd me​leg bo​ro​ga​tást kell ten​ni a há​tam​ra, mert biz​to​san meg​rán​dult va​la​hol. De mit
szól​nál egy fi​nom kol​bász​hoz? He? – Ba​yer so​kat​mon​dó​an pis​lo​gott a nőre, mi​köz​ben hoz​zá​dör​göl​te a
csí​pő​jét.
– Jobb öt​le​tem van – mo​soly​gott rá Lady Be​at​ri​ce, mi​köz​ben el​tol​ta ma​gá​tól. – De előbb igyunk egy kis
pezs​gőt, jó?
– Játssz, Hébé, játssz, szép​sé​gem, és tölts bort!
Lady Be​at​ri​ce há​tat for​dí​tott neki, és fel​ült az ágy vé​gé​ben. Mint egy macs​ka, ru​ga​nyo​san ki​nyúlt a ru​hái
felé, ame​lyek egy ku​pac​ban he​ver​tek, és meg​ra​gad​ta az egyik kis üveg gom​bot a kri​no​lin​ja övén. Le​tép​te,
és ugyan​az​zal a moz​du​lat​tal már bele is dob​ta az egyik pezs​gős​po​hár​ba, amely az ágy mel​let​ti asz​tal​kán
állt. Te​le​töl​töt​te a po​ha​ra​kat, az​tán meg​győ​ző​dött ar​ról, hogy a gomb tel​je​sen fel​ol​dó​dott, és Ba​yer ke​zé​be
nyom​ta.
– Az egész​sé​günk​re, Cső​dör úr!
– Egész​sé​ged​re. Sába, én ki​rály​nőm!
Koc​cin​tot​tak és it​tak. Lady Be​at​ri​ce egy korty után le​tet​te a po​ha​rát, és lo​vag​ló ülés​ben Ba​yer comb​já​ra
he​lyez​ke​dett.
– És most, drá​gám, ne csi​nálj sem​mit, hogy meg​pi​hen​jen a há​tad. Majd én ke​ze​lés​be ve​szem ezt a hun​-
cut jó​szá​got.
Lady Be​at​ri​ce a fér​fi fölé ha​jol​va, las​san és meg​fon​tol​tan tény​ked​ni kez​dett, ami​től a fér​fi úgy érez​te,
hogy a füle is ket​té​áll. Nyö​gött, só​haj​to​zott, majd be​nya​kal​ta a pezs​gő ma​ra​dé​kát, és az üres po​ha​rat olyan
len​dü​let​tel ha​jí​tot​ta át a szo​bán, hogy a szem​köz​ti fa​lon ri​pi​tyá​ra tört.
– Igen! – ki​ál​tot​ta. – Igen, én imá​dott gyö​nyö​rű​sé​gem! Kis​macs​kám, mé​zes sü​te​mé​nyem!
Míg Lady Be​at​ri​ce rit​mu​so​san dol​go​zott, a fér​fi nyö​gött alat​ta, és a mel​lét mar​ko​lász​ta. A nő fi​gyel​te a
fér​fi te​kin​te​tét, és lát​ta, amint a tö​ké​le​tes el​bu​tu​lás el​ha​tal​ma​so​dik raj​ta. Ba​yer keze le​hul​lott a nő mel​lé​-
ről. Fel​emel​te, hogy megint meg​ra​gad​ja, de ahogy a gyen​ge kö​lyök​macs​ka pró​bál​ko​zik az egér​fo​gás​sal,
el​vé​tet​te, így a keze vég​ér​vé​nye​sen meg​pi​hent a feje mel​lett a pár​nán. Eny​hén nyá​laz​ni kez​dett.
Lady Be​at​ri​ce le​tö​röl​te a nyá​lat a ta​ka​ró sar​ká​val, erre Ba​yer vi​hog​ni kez​dett.
 – Úgy tu​dom, hogy ön ék​sze​rész, Ba​yer úr.
– Így van – mond​ta a fér​fi he​ve​sen bó​lo​gat​va.
– Ön áru​sít​ja azt a bi​zo​nyos vö​rös drá​ga​kö​vet, a me​te​or​üve​get, ame​lyet csak a Ba​yer és fiai cég hasz​nál
ék​szer​ké​szí​tés​hez.
– Igen. És fog​juk majd megint. Csak az kell, hogy rossz le​gyen a ter​més... aszály... száj és kö​röm​fá​jás,
és ak​kor majd megint... a Re​it​hof​fe​rek előbb vagy utóbb megint el​hoz​zák azt a nagy do​bozt, mert pénz kell
ne​kik, és gyű​rö​ge​tik a ke​zük​ben a ka​lap​ju​kat. Meg​lát​ja. Min​dig így tör​té​nik.
– Kik ezek a Re​it​hof​fe​rek, drá​gám?
– Pa​rasz​tok. Sen​kik. De övék a tit​kos bá​nya.
– Egy bá​nyá​ból nye​rik a vö​rös üve​get? És ez a bá​nya a föld​jü​kön ta​lál​ha​tó?
– Igen.
– És csak az ő bá​nyá​juk​ban van ilyen vö​rös üveg?
– Csak ott, igen. Száz​het​ven évig pró​bál​tunk sa​ját bá​nyát ta​lál​ni. De ugyan​ilyen erő​vel tün​dér... po​gá​-
csá​kat is ke​res​het​tünk vol​na... – Ba​yer is​mét vi​hog​ni kez​dett. – Nem, sem​mit, se​hol, egy csöp​pet se... Csak
ezek az át​ko​zott Re​it​hof​fe​rek tud​ják, hogy hol a bá​nya. Ez így na​gyon tisz​tes​ség​te​len.
– Mi​ért csak ak​kor bá​nyásszák ezt a kö​vet, ami​kor meg​szo​rul​nak anya​gi​lag?
– Azért, mert ba​bo​nás pa​rasz​tok. – Ba​yer vá​rat​la​nul fel​ki​ál​tott. – Ah, is​te​nem! Az a bá​nya át​ko​zott!
Min​den har​ma​dik em​bert el​kap a bo​szor​kány, aki oda​megy ásni! A bo​szor​kány ölte meg Hans nagy-nagy​-
bá​csit, Horst nagy​pa​pát, Wil​helm bá​csit. Aj​jaj-jaj! ó, jaj, jaj!
– Mi​ért nem ad​ják el azt a föl​det?
– Soha. Az az ő föld​jük. Pa​rasz​tok, mi mást csi​nál​ná​nak? Túl os​to​bák ah​hoz, hogy más​ba fog​ja​nak...
még a... a... ci​pő​ké​szí​tést se tud​nák meg​ta​nul​ni. El se tu​dod kép​zel​ni, mi​lyen bu​ták. A disz​nók! – Ba​yer
meg​pró​bált köp​ni, de csak sa​ját ma​gát köp​te szem​be. Bo​lond mód​já​ra ne​vet​ni kez​dett ezen. Lady Be​at​ri​ce
ki​tö​röl​te a sze​mét a le​pe​dő​vel.
– És hol van pon​to​san ez a föld, én drá​ga Ba​ye​rem?
– Si​ni​etsch után – vá​la​szolt a fér​fi azon​nal. – Az erdő mö​gött. Ma​guk​ban lak​nak ott. Csak a ko​bol​dok
jár​nak hoz​zá​juk. Úgy él​nek, mint a med​vék. Bár​kit meg​kér​dez a fa​lu​ban, min​den​ki ezt fog​ja mon​da​ni. És
ez a mi​att az is​ten​te​len, szé​gyen​le​tes do​log mi​att van...
Ba​yer hang​ja gur​gu​láz​ni kez​dett, majd el​hall​ga​tott. A sze​me üve​ge​sen me​redt a sem​mi​be.
– Na​gyon jó fiú volt, Herr Ba​yer – mond​ta Lady Be​at​ri​ce. – Ezért meg​ér​de​mel egy nye​re​ményt. – Fel​-
gyor​sí​tot​ta a moz​du​la​ta​it, és olyan gyö​nyör​rel aján​dé​koz​ta meg a fér​fit, hogy az el​ve​szí​tet​te ön​tu​da​ta utol​-
só mor​zsá​it is. És mi​alatt Ba​yer gyö​nyör​től el​tel​ve be​le​süllyedt a bár​so​nyos fe​ke​te​ség​be, Lady Be​at​ri​ce
le​csú​szott az ágy​ról, és a mos​dó​nál le​mos​ta az ar​cá​ról a fes​té​ket. Fel​vet​te a fe​hér​ne​mű​jét, az​tán tü​rel​me​-
sen ki​for​dí​tot​ta a ru​há​ját. Úgy volt meg​varr​va, hogy a fo​nák​ja is hasz​nál​ha​tó le​gyen, ez gyöngy​szür​ke volt,
pi​ros sze​géllyel, míg a szí​ne bí​bor​vö​rös gyöngy​szür​ke sze​géllyel. Mi​után fel​öl​tö​zött, nesz​te​le​nül el​hagy​ta
a szo​bát. Az aj​tót gon​do​san be​csuk​ta maga mö​gött, és le​si​e​tett a lép​csőn, mint​ha csak ko​ráb​bi énje ha​lo​-
vány és tisz​te​let​re mél​tó ár​nyé​ka len​ne. Ba​yer ad​dig aludt, amíg a szo​ba​asszony be nem vit​te a szo​bá​já​ba
a for​ró vi​zet más​nap reg​gel. Fel​ült, és ki​hú​zott de​rék​kal né​zett szét a szo​bá​ban. Lady Be​at​ri​ce-t ke​res​te.
Őszin​tén el​ke​se​re​dett, ami​kor se​hol sem lát​ta, bár ál​ta​lá​ban el​vár​ta a szaj​hák​tól, hogy haj​nal előtt tá​voz​-
za​nak. A má​so​dik ér​zés, ami el​töl​töt​te, a ré​mü​le​té volt. Ki​ug​rott az ágy​ból, és lá​za​san ku​tat​ni kez​dett a ru​-
há​i​ban a pénz​tár​cá​ja után. Ami​kor meg​ta​lál​ta, si​e​tő​sen át​szá​mol​ta a pén​zét, és a kö​vet​ke​ző ér​zés a cso​dál​-
ko​zá​sé volt, hogy ez a szaj​ha fi​zet​ség nél​kül tá​vo​zott. Nem akar​ta el​hin​ni, ezért újra szá​molt, hogy bi​zo​-
nyos​sá​got nyer​jen. Ba​yer ön​elé​gül​ten füttyen​tett egyet, mi​köz​ben fel​öl​tö​zött, és le​ment az ét​te​rem​be, hogy
meg​reg​ge​liz​zék. Sem​mi em​lék​ké​pe nem volt ar​ról, hogy bár​mit is mon​dott vol​na Lady Be​at​ri​ce-nek, mi​-
után meg​it​ták az utol​só po​hár pezs​gőt.
 Ludbridge ki​te​rí​tet​te a tér​ké​pet, és gon​do​san ta​nul​má​nyoz​ni kezd​te.
– Lás​suk csak! Si​ni​etsch. A Re​it​hof​fe​rek bir​to​ka va​la​hol er​re​fe​lé le​het.
– Úgy em​lék​szem, pon​to​san azt a ki​fe​je​zést hasz​nál​ta, hogy az „erdő mö​gött” – mond​ta Lady Be​at​ri​ce.
Gya​kor​la​ti​lag csak Ludbridge és ő néz​ték a tér​ké​pet. Res​sel a ci​pő​jét ta​nul​má​nyoz​ta, Hirsch meg lep​le​-
zet​len kéj​só​vár​ság​gal Lady Be​at​ri​ce-t bá​mul​ta.
– Va​ló​ban. Rend​ben. Hirsch, maga most azon​nal el​megy Si​ni​etsch​be, és meg​pró​bál annyit meg​tud​ni,
amennyit csak le​het! Em​lít​se meg a Re​it​hof​fe​re​ket is, ami​kor le​het! Ma este ké​rek je​len​tést!
– Egy fel​té​tel​lel – mond​ta Hirsch fé​lén​ken, és Ludbridge fel​kap​ta a fe​jét.
– Mi a csu​dát akar ez je​len​te​ni?!
– Sze​ret​nék egy bú​csú​csó​kot...
– Jöj​jön ide, és adok egyet! – vá​la​szolt neki Ludbridge ár​nya​lat​nyi bosszú​ság​gal a hang​já​ban.
– Úgy ér​tem, a szép​ség​től – mond​ta Hirsch el​vö​rö​söd​ve. – Ta​lán nem bán​ja, ha erre kell pa​za​rol​ni ér​té​-
kes áru​cik​két...
Ludbridge vas​vil​la sze​mek​kel né​zett rá. Lady Be​at​ri​ce meg​kö​szö​rül​te a tor​kát.
– Azt hi​szem, ön fél​re​ér​ti a hely​ze​te​met, Hirsch. Én nem va​gyok köz​pré​da. Ugyan​olyan spe​ci​a​lis​ta va​-
gyok, mint ön. Adott​sá​ga​im és ké​pes​sé​ge​im ugyan​azt a célt szol​gál​ják, mint az önéi, csak más úton-mó​don.
– Ak​kor fel​tét​le​nül ad​nia kell egy csó​kot – mond​ta Hirsch. – Mi​vel ez a na​pi​dí​jam.
Res​sel fel​nyö​gött, és a fe​jé​hez kap​ta a ke​zét. Ludbridge las​san fel​emel​ke​dett a szék​ből, ahol ült, de
Lady Be​at​ri​ce fel​emel​te a ke​zét.
– Na​gyon hét​köz​na​pi ké​rés. Rend​ben van, Mr. Hirsch – mond​ta, és fel​állt. Hirsch azon​nal fel​ug​rott, és a
szá​ját nya​lo​gat​va oda​fu​tott a nő​höz. Lady Be​at​ri​ce meg​csó​kol​ta, de Hirsch meg​ra​gad​ta, meg​pró​bál​ta le​te​-
per​ni, mi​köz​ben fog​dos​ni kezd​te a mel​lét. El​foj​tott han​gon rö​hö​gött, de vá​rat​la​nul el​en​ged​te a nőt, és el​-
hát​rált tőle. Mint​ha a le​ve​gő​ből va​rá​zsol​ta vol​na elő, Lady Be​at​ri​ce ke​zé​ben egy apró pisz​toly irá​nyult
egye​ne​sen a fér​fi fü​lé​nek.
– Gon​do​lom, töb​bé nem pró​bál​ko​zik ilyes​mi​vel, Mr. Hirsch – mond​ta a nő, mi​köz​ben vissza​lé​pett a
szé​ké​hez. – Meg kell ér​te​nie, hogy az egyet​len öröm, amit a mun​kám okoz, az a vég​ered​mé​nye. Mi mind​-
annyi​an ugyan​azért a cé​lért küz​dünk, nem így van?
– Kur​va – mond​ta Hirsch, mi​köz​ben az aj​tó​hoz kot​ró​dott. Fel​ra​gad​ta a ka​bát​ját, majd el​szán​tan vissza​-
for​dult Ludbridge felé. – Le​het, hogy nem ked​vel en​gem, de meg fog​ja lát​ni, mi​lyen re​mek mun​kát vég​zek.
– Ki​ment, és be​csap​ta maga mö​gött az aj​tót. Hal​lot​ták, amint le​csör​tet a lép​csőn.
– Mi​lyen éret​len... – mond​ta Lady Be​at​ri​ce, de Res​sel ki​ál​tá​sa fél​be​sza​kí​tot​ta: – Fra​u​le​in, meg kell bo​-
csá​ta​nia! Mil​lió bo​csá-nat, ne higgye, hogy mind ilyen vad​ál​la​tok va​gyunk...!
Ludbridge csak dör​mö​gött va​la​mit ma​gá​ban.
– Nincs sem​mi baj, Mr. Res​sel – mo​soly​gott Lady Be​at​ri​ce a fér​fi​ra. – Nincs je​len​tő​sé​ge. Sok​kal
rosszabb hely​zet​ben is vol​tam már, mint Mr. Hirsch erő​sza​kos​ko​dá​sa.
– No, mire vár még? – né​zett Ludbridge ha​tá​ro​zot​tan Res​sel​re. – Men​jen, és lop​ja vissza a zok​ni​ját!

Res​sel​nek ren​ge​teg ide​je volt arra, hogy vissza​ve​gye a zok​ni​ját és a fé​sű​jét, mi​vel Hirsch nem tért
vissza hoz​zá​juk az​nap este. Ludbridge órá​kon át sé​tált fel s alá vá​ra​koz​va, de vé​gül fel​ad​ta, és le​dőlt a dí​-
vány​ra, mi​vel az ágyát át​en​ged​te Lady Be​at​ri​ce-nek. Hirsch még ak​kor sem je​lent​ke​zett, ami​kor Ludbridge
más​nap reg​gel le​ment a re​cep​ci​ó​hoz, és hár​muk szá​má​ra reg​ge​lit ren​delt.
Ami​kor el​in​dult föl​fe​lé, a re​cep​ci​ós ri​adt kis ki​ál​tás​sal ál​lí​tot​ta meg.
 – Jaj, majd​nem el​fe​lej​tet​tem, Herr Ludbridge. Ér​ke​zett az ön szá​má​ra egy le​vél. Egy fu​tár hoz​ta ma haj​-
nal​ban.
Ki​vet​te a pult​ból, és át​nyúj​tot​ta a le​ve​let Ludbridge-nek.
– Kö​szö​nöm. – Ludbridge ta​nul​má​nyoz​ta a le​ve​let, mi​köz​ben föl​ment az eme​let​re. Nem lát​ta még ezt a
kéz​írást, de ami​kor ki​nyi​tot​ta, és ol​vas​ni kezd​te, azon​nal fel​is​mer​te a stí​lust.

„Drá​ga Ludbridge ko​mám!

Si​ni​etsch​ből írok ma​gá​nak egy va​rázs​la​tos kocs​má​ból, egy fék​te​len asszony kar​ja​i​ból. De ne gon​-
dol​ja, hogy az él​ve​ze​tet a mun​ka elé he​lyez​tem. Íme, amit ki​de​rí​tet​tem ma​gá​nak:
Ami​kor ide​ér​tem, azon​nal meg​tud​tam, hogy mer​re van a Re​it​hof​fe​rek ta​nyá​ja. Ami​kor a kocs​má​ból
ki​jöt​tem, össze​fu​tot​tam egy há​za​ló​val, aki olyan min​den​fé​lé​ket árul, ami​ket az em​be​rek vá​sá​rol​ni
szok​tak. Sze​ren​csém​re le​tet​te az áru​ját, amíg meg​mo​sa​ko​dott egy kút​nál. Én így fel​ké​szül​ve men​-
tem a ta​nyá​ra.
Éle​tem​ben nem lát​tam még ilyen por​fész​ket! Egy gyom​mal be​nőtt ke​rék​nyom visz oda a he​gyi út​-
ról a fák kö​zött. Ha​tal​mas, vad ku​tyá​ik van​nak. Sze​ren​csém​re a kapu biz​ton​sá​gos ol​da​lán ma​rad​-
tam, és egy idő múl​va ki​jött egy pa​raszt, hogy meg​néz​ze, mit ugat​nak azok a dö​gök. Meg​emel​tem a
ka​la​po​mat, és oda​kí​nál​tam neki az áru​mat, erre meg​kö​töt​te a ku​tyá​kat, és be​en​ge​dett.
Ká​posz​ta​ágyá​sok kö​zött men​tünk a ház​hoz. és azt a lát​ványt a kö​zép​kor leg​sö​té​tebb ide​jé​ből, ami
oda​bent várt! Cseh​or​szág a rég​múlt​ban. Öre​gek a tűz kö​rül, egy vagy két kö​lyök és egy csa​pat pa​-
rasztasszony, akik sa​va​nyú ká​posz​tát töm​köd​nek kő​edé​nyek​be. A pol​co​kon ece​tes sa​va​nyú​ság és
még több sa​va​nyú ká​posz​ta, bah! Gon​dol​hat​ja, hogy ezek a nők majd meg​bo​lon​dul​tak már va​la​mi
má​sért. ami nem sa​va​nyú ká​posz​ta, ami vál​to​za​tos​sá​got hoz az éle​tük​be. Így az​tán uj​jong​va fo​-
gad​tak en​gem és az áru​i​mat.
Per​sze ol​csón ad​tam min​dent. Cér​nát, zsi​nórt, sza​la​got, egy ol​lót, egy olyan éne​kes​köny​vet, ami
már har​minc éve is ré​gi​ség​nek szá​mí​tott, egy szí​nes kő​nyo​ma​tot a mi urunk Jé​zus Krisz​tus áb​rá​-
za​tá​val... A sa​va​nyú ká​posz​tát ké​szí​tő nők​nek per​sze mind​ez cso​da​szép volt. Száz szó​nak is egy a
vége, ott ma​rasz​tal​tak ebéd​re. A ház fér​fi​né​pe per​sze nem örült ne​kem ennyi​re. Kép​zel​je el az uno​-
ka​test​vér-há​zas​sá​gok​ból szár​ma​zó pa​rasz​to​kat olyan csiz​mák​ban, ame​lyek​ről in​kább nem mon​da​-
nám, mi​vel „fű​sze​re​zett” sár​le​pé​nyek vál​nak le, amint a kecs​ke​lá​bú asz​tal mel​lett en​gem bá​mul​-
nak gya​na​kod​va. A koszt igen apró sze​let ser​tés​sült volt, jó ne​héz ga​lus​ká​val, ami​re jól esik a sa​-
va​nyú ká​posz​ta, és ahe​lyett, hogy mind​ezt sör​rel lo​csol​tuk vol​na le, sa​va​nyú ci​dert it​tunk. Szán​jon
ezért az éte​lért, Ludbridge, mi​köz​ben ott ül a ci​vi​li​zá​ció ál​dá​sai kö​zött Čes​ké Budě​jo​vi​cé​ben! Arra
jó volt az egész, hogy lát​tam, ezek​ből a he​gyi trol​lok​ból ugyan sem​mi tit​kot sem szed​het ki az em​-
ber, így az​tán meg​vár​tam, amíg vissza​tér​nek a föl​dek​re dol​goz​ni, és ak​kor meg​kör​nyé​kez​tem az
egyik fi​a​tal me​nyecs​két. Na​gyon oda​adó volt egé​szen ad​dig, amíg meg nem kér​dez​tem, hogy igaz-
e, amit a fa​lu​ban me​sél​nek az er​dő​ben élő bo​szor​kány​ról. No, ak​kor be​csuk​ta a ki​csi szá​ját, és lát​-
tam, nem ér​de​mes ezt – vagy őt – to​vább eről​tet​nem. Így az​tán vet​tem a ka​la​pom, és tá​voz​tam.
Si​ni​etsch jó​né​pe azon​ban sze​ret plety​kál​kod​ni, ezt biz​to​san ál​lít​ha​tom. Ami​kor vissza​tér​tem a fa​-
lu​ba – a há​za​ló meg​ma​radt cuc​cai nél​kül, ter​mé​sze​te​sen, amit le​tet​tem egy meg​fe​le​lő he​lyen egy
árok​ban –, bő​kezű aján​dé​kot ad​tam a he​lyi kocs​ma tu​laj​do​no​sa​i​nak, és a kö​vet​ke​ző​ket tud​tam
meg:
A Re​it​hof​fe​rek föld​je va​ló​ban át​ko​zott, vagy va​la​mi ilyes​mi, er​ről tel​je​sen meg va​gyok győ​ződ​ve.
Él ott egy bo​szor​kány, aki há​bor​gat​ja a he​lyet és az em​be​re​ket, és úgy nagy​já​ból min​den ge​ne​rá​-
ci​ó​ból el​visz egy Re​it​hof​fert ma​gá​nak, hogy a sze​re​tő​je le​gyen, bár a sze​xu​á​lis ak​tus kö​vet​kez​mé​-
nye a nyo​mo​rult fér​fi​ra néz​ve vég​ze​tes, mert min​den eset​ben hol​tan ta​lál​ják meg, meg​per​zsel​ve a
 ha​lál tü​zé​től, amely a bo​szor​kány öle​lé​sé​nek nyo​ma. Sen​ki sem tud​ja biz​to​san, hogy mi​ért él itt a
bo​szor​kány, de a leg​hi​he​tőbb tör​té​net sze​rint van va​la​hol egy el​ásott kincs a Re​it​hof​fe​rek föld​jén,
amit a bo​szor​kány ke​res. Egye​sek sze​rint a bo​szor​kány sze​re​tői ke​re​sik a kin​cset, és erre fi​zet​nek
rá. A leg​utób​bi ilyen eset a kö​zel​múlt​ban tör​tént, 1839-ben.
Nem men​tem vissza meg​ke​res​ni a bá​nyát, mert ugye, ott van​nak a ku​tyák. Azon​fe​lül ép​pen ele​get
dol​goz​tam már mára. Ki​ve​szek pár nap sza​bad​sá​got, amíg a köl​tő​pén​zem​ből fut​ja. Most be​fe​je​-
zem, mert a kül​dönc vár, de ké​sőbb ta​lán meg​írom, hogy hol va​gyok most.
Üdv:
Hirsch”

Ludbridge ká​rom​kod​va gyűr​te össze a le​ve​let.

Egy bé​relt brics​kán könnyen el​ju​tot​tak Si​ni​etsch​be. Res​sel haj​tott, Ludbridge ott ült mel​let​te, és azon tű​-
nő​dött, hogy meg​bíz​hat-e Hirsch je​len​té​sé​ben. Lady Be​at​ri​ce ez​út​tal tisz​te​let​re mél​tó szür​ke ru​há​ban,
csön​de​sen ült a ko​csi há​tul​já​ban, és él​ve​zet​tel szem​lél​te a tá​jat. Ludbridge vé​gül oda​for​dult hoz​zá.
– Gon​dol​ja, hogy el tud​ná ját​sza​ni a hisz​té​ri​kus nő​sze​mélyt?
– Mennyi​re le​gyen hisz​té​ri​kus, Mr. Ludbridge?
– Hát, nem túl​sá​go​san – mond​ta Ludbridge kis gon​do​ko​zás után. – Nem az a vinnyo​gó, ke​zét tör​de​lő
hisz​té​ri​ka.
– Sok​kal in​kább az a „jaj, mind​járt el​áju​lok, és tény​leg meg is te​szem, mert va​la​mi azo​no​sít​ha​tat​lan női
be​teg​ség​ben szen​ve​dek” hisz​té​ri​á​ra gon​dol? Ez min​den ne​héz​ség nél​kül men​ni fog, Mr. Ludbridge.
Ami​kor be​ér​tek a falu fő​ut​cá​já​ba, Ludbridge azon​nal a kocs​mát ke​res​te. Csak egy ilyen hely volt, és
Res​sel meg​ál​lí​tot​ta előt​te a brics​kát.
– Ké​rem, men​jen be, és kér​dez​ze meg, hogy Hirsch itt tar​tóz​ko​dik-e még! Azt is kér​dez​ze meg, hogy
van-e or​vos a kör​nyé​ken! – uta​sí​tot​ta be​osz​tott​ját Ludbridge.
Res​sel en​ge​del​me​sen ment, és pár perc múl​va már jött is vissza, igen​csak szed​ve a lá​bát.
– Hirsch már nincs itt. Gyor​san tá​vo​zott, és adós​sá​got ha​gyott maga után. A tu​laj​do​no​sok na​gyon ha​rag​-
sza​nak rá, azért azt mond​tam, hogy adós​ság​be​haj​tó va​gyok, ezért ke​re​sem. Ez​u​tán már se​gí​tő​ké​szebb​nek
mu​tat​koz​tak. Schild​kra​ut dok​tor háza an​nak a mel​lék​ut​cá​nak a vé​gé​ben van – mu​tat​ta az irányt Res​sel.
– Mi a cso​dát gon​dol ez a Hirsch? – mond​ta Ludbridge a szi​var​ját rág​va. – Azt, hogy még min​dig az is​-
ko​lá​ban van, és a pe​del​lust bosszant​ja!? No, men​jünk a dok​tor​hoz!
Meg​áll​tak egy sze​rény, fé​lig fa​bur​ko​la​tú ház előtt.
– Van ki​fo​gá​sa az el​len, hogy kö​rül​be​lül húsz per​cig a meg​be​szélt ál​la​po​tot szín​lel​je? – kér​dez​te
Ludbridge Lady Be​at​ri​ce-t.
– Az ég​vi​lá​gon sem​mi, Mr. Ludbridge – vá​la​szol​ta Be​at​ri​ce, mi​köz​ben a kéz​fe​jét a hom​lo​ká​ra szo​rít​va
hát​ra​dőlt az ülés​ben, és re​beg​tet​ni kezd​te a szem​pil​lá​ját.
– Le​kö​te​le​zett, höl​gyem!
Schild​kra​ut dok​tor, egy idő​sö​dő úr, ki​nyi​tot​ta az aj​tót. Meg​hök​kent a lát​vány​tól, ami​ben egy an​gol úr
egy ájul​do​zó an​gol nőt tá​mo​ga​tott az aj​tó​já​ban. Volt ve​lük egy na​gyon ide​ges, ala​csony fér​fi, aki azt kér​-
dez​te, hogy az or​vos vol​na-e olyan szí​ves, hogy meg​vizs​gál​ja a kis​asszonyt, aki ideg​ro​ha​mot ka​pott. Az
or​vos be​hív​ta őket a nap​pa​li​já​ba, és egy cso​mó si​e​tő​sen le​for​dí​tott kér​dés után meg​ál​la​pí​tot​ta, hogy meg
kell vizs​gál​nia a kis​asszonyt a ren​de​lő​jé​ben. Az an​gol fér​fi – aki​ről a jó dok​tor fel​té​te​lez​te, hogy a hölgy
apja – be​tá​mo​gat​ta a kis​asszonyt a ren​de​lő​be, le​ül​tet​te egy ka​ros​szék​ben, majd meg​emel​te a ka​lap​ját, és
vissza​tért a nap​pa​li​ba.
 Ami​kor az ajtó be​csu​kó​dott, Ludbridge oda​ment a köny​ves​polc​hoz, ahol bőr​kö​té​ses köny​vek so​ra​koz​-
tak. Az évek gon​dos kéz​írás​sal vol​tak rá​fest​ve a ge​rin​cük​re.
– Itt is van – mond​ta Ludbridge, és ki​húz​ta az 1839-es év köny​vét. Res​sel oda​ment mögé, és a vál​la fö​-
lött ku​kucs​kált bele a könyv​be, amit Ludbridge át​la​po​zott.
– A Re​it​hof​fer ne​vet ke​res​sük.
Át​néz​ték a la​po​kat, át​fu​tot​tak a Si​ni​etsch​ben tör​tént szü​le​té​sek, be​teg​sé​gek, fel​gyó​gyu​lá​sok és el​ha​lá​lo​-
zá​sok fö​lött. Már majd​nem a könyv vé​gén jár​tak, ami​kor Res​sel meg​ra​gad​ta Ludbridge vál​lát, és elő​re
mu​ta​tott:
– Ott van!
– Mit ír​tak ide? – kér​dez​te Ludbridge.
– Azt írja, nos... A múlt éj​jel Kohl​né asszony, a bába, át​jött, és el​mond​ta, hogy na​gyon ag​gó​dik. Az
egyik Re​it​hof​fer nő​nél meg​in​dult a szü​lés. Túl ko​rán, és a gye​rek nem akar meg​for​dul​ni. Együtt el​men​tünk
a Re​it​hof​fer ta​nyá​ra, és haj​nal​ha​sa​dás​ra ér​tünk oda. Ami​kor oda​ér​tünk, lát​tuk, hogy az egyik fér​fi va​la​mi
göd​röt, egy sír​fé​lét ás. Kér​dez​tem, hogy ezt a sírt már a szü​lő nő​nek ás​sák-e, de a bába azt mond​ta, hogy
tör​tént egy ha​lál​eset is a ház​ban, az egyik fér​fit az elő​ző na​pon hol​tan ta​lál​ták, és sze​rin​te ezért in​dult meg
a szü​lés... Nos, itt sok min​dent ír a szü​lés​ről. Meg​men​tet​ték az anyát is, meg a gye​re​ket is. A dok​tor az​tán
be​ment a kony​há​ba, és lát​ta, hogy... egy fér​fi tes​te he​vert ott, akit már le​mos​dat​tak a te​me​tés​hez. Meg​kér​-
dez​te, hogy meg​vizs​gál​ja-e, mert hal​lott az átok​ról, tud​ja... A ha​lott a szü​lő nő nagy​báty​ja volt, Pe​ter Re​it​-
hof​fer, negy​ven​éves, jól táp​lált. A test úgy né​zett ki, mint​ha vil​lám ütöt​te vol​na agyon, páf​rány​sze​rű égés​-
nyom a bő​rön. A dok​tor meg​kér​dez​te, hogy mi tör​tént, vil​lám​csa​pás volt-e, de a csa​lád szé​gyen​kez​ve hall​-
ga​tott, vé​gül azt mond​ták, hogy ez a bo​szor​kány je​gye, és hogy össze​füg​gés​ben áll a bűn​nel, amit a fér​fi el​-
kö​ve​tett. Az or​vos itt meg​kér​dez​te, hogy mi​fé​le bűn? A csa​lád leg​öre​gebb tag​ja vá​la​szolt, és azt mond​ta,
hogy a fér​fi a bo​szor​kány kar​ja​i​ban halt meg. Ezért nem te​met​he​tik meg​szen​telt föld​be. És nem mond​tak
töb​bet. Az or​vos te​hát tá​vo​zott, ha​za​vit​te Kohl​né asszonyt, és az úton a bába el​me​sél​te neki, hogy ami​kor a
fér​fit meg​ta​lál​ták, a nad​rág​ja a comb​já​ig le volt tol​va, ép​pen úgy, mint a töb​bi​e​ké, aki​ket az átok ölt meg.
– A menny​kő​be...! – mo​rog​ta Ludbridge. – Páf​rány-min​tá​zat. Mi van még?
– Azt írja, na​gyon szo​mo​rú, hogy az em​be​rek ilyen bu​ta​sá​gok​ban hisz​nek még ma​nap​ság is, és meg​győ​-
ző​dé​se, hogy a fér​fit vil​lám​csa​pás érte.
– Nem kér​dez​te meg, hogy mi​lyen mun​kát vég​zett a fér​fi a ha​lá​la előtt?
– Úgy tű​nik, nem. – Res​sel, egy ki​csit ki​vö​rö​sö​dött arc​cal be​csuk​ta a köny​vet, és vissza​tet​te a he​lyé​re.
Le​ül​tek a pad​ra, és el​kezd​ték ját​sza​ni az ag​gó​dó hoz​zá​tar​to​zó​kat. Res​sel mal​mo​zott az uj​ja​i​val, Ludbridge
pe​dig szi​va​ro​zott és gon​dol​ko​zott.
– Páf​rány​sze​rű min​tá​zat – mond​ta vé​gül. – Igen, ezt már lát​tam. Egy ten​ge​ré​szen, akit a Tig​ri​sen csa​pott
agyon a vil​lám az ár​boc​ko​sár​ban. El​ké​pesz​tő egy​be​esés! – Pár per​cig csönd​ben ült, az​tán a tér​dé​re csa​-
pott. – Tu​dom már, mi tör​tént, Res​sel! Mi​ért tol​ja le egy fér​fi a nad​rág​ját comb​kö​zé​pig? Mi a leg​ál​ta​lá​no​-
sabb oka en​nek?
– Hát... öö... vi​zel​ni akar, gon​do​lom – mond​ta Res​sel el​pi​rul​va.
– Pon​to​san. Mond​juk vi​zel​nie kell egy bá​nya mé​lyén. Hát fog​ja ma​gát, ki​jön a fel​szín​re, meg​áll a leg​kö​-
ze​leb​bi fa alatt, és el​vég​zi a dol​gát. Vagy a bá​nyá​ban te​szi ugyan​ezt?
– Hát... ha en​gem kér​dez... a bá​nyá​ban...
– Sze​rin​tem is. – Ludbridge ki​vet​te a szá​já​ból a szi​vart. – És maga sze​rint mennyi​re sa​vas egy olyan
em​ber vi​ze​le​te, aki gya​kor​la​ti​lag sa​va​nyú ká​posz​tán, ece​tes sa​va​nyú​sá​gon és ci​de​ren él?
Res​sel el​gon​dol​ko​zott ezen, az​tán a te​kin​te​te meg​telt fé​le​lem​mel.
– Hát így öl​ték meg ezek az os​to​bák sa​ját ma​gu​kat! – mond​ta Ludbridge fel​ne​vet​ve, de azon​nal ma​gá​ba
foj​tot​ta a ne​vet​het​nék​jét, mert nyílt a ren​de​lő aj​ta​ja, és meg​je​lent ben​ne Lady Be​at​ri​ce az or​vos kar​já​ra tá​-
masz​kod​va.
Ludbridge ki​kí​sér​te Lady Be​at​ri​ce-t a brics​ká​hoz, mi​köz​ben Res​sel ki​fi​zet​te az or​vost.
– Eny​he hisz​té​ria – mond​ta Schild​kra​ut dok​tor hal​kan. – Friss le​ve​gő és kel​le​mes ol​vas​má​nyok kel​le​-
nek a hölgy​nek, és ku​tya baja se lesz. Tud​ja, mi​lye​nek a nők.

Ezek után már gye​rek​já​ték volt az En​der​ley ál​tal ki​fej​lesz​tett Szu​per​erős Ku​tya​nyug​ta​tó Pem​pőt a te​re​-
pen is le​tesz​tel​ni Re​it​hof​fe​rék vad ku​tyá​in. A szer ha​tott, így Ludbridge és Res​sel éjj​el​lá​tó szem​üve​ge​i​ket
fel​té​ve úgy ha​tol​hat​tak be a Re​it​hof​fe​rek föld​jé​re, hogy nem kel​lett a fel​fe​de​zés​től fél​ni​ük. A bá​nyát
könnyen meg​ta​lál​ták a ta​nya egyik tá​vo​lab​bi sar​ká​ban, bár az ide​ve​ze​tő ös​vényt be​nőt​te a gyom, és a be​já​-
ra​tot nö​vé​nyek ta​kar​ták el. Ami​kor vég​re be​ju​tot​tak ide, azon​nal ki​de​rült, mi​lyen gaz​dag vö​rös tek​tit le​lő​-
hely ez.
Va​la​mi​vel ne​he​zebb volt tető alá hoz​ni a szín​já​té​kot, a menny​dör​gés-ma​si​nák​kal és a vil​la​nók​kal. Lady
Be​at​ri​ce ma​gá​ra öl​töt​te a bo​szor​kány sze​re​pét, eh​hez szük​sé​ge volt bí​bor​szí​nű ru​há​já​ra és a smink​kész​le​-
té​re, ami​vel a páf​rány​sze​rű je​gye​ket az ar​cá​ra fest​het​te. Meg​örült an​nak, hogy a szem​be he​lyez​he​tő szí​nes
len​csék kö​zött, ame​lyek​kel a te​kin​te​tét kel​lett föl​dön​tú​li​vá ten​nie, volt pi​ros is, mert ezt majd ké​sőbb is
hasz​nál​hat​ja a mun​ká​já​hoz, ha a par​la​ment tag​jai va​la​mi​lyen vad fan​tá​zi​a​já​té​kot igé​nyel​nek – pél​dá​ul,
hogy va​la​kit bű​völ​jön el egy vám​pír.
A Re​it​hof​fe​rek, mi​után kel​lő​en meg​ijed​tek a szín​já​ték​tól, amely​ben a csa​lád​ju​kat oly rég​óta kín​zó ősi
el​len​ség meg​je​lent a kert​jük​ben, szí​ve​sen tet​tek ele​get a bo​szor​kány pa​ran​csá​nak, hogy köl​töz​ze​nek be a
fa​lu​ba, és ad​ják el a bir​to​kuk azon ré​szét, ame​lyi​ken a tek​tit​bá​nya ta​lál​ha​tó, egy bi​zo​nyos an​gol úri​em​ber​-
nek, aki a kocs​má​ban iszo​gat. Ludbridge jó árat adott a föld​da​ra​bért, és a csa​lád elé​ge​det​ten nyug​táz​ta,
hogy jó üz​le​tet kö​töt​tek, és rá​adá​sul át​ru​ház​ták az őket súj​tó át​kot va​la​ki más​ra.

– Ez a bá​nya a leg​za​var​ba​ej​tőbb hely, amit éle​tem​ben lát​tam! – mond​ta Res​sel, mi​köz​ben le​mász​tak a
brics​ká​ról. – Nem gon​dol​ja? Olyan, mint egy... ööö... bál​ná​nak a tor​ka, az​zal a sok vö​rös​sel...
– Erre csak azt tu​dom mon​da​ni, hogy vé​le​mé​nyem sze​rint ön​nek soha töb​bé nem kell oda vissza​men​nie
– mond​ta neki Ludbridge, mi​köz​ben le​se​gí​tet​te Lady Be​at​ri​ce-t a ko​csi​ról. – Annyi ten​ni​va​lónk van még,
hogy vissza​vi​gyük a bir​tok​tu​laj​don​jog-át​írá​si ok​ira​tot Lon​don​ba, és meg​ír​juk a je​len​té​sün​ket.
– Re​mé​lem, hogy Mr. Hirsch nem bu​tás​ko​dik to​vább, és a szál​lo​dá​ban vár ben​nün​ket – je​gyez​te meg
Lady Be​at​ri​ce, mi​köz​ben át​men​tek az utca túl​ol​da​lá​ra.
– Őszin​tén re​mé​lem, hogy ott van – bó​lin​tott rá erre Ludbridge. – Van egy pár do​log, amit nem mond​tam
el róla.
– Mi​lyen kü​lö​nös... mennyi rend​őr van ma a kör​nyé​ken! – né​zett kö​rül Res​sel ide​ge​sen.
Ami​kor be​lép​tek a szál​lo​da hall​já​ba, a re​cep​ci​ós ész​re​vet​te őket, és in​tett Mr. Ludbridge-nek, hogy
men​jen oda hoz​zá.
– Ludbridge úr? Van itt az ön szá​má​ra egy kis cso​mag és egy le​vél.
Ami​kor át​vet​te a kül​de​ményt, Ludbridge azon​nal lát​ta, hogy Hirsch kéz​írá​sa van a bo​rí​té​kon. Fel​só​haj​-
tott, majd meg​ráz​ta a kis do​bozt, amely​ben halk zör​gés adott hal​vány tám​pon​tot a tar​tal​má​ról. Csak úgy
mel​lé​ke​sen meg​je​gyez​te:
– Mi​lyen sok ma er​re​fe​lé a rend​őr, nem​de?
– Két rab​lás tör​tént – tá​jé​koz​tat​ta Ludbridge-et a re​cep​ci​ós. – Mind​ket​tő ma éj​jel. Kim​mel ék​sze​rész
úr​tól és Lantz​tól, a zá​lo​gos​tól lop​tak el sok pénzt és ék​szert. Lantz úr​nak be​tör​ték a ko​po​nyá​ját is...
– Ret​te​ne​tes... – csó​vál​ta meg a fe​jét Ludbridge, majd fel​ment a lép​csőn.
 Lady Be​at​ri​ce és Res​sel kö​vet​ték. Ludbridge a szo​bá​já​ban ki​bon​tot​ta a cso​ma​got. Ki​ráz​ta a tar​tal​mát a
te​nye​ré​be, és fel​nyö​gött. Lady Be​at​ri​ce meg​hök​ken​ve né​zett rá. Ludbridge te​nye​ré​ben egy pe​csét​gyű​rű és
egy pár ká​mea-fül​be​va​ló pi​hent. Mind​ket​tő vö​rös tek​tit​ből ké​szült.
– Ez min​den, amit Čes​ké Budě​jo​vi​cé​ben ta​lál​tunk – mond​ta Ludbridge –, de nem ad​tam neki en​ge​délyt
a be​tö​rés​re!
– Hirsch hol​mi​ja el​tűnt – je​len​tet​te Res​sel, és be​lé​pett a szo​bá​ba.
– Ó, ne! – só​haj​tot​ta Lady Be​at​ri​ce.
Ludbridge össze​szo​rí​tot​ta a szá​ját, és ki​nyi​tot​ta a le​ve​let.

„Ked​ves Ludbridge ha​ver!

Ez a le​vél ar​ról hi​va​tott tá​jé​koz​tat​ni Önt, hogy arra az el​ha​tá​ro​zás​ra ju​tot​tam, mi​sze​rint ki​vá​ló
ké​pes​sé​ge​i​met a to​váb​bi​ak​ban elő​nyö​sebb (és job​ban fi​ze​tő) mun​kák​ban kí​vá​nom ka​ma​toz​tat​ni,
mint a Tár​sa​ság. De ne es​sen két​ség​be! Jó szán​dé​kom je​lé​ül itt kül​döm Ön​nek azt a vö​rös tek​ti​tet,
amit Čes​ké Budě​jo​vi​cé​ben fel tud​tam haj​ta​ni az Ön szá​má​ra. Al​kal​mi vé​tel volt mind​ket​tő... re​mé​-
lem, a vám nem okoz majd bo​nyo​dal​ma​kat. Le​het, hogy ez​u​tán egy kis​sé for​ró​nak ta​lál​ja majd a
ta​lajt a tal​pa alatt Čes​ké Budě​jo​vi​cé​ben, hi​szen a rend​őrök​nek kell va​la​ki, akit le​tar​tóz​tat​hat​nak
azért az ap​ró​sá​gért, amit el​kö​vet​tem, de ne ag​gód​jon, a Tár​sa​ság bi​zo​nyá​ra könnyen el​in​té​zi a
sza​ba​don bo​csá​tá​sát, ha be​kö​vet​kez​ne a leg​rosszabb. Én most min​den​eset​re el​pu​co​lok in​nen.
Ké​rem, tá​jé​koz​tas​sa a Tár​sa​sá​got, hogy ha​ma​ro​san meg​írom a cí​met, aho​vá a hol​mi​ja​i​mat el​küld​-
he​tik, és azt a havi tá​mo​ga​tást, amit a hall​ga​tá​so​mért el​vá​rok, hogy sen​ki​nek ne árul​jam el a vö​-
rös tek​tit el​ké​pesz​tő tu​laj​don​sá​ga​it. Száz font nem is olyan nagy pénz ha​von​ta ezért, hi​szen az in​-
for​má​ció ér​té​ke en​nél sok​kal na​gyobb, ha te​kin​tet​be vesszük, hogy bi​zo​nyos ér​dek​lő​dő kor​má​nyok
mennyi​re ér​té​kel​nék.
Ég áld​ja Önt, öreg ha​ver, és egy nagy nyel​ves pu​szi az el​ra​ga​dó bí​bor​ru​hás nőcs​ké​nek. Vagy eset​-
leg még va​la​mi más is... a kép​ze​le​té​re bí​zom.
Na​gyon alá​be​csült ba​rát​ja:
Hirsch”

– Ez be​tett ne​künk – mond​ta Ludbridge, mi​köz​ben össze​haj​tot​ta a le​ve​let, és rá​dob​ta a ka​bát​já​ra. Elő​-
húz​ta az órá​ját, meg​nyo​mott egy gom​bot az ol​da​lán, és fi​gyel​me​sen néz​te egy da​ra​big. – Ez az os​to​ba csi​-
bész! Már el​né​zést, höl​gyem, de a fic​kó​nak iga​za van. Res​sel, fe​jez​ze be a cso​ma​go​lást! Ké​szen tud len​ni
az in​du​lás​ra tíz per​cen be​lül, höl​gyem?
– Ter​mé​sze​te​sen – mond​ta Lady Be​at​ri​ce fel​áll​va. – Rend​ben van.
Ludbridge lé​leg​zet​el​ál​lí​tó se​bes​ség​gel ne​ki​fo​gott a pa​ko​lás​nak.

Pár perc​cel az​előtt hagy​ták el a szál​lo​dát, hogy a rend​őrök meg​ér​kez​tek, és az ide​gen ven​dé​gek után
kezd​tek el kér​de​zős​köd​ni – ahogy ezt Ludbridge ké​sőbb meg​tud​ta. Ak​ko​ri​ban nem volt olyan hely​zet​ben,
hogy a me​ne​kü​lé​sük kö​rül​mé​nye​it fir​tas​sa. Mi​köz​ben a ló​vas​út​hoz igye​kez​tek, foly​ton az órá​ját fi​gyel​te.
Res​sel csak ak​kor tud​ta meg​néz​ni, hogy mit fi​gyel Ludbridge fo​lya​ma​to​san az órá​ján, ami​kor már a vas​úti
ko​csi​ban ül​tek.
– De hi​szen ez nem is egy iga​zi óra – mond​ta meg​le​pet​ten –, ha​nem Čes​ké Budě​jo​vi​ce tér​ké​pe van ben​-
ne.
– Így van – mu​tat​ta meg Ludbridge nagy só​haj​jal.
– Lát​ja ezt a kis pi​ros jel​zést? Ez Hirsch ba​rá​tunk. A Tár​sa​ság​nak nem le​het ke​reszt​be ten​ni.
 – Lát​tam őt élő​ben – szólt köz​be Lady Be​at​ri​ce. – Itt van az ál​lo​má​son. El​bújt egy bódé mögé, ami​kor
meg​lá​tott ben​nün​ket. Még most is lá​tom a csiz​má​ját és a lá​dá​já​nak a sar​kát.
– Én az ön he​lyé​ben nem néz​nék oda, höl​gyem – fi​gyel​mez​tet​te a nőt Ludbridge.
Az óra fel​hú​zó​ját egy ne​gyed​del el​for​dí​tot​ta, majd meg​nyom​ta. Rob​ba​nás hal​lat​szott, amit si​koly és ki​a​-
bá​lás kö​ve​tett. Ludbridge lát​ta a bódé mö​gül le​gye​ző​for​má​ban elős​pric​ce​lő vért és Hirsch fe​jé​nek da​rab​-
ká​it szer​te​po​tyog​ni. Az ezüst ko​ro​na, amit in​du​lás előtt Hirsch fo​gá​ra húz​tak, és amely a fog​ba ül​te​tett rob​-
ba​nó​szert és – szer​ke​ze​tet bo​rí​tot​ta, csen​dül​ve esett le a kö​ve​zet​re alig egy mé​ter​re mel​let​tük.
– Eb​ből ta​lán ta​nult... – je​gyez​te meg Ludbridge, és rá​gyúj​tott egy szi​var​ra. Res​sel ré​mül​ten né​zett rá.
Lady Be​at​ri​ce pe​dig saj​nál​koz​va meg​von​ta a vál​lát, és elő​vet​te a kö​té​sét.

Fe​di​na Lí​dia for​dí​tá​sa

 Kage Baker
KÁBELBARÁTOK
Ked​ves ba​rá​ta​im! Csak annyit mond​ha​tok, hogy is​mét ne​ki​fo​gunk Bá​bel tor​nyá​nak meg​épí​té​sé​hez. – A
szó​nok, egy nyá​jas arcú, hó​fe​hér po​fa​sza​kál​las úri​em​ber fi​gyel​te, hogy fo​gad​ja a hall​ga​tó​sá​ga a be​je​len​-
tést. – Gon​dol​ják csak el, az Em​ber, ön​nön ma​ga​biz​tos​sá​gá​ban is​mét a Te​rem​tő ál​tal ál​lí​tott ha​tá​ro​kat fe​-
sze​ge​ti. Nem azt mond​ja, hogy olyan ha​tal​mas ala​po​kat épí​tek, hogy el​ér​hes​sem ró​luk a csil​la​go​kat, hadd
lás​sa az Úr, mi​lyen nagy az én ha​tal​mam. Nem bi​zony. Ha​nem azt mond​ja, té​ren és időn át​ível​ve bár​ho​vá
el​jut​ta​tom a han​go​mat, hogy bár​mi​kor szól​has​sak bár​ki​hez, le​gyen az il​le​tő bár​mi​lyen tá​vol tő​lem. Ba​rá​ta​-
im, önök mind tud​ják, hogy az ön​hitt am​bí​ci​ó​kat az égi ha​tal​mak le szok​ták tör​ni. Még​is, kér​dem én önö​-
ket, akad itt bár​ki, aki át​gon​dol​ta, mi​lyen ret​te​ne​tes kö​vet​kez​mé​nyek​kel jár​hat az, ha le​fek​te​tik az At​lan​ti-
óce​á​non át​íve​lő ká​belt!?
Akadt a hall​ga​tó​sá​gá​ban egy har​min​cas évei kö​ze​pén járó fér​fi, olyan na​gyon át​la​gos ki​né​ze​tű. Ken​dal​-
nak hív​ták. Egy rá​érő fi​gyel​mes szem​lé​lő hossza​san ta​nul​má​nyoz​hat​ta vol​na, bár​mi fel​tű​nőt ke​res​ve a kül​-
se​jén, leg​fel​jebb csak annyit ta​lál​ha​tott vol​na, hogy Ken​dal egyik sze​mé​nek a szí​ne egy ár​nya​lat​tal kü​lön​-
bö​zött a má​sik​tól.
Ken​dal fész​ke​lő​dött a he​lyén, és azon tű​nő​dött, hogy va​jon ki ír​hat​ta ezt a be​szé​det Mr. Har​gro​ve-nak.
Hal​lot​ta már ko​ráb​ban, ami​kor a Meg​elő​zők be​so​roz​ták, de Mr. Har​gro​ve olyan ele​gan​ci​á​val be​szélt: ho​-
gyan tű​nik el fo​ko​za​to​san gyer​mek​ko​runk bű​bá​jos vi​lá​ga az évek elő​re​ha​lad​tá​val, mi​köz​ben ön​fe​led​ten
be​le​si​mu​lunk a Gé​pe​zet​be ab​ban való igye​ke​ze​tünk​ben, hogy Jó​lé​tünk ér​de​ké​ben mi​nél job​ban szol​gál​juk
az Ipa​ro​so​dást. A po​kol fe​ke​te mal​mai őröl​tek, és a ré​mü​let egy​re ter​jedt min​den egyes vo​nat​sze​ren​csét​-
len​ség​gel és gőz​gép​rob​ba​nás​sal. Min​den ilyen eset a Po​kol apró elő​re​ve​tü​lé​se volt, fi​gyel​mez​te​tés a
Menny​ből, egy olyan fi​gyel​mez​te​tés, amely​re sen​ki se fi​gyelt oda.
Ken​dal el​nyo​mott egy ásí​tást. Tud​ta jól, hogy a te​rem hall​ga​tó​sá​gá​nak fele ugyan​olyan jó​mó​dú, mint ő,
olyan em​be​rek le​szár​ma​zott​jai, akik va​gyo​nu​kat ab​ból sze​rez​ték, hogy jól szol​gál​ták a Gé​pe​ze​tet. Gőz​haj​-
tá​sú szö​vő​szé​ke​ken szőtt ru​há​kat vi​sel​tek, és jó pá​ran vo​na​ton ér​kez​tek. Ken​dal apja sze​gény em​ber volt,
még​is ott ült kö​zöt​tük, és ün​ne​pé​lye​sen bó​lo​ga​tott, sőt egyik-má​sik al​ka​lom​mal őszin​te hit​buz​ga​lom​mal ki​-
a​bál​ta együtt a töb​bi​ek​kel, hogy „Hall​juk! Hall​juk!”
Va​la​ki be​ki​a​bál​ta, hogy min​den, ami kö​ze​lebb visz az ame​ri​ka​i​ak​hoz – ezek​hez a kö​zön​sé​ges, mű​ve​let​-
len, há​nya​dék ban​dá​hoz az őrült​ség. Egy má​sik azt or​dí​tot​ta be, hogy an​nál rosszabb, mint hogy a Tran​-
szat​lan​ti Táv​író Hi​va​tal le​fek​te​ti a ká​be​lét, nem tör​tén​het. Mi lesz a nem​zet​biz​ton​ság​gal? Mi lesz, ha a ké​-
mek ál​tal meg​szer​zett in​for​má​ci​ók a ká​be​len át azon​nal el​jut​nak az el​len​sé​ges erők​höz? Mi lesz azok​nak a
pos​ta​ha​jók​nak a ka​pi​tá​nya​i​val és le​gény​sé​gé​vel, akik mun​ká​já​ra nem lesz szük​ség, ha a ká​bel el​ké​szül?
Egy idős fér​fi fel​állt, és el​mond​ta, hogy gal​va​no​mé​ter​rel ki​szá​mí​tot​ta, hogy egy ilyen hosszú​sá​gú elekt​-
ro​mos ká​bel, amely ilyen mennyi​sé​gű sós ví​zen fut ke​resz​tül, tel​jes bi​zo​nyos​ság​gal olyan iszo​nya​tos mér​-
té​kű töl​tést visz át a na​gyob​bik kon​ti​nens​ről a ki​seb​bik​re, amely Nagy-Bri​tan​nia azon​na​li el​ham​va​dá​sát
ered​mé​nyez​ni az első üze​net át​kül​dé​sé​nek leg​el​ső pil​la​na​tá​ban. Erre va​la​ki meg​je​gyez​te, hogy csak Ír​or​-
szág el​ham​va​dá​sá​val kell szá​mol​ni, mi​vel​hogy a ká​bel ke​le​ti vége Kerry me​gyé​ből in​dul ki.
– An​nál rosszabb – mond​ta az idős em​ber, és bosszú​san meg​szív​ta az or​rát.
– Ba​rá​ta​im – foly​tat​ta Mr. Har​gro​ve fel​emel​ve a ke​zét –, le​szö​gez​het​jük, hogy mind​annyi​an egyet​ér​tünk
ab​ban, hogy meg kell aka​dá​lyoz​nunk en​nek a po​ko​li ve​ze​ték​nek a le​he​lye​zé​sét! Eh​hez azon​ban pusz​tán
anya​gi esz​kö​zö​ket aka​runk be​vet​ni.
Ken​dal fel​állt, le​vet​te a ka​lap​ját, és azt mond​ta:
 – Ura​im, mi​köz​ben őszin​te el​is​me​ré​se​met fe​je​zem ki Mr. Down​nak az au​gusz​tus 11-i fan​tasz​ti​kus tel​je​-
sít​mé​nyé​hez – taps​hul​lám sö​pört vé​gig a ter​men, mi​köz​ben a sza​bo​tőr a szé​ké​ben fé​lig meg​emel​ked​ve be​-
zse​bel​te az el​is​me​rést –, de rá kell mu​tat​nom arra, hogy va​la​mi​vel töb​bet kell ten​nünk an​nál, mint​hogy
tönk​re​tesszük a fék​ki​ol​dót, hogy a ká​bel el​sza​kad​jon. For​rá​sa​im​tól azt az in​for​má​ci​ót kap​tam, hogy a ká​-
bel​le​fek​te​tő gé​pet Mr. Bright pa​ran​csá​ra tel​jes egé​szé​ben át​ala​kí​tot​ták. Így most ön​mű​kö​dő. Mit te​gyünk
most?
– Sem​mi ok az ag​go​da​lom​ra! – je​len​tet​te ki Mr. Har​gro​ve oda​bic​cent​ve Ken​dal felé. – Igaz, hogy üt​köz​-
tünk aka​dá​lyok​ba, de az el​len​lá​ba​sa​ink úgy​szin​tén. Mr. Cy​rus Fi​led hi​á​ba la​pá​tol​ja két kéz​zel a pénzt
esze​lős ter​vé​nek meg​va​ló​sí​tá​sá​ba, ne​künk is meg​van​nak a be​fo​lyá​sos és gaz​dag tá​mo​ga​tó​ink. De min​de​-
nek​fe​lett az önök tá​mo​ga​tá​sá​ra van szük​sé​günk, ura​im! Ké​rem, hogy ada​koz​za​nak le​he​tő​sé​ge​ik​hez mér​ten
bő​kezű​en, ha az ado​mány​gyűj​tő ko​sár meg​ér​ke​zik önök​höz.
Két fér​fi emel​ke​dett fel a szé​ké​ből temp​lo​mi ko​moly​ság​gal, és két ko​sa​rat küld​tek vé​gig a so​ro​kon. Ez​-
zel a ren​dez​vény hi​va​ta​los ré​sze be​fe​je​ző​dött. Ken​dal be​le​do​bott a ko​sár​ba egy öt​fon​tos bank​je​gyet, de
nem állt fel ad​dig, amíg a te​rem szin​te tel​je​sen ki nem ürült. Ami​kor Ken​dal vég​re fel​állt, és el​in​dult a
pul​pi​tus felé ke​resz​tül a ter​men, ész​re le​he​tett ven​ni egy eny​he bi​ce​gést a já​rá​sá​ban.
– Mr. Per​ce​val! – ki​ál​tott felé Mr. Har​gro​ve ki​tárt kar​ral. – Mennyi​re örü​lök, hogy is​mét itt lát​ha​tom!
Bíz​tunk ben​ne, hogy akad olyan meg​in​gat​ha​tat​lan lé​lek, aki​re szá​mít​ha​tunk.
– Be​val​lom, meg​le​pett a le​ve​le, uram – mond​ta Ken​dal. – Ami​kor hal​lot​tam a Bridge ut​cai nagy tűz​ről,
azt gon​dol​tam, hogy az egész vál​lal​ko​zás össze​om​lott.
Mr. Har​gro​ve meg​csó​vál​ta a fe​jét.
– Mi is ezt gon​dol​tuk, de egy ba​rá​tunk fel​aján​lot​ta fel​be​csül​he​tet​len ér​té​kű se​gít​sé​gét. Is​me​ri a ne​vét,
hi​szen em​lí​tet​tem ön​nek, bi​zo​nyá​ra em​lék​szik. Még so​sem vol​tam olyan biz​tos a győ​zel​münk​ben, mint
most!
– Hála az ég​nek! – mo​so​lyo​dott el Ken​dal. – Már azon gon​dol​koz​tam, hogy sa​ját ke​zem​mel szab​da​lom
fel azt az át​ko​zott ká​belt. Még az irány​ban is lé​pé​se​ket tet​tem, hogy be​ke​rül​jek a Git​ta Perc​ha gyár​ba, és a
fo​lya​mat leg​ele​jé​nél sza​bo​tál​jam a dol​got. Saj​nos nem si​ke​rült. Mos​ta​ná​ban na​gyon meg​vá​lo​gat​ják az al​-
kal​ma​zott​ja​i​kat.
– Tud​juk, igen – só​haj​tot​ta Mr. Har​gro​ve ke​se​rű​en. – De sem​mi baj! Ki​ta​lál​tunk egy na​gyon le​le​mé​nyes
cselt. Egy ba​rá​tunk rá​mu​ta​tott arra, hogy mi​nél ké​sőbb csa​punk le, an​nál na​gyobb rom​bo​lást tu​dunk vé​gez​-
ni. Előbb vagy utóbb tel​je​sen le fog​juk rom​bol​ni, ha el​vág​juk a be​fek​te​tők​től.
– Mi​ért, mi az a csel?
Mr. Har​gro​ve kö​rül​né​zett, majd kö​zel ha​jolt Ken​dal​hoz, és le​hal​kí​tot​ta a hang​ját.
– Na​gyon egy​sze​rű, de rend​kí​vül ha​té​kony. Nem​csak hogy be​szer​vez​tünk va​la​kit az Aga​mem​nón le​gény​-
sé​gé​ből, de új ba​rá​tunk még egy búvár​fel​sze​re​lést is fi​nan​szí​ro​zott a szá​munk​ra. Ami​kor a ká​belt le​ra​kó
hajó meg​ér​ke​zik a Gal​way-öböl​be, az em​be​re​ink ott lesz​nek egy​sze​rű ír ha​lász​nak ál​cáz​va egy ha​lász​ha​-
jó​val. Kö​zel men​nek a ká​belt le​ra​kó ha​jó​hoz, és lát​szó​lag üd​vöz​lik, de va​ló​já​ban csak azt fi​gye​lik meg,
hogy hol te​szik ki a ká​belt. Ez​u​tán va​la​ki alá​me​rül, és át​vág​ja a ká​belt. Egy​sze​rű, mint egy po​fon!
– Ez rop​pant le​le​mé​nyes! – Ken​dal lel​ke​sen meg​szo​ron​gat​ta Mr. Har​gro​ve ke​zét. – Mr. Dowd is​mét az
Aga​mem​nón fe​dél​ze​tén lesz?
– Saj​nos, nem. A múlt al​ka​lom​mal gya​na​kod​ni kezd​tek rá. Mr. Chelten​ham fog​ja he​lyet​te​sí​te​ni.
– Kár. De hát ő is be​le​va​ló fic​kó, nem​de​bár? Ez al​ka​lom​mal si​ke​res lesz a kül​de​tés! Ér​zem!
Szí​vé​lye​sen bú​csút vet​tek egy​más​tól. Ken​dal egy ol​dal​aj​tón tá​vo​zott, fel​ment egy lép​csőn az utca szint​-
jé​re, és meg​ér​ke​zett a Strand​ra anél​kül, hogy az éj​sza​ka ezen órá​já​ban bár​ki meg​lát​ta vol​na. Nem tett meg
öt lé​pést sem, ami​kor egy ut​cai hir​de​tő​osz​lop mö​göt​ti sö​tét​ség​ből egy nesz​te​len ár​nyék sze​gő​dött a nyo​má​-
ba. Em​be​ri fül nem hall​hat​ta meg, olyan hal​kan ha​ladt elő​re, Ken​dal még​is hát​ra​for​dult, és egy bó​lin​tás​sal
je​lez​te az ide​gen​nek, hogy tud a je​len​lé​té​ről. A kö​vet​ke​ző ut​cai lám​pa fény​kö​ré​be már két, egy​más mel​lett
lép​ke​dő fér​fi ér​ke​zett meg. Ken​dal part​ne​re fi​gye​lem​re mél​tó​an ma​gas volt, hosszú, hor​gas or​ral és vi​lá​-
gos szem​mel. De az adott pil​la​nat​ban ép​pen úgy az is​me​ret​len​ség​be bur​ko​ló​zott, mint Ken​dal. Nem volt
más, mint egy es​té​lyi öl​tö​ze​tet vi​se​lő fér​fi, aki ha​za​fe​lé tart va​la​mi ren​dez​vény​ről. Ami​kor el​ér​ték a
White​hallt, a ma​gas fér​fi meg​szó​lalt úgy, hogy az ajka szin​te alig moz​dult meg.
– Va​la​mi jó hír?
– Van, igen – sut​tog​ta Ken​dal.
A má​sik bó​lin​tott, és foly​tat​ták út​ju​kat anél​kül, hogy is​mét szól​tak vol​na egy​más​hoz. Az úti cél​juk a
klub​juk volt a Cra​ig’s Cour​ton.
A Red​king Klub nem tud​ha​tott a ma​gá​é​nak olyan ele​gáns épü​le​tet, mint az At​he​na​e​um, és nem volt olyan
vi​dám hely sem, mint a Bo​od​les, mi​vel a hom​lok​za​ta elég​gé gusz​tus​ta​lan lát​ványt nyújt​va vö​rös tég​lá​val
volt ki​rak​va. A két fér​fi fel​bal​la​gott a lép​cső​kön, be​ko​pog​tak, és a por​tás be​en​ged​te őket. A ka​lap​ju​kat át​-
nyúj​tot​ták a pin​cér​nek, aki oda​bent vár​ta őket.
– Mr. Gree​ne ha​la​dék​ta​la​nul ké​re​ti önö​ket, ura​im – mond​ta a pin​cér.
Ken​dal ve​tett egy vá​gya​ko​zó pil​lan​tást az ét​te​rem​re, ahon​nan az evő​esz​kö​zök csör​gé​se je​lez​te, hogy
nála sze​ren​csé​sebb fic​kók ép​pen a va​cso​rá​ju​kat él​ve​zik. Azon​ban sem​mi sem tart​hat​ta vissza, há​tat for​dí​-
tott az ét​te​rem​nek, és a tár​sá​val együtt le​si​et​tek az alag​sor​ba a lép​csőn. Oda​lent jobb​ra for​dul​tak, majd
bal​ra, és egy tu​cat csúf ajtó mel​lett el​ha​lad​va meg​ér​kez​tek egy olyan​hoz, ame​lyen egy üres név​táb​la ékes​-
ke​dett. Oda​bent​ről mo​no​ton szó​nok​lat hang​ja hal​lat​szott ki, és Ken​dal fel​is​mer​te Mr. Har​gro​ve hang​ját. A
tár​sa be​ko​po​gott.
– Jöj​je​nek be! – mond​ta oda​bent egy má​sik hang, és Har​gro​ve hang​ja csak mond​ta-mond​ta ez​alatt is.
Az egy​sze​rű​en be​bú​to​ro​zott iro​dá​ban egy fér​fi ült egy​ma​gá​ban, és a sa​rok​ban álló ké​szü​lé​ket fi​gyel​te. A
ké​szü​lék elül​ső ré​szét egy üveg​do​boz al​kot​ta, amely​ben jól lát​szott egy for​gó hen​ger. A do​boz te​te​jén egy
olyan töl​csér he​lyez​ke​dett el, ami​lyet a na​gyot​hal​lók il​lesz​te​nek a fü​lük​höz, hogy job​ban hall​ják a han​go​-
kat. Ez azon​ban ép​pen el​len​té​tes cél​ra szol​gált, mert han​go​kat bo​csá​tott ki.
– „Mr. Cy​rus Fi​led hi​á​ba la​pá​tol​ja két kéz​zel a pénzt esze​lős ter​vé​nek meg​va​ló​sí​tá​sá​ba, ne​künk is meg​-
van​nak a be​fo​lyá​sos és gaz​dag tá​mo​ga​tó​ink.”
– Mit gon​dol​nak, kik​re cél​zott ez​zel? – né​zett kér​dő​en Ken​dal​ra és a tár​sá​ra Mr. Gree​ne.
– Még csak cél​zást se tett rá, uram... – só​haj​tot​ta Ken​dal.
Meg​hall​gat​ták a be​széd vé​gét, majd a pár​be​szé​det, és ami​kor már csak Ken​dal lép​tei hal​lat​szot​tak a fel​-
vé​tel​ről, Gree​ne fel​állt, és le​vet​te a hang​szó​ró töl​csért a do​boz​ról.
– Úgy gon​do​lom, hogy ez nem le​he​tet​len – mond​ta Gre​en –, de en​nek nem lett vol​na sza​bad meg​tör​tén​-
nie! És er​ről ma​gá​nak kel​lett vol​na gon​dos​kod​nia, Bell-Fa​ir​fax.
Ken​dal tár​sa bó​lo​gat​va nyug​táz​ta az el​hang​zot​ta​kat, de nem szólt sem​mit.
– Fel​éget​te a fő​ha​di​szál​lá​su​kat – til​ta​ko​zott a le​to​lás el​len Ken​dal. – Jog​gal hit​tük, hogy egy​szer s min​-
den​kor​ra el​in​téz​tük őket.
– Csak​hogy ez nem vet​te el iga​zán a lel​ke​se​dé​sü​ket – mond​ta Gree​ne, mi​köz​ben je​len​tő​ség​tel​je​sen né​-
zett Bell-Fa​ir​fax​re. – Most már sok​kal ke​mé​nyebb in​téz​ke​dé​sek​re lesz szük​ség!
– Egyet​ér​tek, uram – sut​tog​ta Bell-Fa​ir​fax.
– A for​rá​sa​ink nem vég​te​le​nek, ura​im. Van el​kép​ze​lé​sük ar​ról, mibe ke​rül ele​gen​dő gyt​ti​tet elő​ál​lí​ta​ni?
És mennyit fi​ze​tünk a gyár​nak azért, hogy be​le​te​ker​csel​jék a ká​bel​be? Vagy ar​ról, hogy mennyit nye​rünk
az​zal, ha a ká​bel a he​lyé​re ke​rül? Nem gán​csol​hat​ják el még egy​szer az erő​fe​szí​té​se​in​ket!
– Sem​mi​kép​pen sem, uram.
Gree​ne vissza​sé​tált a szé​ké​hez, mi​köz​ben ma​gá​ban be​szélt:
– Te​hát bú​vár​ru​hát sze​rez​tek... Az ör​dög​be! Ezt fi​gye​lem​be kell ven​ni! Az Aga​mem​nón 17-én ha​jó​zik ki
a ká​bel​lel. Knight​stown​ban 5-re vár​ják, te​hát...
El​hall​ga​tott. Ken​dal és Bell-Fa​ir​fax csönd​ben vár​tak, egé​szen ad​dig, amíg Gree​ne rá​esz​mélt a je​len​lé​-
tük​re.
– Men​je​nek alud​ni! Lesz az önök szá​má​ra né​hány uta​sí​tá​som. De előbb át kell gon​dol​ni a té​nye​ket.
– Igen, uram – bó​lin​tott Ken​dal, és mi​köz​ben ki​men​tek, Gree​ne még utá​nuk szólt:
– Ta​lán jó len​ne, ha Bul​ger ezen az ügyön együtt dol​goz​na ma​guk​kal.
Ken​dal ki​me​resz​tet​te a sze​mét, de csak annyit mon​dott, hogy:
– Igen, uram. Bell-Fa​ir​fax fel​mor​dult.

Mi​vel egyik fér​fi sem va​cso​rá​zott még, meg​kér​ték a sza​ká​csot, hogy zá​rás előtt ké​szít​sen a szá​muk​ra
va​la​mit. Így az​tán ha​ma​ro​san hi​deg csir​ke​sült és egy pa​lack bor tár​sa​sá​gá​ban asz​tal​hoz ül​tek.
– Kö​szö​nöm, hogy meg​bo​csát​ja a gyen​ge​sé​ge​met – mond​ta Ken​dal, mi​köz​ben re​me​gő kéz​zel nyúlt az
evő​esz​kö​zö​kért. A há​bo​rú óta az éh​ség min​den ere​jét el​vet​te. Ten​ge​rész volt, aki az Ar​ro​gant fe​dél​ze​tén
szol​gált Bom​ar​sund be​vé​te​le​kor. A csa​tá​ban el​ve​szí​tet​te az egyik fü​lét és a jobb láb​fe​jét egy orosz grá​nát​-
tól. Ha​za​küld​ték fé​lig sü​ke​ten, bi​ceg​ve, hogy éhez​zen.
Egy al​ka​lom​mal, ami​kor el​ke​se​re​det​ten és be​te​gen he​vert va​la​hol az ut​cán, egy jó​sá​gos ki​né​ze​tű fér​fi
ételt és or​vo​si el​lá​tást aján​lott a szá​má​ra, ab​ban az eset​ben, ha csat​la​ko​zik a Fel​vi​lá​go​so​dott Úri​em​be​rek
Tár​sa​sá​gá​hoz. Ken​dal bár​mit meg​tett vol​na, amit a fér​fi kér tőle, hogy meg​sza​ba​dul​jon kín​zó se​be​i​től, így
az​tán el​vit​ték egy tisz​ta kór​ház​ba, ahol arra szá​mí​tott, hogy va​la​mi idi​ó​ta klub fura tag​ja​i​val fog ta​lál​koz​-
ni. Ehe​lyett azon​ban iga​zi or​vo​sok vet​ték kö​rül, el​vé​gez​tek raj​ta tel​je​sen fáj​da​lom​men​tes ope​rá​ci​ó​kat, ka​-
pott egy mű​láb​fe​jet, és is​mét mű​kö​dő​ké​pes​sé tet​ték a fü​lét.
Az, hogy vissza​kap​ta a hal​lá​sát, va​ló​sá​gos cso​da volt a szá​má​ra, fő​leg, hogy meg​hal​lot​ta azt is, hogy
mit be​szél két ke​res​ke​dő há​rom ut​cá​val tá​vo​labb. Így az​tán, ami​kor a jó​te​vő​je meg​lá​to​gat​ta, fi​gyel​me​sen
hall​gat​ta.
A Fel​vi​lá​go​so​dott Úri​em​be​rek Tár​sa​sá​ga – ahogy Ken​dal​nak el​ma​gya​ráz​ták – egy ős​ré​gi em​ber​ba​rát
szer​ve​zet új​ko​ri el​ne​ve​zé​se, akik cél​juk​ként tűz​ték ki az em​be​ri​ség szol​gá​la​tát tu​do​má​nyos ta​lál​má​nyok
se​gít​sé​gé​vel. A Tár​sa​ság nem füg​gött sem​mi​lyen ki​rály​tól, és nem szol​gált sem​mi​lyen is​tent. Év​szá​za​dos
fenn​ál​lá​sa alatt sok hí​res em​ber meg​for​dult a Tár​sa​ság tag​sá​gá​ban, és szá​mos hi​he​tet​len esz​közt ké​szí​tet​-
tek az ügy​nö​ke​ik szá​má​ra, amellyel a leg​na​gyobb ve​szély​ből is ki​sza​ba​dul​hat​nak. Az egye​te​mes fel​vi​lá​go​-
so​dás, a há​bo​rúk vége és pa​ra​di​cso​mi ál​la​po​tok lét​re​ho​zá​sa a Föl​dön – a Tár​sa​ság csak ennyit akart.
Ken​dal lel​ke​sen es​kü​dött fel a Tár​sa​ság​ba, amely tag​sá​got biz​to​sí​tott neki a Red​king Klub lon​do​ni szék​há​-
zá​ba, ahol ru​ház​ták és etet​ték. Min​den te​kin​tet​ben az el​kö​te​le​zett hí​vük​ké vált. Ha a nagy ne​héz​sé​gek ide​-
jén csak annyit bíz​tak rá, hogy a fe​jé​be épí​tett ké​szü​lék se​gít​sé​gé​vel rög​zít​sen ma​gán​be​szél​ge​té​se​ket, ak​-
kor Ken​dal em​lé​kez​tet​te ma​gát arra, hogy mennyit szen​ve​dett az éhe​zés​től és a sü​ket​ség​től, és már​is meg​-
be​csül​te ezt a mun​kát is. Ar​ról, hogy Bell-Fa​ir​fax ho​gyan ke​rült a Tár​sa​ság so​ra​i​ba, azon​kí​vül, hogy ko​-
ráb​ban ő is ten​ge​rész volt, sem​mit sem tu​dott.
A két fér​fi ke​ve​set be​szélt, mi​köz​ben ét​kez​tek, Bell-Fa​ir​fax arra kor​lá​toz​ta a szó​be​li meg​nyil​vá​nu​lá​sa​it,
hogy ki​fe​jez​te, mi​lyen tö​ké​le​tes a ne​kik fel​szol​gált bor. Ami​kor a pin​cér le​szed​te az asz​ta​lu​kat, és ők el​in​-
dul​tak sa​ját szo​bá​ik felé, Bell-Fa​ir​fax meg​szó​lalt:
– Nem mond​tak sem​mit, ami akár​csak utalt a Meg​elő​zök tá​mo​ga​tó​i​nak ki​lé​té​re? Va​la​mi cél​zás a ne​vük​-
re?
– Olyan ér​zé​sem tá​madt, hogy nem​csak pénz​zel, de ta​náccsal is se​gí​tik őket. Har​gro​ve ál​ta​lá​ban sok​kal
töb​bet lo​csog-fe​cseg eze​ken az össze​jö​ve​te​le​ken, a gép​rom​bo​lók szo​ká​sos üres frá​zi​sa​it puf​fog​tat​ja. Ma
este sok​kal össze​fo​got​tab​ban be​szélt, ahogy hall​hat​tad is.
 – Arra gon​dol​tam, hogy va​la​ki​vel meg​ír​tat​ta a be​széd​jét – vél​te Bell-Fa​ir​fax meg​ráz​va a fe​jét.
– Csak az a baj, hogy együtt kell dol​goz​nunk Pinny Bul​ger​rel – só​haj​tot​ta Ken​dal mor​co​san, és Bell-Fa​-
ir​fax el​nyo​mott egy mo​solyt.

Pin​wale Bul​ger szin​tén ten​ge​rész volt, és hi​va​tá​sos bo​hóc. Az ar​cát a na​va​ri​nói csa​tá​ban szab​ták át,
leg​alább​is ezt szok​ta mon​do​gat​ni azok​nak, akik fi​zet​tek neki egy italt, mi​vel ar​con lőt​ték, és a go​lyó el​ron​-
csol​ta a jobb sze​mét, a po​fa​csont​ját és a fü​lét. Mi​után le​sze​rel​ték, Ports​mouth​ban dol​go​zott úgy, hogy egy
zsá​kot hú​zott a fe​jé​re, és egy pen​nyért meg​mu​tat​ta az ar​cát, két pen​nyért is​mét el​ta​kar​ta. Ez olyan jól ho​-
zott neki a kony​há​ra, hogy a Fel​vi​lá​go​so​dott Úri​em​be​rek Tár​sa​sá​gá​nak kép​vi​se​lő​je csak ko​moly fe​nye​ge​-
té​sek​kel tud​ta rá​ven​ni Mr. Bul​gert arra, hogy hagy​ja az ar​cát meg​ope​rál​ni, bár na​gyon sze​re​tett vol​na a
Tár​sa​ság​hoz csat​la​koz​ni, ami​kor meg​tud​ta, hogy mi​ről is van szó.
De fö​lös​le​ge​sen ag​gó​dott, hogy oda lesz a meg​él​he​té​se, mi​vel az or​vo​sok, akik vissza​ad​ták a hal​lá​sát,
és össze​fol​toz​ták a fe​jét, még​sem tud​ták el​ven​ni azt a ré​mí​tő lát​ványt, amit az arca nyúj​tott. A mű​sze​me
pél​dá​ul, bár sok​kal job​ban lá​tott vele, mint az épen ma​radt má​sik​kal, ész​bon​tó​an for​gott és bá​mult, az​tán
sok​ko​ló​an kat​tant, ami​kor Mr. Bul​ger fény​ké​pe​zett vele. Hogy ez ne le​gyen olyan fel​tű​nő, be​gya​ko​rolt bi​-
zo​nyos arc​rán​dí​tá​so​kat, nyelv​cset​tin​té​se​ket és ma​gá​ban mo​tyo​gást, ami egy​ben meg​könnyí​tet​te a fü​lé​be
sze​relt mik​ro​fon se​gít​sé​gé​vel a Tár​sa​ság​nak hang​üze​ne​tek kül​dé​sét is. Ez a mo​tyo​gás, azon​ban – saj​nos –
a szo​ká​sá​vá vált.
– Du​bi​du​bi​dú... Jó na​pot! – in​te​ge​tett oda ví​gan an​nak a két holt​sá​padt fi​a​tal​em​ber​nek, akik ép​pen ki​jöt​-
tek a qu​e​ens​tow​ni táv​ír​dá​ból. – Mr. Fi​eld és Mr. Bright, ha nem té​ve​dek!
A fér​fi​ak döb​ben​ten áll​tak meg, és rá​bá​mul​tak.
– Hon​nan tud​ja a ne​vün​ket? – kér​dez​te Fi​eld, az ame​ri​kai.
– Mi a manó, hát mit gon​dol​nak, sen​ki se hal​lott a ha​tal​mas ká​bel​ről?! – rik​kan​tot​ta Bul​ger. – Ép​pen
azon töp​reng​tem, hogy vol​na-e egy ál​lás az Aga​mem​nón fe​dél​ze​tén egy talp​ra​esett ten​ge​rész szá​má​ra.
Bright, az an​gol, el​ké​ped​ve vet​te szem​ügy​re Bul​gert, az​tán kur​tán fel​ne​ve​tett.
– Már ha is​mét ten​ger​re bo​csát​ják. És ez pil​la​nat​nyi​lag na​gyon két​sé​ges, jó​em​ber.
– Majd mi rá​vesszük őket, egyet se fél​jen! – mond​ta Fi​eld Bright​nak, az​tán vé​gig​mér​te Bul​gert. – Hát...
tud​ja mit, uram? Fo​ga​dok, hogy jól jön​ne ne​kik va​la​ki, aki se​gít össze​ta​ka​rí​ta​ni. Az Aga​mem​nón ép​pen
most vé​szelt át egy jó​ko​ra vi​hart, és ha meg​bo​csát, már más​hol kel​le​ne len​nünk. Mi​ért nem kér mun​kát a
ka​pi​tány​tól?
– Hej, hej, jen​ki do​od​le – dú​dol​ta Bul​ger so​kat​mon​dó pil​lan​tás​sal, és el​in​dult, hogy mun​kát ta​lál​jon az
Aga​mem​nón fe​dél​ze​tén.
Fi​eld és Bright utá​na​néz​tek, meg​bor​zong​tak, majd ro​han​tak, hogy el​csíp​jék a Lon​don​ba in​du​ló gő​zöst,
és meg​győz​zék a Tran​szat​lan​ti Ká​bel Tár​sa​sá​got, hogy két mé​reg​drá​ga si​ker​te​len kí​sér​let után ne ad​ják fel
a ká​bel le​fek​te​té​sé​nek ter​vét.
Bul​ger, ami őt il​le​ti, va​ló​ban az Aga​mem​nón fe​dél​ze​tén kö​tött ki, ahol az el​ső​tiszt öröm​mel al​kal​maz​ta,
mert vég​re akadt va​la​ki, aki se​gít ki​hor​da​ni azt a több ton​na sze​net, amit a hajó sza​lon​já​ban tá​rol​tak a ret​-
te​ne​tes vi​har​ban, ami​kor meg​pró​bál​ták le​rak​ni a ká​belt. Bul​ger be​le​kö​pött a mar​ká​ba, fog​ta a la​pá​tot, és
vi​dám fü​työ​ré​szés​sel ne​ki​lá​tott a mun​ká​nak.

– Nell Gwynn hasz​nál​ta eze​ket az alag​uta​kat, ami​kor II. Ká​roly​hoz járt – ma​gya​ráz​ta Gree​ne, ami​kor le​-
fe​lé ve​zet​te Ken​dalt és Bell-Fa​ir​fa​xet.
– Tu​dom. – Ken​dal be​fog​ta a fü​lét a te​nye​ré​vel, hogy tom​pít​sa an​nak a ké​zi​ko​csi​nak a zör​gé​sét, ame​lyet
a por​tás tolt előt​tük a lá​dá​ik​kal.
Bell-Fa​ir​fax le​vet​te a ka​lap​ját, de így is csak két​rét gör​nyed​ve tud​ta kö​vet​ni őket. Óva​to​san le​eresz​ked​-
tek egy jobb rész​be, ahol az alag​utat tég​lák​ból ra​kott bolt​ívek al​kot​ták.
– Nos, igen. Ta​lál​tunk pár ér​de​kes dol​got, ami​kor le​ás​tunk a klub pin​cé​jé​ben. Meg​tisz​tí​tot​tuk az alag​-
uta​kat és egy ki​csit ki​bő​ví​tet​tük őket... Jó, hogy van​nak, de so​sem vet​tük jobb hasz​nu​kat, mint most! Ah!
Már itt is va​gyunk, ura​im!
Ken​dal hal​lot​ta, amint Bell-Fa​ri​fax meg​könnyeb​bül​ten fel​só​hajt, mi​köz​ben be​lép a fé​nye​sen ki​vi​lá​gí​tott
te​rem​be. Úgy né​zett ki, mint​ha egy zsú​folt vas​út​ál​lo​más​ra ér​kez​tek vol​na meg, de itt uta​sok he​lyett sze​re​-
lők és tech​ni​ku​sok nyü​zsög​tek. A pá​lyán sem egy moz​dony állt, ha​nem egy ha​tal​mas... Ken​dal le​nyű​göz​ve
bá​mult rá. Fá​ból ké​szül hal?! Egy bál​na egy az egy​ben mé​re​tű szob​ra, ta​lán tölgy​fá​ból, réz​ből és bronz​-
ból?
Az egy​ér​tel​mű​en lát​szott, hogy a tár​gyat úszás​ra szán​ták, mi​vel a sín, amin állt, le​fe​lé ve​ze​tett egy alag​-
út​ba, ahon​nan a Tem​ze sem​mi más​sal össze nem té​veszt​he​tő ne​sze​it hal​lot​ta be​szű​rőd​ni.
– Ez a Bal​le​na – mu​la​tott a hal​ra Gree​ne elé​ge​det​ten. Nem két fil​lér​be ke​rült, el​hi​he​tik, de a leg​jobb a
maga mű​fa​já​ban. Sok​kal jobb, mint Bau​er bár​kái, és fő​leg: biz​ton​sá​go​sabb. Ah! Itt van a mi spa​nyo​lunk.
Señor Mon​tu​ri​ol. Ké​rem, szól​jon neki, hogy meg​ér​kez​tek az uta​sai!
Utol​só sza​va​it nem ma​gá​nak a fér​fi​nak cí​mez​te, ha​nem a tit​kár​nak, aki azon​nal le is for​dí​tot​ta azo​kat.
Señor Mon​tu​ri​ol, egy kar​csú fér​fi ten​ger​kék sze​mek​kel, elő​rébb lé​pett, és fe​lé​jük bó​lin​tott. Mon​dott va​-
la​mit a tol​mács​nak.
– Señor Mon​tu​ri​ol sze​ret​né biz​to​sí​ta​ni önö​ket ar​ról, hogy a Bal​le​na me​net​kész.
– Ez iga​zán nagy​sze​rű! – lel​ke​se​dett Gree​ne, az​tán be​mu​tat​ta a kí​sé​rő​it. – Ké​rem, for​dít​sa le, hogy ez az
úr Mr. Ken​dal, a kom​mu​ni​ká​ci​ós spe​ci​a​lis​tánk. – Ken​dal ke​zet nyúj​tott, amit Mon​tu​ri​ol ad​dig rá​zott, amíg
a tol​mács be nem fe​jez​te a for​dí​tást. – Ő pe​dig Bell-Far​fa​ix pa​rancs​nok, a kor​má​nyo​sunk – foly​tat​ta Gree​-
ne.
Mon​tu​ri​ol fel​né​zett Bell-Far​fa​ix​re, és lát​ha​tó​an el volt ra​gad​tat​va a test​ma​gas​sá​gá​tól, de csak bó​lin​tott,
és a szo​ká​sos ud​va​ri​as​sá​gi for​mu​lá​val üd​vö​zöl​te. Bell-Far​fa​ix spa​nyo​lul vá​la​szolt neki, mi​köz​ben ke​zet
ráz​tak.
– Señor Mon​tu​ri​ol nem​ré​gi​ben csat​la​ko​zott az eu​ró​pai cso​port​hoz – ma​gya​ráz​ta Gree​ne. – Egy au​to​di​-
dak​ta zse​ni. Volt egy öt​le​te, ami​hez pénzt ad​tunk, és íme, a Bal​le​na lett a vég​ered​mény.
Mon​tu​ri​ol rö​vid és lel​kes szó​nok​lat​tal vá​la​szolt a be​mu​ta​tás​ra.
– Mon​tu​ri​ol úr ki​fe​jez​te el​ra​gad​ta​tá​sát a tény fö​lött, hogy lé​te​zik egy ilyen test​vé​ri​ség, egy nagy​sze​rű
szer​ve​zet, ami​nek tag​jai a sa​ját önző cél​ja​ik he​lyett az em​be​ri​ség elő​re​ha​la​dá​sá​ra köl​tik a mil​li​ó​i​kat.
Meg​tisz​te​lő​nek érzi, és na​gyon bol​dog, hogy csat​la​koz​ha​tott, és hogy meg​va​ló​sít​hat​ta ezt az ál​mát az önök
szol​gá​la​tá​ra – for​dí​tot​ta le a sza​va​it a tol​mács.
– Nos, en​nek örü​lök – bó​lin​tott Gree​ne. – Be​száll​ha​tunk a ha​jó​ba?

Fel​mász​tak egy emel​vény​re, ahon​nan át​lép​tek a bronz​kor​lát​tal vé​dett fel​ső fe​dél​zet​re. A Bal​le​na olyan
szí​nű volt, mint egy he​ge​dű: vas​ta​gon lak​ko​zott, arany tölgy, olyan ra​gyo​gó​ra fé​nyez​ve, hogy úgy csil​lo​-
gott, mint egy tü​kör. Két elül​ső ke​rek ha​jó​ab​la​kát he​gyi​kris​tály la​pok fed​ték, és fo​koz​ták az élő​lény​sze​rű
ha​tást. Mon​tu​ri​ol oda​ve​zet​te őket egy nyí​lás​fe​dél​hez a Bal​le​na te​te​jén ki​dom​bo​ro​dó fi​tos to​rony te​te​jén,
ki​nyi​tot​ta, és je​lez​te, hogy mássza​nak be a hajó bel​se​jé​be.
Ken​dal és Bell-Fa​ir​fax mat​róz​mód​ra eresz​ke​dett le, Gree​ne ügyet​le​nül má​szott utá​nuk, és a sort Mon​tu​-
ri​ol meg a tol​mács zár​ták. Ken​dal egy kes​keny jár​dán ta​lál​ta ma​gát, amely vé​gig​hú​zó​dott a hajó tel​jes
hosszán, bár nem le​he​tett vé​gig lát​ni, mi​vel szá​mos tank és olyan be​ren​de​zés ta​kar​ta el, ame​lye​ket nem tu​-
dott be​azo​no​sí​ta​ni. Egyen​ru​hás mér​nö​kök hagy​ták abba a mun​ká​ju​kat, hogy tisz​tel​gés​sel kö​szönt​sék az ér​-
ke​ző​ket.
A te​ret va​la​mi​fé​le ra​gyo​gó ké​kes fo​lya​dék​kal töl​tött üveg​csö​vek vi​lá​gí​tot​ták meg, ame​lyek kö​rül​be​lül
szem​ma​gas​ság​ban kí​gyóz​tak vé​gig a fa​lon, és ame​lye​ket ten​ge​ri csil​la​go​kat min​tá​zó réz​kap​csok tar​tot​tak a
he​lyü​kön. Bal​ra tő​lük, alul egy nyí​lás​fe​dél he​lyez​ke​dett el. Mon​tu​ri​ol rá​mu​ta​tott, az​tán to​vább tes​sé​kel​te
ven​dé​ge​it.
– Az ott a zsi​lip​kam​ra a bú​vá​rok szá​má​ra – tol​má​csol​ta a sza​va​it a tit​kár. – És most, ura​im, men​jünk át
a sza​lon​ba, ame​lyet sok​kal kel​le​me​sebb​nek fog​nak ta​lál​ni.
– Min​den va​ló​szí​nű​ség sze​rint – bó​lin​tott rá Bell-Far​fa​ix, aki​nek megint két​rét kel​lett haj​ta​nia ma​gát.
Be​ol​da​laz​tak egy, a hajó elő​fe​dél​ze​té​nek meg​fe​le​lő rész​be, ahol kis​sé össze​zsú​fo​lód​tak, amíg a por​tás
be​ci​pel​te az uta​zó​lá​dá​i​kat.
– Hát ez vol​na a sza​lon. Ott van​nak kam​pók a füg​gő​ágya​ik ré​szé​re – for​dí​tot​ta Mon​tu​ri​ol sza​va​it a tol​-
mács. – A pa​dok alá te​he​tik a lá​dá​i​kat, és a mel​lék​he​lyi​ség itt van e mö​gött az ajtó mö​gött.
– Ez sok​kal ki​sebb be​lül​ről, mint ami​lyen​nek kí​vül​ről lát​szott – je​gyez​te meg Ken​dal, és Bell-Far​fa​ix
le​for​dí​tot​ta a sza​va​it Mon​tu​ri​ol​nak.
– Ez azért van, mert a biz​ton​ság ked​vé​ért min​den​ből ket​tőt vi​szünk – men​te​ge​tő​zött Mon​tu​ri​ol.
– Nem kell fél​ni​ük a meg​ful​la​dás​tól – mond​ta Gree​ne, és a hajó hát​só ré​sze felé mu​ta​tott. – Van egy
ana​e​rob mo​to​runk – ame​lyik oxi​gént fej​leszt. Ez ve​zér​li a hoz​zá csat​la​koz​ta​tott gőz​gé​pet, amely a pro​pel​-
le​re​ket hajt​ja. Nincs szük​ség a ten​ge​ré​szek ha​lá​lo​san unal​mas meg​fe​szí​tett mun​ká​já​ra egy tel​je​sen bi​zony​-
ta​lan gé​pe​zet mel​lett. Hid​ro​gén​tank​hoz csat​la​koz​ta​tott, dur​ra​nó​gá​zos lám​pa vi​lá​gít​ja he a hajó út​ját a
mély​sé​gek​ben. Há​rom​száz mé​ter mély​re is könnye​dén le​me​rül​het, és húsz cso​mós se​bes​ség​gel ha​lad a
víz​mi​nő​ség​től füg​get​le​nül. Könnye​dén tel​je​sí​tett min​den elé tű​zött fel​ada​tot a ví​zen.
Ed​dig​re a por​tás be​fe​jez​te a lá​dák el​he​lye​zé​sét. Ami​kor tá​vo​zott, az urak ke​zet ráz​tak egy​más​sal, és
Gree​ne meg a tol​mács el​hagy​ták a ha​jót. Mon​tu​ri​ol ina​sa, Ar​nau be​zár​ta és tö​mí​tet​te nyí​lás​fe​de​let. Et​től a
pil​la​nat​tól kezd​ve el vol​tak vág​va a vi​lág​tól, és nem hal​lot​ták, ami​kor oda​kint el​hang​zott a pa​rancs a hajó
víz​re​bo​csá​tá​sá​ról. Csak a lö​kést érez​ték, ami​kor a Bal​le​nát kézi erő​vel le​csúsz​tat​ták a rám​pán.
Ken​dal oda​evic​kélt a jobb ol​da​li ha​jó​ab​lak​hoz. Egy pil​la​na​tig még lát​ta a le​haj​tott fe​je​ket és meg​fe​szí​-
tett há​ta​kat. Zök​ke​nést ér​zett, és a csa​tor​na tég​lá​val ki​ra​kott fala gyor​san to​va​csú​szott mel​let​tük, hogy el​-
tűn​jön a fe​ne​ket​len​nek lát​szó sö​tét​ség​ben, ami​kor a Bal​le​na be​le​me​rült a víz​be. A hajó mo​tor​jai ek​kor
élet​re kel​tek, és dol​goz​ni kezd​tek. A ha​jó​test vib​rál​ni kez​dett, és a vib​rá​ció át​ter​jedt Ken​dal ha​jó​fal​nak tá​-
masz​tott te​nye​ré​re. Egy​szer​re ér​zett ré​mü​le​tet és öröm​te​li lel​ke​se​dést.
Mire Ken​dal vissza​for​dult az ab​lak​tól, Mon​tu​ri​ol és Ar​nau már hát​ra​men​tek a ha​jó​ban, Mon​tu​ri​ol a
hajó kö​ze​pén lévő kor​mány​hoz, Ar​nau pe​dig a mér​nö​kök​höz. Pa​ran​csok hang​zot​tak el spa​nyol nyel​ven, és
a ke​rek ha​jó​ab​la​kok mö​göt​ti sö​tét​ség egy​szer csak át​ment zöl​des de​ren​gés​be. A lám​pák kék fé​nyé​ben
Bell-Fa​ir​fax le​ült, és vég​re ki​egye​ne​sí​tet​te a há​tát.
– Is​ten​re és Szent György​re! – mond​ta Ken​dal​nak kény​sze​re​dett mo​sollyal.

Ami​kor ki​ér​tek a Tem​ze kö​ze​pé​re, föl​emel​ked​tek a fel​szín kö​ze​lé​be. Mon​tu​ri​ol meg​mu​tat​ta a pe​ri​szkó​-
pot, amely le​he​tő​vé tet​te, hogy a fel​szín alól is ki​lás​sa​nak, és el​ke​rül​jék az üt​kö​zést a ha​jók​kal. A kes​keny
hold​sar​ló már le​nyu​go​dott, de a pe​ri​szkóp len​cséi al​kal​ma​sak vol​tak arra, hogy ilyen gyen​ge meg​vi​lá​gí​tás
mel​lett is biz​to​sít​sák a lá​tást eny​he zöld fény​ben. Fél​se​bes​ség​gel, óva​to​san ha​józ​tak le​fe​lé a Tem​zén.
Haj​nal felé el​ér​ték Mar​ga​te-et, és meg​pil​lan​tot​ták az Észa​ki jel​ző​fény hal​vány su​ga​rát az egy​re vi​lá​go​-
so​dó égen a víz​tü​kör fe​lett. A Bal​le​na a ho​mo​kos ten​ger​part men​tén lo​pó​zott ki a nyílt víz​re, ahol már biz​-
ton​sá​go​san ha​lad​ha​tott. Mon​tu​ri​ol ki​ad​ta a pa​ran​csot, hogy ha​lad​ja​nak tel​jes se​bes​ség​gel, és a hajó úgy
szel​te át a kék vízi vi​lá​got, mint​ha pus​ká​ból lőt​ték vol​na ki Ír​or​szág felé.

Mi​után Mr. Fi​eld és Mr. Bright a be​fek​te​tők elé áll​tak, és Mr. Fi​eld min​den rá​be​szé​lő​ké​pes​sé​gét lat​ba
vet​ve, szin​te már a cso​dá​val ha​tá​ros mó​don el​ér​te, hogy te​hes​se​nek még egy pró​bát a ká​bel le​fek​te​té​sé​re,
vissza​tér​tek Qu​e​ens​town​ba, és vit​ték a ha​jó​ik​nak az en​ge​délyt. Mr. Fi​eld az At​lan​ti-óce​án kö​ze​pén ki​je​-
lölt ta​lál​ko​zá​si pont​ra in​dult a Ni​a​ga​ra fe​dél​ze​tén a meg​egye​zés sze​rint jú​li​us 17-én. Mr. Bright vi​szont
fel​szállt az Aga​me​nón​ra, amely​nek ka​pi​tá​nya ra​gasz​ko​dott ah​hoz, hogy jú​li​us 18. előtt sem​mi​lyen kö​rül​-
mé​nyek kö​zött nem in​dul út​nak a Ch​runch-öböl​ből.
Mr. Bul​ger ed​dig​re már a hajó ál​lo​má​nyá​ban sze​re​pelt, mi​vel úgy lát​szott, hogy a tisz​to​ga​tás​nak és a ja​-
vít​ga​tás​nak so​sem akar vége sza​kad​ni. Nem fed​né tel​je​sen a va​ló​sá​got, ha azt mon​da​nánk, hogy a le​gény​-
ség meg​szok​ta Bul​ger ar​cá​nak lát​vá​nyát, de mi​vel rend​kí​vül el​fog​lal​tak vol​tak, hogy utol​ér​jék a Ni​a​ga​rát,
meg​ta​nul​ták ész​re se ven​ni Bul​gert, amint ide-oda mász​kál ke​fék​kel, fel​mo​sók​kal és fes​té​kes pemzlik​kel.
Bul​ger ész​re​vet​te, hogy van a le​gény​ség​nek egy má​sik tag​ja is, aki nem kö​zös​kö​dik a töb​bi​ek​kel, és szá​-
raz​föl​di em​ber​nek való fel​ada​to​kat lát el. Ugyan​olyan stá​tusz​ban vol​tak, így az​tán Bul​ger a ne​gye​dik nap
este az ét​ke​zés​nél oda​ült mel​lé.
– Hej-dod​li do! – ka​csin​tott rá ba​rát​sá​go​san. – Pinny Bul​ger va​gyok. Hát té​ged hogy hív​nak, ko​mám?
A má​sik rá​san​dí​tott, és el​sá​padt.
– A... Ant​hony Chelten​ham...
– Az​annya! Ez az​tán szép név! Akarsz egyet eb​ből a szil​vás​ból?
– Nem, kö​szö​nöm szé​pen.
– Biz​tos vagy ben​ne? – Bul​ger be​ka​pott egy ka​nál​lal, és olyan han​go​kat hal​la​tott, mint aki rop​pan​tul él​-
ve​zi az étel ízét. Még hin​tá​zott is hoz​zá. – Ó, hohó! Ez mennyei! Eb​ből még ké​rek. Ez az első utad, ko​-
mám? A ten​ger​re haj​tott az egész​sé​ged?
– Úgy van, igen.
– Pont ez tör​tént ve​lem is, ami​kor su​hanc vol​tam – me​sél​te Bul​ger. – Így lett be​lő​lem az a fic​kó, akit itt
látsz ma​gad mel​lett. Re​mek hajó ez, nem igaz?
– Azt hi​szem...
– Csak gon​dold el, mi​lyen jó​té​kony cél​ra! Be​ke​rü​lünk a tör​té​ne​lem​köny​vek​be, a’ már biz​tos! Se​gí​tet​tem
le​ol​da​ni a ra​gasz​tót a ká​bel​te​ker​csek​ről, hogy si​mán fus​sa​nak. Ez az​tán a lát​vány! Több száz ki​lo​mé​ter​re
elég ká​bel oda​lent a fe​nék​ben!
– Két​ezer ki​lo​mé​ter​re, ha jól tu​dom – mond​ta Chelten​ham, és fi​gyel​me​seb​ben né​zett rá. – Nincs szük​sé​-
ged se​gít​ség​re?
Bul​ger jobb sze​me for​gott egy da​ra​big, mire rá​fó​ku​szál​ta Chelten​ham​re. Kö​ze​lebb ha​jolt hoz​zá, és csi​-
nált a fic​kó​ról egy fény​ké​pet, a fény​ké​pe​ző​gép kat​ta​ná​sát úgy nyom​ta el, hogy rá​ha​ra​pott a ka​nál​ra.
– Mi​ért kér​ded?
– Tu​dod, szí​ve​sen meg​néz​ném a ká​belt...
– Hát mi​ért nem né​zed meg azt, ami az elő​fe​dél​ze​ten van? Az őrök biz​to​san meg​en​ged​nék, hogy meg​bá​-
muld. Ez tuti.
– Hát, azt már lát​tam... csak... jó len​ne min​dent lát​ni....
– Azt meg​hi​szem! – ne​ve​tett Bul​ger csuk​la​doz​va, és kö​nyök​kel ol​dal​ba lök​te a má​si​kat. – Hogy le​gyen
mit me​sél​ni az uno​kák​nak, he?
– Pon​to​san – en​ge​dett meg egy ba​rát​sá​gos mo​solyt Chelten​ham. – Szí​ve​sett csat​la​koz​nék hoz​zád, ha
megint le​mész a fe​nék​be...
– Ken​dal Bul​ger​nek! Ken​dal hív​ja Bul​gert, Bul​ger vá​la​szol​jon! Is​mét​lem, Bul​ger, hall en​gem? – szó​lalt
meg egy halk hang a Bul​ger fü​lé​be épí​tett bel​ső hang​szó​ró​ban.
 – Hogy​ne, hogy​ne hal​la​nám! Ép​pen a jó ko​mám​mal, Chelten​ham​mel be​szél​ge​tünk itt a fe​dél​ze​ten... –
vá​la​szol​ta Bul​ger.
– Hogy mond​tad? – bá​mult rá Chelten​ham.
– Van​nak han​gok a fe​jem​ben. De ne is tö​rődj vele, ko​mám, csak egy kis em​lék a na​va​ri​nói üt​kö​zet​ből,
egy el​té​vedt go​lyó a fe​jem​ben. Ilyen​kor min​dig ki kell men​nem... na, most is... – Chelten​ham ke​zé​be
nyom​ta a pu​ding ma​ra​dé​kát. – Edd meg nyu​god​tan, ko​mám!
Si​e​tő​sen fel​állt, és a ke​zét a fü​lé​hez téve, ma​gá​ban mo​tyog​va el​ment.
– Ken​dal Bul​ger​nek. Csak nem azt mond​ta, hogy meg​ta​lál​ta Chelten​ha​met?
– De bi​zony azt, és na​gyon sze​ret​ne le​men​ni a ká​bel​rak​tár​ba, ahol az őrök nem lát​hat​ják, hogy mit csi​-
nál. Hej, did​le-do, de jó fic​kó ez a John! – tet​te hoz​zá, mi​vel el​ment egy ten​ge​rész mel​lett. – Gon​do​lom,
gyor​san ha​lad​nak.
– Már az Aga​mem​nón alatt va​gyunk. Mi tör​tént? Már el kel​lett vol​na ér​ni​ük a ta​lál​ko​zá​si pon​tot!
– Eh​hez sem​mi kö​zöm. Preedy ka​pi​tány spó​rol a szén​nel, és nem fűti fel a ka​záno​kat is​ten​iga​zá​ból.
Csöng, csöng gyű​rű, ko​mám​asszony spá​ni​á​ból, két szál vessző. – Bul​ger el​ér​te a ha​jó​orr​ban lévő csör​lőt,
és föl​má​szott a nem​ré​gi​ben új​já​épí​tett ha​jó​orr​ba, le​tol​ta a ga​tyá​ját és óva​to​san le​te​le​pe​dett. – Na vég​re,
egy kis ma​gány... De ez a Chelten​ham biz​to​san mes​ter​ke​dik va​la​mi​ben. Van an​nak esé​lye, hogy Bell-Far​-
fa​ix pa​rancs​nok ide​tol​ja a ké​pét, és ki​te​ker​je a nya​kát?
– Nem. Is​mét​lem: sem​mi​kép​pen sem! Ma​gá​nak kell ezt el​in​téz​nie. Te​gye meg a szük​sé​ges lé​pé​se​ket!
– Aj​jaj! A pa​rancs az pa​rancs. Da​lol​ja​tok, da​lol​ja​tok, hej regő rej​tem... Ha ilyen tem​pó​ban ha​la​dunk,
nem hi​szem, hogy 29-e előtt el​ér​jük a Ni​a​ga​rát. Van elég élel​mük és vi​zük oda​lent?
– Kö​szö​nöm, mi jól va​gyunk.
– Na, ezt öröm​mel hal​lom. Bár​csak lát​nám azt a ha​jót be​lül​ről! Mó​kás le​het, ahogy az em​ber ki​néz, a
ha​lak meg ott úsz​kál​nak a sze​me előtt. Mint​ha csak a menny​ben jár​nék...

Ken​dal ki​je​lent​ke​zett, és ide​ge​sen meg​dör​zsöl​te a fü​lét. Az​tán vissza​for​dult a ha​jó​ab​lak felé. Le​nyű​göz​-
te és el​mond​ha​tat​la​nul szó​ra​koz​tat​ta a kö​rü​löt​tük lévő kék vi​lág lát​vá​nya, a mo​szat​er​dők​kel, ho​mo​kos
pusz​ta​sá​gok​kal és a ha​jó​tö​ré​sek nyo​ma​i​val. Újra meg újra meg​je​len​tek mel​let​tük ha​lak, akik együtt úsz​tak
ve​lük egy da​ra​big, ta​lán me​ne​kül​tek az ül​dö​ző​nek kép​zelt hajó elől, hogy az​tán le​ma​rad​ja​nak: és el​tűn​je​-
nek a sö​tét​ben. Egy​szer ta​lál​koz​tak egy nagy szür​ke cá​pá​val, aki rez​ze​nés​te​len fe​ke​te sze​mé​vel meg​bá​mul​-
ta őket, majd las​san el​úszott az el​len​ke​ző irány​ba. Még a Bal​le​na ha​la​dá​sa ál​tal fel​vert ezüs​tös le​ve​gő​bu​-
bo​ré​kok is szép lát​ványt nyúj​tot​tak.
Mon​tu​ri​ol és Bell-Fa​ir​fax ele​in​te sak​koz​tak, ami​kor az egyik mér​nök kor​mány​zott, de idő​vel a já​té​kot
fel​vál​tot​ta a be​szél​ge​tés. Mon​tu​ri​ol szen​ve​dé​lyes szó​nok​nak bi​zo​nyult. Nyil​ván​va​ló​an ékes​szó​ló volt az
anya​nyel​vén. Ken​dal tu​dott annyit spa​nyo​lul, hogy el​ka​pott olyan sza​va​kat, mint fel​fe​de​zés, for​ra​da​lom,
ra​ci​o​na​liz​mus és utó​pia. Mon​tu​ri​ol kék sze​me ra​gyo​gott a hit​től, ami​kor be​szélt.
Bell-Far​fa​ix kis hí​ján lel​ké​szi el​hi​va​tott​ság​gal be​szélt a Tár​sa​ság cél​ki​tű​zé​se​i​ről. Sá​padt ar​cát tűz jár​ta
át, a sze​me ra​gyo​gott, és a hang​ja ün​ne​pé​lye​sen csen​gett, ami​kor a Tár​sa​ság ne​vé​ben be​szélt. A hang​ja ki​-
tö​röl​he​tet​le​nül be​le​vé​ső​dött Ken​dal agyá​ba, és ez meg​le​he​tő​sen kel​le​met​len volt.
– Szend​vi​cset, uram? – kér​dez​te az inas, és egy tál​cát kí​nált felé. Ken​dal el​vett egy szend​vi​cset és egy
po​hár italt. A töb​bi​ek is ab​ba​hagy​ták a be​szél​ge​tést.
– Mit mond a mi vic​ces ten​ge​ri med​vénk? – kér​dez​te Bell-Fa​ir​fax, mi​köz​ben szal​vé​ta​ként a tér​dé​re te​-
rí​tet​te a zseb​ken​dő​jét.
Ken​dal össze​fog​lal​ta a be​szél​ge​tés lé​nye​gét, és Bell-Fa​ir​fax le​for​dí​tot​ta Mon​tu​ri​ol szá​má​ra. Mon​tu​ri​olt
meg​ijesz​tet​te, amit hal​lott, és szen​ve​dé​lye​sen vá​la​szolt.
 – Van elég üzem​anya​gunk és el​lát​má​nyunk? – kér​dez​te Ken​dal. – Re​mé​lem, hogy Gree​ne szá​molt a ké​-
sés le​he​tő​sé​gé​vel.
Bell-Fa​ir​fax bé​kí​tő hang​nem​ben for​dí​tot​ta le a kér​dést Mon​tu​ri​ol​nak, az​tán to​váb​bí​tot​ta a vá​laszt Ken​-
dal​nak:
– Van elég. De ő in​kább azt a vál​to​za​tot sze​ret​né, hogy száll​jak át az Aga​mem​nón​ra.
– Meg​mond​ta neki, hogy ez szük​ség​te​len? – Ken​dal oda​nyúj​tot​ta a po​ha​rat az inas​nak, hogy tölt​se újra.
– Hogy​ne – Bell-Fa​ir​fax be​le​kor​tyolt a bo​rá​ba. – Mond​tam, hogy Bul​ger ugyan​olyan jó a fel​adat​ra,
mint én.
Le​tet​te maga mel​lé a bo​ros​po​ha​rat, és a sakk​ra össz​pon​to​sí​tot​ta a fi​gyel​mét. Kék sze​mé​ben hi​de​gen
csil​lant meg a fény.

Bul​ger a füg​gő​ágyá​ban he​vert, és hor​ko​lás​sal al​vást szín​lelt. Az​nap reg​gel le​vit​te Chelten​ha​met a fe​-
nék​be, ahol há​rom szin​ten a ká​be​le​ket tar​tot​ták nagy do​bok​ra te​ker​ve. Ez​u​tán gon​do​san meg​fi​gyel​te, hogy
mit csi​nál. Chelten​ham azon​ban csak kö​rül​né​zett, és lát​ha​tó​an elé​ge​dett volt az​zal, ahogy ki-be le​he​tett
jár​ni eze​ken a szin​te​ken.
Most azon​ban fel​kelt, és Bul​ger hal​lot​ta, amint a ru​há​ja hoz​zá​súr​ló​dik a füg​gő​ágy​hoz, ami​ből ki​má​szik.
Ki​nyi​tot​ta mű​sze​mét, és fi​gyel​te, amint Chelten​ham ki​vesz va​la​mit a mel​lé​nyé​ből. Be​le​dug​ta a tár​gyat a
zse​bé​be, és elő​vett még va​la​mit a mel​lény​ből. Egy gyu​fa lob​bant láng​ra, és mire el​lob​bant, már meg is
gyúj​tott egy re​dőnnyel le​zár​ha​tó lám​pást. Chelten​ham ma​gá​val vit​te a lám​pát, mi​köz​ben me​zí​te​len lába
nesz​te​le​nül sur​rant ki a le​gény​sé​gi szál​lás​ról.
Bul​ger ki​hen​ge​re​dett a füg​gő​ágyá​ból, és a pár​ná​já​ból elő​vett egy zseb​kést. Ki​nyi​tot​ta, a foga közé fog​ta,
és ár​nyék​ként Chelten​ham nyo​má​ba eredt. Pont ak​kor ért fel a ha​jó​kony​há​ba, ami​kor Chelten​ham lába ép​-
pen el​tűnt a kö​vet​ke​ző lép​csőn. Azon​nal a nyo​má​ba eredt, de nem má​szott tel​je​sen fel, ha​nem a lép​cső te​-
te​jé​ről ku​kucs​kált ki, hogy lás​sa, amint Chelten​ham az ár​nyé​ko​kat ki​hasz​nál​va lo​pa​ko​dik a ká​be​le​ket tá​ro​-
ló rak​tá​rak le​já​ra​tá​hoz. A ká​bel egy dob​ra volt fel​te​ker​ve, és az egyik vé​gét gon​do​san le​ve​zet​ték egy la​zán
le​csu​kott nyí​lás​fe​dél alatt az al​sóbb szint​re.
Bul​ger fi​gyel​te, amint Chelten​ham ki​vár​ja, hogy az őr el​ha​lad​jon mel​let​te. Tíz perc​be telt, mire az őr út​-
ját vé​gig​jár​va vissza​tért a ha​jó​orr​ba. Chelten​ham hát​ra​fe​lé má​szott a ká​bel​tar​tó rak​tár nyí​lás​fe​de​le felé,
egy pil​la​nat alatt fel​nyi​tot​ta, be​csusszant raj​ta, és már csuk​ta is be maga után. Bul​ger, fél szem​mel az őrt
fi​gyel​ve, gyor​san és nesz​te​le​nül kö​vet​te Chelten​ha​met. Be​ug​rott a sö​tét​ség​be, nyi​tott kés​sel és ké​szen arra,
hogy egy​szer s min​den​kor​ra le​szá​mol​jon Chelten​ham​mel. Most még​is egye​dül volt. Nem ér​zett mást, csak
a fel​te​kert ká​bel gut​ta​per​csa-bo​rí​tá​sát a mez​te​len tal​pa alatt. A lé​leg​zés vissz​hang​zó ne​sze azon​ban tu​dat​ta
vele, hogy Chelten​ham már egy szint​tel lej​jebb jár.
Bul​ger el​fin​to​ro​dott, és né​hány​szor meg​dör​zsöl​te a hom​lo​ka jobb ol​da​li ré​szét. Mű​sze​me azon​nal át​-
kap​csolt éjj​el​lá​tó mód​ra egy szű​rő köz​be​ik​ta​tá​sá​val. Elő​ször a dob​hoz ment, ami​re a ká​bel​nek ezt a ré​szét
fel​csa​var​ták, és ahon​nan le le​he​tett jut​ni az al​sóbb szin​tek​re. Vissza​tet​te a kést a fo​gai közé, és le​csusszant
a leg​al​só fe​dél​zet​re. Chelten​ham itt gug​golt a föl​te​kert ká​bel te​te​jén ab​ban a szűk rés​ben, ami a fe​dél​zet
mennye​ze​te és a ká​bel kö​zött volt. Fel​nyi​tot​ta a lám​pa egyik re​dő​nyét, és kes​keny fény​pász​tát bo​csá​tott a
ká​bel​re.
Bul​ger hal​lot​ta, amint a zse​bé​ben ko​to​rá​szik, mi​vel a lé​leg​ze​te fel​gyor​sult, és a szí​ve he​ve​seb​ben vert.
Chelten​ham vé​gül elő​hú​zott a zse​bé​ből egy ha​ra​pó​fo​gót, és fel​só​haj​tott a meg​könnyeb​bü​lés​től. Ki​emelt
egy ká​bel​da​ra​bot a töb​bi kö​zül, és ne​ki​állt úgy meg​sér​te​ni és el​vág​ni a ká​bel anya​gát, hogy a gut​ta​per​csa-
bo​rí​tás szem​mel lát​ha​tó​an ép ma​rad​jon. A terv egy​ér​tel​mű​en az volt, hogy olyan sé​rü​lést okoz​zon, ami
azon​na​li ká​bel​sza​ka​dást okoz, ami​kor a ká​bel​ki​bo​csá​tó szer​ke​ze​ten át​csú​szik. Egy sza​ka​dás nyil​ván​va​ló​an
nem okoz túl nagy kárt a ká​bel​ben, de Chelten​ham​nek órái van​nak arra, hogy szám​ta​lan kárt okoz​zon...
Bul​ger Chelten​ham felé má​szott, és a foga közé szo​rí​tott kés el​le​né​re fel​mor​dult:
– Hé, te! – mo​rog​ta, mi​köz​ben a lám​pás fé​nye fé​lel​me​tes arc​ki​fe​je​zé​sé​re esett.
Ami​kor Chelten​ham meg​lát​ta, si​kolt​va ug​rott fel. Vagy​is csak meg​pró​bált fel​ug​ra​ni és si​kol​ta​ni, mi​vel a
fe​dél​zet mennye​ze​te olyan kö​zel volt a fe​jé​hez, ami egé​szen rö​vid​re kor​lá​toz​ta ezt az ak​ci​ót: ugyan​is olyan
ke​gyet​le​nül be​ver​te a fe​jét, hogy azon​nal esz​mé​le​tét vesz​tet​te.
Bul​ger ki​vet​te a szá​já​ból a kést, és azt mond​ta az ájult sza​bo​tőr​nek:
– Jó​ko​ra máz​lim van. Nem kell össze​vé​rez​nem az egész ká​belt.
Egy go​ril​la ere​jé​vel ci​pel​te föl Chelten​ha​met a fe​dél​zet​re, és csak annyi idő​re állt meg, amíg meg​győ​-
ző​dött ar​ról, hogy az őr még nem vég​zett a kör​út​já​val. Az őr min​den bi​zonnyal hal​lot​ta a csob​ba​nást, de
mi​vel nem kö​vet​te ki​ál​tás, nem tö​rő​dött vele.
Ami​kor vissza​tért a he​lyé​re, ott ta​lál​ta Bul​gert a mell​vért​nél bé​ké​sen do​há​nyoz​va.
– Szép ez az éj​sza​ka, nem? – kér​dez​te Bul​ger.

Fe​di​na Lí​dia for​dí​tá​sa

 KAGE BAKER
A gőz​punk és a Nell Gwyn​ne

Az 1990-es évek vé​gén az Asi​mov’s ma​ga​zin​ban fel​tűnt egy kü​lö​nös ke​reszt​ne​vű szer​ző egy idő​utaz​ni
ké​pes Tár​sa​ság (The Com​pany) ka​land​ja​i​val. Az el​be​szé​lé​sek mel​lett re​gé​nyek is szü​let​tek, és las​san a
ra​jon​gói tá​bor is ki​ala​kult. És egy​ál​ta​lán nem ér​dem​te​le​nül.
Kage (Kate Ge​ne​vi​eve) Ba​ker (1952-2010) ké​sőn for​dult az írás​hoz. Ele​in​te biz​to​sí​tá​si, majd szín​há​zi
te​rü​le​ten dol​go​zott.
Első pub​li​ká​ci​ó​ja az Asi​mov’s ma​ga​zin​ban meg​je​lent „Nob​le Mold” (1997. már​ci​us) volt, amely​ben a
so​ro​zat fő​sze​rep​lő​je, Men​do​za ügy​nök Ka​li​for​ni​á​ban pró​bált meg​sze​rez​ni egy spe​ci​á​lis sző​lő​tő​két. Ez
még a spa​nyol ura​lom vég​nap​ja​i​ban ját​szó​dott, az ame​ri​ka​i​ak ér​ke​zé​se előtt. Men​do​za egy bo​ta​ni​kus, akit
az Ink​vi​zí​ció elől men​tett meg a Tár​sa​ság. A Tár​sa​ság – he​lye​sen a Zeus Rt. – egy 24. szá​za​di vál​lal​ko​zás,
mely​nek cél​ja, hogy a múlt​ból meg​sze​rez​zen olyan fló​rát és fa​u​nát, il​let​ve em​be​ri al​ko​tá​so​kat, me​lyek
más​képp el​vesz​tek vol​na. Eh​hez nyil​ván​va​ló​an idő​uta​zás szük​sé​ges, ami kor​lá​to​zott for​má​ban ren​del​ke​-
zés​re is áll: a múlt​ba tud​nak utaz​ni, de a jö​vő​be nem. A so​ro​zat 2007-ben ért vé​get, ami​kor dr. Zeus ki​lé​-
té​re is fény de​rült.
Bár Ba​ker leg​in​kább a Tár​sa​ság​ról szó​ló mű​ve​i​nek kö​szön​he​tő​en is​mert, ter​mé​sze​te​sen van​nak más írá​-
sai is. Si​ke​res volt az An​vil of the World című so​ro​za​ta, amely fan​tasy. An​ci​ent Roc​kets cí​men pe​dig ki​-
ad​ta kri​ti​ká​it régi sci​en​ce fic​ti​on és fan​tasy fil​mek​ről.
Az itt ol​vas​ha​tó kis​re​gény – mely el​nyer​te a Ne​bu​la-dí​jat (és je​lölt volt a Hu​gó​ra is) – a Tár​sa​ság-so​-
ro​zat​hoz kap​cso​ló​dik, bár an​nak csak egy mel​lék​ága. A Nell Gwyn​ne höl​gyei, kár is len​ne ta​gad​ni, öröm​-
lá​nyok. Igaz, a fog​lal​ko​zás elit​jét je​len​tik, mi​nisz​te​rek és egyéb elő​ke​lő​sé​gek a kun​csaft​ja​ik. És nem​csak
ad​nak, de sze​rez​nek is. Még​pe​dig in​for​má​ci​ót, a Fel​vi​lá​go​so​dott Úri​em​be​rek Tár​sa​sá​ga szá​má​ra. Ez a ti​-
tok​za​tos szer​ve​zet az egész tör​té​ne​lem so​rán a hát​tér​ből pró​bált az ese​mé​nyek me​ne​té​be be​avat​koz​ni úgy,
hogy az a ha​la​dás, a tár​sa​dal​mi igaz​sá​gos​ság szá​má​ra ked​ve​ző le​gyen. A szó​ban for​gó höl​gyek in​for​má​ci​-
ói igen hasz​no​sak e gent​le​ma​nek szá​má​ra, és ők nem is ma​rad​nak há​lát​la​nok. A höl​gye​ket se​gí​tik, ahol
tud​ják, fő​leg olyan ta​lál​má​nyok​kal, me​lye​ket a nagy​kö​zön​ség, sőt az ural​ko​dó osz​tály sem is​mer.
Ba​ker foly​ta​tást is ter​ve​zett, de ha​lá​la meg​gá​tol​ta en​nek vé​gig​vi​te​lé​ben. Test​vé​re, Kath​le​en Bar​tho​lo​-
mew azon​ban be​fe​jez​te a fél​be​ma​radt re​gényt, amely Nell Gwyn​ne’s on Land and Sea cím​mel je​lent meg
2012-ben a Sub​ter​ra​ne​an Press ki​adá​sá​ban, J. K. Pot​ter ki​tű​nő bo​rí​tó​já​val és il​luszt​rá​ci​ó​i​val. Ér​de​mes
meg​em​lí​te​ni, hogy Nell Gwyn​ne maga egy tör​té​nel​mi sze​mély. Ele​a​nor „Nell” Gwynn (1650-1687) az an​-
gol res​ta​u​rá​ció leg​hí​re​sebb szí​nész​nő​je volt, II. Ká​roly an​gol és skót ki​rály (egyik) sze​re​tő​je.
A höl​gyek tör​té​ne​tei a sci​en​ce fic​ti​on egyik, egy​re in​kább di​vat​ba jövő irány​za​tá​hoz, a ste​am​punk​hoz
(„gőz​punk”) tar​toz​nak. Az irány​zat előz​mé​nyei olyan re​gé​nyek, mint a Space Ma​chi​ne Chris​to​pher Pri​est​-
től, vagy Mi​chael Moor​cock tri​ló​gi​á​ja Os​wald Bas​tab​le-ről. John Clu​te pe​dig egye​ne​sen Dic​ken​sig ve​ze​ti
vissza a ste​am​punk előz​mé​nye​it. Tim Po​wers re​gé​nye, az Anu​bis Ga​tes kap​csán írta: „Nem le​het meg​ke​-
rül​ni az em​bert, aki ki​ta​lál​ta a ste​am​pun​kot. Char​les Dic​kens (1812-1870) ugyan név sze​rint se​hol sincs
meg​em​lít​ve az Anu​bis Ga​tes​ben, de je​len​lé​te min​den​hol érez​he​tő az 1810. év Lon​don​já​nak kun​co​gó ár​-
nya​i​ban...”.
A ste​am​punk kez​det​ben fő​leg há​rom író​hoz volt köt​he​tő: K. W. Je​ter, Ja​mes Blay​lock és Tim Po​wers.
Je​ter 1979-ben adta ki Wells Az idő​gé​pé​nek a foly​ta​tá​sát, ez volt a Mor​lock Night (ma​gya​rul „A mor​loc​-
kok éj​sza​ká​ja”, a Kucz​ka Pé​ter ál​tal szer​kesz​tett Uta​zá​sok az idő​gép​pel c. kö​tet​ben). Ezt kö​vet​te Po​wers
Anu​bis Ga​tes-e (ma​gya​rul Anu​bisz ka​pui 2001-2002), majd Blay​lock Ho​mun​cu​lu​sa. A ste​am​punk el​ne​ve​-
zés Je​ter​től szár​ma​zik: „Sze​mély sze​rint úgy gon​do​lom, hogy a vik​to​ri​á​nus fan​tasyk lesz​nek a kö​vet​ke​ző
nagy do​bás, amint ki​ta​lá​lunk egy meg​fe​le​lő kol​lek​tív el​ne​ve​zést Po​wers​re, Blay​lock​ra és rám. Va​la​mit,
ami meg​fe​lel a kor tech​no​ló​gi​ai szint​jé​nek: ta​lán gőz​punk...” (Lo​cus, 1987. áp​ri​lis).
Az itt em​lí​tet​te​ken kí​vül meg​je​lent más gőz​punk is ma​gya​rul. Ide so​rol​ha​tó Wil​li​am Gib​son és Bru​ce
Ster​ling re​gé​nye, A Gé​pe​zet (2005; The Dif​fe​ren​ce En​gi​ne, 1990) és Step​hen Bax​ter műve, az An​ti​jég
(2014; Anti-Ice, 1993) is.
Kage Ba​ker​nek nem ezek a mű​vek az első meg​je​le​né​sei Ma​gyar​or​szá​gon. A Ga​lak​ti​ká​ban már ol​vas​hat​-
tuk két el​be​szé​lé​sét:
„A por mel​lé​kel​ve”, Ga​lak​ti​ka, 2009. jú​li​us [The Dust Enc​lo​s​ed Here, Asi​mov’s 2001. már​ci​us]
„A sár​ga ru​hás ki​rály​nő”, Ga​lak​ti​ka, 2011. au​gusz​tus, szep​tem​ber [The Qu​e​en in Yel​low, Black Pro​-
jects, White Knights, Gol​den Gryp​hon Press, 2002]
Ba​ker ha​lá​la mi​att saj​nos nem lesz több tör​té​net a Nell Gwyn​ne höl​gye​i​ről. De re​mél​jük, hogy leg​alább
a meg​lé​vők mind meg​je​len​nek ma​gya​rul.

Zsol​dos End​re
 FRANK M. ROBINSON
ÉLET A SENKI KORÁBAN
„Ez egy buli, nem va​la​mi per​for​mansz...”
Jó buli lesz, gon​dol​ta Jeff, mi​köz​ben a für​dő​szo​ba​tü​kör​ben vizs​lat​ta ma​gát, pe​dig az elő​ké​szü​le​tek ba​-
rom​ira ir​ri​tál​ták. A pa​je​szát fod​rásszal vá​gat​ta, de a ba​juszt és a sza​kál​lat ma​gá​nak kel​lett meg​csi​nál​nia, a
sza​kál​lat ad​dig ala​kít​gat​ni, amíg úgy nem gön​dö​rö​dött az álla alá, a ba​juszt pe​dig szó sze​rint szá​lan​ként
meg​dol​goz​ni, hogy pon​to​san fel​fe​küd​jön. De az ered​mény ma​gá​ért be​szélt – ext​ra volt, de nem túl ext​ra.
El​mo​so​lyo​dott, és a tü​kör​ké​pe vissza​mo​soly​gott rá: hosszú, bar​na, vál​lá​ig érő haj, a hom​lo​kán épp a
szem​öl​dök fe​lett el​ka​nya​ro​dó tin​csek, fény​lő, kék szem, sza​bá​lyos, fe​hér fo​gak, sely​mes és egész​sé​ges,
nap​sü​töt​te bőr – mond​hatsz, amit akarsz a fe​hér an​gol​szász pro​tes​tán​sok​ról, rá​juk néz​ni biz​to​san nem kel​-
le​met​len. Megint el​mo​so​lyo​dott, mo​so​lya ra​bul ej​tet​te, és meg​pró​bál​ko​zott még né​hány arc​ki​fe​je​zés​sel. A
„Nyílt” ar​cá​val, ami he​gye​ket moz​ga​tott meg, vagy leg​alább​is csa​jo​kat át a nap​pa​li​ból a há​ló​szo​bá​ba; a
fi​a​ta​los „Sem​mi Sem Le​he​tet​len, Ha Hi​szel Ben​ne” ar​cá​val; a „Se​gíts!” ar​cá​val az öre​gebb fó​sze​rek​nek;
és vé​gül a her​vasz​tó „Ir​ri​tált Ér​dek​te​len​ség” ver​zi​ót. Nem rossz, egy​ál​ta​lán nem rossz.
Egy utol​só mo​soly, az​tán elé​ge​dett cso​dál​ko​zás​sal meg​ráz​ta a fe​jét. Azta, de jó​ké​pű fa​szi va​gyok! Is​ten
áld​ja a ge​ne​ti​kát, vagy akár​mit.
Hát​ra​lé​pett egyet, vé​gig​si​mí​tott tó​ga​sze​rű ru​há​ján, és ahogy óva​to​san át​dob​ta a bal vál​lán, pont a bo​ká​-
ja fe​lett ért vé​get. Ki​rály, egy​sze​rű​en ki​rály! A kris​ná​sok​tól vet​te, de még egy-két hó​nap, és már „be​fu​tó”
do​log lesz, egy do​log, ami az övé. Ma​gá​ra pas​kolt egy kis lime-os arc​szeszt, kül​dött egy el​is​me​rő pil​lan​-
tást a tü​kör felé, az​tán még be​sé​tált a nap​pa​li​ba egy utol​só el​len​őr​zés​re.
A le​ját​szó be​prog​ra​moz​va, az ele​jén ko​rai Glenn Mil​ler – jó hát​tér​ze​né​nek is, rö​hög​ni is le​het raj​ta –,
az​tán egy régi Beat​les-sza​lag, plusz egy kis count​ry éj​fél kö​rül, mi​kor már min​den​ki to​tál ki van ütve a fű​-
től vagy a bor​tól, be​fe​je​zés​ként meg né​hány csem​ba​ló-szám, mi​kor az em​be​rek már smá​rol​ni akar​nak.
Chips és már​tás, sza​lá​mi és sajt a do​hány​zó​asz​ta​lon, Saran Wrap fó​li​á​ba cso​ma​gol​va (koc​ká​za​tos, de
jó hecc – „Csak em​lé​kez​te​tő​ül, ha​ver” –, és ő meg​ússza ezt is). Az új Barb, a Crawd​addy egy régi pél​dá​-
nya, és kü​lö​nö​sen a Ti​mes ked​di szá​ma. Az, ame​lyik​ben van egy róla ké​szült fotó, amin egy DI​Á​KOK A
SZA​BAD​SÁ​GÉRT transz​pa​renst tart, épp mi​előtt a zsa​ruk meg​ka​pa​rint​hat​ták vol​na. A fo​tós pont jól kap​ta
le – együtt​ér​zés nél​kül sen​ki rá sem néz​he​tett –, de a kép​alá​írás tet​szett neki a leg​job​ban. „Szen​ve​dő fi​a​ta​-
lok”. Ahogy a fi​a​ta​lok ár​tat​lan​sá​gát, a hol​nap re​mé​nyét (ami mind ben​ne sű​rű​sö​dik össze) a fa​sisz​ta ál​lam
össze​zúz​za. Hogy is hív​ták azt a kis​csá​vót, akit tény​leg ren​de​sen meg​ütöt​tek? A csú​nya, szem​üve​ges kis​-
csá​vót? Nem ju​tott eszé​be, bár tény​leg nem szá​mí​tott sem​mit.
Az​tán fel​ber​re​gett a be​já​ra​ti ajtó csen​gő​je, és ő fel​egye​ne​se​dett, ki​si​mí​tot​ta tó​gá​ja rán​ca​it, és hagy​ta,
hogy mint a reg​ge​li nap fé​nye, szét​árad​jon „A Mo​soly” az ar​cán.
Tíz órá​ra a buli tel​jes erő​vel za​ka​tolt, a le​ját​szó har​so​gott, a sző​nye​ge​ken és a ka​na​pé​kon pá​rok nyúl​tak
el, má​sok kis cso​por​tok​ban du​mál​tak, né​há​nyan a sar​kok​ban tö​mö​rül​tek, egy​re job​ban ki​üt​ve – Is​ten tud​ja,
ki mit ho​zott, de so​kan le​beg​tek üve​ges arc​cal kör​be-kör​be. Po​li​ti​kai szem​pont​ból egé​szen ki​egyen​sú​lyo​-
zott volt a hely​zet. Né​hány ré​gi​vo​na​las ak​ti​vis​ta, de leg​in​kább a má​sod​vo​nal​ból, akik mind​annyi​an lát​ták a
Ti​mes-t, és tény​leg dob​tak egy há​tast, mi​kor rá​juk pil​lan​tott. Né​hány har​min​cas, de csak úgy el​len​pont​ként,
szó​val fran​cot ér​de​kel.

Az​tán egy csaj cö​ve​kelt le pont előt​te, és el​tar​tott egy ide​ig, míg el​he​lyez​te. Mi​kor is volt, hogy ran​di​-
zott Sue-val? Jé​zus, ez a nő fe​led​he​tő! Kí​ván​csi volt, ki​vel jö​he​tett; ő ba​ro​mi biz​tos, hogy nem hív​ta meg.
– Ki​rály a buli, Jeff, tény​leg ki​rály – le​hel​te a nő az ar​cá​ba, és ő már azon volt, hogy meg​mond​ja neki,
men​jen, és mos​son fo​gat. Volt egy csen​de​sebb rész a ze​né​ben, és egy pil​la​nat​ra a hát​tér​za​jok át is tör​tek
raj​ta – jég​koc​kák ko​cog​tak a po​ha​rak​ban, egy csaj vi​ho​gott, va​la​mi kis​csá​vó kö​hö​gött, aki kép​te​len volt
bent tar​ta​ni a füs​töt, a fo​ko​zott hang​ere​jű be​szél​ge​té​sek még nem si​mul​tak bele a hir​te​len csend​be.
Volt egy rá​zó​sabb pil​la​nat az este egy ko​ráb​bi ré​szén, mi​kor fel​tűnt egy öre​gebb fi​gu​ra, rá​adá​sul egy gi​-
tár​ral; nem volt mit ten​ni, be kel​lett áll​ni a lú​zer mel​lé az​zal a le​har​colt ti​zen​két hú​ros​sal, amit Jeff a gard​-
rób​ban tar​tott, az​tán nyom​ni egy szó​lót, el​vil​lan​ta​ni egy mo​solyt és annyit mon​da​ni: „Ez egy buli, nem va​-
la​mi per​for​mansz” – az​tán vissza​te​ker​ni a hang​erőt. Mr. Gi​tár​mes​ter ad​dig​ra elég kí​vül​ál​ló​nak érez​te ma​-
gát, és most ott ült azon a nagy, ko​pot​tas ka​na​pén az ab​lak mel​lett, és nagy me​lan​ko​li​ku​san ki​fe​lé bá​mult az
éj​sza​ká​ba.
– ...hát, rég volt – mond​ta Sue, hát​ha be​ta​lál. Jeff csak fé​lig volt tu​da​tá​ban, hogy ott van; nem akart
mást, csak to​vább​lép​ni, sze​rez​ni egy italt és du​mál​ni a kis sző​ké​vel a nap​pa​li​ban, akit ko​ráb​ban úgy le​-
hen​ge​relt.
Az​tán a nő szem​re​há​nyó​an:
– Te nem is fi​gyelsz!
Ó, te jó ég... Há​moz​ta le Jeff a vál​lá​ról a ke​zét, és érez​te, ahogy Sue meg​fe​szül. Sá​padt volt a kony​hai
lám​pa fé​nye, de lát​ta azért a hal​vá​nyan pul​zá​ló nya​ki vé​ná​kat és azt a fi​nom vo​nal​há​ló​za​tot, ami kez​dett
meg​szi​lár​dul​ni fel​jebb, a sze​me kö​rül.
– Bo​csáss meg, Sue, mond​tál va​la​mit? – Sze​mét do​log, de ha ő nem szól neki, ak​kor más fog...”majd​-
nem hu​szon​öt vagy, és hal​lod, ba​rom​ira un​tatsz.” Az​tán ki​sza​ba​dí​tot​ta ma​gát, mor​gott neki va​la​mit, hogy
„Bocs, Sue, me​gyek, töl​tök a po​ha​ram​ba”, a nő meg el​vi​har​zott a nap​pa​li felé, hogy fel​ku​co​rod​jon a ka​na​-
pé​ra Mr. Gi​tár​mes​ter mel​lé. Meg​ér​dem​lik egy​mást, gon​dol​ta Jeff. Ame​ri​kai gó​ti​ka új​ra​han​gol​va.
Az​tán új​ra​töl​töt​te a pa​pír​po​ha​rát a do​hány​zó​asz​ta​lon lévő ro​zés pa​lack​ból, és a buli megint kez​dett éle​-
dez​ni, és ki​rály volt, egy​sze​rű​en ki​rály.
– Jé​zus, Mr. Be​all, lát​tam a ké​pe​det a Ti​mes-ban, ahogy a zsa​ru pü​föl a bot​tal.
Egy el​ső​éves, ar​cán me​leg, bor​gő​zös iz​zad​ság – Jeff lát​ta az ülő​sztrájk kör​nyé​kén lő​dö​rög​ni a Pol​tud
elő​adó​nál.
– Nem fájt – min​den zsa​ru me​leg, nem üt​nek túl na​gyot.
– Iga​zi bel​ső uta​zás le​he​tett – mond​ta a kis​csá​vó ba​rát​sá​go​san, az​tán el​szla​lo​mo​zott, Jeff meg össze​vont
szem​öl​dö​kök​kel né​zett utá​na, és azon me​ren​gett kis​sé bo​ron​gó​san, mi a fe​nét is akart ez​zel mon​da​ni, és el​-
gon​dol​ko​zott, de csak egy pil​la​nat​ra, mi​lyen jó len​ne megint ti​zen​hét​nek len​ni. Az​tán kor​tyol​gat​ni kezd​te a
bo​rát, és hagy​ta, hogy kör​be​zár​ja a szo​bai be​szél​ge​tés, mint ha​bos viz az edé​nye​ket a mo​so​ga​tó​ban.
„...a mű​anyag az iga​zi szí​vás...”
„...már el​in​dul​tak a bi​zal​ma​sok, hagy ki​irt​sák a har​ma​dik vi​lá​got...”
„...ja, de Dy​lan már ki​szállt, ha​ver...”
„...lel​ki táp​lá​lék, er​ről szól most min​den...”
– Baszd szét a rend​szert! – mond​ta Jeff ba​rát​sá​go​san, csak úgy a le​ve​gő​be, az​tán fe​jest ug​rott a kony​há​-
ba, hogy fel​tan​kol​jon sza​lá​mi​ból. A sző​ke egy sa​rok​ban állt va​la​mi rö​vid hajú jó​fi​ú​val, aki Neh​ru-za​kót
vi​selt gyöngy​sor​ral – sze​ren​csét​len csó​ró​ra jól rá​sóz​tak egy adag hasz​nált ru​hát. Elég​gé be is volt nyom​-
va, lát​szott a csa​jon, hogy ba​rom​ira kéne neki, hogy va​la​ki ki​ment​se.
Fel​ka​pott né​hány tá​nyér​nyi fel​vá​got​tat, és azt mond​ta:
– Hé, csaj​szi, mit szól​nál, ha ki​se​gí​te​né​lek? – És a nő odébb​lé​pett, az​tán rá​vil​lan​tott egy há​lás mo​solyt.
Ta​lán ti​zen​hét volt, de​ré​kig érő haj​jal és zöld szem​mel – a töb​bi csaj elég dur​ván vén tyúk​nak né​zett ki
mel​let​te.
 – Nézd, ha​ver, ve​lem jött, ő az enyém!
Arc: „Nyu​godt”, „Ki​mért”, eny​hén össze​szű​kü​lő szem​mel.
– Te va​la​mi re​ak​ci​ós vagy, ha​ver? Sen​kit nem bir​to​kol​hatsz! – Az​tán be​fu​ra​ko​dott a csaj​jal a nap​pa​li​ba,
és le​dob​ta a tá​nyé​ro​kat az asz​tal​ra. Va​la​ki fű​vel kí​nál​ta, ő vett is egy sluk​kot, az​tán to​vább​ad​ta a dek​ket a
lány​nak. Min​dig szívj bele egyet tár​sa​dal​mi okok​ból, de soha ne állj be tőle; túl könnyen el​ko​mo​ro​dik a
vén ko​mor​nyik.
A lány nagy sze​mek​kel né​zett rá fel​fe​lé, és Jeff rá​bó​lin​tott ma​gá​ban; ő az, ez tuti.
– Kö​szö​nöm – mond​ta. Pont elég​gé re​me​gett a hang​ja, erre Jeff elő​vet​te a „Ko​moly” ar​cát, és azt mond​-
ta:
– A ter​me​lés esz​kö​zei az ál​lam tu​laj​do​nát ké​pe​zik. – Ami egy​ál​ta​lán nem is volt rossz sor. Be​le​szí​vott a
lány is a fűbe, kö​hö​gött egyet, az​tán egy hosszabb pil​la​na​tig bent tar​tot​ta a lé​leg​ze​tét. Mi​után ki​en​ged​te,
bó​lin​tott egyet a le​ját​szó felé, és annyit mon​dott:
– A The All for One na​gyon ott van.
– Womb to Tomb. – Jeff nem bír​ta meg​áll​ni, hogy ne ja​vít​sa ki. – A Wal​kin’-on van. Ma reg​gel ját​szot​ta
a WSAN; hol​nap már az egész or​szág ezt hall​gat​ja.
A lány meg​ráz​ta a fe​jét, és ko​moly ar​cot vá​gott.
– Ha​son​ló, de ez nem az. Az első cim​bal​mon egy ba​rá​tom ját​szik. – És egy rö​vid pil​la​nat​ra a vi​lág ol​-
dal​irány​ban el​csú​szott, mert Jeff hir​te​len nem volt biz​tos a dol​gá​ban.
Az​tán már lé​pett is megint to​vább, rá​vil​lan​tot​ta a „Mo​soly”-t, meg​szo​rí​tot​ta a ke​zét, és azt mond​ta:
– Ne menj haza túl ko​rán... il​let​ve egy​ál​ta​lán ne menj haza! – És tud​ta, hogy nem fog.
Dü​hös moz​go​ló​dás hal​lat​szott egy​re erő​tel​je​seb​ben a be​szél​ge​té​sek alap​za​ja mö​gött, mint füst a bo​zót​-
tűz fe​lett. Egy kis csa​pat ma​o​is​ta állt had​rend​ben, szem​ben a Prog​resszív Bal​ol​da​li​ak​kal, és va​la​ki át​ki​a​-
bált Jeff felé:
– Mit gon​dolsz, Jeff? – Erre tisz​te​let​tel​jes csend​be me​rül​tek, ami azért erő​sen po​zi​tív fej​le​mény volt.
– A zsa​ruk​nak dol​goz​tok – mond​ta gon​dol​ko​dás nél​kül. – A ha​ta​lom ke​zé​re ját​szo​tok, ennyi. – Erős
egyet​ér​tés​hul​lám hal​lat​szott, és a szem​ben​ál​lók tu​cat​nyi kü​lön​bö​ző irány​ba szé​led​tek szét, majd egy rock-
szám kö​vet​ke​zett a le​ját​szón, és a ne​héz rit​mus úgy zú​dult vé​gig a szo​bán, mint az ára​dás.
– Okos – szó​lalt meg egy hang. Öreg, har​min​cas évei kö​ze​pén járó, ko​pa​szo​dó fi​gu​ra. Le​het, va​la​mi
pro​fesszor, aki azért po​tyá​zott a bu​lin, hogy egy csajt fel​szed​jen.
– Ez az uni​ver​zá​lis vá​la​szom – vá​la​szol​ta Jeff könnye​dén.
– Jen​kins va​gyok, Ázsia Tan​szék. Lát​tam a ké​pe​det a Ti​mes-ban.
Bó​lin​tás. Ki kell vár​ni, hogy mit akar.
Jen​kins egy pil​la​nat​ra el​gon​dol​ko​zott, vé​gig​mér​te, az​tán meg​kö​szö​rül​te a tor​kát, és meg​szó​lalt:
– Órák után én ve​ze​tem a Sza​bad Ka​ted​ra Prog​ra​mot. Szük​sé​günk len​ne konzu​len​sek​re a get​tós gó​lyák​-
nak... lát​ta​lak a gyű​lé​sün​kön múlt hé​ten, és arra gon​dol​tam, ta​lán len​ne ked​ved be​se​gí​te​ni.
Esz​mé​let​len mennyi​sé​gű bi​zarr dol​got akar​nak az em​ber​rel csi​nál​tat​ni.
– Bocs, ez nem az én asz​ta​lom – mond​ta hi​de​gen, az​tán kez​dett odébb ten​dál​ni. A sző​ke vissza​tért a sa​-
rok​ba a Neh​ru-za​kó​val, ide​je volt en​nek vé​get vet​ni.
Jen​kins hal​vá​nyan el​mo​so​lyo​dott, és a po​ha​rá​ba pil​lan​tott.
– Per​sze a saj​tó ke​vés​sé van je​len, nincs rá ga​ran​cia, hogy ben​ne len​nél az új​ság​ban.
Azta, mi​cso​da be​kép​zelt vén trotty; azt gon​dol​nád, ebbe még so​sem fu​tott bele. Jeff for​tyo​gott.
– Ke​mény vagy, öreg! Mert ugye, te csi​ná​lod az ülő​sztráj​kot, te vi​szed a transz​pa​ren​se​ket, és té​ged üt​-
nek gu​mi​bot​tal! Gon​do​lod, hogy bár​ki is utá​nad fog sír​ni? Sze​xelj egyet, és annyi! Én csi​ná​lom a dol​gom,
te is csi​náld a ma​ga​dét!
Szen​tek szent​je, ló​szart!
 Megint a buli za​jai, va​la​ki rosszul lett a klo​tyón, kat​tan a zár a há​ló​szo​ba aj​ta​ján, egy csaj bőg a kony​-
há​ban, va​la​ki hisz​té​ri​ku​san rö​hög a nap​pa​li​ban, a füst és a bor sa​va​nyú sza​ga és ez a túl sok em​ber. Jé​zus,
de hát fele ennyi em​bert nem hí​vott meg – még né​hány ci​ga​ret​ta nyo​ma az ab​lak​pár​ká​nyon és egy​re ter​je​-
dő, las​san a boly​hok közé szí​vó​dó tó​csák a ko​pott sző​nye​gen, meg a ma​ri​hu​á​na édes il​la​ta, és már kez​dett
cucc nél​kül is jól len​ni, és...
Va​la​ki hir​te​len be​le​ka​pasz​ko​dott, az​tán el​ját​szot​ta, hogy alig kap le​ve​gőt.
– Aka​rok be​szél​ni ve​led Jeff... ket​tes​ben.
Sze​ret​ték az öreg nők, a ku​tyák és Ann Po​lans​ki. Teg​nap még ra​di​ká​lis volt, a tö​ké​le​tes hall​ga​tó, aki a
PhD-jét írta szo​cio​ló​gi​á​ból, és ami kö​rül​be​lül a Vég​íté​let Nap​já​ra ké​szül majd el. Alig tu​dott ma​gá​ról,
olyan ré​szeg volt, és va​ló​szí​nű​leg na​gyon saj​nál​ta ma​gát, mert har​minc​éves volt, az egyik utol​só Ves​ta-
szűz; sze​ress, sze​resd a bűn​tu​da​tom, ki​nek kéne ilyen aján​dék​cso​mag?
– Dam​sel ago​ni​zál a kony​há​ban, meg min​den szar – mond​ta Jeff, mi​köz​ben pró​bált el​sur​ran​ni mel​let​te.
– Mind​járt jö​vök.
A nő rá​akasz​ko​dott, és a szá​ját nyal​ta, pró​bál​ta ha​da​rás nél​kül ki​ej​te​ni a sza​va​kat, de mire vé​gül ki​ér​-
tek, olya​nok vol​tak, mint egy fel​fű​zött gyöngy​sor.
– Csak azt akar​tam mon​da​ni... esz​mé​let​len a buli. – Be​csuk​ta a sze​mét, és egy pá​nik​kal ter​hes pil​la​na​tig
Jeff at​tól félt, mind​járt le​hány​ja a tó​gá​ját. Az​tán egy csa​ta​kos haj​tin​cset akart ki​ha​lász​ni a sze​mé​ből, és
erő​sen igye​ke​zett Jeff​re fó​ku​szál​ni. – Nem tu​dom... te hogy csi​ná​lod, Jeff – mond​ta, és megint be​csuk​ta a
sze​mét. – Ezek a ro​hadt ge​ne​rá​ci​ók... két év telt el mos​ta​ná​ig... és kép​te​len va​gyok rá​jön​ni, mi a meg​fe​le​lő
alap​ál​lás, egyik nap​ról a más... má​sik​ra... vál​to​zik, min​den olyan gyor​san vál​to​zik... iga​zi szél​há​mos​nak
kell len​ni, hogy az em​ber lé​pést tud​jon tar​ta​ni ve​lük.
Érez​te a for​ró​sá​got há​tul a nya​kán. Túl​ko​ros, és van raj​ta vagy tíz kiló fe​les​leg, és soha nem lesz meg a
PhD-je, ha ezer évig írja, ak​kor sem, rá​adá​sul tel​je​sen le​her​vasz​tot​ta.
– Gon​dol​koz​tál már ezen? – kér​dez​te, hir​te​len vá​gya​ko​zás​sal.
– Én nem gon​dol​ko​zom – mond​ta Jeff könnye​dén. Az​tán a nő megint be​le​akasz​ko​dott, de most már nem
azért, mert tá​mo​ga​tás​ra volt szük​sé​ge, és Jeff érez​te, ahogy csúsz​kál a bő​rén – for​ró volt, és iz​zadt, rá​adá​-
sul dur​va sza​ga is volt. Erőt vett ma​gán, hogy egy pil​la​nat​ra gyen​gé​den hoz​zá​ér​jen, és a nya​ká​ba sza​gol​-
jon, az​tán mi​kor a hir​te​len tá​madt re​mény​től pis​log​ni kez​dett, a fü​lé​be mor​mol​ta: – Sze​ret​nék raj​tad se​gí​-
te​ni, Ann, tény​leg sze​ret​nék, de az olyan len​ne, mint​ha a sa​ját anyám​mal ke​fél​nék.
– Mek​ko​ra egy bü​dös dög vagy! – mond​ta Ann nyu​godt han​gon. Az​tán megint vissza​ment a nap​pa​li​ba,
és Ann kez​dett el​tűn​ni a hát​tér​ben, ahogy a ró​zsák a régi ta​pé​tán, és a szo​bá​ban foj​to​gat​ni kezd​ték a za​jok
és a for​ró​ság, és egy pil​la​nat​ra érez​te, ahogy a sa​ját bu​li​ján ful​la​doz​ni kezd.
A sze​me sar​ká​ból meg​pil​lan​tot​ta az ab​lak mel​lett álló, ha​tal​mas, öreg ka​na​pét. Mr. Gi​tár​mes​ter ját​szott
egy ital​lal, ami​ben a jég már rég el​ol​vadt; Sue, aki mel​let​te ült, és har​minc​öt​nek lát​szott hu​szon​öt he​lyett,
kez​dett a sze​me lát​tá​ra össze​tö​pö​röd​ni; mel​let​te Jen​kins, arca, mint va​la​mi tá​vo​li maszk; és Ann a túl​vé​-
gen, csu​kott szem​mel, ta​lán tel​je​sen ki​üt​ve. Mind​annyi​an az​zal a fur​csa, ijesz​tő, üve​ges te​kin​tet​tel, mint a
vi​asz​ba​bák a mú​ze​um​ban.
Jeff meg​ráz​kó​dott, és már ma​gá​ba is rán​tot​ta a buli. Ő volt az, aki a rit​must adta, aki​től moz​gás​ban ma​-
radt min​den, aki együtt lé​leg​zett vele. Tü​kör volt azok​nak, akik meg akar​ták tud​ni, hogy kell áll​nia a ba​-
jusz​nak, ho​gyan kell vi​sel​ni egy tó​gát, hogy rend​ben van-e a mo​soly, és hogy „be​fu​tó”-e az alap​ál​lás. Ő
volt a hős, a sztár, a győz​tes, aki​re ezt az egész pi​a​cot bíz​ták.
Érez​te, ahogy az egó​ja egy​re job​ban nö​vek​szik, és be​töl​ti a szo​bát, mint a Sty​ro​fo​am, és tud​ta, hogy
kezd na​gyon ré​szeg len​ni, de jó ér​zés volt, na​gyon, na​gyon jó – a zene éles volt, mint a gyé​mánt, az étel,
mint az amb​ró​zia, és min​den​ki... min​den​ki imád​ta.
 Haj​na​li ket​tő volt, mi​kor hir​te​len, va​la​hol a hang​za​var mö​gött meg​hal​lot​ta a csen​gőt, és ösz​tö​nö​sen tud​-
ta, hogy nem a rend​őr​ség, és ugyan​ilyen ösz​tö​nö​sen tud​ta azt is, hogy bár​ki is az, nem sza​bad be​en​ged​ni.
Az​tán ne​ve​tés és ki​a​bá​lás hal​lat​szott az elő​szo​ba fe​lől, és dö​röm​böl​tek az aj​tón, és a buli meg​fa​gyott kö​-
rü​löt​te... mint​ha egy fil​met néz​ne, ami egyet​len be​ál​lí​tás​sal vég​ző​dik, amit ki​tar​ta​nak. Tánc, ne​ve​tés, ki​a​-
bá​lás, az​tán a hir​te​len csend, és a nap​pa​li már tele is volt gipsz​szob​rok​kal.
Va​la​ki az aj​tó​hoz lé​pett, és ő fel akart ki​ál​ta​ni, Ne en​ged​jé​tek be őket!, az​tán ki​nyílt az ajtó, és az oda​-
kint álló rö​hö​gő tö​meg be​tó​dult, mint va​la​mi szél​fúj​ta le​vél​ku​pac. A buli be​szip​pan​tot​ta őket, mint​ha em​-
be​ri mág​ne​sek let​tek vol​na, a szo​bá​ban fel​gyor​sult a moz​gás, és né​hány pil​la​nat​tal ké​sőbb már újra fel is
dü​bör​gött.
Jeff egyi​kü​ket sem is​mer​te.
Állt egy sa​rok​ban, tel​je​sen egye​dül, a buli pör​gött kö​rü​löt​te, de soha nem érte el, mint mi​kor a hul​lá​mok
tör​nek meg a szik​lán. Az​tán va​la​ki meg​állt előt​te.
– Szó​val te vagy Jeff​rey. – Utál​ta a tel​jes ne​vét, és utál​ta ezt a le​eresz​ke​dő hang​hor​do​zást.
Az ide​gen fe​ke​té​ben volt, és le​ko​nyu​ló, fe​ke​te ba​juszt vi​selt, mint va​la​mi cow​boy-bű​nö​ző a régi idők​-
ből, és Jeff​ben meg​szó​lalt egy hang, Ez erős, és a fic​kón SZA​BAD​SÁ​GOT LE​ON​ARD​NAK fel​ira​tú jel​-
vény ló​gott, és egyéb​ként ki a franc az a Le​on​ard?
– A ne​vem Lee – mond​ta az ide​gen mély basszus​han​gon, és Jeff arra gon​dolt, biz​tos so​kat dol​go​zott raj​-
ta, hogy ennyi​re el​mé​lyít​se, az​tán Jeff tó​gá​ja felé bö​kött, és az em​be​rek kö​rü​löt​tük hir​te​len el​csen​de​sed​tek,
le​me​re​ved​tek, az ide​gen pe​dig meg​szó​lalt: – Nagy kár, hogy ilyen könnyű ki​szúr​ni. – És va​la​ki fel​ne​ve​tett,
és Jeff​nek nem ju​tott eszé​be sem​mi​lyen vá​lasz, az​tán egy csaj, akit nem is​mert, oda​jött, és azt mond​ta:
– Lát​tam a ké​pe​det a Ti​mes-ban... ba​ro​mi jól néz​tél ki. – És még töb​ben ne​vet​tek, az​tán mind el​húz​tak,
és Jeff azon kap​ta ma​gát, hogy a pa​pír​po​ha​rá​ban lévő bort bá​mul​ja, és hogy kons​ta​tál​ja, a jég​koc​ka, amit
azért ra​kott bele, hogy le​hűl​jön, már majd​nem el​ol​vadt.
Be​ron​tott a kony​há​ba, és a sző​ké​be bot​lott, a sző​ke a pad​ló​ra ej​tett egy tál​ca szend​vi​cset, és Jeff majd​-
nem el​csú​szott raj​tuk, az​tán fel​hor​kant:
– Te ma​radsz még, ugye? – És a lány úgy né​zett rá, mint​ha nem len​ne ben​ne tel​je​sen biz​tos, ki​cso​da is ő,
az​tán meg​szó​lalt:
– Kér​dez​tél va​la​mit? – Az​tán le​bu​kott, és Jeff hóna alatt a nap​pa​li felé vet​te az irányt.
Vissza​for​dult, ment a bu​li​ba, pró​bál​ta le​csen​de​sí​te​ni ma​gá​ban a pá​ni​kot, az​tán be​le​sza​ladt abba a kis​-
csá​vó​ba, aki ott volt a Pol​tud-os ülő​sztráj​kon. Ez a ro​hadt tóga, gon​dol​ta dü​hö​sen, ez a ro​hadt, sza​ros
tóga. Pró​bált be​szél​ge​tést kez​de​mé​nyez​ni, de a kis​csá​vó csak vi​ho​gott, és azt mond​ta:
– Ké​sőbb, ha​ver. – És ment to​vább ah​hoz a tár​sa​ság​hoz, akik a fe​ke​te ru​hás cow​boy kö​rül gyűl​tek
össze.
– A nagy​ku​tyák​ban nem bíz​hatsz – mond​ta a cow​boy –, a pro​li​kat min​dig ki fog​ják zsi​ge​rel​ni. Egyéb​-
ként meg a rend​őr​ség tel​je​sen ki​szá​mít​ha​tó. – Egy egész kó​rus fe​jez​te ki egyet​ér​té​sét; a tö​meg egy​re nőtt.
Jeff​nek fo​gal​ma sem volt, mi​ről be​szél​nek.
El​tán​tor​gott a nyi​tott ab​la​kig, és meg​pró​bált be​szív​ni némi friss le​ve​gőt, hát​ha ab​ba​hagy​ja a szo​ba a
for​gást. Az ut​cá​ról ének​lés és ki​a​bá​lás hal​lat​szott. Ki​ha​jolt, hogy lás​sa, mi tör​té​nik. Né​hány ré​szeg diák
im​boly​gott le​fe​lé az ut​cán, és egy pop-slá​gert éne​kel​tek – de ő se​hogy sem tud​ta el​he​lyez​ni a dal​la​mot,
nem tud​ta el​he​lyez​ni a dal​la​mot, egy​ál​ta​lán nem em​lé​ke​zett, hogy hal​lot​ta-e va​la​ha egy​ál​ta​lán. Az ut​cán,
va​la​mi​vel lej​jebb, egy ut​ca​lám​pa alatt ki​sebb csa​pat mun​kás fes​tet​te át ép​pen a bol​to​kat, és cse​rél​te ki a
táb​lá​kat. Hi​á​ba hu​nyor​gott, nem lát​ta az is​me​rős Me and Thee ká​vé​zót; a jár​da fe​lett lógó táb​la el​tűnt, és a
he​lyén egy Rok​kery​nek ne​ve​zett va​la​mi volt. Már nem is​me​ri az ut​cát, döb​bent rá hir​te​len; min​den „be​fu​-
tó” hely, az ő he​lyei el​tűn​tek, és soha nem hal​lot​ta a da​lo​kat, és kép​te​len volt egy​ben tar​ta​ni az em​be​re​it,
és nem is​mert sen​kit, és... egyéb​ként is, ki az a Le​on​ard?
„Min​den két év​ben”, ezt mond​ta Ann. „És min​dig egy​re gyor​sab​ban. De a bim​bó​kat soha nem ve​szed
ész​re, csak mi​kor már vi​rá​goz​nak.”
Az​tán be​le​süp​pedt az ab​lak alat​ti ka​na​pé​ba, még min​dig pa​pír​po​ha​rát mar​kol​va, hogy ott ül​jön Mr. Gi​-
tár​mes​ter és Sue és Jen​kins és Ann mel​lett. Érez​te, ahogy az üveg las​san be​te​rí​ti az ar​cát, és va​la​mi toll​-
sze​rű anyag könnyen a nya​ká​ra és a vál​lá​ra hull. A fi​no​man le​eresz​ke​dő por le​het az, gon​dol​ta.

Me​zei Gá​bor for​dí​tá​sa

 FRANK M. ROBINSON
(1926-2014)

A 70-es évek vé​gén a ha​zai mo​zik​ban is igen szép si​ker​rel ve​tí​tet​ték a Po​ko​li to​rony című ame​ri​kai ka​-
taszt​ró​fa​fil​met. Ma​gam is tá​tott száj​jal bá​mul​tam az iz​gal​mas je​le​ne​te​ket a fel​hő​kar​co​ló​ban ki​tört tűz​vész​-
ről és a két​ség​be​esett men​té​si kí​sér​le​tek​ről. A fő​cím​ben fel​vil​la​nó Frank M. Ro​bin​son név azon​ban ak​kor
még sem​mit nem mon​dott ne​kem. Nem cso​da, hi​szen évek​kel ké​sőbb je​lent csak meg ma​gya​rul a szer​ző
első re​gé​nye.
Ro​bin​son a ki​adói vi​lág​ba amo​lyan ló​ti​fu​ti​ként ke​rült be, majd a má​so​dik vi​lág​há​bo​rút a ha​di​ten​ge​ré​-
szet​nél szol​gál​ta vé​gig. Le​sze​re​lés után el​vé​gez​te az egye​te​met, ahol fi​zi​kát hall​ga​tott, és meg​pró​bált író​-
ként el​he​lyez​ked​ni. Ami​kor ez nem si​ke​rült, vissza​tért a ka​to​na​ság​hoz, a ko​re​ai há​bo​rú​ba. Köz​ben azért
fo​lya​ma​to​san írt, és 1950-ben si​ke​rült is meg​je​len​tet​nie első no​vel​lá​ját az Ast​oun​ding​ban.
Még eb​ben az év​ti​zed​ben, egé​szen pon​to​san 1956-ban nap​vi​lá​got lá​tott be​mu​tat​ko​zó re​gé​nye, mely az​-
óta a leg​is​mer​tebb ma​radt. Az erő (ma​gya​rul Ga​lak​ti​ka 71-73.) egy te​le​pa​ti​kus ké​pes​sé​gek​kel ren​del​ke​ző
em​ber​ről szól, aki aka​ra​ta báb​ja​i​vá tesz má​so​kat. A könyv​ből 1969-ben film is ké​szült.
Ro​bin​son az 50-es évek má​so​dik fe​lé​től szer​kesz​tő​ként dol​go​zott, előbb is​me​ret​ter​jesz​tő, ké​sőbb fér​fi​-
ma​ga​zi​nok​nál. E pá​lyá​já​nak csú​csa​ként a Play​boy ta​nács​adó​ro​va​tát ve​zet​te 1969-től 1973-ig, ami​kor is
fő​ál​lá​sú író​vá vált. Ek​kor kez​dő​dött együtt​mű​kö​dé​se Tho​mas N. Scor​ti​á​val, aki​vel át​nyer​gel​tek az SF-ről
a di​va​to​sabb thril​ler-zsá​ner​re. Első kö​zös köny​vü​ket, a The Glass In​fer​nót (1974) rög​tön meg​vá​sá​rol​ta
egy film​stú​dió, és egy bo​nyo​lult tör​té​net vé​gén töb​bek közt eb​ből szü​le​tett meg az a bi​zo​nyos Po​ko​li to​-
rony. 1987-ig még to​váb​bi négy re​gényt ír​tak, A Pro​me​the​us-vál​ság (1975) ma​gya​rul is ol​vas​ha​tó.
Az SF-hez 1991-ben tért vissza a The Dark Beyond the Stars című kö​te​té​vel, amely egy ge​ne​rá​ci​ós
csil​lag​ha​jón ját​szó​dik. Az 1999-es Wai​ting​ben is​mét a te​le​pa​ti​kus be​fo​lyá​sol​ha​tó​ság ve​szé​lye fog​lal​koz​-
tat​ta. Az ez​red​for​du​ló​ra át​dol​goz​ta, föl​fris​sí​tet​te a már klasszi​kus​nak szá​mí​tó Az erő szö​ve​gét is. Utol​só
re​gé​nye 2004-ben egy or​vos​kri​mi volt.
A ra​jon​gók kö​re​i​ben is gyak​ran meg​for​du​ló szer​ző messze föl​dön hí​res pony​va​ma​ga​zin-gyűj​te​ménnyel
ren​del​ke​zett, amely​nek nagy​ját nem sok​kal ha​lá​la előtt ár​ve​rez​tet​te el. Élet​mű​vé​ért idén, még éle​té​ben az
Ame​ri​kai SF-írók Szö​vet​sé​ge kü​lön​díj​ra ter​jesz​tet​te fel, de azt már csak posz​tu​musz ad​hat​ják át neki.

Né​meth At​ti​la
 JEGYZETEK

[1] Glu​pan: idi​ó​ta hor​vá​tul

[2] Fa​deyush​ka: hor​vát név, je​len​té​se: bá​tor.
TARTALOM
Robert Moore Williams A ROBOTOK HAZATÉRNEK
Baka L. Patrik TŰZ EGY TÜKÖR TÚLOLDALÁN
Karen Joy Fowlen PRAXIS
Neil Gaiman NARANCSSÁRGA
Jack McDevitt VALKŰR
M. Rickert ÉRZELMI KÖTŐDÉSRE UTALÓ BIZONYÍTÉK KISKORÚ VÉTKES
ELHAGYÁSÁNAK ÜGYÉBEN, AZ ÉRINTETT LEÁNYGYERMEK SZEMÉLYES
BESZÁMOLÓJA ALAPJÁN
Kij Johnson A HÓASSZONY
Fritsi Péter VARÁZSLAT
Brian W. Aldiss ÚJONNAN ÉRKEZŐK, RÉGI ISMERŐSÖK
Kage Baker A KARMAZSIN KÉMNŐ
EGY amelyben az áll, hogy:
KETTŐ amelyben hősnőnket elsodorja a történelem árja
HÁROM amely elmondja, hogyan boldogult Lady Beatrice az utcán
NÉGY amelyben Lady Beatrice csatlakozik a Társasághoz, és hasznos tudásra tesz szert
ÖT amelyben ötletes találmányokról lesz szó
HAT amelyben veszélyes feladatra kerül sor
HÉT amelyben látogatók érkeznek a Basmond kastélyba
NYOLC amelyben hiteles történelmi jelmezekről lesz szó
KILENC amelyben feltűnik az érdeklődés központjában forgó tárgy
TÍZ amelyben az üzlet jó úton halad
TIZENEGY amelyben hősnőnk és jótevője, Mrs. Corvey, felfedezéseket tesznek
TIZENKETTŐ amelyben további felfedezésekre kerül sor
TIZENHÁROM, amelyben Mr. Ludbridge elmesél egy különös történetet
TIZENNÉGY amelyben Basmond lordját kellő őszinteséggel meggyászolják
TIZENÖT amelyben hősnőnk komoly nehézségek elé néz
TIZENHAT amelyben színre lép egy különös teremtmény
TIZENHÉT amelyben a hölgyek győzelmet aratnak
TIZENNYOLC amelyben összegzésre kerülnek az eddigiek
Kage Baker A KÜLÖNÖS KÁRMINVÖRÖS KŐ
Kage Baker KÁBELBARÁTOK
KAGE BAKER
FRANK M. ROBINSON ÉLET A SENKI KORÁBAN
FRANK M. ROBINSON
JEGYZETEK