KÖRFOLYMATOK

A hőtanban körfolyamatnak nevezünk egy olyan állapotváltozást, amikor a gáz a folyamat

végén a kiindulási állapotába tér vissza. Hőtani körfolyamatokkal találkoztunk a gáztörvények
témakörben, az állapotsíkokról szóló rész gyakorlása során. Emlékeztetőül megrajzolunk egy
ilyen körfolyamatot.

Elemezzük ennek a körfolyamatnak a jellemzőit most elsősorban a hőtan I. főtételében

szereplő fizikai mennyiségek (belsőenergia-változás, munkavégzés, hőmennyiség)
szempontjából.
Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy az egyes folyamatokban, milyen előjelű változások
történtek.

Folyamat Eb W Q

A→B izochor + 0 +

B→C izoterm 0 - +

C→A izobár - + -

Vegyük át most mindezt részletesen!

Az A→B folyamat izochor. Mivel a gáz nyomása ötszörösére növekedett, a hőmérséklet is
ötszörös lett, ezért a belső energia megnőtt. A térfogat állandósága miatt a munkavégzés 0,
így a közölt hő éppen egyenlő a belső energia megváltozásával, tehát szintén pozitív értékű.
A B→C folyamat izoterm. Itt nem változik a hőmérséklet, ezért a belső energia sem. A gáz
kitágul, munkát végez, ez negatív előjelű munkát jelent. A munkavégzés fedezésére
hőfelvételre van szükség, így a hőmennyiség előjele ismét pozitív.
A C→A folyamat izobár. Itt a térfogat az ötödrészére csökken, tehát a hőmérséklet ugyancsak
az ötödrészére csökken. Ennek megfelelően a belsőenergia-változás negatív. A gáz
összenyomódik, tehát munkát a külső erő végez, ez pozitív előjelű. Az I főtétel szerint

∆𝐸𝑏 = 𝑄 + 𝑊,

tehát ha a bal oldal negatív számadatú, a jobb oldal egyik összeadandója pedig pozitív, akkor
másiknak negatívnak kell lenni. Ez azt jelenti, hogy ebben a folyamatban a gáz
hőmennyiséget ad le.
A táblázatból látható, hogy az adott körfolyamatban mindhárom fizikai mennyiség felvett
pozitív és negatív előjelű értéket is, sőt egy-egy esetben 0 értékű is volt.
Ha a körfolyamat egészét tekintjük, akkor megállapítható, hogy a belsőenergia-változás a
teljes körfolyamatra nézve szintén 0. Ez abból következik, hogy a körfolyamat végén a gáz
ugyanabba az állapotba kerül vissza, ahonnan elindult, tehát a hőmérséklete végül nem
változott. De ebben az esetben a belső energiája sem változhatott meg. Igaz-e ez a
megállapítás a másik két fizikai mennyiségre (munkavégzés, hőmennyiség) is? Könnyen
beláthatjuk, hogy nem!
Korábban említettük, hogy a térfogati munkavégzést csak speciális esetekben tudjuk
kiszámítani, de szemléltetni mindig lehet a p-V-diagram függvény alatti területével.
A körfolyamat során két részen történt munkavégzés. A B→C folyamatban a gáz végzett
munkát, amit a rajzon jobbra dőlő vonalazással jelöltünk. A C→A folyamatban a gázon
történik munkavégzés, amit balra dőlő vonalazás szemléltet. Jól látható, hogy az első esetben
nagyobb munkavégzés történt, mint a másodikban, mert CA szakasz alatti terület része a BC
hiperbola alatti területnek. Ebben a körfolyamatban a gáz nagyobb abszolútértékű munkát
végez, mint amekkora a külső erő munkavégzése.
Az is jól látható, hogy az eredő munkavégzés éppen a körfolyamat által a p-V-diagramon
körbezárt alakzat területének megfelelő értékű.
A korábbi gondolatmenetből az is következik, hogy ha a belsőenergia-változás 0, az eredő
munkavégzés viszont nem, akkor az eredő hőmennyiségnek is 0-tól különböző értékűnek kell
lenni. Méghozzá, ha a gáz nagyobb munkát végez, mint a külső erő, akkor több hőt kell
felvennie, mint amennyit lead. Vagyis az A→B és B→C szakaszokon felvett hőmennyiség
több, mint a C→A szakaszon leadott hőmennyiség. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a gáz a
folyamat során hőt vesz fel, annak egy részét munkavégzéssé alakítja, a hő egy részét pedig
leadja.
Az a folyamat, amit most végig kísértünk, egy nagyon fontos géptípus, az úgynevezett
hőerőgép működésének alapja. A hőerőgépek legfontosabb közös tulajdonsága, hogy egy
magas hőmérsékletű hőtartályból hőt vesznek fel, annak egy részét munkavégzéssé alakítják,
a hő többi részét pedig egy alacsonyabb hőmérsékletű tartálynak leadják.
A legelső gyakorlatban is használható hőerőgép a gőzgép volt, amelynek különböző
változataival autókat, mozdonyokat, hajókat mozgattak.
Hőerőgépek azonban a ma használatos belsőégésű motorok is. Ezek működésének lényege,
hogy az autó motorjában található hengerekben az üzemanyag magas hőmérsékleten elég. A
keletkező gázok nagy nyomása megmozgatja a dugattyúkat, így nyerünk mechanikai
munkavégzést.
Az alábbi négy ábrán a négyütemű benzinmotor működésének fázisait tanulmányozhatjuk.
Vegyük észre azt az érdekes tulajdonságot, hogy minden olyan körfolyamatban, ahol a görbe
körüljárási iránya az óramutató járásának megfelelő, a gáz a körfolyamatban több munkát
végez, mint a külső erőhatás, ezért az összeállítás hőerőgépként kezelhető. Az alábbi ábra egy
dieselmotor működésének p-V-diagrammját mutatja.

Kérdés, hogy érdemes-e olyan berendezést építeni, amely a ciklust fordított körüljárásban
futja végig? Mielőtt válaszolnánk a kérdésre, gondoljuk végig, hogy egy ilyen eszköznek
milyen tulajdonságai vannak. A körfolyamat miatt ebben az esetben is igaz, hogy a gáz belső
energiájának megváltozása 0. Az így működő berendezés kevesebb munkát végez, mint
amekkora munkát a külső erő végez rajta, és több hőt ad le, mint amennyit felvesz. Ha nem
jut eszünkbe olyan berendezés, ami éppen így működik, akkor annyi segítséget még tudunk
adni, hogy az eszköz a hidegebb helyen veszi fel a hőt, és a melegebb helyen adja le. Némi
gondolkodás után reméljük, hogy mindenki rájött arra, hogy ez a – mindenki otthonában
megtalálható – hűtőszekrény.

A hűtőszekrény az alacsonyabb hőmérsékletű hűtendő térből vesz fel hőt és azt a magasabb
hőmérsékletű környezetébe adja le, miközben az elektromos hálózatból felvett energiát
használja fel ahhoz, hogy a folyamat végbe menjen.
Az elmúlt évtizedben nagyon megnőtt a légkondicionálóval felszerelt lakások száma. A
légkondicionáló szintén ugyanezen az elven működik, mert a külső levegőhöz képest
alacsonyabb hőmérsékletű szobából von el hőt, és a magasabb hőmérsékletű levegőnek adja le
energiabefektetés segítségével.
Ma már vannak olyan légkondicionáló berendezések is, amelyeket télen fűtésre is lehet
használni. Amennyiben a hőmérsékleti viszonyok megfordulnak, akkor ugyanaz a berendezés
a külső hidegebb levegőből is képes lehet hőt elvonni, és a melegebb szobának átadni. Az
ilyen berendezés neve hőszivattyú.
A hűtőgép és a hőszivattyú tehát teljesen azonos felépítésű, csak abban különböznek
egymástól, hogy milyen célt szolgálnak.
Az utóbbi években egyre többet hallhatunk olyan fűtési módokról, amelyek a föld hőjét
igyekeznek kihasználni. Ezek egy része szintén a hőszivattyú elvét használja ki.