MK 24 024

MAGYAR KÖZLÖNY 24.
szám
M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A
2024. március 4., hétfő
Tartalomjegyzék
46/2024. (III. 4.) Korm. rendelet Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő
finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.)
Korm. rendelet és a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi
elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.)
Korm. rendelet módosításáról 1407
47/2024. (III. 4.) Korm. rendelet A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország
egész területére történő elrendeléséről, valamint a válsághelyzet
elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő
szabályokról szóló 41/2016. (III. 9.) Korm. rendelet módosításáról 1409
48/2024. (III. 4.) Korm. rendelet A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós
alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló
272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 2021–2027 programozási
időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások
felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet
módosításáról 1410
49/2024. (III. 4.) Korm. rendelet A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve

végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló
373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról 1416
50/2024. (III. 4.) Korm. rendelet A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak végrehajtási
rendjéről szóló 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 1419
51/2024. (III. 4.) Korm. rendelet Az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű
előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.)
Korm. rendelet módosításáról 1448
52/2024. (III. 4.) Korm. rendelet Egyes adózási tárgyú veszélyhelyzeti rendelkezésekről 1455
53/2024. (III. 4.) Korm. rendelet Egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 1456
6/2024. (III. 4.) MNB rendelet A „Baranya vármegye, Pécs” ezüst emlékérme kibocsátásáról 1459
7/2024. (III. 4.) MNB rendelet A „Baranya vármegye, Pécs” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról 1461
1039/2024. (III. 4.) Korm. határozat A határátlépéssel járó várakozási idő csökkentésével kapcsolatos
intézkedésekről a magyar–szerb határszakaszon 1463
1040/2024. (III. 4.) Korm. határozat Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alap tekintetében a kifizető ügynökségi tevékenységgel
kapcsolatos tanúsító szervi feladatok, valamint az illetékes hatósági
közreműködés keretében az akkreditációs felügyeleti és monitoring
vizsgálatok elvégzéséhez szükséges forrás biztosításáról 1464
1041/2024. (III. 4.) Korm. határozat Egyes vízügyi tárgyú fejlesztések indításáról 1464
1406 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2024. évi 24. szám
1042/2024. (III. 4.) Korm. határozat Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz kiemelt
projektjeinek megállapításáról 1467
1043/2024. (III. 4.) Korm. határozat A lerombolt historikus épületelemek helyreállítási programjának
előkészítésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1730/2020. (X. 30.)
Korm. határozat módosításáról 1475
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2024. évi 24. szám 1407
III. Kormányrendeletek
A Kormány 46/2024. (III. 4.) Korm. rendelete

az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól
szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak
ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 2. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes

szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosítása
1. §
Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló
43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 5. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
2. §
A Kr. 18/A. § (2) és (5) bekezdésében a „háziorvosi tevékenység” szövegrész helyébe a „háziorvosi és fogorvosi
tevékenység” szöveg lép.
2. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosítása
3. §
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.)
Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében az „a 2. § (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „a 2. §
(1) bekezdés a)–c) pontjában” szöveg lép.
3. Záró rendelkezések
4. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök
1. melléklet a 46/2024. (III. 4.) Korm. rendelethez

„5. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez
Millió forint
2024. évi
Megnevezés
előirányzat
Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

Praxisfinanszírozás 99 790,7
Praxistámogatás 12 447,7
Háziorvosi, szakdolgozói bértámogatás 118 149,6
Indikátorrendszer finanszírozás és teljesítményfinanszírozás 27 105,3
Eseti ellátás díjazása 649,3
Ügyeleti szolgálat 13 106,2
1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás összesen 271 248,8
Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem
Iskolaegészségügyi ellátás 2 317,1
Iskolaegészségügyi ellátás bértámogatás 255,1
Védőnői ellátás 24 009,8
Anya-, gyermek- és csecsemővédelem 483,4
MSZSZ: gyermekgyógyászat 121,6
MSZSZ: nőgyógyászat 96,3
2. Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem összesen 27 283,3
Fogászati ellátás
Praxisfinanszírozás 38 950,7
Praxistámogatás 4 383,3
Indikátorrendszer finanszírozás 3 543,4
Fogorvosi, szakdolgozói bértámogatás 45 469,1
3. Fogászati ellátás összesen 92 346,5
4. Otthoni szakápolás 8 980,8
5. Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás 12 796,9
6. Művesekezelés 38 771,1
Célelőirányzatok
Méltányossági alapon történő térítések 3 911,3
Alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj 55,0
Tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésének, valamint háziorvosi
és fogorvosi tevékenység végzéséhez szükséges praxisjog vásárlásának támogatása 1 250,0
Tervezett külföldi ellátások orvosi felülvizsgálata 20,0
Egészségügyi dolgozók 2018–2024. évi béremelésének fedezete 912 236,8
Egészségügyi dolgozók fix összegű bérkiegészítésének, béremelésének fedezete 3 830,1
Az egészségügyi dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelem-kiegészítése 38 482,6
Fiatal szakorvosok támogatása 320,8
7. Célelőirányzatok összesen 960 106,6
8. Mentés 45 560,5
9. Laboratóriumi ellátás 24 716,1
Összevont szakellátás
Járóbeteg-szakellátás 196 085,9
Népegészségügy fejlesztése 2 717,5
Működési költségelőleg 6 000,0
Molekuláris diagnosztikai (PCR) ellátás 7 661,9
Fekvőbeteg-szakellátás 644 795,1
aktív fekvőbeteg-szakellátás 551 886,5
krónikus fekvőbeteg-szakellátás 85 981,0
fogvatartottak egészségügyi ellátása 1 927,6
várólista csökkentés 5 000,0
Extrafinanszírozás 1 000,0
Speciális finanszírozású szakellátás 49 893,4
10. Összevont szakellátás összesen 908 153,8
12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék 2 735,6
13. Finanszírozási rendszer támogatása 30 550,0
14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás 129 659,8
ÖSSZESEN 2 552 909,8
”

a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendeléséről,
valamint a válsághelyzet elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő szabályokról szóló
41/2016. (III. 9.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
1. §
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendeléséről, valamint
a válsághelyzet elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő szabályokról szóló 41/2016. (III. 9.)
Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a rendelet 2024. szeptember 7-én hatályát veszti.”
2. §
Ez a rendelet 2024. március 6-án lép hatályba.

miniszterelnök

a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások
felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 2021–2027 programozási időszakban
az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló
256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
1. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások

felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása
1. §
A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának
rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] 66. alcíme
a következő 201/ZL. §-sal egészül ki:
„201/ZL. § E rendeletnek a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó
támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 2021–2027 programozási
időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló
256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 48/2024. (III. 4.) Korm. rendelettel [a továbbiakban:
48/2024. (III. 4.) Korm. rendelet] megállapított rendelkezéseit a 48/2024. (III. 4.) Korm. rendelet hatálybalépését
megelőzően
a) keletkezett támogatási jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett és a 48/2024. (III. 4.) Korm. rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő eljárásokban
is alkalmazni kell.”
2. §
A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. §
A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet
a) 100. § (1) bekezdésében a „kedvezményezett” szövegrész helyébe a „kedvezményezett – a Kbt. 141. §
(4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítás kivételével –” szöveg,
b) 108. § (1) bekezdésében a „kedvezményezett az” szövegrész helyébe a „kedvezményezett – a Kbt. 141. §
(4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítás kivételével – az” szöveg,
c) 156. § (8a) bekezdésében a „kötött keretmegállapodás” szövegrész helyébe a „kötött keretmegállapodás
vagy dinamikus beszerzési rendszer” szöveg, a „keretmegállapodás megkötésére” szövegrész helyébe
a „keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására” szöveg,
d) 156. § (8b) bekezdésében a „keretmegállapodás” szövegrészek helyébe a „keretmegállapodás vagy dinamikus
beszerzési rendszer” szöveg,
e) 156. § (8e) bekezdésében a „megkötésére” szövegrész helyébe a „megkötésére vagy dinamikus beszerzési
rendszer létrehozására” szöveg
lép.
2. A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások

felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet módosítása
4. § (1) A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának
rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet] 3. §-a
a következő 8a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„8a. kis támogatási összegű bizonylat: szállítói szerződéshez kapcsolódó, a felhívásban meghatározott támogatási
összeget meg nem haladó összegű, összesítőn el nem számolható bizonylat,”
(2) A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 3. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
„20a. szállítói szerződés: a kedvezményezett és a szállító között létrejött, a projekt megvalósítása érdekében kötött
szerződés, közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés, keretmegállapodás
alkalmazása esetén az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, továbbá a visszaigazolt írásbeli megrendelés,”
5. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 87. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Ha a projekt megvalósításának időtartama eléri
a) az öt évet, vagy
b) a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz keretében finanszírozott projekt esetén a három évet,
akkor a támogatási kérelemben – a (3) bekezdés a)–c) pontjától eltérően – évente legfeljebb két mérföldkő
tervezhető.”
6. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 195. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti utóellenőrzésre a 197–200. §-t, a 204. §-t és a 205. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy
a szállítói szerződés módosítása alatt közbeszerzési eljárást, valamint a szállítói szerződés, a szállítói szerződés
módosítása és a szállítói szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumok alatt közbeszerzési
eljárás során keletkezett dokumentumokat kell érteni.”
7. §
„(2) A kedvezményezett a szállítói szerződést, a szállítói szerződés módosítását és a szállítói szerződés módosítása
jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a szállítói szerződés módosítását követő tizenöt munkanapon belül
megküldi az irányító hatóság részére.”
8. §
„(1) A kedvezményezett a szállítói szerződést, a szállítói szerződés módosítását és a szállítói szerződés módosítása
jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a szállítói szerződés módosítását követő öt munkanapon belül
megküldi az irányító hatóság részére utóellenőrzés céljából.”
9. §
„(2) Előzetes ellenőrzés kezdeményezése esetén a kedvezményezett megküldi a szállítói szerződést, a szállítói
szerződés módosítása tervezetét és a szállítói szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat
az irányító hatóság részére.”
10. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 202. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti végleges nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul
kezdeményezi a dokumentumok közbeszerzésekért felelős miniszter általi ellenőrzését.”
11. §
„(2) Ha a szállítói szerződés módosítása ellenőrzésére a 201–203. § alapján kerül sor, és a kedvezményezett
az irányító hatóság vagy a közbeszerzésekért felelős miniszter nem támogató tartalmú nyilatkozata vagy
tanúsítványa ellenére, vagy nem a nyilatkozat vagy tanúsítvány tartalmának megfelelően módosítja a szállítói
szerződést, az irányító hatóság szabálytalansági eljárást indít, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül
szabálytalansági döntést hoz.”
12. §
„(1) Ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szállítói szerződés módosítása azért válik szükségessé, mert
a támogatási szerződésben módosult a szállítói szerződéssel érintett projektelem finanszírozási módja, akkor
a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szállítói szerződésnek kizárólag a finanszírozási módra vonatkozó,
a támogatási szerződésnek megfelelő módosítására az ezen alcím szerinti ellenőrzést nem kell alkalmazni.”
13. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 215. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A szokásos piaci ár meghatározható)
„g) az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzétett ajánlatkérés alapján lefolytatott beszerzési eljárás
eredményeként megkötött szerződésben rögzített ár”
(alapján.)
14. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 239. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a felhívás előírja, akkor)
„b) az irányító hatóság által készített, valamint a miniszter és az audit hatóság által előzetesen véleményezett”
(módszertan szerint előre rögzített átalány alapján történő elszámolást kell alkalmazni.)
15. § (1) A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 240/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A program eltérő rendelkezése hiányában az irányító hatóság az adott mérföldkőre jutó támogatást nem
hagyja jóvá, ha a beszámoló a felhívás által előírt eredmény vagy feltétel teljesítését nem támasztja alá. Az irányító
hatóság az adott mérföldkőre jutó kifizethető támogatást az adott mérföldkőre kifizetett előleg figyelembevételével
állapítja meg.”
(2) A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 240/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A költségfüggetlen finanszírozás esetén a 87. § (3) és (3a) bekezdését nem kell alkalmazni.”
16. §
„(2) Szállítói szerződéshez kapcsolódó költséget – a 234. § (2) bekezdése szerinti útmutatóban meghatározott
kivételektől eltekintve, valamint az irányító hatóság által a felhívásban meghatározott összeghatárt
meg nem haladó összegű visszaigazolt írásbeli megrendelés kivételével – összesítőn nem lehet elszámolni.”
17. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 282. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„282. § (1) Az irányító hatóság a kifizetési kérelemben benyújtott bizonylatokat és az alátámasztó dokumentumokat
a vonatkozó jogszabályok, a felhívás és a támogatási szerződésben foglalt elszámolhatósági szabályok szerint,
ellenőrzőlista alapján ellenőrzi.
(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdéstől eltérően a kis támogatási összegű bizonylatokat és az alátámasztó
dokumentumokat helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzi.”
18. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a következő 289/A. §-sal egészül ki:
„289/A. § (1) Ha a kedvezményezett a záró kifizetési kérelemben kifizethető támogatást vagy előlegelszámolást
tartalmazó bizonylatot nyújt be, az irányító hatóság e bizonylatot – a monitoring és információs rendszerben
szükséges módosításokat követően – az időközi kifizetési kérelemre irányadó rendelkezések szerint dolgozza fel.
(2) Az irányító hatóság a záró kifizetési kérelem ellenőrzését az (1) bekezdés szerinti időközi kérelem ellenőrzésének
és jóváhagyásának időtartamára felfüggeszti.”
19. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a következő 296/A. §-sal egészül ki:
„296/A. § (1) A beszámolóról szóló döntés határidejét felfüggeszti
a) a hiánypótlási felhívás, tisztázó kérdés kedvezményezett részére történő megküldése,
b) a támogatási szerződés módosítása, ha a módosítás a beszámolót érintő adatokra vonatkozik.
(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést feloldja, ha az arra okot adó körülmény megszűnik.”
20. §
„(5) Szállítói finanszírozás esetén az irányító hatóság az (1)–(4) bekezdés szerinti vizsgálatot a szállító
vonatkozásában végzi el.”
21. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 330. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pénzügyi zárás akkor végezhető, ha a projekttel összefüggésben nincs folyamatban)
„ac) a támogatási szerződés módosítása,”
22. §
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kedvezményezettel szemben nem kell szabálytalansági eljárást indítani,
ha a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján
megvalósított közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szállítói szerződés végrehajtása során keletkezett
elszámoló bizonylat a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló
közbeszerzési eljárásra visszavezethető okból nem számolható el teljeskörűen az Európai Bizottsággal.”
23. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 437. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az irányító hatóság a követelést behajthatatlannak minősíti, ha a követelés elévült.”
24. §
„(3) Projektfejlesztés esetén a támogatási szerződés projektfejlesztést lezáró módosítása hatálybalépéséig nem
kötelező a helyszíni ellenőrzés lefolytatása.”
25. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a következő 112/A. alcímmel egészül ki:
„112/A. A kis támogatási összegű bizonylatok helyszíni ellenőrzésére vonatkozó szabályok
445/A. § (1) Ha a helyszíni ellenőrzés során ellenőrzött, jóváhagyott kifizetési kérelemben a kis támogatási összegű
bizonylattal elszámolt támogatás aránya
a) nem éri el az 1%-ot, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt támogatás legalább 2%-át,
de legalább egy bizonylatot,
b) eléri az 1%-ot, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt támogatás legalább 5%-át, de legalább
három bizonylatot
ellenőrizni kell.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az Európai Szociális Alap Plusz terhére támogatott kiemelt projekt esetén
a helyszíni ellenőrzés során ellenőrzött, jóváhagyott kifizetési kérelemben szereplő kis támogatási összegű
bizonylatok száma
a) nem haladja meg a harmincat, akkor legalább tíz kis támogatási összegű bizonylatot,
b) meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a százat, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt
támogatás legalább 10%-át, de legalább tizenöt kis támogatási összegű bizonylatot,
c) meghaladja a százat, de nem haladja meg az ezret, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt
támogatás legalább 1%-át, de legalább húsz kis támogatási összegű bizonylatot,
d) meghaladja az ezret, de nem haladja meg az ötezret, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt
támogatás legalább 1%-át, de legalább harminc kis támogatási összegű bizonylatot,
e) meghaladja az ötezret, a kis támogatási összegű bizonylattal elszámolni kívánt támogatás legalább 0,1%-át,
de legalább negyven kis támogatási összegű bizonylatot
szükséges ellenőrizni.
(3) A kis támogatási összegű bizonylatok helyszíni ellenőrzése során a 445. § (3)–(5) bekezdését alkalmazni kell.”
26. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 139. alcíme a következő 509/A. §-sal egészül ki:
„509/A. § A 4. § b) pontjától eltérően nem szükséges a Kormány jóváhagyása a program módosításához,
ha a módosítást az 516/A. § szerinti egyedi intézkedés megvalósítására elnyert támogatás alapján az Európai
Bizottságnak az adott program kerete növelését eredményező döntése teszi szükségessé, és az az egyedi intézkedés
megvalósításán túl további kötelezettséget nem ír elő.”
27. §
„(4) A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosításának ellenőrzésére – annak
értékére tekintet nélkül – a 201–203. §-t kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kedvezményezett a szállítói
szerződés módosításának ellenőrzését minden esetben köteles előzetesen kezdeményezni.”
28. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 526. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 414. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a belügyminiszter a jogorvoslati eljárást
követően a szabálytalansági döntés megváltoztatásáról is dönthet.”
29. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a következő 530/J. és 530/K. §-sal egészül ki:
„530/J. § E rendeletnek a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó
támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 2021–2027 programozási
időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló
256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 48/2024. (III. 4.) Korm. rendelettel [a továbbiakban:
48/2024. (III. 4.) Korm. rendelet] megállapított rendelkezéseit a 48/2024. (III. 4.) Korm. rendelet hatálybalépését
megelőzően
a) keletkezett támogatási jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett és a 48/2024. (III. 4.) Korm. rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő eljárásokban
is alkalmazni kell.
530/K. § Ha valamely program Európai Bizottság általi elfogadása vagy a program monitoring bizottságának
felállítása előtt meghirdetett felhívás kiválasztási kritériumait a monitoring bizottság megváltoztatja, a felhívásra
benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelését ismételten le kell folytatni.”
30. §
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
31. § (1) A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet

1. 89. § (1a) bekezdésében a „felhívástervezet” szövegrész helyébe a „felhívástervezet, valamint
az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 118a. cikke alkalmazása” szöveg,
2. 123. § (1) bekezdésében a „vonatkozó szerződést” szövegrész helyébe a „vonatkozó szállítói szerződést”
szöveg,
3. 137. §-ában a „szerződést” szövegrész helyébe a „szállítói szerződést” szöveg,
4. 150. § (2) bekezdésében a „szerződés” szövegrész helyébe a „támogatási szerződés” szöveg,
5. 176. § (1) bekezdésében a „szerződés” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
6. 176. § (5) bekezdésében a „szolgáló szerződés” szövegrész helyébe a „szolgáló szállítói szerződés” szöveg,
8. 176/A. §-ában az „elszámolás” szövegrész helyébe az „elszámolás vagy költségfüggetlen finanszírozás” szöveg,
9. 177. § (5) bekezdésében a „szerződésmódosítás” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés módosítása” szöveg,
10. 48/A. alcím címében a „szerződések” szövegrész helyébe a „szállítói szerződések” szöveg,
11. 181/A. § (1) bekezdésében a „szerződést” szövegrész helyébe a „szállítói szerződést” szöveg,
12. 181/A. § (2) bekezdésében a „szerződés” szövegrészek helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
14. 195. § (3) bekezdésében a „182. §–193. §” szövegrész helyébe a „182–193. §” szöveg,
15. 49/A. alcím címében a „szerződések” szövegrész helyébe a „szállítói szerződések” szöveg,
16. 195/A. § (1) bekezdésében a „szerződést” szövegrész helyébe a „szállítói szerződést” szöveg,
17. 195/A. § (2) bekezdésében a „szerződés” szövegrészek helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
18. 50. alcím címében a „szerződés” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
19. 196. § (1) bekezdésében a „szerződés módosítása esetén” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés
módosítása esetén – ide nem értve a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítást –”
szöveg,
szöveg,
24. 199. § (2) bekezdésében a „szerződésmódosítással” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés módosításával”
szöveg,
25. 200. §-ában a „szerződésmódosítás” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés módosítása” szöveg,
a „197. §–199. §” szövegrész helyébe a „197–199. §” szöveg,
szöveg, a „szerződésmódosítás” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés módosítása” szöveg,
28. 203. § (6) bekezdésében a „szerződésmódosítást” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés módosítását”
szöveg,
a „197. §–200. §” szövegrész helyébe a „197–200. §” szöveg,
30. 205. § (1) bekezdésében a „szerződésmódosítással” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés módosításával”
szöveg,
31. 205. § (1) bekezdés b) pontjában a „197. §–200. §” szövegrész helyébe a „197–200. §” szöveg,
32. 205. § (1) bekezdés c) pontjában a „201. §–203. §” szövegrész helyébe a „201–203. §” szöveg,
33. 208. § (4) bekezdésében a „szerződések” szövegrész helyébe a „szállítói szerződések” szöveg,
34. 215. § (2) bekezdés a) pontjában a „szerződésben” szövegrész helyébe a „szállítói szerződésben” szöveg,
35. 215. § (2) bekezdés e) pontjában a „szerződésben” szövegrész helyébe a „szállítói szerződésben” szöveg,
36. 260. § (1) bekezdésében a „szerződésben” szövegrész helyébe a „szállítói szerződésben” szöveg,
37. 260. § (1a) bekezdésében a „szerződés” szövegrészek helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
39. 261. § (1) bekezdésében a „közte és a szállító közötti” szövegrész helyébe a „szállítói” szöveg,
40. 261. § (2) bekezdésében a „kedvezményezett és a szállító közötti” szövegrész helyébe a „szállítói” szöveg,
41. 261. § (4) bekezdésében a „kedvezményezett és a szállító közötti” szövegrész helyébe a „szállítói” szöveg,
42. 262. § (1) bekezdésében a „szerződésben” szövegrész helyébe a „szállítói szerződésben” szöveg,
43. 262. § (2) bekezdésében a „szerződés” szövegrészek helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
44. 263. § (2) bekezdésében az „a kedvezményezett és a szállító közötti aláírt” szövegrész helyébe az „az aláírt
szállítói” szöveg,
45. 264. § (1) bekezdés a) pontjában a „közte és a kedvezményezett közötti” szövegrész helyébe a „szállítói”
szöveg,
46. 277. § (1) bekezdésében a „kérelem mellékleteként” szövegrész helyébe a „kérelemben” szöveg,
47. 277. § (3) bekezdésében a „kérelem mellékleteként” szövegrész helyébe a „kérelemben” szöveg,
48. 302. § (1) bekezdésében a „szerződések” szövegrész helyébe a „szállítói szerződések” szöveg,
49. 302. § (2) bekezdésében a „szerződései” szövegrész helyébe a „szállítói szerződései” szöveg,
50. 316. § (1) bekezdésében a „szerződésére” szövegrész helyébe a „szállítói szerződésére” szöveg,
a „szerződésben” szövegrész helyébe a „szállítói szerződésben” szöveg,
51. 322. § (1) bekezdésében a „késedelmi kamatot” szövegrész helyébe az „a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi
kamatot” szöveg, a „tízezer” szövegrész helyébe a „százezer” szöveg,
52. 385. § (3) bekezdésében a „keretmegállapodás” szövegrészek helyébe a „keretmegállapodás vagy dinamikus
beszerzési rendszer” szöveg,
53. 385. § (6) bekezdésében a „megkötésére” szövegrész helyébe a „megkötésére vagy dinamikus beszerzési
rendszer létrehozására” szöveg,
54. 458. §-ában az „Az elszámoló” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
56. 520. §-ában a „220. §–222. §-tól” szövegrész helyébe a „220–222. §-tól” szöveg
lép.
(2) A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 4. melléklet
a) 4.4. pontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
b) 4.5. pontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
c) 4.6. pontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
d) 4.7. pontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
e) 4.8. pontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
f) 4.9. pontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
g) 4.9.1. pontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „szállítói szerződés” szöveg,
h) 6. pontjában a „szerződéssel rendelkező szállító” szövegrész helyébe a „szállítói szerződéssel rendelkező
szállító” szöveg,
i) 8. pontjában a „szerződések” szövegrész helyébe a „szállítói szerződések” szöveg
lép.
32. §
Hatályát veszti a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet
a) 236. § (4) bekezdése,
b) 291. §-ában a „vagy annak egy része” szövegrész.
33. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

miniszterelnök
A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 262.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„262.2. A követelés behajthatatlanná minősítésére az adóhatóság azon tájékoztatása alapján kerülhet sor, amely
szerint a követelés adók módjára történő behajtására tett kísérlet eredménytelen volt, és a követelés a tájékoztatás
időpontjában behajthatatlan. Az irányító hatóság behajthatatlannak minősíti a követelést akkor is, ha a követelés
elévült.”
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 8–11. sorral egészül ki:
(A B C
1. Felhívás azonosító száma Felhívás címe Konstrukciófelelős)
Önkormányzati épületek energetikai nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért

8. TOP_Plusz-2.1.3-24
korszerűsítése (projektkiválasztás) felelős miniszter
Önkormányzati épületek energetikai nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért
9. TOP_Plusz-2.1.4-24
korszerűsítése (kombinált) felelős miniszter
Fenntartható energiahatékonyság nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért
10. TOP_Plusz-2.1.5-24
(projektkiválasztás) felelős miniszter
Fenntartható energiahatékonyság nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért
11. TOP_Plusz-2.1.6-24
(kombinált) felelős miniszter

a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős
intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a–15c. pontjában kapott felhatalmazás
alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős
intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet] 2. §-a
a következő 9a. ponttal egészül ki:
„9a. közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdése,
valamint 7. § (1) és (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, a nevelési-oktatási, kulturális,
felsőoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt érintő projektje vonatkozásában
az egyházi jogi személy, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek
és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 38/A. §-a szerinti szervezet,”
2. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 122. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A végső kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti végleges nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul
kezdeményezi a dokumentumok közbeszerzésekért felelős miniszter általi ellenőrzését.”
3. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 127. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Lebonyolító szerv bevonása estén a (2) bekezdés szerinti nemzeti hatósági ellenőrzést a keretmegállapodás
fő tárgyának megfelelő lebonyolító szerv végzi el. Ha a keretmegállapodás tárgya több tárgyat is magában foglal,
a keretmegállapodás fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti. Ha a keretmegállapodás fő tárgyának megfelelő

lebonyolító szerv nem állapítható meg egyértelműen, akkor az eljáró lebonyolító szervet a nemzeti hatóság jelöli ki.”
4. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 128. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Lebonyolító szerv bevonása esetén a (2) bekezdés szerinti nemzeti hatósági ellenőrzést a dinamikus
beszerzési rendszer fő tárgyának megfelelő lebonyolító szerv végzi el. Ha a dinamikus beszerzési rendszer tárgya
több tárgyat is magában foglal, a dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti.
Ha a keretmegállapodás fő tárgyának megfelelő lebonyolító szerv nem állapítható meg egyértelműen, akkor
az eljáró lebonyolító szervet a nemzeti hatóság jelöli ki.”
5. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) A támogatási megállapodás alapján az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, a Bizottsághoz
benyújtott kifizetési kérelmek kapcsán érkező utalások fogadására a nemzeti hatóság egy összevont, valamennyi
programterület forrásait kezelő kincstári pénzforgalmi számlát nyit, amely felett az európai uniós források
felhasználásáért felelős miniszter rendelkezik.
(2) A hiteltámogatás szerinti pénzforgalom lebonyolítására az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikk (5) bekezdése szerinti
számla szolgál, amely felett az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság rendelkezik.”
6. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 143. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter HEE forrásonként kincstári előirányzat-felhasználási
keretszámlát nyit.”
7. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 203. §-a a következő (5a)–(5e) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően a végső kedvezményezettel szemben nem kell szabálytalansági eljárást indítani,
ha a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján
megvalósított közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés végrehajtása során keletkezett elszámoló
bizonylat a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló
közbeszerzési eljárásra visszavezethető okból szabálytalannak minősül.
(5b) Az (5a) bekezdés szerinti bizonylaton szereplő, el nem számolható költség mértékét a nemzeti hatóság
határozza meg.
(5c) A nemzeti hatóság az (5b) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős
minisztert.
(5d) Az (5a) bekezdés szerint el nem számolható összeg a támogatási szerződés vagy okirat egyoldalú, a nemzeti
hatóság általi módosítását követően a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XIX. Uniós fejlesztések
költségvetési fejezet hazai forrása terhére számolható el.
(5e) Az (5a) és (5d) bekezdés a központosított közbeszerzési rendszerbe önként csatlakozó végső kedvezményezett
esetén akkor alkalmazható, ha a végső kedvezményezett a központi beszerző szerv bevonásával a megrendelést
megelőzően igazolni tudja, hogy a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer
létrehozására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatása megfelelő volt.”
8. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 223. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a követelés előírására a visszafizetési kötelezettséget megállapító döntés meghozatalát követő tizenöt napon
belül – ha a döntés jogorvoslattal érintett a jogorvoslat elbírálását követő tizenöt napon belül – nem kerül sor,
az (1) bekezdés szerinti kamatot a döntés meghozatala és a követelés előírása közötti időszak tekintetében
legfeljebb a követelés előírására az e bekezdésben biztosított időtartamra lehet felszámítani.”
9. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet a következő XIII/B. fejezettel egészül ki:
„XIII/B. FEJEZET
A PÉNZÜGYI ESZKÖZ
64/B. A pénzügyi eszköz finanszírozására szolgáló számla
235/B. § (1) A pénzügyi eszköz finanszírozására a kincstárnál vezetett pénzügyi eszköz elkülönített fizetési
(fő) számlát és pénzügyi eszközként megvalósított HET intézkedésenként egy-egy elkülönített fizetési számlát
(a továbbiakban együtt: HEE pénzügyi eszköz számla) kell alkalmazni.
(2) A fejezetet irányító szerv vezetője az (1) bekezdésnek megfelelően HEE pénzügyi eszköz számlát nyit
a kincstárnál.
(3) A fejezetet irányító szerv vezetője és a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv vezetője jogosult a HEE pénzügyi
eszköz számla felett rendelkezni. Ezt a jogot a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv két, a kincstár részére előzetesen
bejelentett személy együttes aláírásával gyakorolhatja.
(4) A HEE pénzügyi eszköz számla vezetésének és forgalmának költségét a központi költségvetés terhére kell
finanszírozni.”
10. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 65. alcíme a következő 237/D. §-sal egészül ki:
„237/D. § E rendeletnek a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető
szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 49/2024. (III. 4.)
Korm. rendelettel [a továbbiakban: 49/2024. (III. 4.) Korm. rendelet] megállapított 222. § (2) bekezdés h) pontját
és 223. § (6) bekezdését a 49/2024. (III. 4.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is
alkalmazni kell.”
11. §
A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet
a) 92. § (3) bekezdésében a „közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)” szövegrész
helyébe a „Kbt.” szöveg,
b) 116. § (1) bekezdésében a „szerződés módosítása esetén” szövegrész helyébe a „szerződés módosítása esetén
– ide nem értve a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítást –” szöveg,
c) 116. § (2) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg,
d) 117. § (1) bekezdésében a „szerződés módosítása esetén” szövegrész helyébe a „szerződés módosítása esetén
e) 121. § (1) bekezdésében a „szerződés módosítása esetén” szövegrész helyébe a „szerződés módosítása esetén
f) 143. § (2) és (3) bekezdésében a „keretszámla” szövegrész helyébe a „keretszámlák” szöveg,
g) 143. § (4) bekezdésében a „keretszámláról” szövegrész helyébe a „keretszámlákról” szöveg,
h) 222. § (2) bekezdés h) pontjában az „előleget önként” szövegrész helyébe az „előleget vagy a jogosulatlanul
igénybe vett támogatást önként” szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 121. § (2) bekezdésében az „és a közbeszerzésért felelős
miniszter” szövegrész.
13. §

miniszterelnök

a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak végrehajtási rendjéről szóló
563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a–15d. pontjában kapott felhatalmazás
alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak végrehajtási rendjéről szóló 563/2022. (XII. 23.)
Korm. rendelet [a továbbiakban: 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet] 2. § (2) bekezdés 3–75. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő 76–119. ponttal egészül ki:
(E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában)
„3. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység;
4. állami forrás: valamely állam költségvetéséből közvetlenül vagy közvetve biztosított forrás;
5. ártalmatlanítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128f. pontja szerinti művelet;
6. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül
kiszámítható a bruttó támogatástartalom;
7. áttelepítés: a beruházó által megvalósított olyan tevékenység, amely esetében
a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó
beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének
területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő
felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban:
támogatott létesítmény),
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben
ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás
valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében
munkahelyek szűnnek meg;
8. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség;
9. biomassza: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117. pontja szerinti anyag;
10. biomasszából előállított üzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117d. pontja szerinti üzemanyag;
11. biogáz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117b. pontja szerinti anyag;
12. bioüzemanyagok: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117a. pontja szerinti üzemanyagok;
13. bruttó támogatási egyenérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti támogatási összeg;
14. dedikált infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 33. pontja szerinti infrastruktúra;
15. dedikált energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pont a)–g) pontjában
meghatározott azon eszközök, amelyeket egy előre meghatározott felhasználó vagy felhasználók kis csoportja
részére, azok igényeire szabva hoztak létre;
16. digitalizáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103c. pontja szerinti fejlesztés;
17. egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése és az 1408/2013/EU
bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás;
18. egyéb termék vagy anyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128g. pontja szerinti termék vagy anyag;
19. elektromos töltőinfrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102a. pontja szerinti infrastruktúra;
20. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti innováció;
21. elkülönített gyűjtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128i. pontja szerinti módszer;
22. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz)
I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termékek előállítása, ide nem értve bármely, az azok lényegi
tulajdonságát megváltoztató tevékenységet;
23. első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 75. pontja szerinti értékesítés;
24. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség;
25. energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy
létesítmény;
26. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított
energiamennyiség;
27. energiahatékony távfűtés és távhűtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 124. pontja szerinti távfűtés és
távhűtés;
28. energiamegtakarítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103f. pontja szerinti energiamegtakarítás;
29. energiatárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130c. pontja szerinti energiatárolás;
30. erőforrás-hatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128a. pontja szerinti erőforrás-hatékonyság;
31. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség;
32. finanszírozási hiány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 118. pontja szerinti nettó többletköltség;
33. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti
növekedés;
34. folyékony bio-energiahordozó: 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117c. pontja szerinti energiahordozó;
35. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás
vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak
vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;
36. független magánbefektető: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 72. pontja szerinti magánbefektető.
Az újonnan létrehozott vállalkozás esetén az alapítók független magánbefektetőnek minősülnek;
37. hasznosítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128e. pontja szerinti hasznosítás;
38. hatékony együttműködés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 90. pontja szerinti együttműködés;
39. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló;
40. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet
korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez;
41. hidrogéntöltő infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102b. pontja szerinti infrastruktúra;
42. hőenergia-tárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130d. pontja szerinti hőenergia-tárolás;
43. hőszivattyú: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108b. pontja szerinti hőszivattyú;
44. hulladék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128b. pontja szerinti hulladék;
45. hulladékhő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128c. pontja szerinti hulladékhő;
46. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak;
47. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új
létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának,
szolgáltatásainak a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, nem kínált szolgáltatásokkal történő bővítését
vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának, átfogó szolgáltatásainak alapvető megváltoztatását
eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek felvásárlása, amely
létesítmény bezárásra került vagy felvásárlás nélkül bezárásra került volna;
48. innovációs klaszter: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 92. pontja szerinti klaszter;
49. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás
és képzés;
50. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás;
51. innovatív kisvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 80. pontja szerinti vállalkozás, amely
a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint kisvállalkozásnak minősül;
52. intelligens töltés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102e. pontja szerinti töltési művelet;
53. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat;
54. jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102h. pontja szerinti jármű;
55. kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés;
56. kezelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128d. pontja szerinti kezelés;
57. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás;
58. kezességvállalás mértéke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti százalékos
veszteségfedezeti arány;
59. kibocsátásmentes jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102g. pontja szerinti jármű;
60. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés;
61. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi
megszüntetésére vonatkozó terv (pl. kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más
pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás,
valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés);
62. kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103e. pontja szerinti
vállalkozás;
63. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti ügylet;
64. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés;
65. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás;
66. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 71. pontja szerinti befektetés;
67. kölcsön: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 82. pontja szerinti megállapodás;
68. környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti tevékenység;
69. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás;
70. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;
71. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti entitás;
72. kvázisajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 66. pontja szerinti finanszírozási forma;
73. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység;
74. lignit: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43a. pontja szerinti anyag;
75. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő;
76. megbízott fél: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 79. pontja szerinti entitás;
77. megújuló energia (megújuló energiaforrásból előállított energia): a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk
109. pontja szerinti energia;
78. megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108a. cikk
szerinti kapcsolt energiatermelés;
79. megújuló hidrogén: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102c. pontja szerinti hidrogén;
80. megújuló villamos energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102d. pontja szerinti villamos energia;
81. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti értékelés és elemzés;
82. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti személy;
83. mobil végberendezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102j. pontja szerinti berendezés;
84. földi kiszolgálást végző mobil berendezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102i. pontja szerinti
berendezés;
85. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért
– a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált –
bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen
a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és
a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési
és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye
negatív, a működési eredmény értéke nulla;
86. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege
az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
87. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti
energiatermelés;
88. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás;
89. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás;
90. okosfunkció-fogadási alkalmasság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103d. pontja szerinti jellemző;
91. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell
tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó
beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől
számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos
vármegyében megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó, regionális beruházási
támogatásban részesülő beruházást;
92. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény;
93. primerenergia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti energia;
94. projekt (beruházás) megkezdése:
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első
visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja;
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek
tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással
igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon;
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja;
d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekinthető
a projekt (beruházás) megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a projekt (beruházás)
elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése;
95. sajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti befektetés;
96. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti személy;
97. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás;
98. személyszállítási közszolgáltatás: a nyilvánosság számára megkülönböztetés nélkül és folyamatosan nyújtott
általános gazdasági érdekű személyszállítási szolgáltatás;
99. személyszállítási közszolgáltatási szerződés: a személyszállítási ágazathoz kapcsolódó közszolgáltatás
vonatkozásában az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk i) pontja szerinti szerződés;
100. szervezési innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 96. pontja szerinti innováció,
101. szén-dioxid-leválasztás és -tárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131a. pontja szerinti technológiák
összessége;
102. szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131b. pontja szerinti
technológiák összessége;
103. szénipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti, szén kitermelésével kapcsolatos
tevékenység;
104. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt,
immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve
a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné;
105. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 39a. pontja szerinti feltétel;
106. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás;
107. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program;
108. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom;
109. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz;
110. tesztelési és kísérleti infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98a. pontja szerinti infrastruktúra;
111. természeti katasztrófa: az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti természeti jelenség;
112. tiszta üzemű jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102f. pontja szerinti jármű;
113. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás;
114. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és
középvállalkozás;
115. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány;
116. újrafeldolgozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128. pontja szerinti tevékenység;
117. újrahasználat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 126. pontja szerinti használat;
118. újrahasználatra való előkészítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 127. pontja szerinti előkészítés;
119. versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás.”
2. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés 2–7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az (1) bekezdés szerinti tematikus területeken megvalósított tevékenységekhez nyújtott támogatás az EUMSZ
107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, az (1) bekezdés]
„2. b) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez regionális beruházási támogatás, kis- és
középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,
innovációs klaszterre nyújtott támogatás, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás, eljárási
innováció és szervezési innováció támogatása, halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési
támogatás, képzési támogatás, környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz
nyújtott támogatás, helyi infrastruktúrára irányuló támogatás és csekély összegű támogatás,
3. c) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez regionális beruházási támogatás, kis- és
középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás, kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez
nyújtott támogatás, induló vállalkozásnak nyújtott támogatás, kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs
támogatás, helyi infrastruktúrára irányuló támogatás, kockázatfinanszírozási támogatás és csekély összegű
támogatás,
4. d) és g) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez csekély összegű támogatás,

5. e) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez a dekarbonizációt is magában foglaló
környezetvédelmi beruházási támogatás, elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási
támogatás, tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott
beruházási támogatás, épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez
nyújtott beruházási támogatás, épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,
energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén
és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékony távfűtéshez
és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás, erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállás
támogatására irányuló beruházási támogatás, energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás és csekély
összegű támogatás,
6. f ) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez közszolgáltatásért járó ellentételezés és
csekély összegű támogatás és
7. h) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez képzési támogatás, hátrányos helyzetű
munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás, hátrányos helyzetű munkavállalók
segítésének költségeit ellentételező támogatás és csekély összegű támogatás”
[nyújtható.]
3. § (1) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem ítélhető meg támogatás
a) – a 72. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még
nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás
visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,
b) – a 72. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.”
(2) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 112. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem ítélhető meg támogatás
a) – az 52–53., 55., 58–60. és 74. alcím szerinti támogatás kivételével – amely az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati
állami támogatásnak minősül,
b) – az 50., 55., 58–69. és 74. alcím szerinti támogatás kivételével – elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
c) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen
termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
d) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat
kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó
kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
e) abban az esetben, ha azt importáru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
f ) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
g) – a 72. alcím szerinti támogatás kivételével – a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami
támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat (HL L 336., 2010.12.24., 24. o.) hatálya alá
tartozó versenyképtelen szénbányák részére,
h) a 72. alcím szerinti támogatás kivételével – atomenergia-termeléshez.”
4. § (1) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 116. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást,
ha az állami támogatás támogatástartalma]
„1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe
véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű
beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja
a) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,
b) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,
c) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%,”
(2) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 116. § (1) bekezdés 5. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
ha az állami támogatás támogatástartalma kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén]
„d) meghaladja az a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét
da) az EUREKA-projekt,
db) az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt vagy
dc) a 45. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő projekt
esetén,”
(3) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 116. § (1) bekezdés 12–16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és
a bekezdés a következő 17–18. ponttal egészül ki:
ha az állami támogatás támogatástartalma]
„12. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és
projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a 144/B. § (1) bekezdés b) pontjában és
(2) bekezdésében meghatározott infrastruktúra és tárolás támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként
meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
13. elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és
projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és – amennyiben a támogatásnyújtásra
támogatási program keretében kerül sor – az erre a támogatási kategóriára eső éves átlagos költségvetés
14. a 61B–63A., 65. és 67. alcím szerinti támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió
eurónak megfelelő forintösszeget,
15. energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és
projektenként meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
16. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként
17. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra
esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó
összköltséget,
18. kockázatfinanszírozási támogatás esetén a 169. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint támogatható
vállalkozásonként meghaladja a 16,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.”
5. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére
a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 49–71. és 74. alcím hatálya alá tartozó,
halászati állami támogatás és elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb
esetben a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról.”
„(1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének
feltétele, hogy a tervezett beruházás az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló induló beruházásnak
minősüljön.”
„(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben új tevékenységgel vagy termékkel történő bővítését
eredményező induló beruházáshoz támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább
200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni
tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott,
könyv szerinti értékét.”
7. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 121. § d)–f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem nyújtható támogatás)
„d) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási
szolgáltatás nyújtásához vagy az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrához,
e) energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú

infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
f ) szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.”
8. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 122. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás maximális támogatási intenzitása az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében
meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal,
középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint
a támogatási döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozástípus feltételeinek.
(3) A támogatás maximális támogatási intenzitása nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében
meghatározott módszer alapján határozandó meg.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás
megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy
a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett
olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely
azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.”
9. § (1) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 123. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszközöknek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és az immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást
megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszközök és immateriális javak költségét le kell vonni
a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos
családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak a vevőtől
független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.”
(2) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 123. § (6) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az immateriális javak költsége elszámolható, ha)
„e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez
kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,”
(3) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 123. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt
napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint
elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi
összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás
megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma
levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,
b) a munkahelyeket a beruházás üzembe helyezésétől számított három éven belül betöltik,
c) kis- és középvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá
a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett
területen fenntartja,
d) nagyvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással
létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.”
10. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„125. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: támogatás) keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége
számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység,
és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz,
rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.”
11. §
„126. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: támogatás) keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor
felmerülő, a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költsége számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.”
12. §
„127. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában:
kedvezményezett) részére nyújtható, amely
a) legfeljebb öt éve került bejegyzésre,
b) még nem osztott fel nyereséget,
c) nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, kivéve ha az átvett tevékenység árbevétele a kedvezményezett
átvételt megelőző pénzügyi évben elért árbevételének kevesebb, mint 10%-át teszi ki,
d) nem felvásárlás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a kedvezményezett által
a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb, mint 10%-át teszi ki, és
e) nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha
ea) az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele kevesebb, mint 10%-kal magasabb, mint az összefonódó
vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel, vagy
eb) az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.
(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és az e) pont
eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi
gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy
melyik a korábbi időpont.
(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.”
13. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 128–130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„128. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak
névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,1 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 2,2 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege
az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának
szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg
megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.
129. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás,
a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,65 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 3,3 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított
legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás
tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű
kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra
vonatkozó legmagasabb összeggel.
(3) A kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.
130. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és

a kvázisajáttőke-befektetést is –, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási
díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg
a) a 0,5 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén az 1 millió eurót.”
„(1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020
keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült
kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott
partnerség létrehozására irányuló projekteket is.”
„(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek – a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdés harmadik
mondatában foglalt követelmény sérelme nélkül – egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként
is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti
elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.”
(2) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 133. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 132. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége
számolható el.”
16. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 134. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a §
a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés
a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.
(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási
intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (6) bekezdésben
foglaltak szerint
a) kis- és középvállalkozás esetén a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül,
b) nagyvállalkozás esetén
növelhető oly módon, hogy a (6) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.
(5) A támogatási intenzitás a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén nem haladhatja meg az elszámolható
költségek 80%-át.
(6) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás
a) 15 százalékponttal növelhető, ha
aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, vagy
ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával,
vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodásban szerződő fél között zajlik,
és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan
kutató-tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen
az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit,
ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes
vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy
ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó
hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem
kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,
b) 25 százalékponttal növelhető, ha
ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy
az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze,
bb) a projekt legalább két – nagyvállalkozás esetén három – tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő
fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és
bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles
körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell
megvalósulnia.”
17. §
„135. § (1) Az innovációs klaszterhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a klaszter tulajdonosának beruházási támogatásként nyújtható.
(2) Ha a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos, az innovációs klaszter üzemeltetője kizárólag jogi személy vagy
önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma lehet.
(3) A tulajdonos, az üzemeltető, illetve a konzorcium tagjai minden esetben kötelesek a tulajdonosi, üzemeltetői és
használati tevékenységek költségeiről és bevételeiről elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.
(4) A klaszter irodaterületének, létesítményeinek és tevékenységeinek több felhasználó számára hozzáférhetőnek
kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. A klaszter beruházási
költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési
lehetőséget kaphat, a túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia
a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.
(5) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért szokásos piaci árat kell
fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az észszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.
136. § (1) Támogatás az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtható, melynek keretében
a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 15 százalékponttal
növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen található innovációs klaszter esetén.”
18. § (1) Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 138. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás)
keretében elszámolható]
„c) az innovációs tanácsadás és az innovációs támogató szolgáltatás költsége, ideértve a kutató-tudásközvetítő
szervezet, kutatási infrastruktúra, tesztelési és kísérleti infrastruktúra vagy innovációs klaszter által nyújtott ezen
szolgáltatásokat is.”
„(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig
növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege
nem haladja meg három év alatt a 220 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.”
19. §
„(1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési
előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez
szükséges képzéshez nem nyújtható.
(2) A támogatás keretében elszámolható
a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei,
különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége,
valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk
mértékéig,
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen
az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt
vevők részt vesznek a képzésen.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb
az elszámolható költségek 70%-áig növelhető
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés
esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén
20 százalékponttal.”
„(1) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő
legfeljebb 12 hónap bérköltsége, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb
24 hónap bérköltsége számolható el.”
„(7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.”
„(1) A hátrányos helyzetű munkavállaló segítésének költségeit ellentételező támogatás (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy
a) foglalkoztatásához kapcsolódó költség kizárólag a segítés ideje alatt, de legfeljebb a hátrányos helyzetű
munkavállaló felvételét követő 12 hónapig, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapig,
b) képzési költsége
számolható el.”
„(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.”
22. §
„144. § (1) A dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve
az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és megszüntetését célzó támogatást is (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: támogatás), akkor nyújtható, ha az nem tartozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet
36a–36b. és 38–48. cikke hatálya alá.
(2) Nem nyújtható támogatás a fosszilis üzemanyagot – a földgázt is beleértve – felhasználó berendezésekbe,
gépekbe és ipari termelési létesítményekbe történő beruházásokra.
(3) A (2) bekezdésben foglalt előírás nem érinti annak lehetőségét, hogy meglévő létesítményben végrehajtott,
annak környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészek telepítésére irányuló beruházás támogatásban
részesüljön, amennyiben az nem eredményezi a termelési kapacitás bővítését vagy a fosszilis tüzelőanyagok
nagyobb mértékű fogyasztását.
(4) Nem nyújtható a közvetlen kibocsátáscsökkentést vagy -elkerülést célzó beruházáshoz támogatás, amennyiben
a beruházás kizárólag a szén-dioxid kibocsátás egyik ágazatból másikba való áthelyezését eredményezi.
(5) Nem nyújtható támogatás, ha a támogatott beruházást kizárólag azért hajtják végre, hogy a vállalkozás
megfeleljen a hatályos uniós szabványoknak.
(6) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogént felhasználó berendezésekre és
gépekre, valamint a hidrogént szállító infrastruktúrába történő beruházásokra.
(7) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogénből származó tüzelőanyagot
használó berendezésekbe és gépekbe történő beruházásra, amennyiben a tüzelőanyag energiatartalma
a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak
végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű
közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.
(8) Támogatás nyújtható megújuló hidrogénnek nem minősülő, villamos energiából előállított hidrogént termelő
vagy felhasználó létesítményekre, berendezésekre és gépekre, illetve ilyen hidrogént szállító dedikált energetikai
infrastruktúrába történő beruházásokhoz, amennyiben az előállított, felhasznált vagy szállított hidrogén
a beruházás teljes élettartama alatt a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 94 g CO2e/MJ
üzemanyag-referenciához viszonyítva legalább 70%-kal csökkenti. A teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-
kibocsátás megtakarításának meghatározása során a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia
előállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége
alapján kell megállapítani, ahol az elektrolizátor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban található, amikor
az elektrolizátor a hálózatról fogyaszt áramot.
(9) Támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás
a) a hatályos uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége
környezetvédelmi szintjének emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező
nemzeti szabványok meglététől, vagy
b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi

szintjének emelését, vagy
c) már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak megfelelés érdekében lehetővé teszi
a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését. Ebben az esetben a beruházást
az érintett szabvány hatálybalépésének napja előtt legalább 18 hónappal meg kell valósítani.
(10) A (9) bekezdéstől eltérően azon projektek esetén, amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogént, hulladékhőt
vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúrához kapcsolódnak, vagy azt magukban foglalják,
továbbá amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy szén-dioxiddal kapcsolatos
energetikai infrastruktúrával való összeköttetést biztosítják, a környezetvédelem szintjének növekedése
az infrastruktúralánc egyéb résztvevőjének tevékenységéből is eredhet.
(11) Támogatás nyújtható szén-dioxid leválasztásra és szállításra, amennyiben
a) a szén-dioxid-leválasztás, illetve -szállítás – beleértve a teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-
leválasztási és -hasznosítási lánc egyedi elemeit is – egy teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-
leválasztási és -hasznosítási lánccá kerül egyesítésre, és
b) a beruházás nettó jelenértéke a projekt teljes élettartama alatt negatív, amelynek kiszámítása során a szén-dioxid
kibocsátás fel nem merült költségeit is figyelembe kell venni.”
23. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 61. alcíme a következő 144/A–144/E. §-sal egészül ki:
„144/A. § (1) A támogatás keretében a beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek
meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel,
amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan kevésbé környezetbarát beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység
esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás
költségeinek és a kevésbé környezetbarát beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő
beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra
az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek
a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására,
javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra
diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
d) kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő
és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában
valósulna meg,
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie
az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők
és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy
berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás,
karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
144/B. § (1) A 144/A. § (1) bekezdésétől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott
beruházás
a) egy már meglévő létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem azonosítható
kevésbé környezetbarát alternatív forgatókönyv, vagy
b) a 144. § (6)–(8) bekezdése szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai
infrastruktúra kiépítését foglalja magában, amely a környezetvédelem szintjének 144. § (9) és (11) bekezdése szerinti
növeléséhez szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a teljes beruházási költség keretében nem számolhatók el a tároló
létesítmények építésének vagy korszerűsítésének költségei, a megújuló hidrogén és hidrogén tárolására szolgáló,
a 144. § (8) bekezdése szerint létesítmények kivételével.
144/C. § A 144. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak
a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából, vagy
a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid-

kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek számolhatók el.
144/D. § (1) A 144/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv
és a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak,
amely esetben a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek
számolhatók el.
(2) A 144/A–144/D. § esetén nem számolhatók el a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem
kapcsolódó költségek.
144/E. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) az elszámolható költségek 50%-át, amennyiben a beruházás eredményeként 100%-kal csökken a közvetlen
üvegházhatásúgáz-kibocsátás, ide nem értve a biomassza felhasználására támaszkodó beruházásokat,
b) az elszámolható költségek 30%-át a 144. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti támogatási intenzitások
a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén az a) pont szerinti mértéken túl
nagyvállalkozásnál is 15 százalékponttal
növelhetők.
(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés
119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében
előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok
alapján dolgozzák ki,
b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb
ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából
az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével
kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében
történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés
környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen az egy megvalósítandó környezetvédelmi
egység után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(5) A 144/A–144/C. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez
közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek és a beruházás működési eredményének különbségéig is nyújtható.
A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen szükséges
levonni, és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell.
(6) A 144/D. § (1) bekezdése szerinti esetben az (1)–(3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és
bónuszok 50%-kal csökkennek.”
24. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 61/A. és 61/B. alcímmel egészül ki:
„61/A. Elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás
146/A. § (1) Az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: támogatás) olyan infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez
nyújtható, amely
a) járműveket,
b) mobil végberendezéseket vagy
c) földi kiszolgálást végző mobil berendezéseket
lát el villamos energiával vagy hidrogénnel.
(2) Amennyiben a támogatás hidrogéntöltő infrastruktúrára irányul, a kedvezményezettnek kötelezettséget kell
vállalni arra, hogy a támogatással érintett hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag
megújuló hidrogént szolgáltat.
(3) Nem nyújtható támogatás a kikötői elektromos- és hidrogéntöltő infrastruktúrára irányuló beruházásokhoz.
146/B. § (1) Amennyiben az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra a támogatás kedvezményezettjétől
eltérő felhasználók számára is nyíltan hozzáférhető, a támogatás kizárólag a nyilvánosan és – többek között a díjak,
az azonosítási és fizetési módok, továbbá az egyéb használati feltételek tekintetében – megkülönböztetésmentesen

hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy
bővítéséhez nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználóknak szokásos piaci díjat
kell fizetni az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra használatáért.
(3) Az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrák azon üzemeltetői, amelyek infrastruktúrájukon szerződésen
alapuló fizetést kínálnak vagy tesznek lehetővé, nem tehetnek különbséget a mobilitási szolgáltatók között,
különösen kedvezményes hozzáférési feltételek alkalmazásával vagy nem objektív indokokon alapuló
árdifferenciálással.
(4) A támogatott elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy egyéb
módon harmadik félre bízni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és
a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
(5) Amennyiben a támogatás olyan elektromos töltőinfrastruktúra kiépítésére irányul, mely lehetővé teszi a 22 kW
vagy annál kisebb kimenő teljesítményű villamos energia szállítását, abban az esetben az infrastruktúrának
alkalmasnak kell lennie az intelligens töltési funkciókra.
146/C. § (1) A nyilvánosan hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott támogatás
szükségességét a támogatási intézkedés hatálybalépésének időpontjában 1 évnél nem régebbi előzetes nyilvános
konzultáció eredménye vagy független piaci tanulmány alapján kell alátámasztani.
(2) Az előzetes nyilvános konzultációnak vagy a független piaci tanulmánynak a támogatással érintett
infrastruktúrával azonos kategóriába tartozó – így különösen elektromos töltőinfrastruktúra esetében normál vagy
nagy teljesítményű – infrastruktúrákra kell vonatkoznia.
(3) A nyilvánosan hozzáférhető infrastruktúrákhoz támogatás akkor nyújtható, ha az (1) bekezdés szerinti előzetes
nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány azt állapítja meg, hogy kereskedelmi feltételek mellett ilyen
beruházás a támogatási intézkedés hatálybalépésétől számított 3 éven belül valószínűsíthetően nem valósulna meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció lefolytatására vagy független piaci tanulmány
beszerzésére vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni a nyilvánosan nem hozzáférhető elektromos- vagy
hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére, korszerűsítésére vagy bővítésére irányuló beruházások
esetén.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a közúti járműveket kiszolgáló elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra
támogatásának szükségességét vélelmezni kell, ahol
a) elektromostöltő infrastruktúra esetében a kizárólag elektromos üzemű járművek, vagy
b) hidrogéntöltő infrastruktúra esetében a legalább részben hidrogénüzemű járművek
külön-külön kevesebb, mint 3 százalékát teszik ki a Magyarországon regisztrált ugyanazon kategóriába tartozó
járművek teljes számának, azzal, hogy a személygépkocsikat és a könnyű haszongépjárműveket ugyanazon
járműkategóriába tartozónak kell tekinteni.
146/D. § (1) A támogatás keretében a 146/A. § (1) bekezdése szerinti infrastruktúra építésének, telepítésének,
korszerűsítésének vagy bővítésének költségei számolhatók el, így különösen
a) a töltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei,
b) a töltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő vagy tároló
egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek – többek között
elektromos kábelek és transzformátorok – telepítésének vagy korszerűsítésének költségei,
c) az építési munkálatok, a földterület- vagy útátalakítás költségei, a telepítési és a vonatkozó engedélyek beszerzési
költségei,
d) a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségei,
e) a megújuló villamos energia vagy a hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségei.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg
a csatlakoztatott töltő infrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.
146/E. § (1) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés
környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen az egy elektromos- vagy hidrogéntöltő
állomás után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően versenyeztetéses ajánlattételi
eljárás nélkül kerül sor, a támogatás kizárólag támogatási program alapján nyújtható.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.
(4) A (3) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) középvállalkozás esetén 20 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 30 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal
növelhető.
(5) Az egy adott vállalkozásnak nyújtott támogatás nem haladhatja meg az érintett támogatási program teljes
költségvetésének 40%-át.
61/B. Tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására
nyújtott beruházási támogatás
146/F. § (1) A tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez, valamint járművek utólagos
átalakításához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) a legalább részben elektromos- vagy hidrogénhajtású tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes közúti, vasúti, belvízi
vagy tengeri szállítási járművek beszerzéséhez,
b) az a) pont szerinti járművek legalább 12 hónap időtartamú lízingeléséhez és
c) a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű – ide nem értve a repülőgépek – minősítését lehetővé tevő
utólagos átalakításához
nyújtható.
a) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű beszerzésére irányuló beruházás esetében a tiszta üzemű vagy
kibocsátásmentes jármű beszerzésének (3) bekezdés szerinti többletköltségei,
b) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésére irányuló beruházás esetében a tiszta üzemű vagy
kibocsátásmentes jármű lízingelésének (4) bekezdés szerinti többletköltségei, valamint
c) a jármű tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítására irányuló
beruházás esetében az utólagos átalakításra irányuló beruházás költségei.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti elszámolható költségek a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű és egy
azonos kategóriájú, a már hatályos uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű beszerzésére irányuló beruházás
költségeinek különbözete, melyet támogatás hiányában szereztek volna be.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költségek a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű és egy
azonos kategóriájú, a már hatályos vonatkozó uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű lízingelése nettó
jelenértékének különbözete, melyet támogatás hiányában lízingeltek volna.
(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a jármű üzemeltetésével
kapcsolatban felmerülő működési költségeket – ideértve az energiaköltségeket, biztosítási költségeket és
karbantartási költségeket –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
146/G. § (1) A támogatás olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján
nyújtható, amely esetén
alapján dolgozzák ki, és
az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és

környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes
járművenként igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő versenyeztetéses
ajánlattételi eljárás keretében kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) kibocsátásmentes jármű beszerzése vagy lízingelése, illetve a kibocsátásmentes jármű minősítést lehetővé tevő
utólagos átalakítás esetében az elszámolható költségek 100%-át,
b) tiszta üzemű jármű beszerzése vagy lízingelése, illetve jármű tiszta üzemű jármű minősítését lehetővé tevő
utólagos átalakítása esetében az elszámolható költségek 80%-át.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a támogatás odaítélésére versenyeztetéses ajánlattételi
eljárás nélkül kerül sor, a támogatás támogatási program alapján nyújtható.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.
(5) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) kibocsátásmentes járművek esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozás esetén 20 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 30 százalékponttal
növelhető.
(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is nyújtható
olyan vállalkozás részére, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes beszerzési eljárást követően
szárazföldi, vasúti vagy vízi személyszállítási közszolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést kötött, kizárólag
a közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatás nyújtására használt tiszta üzemű
vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át,
mely kibocsátásmentes járművek esetében további 10 százalékponttal növelhető.”
25. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 63. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. Épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott
beruházási támogatás
148. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási
támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiamegtakarítást eredményező
beruházáshoz nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás
támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.
(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási
többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze
kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek
eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan kevésbé energiahatékony beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység
esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás
költségeinek és a kevésbé energiahatékony beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő
beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra
az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek
a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására,
javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra
diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
d) kevésbé energiahatékony eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban
részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.
(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában
valósulna meg,
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők
és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy
berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás,
karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás
egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul és nincs olyan kevésbé
energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.
(8) A (4) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § (2) bekezdés
119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb
szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.
(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül
nem kapcsolódó költségek.
148/A. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
növelhető.
környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen a megtakarított energia vagy a megnövelt
energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(4) A 148. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1)–(2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és
bónuszok 50%-kal csökkennek.”
26. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 63/A. és 63/B. alcímmel egészül ki:
„63/A. Épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás
150/A. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energiahatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz
nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható
a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések,
különösen napelemek és hőszivattyúk telepítésére,
b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekre, amennyiben
a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-
termelő létesítményből nyeri,
c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó
berendezésekhez,
d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra (ideértve a kábelcsatornák)

kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz
fizikailag csatlakozik,
e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló
berendezések (beleértve adathálózatok esetén az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést),
továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez,
f ) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő
beruházásokhoz.
a) a fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás
akkor támogatható, amennyiben
a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós
szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,
b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének
még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve,
azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, melyek
igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági
minimumkövetelményeknek való megfelelését.
(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának
a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz
képest,
b) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
(a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk (9) bekezdésében meghatározott
egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását eredményezi
a beruházást megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan
a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt küszöbértékhez képest.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való
hivatkozással kell megállapítani.
(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja
szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.
150/B. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal hogy az épületben megvalósuló
magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
(2) A 150/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási
költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint
eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
150/C. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) a b) és c) pont kivételével az elszámolható költségek 30%-át,
b) a 150/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 25%-át,
c) amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés
érdekében végzett beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb, mint 18 hónappal az uniós szabványok
hatálybalépése előtt nyújtják
ca) a 150/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 15%-át,
cb) a ca) alpontba nem tartozó minden más esetben az elszámolható költségek 20%-át.
a) a 148/A. § (2) bekezdése szerint, és
b) a 150/A. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a támogatás az épület primer energiában mért
energiahatékonyságának legalább 40%-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest,
15 százalékponttal
növelhető.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított
18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági
minimumkövetelmények által előírt szint fölé.
63/B. Energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás

150/D. § (1) Az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 27. pontja
szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések megkötésének elősegítéséhez nyújtható.
(2) A támogatásban végső kedvezményezettként az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. §
9. pontja szerinti energiahatékonysági szolgáltatónak minősülő kis- és középvállalkozások és kisméretű, közepes
piaci tőkeértékű vállalkozások részesülhetnek.
(3) A támogatás energiahatékonysági szolgáltatónak energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtott
előresorolt kölcsön vagy kezességvállalás, illetve a támogatott szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termék
formájában nyújtható.
(4) Az energiahatékonysági szolgáltatónak nyújtott kölcsön vagy kezességvállalás futamideje nem haladhatja meg
a 10 évet.
(5) Ha a támogatást előresorolt kölcsön formájában nyújtják, a kereskedelmi hitelfinanszírozási szolgáltatók
társbefektetésének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az alapul szolgáló energiahatékonysági szerződések
portfóliója értékének 30%-a, és az energiahatékonysági szolgáltató általi visszafizetés mértékének legalább
a kölcsön névértékével kell megegyeznie.
(6) Ha a támogatást kezességvállalás formájában nyújtják, a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul
szolgáló kölcsön tőkeösszegének 80%-át, és a veszteségeket a hitelintézetnek és az államnak arányosan és azonos
feltételek mellett kell viselnie. A garantált összeg arányosan csökken oly módon, hogy a kezességvállalás soha ne
fedezzen többet a kintlévő kölcsön 80%-ánál.
(7) A teljes kintlévő finanszírozás névértéke energiahatékonysági szolgáltatónként nem haladhatja meg a 30 millió
eurónak megfelelő forintösszeget.”
27. §
„152. § (1) A megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott
beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított
berendezéshez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamos energiatermelésre irányuló beruházáshoz.
(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez (ideértve a hőtárolást is) nyújtott beruházási támogatás abban
az esetben nyújtható, amennyiben
a) a beruházás megújuló energiatermelésre és tárolásra, vagy
b) meglévő megújulóenergia-termelő létesítmény esetén kizárólag tárolásra
irányul, és a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt
megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri.
(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt is) és biomassza előállításához
és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy
felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás
megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt
alapanyagból készültek, és
b) a tárolást szolgáló berendezés tüzelőanyag-tartalmának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt,
bioüzemanyagot, folyékony bio-energiahordozót, biogázt (ideértve a biometánt) és biomasszából előállított
üzemanyagot termelő létesítményből szerzi be.
(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 116. § (1) bekezdés
14. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.
(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez
nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló
hidrogént tároló létesítményeket is.
(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújuló
energiatermelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem
haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek együttes kapacitását.
(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben
nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok
rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében
primerenergia-megtakarítást eredményeznek.
(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt
energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt,
amely esetében a 2021/221/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával
összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó
villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek
teljesülése esetén nyújtható.
153. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és a támogatás nem függhet a termelés
eredményétől.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek
a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre – ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő
hőszivattyúkat –, a megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre és a megújuló
hidrogén termelésre irányuló beruházások esetében,
b) 30%-át minden egyéb esetben.
(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal
növelhető.
történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy
nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás
alapján határozzák meg.”
28. §
„156. § (1) Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiahatékony vagy azzá váló távfűtési, illetve távhűtési rendszerek
– ideértve a hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítményeket, az elosztóhálózatokat és a hőenergia-tárolást is –
kiépítéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) Amennyiben a távfűtési, illetve távhűtési rendszer az elosztóhálózat támogatott munkálatainak
eredményeképpen még nem válik teljes mértékben energiahatékonnyá, annak elérése érdekében a támogatásban
részesülő hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítményekre irányuló további korszerűsítéseket kell elvégezni,
amelyeket az elosztóhálózaton végzett támogatott munkálatok megkezdésétől számított 3 éven belül meg kell
kezdeni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek keretében támogatás nyújtható
a) megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermeléshez, ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének
megfelelő hőszivattyúkat, a hulladékhőt vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, valamint a hőenergia-
tárolást szolgáló megoldásokat is,
b) hulladékalapú energiatermeléshez,
c) földgázzal működő termelő létesítmény kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
d) fosszilis tüzelőanyagokon alapuló fűtés és hűtés átvitelére szolgáló tároló- és elosztóhálózatok korszerűsítéséhez.
(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén

a) az energiatermelésnek megújuló energiaforrásnak minősülő hulladékon vagy olyan hulladékon kell alapulnia,
amelyet nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést megvalósító létesítményekben tüzelőanyagként használnak fel,
b) az energiatermeléshez tüzelőanyagként felhasznált hulladék nem sértheti a 2008/98/EK irányelv 4. cikk
(1) bekezdésében meghatározott hulladékhierarchia elvét.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerint támogatás kizárólag olyan földgázzal működő termelő létesítményhez nyújtható,
amely esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával
összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(6) A (3) bekezdés d) pontja esetén támogatás akkor nyújtható, ha
a) az elosztóhálózat alkalmas vagy alkalmassá válik megújuló energiaforrásból, illetve hulladékhőből előállított fűtés
vagy hűtés átvitelére, és
b) a korszerűsítés nem eredményezi a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia termelésének növekedését, ide
nem értve az olyan földgázzal működő, fűtés és hűtés átvitelére szolgáló tároló- és elosztóhálózatokat, amelyek
esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban,
a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(7) A (3) bekezdés c) pontja kivételével nem nyújtható támogatás fosszilis tüzelőanyaggal működő termelő
létesítmény kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez.
157. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.
(3) A támogatási intenzitás
a) középvállalkozások esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, és
b) a kizárólag megújuló energiaforrást, hulladékhőt vagy ezek kombinációját használó beruházások – ideértve
a megújuló kapcsolt energiatermelést is – esetében 15 százalékponttal
növelhető.
(4) A (2) bekezdéstől eltérően, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal,
hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.
(5) Amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra,
a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.”
29. §
„(1) Az erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló beruházási támogatás (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2)–(5) bekezdés szerinti beruházásokhoz nyújtható.
(2) Támogatás nyújtható erőforrás-hatékonyságot javító beruházáshoz, amennyiben
a) a beruházás adott mértékű termelés érdekében felhasznált erőforrások nettó csökkenését eredményezi
a kedvezményezett által alkalmazott korábbi termelési folyamathoz vagy a 159/B. § (2) bekezdésében foglalt
alternatív forgatókönyv szerinti projektekhez vagy tevékenységekhez képest, vagy
b) a beruházás az elsődleges nyersanyagok vagy alapanyagok másodlagos – újrahasznált, hasznosított vagy
újrafeldolgozott – nyersanyagokkal vagy alapanyagokkal történő helyettesítésére irányul.
(3) Támogatás nyújtható a kedvezményezett által termelt olyan hulladék megelőzésére, csökkentésére
vagy a kedvezményezett vagy harmadik fél által termelt olyan hulladék újrahasználatra való előkészítésére,
szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozására irányuló beruházáshoz, amennyiben a beruházás hiányában
a) a hulladékot egyébként nem használnák fel, ártalmatlanítanák,
b) a hulladékot a 2008/98/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében
hátrébb elhelyezkedő kezelési művelettel vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon kezelnék, vagy
c) az újrafeldolgozás alacsonyabb minőségű termékhez vezetne.
(4) Támogatás nyújtható a kedvezményezett vagy harmadik fél által termelt olyan egyéb termékek vagy anyagok
összegyűjtésére, válogatására, szennyeződésmentesítésére, előkezelésére és kezelésére irányuló beruházáshoz,
amennyiben ezen termékeket vagy anyagokat egyébként nem használnák fel, vagy kevésbé erőforrás-hatékony
módon hasznosítanák.
(5) Támogatás nyújtható hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására irányuló beruházáshoz újrahasználatra
való előkészítés vagy újrafeldolgozás érdekében.
(6) A (2) bekezdés a) pontja esetén
a) a felhasznált erőforrások magukban foglalnak minden felhasznált nyersanyag-erőforrást, kivéve az energiát,
b) a felhasznált erőforrások nettó csökkenését a támogatási intézkedés végrehajtása előtti és utáni fogyasztás
mérése vagy becslése alapján kell meghatározni, figyelemmel az erőforrás felhasználását befolyásoló külső
körülmények alapján történő kiigazításra is.”
30. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 159/A–159/B. §-sal egészül ki:
„159/A. § (1) Nem nyújtható támogatás
a) energiát termelő hulladékártalmatlanítási és hulladékhasznosítási műveletekhez,
b) az Unió egész területén alkalmazott, gazdaságilag nyereséges, bevett kereskedelmi gyakorlatoknak minősülő
technológiákhoz kapcsolódó beruházáshoz, és
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz,
d) abban az esetben, ha a hulladékot termelő vállalkozás mentesül
da) olyan hulladékkezeléssel kapcsolatos költségek vagy kötelezettségek alól, amelyért uniós vagy magyar
jogszabályok alapján felelősséggel tartozik, ideértve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alapján fennálló
költségeket és kötelezettségeket is, vagy
db) olyan költségek alól, amelyek a vállalkozás szokásos költségeinek minősülnek,
e) ha az hulladék keletkezését vagy a fokozott erőforrás-felhasználást ösztönzi.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való
megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, ha a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt
legalább 18 hónappal végrehajtották és befejezték.
159/B. § (1) A támogatás keretében a támogatott beruházás teljes költségének és a támogatás hiányában
megvalósítandó – egy kevésbé környezetbarát projektet vagy tevékenységet célzó – alternatív forgatókönyv
költségeinek különbsége számolható el.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában alternatív forgatókönyv
a) egy hasonló, de kevésbé erőforrás-hatékony, egy új vagy a korábbi gyártási folyamatra irányuló beruházás, amely
a támogatás hiányában hitelt érdemlően valósulna meg,
b) egy olyan kezelési művelet, amely
ba) hulladékkezelés esetén a 2008/98/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi
sorrendjében hátrébb helyezkedik el, vagy
bb) hulladék, valamint egyéb termékek és anyagok kezelése esetén kevésbé erőforrás-hatékony,
c) egy hasonló, elsődleges nyersanyagot vagy alapanyagot felhasználó hagyományos gyártási folyamatba történő
beruházás, ha az előállított másodlagos – újrahasznált vagy újrafeldolgozott – termék műszakilag és gazdaságilag
helyettesíti az elsődleges terméket.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben az alternatív forgatókönyvnek
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az ösztönzők és jogszabályi követelmények tekintetében.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben
a) a beruházás egy, már létező létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem
azonosítható alternatív forgatókönyv, vagy
b) a támogatást igénylő bizonyítja, hogy támogatás hiányában nem kerülne sor beruházásra.
növelhető.”
31. §
„(2) Nem nyújtható támogatás
a) a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok szerint harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó
szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastruktúrához,
b) villamosenergia-tároló és gáztározó projektekhez kapcsolódó beruházáshoz.
(3) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében
a) az infrastruktúra kizárólag hidrogén vagy megújuló gázok használatára alkalmas,
b) az infrastruktúra kizárólag hidrogén és megújuló gázok használatára alkalmas, vagy
c) az infrastruktúrát 50%-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.”
32. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 68. alcíme a következő 160/A. §-sal egészül ki:
„160/A. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak
a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül
meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.”
33. §
„69. A környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott
támogatás
161. § (1) A környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás
(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerint
támogatható beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányhoz vagy tanácsadási szolgáltatáshoz – ideértve
az energetikai auditot is – nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, kötelezően előírt
energiaaudithoz, ide nem értve a kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaauditot.
(3) A támogatás nyújtásának nem feltétele, hogy a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerinti beruházások
a támogatott környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás megállapításainak megfelelően valósuljanak
meg.
a) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás teljes költsége, amennyiben a környezetvédelmi
tanulmány és tanácsadási szolgáltatás kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerinti támogatható
beruházásokhoz kapcsolódik,
b) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatásnak a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza
szerinti beruházásokhoz kapcsolódó költsége, amennyiben a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási
szolgáltatásnak csak egy része vonatkozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerinti támogatható
beruházásokra.
(6) A támogatási intenzitás
a) középvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 10 százalékponttal,
b) kisvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.”
34. §
„71. Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás
164. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi
infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.
a) olyan infrastruktúra fejlesztésére, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – a 651/2014/EU
bizottsági rendelet egyéb cikke alapján támogatás nyújtható,
b) dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.
(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és
megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy
eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.
(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és
megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
165. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási
költsége számolható el.
(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti
különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.”
35. §
„(1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet
hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő
forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során bármely három évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó
támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett
az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében
meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet alapján nyújtott általános csekély összegű támogatás más csekély összegű
támogatással az adott bizottsági rendeletben alkalmazandó legmagasabb felső határig halmozható.
(5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási
célú intézkedés alkalmazásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná
a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott
legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(6) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott
meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás
odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások
támogatástartalmáról.”
36. §
„167. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag
a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett – ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító
vállalkozásokat – részére nyújtható, amennyiben
a) a támogatás összege nem haladja meg éves szinten a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és
b) a támogatást közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken nyújtják.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves
összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik
a) egészségügyi ellátást, adott esetben sürgősségi betegellátást végző kórházakra,
b) szociális szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokra az egészségügy és hosszú távú gondozás,
gyermekgondozás, munkaerőpiacra való belépés és visszatérés, szociális lakáshoz juttatás, továbbá a sérülékeny
társadalmi csoportok gondozása és társadalmi befogadása vonatkozásában.
(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha kedvezményezett olyan
jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem
amortizálható tíz év alatt.
(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosítására, amely
magában foglalja
a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és idejét,
b) a kedvezményezettet és adott esetben az érintett területet,
c) a támogatást nyújtó által a vállalkozásnak biztosított kizárólagos vagy speciális jogok jellegét,
d) a támogatási mechanizmus leírását és a támogatás kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának
paramétereit,
e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket, és
f ) hivatkozást a 2012/21/EU bizottsági határozatra.
(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó
költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.
(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles
a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás
összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre, azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre
fizetendő támogatás összegéből.
(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi,
hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.
(9) Amennyiben a kedvezményezett a közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás

költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek
elkülönítésének paramétereivel együtt.
(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt a jelen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek,
a támogatást nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós
versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.”
37. §
„168. § (1) A kis- és középvállalkozások pénzügyi forráshoz juttatása érdekében kockázatfinanszírozási célú
befektetés támogatási program formájában, közvetlenül az állam által vagy megbízott félen (a továbbiakban
együttesen: támogatást nyújtó) keresztül, egy vagy több pénzügyi közvetítő igénybevételével hajtható végre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási program keretében
a) a támogatást nyújtó a pénzügyi közvetítőknek a 170. §-nak megfelelően hozzájárulást nyújt, és
b) a pénzügyi közvetítők a 169. §-sal összhangban kockázatfinanszírozási célú befektetéseket hajtanak végre
a támogatható vállalkozásokba.
(3) A támogatható vállalkozások olyan, tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozások, amelyek az első
kockázatfinanszírozási célú befektetés biztosításakor
a) semmilyen piacon nem működtek még,
b) bejegyzésüket követően kevesebb mint 10 éven át működtek valamely piacon,
c) az első kereskedelmi értékesítésüket követően kevesebb mint 7 éven át működtek valamely piacon, vagy
d) a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel új gazdasági tevékenység indítása céljából, üzleti terven alapuló
olyan mértékű befektetést igényelnek, amely meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50%-át.
(4) Amennyiben a támogatható vállalkozás esetében a támogathatóság a (3) bekezdés b) vagy c) pontja alapján
kerül meghatározásra, kizárólag az így meghatározott időszak vehető figyelembe az ugyanazon vállalkozásba
történő további befektetések esetén.
(5) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak, a (3) bekezdés b) és
c) pontja szerinti támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás működését is magában foglalja, kivéve, ha
a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatható vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért
árbevétel kevesebb mint 10%-a.
(6) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek összefonódás útján jöttek létre, a (3) bekezdés b) és c) pontja
szerinti támogathatósági időszak az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve azt
az összefonódásban részt vevő vállalkozást, melynek árbevétele kevesebb, mint az összefonódó vállalkozások által
az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel 10%-a.
(7) Ha a (3) bekezdés b) pontját olyan támogatható vállalkozások esetében alkalmazzák, amelyeket nem
kell bejegyezni, a támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági
tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik
a korábbi időpont.
(8) Amennyiben a támogatható vállalkozás új gazdasági tevékenysége keretében
a) a 144. § (9) bekezdésével összhangban valamely tevékenység környezeti teljesítményének jelentős javítására
irányuló beruházást,
b) az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható egyéb
befektetést, vagy
c) a 651/2014/EU bizottsági rendelet IV. mellékletében felsorolt kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére,
szétválasztására, finomítására, feldolgozására vagy újrafeldolgozására irányuló kapacitás növelését célzó beruházást
valósít meg, a vállalkozások abban az esetben is támogathatóak, ha új gazdasági tevékenység indítása céljából,
üzleti terven alapuló sajáttőke-befektetési igényük meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük
30%-át.
169. § (1) A támogatható vállalkozásokba történő befektetés első kockázatfinanszírozási célú befektetésként vagy
kiegészítő befektetésként nyújtható sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy
ezek ötvözete formájában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetések teljes kintlévő összege több forrásból végrehajtott befektetés esetén sem
haladhatja meg támogatható vállalkozásonként a 16,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) A (2) bekezdés szerinti maximális befektetési összeg kiszámítása során
a) kölcsönök és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetések esetében azok kintlévő névértékét,
b) kezességvállalások esetében az alapul szolgáló kölcsön kintlévő összegének névértékét

kell figyelembe venni.
(4) Kezességvállalás esetén, a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a támogatható vállalkozás számára
nyújtott, alapul szolgáló kölcsön 80%-át.
(5) Sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetében a kockázatfinanszírozási intézkedés csak akkor
fedezhet kiváltási tőkét, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható vállalkozásba történő befektetések
valamennyi fordulójában legalább 50%-nak megfelelő új tőkét is bevonnak.
(6) A támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetésre – akár a 168. § (3) bekezdés b)–c) pontja szerinti
támogathatósági időszak eltelte után is – akkor kerülhet sor, amennyiben
a) a kiegészítő befektetés esetén is teljesül a (2) bekezdésben meghatározott feltétel,
b) az első kockázatfinanszírozási célú befektetéshez készült üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések
lehetőségét,
c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik más vállalkozásnak – ide nem értve
a kockázatfinanszírozási célú befektetéseket végrehajtó pénzügyi közvetítőt vagy a független magánbefektetőt –
a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése értelmében vett kapcsolt vállalkozásává, kivéve,
ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.
170. § (1) A pénzügyi közvetítőknek nyújtott, a 168. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás
a) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten befektetést szolgáló sajáttőke-befektetés, illetve
kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás,
b) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten befektetést szolgáló kölcsön,
c) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten történő befektetésből eredő veszteségek
fedezésére nyújtott kezességvállalás
formájában nyújtható.
(2) Az állami befektető – ideértve a megbízott felet is –, valamint a magánbefektetők, a pénzügyi közvetítők vagy
az alapkezelők között kockázat-nyereség megosztási rendszer kerül kialakításra.
(3) Kezességvállalástól eltérő formájú befektetés esetén az aszimmetrikus nyereségrészesedést előnyben kell
részesíteni a potenciális veszteségekkel szembeni védelemhez képest.
(4) Amennyiben az állami befektető és a magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami
befektetőt terhelő első veszteséget a kockázatfinanszírozási célú befektetés 25%-ára kell korlátozni.
(5) A kezességvállalás formájú befektetés esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot,
a támogatást nyújtót terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen
kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várható veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók.
Amennyiben a kezességvállalás a nem várható veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő
a kezességvállalásnak a nem várható veszteségeket fedező részére piaci kezességvállalási díjat fizet.
(6) Amennyiben a pénzügyi közvetítőnek nyújtott hozzájárulás az (1) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke és
kvázi-sajáttőke formáját ölti, a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem
fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.
(7) A támogatható vállalkozásokba saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában befektetést biztosító
intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő számára nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy
a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy
az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje
a) a 168. § (3) bekezdés a) pontjában említett támogatható vállalkozások esetén a biztosított kockázatfinanszírozási
célú befektetés 10%-át,
b) a 168. § (3) bekezdés b) és c) pontjában említett támogatható vállalkozások esetén a biztosított
kockázatfinanszírozási célú befektetés 40%-át,
c) a 168. § (3) bekezdés b) és c) pontjában említett támogathatósági időszak eltelte után támogatható
vállalkozásokba történő kiegészítő befektetés és a 168. § (3) bekezdés d) pontjában említett támogatható
vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60%-át.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott összesített magánbefektetői részvételi arány elérése céljából nem vehető
figyelembe a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21a. cikke szerinti adóösztönzők formájában kockázatfinanszírozási
támogatásban részesülő független magánbefektetők által nyújtott finanszírozás.
(9) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánbefektetői részvételi arány
a) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozások,
b) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján támogatásban részesülő vállalkozások,
c) az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások,
d) az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban
támogatásban részesülő vállalkozások, és
e) az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megosztott
irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból támogatásban részesülő vállalkozások
vonatkozásában a (7) bekezdés b) pontja esetében 20%-ra, a (7) bekezdés c) pontja esetében 30%-ra csökken.
(10) Amennyiben a befektetést a 168. § (3) bekezdésében és a 169. § (6) bekezdésében említettek szerint különböző
fejlődési szakaszokban tartó támogatható vállalkozásoknak pénzügyi közvetítőn keresztül nyújtják, a pénzügyi
közvetítőnek olyan magánbefektetői részvételi arányt kell elérnie, amely legalább az alapul szolgáló portfólióban
lévő egyes befektetések volumenén alapuló súlyozott átlagnak felel meg, és a minimális részvételi arányoknak
a (7) és (9) bekezdésben említett befektetésekre való alkalmazásából adódik, kivéve, ha a független
magánbefektetők számára előírt részvétel a támogatható vállalkozások szintjén teljesül.
171. § (1) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak
megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A kiválasztás során
nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban kerültek bejegyzésre vagy telepedtek le. A pénzügyi
közvetítőkkel és alapkezelőkkel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott, és
a befektetés jellegével objektív módon indokolható.
(2) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárás célja a 170. § (2)–(5) bekezdése szerinti
kockázat-nyereség megosztási rendszerek kialakítása és az (5)–(6) bekezdés szerinti nyereségorientált döntések
megalapozása.
(3) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárásnak a tapasztalathoz, szakértelemhez,
valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon kell alapulnia.
(4) Olyan pénzügyi közvetítő és alapkezelő kerülhet kiválasztásra, amelyet az alkalmazandó jogszabályoknak
megfelelően hoztak létre.
(5) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők a támogatható vállalkozásoknak kockázatfinanszírozási célú befektetés
nyújtására vonatkozó befektetési döntéseiket nyereségorientált módon kell meghozniuk.
(6) Az (5) bekezdésben szereplő feltételek teljesítése érdekében
a) a támogatást nyújtó átvilágítási folyamatot (due diligence) határoz meg annak érdekében, hogy
a kockázatfinanszírozási célú befektetés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból
megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatmegosztási politikát,
amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése
szempontjából – a hatékonyság elérése,
b) a támogatható vállalkozásokba történő befektetést olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen
ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi
életképességét,
c) minden egyes sajáttőke-befektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési
stratégiát kell kidolgozni.
(7) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket üzleti alapon kell irányítani.
(8) A (7) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítő és – a kockázatfinanszírozási célú
befektetés típusától függően – az alapkezelő
a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és
az összeférhetetlenség elkerülésével, a bevált gyakorlatok szerint, szabályozói felügyelet alatt jár el,
b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, amely az (1) bekezdésnek megfelelő nyílt, átlátható és
megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás alkalmazásával vélelmezhető,
c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásainak társbefektetése útján részt vállal
a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke tartósan megegyezzen a támogatást nyújtó érdekével,
d) meghatározza a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését,
e) a befektetők számára lehetővé teszi a befektetési alap irányító testületeiben – különösen felügyelőbizottságban
vagy tanácsadó bizottságban – való képviseletet.
(9) Olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedés esetében, melynél a támogatható vállalkozások részére a befektetés
kezességvállalás, kölcsön vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés formájában történik, a pénzügyi
közvetítőnek olyan befektetéseket kell megvalósítania, amelyek a jelen alcím szerinti befektetés elmaradása esetén
nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósulnának meg.
(10) A (9) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan
mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a támogatható vállalkozások a finanszírozási volumen növekedése,
a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak
csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből.
172. § (1) A 168. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő kis- és középvállalkozások részére
a (2)–(4) bekezdés szerinti feltételekkel nyújtható kockázatfinanszírozási célú befektetés, amennyiben
a 168–171. §-ban foglalt feltételek – a 168. § (3) bekezdése, a 169. § (2) és (6) bekezdése, a 170. § (7) bekezdése,
illetve a 170. § (10) bekezdése kivételével – teljesülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kkv-k szintjén a kockázatfinanszírozási célú befektetésnek teljesítenie kell az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról
szóló (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletben, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének
a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU
bizottsági rendeletben vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és
akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 717/2014/EU bizottsági
rendeletben foglalt feltételeket.
(3) A támogatható vállalkozásokba saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában befektetést biztosító
intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő számára nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy
a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly
módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje az (1) bekezdés szerinti kkv-knak nyújtott
kockázatfinanszírozás legalább 60%-át.
(4) A (3) bekezdés szerinti magánbefektetői részvételi arány
a) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozások,
b) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján támogatásban részesülő vállalkozások,
c) az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások,
d) az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban
támogatásban részesülő vállalkozások, és
e) az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megosztott
irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból támogatásban részesülő vállalkozások
vonatkozásában 30%-ra csökken.”
38. §
„174. § E rendelet
a) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal
összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.)
I. és II. fejezete, valamint 13–14., 18–19., 21–22., 25., 27–32., 35–36b., 38–38b., 41., 46–49. és 56. cikke,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való
alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet és
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű
szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott
állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
39. §
Az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet
1. 111. § (1) bekezdésében és 113. § (2) bekezdésében az „1407/2013/EU” szövegrész helyébe
az „(EU) 2023/2831” szöveg,
2. 116. § (1) bekezdés 2. pontjában a „2 millió” szövegrész helyébe a „2,2 millió” szöveg,
3. 116. § (1) bekezdés 3. pontjában az „a 2 millió” szövegrész helyébe az „az évi 2,2 millió” szöveg,
4. 116. § (1) bekezdés 5. pont a) alpontjában az „a 40 millió” szövegrész helyébe az „az 55 millió” szöveg,
5. 116. § (1) bekezdés 5. pont b) alpontjában a „20 millió” szövegrész helyébe a „35 millió” szöveg,
6. 116. § (1) bekezdés 5. pont c) alpontjában a „15 millió” szövegrész helyébe a „25 millió” szöveg,
7. 116. § (1) bekezdés 5. pont f ) alpontjában a „7,5 millió” szövegrész helyébe a „8,25 millió” szöveg,
8. 116. § (1) bekezdés 7. pontjában az „az 5 millió” szövegrész helyébe az „a 10 millió” szöveg,
9. 116. § (1) bekezdés 8. pontjában a „7,5 millió” szövegrész helyébe a „12,5 millió” szöveg,
10. 116. § (1) bekezdés 9. pontjában a „2 millió” szövegrész helyébe a „3 millió” szöveg,
11. 116. § (1) bekezdés 10. és 11. pontjában az „5 millió” szövegrész helyébe az „5,5 millió” szöveg,
12. 118. § a) pontjában a „2024” szövegrész helyébe a „2027” szöveg,
13. 119. § (2) bekezdésében az „esetén” szövegrész helyébe az „által megvalósított,” szöveg,
14. 120. § (1) bekezdésében a „támogatott vállalkozás” szövegrész helyébe a „kedvezményezett” szöveg,
15. 120. § (3) bekezdésében a „beruházó” szövegrész helyébe a „kedvezményezett” szöveg,
16. 120. § (4) bekezdésében a „beruházó” szövegrész helyébe a „kedvezményezett” szöveg, a „25%-át saját
forrásból biztosítja” szövegrész helyébe a „25%-át állami forrástól mentes saját forrásból vagy külső
finanszírozás igénybevételével biztosítja” szöveg,
17. 120. § (5) bekezdésében a „befejezését” szövegrész helyébe az „üzembe helyezését” szöveg,
18. 121. § b) pontjában a „hajógyártási” szövegrész helyébe a „lignitipari” szöveg,
19. 122. § (5) bekezdésében a „Ha az” szövegrész helyébe a „Ha a (4) bekezdés szerinti” szöveg,
20. 123. § (4) bekezdés a) pontjában a „kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fennáll,” szövegrész
helyébe a „kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig
fennáll, illetve” szöveg,
21. 123. § (6) bekezdés b) pontjában az „esik” szövegrész helyébe az „esnek” szöveg,
22. 123. § (6) bekezdés d) és e) pontjában a „beruházó” szövegrész helyébe a „kedvezményezett” szöveg,
23. 131. § (1) bekezdésében a „meghatározásához” szövegrész helyébe a „meghatározásakor” szöveg,
24. 131. § (2) bekezdésében a „megkétszerezhetők” szövegrész helyébe a „megkétszerezhetőek” szöveg,
25. 133. § (1) bekezdésében a „kutatás-fejlesztés” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztési projekt” szöveg,
26. 133. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a „számolhatók” szövegrész helyébe a „számolhatóak” szöveg,
27. 138. § (1) bekezdésében a „vonatkozásában” szövegrész helyébe az „alkalmazásában” szöveg,
28. 138. § (1) bekezdés b) pontjában a „kutatási és tudásközvetítő” szövegrész helyébe a „kutató-tudásközvetítő”
szöveg,
29. 139. § (1) bekezdés b) pontjában az „eszköz” szövegrész helyébe az „eszközök” szöveg,
30. 139. § (1) bekezdés d) pontjában az „ide értve” szövegrész helyébe az „ideértve” szöveg, a „költségeit”
szövegrész helyébe a „költségeit is” szöveg,
31. 139. § (3) bekezdésében a „ténylegesen együttműködik” szövegrész helyébe a „hatékony együttműködést
folytat” szöveg,
32. 60. alcím címében a „munkavállaló segítésével foglalkozó személy költségeinek ellentételezéséhez nyújtott”
szövegrész helyébe a „munkavállalók segítésének költségeit ellentételező” szöveg,
33. 61. alcím címében az „Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem
szintjének emelését szolgáló” szövegrész helyébe a „Dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi”
szöveg,
34. 65. alcím címében a „termeléséhez” szövegrész helyébe a „ , megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt
energiatermeléshez” szöveg,
35. 67. alcím címében az „A hulladék-újrafeldolgozáshoz és -újrahasználathoz nyújtott” szövegrész helyébe
az „Erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló” szöveg
lép.
40. §
Hatályát veszti az 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet
1. 113. § (3) bekezdése,
2. 116. § (1) bekezdés 2. pontjában a „beruházási” szövegrész,
3. 132. § (2) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész,
4. 134. § (1) bekezdés c) pontjában az „és” szövegrész,
5. 137. §-a,
6. 138. § (1) bekezdés b) pontjában az „és” szövegrész,
7. 139. § (1) bekezdés c) pontja,
8. 141. § (4)–(5) bekezdése,
9. 142. § (2) bekezdése,
10. 143. § (2) bekezdése,
11. 143. § (3) bekezdés b) pontjában az „és” szövegrész,
12. 145. §-a,
13. 146. §-a,
14. 62. alcíme,
15. 149. §-a,

16. 150. §-a,
17. 64. alcíme,
18. 154–155. §-a,
19. 158. §-a,
20. 159. § (7)–(8) bekezdése,
21. 160. § (1) bekezdésében az „az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti támogatott területeken” szövegrész,
22. 160. § (4)–(6) bekezdése,
23. 70. alcíme,
24. 166. § (7)–(8) bekezdése.
41. §

miniszterelnök

az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának
rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról
szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a–15c. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló
590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet] 3. § 1. és 2. pontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek:
„1. alapok alapja: a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó
támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.)
Korm. rendelet] 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti alap, a 2021–2027 programozási időszak tekintetében
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet
Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint
az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és
a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló,
2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontja szerinti holdingalap,
a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős
intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet]
keretében végrehajtott Helyreállítási és Ellenállóképességi (Rezilienciaépítési) Eszköz tekintetében a pénzügyi
eszközök forrásai,
2. alapok alapját végrehajtó szervezet: a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 24/B. §-a szerinti szervezet,
a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának
rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet] 31. §-a szerinti
holdingalapot végrehajtó szervezet, valamint a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 12/A. §-a szerinti pénzügyi eszközt
végrehajtó szerv,”
(2) Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdése, valamint 7. §
(1) és (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, a nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális,
egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt érintő projektje vonatkozásában az egyházi jogi személy,
továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek

jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 38/A. §-a szerinti szervezet,”
2. §
„(4) A Fejezeti általános tartalék előirányzat-átcsoportosítása a 15. § szerinti döntés alapján lehetséges.”
3. § (1) Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az európai uniós forrást megelőlegező előirányzatok társfinanszírozáson felüli felhasználása a következő esetekben
lehetséges:
azon kiadás finanszírozására, amely felmerül)
„db) a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzat és a Helyreállítási és Ellenállóképességi
Eszköz (RRF) hitel intézkedései előirányzat tekintetében a tagállamnál a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv
(a továbbiakban: HET) Európai Unió Tanácsa általi jóváhagyásáig, és a HET jóváhagyása”
(esetén az európai uniós forrást nyújtó szerv felé elszámolhatóvá válik,)
(2) Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
lehetséges:)
„i) a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzat és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
hitel intézkedései előirányzat tekintetében a nemzeti hatóság és lebonyolító szervek részére kifizetett támogatás
finanszírozására,”
(3) Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
lehetséges:)
„k) a 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet 4. § (9) bekezdés b)–d) pontjában, a 83/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet
24. §-ában, valamint a 241/2023. (VI. 20.) Korm. rendelet 14. § b) és c) pontjában meghatározott esetekben,”
(4) Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
lehetséges:)
„o) a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet és
a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére,
ha az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás késedelmes kifizetése a fejezetet irányító
szervnek, az operatív program irányító hatóságának vagy a nemzeti hatóságnak felróható okból történt.”
(5) Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Ha az (1) bekezdés f ) pontja szerinti esetben az előirányzat-felhasználás a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet
156. § (8a) bekezdése, a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 385. § (2) bekezdése vagy a 373/2022. (IX. 30.) rendelet
203. § (5d) bekezdése alapján szükséges, az előirányzat-felhasználásról – a fejezetet irányító szerv vezetője és
az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – az előirányzat kezelő szerve dönt.”
4. §
„16. § (1) A pénzügyi eszközök végrehajtása az alapok alapján keresztül történik.
(2) Az alapok alapja előirányzatai (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: előirányzatok) az operatív
programokból és a Helyreállítási és Ellenállóképességi (Rezilienciaépítési) Eszközből lehívott források terhére
pénzügyi eszközből történő támogatásnyújtásra szolgálnak.
(3) Az előirányzatok a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet és a 373/2022. (IX. 30.)
Korm. rendelet szabályai szerint használhatók fel.
(4) Az alapok alapját végrehajtó szervezet az operatív programokból és a Helyreállítási és Ellenállóképességi
(Rezilienciaépítési) Eszközből az előirányzatok számára rendelkezésre bocsátott összeget az érintett irányító hatóság
vagy nemzeti hatóság által jóváhagyott program vagy intézkedés szerinti finanszírozás céljából, a finanszírozási
megállapodás rendelkezései szerint használhatja fel.
(5) Az előirányzatokon
a) bevételként a visszafizetett források, valamint az alapok alapját végrehajtó szervezet által összeállított, az irányító
hatóság vagy a nemzeti hatóság által jóváhagyott és átutalt lehívási értesítések összege,
b) kiadásként a végső kedvezményezett és a pénzügyi közvetítők felé történő kifizetések teljesítése, az a) pont
szerint az irányító hatóság vagy a nemzeti hatóság által átutalt, de fel nem használt forrás visszafizetésének
rendezése, valamint a többlet-kötelezettségvállalásnak és a díjazás fedezetéül szolgáló visszafizetett forrásnak

a 16/A. § szerinti fejezeti kezelésű előirányzatok vagy a központi költségvetés megfelelő számlájára történő
átutalása jelenik meg.
(6) A felszabadított vagy visszafizetett forrásokat az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság vagy
a nemzeti hatóság előzetes írásbeli jóváhagyásával, az előirányzatok céljának megfelelően használhatja fel.
(7) Nem minősül jogosulatlan forrásfelhasználásnak vagy szabálytalanságnak, ha a kedvezményezett a pénzügyi
közvetítővel szemben fennálló fizetési kötelezettségének gazdasági tevékenysége körében felmerülő üzleti
kockázatból eredő fizetési nehézség révén nem képes eleget tenni, vagy ha a pénzügyi közvetítő egy adott
pénzügyi eszköz hitelkockázatának révén realizált hitelezési vagy befektetési veszteséget szenved el.”
5. §
Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. Az alapok alapját végrehajtó szervezet díjazása előirányzatok felhasználási szabályai
16/A. § (1) Az alapok alapját végrehajtó szervezet díjazása előirányzatok (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: előirányzatok) az alapok alapját végrehajtó szervezetnél, valamint a pénzügyi közvetítőknél
a 2014–2020 programozási időszakban kihelyezett hitelek kezelésével kapcsolatban felmerülő költségek
finanszírozására szolgálnak.
(2) Az előirányzatokon
a) bevételként a visszafizetett forrásokból az alapok alapját végrehajtó szervezet által utalt összeg, valamint
b) kiadásként az alapok alapját végrehajtó szervezetnek utalt költségtérítés és a pénzügyi közvetítők
továbbszámlázott díjazása
jelenik meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti költségek előlegként történő finanszírozására az arra kötött szerződésben foglaltak
alapján van lehetőség.
(4) A fejezetet irányító szerv vezetője az előirányzatok kezelésére elkülönített előirányzat-felhasználási
keretszámlákat nyit a Kincstárnál.
(5) Az adott évi kötelezettségvállalási összegnek megfelelő összegű, a (2) bekezdés a) pontja szerinti bevételt
az alapok alapját végrehajtó szervezet utalja át az előirányzat-felhasználási keretszámlára.”
„(1) A Közvetlen uniós programok támogatása előirányzat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: előirányzat)
célja projekt-előkészítési támogatás és projekt önerő-támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban
együtt: támogatás) biztosítása
1. – a CEF projektek kivételével – az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz,
2. a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz,
3. az Erasmus+,
4. az Európai Védelmi Alap,
5. a Digitális Európa,
6. a LIFE,
7. az Egységes Piac Program,
8. a Kreatív Európa,
9. az Adóügyi Együttműködés, vámügyi együttműködés és csalás elleni program,
10. az Európai Szolidaritási Testület,
11. az ESZA+ foglalkoztatás és szociális innovációk ág,
12. az EU4Health,
13. az Euratom Kutatás és Képzési Program 2021–2025,
14. a Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és értékek,
15. az Igazságügyi együttműködés,
16. az Európai Űrprogram,
17. a Fúziósenergia-fejlesztés (ITER),
18. az Innovációs Alap vagy
19. az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (EUI)
programok keretében megvalósuló projektek előkészítési és önerőköltségeinek finanszírozására.”
„(3) Az előirányzat fedezetet biztosít
a) lebonyolítói díj kifizetésére az arra kötött megállapodásban foglaltak szerint legfeljebb az eredeti előirányzat
4%-ának erejéig, továbbá
b) az Európai Védelmi Alap végrehajtásához kapcsolódó nemzeti feladat ellátásáról szóló 368/2023. (VIII. 7.)
Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti gazdasági társaság részére az Európai Védelmi Alap végrehajtásához
kapcsolódó nemzeti feladatok ellátására a tárgyévet megelőző évben elnyert pályázatok magyar jogalanyaira jutó
uniós támogatási összeg 6,25%-ának összegében.”
7. §
„(1) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A projekt-előkészítési támogatás formája
– ha az a közvetlen irányítású uniós program terhére elszámolható – visszatérítendő támogatás.”
8. §
„21. § (1) Az 50. § szerinti előirányzatok célja az Európai Unió felé el nem számolható kiadások finanszírozása,
ha polgári perben meghozott jogerős bírósági határozat vagy polgári nemperes eljárásban meghozott jogerős
határozat a kedvezményezettet megillető összeg kifizetését írja elő.
(2) Az 56. § szerinti előirányzat célja az Európai Unió felé el nem számolható kiadások finanszírozása, ha a 2007–2013
programozási időszakban európai uniós forrásra benyújtott kérelem szerinti agrár-vidékfejlesztési tevékenység
támogatása már nem finanszírozható európai uniós forrásból, de jogorvoslati eljárás alapján a támogatásra való
jogosultságot megállapítják, feltéve, hogy az az EUMSz 107. cikkével összhangban nyújtható állami támogatásnak
minősül.
(3) A kifizetések forrása a Fejezeti általános tartalékból kerül átcsoportosításra, amennyiben az előirányzatok bevételi
forrással nem rendelkeznek.”
9. §
Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„13. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzat, valamint a Helyreállítási és
Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitel intézkedései előirányzat felhasználási szabályai”
10. §
„27. § (1) A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzat, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi
Eszköz (RRF) hitel intézkedései előirányzat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: előirányzatok)
a HET-ben meghatározott és a Kormány intézkedési listát elfogadó határozatával jóváhagyott reformok,
mérföldkövek, célértékek elérését és megvalósítását szolgáló projektek finanszírozására szolgál.
(2) Az előirányzatok a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályai szerint használhatók fel.”
11. §
Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet a következő 55/A. §-sal egészül ki:
„55/A. § Az alapok alapját végrehajtó szervezet díjazása előirányzatok (XIX. fejezet, 2. cím, 8. alcím) vonatkozásában
a) kötelezettségvállaló: az OP IH vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
b) pénzügyi ellenjegyző: az OP IH gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
c) teljesítésigazoló: az OP IH vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
d) érvényesítő: az OP IH gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
e) utalványozó: az OP IH vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy.”
12. §
„64. § A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. előirányzat (XIX. fejezet, 3. cím, 5. alcím) vonatkozásában
a) kötelezettségvállaló:
aa) projektek részére nyújtott támogatás, programmenedzsment forrás, a program keretében nyújtott támogatás
azon része tekintetében, melyben a program komponens operátor és a program operátor személye megegyezik, és
technikai támogatás esetén a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
ab) program keretében nyújtott támogatás esetén – kivéve abban az esetben, melyben a program komponens
operátor és a program operátor személye megegyezik – a program operátor vezetője vagy az általa írásban kijelölt
személy,
b) pénzügyi ellenjegyző: a fejezetet irányító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
c) teljesítésigazoló:
ca) projektek részére nyújtott támogatás, programmenedzsment forrás, a program keretében nyújtott támogatás
azon része tekintetében, melyben a program komponens operátor és a program operátor személye megegyezik, és
technikai támogatás esetén a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
cb) program keretében nyújtott támogatás esetén – kivéve abban az esetben, melyben a program komponens
operátor és a program operátor személye megegyezik – a program operátor vezetője vagy az általa írásban kijelölt
személy,
d) érvényesítő: a fejezetet irányító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
e) utalványozó: a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy.”
13. §
„70. § A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzat (XIX. fejezet, 3. cím, 10. alcím) és a Helyreállítási
és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitel intézkedései előirányzat (XIX. fejezet, 3. cím, 13. alcím) vonatkozásában
a) kötelezettségvállaló: a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
b) pénzügyi ellenjegyző: a fejezetet irányító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
c) teljesítésigazoló: a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy, lebonyolító szerv
igénybevétele esetén a lebonyolító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
d) érvényesítő: a fejezetet irányító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
e) utalványozó: a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy.”
14. §
Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
15. §
Az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet
a) 3. § 25. pontjában a „Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető
szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 373/2022. (IX. 30.)
Korm. rendelet]” szövegrész helyébe a „373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet” szöveg,
b) 5. § (3) bekezdés c) pontjában a „(3)” szövegrész helyébe a „(3a)” szöveg,
c) 9. § (1) bekezdés m) pontjában a „került, vagy” szövegrész helyébe a „került,” szöveg,
d) 9. § (1) bekezdés n) pontjában a „keletkeztet” szövegrész helyébe a „keletkeztet, vagy” szöveg,
e) 9. § (2) bekezdésében az „l) pontja szerinti esetben” szövegrész helyébe a „j) pontja szerinti esetben” szöveg,
f) 19. § (2) bekezdésében az „önerő-támogatás” szövegrész helyébe a „projekt önerő-támogatás” szöveg,
g) 20. § (4) bekezdésében az „előkészítési támogatás” szövegrész helyébe a „projekt-előkészítési támogatás”
szöveg,
h) 28. (1) bekezdésében az „előirányzat” szövegrész helyébe az „előirányzatok” szöveg
lép.
16. §
Hatályát veszti az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet
a) 3. § 4. pontja,
b) 14. § (1) bekezdés d) pontja,
c) 15. § (1) bekezdésében az „– a 14. § (1) bekezdés b) pontja esetén –” szövegrész,
d) 29. § (3) bekezdés a) pontjában az „a teljesítendő indikátorokat és azok célértékeit, teljesítésük határidejét,”
szövegrész.
17. §

miniszterelnök
1. melléklet az 51/2024. (III. 4.) Korm. rendelethez

„1. melléklet az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelethez
Kezelő szervi kijelölés
A B
1. Előirányzat Kezelő szerv
EU támogatások felhasználásához szükséges európai uniós források felhasználásáért felelős

2.
technikai segítségnyújtás miniszter
európai uniós források felhasználásáért felelős
3. Fejezeti általános tartalék
miniszter
4. Közvetlen uniós programok támogatása
miniszter
Az alapok alapját végrehajtó szervezet díjazása európai uniós források felhasználásáért felelős
5.
(GINOP) miniszter
6.
(VEKOP) miniszter
7.
(EFOP) miniszter
MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő
8. Alapok alapja GINOP pénzügyi eszközök
Részvénytársaság
9. Alapok alapja VEKOP pénzügyi eszközök
10. Alapok alapja EFOP pénzügyi eszközök
11. Alapok alapja GINOP Plusz pénzügyi eszközök
12. Alapok alapja DIMOP Plusz pénzügyi eszközök
13. Alapok alapja KEHOP Plusz pénzügyi eszközök
14. Alapok alapja TOP Plusz pénzügyi eszközök
15. Alapok alapja RRF pénzügyi eszközök
16. Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)
miniszter
17. Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)
miniszter
18. Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
miniszter
19. Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
miniszter
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív európai uniós források felhasználásáért felelős
20.
Program (KEHOP) miniszter
21. Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
miniszter
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP e-közigazgatási és informatikai fejlesztések
22.
(KÖFOP) egységesítéséért felelős miniszter

23. Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP)
miniszter
24. Európai Területi Együttműködés (2014–2020) külgazdasági ügyekért felelős miniszter
25. Európai Területi Együttműködés (2021–2027) külgazdasági ügyekért felelős miniszter
EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok európai uniós források felhasználásáért felelős
26.
2014–2021 miniszter
27. Svájci–Magyar Együttműködési Program II.
miniszter
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)
28. közlekedésért felelős miniszter
projektek 2014–2020
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)
29. közlekedésért felelős miniszter
projektek 2021–2027
30. Vidékfejlesztési Program kifizető ügynökség
31. Magyar Halgazdálkodási Operatív Program agrárpolitikáért felelős miniszter
32. Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz agrárpolitikáért felelős miniszter
33. KAP Stratégiai Terv Vidékfejlesztési Intézkedései kifizető ügynökség
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Plusz európai uniós források felhasználásáért felelős
34.
(GINOP Plusz) miniszter
35. Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz)
miniszter
36. Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz (EFOP Plusz)
miniszter
37. Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz)
miniszter
Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz európai uniós források felhasználásáért felelős
38.
(KEHOP Plusz) miniszter
e-közigazgatási és informatikai fejlesztések
39. Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz)
egységesítéséért felelős miniszter
40. Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz)
miniszter
41. Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
miniszter
Transznacionális és Interregionális Együttműködés európai uniós források felhasználásáért felelős
42.
(2014–2020) miniszter
Transznacionális és Interregionális Együttműködés európai uniós források felhasználásáért felelős
43.
(2021–2027) miniszter
Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) európai uniós források felhasználásáért felelős
44.
hitel intézkedései miniszter
”

egyes adózási tárgyú veszélyhelyzeti rendelkezésekről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi
és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény eltérő
alkalmazásáról
1. §
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint
ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és
egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt
az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban:
Különadó törvény) 4/A. § (21) bekezdését a 2. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. §
A Különadó törvény 4/A. § (21) bekezdésétől eltérően a Különadó törvény 4/A. § (20) bekezdése szerinti csökkentést
a hitelintézet a 2020. adóévét követő első, második, harmadik, ötödik és hatodik adóévében, adóévente legfeljebb
a 2020. adóévi hitelintézetek járványügyi különadója kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben
alkalmazhatja, azzal, hogy a hitelintézet a 2024. adóévére nem alkalmazhatja a Különadó törvény 4/A. §
(20) bekezdése szerinti csökkentést. Az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet.
2. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény eltérő alkalmazásáról
3. §
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek
magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes
veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a biztosítási
adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 5. § (2) bekezdésétől eltérően azon adóalany esetében,
amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben a Batv. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja
szerint adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 20 milliárd forintot nem érte el, az adó
mértéke az adóelszámolás hónapja – a Batv. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint adóköteles biztosítási
szolgáltatás utáni – adóalapjának
a) 250 millió forintot meg nem haladó része után a Batv. 5. § (1) bekezdése szerinti – az adóköteles biztosítási
szolgáltatásra irányadó – adómérték 25 százaléka,
b) 250 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd 750 millió forintot meg nem haladó része után a Batv. 5. §
(1) bekezdése szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50 százaléka,
c) 1 milliárd 750 millió forintot meghaladó része után a Batv. 5. § (1) bekezdése szerinti – az adóköteles
biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. alcím 2024. április 1-jén lép hatályba.
5. §
A 2. §-t első alkalommal a 2024. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. Ha a hitelintézet e rendelet
hatálybalépését megelőzően a Különadó törvény 4/A. § (20) bekezdése szerinti csökkentést tartalmazó bevallást
nyújtott be a 2024. adóévére, a bevallást önellenőrzési pótlék mentesen önellenőrizheti a csökkentő tétellel
kapcsolatban.

miniszterelnök

egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kormány
az 1. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 2. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
alapján,
alapján,
az 5. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
1. A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló

307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet módosítása
1. §
A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.)
Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésében a „részszempontok” szövegrész helyébe a „szempontok” szöveg és
a „részszempontra” szövegrész helyébe a „szempontra” szöveg lép.
2. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint

a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
módosítása
2. §
A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás
meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a gazdasági szereplő a Kbt. Második, Harmadik és Negyedik Része szerint lefolytatott
közbeszerzési, illetve koncessziós beszerzési eljárásban az alkalmasság igazolására jogutódlás eredményeként
rendelkezésére álló olyan adatokat kíván felhasználni, amelyek felhasználására – a jogelőd gazdasági szereplő
Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti bevonása nélkül – önállóan jogosult, az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek
tartalmaznia kell a jogutód gazdasági szereplő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jogutódlás időpontjában
a jogelőd gazdasági szereplő nem tartozott az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok hatálya alá, vagy
ha a jogutódlás időpontjában az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok hatálya alá tartozott, akkor
az érintett kizáró ok már nem áll fenn, vagy – ha a jogelőd megszűnt – megszűnése hiányában nem állna fenn
vele szemben. Nem Magyarországon letelepedett jogelőd esetében a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Kbt. 69. §
(11) bekezdésének megfelelő hatósági elektronikus nyilvántartások elérhetőségét.”
3. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki

szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
módosítása
3. § (1) Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások
közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.)
Korm. rendelet] 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A beruházás-lebonyolító feladatköre – állami közbeszerzési szaktanácsadó vagy felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadó alkalmazása esetén – az állami közbeszerzési szaktanácsadó vagy a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadó által ellátott feladatokra nem terjed ki, a beruházás-lebonyolító az állami közbeszerzési
szaktanácsadóval vagy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóval szükség szerint együttműködhet.”
(2) A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

a) 9. § (1) bekezdésében a „részszempontok” szövegrész helyébe a „szempontok” szöveg,
b) 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „részszempontnak” szövegrész helyébe a „szempontnak” szöveg,
a „részszempont” szövegrész helyébe a „szempont” szöveg és a „résszempontként” szövegrész helyébe
a „szempontként” szöveg,
c) 9. § (2) bekezdés c) pont nyitó szövegrészében a „részszempontokat” szövegrész helyébe a „szempontokat”
szöveg,
d) 24. § (1) bekezdésében a „részszempontok” szövegrész helyébe a „szempontok” szöveg,
e) 24. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „részszempontok” szövegrész helyébe a „szempontok” szöveg
lép.
4. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet
módosítása
4. § (1) Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § h) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Az EKR-nek biztosítania kell, hogy:)
„h) a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplő személyére vonatkozó adatok
ajánlatkérő részére történő továbbítása nélkül is el tudják érni.”
(2) Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. §-a a következő
i) ponttal egészül ki:
(Az EKR-nek biztosítania kell, hogy:)
„i) az e § szerinti követelmények megsértése felderíthető legyen.”
5. §
Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet
a) 2. § (1) bekezdés b) pontjában a „Kbt. 43. § (2) bekezdés a)–e) pontja” szövegrész helyébe a „Kbt. 43. §
(2) bekezdés a)–f ) pontja” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés b) pontjában a „felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót” szövegrész helyébe
az „állami közbeszerzési szaktanácsadót vagy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót” szöveg,
c) 6. § (4) bekezdésében az „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók” szövegrész helyébe az „Az állami
közbeszerzési szaktanácsadók és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók” szöveg, a „közreműködő
felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót vagy szaktanácsadókat” szövegrész helyébe a „közreműködő
állami közbeszerzési szaktanácsadót vagy szaktanácsadókat és felelős akkreditált közbeszerzési
szaktanácsadót vagy szaktanácsadókat” szöveg
lép.
5. Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló

63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet módosítása
6. §
Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.)
Korm. rendelet [a továbbiakban: 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyílt, meghívásos és
tárgyalásos közbeszerzési eljárás, a versenypárbeszéd, valamint a Kbt. 117. §-a szerinti közbeszerzési eljárás
megindítása előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultációt alkalmazni,
ha a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti
eredménytelenségi indokot.”
7. §
A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az 1. §-t nem kell alkalmazni a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás esetén,
a Kbt. 104. és 105. §-a szerinti keretmegállapodások megkötésére, a Kbt. 106. és 107. §-a szerinti dinamikus
beszerzési rendszerek létrehozására, valamint a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján
megvalósított egyedi beszerzésekre.”
8. §
A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 4. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti arány és az 5. § (2) bekezdése szerinti darabszám kiszámításakor az EKR adatait
kell alapul venni. A Kbt. 61. § (5) bekezdése szerinti részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén a közbeszerzések
számát közbeszerzési eljárási részenként kell figyelembe venni.
(2) Az 5. § (1) bekezdése szerinti arány és az 5. § (2) bekezdése szerinti darabszám kiszámításakor az érintett
közbeszerzések vonatkozásában az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételének időpontja irányadó.
(3) Az 5. § (1) bekezdése szerinti arány és az 5. § (2) bekezdése szerinti darabszám kiszámításakor figyelmen kívül kell
hagyni
a) az eredménytelen közbeszerzési eljárásokat vagy eljárási részeket,
b) a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásokat,
c) a keretmegállapodás alapján megvalósított beszerzéseket,
d) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat és
e) a hirdetmény nélküli koncessziós beszerzési eljárásokat.”
9. §
Hatályát veszti a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet
a) 1. § (2) bekezdése,
b) 1. § (3) bekezdésében az „és (2)” szövegrész,
c) 1. § (9) bekezdése,
d) 2. § (1)–(4) bekezdése,
e) 7. §-a.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. március 15-én lép hatályba.
(2) A 4. § 2024. december 1-jén lép hatályba.

miniszterelnök
IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei,

valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének
rendeletei
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 6/2024. (III. 4.) MNB rendelete

a „Baranya vármegye, Pécs” ezüst emlékérme kibocsátásáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank „Baranya vármegye, Pécs” megnevezéssel 20 000 forintos címletű ezüst emlékérmét
bocsát ki.
(2) A kibocsátás időpontja: 2024. március 5.
2. § (1) Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 40 gramm, átmérője 42 mm, széle finomrecés,
a recéken a kétszer ismétlődő „MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI, VÁRMEGYESZÉKHELYEI –” szélfelirattal.
(2) Az emlékérme előlapján a Pécs belvárosában található Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom
(Dzsámi) ábrázolása látható, előtérben bal oldalon a Szentháromság szoborral, jobb oldalon a Zsolnay-kút egyik
vízköpőjének részletével, háttérben a Misina-tetőn álló TV-toronnyal. A Szentháromság szobor ábrázolása alatt
a „PÉCS” felirat olvasható. Az előlap szélén, köriratban, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, lent a „20000” értékjelzés
és a „FORINT” felirat, bal oldalon, két sorban a „2024” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme
előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az emlékérme hátlapján a Mecsek látképének ábrázolása látható, távolban a TV-toronnyal, bal oldalon Baranya
vármegye térképszerű ábrázolásával, lent bánáti bazsarózsákkal, jobbra fent egy szőlőfürttel. Baranya vármegye
térképszerű ábrázolásába illesztve, két sorban a „BARANYA” és a „VÁRMEGYE” felirat, a hátlap bal oldali szélén,
köriratban a „BÁNÁTI BAZSARÓZSA” felirat olvasható. A hátlap jobb oldali szélén Kereszthury Gábor tervezőművész
mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza.
3. §
Az emlékérméből 6000 darab készíthető, különleges – ún. proof – technológiával.
4. §
Ez a rendelet 2024. március 5-én lép hatályba.
Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 6/2024. (III. 4.) MNB rendelethez

1. melléklet a …/2024. (III. ...) MNB rendelethez
Az emlékérme
emlékérmeelőlapjának
előlapjánakképe:
képe:
Az emlékérme előlapjának képe:
Az emlékérme hátlapjának képe:
2. melléklet a2.6/2024. (III.a4.)

melléklet MNB rendelethez
…/2024. (III. ...) MNB rendelethez
Az emlékérme
emlékérmehátlapjának
hátlapjánakképe:
képe:
2
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 7/2024. (III. 4.) MNB rendelete

a „Baranya vármegye, Pécs” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank „Baranya vármegye, Pécs” megnevezéssel 3000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét
bocsát ki.
(2) A kibocsátás időpontja: 2024. március 5.
2. § (1) Az emlékérme 90% réz és 10% cink ötvözetéből készült, súlya 29,5 gramm, átmérője 42 mm, széle finomrecés,
a recéken a kétszer ismétlődő „MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI, VÁRMEGYESZÉKHELYEI –” szélfelirattal.
(2) Az emlékérme előlapján a Pécs belvárosában található Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom
(Dzsámi) ábrázolása látható, előtérben bal oldalon a Szentháromság szoborral, jobb oldalon a Zsolnay-kút egyik
vízköpőjének részletével, háttérben a Misina-tetőn álló TV-toronnyal. A Szentháromság szobor ábrázolása alatt
a „PÉCS” felirat olvasható. Az előlap szélén, köriratban, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, lent a „3000” értékjelzés
és a „FORINT” felirat, bal oldalon, két sorban a „2024” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme
előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az emlékérme hátlapján a Mecsek látképének ábrázolása látható, távolban a TV-toronnyal, bal oldalon Baranya
vármegye térképszerű ábrázolásával, lent bánáti bazsarózsákkal, jobbra fent egy szőlőfürttel. Baranya vármegye
térképszerű ábrázolásába illesztve, két sorban a „BARANYA” és a „VÁRMEGYE” felirat, a hátlap bal oldali szélén,
köriratban a „BÁNÁTI BAZSARÓZSA” felirat olvasható. A hátlap jobb oldali szélén Kereszthury Gábor tervezőművész
mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza.
3. §
Az emlékérméből 10 000 darab készíthető, bronzpatinázott kivitelben.
4. §
Ez a rendelet 2024. március 5-én lép hatályba.
Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 7/2024. (III. 4.) MNB rendelethez

Az emlékérme
emlékérmeelőlapjának
előlapjánakképe:képe:
Az emlékérme előlapjának képe:
Az emlékérme hátlapjának képe:

2. melléklet a2.7/2024. (III.a4.)
melléklet MNB rendelethez
…/2024. (III. ...) MNB rendelethez
Az emlékérme
emlékérmehátlapjának
hátlapjánakképe:
képe:
2
IX. Határozatok Tára
A Kormány 1039/2024. (III. 4.) Korm. határozata

a határátlépéssel járó várakozási idő csökkentésével kapcsolatos intézkedésekről a magyar–szerb
határszakaszon
A Kormány számára a határátlépéssel járó várakozási idő csökkentése a gazdaság fejlesztése miatt prioritás. E célból – áttekintve
az egyes határszakaszokat érintően a határátlépéssel járó várakozási időtartamok csökkentésének lehetőségeit – a Kormány
1. úgy dönt, hogy a határátkelőhely-fejlesztést a magyar–szerb határszakaszon kell megvalósítani;
2. felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy – a pénzügyminiszterrel, a belügyminiszterrel és
a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve – a Röszke 3. gyorsforgalmi úti határátkelőhely megvalósításához
szükséges megvalósíthatóságitanulmány-szintű előkészítési feladatokat végezze el, és ennek megállapításait
a Kormány részére mutassa be;
Felelős: építési és közlekedési miniszter
pénzügyminiszter
belügyminiszter
nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2025. december 31.
3. felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy – a pénzügyminiszterrel, a belügyminiszterrel és
a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve – a Tompa térségében új gyorsforgalmi úti határátkelőhely
létesítéséhez szükséges tanulmányterv és környezetvédelmi engedély birtokában készítsen a Kormány részére
előterjesztést a további előkészítési feladatok ellátására, az ehhez szükséges források bemutatásával;
pénzügyminiszter
belügyminiszter
nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2025. december 31.
4. felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy a szerb határszakaszon a határátlépéssel járó várakozási idő
csökkentése érdekében szükséges parkolóhelyek kialakításáról gondoskodjon;
Határidő: 2027. július 31.
5. felhívja a belügyminisztert és a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy – a pénzügyminiszter
bevonásával – a szerb határszakasz határátkelőhelyein működő kamerarendszer teljes modernizálásához
szükséges fejlesztési igényt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakmai szempontjai, valamint az útdíjellenőrzési
szempontrendszer figyelembevétele mellett, mérje fel, és azt – a kapcsolódó forrásigénnyel együtt – a Kormány
részére mutassa be;
Felelős: belügyminiszter
Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: 2024. szeptember 30.
6. felhívja a pénzügyminisztert, hogy
a) a szerb határszakaszon a határátlépéssel járó várakozási idő csökkentése érdekében szükséges pénzügyőri
többletlétszám-, valamint technikaieszköz-igényt,
b) a vámhatósági feladatok végrehajtását támogató, rendészeti szempontú, folyamatba épített, a jogellenes
cselekmények felderítését célzó ellenőrzésre kiválasztást elősegítő szempontrendszert is magába foglaló
informatikai rendszer kialakításához szükséges fejlesztési igényt
mérje fel, és azt – a kapcsolódó forrásigénnyel együtt – a Kormány részére mutassa be;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: 2024. június 30.
7. felhívja a belügyminisztert, hogy a szerb határszakasz vonatkozásában

a) a Hercegszántó – Bački Breg közúti határátkelőhelyen a veszélyes árut szállító járművek fogadásához
szükséges, valamint
b) a közös határforgalom-ellenőrzés ideiglenes jelleggel történő bevezetését valamennyi határátkelőhelyen
lehetővé tévő,
nemzetközi megállapodás módosításához vagy megkötéséhez szükséges egyeztetéseket kezdje meg a Szerb
Köztársaság szerveinél.
Határidő: haladéktalanul

miniszterelnök

az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap tekintetében
a kifizető ügynökségi tevékenységgel kapcsolatos tanúsító szervi feladatok, valamint az illetékes hatósági
közreműködés keretében az akkreditációs felügyeleti és monitoring vizsgálatok elvégzéséhez szükséges
forrás biztosításáról
1. A Kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az agrárminiszter kezdeményezésére – az Európai Mezőgazdasági

Garancia Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap tekintetében a kifizető ügynökségi tevékenységgel
kapcsolatos tanúsító szervi feladatok, valamint az illetékes hatósági közreműködés keretében az akkreditációs
felügyeleti és monitoring vizsgálatok elvégzése érdekében gondoskodjon a 2026. évtől kezdődően beépülő
jelleggel 586 428 000 forint rendelkezésre állásáról a központi költségvetés XII. Agrárminisztérium fejezetében.
Felelős: pénzügyminiszter
agrárminiszter
Határidő: az adott évi központi költségvetés tervezése során
2. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap tekintetében
a Kifizető Ügynökséggel kapcsolatos tanúsító szervi feladatok, valamint az illetékes hatósági közreműködés
keretében az akkreditációs felügyeleti és monitoring vizsgálatok elvégzéséhez szükséges forrás biztosításáról
szóló 1742/2020. (XI. 11.) Korm. határozat 1. pont bd) alpontjában a „277 800 000 forint” szövegrész helyébe
a „477 800 000 forint” szöveg lép.

miniszterelnök

egyes vízügyi tárgyú fejlesztések indításáról
A Kormány
1. egyetért az 1. melléklet szerinti vízügyi fejlesztési projektek megvalósításának prioritási sorrendjével;
2. felhívja a belügyminisztert, hogy a KEHOP Plusz éves fejlesztési kerete tekintetében a vízügyi fejlesztési projektekre
vonatkozó szakpolitikai felelősi javaslatát – a rendelkezésre álló forrás keretéig – az 1. mellékletben meghatározott
sorrendben nyújtsa be az irányító hatósági feladatokat ellátó közigazgatási és területfejlesztési miniszter részére.
Határidő: az éves fejlesztési keret elkészítésének és módosításának ütemében

miniszterelnök
1. melléklet az 1041/2024. (III. 4.) Korm. határozathoz
A B C
Projekt
indikatív bruttó
Sorszám Projekt megnevezése Támogatást igénylő neve
forrásszükséglet
(Mrd Ft)
Az előzetes árvízi kockázatbecslés, a veszély-

és kockázati térképek, a kockázatkezelési
1. Országos Vízügyi Főigazgatóság 1,50
tervek második felülvizsgálata és kapcsolódó
feladatainak elvégzése
A negyedik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv
elkészítése
Insula Magna – A fenntartható szigetközi
3. innovációs mintaprojekthez szükséges Országos Vízügyi Főigazgatóság 40,00
vízrendezési feladatok végrehajtása
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Töltésfejlesztések a Felső-Tisza jobbpartján,
4. (konzorciumvezető), 19,14
az országhatár és Gulács között
Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Tisza bal parti töltések fejlesztése
a 130+681–143+258 tkm közötti szakaszon
Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztése –
CIVAQUA program
Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
7. Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése (konzorciumvezető), 22,00
Keleti-főcsatorna és övcsatornáinak I. böge Országos Vízügyi Főigazgatóság
8. (4+678–44+565) mederszelvény rekonstrukciós (konzorciumvezető), 8,95
munkái Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
Árvízcsúcscsökkentő tározók építése Országos Vízügyi Főigazgatóság
9. a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési (konzorciumvezető), 6,48
területén, Gödreszentmártoni tározó építése Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Észak-magyarországi domb- és hegyvidéki (konzorciumvezető),
10. 7,77
tározók létesítése, Hegymegi tározó építése Észak-magyarországi Vízügyi
Igazgatóság
területén, Felsőegerszegi tározó építése Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Dombvidéki tározók építése Vas és
Zala vármegyékben, Gyöngyös tározó építése
Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Holtág revitalizációk a Körösök mentén,
Peresi holtág
Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Síkvidéki tározók fejlesztése Országos Vízügyi Főigazgatóság
14. a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (konzorciumvezető), 30,00
működési területén, Alcsi Holt-Tisza Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Holtág-revitalizációk a Körösök mentén,
Félhalmi holtág
Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Síkvidéki tározók fejlesztése
a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
működési területén, Álomzugi IV. többcélú
Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
tározó
Túr jobb- és bal parti torkolati szakaszának
kiépítése
18. Tározófejlesztések Balmazújváros térségében (konzorciumvezető), 15,86
Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
Síkvidéki tározók fejlesztése
a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
működési területén, Tiszaderzs–Tiszaszőlősi
Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Holt-Tisza
területén, Gerényesi tározó építése Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
területén, Magyaregregyi tározó építése Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
területén, Velényi tározó építése Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Észak-magyarországi domb- és hegyvidéki
(konzorciumvezető),
23. tározók létesítése, Terpes–Pétervásárai tározó 24,01
Észak-magyarországi Vízügyi
építése
Igazgatóság
Dombvidéki tározók építése Vas és Zala
vármegyékben, Szünöse tározó építése
Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Észak-magyarországi domb- és hegyvidéki (konzorciumvezető),
25. 9,20
tározók létesítése, Kupai tározó építése Észak-magyarországi Vízügyi
Igazgatóság
Duna–Tisza-közi Homokhátság – Országos Vízügyi Főigazgatóság
26. Keleti vízpótlás és vízvisszatartás (konzorciumvezető), 84,00
(4. célterület) területileg érintett vízügyi igazgatóság
Duna–Tisza-közi Homokhátság –
A Kiskunsági főcsatorna és a Duna-völgyi
főcsatorna vízkészlet növelése
területileg érintett vízügyi igazgatóság
(2. célterület)
28. Kígyós rendszer vízpótlása (konzorciumvezető), 133,20
29. Déli regionális vízpótlás (konzorciumvezető), 530,60

30. Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása (konzorciumvezető), 44,00
31. Északi regionális vízpótlás és vízvisszatartás (konzorciumvezető), 126,00
32. Új dunai fő vízkivételi szivattyútelep létesítése (konzorciumvezető), 312,90
a déli területek vízpótlásához területileg érintett vízügyi igazgatóság
Duna–Tisza közi Homokhátság vízhiányos
ökológiai állapotának javítását, helyreállítását
célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt II. ütem
előkészítés folytatása

az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz kiemelt projektjeinek megállapításáról
1. A Kormány
a) megállapítja a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó
támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 82. § (3) bekezdésében
foglaltak alapján az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz kiemelt projektjeit, az 1. melléklet
szerint;
b) jóváhagyja, hogy az 1. melléklet 2–7. sorában, 18–22. sorában, 33–37. sorában és 43–51. sorában
meghatározott projektek esetében az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Támogatási
Szerződéseinek forrását 2024. január 1. napjától külön kötelezettségvállalás nélkül, – az Uniós
fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről
szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés f ) pontja alapján – a Magyarország 2024. évi
központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet Integrált
Közlekedésfejlesztés OP előirányzata hazai társfinanszírozáson felüli felhasználásával biztosítja a jelen
határozat alapján meghozott támogatói döntések meghozataláig.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

miniszterelnök
1. melléklet az 1042/2024. (III. 4.) Korm. határozathoz
1468
A B C D E F
Projekt indikatív Támogatási
Felhívás azonosító támogatási kérelem
1. Projekt megnevezése Támogatást igénylő neve Szakmai elvárások
jele kerete benyújtásának
(Mrd Ft) várható időpontja
Rákospalota–Újpest–Vácrátót–Vác vasútvonal Építési és Közlekedési A megvalósításra irányuló közbeszerzési

IKOP
2. elővárosi célú fejlesztéseinek előkészítése – Minisztérium 3,3 2023 eljárásokhoz szükséges előkészítési és
Plusz-1.1.0-23
szakaszolt projekt (a továbbiakban: ÉKM) tervezési feladatok elvégzése
A megvalósításra irányuló közbeszerzési
IKOP Kőbánya-Kispest–Lajosmizse vasútvonal elővárosi
3. ÉKM 4,1 2023 eljárásokhoz szükséges előkészítési és
Plusz-1.1.0-23 célú fejlesztésének előkészítése – szakaszolt projekt
tervezési feladatok elvégzése
Gödöllői HÉV (H8) és Csömöri HÉV (H9)
ÉKM – MÁV-HÉV Helyiérdekű
vonalszakaszok korszerűsítése és az Örs vezér terén A megvalósításra irányuló közbeszerzési
IKOP Vasút Zártkörűen Működő
4. az M2 metróvonallal történő összekötése, valamint 7,0 2023 eljárásokhoz szükséges előkészítési és
Plusz-1.1.0-23 Részvénytársaság
metró és elővárosi vasúti üzemre képes járművek tervezési feladatok elvégzése
(a továbbiakban: MÁV-HÉV Zrt.)
beszerzése előkészítése – szakaszolt projekt
H5–H6/H7 vonalak összekötése – az észak–déli A megvalósításra irányuló közbeszerzési
IKOP
5. városi-elővárosi gyorsvasút fejlesztésének ÉKM – MÁV-HÉV Zrt. 7,4 2023 eljárásokhoz szükséges előkészítési és
Plusz-1.1.0-23
előkészítése szakaszolt projekt tervezési feladatok elvégzése
Kelenföldi intermodális csomópont őrmezői
IKOP autóbusz-terminál megvalósításának és
Plusz-1.1.0-23 a P+R parkolók bővítésének előkészítése
szakaszolt projekt
MÁV Magyar Államvasutak
IKOP Kis-Gellért hegyi alagút rekonstrukciójának Zártkörűen Működő
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2024. évi 24. szám

7. 0,3 2023 eljárásokhoz szükséges előkészítési és
Plusz-1.1.0-23 előkészítése – szakaszolt projekt Részvénytársaság
(a továbbiakban: MÁV Zrt.)
ÉKM – Budapesti Közlekedési
Az Eurovelo 14 hálózat fejlesztése
IKOP Központ Zártkörűen Működő
8. Eurovelo 14 kerékpárút fővárosi szakasz fejlesztése 5,25 2024 a Rákos-patak és a Budapest–Balaton
Plusz-1.1.0-23 Részvénytársaság
kerékpárút közötti szakaszon
(a továbbiakban: BKK Zrt.)
38 db kisegítő akkumulátoros önjáró
IKOP Budapesti trolibusz járműbeszerzés III. ütem és képességgel is rendelkező trolibusz
9. BKK Zrt. 8,8 2023
Plusz-1.1.0-23 állatkerti deltavágány kiépítése beszerzése és az állatkerti delta
felsővezetékének átépítése
Kvassay híd – Csepel Erdősor utca
és Millenniumtelep–Ráckeve között
IKOP H6/H7 (ráckevei/csepeli) HÉV korszerűsítése, a H6 (Közvágóhíd–Millenniumtelep)
10. ÉKM – MÁV-HÉV Zrt. 70,0 2024
Plusz-1.1.0-23 megállóhelyek fejlesztése és H7 (Boráros tér – Kvassay híd)
pályaszakaszok fejlesztése és
akadálymentesítése
A Kőbánya-Kispest–Dabas vonalszakasz
IKOP Kőbánya-Kispest–Dabas vasútvonal villamosítása villamosítása, részleges 2. vágány építés,
11. ÉKM – MÁV Zrt. 190,0 2024
Plusz-1.1.0-23 és elővárosi fejlesztése az állomások akadálymentes felújítása,
P+R, B+R parkolók építése
II. torony második lírasor,
Nyugati pályaudvar bevezető szakaszainak
IKOP biztosítóberendezési fejlesztés,
12. fejlesztése a Nyugati pu. – Rákosrendező (kiz.) ÉKM – MÁV Zrt. 18,0 2024
Plusz-1.1.0-23 kapacitásbővítés Nyugati pu. –
szakaszon
Rákosrendező (kiz.) szakaszon
M3 metróvonal állomásaihoz
IKOP Göncz Árpád városközpont gyalogos aluljáró és kapcsolódó Göncz Árpád városközpont
13. ÉKM – BKK Zrt. 8,0 2024
Plusz-1.1.0-23 felszíni kijáratok rekonstrukciója gyalogos aluljáró és felszíni kijáratok
rekonstrukciója
Műegyetem rakparti villamos
a dél-budai egyetemváros és
IKOP a Kopaszi-gát térségének kiszolgálására,
14. Budai fonódó villamos II. ütem ÉKM – BKK Zrt. 39,0 2024
Plusz-1.1.0-23 pályafejlesztés, valamint
a megállóhelyek fejlesztése
és új megállók létesítése
IKOP 12+6 új egy-áramnemű HÉV jármű beszerzése Akadálymentes járművek beszerzése
15. MÁV-HÉV Zrt. 113,8 2024
Plusz-1.1.0-23 a H5 (szentendrei) HÉV vonalra a H5 HÉV vonalára
1469
1470
Fővárosi kötöttpályás előkészítési
Fővárosi kötöttpályás előkészítési projektek
projektek [MILLFAV infrastruktúra
[MILLFAV infrastruktúra tervezés, Pesti fonódó
tervezés, Pesti fonódó villamoshálózat
villamoshálózat II. ütem: villamoshálózat
IKOP II. ütem: villamoshálózat összekötése
16. összekötése a Deák tér és a Lehel tér között, BKK Zrt. 10,0 2023
Plusz-1.1.0-23 a Deák tér és a Lehel tér között,
3-as villamosvonal meghosszabbítása
3-as villamosvonal meghosszabbítása
(Pesterzsébeti szakasz), 42-es villamosvonal
(Pesterzsébeti szakasz), 42-es
meghosszabbítása]
villamosvonal meghosszabbítása]
Kis-Gellért hegyi alagút átépítése
(emeletes motorvonatokra) és
IKOP Kis-Gellért hegyi alagút rekonstrukciója,
17. ÉKM, MÁV Zrt. 28,5 2024 a Déli pályaudvaron kapacitásnövelés,
Plusz-1.1.0-23 a Déli pályaudvar korszerűsítése
akadálymentesítés és a szolgáltatási
szint emelése
Győr–Sopron–Ebenfurti
IKOP Szombathely–Kőszeg vasútvonal villamosításának Vasút Zártkörűen Működő
Plusz-1.2.0-23 előkészítése – átforduló projekt Részvénytársaság
(a továbbiakban: GYSEV Zrt.)
Hatvan–Füzesabony vasútvonal fejlesztéséhez A megvalósításra irányuló közbeszerzési
IKOP
19. kapcsolódó ráhordó vonalak fejlesztésének ÉKM 2,0 2023 eljárásokhoz szükséges előkészítési és
Plusz-1.2.0-23
előkészítése – szakaszolt projekt tervezési feladatok elvégzése
IKOP Szeged–Makó elővárosi közlekedés fejlesztésének
Plusz-1.2.0-23 előkészítése – szakaszolt projekt
Győri Térségfejlesztési és
IKOP Győr elővárosi közlekedés fejlesztése előkészítése – Projektmenedzsment Korlátolt
Plusz-1.2.0-23 szakaszolt projekt Felelősségű Társaság

(a továbbiakban: GYTP Kft.)
IKOP Lajosmizse–Kecskemét közötti vasútvonal
Plusz-1.2.0-23 fejlesztésének előkészítése – szakaszolt projekt
Kaposvári Közlekedési Elektromos autóbuszok beszerzése
IKOP Közösségi közlekedés fejlesztése Kaposvár II. ütem,
23. Zártkörűen Működő 6,71 2023 a kaposvári tömegközlekedés fejlesztése
Plusz-1.2.0-23 elektromos buszok beszerzése
Részvénytársaság érdekében
Az Apafa (kiz.) – Mátészalka (bez.)
IKOP (Debrecen)-Apafa – Mátészalka vasútvonal
24. ÉKM, MÁV Zrt. 141,5 2024 vonalszakasz villamosítása és
Plusz-1.2.0-23 villamosítás és pályafejlesztés
pályafejlesztése
A Balaton északi partján fekvő
IKOP Észak-balatoni vasútállomások, megállóhelyek vasútállomások, állomási előterek
25. ÉKM, MÁV Zrt. 14,0 2024
Plusz-1.2.0-23 korszerűsítése korszerűsítése, valamint állomási
területek akadálymentesítése
ÉKM – Debrecen Megyei A debreceni 1-es villamosvonalon
IKOP Debrecen 1-es villamosvonal rekonstrukciója Jogú Város Önkormányzata – közlekedő járműállomány megújítása
26. 23,2 2024
Plusz-1.2.0-23 és 9 db villamos beszerzése Debreceni Közlekedési új alacsonypadlós villamosokkal,
Vállalat Zrt. valamint a villamospálya fejlesztése
Közösségi közlekedés fejlesztése elektromos Elektromos autóbuszok beszerzése
IKOP Paksi Közlekedési Korlátolt
27. autóbuszok beszerzésével Pakson és gazdasági 4,3 2023 a paksi tömegközlekedés fejlesztése
Plusz-1.2.0-23 Felelősségű Társaság
övezetében érdekében
15 db 200 ülőhelyes villamos
MÁV-Start Zártkörűen Működő
IKOP 15 db 200 ülőhelyes elővárosi zéró-emissziós motorvonat beszerzése
28. Részvénytársaság 54,0 2024
Plusz-1.2.0-23 villamos motorvonat beszerzése a legforgalmasabb elővárosi
(a továbbiakban: MÁV-Start Zrt.)
vonalszakaszokra
IKOP Szombathely–Kőszeg vasútvonal
29. Szombathely–Kőszeg vasútvonal villamosítása ÉKM, GYSEV Zrt. 7,0 2024
Plusz-1.2.0-23 villamosításának megvalósítása
Kőszeg városkörnyéki közösségi
Kőszeg városkörnyéki közösségi közlekedés- közlekedés fejlesztése
IKOP
30. fejlesztés (Szombathely–Kőszeg GYSEV ÉKM, GYSEV Zrt. 3,0 2023 (Szombathely–Kőszeg GYSEV
Plusz-1.2.0-23
fejlesztéshez kapcsolódó) fejlesztéshez kapcsolódó) intermodalitás
megvalósítása
Debrecen–Balmazújváros
IKOP Debrecen–Balmazújváros villamosítása és elővárosi
31. ÉKM, MÁV Zrt. 38 2024 villamosításának és elővárosi
Plusz-1.2.0-23 fejlesztése
fejlesztésének megvalósítása
A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-
fejlesztési Stratégia megfelelő
partnerséggel történő felülvizsgálata
IKOP Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési
32. ÉKM, KTI 2,5 2024 a szükséges háttértanulmányok
Plusz-1.2.0-23 Stratégia felülvizsgálata
elkészítésével, a forgalmi modell
felülvizsgálatával, stratégiai környezeti
hatásvizsgálat készítésével
1471
1472
Sopron–Harka vonalszakasz
előkészítése, a megvalósításra irányuló
IKOP Plusz A GYSEV Zrt. vasúti infrastruktúra fejlesztési közbeszerzési eljárásokhoz szükséges
33. GYSEV Zrt. 0,9 2023
2.1.0-23 projektek előkészítése – szakaszolt projekt előkészítési és tervezési feladatok
elvégzése, illetve Zalaszentiván
deltavágány kisajátítása
IKOP Plusz Zalaszentiván–Nagykanizsa vasútvonal
2.1.0-23 fejlesztésének előkészítése – szakaszolt projekt
A Kelenföld–Budaörs/Törökbálint
Szűk keresztmetszet kiváltás előkészítése szakasz előkészítése, a megvalósításra
IKOP Plusz
35. MÁV hálózatán (Kelenföld–Budaörs/Törökbálint) – ÉKM 0,9 2023 irányuló közbeszerzési eljárásokhoz
2.1.0-23
szakaszolt projekt szükséges előkészítési és tervezési
feladatok elvégzése
A Nagykáta–Újszász szakasz
Szűk keresztmetszet kiváltás előkészítése előkészítése, a megvalósításra irányuló
IKOP Plusz
36. MÁV hálózatán (Nagykáta–Újszász) – ÉKM 0,2 2023 közbeszerzési eljárásokhoz szükséges
2.1.0-23
szakaszolt projekt előkészítési és tervezési feladatok
elvégzése
600 ülőhelyes, 160 km/h sebességre
IKOP Plusz MÁV-START Zrt. gördülőállomány fejlesztése képes, kerékpár szállítására alkalmas,
37. MÁV-Start Zrt. 112,9 2023
2.1.0-23 19 db nagykapacitású motorvonat beszerzésével akadálymentes KISS emeletes villamos
motorvonatok beszerzése
Önjáró, 160 km/h-ra alkalmas
mérőjármű videós pályafelügyeleti
IKOP Plusz
38. Vasúti mérőjármű beszerzése (2.1. prioritás) MÁV Zrt. 2,4 2024 rendszerrel (felépítmény vizsgálatára),

2.1.0-23
felsővezeték, ETCS, GSM-R
mérőrendszerrel
A nyíltvonali szakaszokon és
IKOP Plusz Nagykáta–Újszász vasútvonal fejlesztése
39. ÉKM 59,7 2024 állomási átmenő fővágányon 225 kN
2.1.0-23 (Pest vármegyei szakasz)
tengelyterhelésre történő fejlesztés
IKOP Plusz Budapest Déli Körvasút III. ütem, Népliget Az 1. sz. vasútvonal Üllői úti tengelyénél
40. ÉKM, MÁV Zrt. 46,1 2024
2.1.0-23 megállóhely kialakítása új vasúti megállóhely kialakítása
IKOP Plusz Ferencváros – Kőbánya felső – Rákos ETCS L2 Ferencváros – Kőbánya felső –
41. ÉKM, MÁV Zrt. 3,0 2024
2.1.0-23 előkészítése Rákos ETCS L2 előkészítése
Szentivánvölgy megállóhely
Szentivánvölgy megállóhely létesítése
IKOP Plusz létesítésének kivitelezési munkái
42. (Zalaszentiváni deltavágány CEF2-ből ÉKM, GYSEV Zrt. 0,7 2024
2.1.0-23 (Zalaszentiváni deltavágány CEF2-ből
nem finanszírozható elemei)
nem finanszírozható elemei)
A Kelenföld (kiz.) – Ferencváros (kiz.)
Budapest Déli körvasút II. ütem, CEF2 keretében
IKOP Plusz vonalszakaszon. Nádorkert és
43. nem támogatott elemek (Nádorkert és Közvágóhíd ÉKM, MÁV Zrt. 210,4 2024
2.1.0-23 Közvágóhíd új megállóhelyek létesítése,
új megállóhelyek létesítése)
kiegészítő létesítmények megvalósítása
IKOP Plusz Hatvan–Füzesabony vasútvonal fejlesztésének
2.2.0-23 előkészítése – szakaszolt projekt
IKOP Plusz Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal fejlesztésének
2.2.0-23 előkészítése – szakaszolt projekt
A Kiskunfélegyháza – Szeged-rendező
Szűk keresztmetszet kiváltás előkészítése MÁV szakasz előkészítése, a megvalósításra
IKOP Plusz
46. hálózatán (Kiskunfélegyháza – Szeged-rendező) – ÉKM 0,6 2023 irányuló közbeszerzési eljárásokhoz
2.2.0-23
szakaszolt projekt szükséges előkészítési és tervezési
feladatok elvégzése
Püspökladány–Debrecen vasútvonal Pályarekonstrukció Püspökladány–
korszerűsítése, Debrecen állomás részleges Debrecen és ETCS biztosítóberendezés
IKOP Plusz
47. átépítésének előkészítése és Szajol–Debrecen ÉKM 5,4 2023 telepítése Szajol–Debrecen vasúti
2.2.0-23
vasútvonalon ETCS vonatbefolyásoló rendszer vonalszakaszokon. Cél a 160 km/órás
kiépítése – szakaszolt projekt sebesség bevezetése
A Duna 1448+660–1449+000
IKOP Plusz Új országos közforgalmú kikötő kiépítése
48. Mohács Város Önkormányzata 1,7 2023 folyamkilométer-szelvények közötti
2.2.0-23 Mohácson – szakaszolt projekt
szakaszán új kikötőterület kiépítése
A projekt célja az úthálózat és parkoló-,
Bajai Országos Közforgalmú
IKOP Plusz Bajai Országos Közforgalmú kikötő infrastrukturális rakodóterületek felújítása, partfal
49. Kikötőműködtető Korlátolt 0,9 2023
2.2.0-23 továbbfejlesztése – szakaszolt projekt helyreállítása, valamint a hulladékok
Felelősségű Társaság
kezelésére alkalmas terület kialakítása
IKOP Plusz Balatoni vasútállomások rekonstrukciója A TEN-T vasútvonalon lévő balatoni
50. ÉKM 0,9 2023
2.2.0-23 (TEN-T vonali vasútállomások) – szakaszolt projekt vasútállomások korszerűsítése
1473
1474
600 ülőhelyes, 160 km/h sebességre
IKOP Plusz képes, kerékpár szállítására alkalmas,
51. 2 nagykapacitású (KISS) motorvonat beszerzése MÁV-START Zrt. 11,9 2023
2.2.0-23 akadálymentes KISS emeletes villamos
motorvonatok beszerzése
Önjáró, 160 km/h-ra alkalmas
mérőjármű videós pályafelügyeleti
IKOP Plusz
52. MÁV vasúti mérőjármű beszerzése (2.2. prioritás) MÁV Zrt. 3,2 2023 rendszerrel (felépítmény vizsgálatára),
2.2.0-23
felsővezeték, ETCS, GSM-R
mérőrendszerrel
Pályarekonstrukció az Újfehértó–
Nyíregyháza (kiz.) vonalszakaszon,
Újfehértó–Nyíregyháza vonalszakasz, és
valamint elektronikus
IKOP Plusz a Debrecen–Nyíregyháza I. ütem CEF2-ből nem
53. ÉKM, MÁV Zrt. 105,0 2024 biztosítóberendezés és ETCS kiépítés
2.2.0-23 elszámolható utasforgalmi, biztosítóberendezési és
a Debrecen–Nyíregyháza
ETCS elemeinek fejlesztése
vonalszakaszon. Cél a 160 km/órás
sebesség bevezetése
A Balaton déli partján fekvő
IKOP Plusz Dél-balatoni vasútállomások, megállóhelyek vasútállomások, állomási előterek
54. ÉKM, MÁV Zrt. 11,8 2024
2.2.0-23 rekonstrukciója korszerűsítése, valamint állomási
területek akadálymentesítése
A személyszállítási közszolgáltatások A személyszállítási közszolgáltatások
IKOP Plusz
55. utazástervezési és forgalomirányítási rendszerek ÉKM, MÁV Zrt. 10,0 2024 utazástervezési és forgalomirányítási
2.2.0-23
fejlesztése (RRF-fel összhangban) rendszerek fejlesztése
80-as vasútvonal – Füzesabony –
IKOP Plusz állomási átmenő fővágányon
56. Miskolc vasútvonalon az infrastruktúra ÉKM, MÁV Zrt. 79,0 2024
2.2.0-23 225 kN tengelyterhelésre történő

versenyképességének javítása
fejlesztés
IKOP Plusz Nagykáta–Újszász vasútvonal fejlesztése állomási átmenő fővágányon
57. ÉKM 9,7 2024
2.2.0-23 (Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szakasz) 225 kN tengelyterhelésre történő
fejlesztés

a lerombolt historikus épületelemek helyreállítási programjának előkészítésével kapcsolatos
intézkedésekről szóló 1730/2020. (X. 30.) Korm. határozat módosításáról
A lerombolt historikus épületelemek helyreállítási programjának előkészítésével kapcsolatos intézkedésekről szóló

1730/2020. (X. 30.) Korm. határozat a következő 8. ponttal egészül ki:
(A Kormány egyetért a Budapesten és más városokban található épületek korábban megsemmisült tetőidomai és egyéb
jelentős épületelemei, épületdíszei helyreállítására irányuló programmal, ennek megalapozása érdekében)
„8. az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) 4. §
(2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – az építési beruházás gyors lefolytatása érdekében – a 2. pont
szerinti épületeket érintő beruházást, ideértve a 7. pont szerinti feltételes közbeszerzési eljárást is – az ahhoz fűződő
kiemelt nemzeti érdekre tekintettel – mentesíti az Ábtv. alkalmazása alól.”

miniszterelnök
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila.
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.

MK 24 024

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

MK 24 024

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MAGYAR KÖZLÖNY 24.

49/2024. (III. 4.) Korm. rendelet A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve

A Kormány 46/2024. (III. 4.) Korm. rendelete

1. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes

2. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló

Orbán Viktor s. k.,

1. melléklet a 46/2024. (III. 4.) Korm. rendelethez

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

A Kormány 47/2024. (III. 4.) Korm. rendelete

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 48/2024. (III. 4.) Korm. rendelete

1. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások

2. A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások

31. § (1) A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet

Orbán Viktor s. k.,

1. melléklet a 48/2024. (III. 4.) Korm. rendelethez

2. melléklet a 48/2024. (III. 4.) Korm. rendelethez

Önkormányzati épületek energetikai nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért

A Kormány 49/2024. (III. 4.) Korm. rendelete

a keretmegállapodás fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti. Ha a keretmegállapodás fő tárgyának megfelelő

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 50/2024. (III. 4.) Korm. rendelete

4. d) és g) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez csekély összegű támogatás,

e) energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú

130. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és

b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi

a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid-

az azonosítási és fizetési módok, továbbá az egyéb használati feltételek tekintetében – megkülönböztetésmentesen

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében

d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra (ideértve a kábelcsatornák)

63/B. Energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás

(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén

(9) Amennyiben a kedvezményezett a közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás

b) kezességvállalások esetében az alapul szolgáló kölcsön kintlévő összegének névértékét

15. 149. §-a,

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 51/2024. (III. 4.) Korm. rendelete

továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek

rendezése, valamint a többlet-kötelezettségvállalásnak és a díjazás fedezetéül szolgáló visszafizetett forrásnak

Orbán Viktor s. k.,

1. melléklet az 51/2024. (III. 4.) Korm. rendelethez

Kezelő szervi kijelölés

EU támogatások felhasználásához szükséges európai uniós források felhasználásáért felelős

európai uniós források felhasználásáért felelős

A Kormány 52/2024. (III. 4.) Korm. rendelete

2. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény eltérő alkalmazásáról

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány 53/2024. (III. 4.) Korm. rendelete

1. A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló

2. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint

3. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki

(2) A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

5. Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló

Orbán Viktor s. k.,

IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei,

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 6/2024. (III. 4.) MNB rendelete

Dr. Matolcsy György s. k.,

1. melléklet a 6/2024. (III. 4.) MNB rendelethez

1. melléklet a …/2024. (III. ...) MNB rendelethez

Az emlékérme előlapjának képe:

2. melléklet a …/2024. (III. ...) MNB rendelethez

Az emlékérme hátlapjának képe:

2. melléklet a2.6/2024. (III.a4.)