E2. A Középkor - 2.3.2

2.
A középkor
Tartalom
2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban ...................................................................................................2
2.1.1. A hűbériség és a jobbágyság jellemzői (középszint)....................................................................2
2.1.2. Az uradalom és a mezőgazdasági technika (középszint) .............................................................9
2.1.3. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (emelt szint) ..................................................11
2.2. A középkori egyház ..........................................................................................................................18
2.2.1. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői (középszint) ...............................................18
2.2.2. Hitélet és vallások – együttműködés és konfliktusok (középszint) ............................................31
2.2.3. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (emelt szint) ............................................................32
2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában .............................................................................43
2.3.1. A középkori város és a céhes ipar (középszint) .........................................................................43
2.3.2. A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban (emelt szint) .............57
2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom .......................................................................................69
2.4.1. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai (középszint) .......................................................69
2.4.2. Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői (emelt szint) ..........................................76
2.5 A középkor kultúrája..........................................................................................................................90
2.5.1. A román és gótikus építészet, a reneszánsz kultúra (középszint)...............................................90
2.5.2. Művelődés és írásbeliség a középkorban (emelt szint) ............................................................103
1 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban
2.1.1. A hűbériség és a jobbágyság jellemzői

(középszint)
E211R-1. A feladat a középkori Európa társadalmához kapcsolódik. [E-19-máj-2] Oldja meg a
feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „Minthogy naponként szükséget szenvedtem és ide-oda vándoroltam, hogy valami megélhetést
keressek, és egyáltalán nem találtam, végül is uraságod kegyes jóindulatához folyamodtam, kérvén, hogy
nekem […] művelésre földet adass; kérésemet uraságod helybenhagyta és eredményre is juttatta […]. Ezért
[…] ígérem, hogy minden tekintetben a ti hasznotokon munkálkodom, és a nekem nyújtott védelmet
szolgálataimmal viszonozni fogom. A dézsmákat [adókat] pedig ígérem, hogy pénzben vagy természetben
[…] beszállítom.” (Oklevélminta, VII. század)
B) „Azt akarjuk, hogy mindenki számára legyen ismert ez a szerződés, amelyet mi a Rajnán inneni [a Rajna
nyugati partjáról származó] emberekkel, akiket hollandoknak neveznek, kötöttünk. Ezek az emberek
felkeresték felségünket, igen erősen kérve a püspökségünk területén fekvő eddig megműveletlen […]
földek átengedését, hogy azt termővé tegyék. […]
Egyezséget kötöttünk, amelynek értelmében a fent nevezett földbirtok minden [telkéért] évenként 1 dénárt
fizetnek nekünk. […] Végül akaratunknak megfelelően elfogadták, hogy a föld gyümölcsének tizedét
nekünk adják, […]; [ezt további] 1 dénárral megválthatják. […] Megengedtük továbbá, hogy templomokat
építsenek ott, ahol szükségesnek látszik. Átengedtük ezeknek a templomoknak a plébános használatára a
[…] nekünk járó tized egytized részét.” (Frigyes hamburgi érsek oklevele, XII. század)
a) Mely társadalmi folyamathoz köthetőek az A) betűjelű forrásban leírtak? Karikázza be a helyes
válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. Megkezdődött a jobbágyság kialakulása.
2. Kiépült a hűbéri rendszer.
3. Hospeseket telepítettek a ritkábban lakott területekre.
b) Mi ösztönözhetett egyes személyeket az A) betűjelű forrásban szereplő kötelezettségvállalásra?
Fogalmazzon meg röviden két magyarázatot a forrás alapján! (Elemenként 0,5 pont.)
1. ……………………………………………………………………………………………………………..
2. ……………………………………………………………………………………………………………..
c) Mely társadalmi folyamathoz köthetőek a B) betűjelű forrásban leírtak? Karikázza be a helyes
válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. Megkezdődött a jobbágyság kialakulása.
2. Kiépült a hűbéri rendszer.
3. Hospeseket telepítettek a ritkábban lakott területekre.
d) Miért kötelezte a B) betűjelű oklevél kétféle adó fizetésére is az érintetteket? (1 pont)
……………………………………………………………………...…………………………………….......
e) Milyen hasonlóság figyelhető meg az A) és B) betűjelű források között az adófizetés módjára
vonatkozóan? (1 pont)
……………………………………………………………………………………….. 4 pont

E211R-2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik. [E-16-máj-1] Oldja meg a
feladatokat a források, az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont)
A) „Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak […] teljesíteniük kell. Először
minden hide-ról [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, […] és fel kell
szántaniuk 3 acrét [négyzetmérföldet] a saját idejükben, és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a
földesúr csűrjébe saját idejükben […] és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve
hármat.” (Angliai oklevél, 1050 körül)
B) „A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy
kell fizetni.” (Aranybulla, 1222)
a) Nevezzen meg két közös használatú földterületet az ábra alapján!

………………………………………………. ………………………………………………….
b) Nevezze meg, hogy az uradalom mely részéhez tartoztak az ábrán a sötét színnel (és
1. sorszámmal), illetve a világos színnel (és 2. sorszámmal) jelzett szántóföldi területek!
(1.): ………………………………… (2.): ………………….…………..……
c) Nevezze meg szakkifejezéssel az ábrán megjelenő földművelési rendszert (gazdálkodási módot)!
………………………………………………
d) Nevezze meg az A) jelű oklevélben olvasható két jobbágyi szolgáltatást!
……………………………………………… …………………………………………..………
e) Nevezze meg, kinek fizették a B) forrásban szereplő adót!
………………………………………………
4 pont

E211R-3. A feladat a középkori társadalomhoz kapcsolódik. [E-22-máj-2] Oldja meg a feladatokat a
források és ismeretei segítségével!
„Én, Rajmund, Isten kegyelméből Toulouse grófja, örök hűbérül adom neked, Vilmosnak, Montpellier
urának […] és a te utódaidnak Frontignan várát teljes egészében, minden tartozékával együtt. […] Te és a
te utódaid pedig ennek fejében kötelezitek magatokat, hogy támogatást és segítséget adtok nekem mindenki
ellen, természetesen csakis a nevezett vár, valamint a vár katonái által. […]
Én pedig, Vilmos, Montpellier ura a nevezett Frontignan várát tőled, Rajmund uramtól, a felsorolt feltételek
alapján elfogadom, és hűségesküt teszek neked a te életedre és tagjaidra. És a jelzett várat háború esetén,
amelyet te és a te utódaid a Rhône és az Ebro közötti területen bárkivel viseltek, én és az én utódaim minden
alkalommal, ahogyan kívánjátok, a ti rendelkezésetekre bocsátjuk.” (Esküszöveg, 1194)
A Capet-ház családfája (12–13. század) Franciaország a 13. században

Nevezze meg a források segítségével a hűbéri lánc tagjait a szöveges forrás keletkezésének idején!
Ne tisztséget, hanem keresztnevet írjon! (Elemenként 0,5 pont.)
a) legfőbb hűbérúr: ……………………………
b) nagyhűbéres: ……………………………….
c) kishűbéres: ………………………………….
d) Mit jelent a szövegben aláhúzott „minden tartozék” kifejezés? Karikázza be az egyetlen helyes válasz
sorszámát! (0,5 pont)
1. Zsoldoskatonákat, akikkel a katonai szolgálat teljesítendő.
2. Ostrom esetére felhalmozott készleteket, valamint fegyvereket (pl. ágyúkat).
3. Egy hűbérbirtokot a rajta élő és dolgozó jobbágyokkal együtt.
e) Döntse el, hogy igaz vagy hamis az állítás! Magyarázza meg a válaszát! Húzza alá a helyes választ,
a magyarázatot pedig írja a pontozott vonalra! (1 pont)
Ha a szövegben szereplő hűbérúr keresztes hadjáratra indul a Szentföldre, a szövegben szereplő hűbéresnek
kötelessége katonáival segíteni urát ebben a háborúban.
igaz hamis
…………………………………………………………..…………………………………………..……….
f) A szövegben említett Montpellier vára nem Toulouse, hanem Languedoc grófjától kapott hűbérbirtok.
Magyarázza meg saját szavaival, milyen problémát vet fel Vilmos számára, ha Toulouse és
Languedoc grófjai egymás ellen vonulnak hadba! (1 pont)
…………………………………………………………………………………………
4 pont

E211R-4. A feladat a középkori társadalmi renddel kapcsolatos. [E-23-máj-2] Rendelje az ábrán
megjelenített középkori társadalmi csoportokat / kötelezettségeket / adományokat a táblázatban
szereplő leírásokhoz! Írja a társadalmi csoportok / kötelezettségek / adományok sorszámát a táblázat
megfelelő mezőjébe! Egy leíráshoz egy sorszámot rendeljen! Egy sorszámot egyszer használhat. Két
sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
A középkori társadalom rendje
Leírás Sorszám
a) Személyes hadba vonulási vagy katonaállítási kötelezettség
b) A királynak való egyösszegű adózás kiváltságával bíró társadalmi csoport
c) Természetben vagy pénzben fizetett járadék
d) Föld juttatása közvetlen művelésre és védelem nyújtása
e) A falépítés vagy árumegállítás jogának adományozása
f) Örökíthető földbirtok adományozása
g) A kereskedelem fejlődésével növekvő királyi bevétel
h) Adómentesség kiváltságával bíró társadalmi csoport
4 pont

E211S-1. A feladat a középkor történelméhez kapcsolódik. (hosszú) [E-14-okt] Jellemezze a források
és ismeretei segítségével a Nyugat-Európában az ezredfordulóra kialakult társadalmi rétegeket, és
ezen keresztül mutassa be a középkori társadalom alapvető szerkezetét!
Iniciálé a Szentek élete című francia kódexből
Középkori kolostor rekonstrukciós rajza

„Minden szabad férfi, akinek négy megművelt földje van […] induljon az ellenség ellen […]. Akinek pedig
sajátjaként három földje van, ahhoz társuljon valaki, akinek egy földje van, és segítse az előbbit, hogy
kettejük helyett láthassa el a szolgálatot. Akinek két saját földje van, ahhoz egy hasonlóképpen két földdel
bíró társuljon, és közülük az egyik menjen az ellenség ellen, a másik meg támogassa. Akinek pedig csak
egy földje van, ahhoz három, hasonlóképpen egy-egy saját földdel bíró ember társuljon, támogassa őt, aki
egyedül induljon el, a segítséget nyújtó másik három pedig maradjon otthon.” (Frank törvénykönyv, IX.
század)
„Minthogy naponként szükséget szenvedtem és ide-oda vándoroltam, hogy valami megélhetést keressek,
és egyáltalán nem találtam, végül is uraságod kegyes jóindulatához folyamodtam, kérvén, hogy nekem N.
nevű helységében […] művelésre földet adass; kérésemet uraságod helybenhagyta és eredményre is juttatta,
úgy, hogy az említett helyen annyi modiusra való földet, amint kértem, […] nekem adni méltóztatott. Ezért
[…] fogadom, hogy a földek miatt neked soha semmiféle nehézséget vagy kárt okozni nem fogok, hanem
ígérem, hogy minden tekintetben a ti hasznotokon munkálkodom, és a nekem nyújtott védelmet
szolgálataimmal viszonozni fogom.” (VI. századi gót oklevélminta)

E211S-2. A feladat a középkori jobbágysághoz kapcsolódik. (rövid) [E-17-máj-1] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével a középkori jobbágyság jogait és kötelességeit az uradalom keretein
belül!
„Az én örökös uramnak. […] Az említett helyen annyi földet, amint kértem, adni méltóztatott. Ezért ezen
oklevél szavaival megfogadom, hogy minden tekintetben a ti hasznotokra munkálkodom és a nekem
nyújtott védelmet szolgálataimmal viszonozni fogom. […] Ha pedig a jelen oklevélben foglaltakat akár
teljes egészükben, akár csak kis részben meg merném szegni, megesküszöm, hogy neked korlátlan hatalmat
engedek, hogy engem az említett földről elűzz, és jogod szerint, mint illik, azt másnak add.” (Középkori
oklevélminta)
A középkori uradalom szerkezete

E211S-3. A feladat a középkor társadalmával kapcsolatos. (rövid) [E-21-máj-2] Mutassa be a források
és ismeretei segítségével a jobbágyság kialakulását és helyzetének fő jellemzőit!
„Minthogy naponként szükséget szenvedtem, és ide-oda vándoroltam, hogy valami megélhetést keressek,
és egyáltalán nem találtam, végül is uraságod kegyes jóindulatához folyamodtam, kérvén, hogy nekem […]
földet adass. […] Ezen oklevél szavaival fogadom, hogy a földek miatt neked soha semmiféle nehézséget
vagy kárt okozni nem fogok, hanem ígérem, hogy minden tekintetben a ti hasznotokat munkálom és a
nekem nyújtott védelmet szolgálataimmal viszonozni fogom.” (VII. századi oklevélminta)
„Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak Hurstbourne-ben teljesíteniük
kell. Először minden [telekről] 40 pennyt kell fizetniük az őszi nap-éj egyenlőség idején, és […] 3 sester
[kb. 45 liter] búzát kenyérnek, és fel kell szántaniuk 3 acrét [kb. 12 ezer m2] a saját idejükben, és bevetni
azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe […].” (Angol oklevél az ezredforduló környékén)

2.1.2. Az uradalom és a mezőgazdasági technika
(középszint)
E212R-1. A feladat a középkori mezőgazdaság történetéhez kapcsolódik. [E-13-máj-1] A képek a
megújult mezőgazdasági termelés eszközeit és módszereit ábrázolják. Döntse el az állításokról, hogy
melyik eszközre vagy módszerre vonatkoznak! Tegyen X jelet a megfelelő ábra betűjelének
oszlopába! Egy sorban csak egy X szerepelhet. (Elemenként 0,5 pont.)
A) B)
C)
Egyik
Állítás A B C
sem
a) Hozzájárult az igaerő növekedéséhez.
b) Következménye volt az istállózó állattartás elterjedése.
c) Megjelenése összefüggésben állt a fémmegmunkálás fejlődésével.
d) Két különböző évszakban elvetendő gabona termesztését tette lehetővé.
e) A faluközösség szervezett együttműködését igényelte.
f) Lehetővé tette a takarmánynövények széleskörű elterjedését.
3 pont

E212R-2. A feladat a középkori gazdasággal kapcsolatos. [E-07-máj-2] Oldja meg a feladatokat!
a) Válassza ki az alábbi felsorolásból a megfelelő fogalmakat, és egészítse ki velük az ábrát! A folyamat
okaira és következményeire egyaránt figyeljen! (Elemenként 1 pont.)
Fogalmak:
önellátó gazdálkodás népességnövekedés legelőváltó gazdálkodás
háromnyomásos gazdálkodás szügyhám háziipar
b) Nevezze meg a XI–XIII. században a nyugat-európai iparban elterjedt üzemszervezési formát!

(1 pont)
………………………………………………………..
c) Fogalmazza meg a fenti üzemszervezési forma céljait! Említsen kettőt! (Elemenként 0,5 pont)
1. ……………………………………………………………..………………………………………………
2. ……………………………………………………………..………………………………………………
5 pont

2.1.3. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai
(emelt szint)
E213R-1. A feladat a frankok történelméhez kapcsolódik. [E-14-okt] Döntse el, hogy a szöveges és
képi források melyik frank uralkodóhoz köthetők! Írja a források betűjelét a táblázat megfelelő
mezőjébe! Egy betűt csak egy helyre írhat! (Elemenként 0,5 pont.)
Klodvig Kis Pippin Nagy Károly
a) „Az Úr születésének ezen a szent napján, mikor a király mise közben Szent Péter apostol sírja előtt
elmondott imádsága után felemelkedett, Leó pápa megkoronázta, a római nép pedig ezt kiáltozta: Éljen és
győzedelmeskedjék […], az Isten által megkoronázott nagy, békét teremtő császár! A magasztalások
elhangzása után a pápa olyan tiszteletben részesítette, mint a régi uralkodókat, […].” (A Frank Királyság
Évkönyvei)
b) „Ebben az időben […] serege számos egyházat kifosztott, mivel ő maga ekkor még a pogány
tévelygéseknek volt a rabja. Tehát valamelyik templomból egy csodálatosan nagy és szép kelyhet ragadott
el az ellenség az egyházi szolgálat egyéb ékességeivel együtt. Ennek az egyháznak a püspöke pedig a
királyhoz küld, és azt kéri, hogyha már mást nem kaphat vissza s szent edényekből, legalább azt a kelyhet
kaphassa vissza az egyház.” (Tours-i Gergely krónikája)
c) „Ezután következett a háború az avarok, avagy a hunok ellen és a szászok elleni háborút kivéve, ez volt
a legnagyobb, amit indított; nagyobb lelkesedéssel vállalta fel, mint bármely másik háborút és sokkal
nagyobb előkészületeket is tett. Személyesen vezetett egy hadjáratot Pannóniába, ami akkoriban a hunok
birtokában volt.” (Einhard)
d) „A Meroving családot, amelyből a frankok mindaddig a királyaikat választották, s amely III. Childeric
idejéig állt fenn, lerakta trónjáról, s Childericet – aki valójában már meg volt fosztva az erőtől, és csak arról
volt ismert, hogy az üres királyi címet birtokolta – megborotváltatta és kolostorba taszította a római főpap
parancsára.” (Einhard nyomán)
e) Az aacheni palotakápolna f) A Frank és a Bizánci Birodalom térképe

g) XIV. századi miniatúra h) Észak- és Közép-Itália térképe
a Nagy Francia Krónikából
4 pont

E213R-2. A feladat a Frank Birodalom történetével kapcsolatos. [E-13-máj-2] Oldja meg a
feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
a) Hol és mikor kötötték azt a megállapodást, amelynek tartalmát a térképvázlat szemlélteti?

(Elemenként 0,5 pont.)
A megállapodás helyszíne (település): …………..………………… A megállapodás éve: ……………
b) Hogyan nevezzük azt a dinasztiát, amelyhez a megállapodást kötő felek tartoztak? (1 pont)
…………………………………………….
Nevezze meg a térképen szereplő uralkodók közül azt, akire az állítás vonatkozik! (Elemenként
0,5 pont.)
c) Uralma alá került az a település, amelynél Martell Károly 732-ben megállította az arabokat.
……………………………………………
d) Az Egyházi Állam védelmezőjeként lépett fel.
……………………………………………
e) Trónjának egyik későbbi birtokosa 962-ben császári címet szerzett.
……………………………………………
f) Trónjának későbbi birtokosai a X–XI. században Magyarország hűbéri függésbe vonására törekedtek.
……………………………………………
4 pont

E213R-3. A feladat a Frank Birodalom történetéhez kapcsolódik. [E-09-okt] Egészítse ki a táblázatot!
Írja be a megfelelő mezőkbe a hiányzó adatokat! (Elemenként 1 pont.)
Évszám Helyszín Személy Esemény

Martell Károly legyőzte az arabokat
800 Róma császárrá koronázták
Verdun Lothár, Lajos, Károly a birodalom felosztása
4 pont

E213R-4. A feladat a Frank Birodalom történetével kapcsolatos. [E-21-máj-1] Oldja meg a
A) „És akkor a tiszteletre méltó és kegyes főpap a saját kezében tartott igen értékes koronával megkoronázta
őt. Károlyt […] császárrá emelték. A szent helytartó és főpap szentelt olajjal felkente Krisztus legkiválóbb
fiát, Károly királyt, ott mindjárt, a mi Urunk Jézus Krisztus születése napján.” (Középkori évkönyv,
9. század)
B)
A Frank Birodalom felosztása

a) Adja meg az A) betűjelű forrásban leírt, illetve a B) betűjelű térképvázlaton ábrázolt események
idejét (évszám) és helyét (település)! Írja a válaszokat a táblázat megfelelő mezőibe! (Elemenként
0,5 pont.)
Forrás betűjele Évszám Település neve

A)
B)
b) Nevezze meg azt a tisztséget / méltóságot, amelyre a forrás aláhúzott részei vonatkoznak!
(0,5 pont)
…………………………………………………
c) Adja meg annak az ünnepnek a köznapi elnevezését, amelynek idején az A) betűjelű forrásban
leírt esemény történt! (0,5 pont)
…………………………………………………
d) Minek a fejében fogadta el a B) betűjelű térképvázlaton csíkozással jelölt állam a frank uralkodó
befolyását? (1 pont)
………………………………………………………………………………………...……………………...
……………………………………………………………………………………………………...………...
4 pont

E213S-1. A feladat a Frank Birodalommal kapcsolatos. (hosszú) [E-05-okt] Mutassa be a
forrásszemelvények és ismeretei felhasználásával a Frank Birodalom kialakulásának főbb
állomásait, és a frank uralkodói hatalom változásának jellemzőit! Elemzésében tekintse át a két
uralkodó között eltelt időszak változásainak okait! Használja a történelmi atlaszt!
„Ebben az időben Chlodovecus (Klodvig) serege számos egyházat kifosztott, mivel ő maga ekkor még a
pogány tévelygéseknek volt a rabja. Tehát valamelyik templomból egy csodálatosan nagy és szép kelyhet
ragadott el az ellenség az egyházi szolgálat egyéb ékességeivel együtt. Ennek az egyháznak a püspöke pedig
a királyhoz küld, és azt kéri, hogyha már mást nem kaphat vissza s szent edényekből, legalább azt a kelyhet
kaphassa vissza az egyház. Mikor a király ezt hallotta, így szólt a követhez:
»Gyere utánunk Sexonae-ba (Soissons), mert ott fogjuk szétosztani mindazt, amit szereztünk. És ha a sors
nekem juttatja azt az edényt, teljesítem a szentatya kérését.« Szavaival az előbbi kehelyre célzott. Mikor a
király ezeket mondotta, a józanabb gondolkodásúak így válaszoltak: »Mindaz, amit itt láttunk, a tied dicső
királyunk, de még mi magunk is uralmad alá tartozunk. Most tehát tégy tetszésed szerint, hiszen senki sem
szegülhet ellen hatalmadnak. Mikor pedig ezek így beszéltek, egy könnyelmű, gyűlölködő, hirtelen haragú
ember hangos kiáltással magasba emelte harci bárdját, belevágta a kehelybe és így szólt: „Ebből ugyan nem
kapsz, csak amit igaz úton kisorsolunk.« Erre mindenki elámult, de a király szelíd tűréssel magába fojtotta
a sérelem miatt érzett neheztelését. Fogta a kelyhet, visszaadta az egyházi küldöttnek, de a lelke mélyén
nem feledkezett meg a sértésről.
Egy év elteltével megparancsolta, hogy egész serege teljes fegyverzetben vonuljon fel és Mars mezején
mutassa meg fegyvereinek csillogását. Miközben végigjárta a sorokat és odaért a kehely széthasítójához,
így szólt hozzá: »Senki sem hanyagolta el fegyvereit úgy, mint te. Nem is jó a te dárdád, kardod meg bárdod
semmire!« Ezzel kikapta kezéből harci bárdját és a földhöz vágta. Mikor az egy kissé lehajolt, hogy
felvegye, a király magasba lendítette karját és csatabárdjával széthasította a fejét. Ezt tetted te is Sexonae-
ban azzal a kehellyel – mondotta. Így pusztult (megsértője), a többieket pedig haza parancsolta, de tettével,
nagy félelmet keltett maga iránt.
Sokat háborúskodott, sok győzelmet aratott. Uralkodásának tizedik évében (491) haddal támadt a
thoringusokra (Thüringia lakói) és fennhatósága alá terjesztette őket.” (Tours-i Gergely: A frankok
egyháztörténete)
„[...] De valójában a (királynak) már régtől fogva nem volt semmi hatalma és a puszta királyi címen kívül
semmi más tekintetben nem volt tündöklő jelenség, mert az államkincstár és az államhatalom a
palotanagyok kezében volt, akiket majordomusoknak [...] neveztek, és akiknek személyében a birodalom
feletti legfőbb hatalom egyesült. A királynak nem maradt más hátra, mint hogy csupán a királyi névvel
megelégedve, hosszú hajjal, lecsüngő szakállal üljön a trónon, és úgy tegyen, mintha csakugyan ő volna az
uralkodó, meghallgassa a mindenünnen érkező követeket, és távoztukkor közölje velük látszatra önálló
elhatározását, valójában azt, amire kioktatták vagy éppen, amit megparancsoltak neki.” (Einhard – Nagy
Károly élete – leírása a késő Meroving korról)
„749. év. Burghardus würzburgi püspököt és Foldarus káplánt elküldték Zakariás pápához, terjesszenek elő
kérést a frank királyokra vonatkozóan, akik ebben az időben nem rendelkeztek királyi hatalommal […] a
pápa azt üzente Pippinnek, hogy helyesebb, ha a hatalom birtokosát nevezik királynak, nem pedig azt, aki
királyi hatalom nélkül maradt, és hogy a rend meg ne zavarodjék, apostoli jogánál fogva azt parancsolta,
hogy Pippin legyen a király.” (Annales Regni Francorum)

E213S-2. A feladat a kora középkori Európa történelméhez kapcsolódik. (rövid) [E-10-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogy milyen tényezők segítették a Frank Birodalom
egységét, befolyásolták szétesését!
„Burghardus würzburgi püspököt és Folradus káplánt elküldték Zakariás pápához, terjesszenek elő kérdést
a frank királyokra vonatkozólag, akik ebben az időben nem rendelkeztek királyi hatalommal, hogy rendben
van-e ez, vagy sem. Zakariás pápa azt üzente Pipinnek, hogy helyesebb, ha a hatalom birtokosát nevezik
királynak, nem pedig azt, aki királyi hatalom nélkül maradt, és hogy a rend meg ne zavarodjék, apostoli
jogánál fogva Pipint nevezte ki királynak. […]
Az Úr születésének ezen a szent napján, mikor a király mise közben Szent Péter apostol sírja előtt elmondott
imádsága után felemelkedett, Leó pápa megkoronázta, a római nép pedig ezt kiáltozta: »Éljen és
győzedelmeskedjék Carolus augustus, az Isten által megkoronázott nagy, békét teremtő császár!« A
magasztalások elhangzása után a pápa olyan tiszteletben részesítette, mint a régi uralkodókat, Károly pedig
a »patrícius«1 név helyett »felséges császárnak« (imperátor et augustus) neveztette magát.” (Einhard: Nagy
Károly élete)
1
A patrícius címet, mint Róma védnöke, Pipin király kapta a pápaságnak a longobárdok ellen nyújtott
katonai segítségért.
„Károly, a legkegyelmesebb felséges, Istentől megkoronázott, nagy és békét hozó császár, aki a Római
Birodalmat kormányozza, és aki Isten kegyelméből a frankok és a langobardok királya.” Pecsétjének
felirata: „A birodalom megújítása” (Nagy Károly címei és pecsétjének felirata)

2.2. A középkori egyház
2.2.1. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői

(középszint)
E221R-1. A feladat a középkor szellemiségére vonatkozik. [E-06-máj-1] Válaszoljon a forrás és
ismeretei segítségével a kérdésekre!
„[…] tehát azt kell mondanunk, hogy jóllehet, azokat a dolgokat, amelyek az emberi megismerő-képesség
fölött állnak, nem szabad az embernek ésszel vizsgálnia, mégis, miután Isten ezeket kinyilatkoztatta, hittel
kell őket felfognunk.
[…] azt kell mondanunk, hogy a megismerhető dolog aspektusainak (nézőpontjainak) különbözősége a
dologra vonatkozó tudományok különbözőségét okozza. Ugyanazt a konklúziót bizonyítja ugyanis mind
az asztrológus, mind a fizikus, például, hogy a Föld gömbölyű. […] Tehát semmi akadálya, hogy
ugyanazokról a dolgokról […], amennyiben ezek az ész természetes fényénél ismerhetők meg, egy másik
tudomány is értekezzék, amennyiben az isteni kinyilatkoztatás fényében ismerhetők meg. […]
Ezenkívül a szent tanítás az emberi észt is használja. Noha nem a hit bizonyítására, mivel ez eltörölné a hit
érdemét, hanem egyéb, eme tanításban előadott dolgok megmutatására. És mivel a kegyelem nem eltörli,
hanem tökéletesíti a természetet, szükségszerű, hogy a természetes ész a hitet szolgálja, miként az akarat
természetes hajlama is a szeretet parancsát követi.” (Részletek Aquinói Szent Tamás „Summa Theologiae”
című művéből)
a) Nevezze meg a Szent Tamás által is képviselt filozófiai irányzatot! (1 pont)
……………………………………………...……………………………………………………..………….
b) Nevezze meg azt az antik filozófust, akinek módszereit, tanításait Szent Tamás felhasználta!
(1 pont)
……………………………………………...……………………………………………………..………….
c) Magyarázza meg, miként vélekedik Szent Tamás az értelem (tudomány) és a hit viszonyáról!
(1 pont)
…………………………………………...….…………………………………………………………..……
d) Melyik a középkor legmagasabb fokú oktatási intézménye, ahol tanították Szent Tamás filozófiai
nézeteit? Nevezzen meg ezek közül konkrétan egyet! (Elemenként 0,5 pont.)
……………………………………………...………
……………………………………………………...
4 pont

E221R-2. A feladat a kereszténység középkori történetéhez kapcsolódik. [E-19-máj-1] Oldja meg a
a) Döntse el, mely forrásrészletekre vonatkoznak a táblázatban szereplő állítások! Írja a forrás
betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Egy forrást többször is
felhasználhat. (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Urunk, Leó pápa üzenetében sürgősen figyelmeztette ezt a Mihályt [Kerulláriosz Mihály,
konstantinápolyi pátriárka], de ő nem hallgatott az okos szóra. Ezen felül […] már korábban a latin
szertartású templomokat bezárta, és a latinokat, akiket a kovásztalan kenyér eretnekeinek bélyegzett,
tettekkel és szavakkal mindenütt üldözte. Ez olyan méreteket öltött, hogy […] a Szentszék
megszégyenítésére az Ökumenikus Pátriárka [az egész keresztény egyház feje] címet vette fel. Mi azonban
nem viselhetjük el a szent és nemeslelkű Apostoli Széknek ezt a hallatlan megszégyenítését és
megsértését.” (Humbertus bíboros, pápai követ beszámolója)
B) „Továbbá, ha Róma az apostolfejedelem [Szent Péter] által igyekszik megalapozni elsőbbségét, úgy
Konstantinápolyt illeti meg az elsőbbség az elsőként elhivatott András [Péter idősebb testvére] által. Mert
sok évvel korábban vette át Konstantinápoly püspöki székét, mint testvére a rómaiak püspöke lett.”
(Phótiosz pátriárka írásából)
C) „Ha viszont a következő kijelentést tárják elém: »Te Péter vagy, és én erre a sziklára akarom egyházamat
építeni« úgy tudni kell, hogy ez nem a római egyházra vonatkozik. Szó sincs róla! […] Mi a próféták szavait
jámbor magyarázattal az egy katolikus és apostoli egyházra vonatkoztatjuk, nem Péter egyházára, vagy egy
római egyházra, mint ahogy azt a római műveletlenség a maga üres érvényesülési kívánalmaiban szeretné.”
(Phótiosz pátriárka írásából)
D) „1. Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr. Egyedül a római pápát mondják joggal
egyetemesnek.” (Pápai oklevél)
E) „Mert az atyák helyesen adtak kiváltságokat a régi Róma trónjának [ti. a pápának], mert az volt a királyi
város. És […] ugyanazon megfontolás által vezérelve, ugyanolyan kiváltságokat adtak az Új Róma
legszentebb trónjának, igazságosan úgy ítélve meg, hogy az uralkodóval és a szenátussal megtisztelt város
egyenrangú kiváltságokat élvez a régi császári Rómával, így egyházi ügyekben is ugyanarra a rangra kell
emelni.” (Zsinati határozat)
Állítás A forrás betűjele

1. A forrás szerzője vitatja a pápa elsőségét.
2. A nyugati álláspontot képviseli az egyház vezetésével kapcsolatban.
3. Szertartásrendben megmutatkozó különbségre is utal.

b) Adja meg a B) betűjelű forrás segítségével annak az eseménynek az évszámát, amelyre a kép utal!
(1 pont)
Szent Péter és Szent András

Az esemény évszáma: ……………
4 pont

E221R-3. A következő feladat az V–X. század meghatározó európai vallási irányzataihoz
kapcsolódik. [E-06-feb] Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján!
1. kép 2. kép
3. kép
a) Állapítsa meg, hogy a képek melyik vallási irányzat templomait mutatják! (Elemenként 0,5 pont)
1. kép: …………………………………………
2. kép: …………………………………………
3. kép: …………………………………………
b) Nevezze meg a fenti vallási irányzatok egy-egy jellemzőjét! (Elemenként 0,5 pont.)
1. kép: ………………………………………………………………………………………………………..
2. kép: ………………………………………………………………………………………………………..
3. kép: ………………………………………………………………………………………………………..
3 pont

E221R-4. A feladat a középkori keresztény egyházak történetéhez kapcsolódik. [E-11-máj-1] Válassza
ki az alábbi fogalompárok, illetve a képpár két-két eleme közül a nyugati egyházra jellemzőket!
Karikázza be soronként a megfelelő fogalom vagy kép sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)
a) 1. görög liturgikus nyelv 2. latin liturgikus nyelv
b) 1. papi nőtlenség bevezetése 2. nincs kötelező papi nőtlenség
c) 1. nemzeti egyházak 2. nemzetek feletti egyház
d) 1. bencés szerzetesrend 2. bazilita szerzetesek
e) 1. a világi hatalomnak alárendelt 2. a világi hatalomtól függetlenedik
f)
1. 2.
3 pont

E221R-5. A feladat a nyugati és a keleti kereszténységhez kapcsolódik. [E-15-okt] Válaszoljon a
kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
„Amikor a szlávok [morvák] fejedelmükkel együtt megkeresztelkedtek, Rasztiszláv, Szvjatopolk és Kocel
[fejedelmek] e szavakkal fordultak Mihály császárhoz:
»Országunk megkeresztelkedett, de nincs mesterünk, hogy prédikáljon nekünk, tanítson bennünket és
magyarázza a szent könyveket. Nem értjük sem a latin, sem a görög nyelvet […] Küldj hát hozzánk olyan
mestereket, akik meg tudják magyarázni nekünk a szent könyvek betűjét és szellemét.« Ezt hallva Mihály
[…] összegyűjtötte bölcseit, […] és a bölcsek ezt mondták: »Van Thesszalonikában egy Leó nevű férfi,
ennek fiai jól tudják a szláv nyelvet, két fia járatos a tudományokban […].« Ezek megérkezve megalkották
a szláv ábécé betűit és lefordították az Apostolok cselekedeteit meg az Evangéliumot.” (Középkori krónika)
Európa térképe a XI. században

a) Melyik állam uralkodójához fordultak a fejedelmek? (0,5 pont)
……………………………………………………………………..
b) A kora középkori egyház milyen sajátosságára utal az, hogy a fejedelmek vallási kérdésben a
császárhoz küldték követeiket? (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
c) Magyarázza meg saját szavaival, miért a görög és a latin nyelv ismeretének hiányát hangsúlyozzák
a követek? (1 pont)
…………………………………………………………………...…………………………………………...
d) Ki a szövegben említett két fiú? (Elemenként 0,5 pont)
…………………………………………….. ……………………………………………….
e) A kereszténység melyik irányzatához csatlakozott a szövegben említett fejedelmek által uralt
terület a XI. század után? (0,5 pont)
……………..
4 pont

E221R-6. A feladat a középkori kereszténységgel kapcsolatos. [E-22-okt] Oldja meg a feladatokat a
A) „Ami […] a [Mihály székhelyéül szolgáló] város becsületes és bölcs polgárait illeti, ők fölöttébb
keresztény és igaz hitű polgárok. Ami azonban Mihályt, akit visszaélve pátriárkának [egyházfőnek] hívnak
[…] illeti […] a mi urunk […] sürgősen figyelmeztette […], de ő nem hallgatott az okos szóra. Ezen felül
vonakodott minket […] fogadni. […] Ezen felül megtagadta tőlünk, hogy a […] kolostorban misét
bemutassunk, mint ahogy már korábban a latin szertartású templomokat bezáratta. […] Az Apostoli
Szentszéket egyházi átokkal sújtotta, és a Szentszék megszégyenítésére az Ökumenikus Pátriárka címet
vette fel. […] Mihály […] és valamennyi hívük […] legyenek kiközösítettek az összes eretnekkel [együtt].”
(Egy pápai oklevélből)
a) Nevezze meg (korabeli nevén) az A) betűjelű forrásban aláhúzással jelölt várost! (0,5 pont)
…………………………………………………….
b) Melyik évben keletkezett az A) betűjelű forrás? (0,5 pont) ………………
c) Mely sérelmekkel indokolta a kiátkozást az A) betűjelű forrás idézett részlete? Karikázza be a két
helyes válasz sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)
1. A pátriárka csak görög szertartású istentiszteleteket engedélyezett.
2. A pátriárkát az oklevél átokkal sújtotta.
3. A pátriárka igaz hitűekre és eretnekekre osztotta a hívőket.
4. A pátriárka nem fogadta el a pápa fennhatóságát.
5. A pátriárka kolostorba vonult, és nem látta el feladatait.
Állapítsa meg, hogy a kereszténység melyik két ágának felépítését látja az ábrákon! Írja az ábra alatti
pontozott helyre a megfelelő egyház nevét! (Elemenként 0,5 pont.)
B)
d) …………………………………………….. e) ……………………………………………………
f) Fogalmazza meg, miben tér el egymástól a két egyház viszonya a világi hatalomhoz! (1 pont)
……………………………………………………………………………...………………………………
4 pont

A feladat a kereszténység középkori történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-23-máj-2] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével a nyugati és a keleti egyház szétválását! Mutassa be a létrejött
egyházak közötti fő szervezeti különbségeket!
A kereszténység terjedése az 5. századig Az iszlám terjedése a 7. században

„Urunk, Leó pápa üzenetében sürgősen figyelmeztette ezt a Mihályt [Kerulláriosz Mihály konstantinápolyi
pátriárkát], de ő nem hallgatott az okos szóra. Ezen felül […] már korábban a latin szertartású templomokat
bezárta, és a latinokat, akiket a kovásztalan kenyér eretnekeinek bélyegzett, tettekkel és szavakkal
mindenütt üldözte. Ez olyan méreteket öltött, hogy […] a Szentszék megszégyenítésére az Ökumenikus
Pátriárka [az egész keresztény egyház feje] címet vette fel. Mi azonban nem viselhetjük el a szent és
nemeslelkű Apostoli Széknek ezt a hallatlan megszégyenítését és megsértését.” (Humbertus bíboros, pápai
követ beszámolója)

E221S-1. A feladat a kereszténység történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-13-máj-1] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével a nyugati és a keleti keresztény egyház közti főbb különbségeket a
középkorban! Válaszában a két egyház szervezetét és működését hasonlítsa össze!
„Nekünk tehát igen nagy gondunk van az Isten igaz hittételeire, de a papság tisztességére is, mert hisszük,
hogy ha ezt megkapják, akkor ezáltal az Isten igen nagy adományokkal halmoz majd el bennünket is, s
mindazt, ami már megvan, szilárdan birtokban tarthatjuk, s mindazt, ami eleddig nem valósult még meg,
megvalósíthatjuk. Helyesen és megfelelő módon intéződik minden dolog, ha indítóoka tisztes, és az Isten
előtt kedves. Hisszük, hogy mindez így valósul majd meg, ha ama szent tanok betartásán őrködünk,
amelyeket az Isten igéjének dicséretre és tiszteletre méltó őrei, az apostolok hagytak ránk, s amelyeket a
szentatyák megőriztek és magyaráztak is.” (Justinianus törvénykönyve)
„I. Borisz bolgár cár 893-ban, Vladimir fia felett aratott győzelme után, »egyházi-nemzeti zsinatot« hívott
össze az új fővárosba, Preszlávba, ahol kinevezett utóda Simeon nevű fia lett. A zsinat az óbolgár nyelvet
mind egyházi mind államigazgatási szempontból hivatalos nyelvvé nyilvánította. Ehhez hozzájárult a
bolgár egyház fejének, az érseknek az a megkülönböztetett helye, melyet a bizánci hierarchián belül foglalt
el. Kanonikus szempontból […] autonóm, de facto [ténylegesen] viszont független volt. Mindezek a
tényezők hozzájárultak a teljes autokefalitás [önállóság] igényének a megfogalmazásához. A 918-919-es
újabb preszlávi »egyházi-nemzeti zsinat« hivatalosan is kinyilvánította a bolgár egyháznak az autokefalitás
iránti igényét, és az elöljáró érsek számára a pátriárkai cím fölvételét.” (Imrényi Tibor, egyháztörténész)

E221S-2. A feladat a keleti és a nyugati kereszténységgel kapcsolatos. (rövid) [E-06-máj-2] Mutassa
be az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzőit, és tárja fel, hogy a nyugati egyház politikai
szerepének átalakulása miként játszott szerepet az egyházszakadásban!
A nyugati és a keleti kereszténység felépítése

„Dicsőséges császár, két olyan intézmény van, amely elsősorban kormányozza ezt a világot: az egyik a
legfőbb papok megszentelt tekintélye, a másik pedig a királyi hatalom. A papok viselte teher annyiban
nehezebb, amennyiben az Isten ítélőszéke előtt az embereken uralkodó királyokért is nekik kell számot
adniuk.” (I. Gelasius pápa levele, Kr. u. V–VI. század)
„1. Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr.
2. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek [általánosnak].
3. Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet székükbe vissza. […]
11. Az egész világon csak őt illeti meg a pápa név.
12. Jogában áll császárokat letenni.” (Dictatus Papae, 1075)
„Ortodox egyház: igazhitű, vagy helytelenebb szóhasználattal görögkeleti egyház. Lényegében az 1054-es
szkizma által önállósult egyházszervezet. A római katolikus egyháztól mind hierarchiájában, mind
liturgiájában, mind egyes dogmáiban különbözik. Nem ismerik el a pápa elsőségét, nem hisznek a
tisztítótűz erejében, a Szentléleket csak az Atyától, és nem a Fiútól is származtatják. A legfőbb
méltóságokat kivéve nincsen kötelező cölibátus, csak az újraházasodás tilos. Az ortodox egyház
szertartásainak nyelve a görög, az ószláv vagy az egyes nemzeti nyelvek.” (Történelmi fogalomtár)

E221S-3. A feladat a középkori keleti kereszténységhez kapcsolódik. (rövid) [E-19-okt] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével a keleti kereszténység szervezeti sajátosságait! Röviden térjen ki a
nyelvhasználat kérdésére is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
A nyugati és a keleti egyház szervezete
Szerzetesség a nyugati és a keleti kereszténységben

E221S-4. A feladat a középkori kereszténységhez kapcsolódik. (komplex – összehasonlító)
[E-21-máj-1] Vesse össze a források és ismeretei segítségével a nyugati és a keleti egyház szervezetét
és működését a következő szempontok alapján:
• egyházi központ, hierarchia és egység,
• nyelvhasználat,
• szerzetesség,
• a cölibátus kérdése,
• egyházi építészet,
• a világi hatalomhoz való viszony!
Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
A nyugati és a keleti szerzetesség összehasonlító ábrája

„Teljességgel megtiltjuk a papoknak, […] és „Aki nőtlenül lett pap, […] az már ne házasodjon,
szerzeteseknek, hogy ágyast tartsanak vagy […] minden […] pap számára tilos felszentelése
házasságot kössenek. A szent kánonok parancsaival után házasodni, és ha ezt merészelné tenni, tegyék
összhangban úgy határozunk, hogy a [papok által] le hivatalából. És ha bárki, aki belépne a papi
már megkötött házasságokat fel kell bontani.” rendbe, törvényes feleséget szeretne magának
(A katolikus egyház I. lateráni zsinata, 1123) mielőtt […] felszentelnék, tegyen így.”
(Az I. trullai zsinat, amelynek határozata
érvényben maradt a keleti egyházban, 692)
A középkori nyugati, illetve keleti keresztény templomok egyszerűsített alaprajza

E221S-5. A feladat a kereszténység középkori történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-23-máj-2] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével a nyugati és a keleti egyház szétválását! Mutassa be a létrejött
egyházak közötti fő szervezeti különbségeket!
A kereszténység terjedése az 5. századig Az iszlám terjedése a 7. században

„Urunk, Leó pápa üzenetében sürgősen figyelmeztette ezt a Mihályt [Kerulláriosz Mihály konstantinápolyi
pátriárkát], de ő nem hallgatott az okos szóra. Ezen felül […] már korábban a latin szertartású templomokat
bezárta, és a latinokat, akiket a kovásztalan kenyér eretnekeinek bélyegzett, tettekkel és szavakkal
mindenütt üldözte. Ez olyan méreteket öltött, hogy […] a Szentszék megszégyenítésére az Ökumenikus
Pátriárka [az egész keresztény egyház feje] címet vette fel. Mi azonban nem viselhetjük el a szent és
nemeslelkű Apostoli Széknek ezt a hallatlan megszégyenítését és megsértését.” (Humbertus bíboros, pápai
követ beszámolója)

2.2.2. Hitélet és vallások – együttműködés és konfliktusok
(középszint)
E222S-1. A feladat a középkor történelméhez kapcsolódik. (hosszú) [E-09-máj-1] Mutassa be a
források és ismeretei alapján a keresztes hadjáratok okait, mozgatórugóit, a hadjáratok hatásait,
jellemző következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„A konstantinápolyi császár követei könyörögve kérték a pápa urat
és minden hívő keresztényt, segítsék őt a pogányok ellen, hogy
megóvhassa a Szentegyházat, amelyet a pogányok azon a vidéken
csaknem megsemmisítettek.” (Bertold szerzetes)
„Ne kételkedjetek hát, ti bűnösök: jóságos az Úr. […] Ő kezeskedik
érte, hogy katonáinak zsoldja az ő eltévelyedéseik bocsánata és az
örök üdvösség legyen. Te bátor lovag, te férfiú a harcban: íme, a
veszélytelen bajvívás, ahol a győzelem hírnevet hoz, és a halál
nyereséggé lesz. Ha okos kereskedő, jó üzletember vagy, akkor
meghirdetem neked a nagy vásárt. Ügyelj, nehogy elmulaszd! Vedd
föl a keresztet és mindenért, amit bűnbánó szívvel meggyóntál,
azonnal bűnbocsánatot nyersz.” (Clairvaux-i Szent Bernát apát
toborzóleveléből)
Templomos és johannita lovag
„Úgy az ezredik esztendő táján Európa népessége növekedésnek indult, és ez a növekedési szakasz három
évszázadig tartott. […] E századok során […] Európa lakossága megkétszereződött vagy
megháromszorozódott.” (Massimo-Livi Bacci)
„Jeruzsálem bevételét és a levantei latin államok létrehozását kereskedelmi állomások létesítése kísérte a
Földközi-tenger partjai mentén. Ezekből elsősorban Velence és Genova kereskedő-államai húztak hasznot.
[…] Az Európán kívüli kereskedelem természetének megváltozását a kontinens belkereskedelmének
átszerveződése kísérte.” (N. J. G. Pounds)
Krisztus vezeti a kereszteseket a Szentföldre – középkori miniatúra

2.2.3. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői
(emelt szint)
E223R-1. A feladat a középkori, nyugat-európai szerzetesrendekhez kapcsolódik. [E-11-okt] Írja a
meghatározások alatti pontozott vonalra a felsorolt szerzetesrendek közül az odatartozó
szerzetesrend számát! Egy rend több meghatározáshoz is tartozhat! (Elemenként 0,5 pont)
a) A rend kiválóságai nevéhez fűződik a skolasztika kiteljesítése. ……
b) A rend a VI. században jött létre, Monte Cassino hegyén. ……
c) A rend az itáliai Assisiben született a XIII. században. ……
d) A rend az eretnekmozgalmak visszaszorításában is szerepet játszott, a pápa rájuk bízta az inkvizíció
irányítását. ……
e) A rend a X. században az ún. cluny mozgalom következtében újult meg. ……
f) A rend szabályzatának egyik mondata – „Imádkozzál és dolgozzál!” – a szerzetesi mozgalom lényegét
fogalmazza meg. ……
Szerzetesrendek:
1. bencés
2. ferences
3. domonkos
3 pont

E223R-2. A feladat a szerzetesrendekhez kapcsolódik. [E-11-máj-2] Válaszoljon a kérdésekre a
források és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.)
„Isten nevében kezdődik [...] a mi Urunk Jézus Krisztus szent Evangéliumának megtartása, az
engedelmesség, szegénység és tisztaság gyakorlásával. Ferenc testvér engedelmességet és hódolatot fogad
urának, Honorius pápának, valamint az ő törvényes utódainak és a római Anyaszentegyháznak. A többi
testvér pedig engedelmeskedni köteles Ferenc testvérnek és utódainak. [...] Szigorúan megparancsolom
minden testvérnek, hogy sohase fogadjanak el semmiféle pénzt vagy pénzjegyet, sem önmaguk, sem
közvetítő személy útján. [...] A testvéreknek ne legyen semmi tulajdonuk, se házuk, [...] sem egyéb
birtokuk. Hanem mint idegenek és jövevények e világon, szegénységben és alázatosságban szolgáljanak
Istennek. Bizalommal menjenek alamizsnát kéregetni. Ne szégyelljék magukat, mert az Úr miérettünk lett
szegénnyé e földön.” (Szerzetesrendi szabályzatból)
a) Nevezze meg, melyik szerzetesrendről szól a fenti forrás!
Szerzetesrend neve: …………………………………
b) Húzza alá, melyik évszázadhoz kapcsolódik a rend születése!
V. század X. század XIII. század XVIII. század
c) Húzza alá azt a kifejezést, amelyet leginkább használnak a fenti szerzetesrendre!
evangélikus engedelmeskedő kolduló alázatos
d) Nevezze meg a fenti szerzetesrenddel egy időben születő, hasonló tevékenységet folytató
szerzetesrendet!
Szerzetesrend neve: …………………………………
4 pont

E223R-3. A feladat a középkori szerzetesrendek történetéhez kapcsolódik. [E-17-máj-2] Állapítsa
meg, hogy a források tartalmuk alapján melyik rendhez köthetők! Írjon X jelet a táblázat megfelelő
mezőjébe! A szöveges források a bencés, illetve a ferences rend regulájából valók, ám némelyik tartalma
mindkét rendhez köthető. (Elemenként 0,5 pont)
a) „Az a műhely pedig, ahol mindezt szorgosan gyakorolhatjuk, a monostor zártsága és az állhatatos
megmaradás a közösségben.”
b) „[…] mikor a világban járnak […] legyenek szelídek, békességszerzők és szerények; kedvesek és
alázatosak, s nyíltan szóljanak mindenkihez, ahogyan illik. […] Ha valamilyen házba bemennek, először
ezt mondják: Békesség e háznak. És a szent evangélium szerint minden ételből ehetnek, amit eléjük
tesznek.”
c) „[…] kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát és éljenek engedelmességben, tulajdon
nélkül és tisztaságban.”
d) „Senki se merészeljen […] bármit is adni vagy elfogadni, vagy bármit is sajátjaként bírni; egyáltalán
semmit sem: se könyvet, se írótáblát, se íróvesszőt, tehát igazán semmit se.”
e) „Először is: szeresd az Úristent, teljes szívből, teljes lélekből és teljes erődből. Aztán felebarátodat, mint
önmagadat. Továbbá: ne ölj. Házasságot ne törj. Ne lopj. Bűnös vágyaid ne legyenek.”
f) g)
h)
A bencésekhez A ferencesekhez Mindkettőhöz

Források
köthető köthető köthető
a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)
h) 4 pont

E223R-4. A feladat a középkori szerzetesrendekkel kapcsolatos. [E-20-máj-2] Oldja meg a
feladatokat a képek és ismeretei segítségével!
A) B)
A Mt. St. Michel-i kolostor, dagály idején A Monte Cassinó-i kolostor (Olaszország)
(Franciaország)
a) Az A) és a B) betűjelű képeken ugyanannak a szerzetesrendnek kolostorai láthatók. Melyik volt a
felsoroltak közül az ehhez a rendhez tartozó szerzetesek fő tevékenysége? Karikázza be a helyes válasz
sorszámát! (0,5 pont)
1. Prédikálás híveknek.
2. Kódexek másolása.
3. A szentföldi zarándokok védelme.
C)
Egy kolostor Dubrovnikban (Horvátország)

b) A C) betűjelű képen egy másik szerzetesrend kolostora látható. Melyik volt a felsoroltak közül az
ehhez hasonló elhelyezkedésű kolostorokban működő szerzetesek fő tevékenysége? Karikázza be a
helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. Prédikálás híveknek.
2. Kódexek másolása.
3. A szentföldi zarándokok védelme.
c) Ki volt az első, pápa által elismert nyugati – többek között az A) és B) betűjelű képeken látható
kolostorokat is használó – szerzetesrend alapítója? (1 pont)
……………………………………………..
d) Hogy nevezzük összefoglaló néven a C) betűjelű kolostorhoz hasonló épületeket használó
szerzetesrendeket? (1 pont)
……………………………………………..
3 pont

E223R-5. A feladat a középkori szerzetesrendekkel kapcsolatos. [E-21-máj-2] Oldja meg a
feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
a) Rendelje a középkori szerzetesrendek szabályzataiból vett idézetekhez a hozzájuk kapcsolható
fogalmat! Írja a megfelelő fogalom sorszámát az idézetek után kipontozott helyre! Egy sorszámot csak
egy helyre írjon! Két fogalom kimarad.
Fogalmak: 1. imádság 2. engedelmesség 3. a hit védelme 4. szegénység 5. (erkölcsi) tisztaság
A) „Az alázatosság […] csak akkor lesz tetsző Isten előtt és kedves az embereknek, ha a parancsot nem
ingatagon, nem lassan, lagymatagon, vagy nem zúgolódva és nem ellentmondva teljesítjük.”
…..…
B) „Bárhol vannak, vagy bárhová indulnak a testvérek, gondosan óvják magukat a haszontalan
tekintgetéstől és az asszonyokkal való barátkozástól. Senki ne társalogjon velük, útra ne keljen
társaságukban, sem pedig az asztalnál egy tálból ne egyék velük. […] Aki asszonyra néz, hogy őt
megkívánja, már házasságtörést követett el vele szemben.”
…..…
C) „Ha esetleg valamelyik nemes ajánlja föl gyermekét Istennek a monostorba, […] az okiratban ígérjék
meg esküvel, hogy sohasem fognak neki sem személyesen, sem közvetítő által bármit is juttatni, vagy a
birtoklásra alkalmat szolgáltatni. […] Semmiképpen se legyen szabad a szerzetesnek sem szüleitől, sem
bárki mástól, de egymástól sem, akár levelet, [...] vagy bármi csekély ajándékot elfogadnia vagy adnia az
apát engedélye nélkül.”
…..…
b) Nevezze meg, ki írta az első nyugati szerzetesi szabályzatot, amelyből az A) és C) betűjelű forrás
idéz!
………………………………………………..
c) Állapítsa meg, miként kívánták elkerülni a XIII. századi rendalapítók az eretnekek által felsorolt
problémákat! Írja az eretnekek szerinti főbűnök sorszámát a táblázat megfelelő mezőibe!
Egy idézethez csak egy sorszámot írjon! Négy sorszám kimarad.
„1. Földi javak birtoklása („a lélek rozsdája”).
2. Világiakkal való érintkezés a térítésen kívül.
3. A hamis tanúság és az eskü.
4. A háború, és egyáltalán fegyver használata.
5. Állatok megölése (kivéve a „csúszómászókat”).
6. Húsevés, állati termékek fogyasztása.
7. Házasság és nemi érintkezés.”
(A hét főbűn a kathar eretnekmozgalom szerint, XII. század)

Főbűn
Idézet
sorszáma
„Alázatosan cselekednek és prédikálnak majd, mezítláb járnak majd egy fillér vagyon nélkül,
mindenben az apostol példáját fogják követni.” (Szent Domonkos)
„Ha valamelyik testvér az ördög incselkedésére a paráznaság bűnébe esik, fosszák meg rendi
ruhájától, melyet rút bűnével elveszített, hagyja azt ott, és végleg küldjék el szerzetünkből.
Utána tartson bűnbánatot bűnei miatt.” (Szent Ferenc)
„Uram, tégy engem a békéd eszközévé, hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölet uralkodik,
hogy a megbocsátás szellemét vigyem oda, ahol széthúzás van.” (Szent Ferenc)
d) Mi az összefoglaló megnevezése a Szent Ferenc és Szent Domonkos által alapított

szerzetesrendeknek?
……………………………………………
4 pont

E223R-6. A feladat a középkori, kora újkori szerzetesrendekre vonatkozik. [E-05-máj-2] Egészítse ki
a hiányzó szöveget, és nevezze meg a leírások alapján a szerzetesrendeket! (Elemenként 0,5 pont)
a) A rend alapítója Assisiben élt a XII–XIII. század fordulóján. A szerzetesek
.......................................................... fogadalmat tesznek, mert céljuk a javaktól, a becsvágytól, a
szenvedélyektől való elszakadás. Regulájuk fontosnak tartja a teremtett világ szeretetét, a napsugaras
világszemléletet, a szolgáló szeretetet és a feltétlen engedelmességet Istennek. Magyarországi követői
között találjuk Kapisztrán Szent Jánost és Tomori Pált.
A szerzetesrend neve: .................................................
b) A nyugati szerzetesség első rendje. Kolostorát 529-ben alapították Montecassinóban. A rend tagjai
engedelmességi fogadalmat tettek. A Regula előírta a kétkezi munkát. Jelmondatuk: „ora et labora”.
Magyarországon már Géza idejében ........................................................... nevű településen megtelepedtek.
c) A rend alapítója a baszk származású Inigo de Loyola, Izabella királynő főkincstárnokának apródja, majd
katona. A pamplonai ostromnál megsebesült, s ez után határozta el, hogy Krisztus katonája lesz. A rend
működését 1540-ben kezdte meg. Nagy szerepe volt a(z) ……………………………. elindításában.
Legjelentősebb magyarországi képviselője Pázmány Péter.
3 pont

E223R-7. A feladat a középkori egyházhoz kapcsolódik. [E-23-máj-1] Oldja meg a feladatokat a
középkori források (legenda, krónika, szabályzat) és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Bizony mondom nektek, sokan jönnek ebbe a rendbe e világ nemesei és bölcsei közül, és nagy
megtiszteltetésnek veszik majd, ha koldulni mehetnek. Az Úristen áldásával, bizakodva és örvendező
lélekkel menjetek tehát alamizsnáért.”
B) „Az első dolog, amire őket [szerzeteseket] a patriarcha úr [főpap] és a többi püspök bűnbocsánat mellett
kötelezte, az volt, hogy az utakat főként a zarándokok biztonsága érdekében a rablóktól és útonállóktól
őrizzék.”
C) „A monostort, ha lehetséges, úgy kell építeni, hogy minden szükséges dolog, mint a víz, malom, kert és
különféle műhelyek a monostoron belül legyenek, hogy a szerzeteseknek ne kelljen kint csatangolniuk, ami
lelküknek éppen nem válik üdvére.”
D) „Tehát ezekben az időkben adjunk dicséretet Teremtőnknek »igazságos ítélete miatt«, azaz: a reggeli
dicséretben, a primában, a terciában, a szextában, a nónában, a vesperásban és a kompletóriumban, és éjjel
is keljünk föl magasztalására. [A felsoroltak az imák időpontjai, mai órahasználat szerint: 6, 9, 12, 15, 18,
21, 24 és hajnali 3 órakor.]”
E) „Semmiképpen sem akarta, hogy a testvérek házukkal vagy templomukkal, kertjükkel vagy más
dolgaikkal, amiket használnak, áthágják a szegénység mértékét, sem azt, hogy valamely helyet tulajdonjog
címén birtokoljanak, hanem mindig mint vándorok és jövevények tartózkodjanak bennük. Ezért akarta azt
is, hogy a testvérek ne sokan lakjanak együtt, mert szerinte a nagy szám mellett nehéz megőrizni a
szegénységet.”
a) Csoportosítsa a forrásokat aszerint, hogy a bencés vagy a ferences rendre vonatkoznak-e! Írja a
táblázat megfelelő sorába a forrás betűjelét! Egy mezőbe csak egy betűjelet írjon! Egy betűjel kimarad.
Rend bencés ferences

Forrás
betűjele
b) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelynek megerősödése Nyugat-Európában összefüggött a

ferences kolostorok alapításával!
…………………………………
c) Nevezze meg a bencés rend magyarországi központját! …...…………………………………………
3 pont

E223S-1. A feladat a középkori egyházi élettel kapcsolatos. (rövid) [E-06-máj-1] Mutassa be a források
és ismeretei alapján a XI–XIII. században létrejött szerzetesrendek jellemzőit és tárja fel szerepüket
a kor egyházi életében!
„Eltérően más […] rendektől, a szerzetesek külön házakban laktak, a kolostort övező falon belül, ahol
dolgoztak, étkeztek, aludtak. Vasárnaponként az elöljáró átadta ellátásukat, a kenyeret és a főzelékfélét,
amit mindegyikük a cellájában maga készített el. Az ivásra és egyéb használatra szolgáló víz egy forrásból
érkezett, és minden cellába külön vezetéken került be. […]” (Guibert de Nogent a karthausi rend
megalakulásáról)
„I. Milyen helyen kell a kolostort felépíteni.
Egyetlen kolostor se épüljön városokban, várakban, külvárosokban, csakis emberektől távoli, kevéssé
látogatott helyen.
II. Az életmód egysége az isteni és emberi dolgokban.
Hogy az apátságok között a megbonthatatlan egység ne szűnjön meg, és állandóan fennmaradjon,
elrendeljük mindenekelőtt, hogy Szent Benedek Regulája legyen mindenki számára közös, és azonos
módon tartsák be. Kötelesek ugyanazokat a könyveket használni az isteni offíciumoknál. Végül mindenkire
azonos étkezési és öltözködési, továbbá életviteli előírások vonatkoznak.
IV. Az öltözetről
Az öltözet egyszerű, durva, festetlen anyagból, prém nélkül készüljön. Alatta vászoning, ahogyan a
szabályzat előírja.
V. Honnét származzék a szerzetes tápláléka.
Rendünk szerzeteseinek tápláléka kétkezi munkából, azaz földművelésből és állattenyésztésből származzék
[…].” (Részlet a ciszterci rend regulájából, 1134)
„1. A római egyház nem egyház, hanem utálatosak csoportosulása.
2. Földi vezetőjük nem más, mint az, akiről Máté evangéliuma így szól: »Ne nevezzetek senkit atyának a
földön«, valamint a korinthusiakhoz szóló 1. levél: »Minden férfi feje Krisztus«, ezért tagadják, hogy a
pápa az egyház feje, valamint, hogy hatalmában áll kötni és oldani [bűnben elmarasztalni vagy feloldani],
mint ahogy az Szent Péter hatalmában állott.
3. A püspöki, papi és diakónusi fokozatok kivételével az összes egyházi fokozatok csak az emberi
hagyományokból erednek.
5. A templomban folytatott mise nem isteni szolgálat, és ezért senki sem köteles templomba járni.
9. A földi élet után nem vár ránk tisztítótűz.” (XIII. századi eretnek irat)
„Kedves testvéreim és fiacskáim! Ne szégyelljetek adományért menni, mert az Úr szegénnyé lett értünk
ebben a világban. Ezért választottuk az ő és legszentebb édesanyjának példájára az igazi szegénység útját.
Ez a mi örökségünk, melyet Urunk, Jézus Krisztus szerzett meg nekünk és hagyott ránk, és mindazokra,
akik példája nyomán szent szegénységben akarnak élni.” (Részlet Szent Ferenc perugiai legendájából)

Szent Domonkos prédikál az eretnekeknek Dolgozó és imádkozó ciszterci szerzetesek
Kódexet másoló szerzetes, XII. század

E223S-2. A feladat a középkori Európa történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-15-máj-2] Vesse össze a
források és ismeretei segítségével a bencés és a ferences rend legfontosabb jellemzőit! Válaszában
térjen ki a szerzetesrendek általános jellemzőire és a különbségekre is!
Bencés kolostor az Appenninekben Ferences kolostor Padovában

„Az alázatosság hetedik foka, ha [a szerzetes] magát nemcsak szájával vallja mindenkinél alábbvalónak és
értéktelenebbnek, hanem szíve legmélyén is hiszi azt.” (Szent Benedek Regulája)
„Szent Ferenc megtérésének kezdetétől, az Úr segítségével, mint bölcs ember, életét és házát, vagyis rendjét
erős sziklára alapozta […]. A mélységes alázatra: amiért is a rend kezdetekor, miután a testvérek kezdtek
megsokasodni, azt akarta, hogy a testvérek a leprások kórházaiban éljenek és szolgáljanak nekik.” (Assisi
Szent Ferenc perugiai legendája)

2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában
2.3.1. A középkori város és a céhes ipar

(középszint)
E231R-1. A feladat a középkor történelmével kapcsolatos. [E-05-okt] Válaszoljon a kérdésekre az
alábbi céhszabályzat tanulmányozásával!
1. Párizsban senki sem lehet takács, csak ha ipart vásárol a királytól. Ezt pedig a király nevében az adja el,
aki megvette a királytól. [...]
2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara
műveléséhez, és ha nem mesternek a fia.
3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de a házán kívül egyet
sem. [...]
8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, azt is csak egy évre és 4 párizsi souért, vagy
hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség nélkül.
17. Az atyamester és két, három vagy négy esküdt köteles ellenőrizni, hogy a mester elegendő vagyonnal
és tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fogadhasson. [...]
47. Az említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napfelkelte előtt, különben a mester 12, a
segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni.”
(XIII. századi céhszabályzat)
Válassza ki az előírásokból, mely feltételeknek kellett eleget tennie annak, aki a takács céh tagjává
szeretett volna válni! Választását a szabályzat sorszámának beírásával jelölje! (Elemenként 0,5 pont.)
Húzza ki a táblázatban azokat az előírásokat, amelyek nem voltak előírt feltételek a céhtagság
elnyeréséhez! (0,5 pont)
Előírások Sorszám
a) Értenie kellett a mesterséghez.
b) Ipart kellett vásárolnia a királytól.
c) Nem dolgozhatott napfelkelte előtt.
d) Három szövőszéket kellett tartania.
e) Az egyik céhes mester fiának kellett lennie.
f) Milyen célt szolgáltak a szabályok? Két célt említsen! (Elemenként 0,5 pont.)
1. ……………………………………………………………………………………………………………..
2. ……………………………………………………………………………………………………….…….
g) Határozza meg, hogy a szövegben szereplő személyek közül (pl. atyamester) kik nem voltak
céhtagok! Kettőt említsen! (Elemenként 0,5 pont.)
Nem céhtagok
4 pont

E231R-2. A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik. [E-17-máj-1] Határozza meg a
források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő
kitalált személyeknek! Írjon X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! (Elemenként 0,5 pont.)
„Ha egy idegen […] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó
hírű és tulajdonnal bíró férfi lehet.”
„Ha egy férfi vagy nő […] a városban […] egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el
akarná venni, hallgatást parancsoljanak.”
„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi
részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a
polgárjoghoz jutottak.” (Középkori jogszabály- és krónikarészletek)
Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-
ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó
különtermében a következő személyek tartózkodnak:
Polgárjoga nincs
Polgárjoga van Nem
Kitalált személyleírás Augsburgban,
Augsburgban szabad
de szabad
a) Ulrich az unokatestvéréhez érkezett látogatóba és
egyben üzleti ügyben tárgyalni: a nürnbergi bor-
nagykereskedését szeretné Augsburgba áttelepíteni.
b) Hermann, Ulrich unokatestvére, a helyi kádárcéh tagja,
műhelye a kádárok utcájában lévő háza földszintjén talá-
lható.
c) Martin, Ulrich augsburgi ügynöke, az ő tanácsára
költözne a kereskedés Augsburgba, az alsóvárosban lakik,
ahol – saját ház híján – egy pék özvegyétől bérli az emeleti
szobákat.
d) Wendel, a fogadó csaposa és felszolgálója, a fogadó
padlásszobájában lakik, tavaly húsvétkor költözött a
városba egy Meiersdorf nevű faluból.
e) Casper, Hermann rangidős legénye, egyben a mester
egyetlen leányának vőlegénye, a kádárműhely reménybeli
örököse.
f) Berchtold, Ulrich útitársa Nürnbergből, birodalmi
lovag, császári megbízásból utazik a bajor herceghez, a
polgármester vendégszeretetét élvezi.
g) Hannes, Berchtold lovásza, Heiligensteinben, Berch-
told birtokán élő telkes gazda fia, de gyermekkora óta az
udvarházban él, és urát kíséri megbízásai során.
h) Bartholomeus, az augsburgi tanács jegyzője, Hermann
hívta, hogy Ulrich ügyét eléje tárják, a polgármester veje,
háza a főtéren, a templommal szemben van.
4 pont

E231R-3. A feladat a középkori céhes iparra vonatkozik. [E-08-máj-2] Válaszoljon a forrás
segítségével a kérdésekre.
„1. Szegéllyel ellátott posztót céhünk egyetlen tagjának sem szabad készítenie, csakis a főbírák
megrendelésére, akik családjaikkal együtt viselhetnek ilyen posztót.
5. Olyanoknak, akik nincsenek benne céhünkben és nem élnek városunkban, tilos posztóra alkalmazott
pecsétünket használni.
6. Aki ellen feljelentés érkezett, és nem tudta bebizonyítani tisztességes voltát, nem maradhat céhünkben.
[…]
11. A bírságokat és büntetéseket, amelyeket nálunk megállapítottak, és amelyeket mi is megtartunk, az
alábbiakban soroljuk fel.
12. […] Ha valahol szegéllyel ellátott vagy helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről
kiderül, hogy hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, vagy amelyet világos fonallal javítottak meg, az
ilyen posztót el kell kobozni a mestertől. […]
14. A szegéllyel ellátott posztót senki sem festheti tarkára.
15. Ugyanilyen büntetést fizet az is, aki kettőnél több szövőszéken dolgozik.
24. Ha valakinél elrejtett szövőszéket találnak, 1 márkát fizet utána.
41. Az a szövő, aki mestertársainktól a megállapítottnál többet kér, négy hétre elveszti a jogot, hogy
mesterségét folytassa, ő maga és a felesége is.
47. Senki sem csalhatja el más embereit, sem munkást, sem munkásnőt. Bírságpénz: fél márka.” (Egy német
posztócéh szabályzatából, 1345)
a) Határozza meg, mi az a céh! (1 pont)
………………………………………………………..………………………………………………………
b) Állapítsa meg a 12. pont alapján a céh egyik alapfeladatát! (1 pont)
………………………………………………………….…………………………………………………….
c) Melyik pontok felelnek meg a tisztességes verseny betartatásának? Kettőt nevezzen meg!
1. ………
2. ………
d) Határozza meg, mi volt a célja a 15. pontnak! (1 pont)
……………………………………………………….……………………………………………………….
4 pont

E231R-4. A feladat a céhes iparra vonatkozik. [E-12-máj-2] Döntse el, hogy a táblázat állításai
megállapíthatóak-e a forrásból! Ha igen, akkor írja be a szabályzat megfelelő sorszámát, ha nem, a
megfelelő sorba tegyen egy „X” jelet! (Elemenként 0,5 pont.)
„2. Ha a céhen kívüliek közül bárki valamely élelmiszerkészletre vagy bármi hasonlóra alkuszik, és
valamelyik a céhbeliek közül közbelép, csak az utóbbi vásárolhatja meg, tekintet nélkül arra, hogy a másik
milyen árat ígért. Ha a céhbeliek valamelyike bármi olyan árura alkuszik, amely nem minősíthető
élelmiszernek és értéke 5 nagy solidus, vagy annál több, és valamely más ugyancsak céhbeli közbelép,
akkor ez utóbbi is, amennyiben úgy kívánja, részt kérhet az üzletből, és ha az alkut folytató elutasítja a
közbelépőt, ez viszont a dékán (tizedszedő) előtt két céhbeli tanúval bizonyítani tudja, hogy amaz
elutasította részvételét, akkor amaz két solidus pénzbírságot fizet.
3. Midőn beköszönt az italozás ideje, a dékánok feladata értesíteni a káptalan tagjait, hogy a kijelölt napon
vegyenek részt az italozásban, és előírni, hogy kilenc órakor békésen jelenjenek meg a maguk helyén, és
közülük senki ne kezdjen civakodást régi vagy közelmúlt dolgokat hánytorgatva.
5. Ha az italozáson nem céhbeli jelenik meg és titokban iszik, de ivás közben tetten érik, akkor ő 5 nagy
solidust fizet, vagy ott nyomban köteles belépni a céhbe. Ez alól kivesszük a klerikusokat, a lovagokat és
az idegen országbeli kereskedőket.
8. Ha valaki bárkit ököllel vagy kenyérrel vagy kővel megüt, más fegyverhez ne forduljon, így két unciát
fizet.
13. Ha valaki az első harangszó után nem jelenik meg káptalanjában, 12 dénárt fizet, aki pedig engedély
nélkül távozik el, ha nem betegség kényszeríti, 12 dénárt fizet.
15. Szabály, hogy a bor és minden céhbeli szükséglet költségeit a céh vagyonából fedezik.
17. Ha valaki belép a céhbe, akár fiatal, akár öreg, köteles a lajstromba vételig két dénárt fizetni az írnoknak,
a dékánoknak úgyszintén kettőt.” (Saint-Omer város kereskedőcéhének a XII. században született
szabályzatából)
Szabályzat
Állítások
sorszáma
a) A céhszabályzat megteremti a tagok munkavégzésének egyenlő feltételeit.
b) A céhtagok közösen viselik mesterségükkel kapcsolatos terheiket.
c) A céhbe való belépés előtt a leendő tagnak vizsgát kell tennie.
d) A céhszabályzat megsérti a piaci versenyt.
e) A céh érdekvédelmet nyújt tagjainak a céhbe be nem lépőkkel szemben.
f) A szabályzat előírja, hogy a mester hány segédet alkalmazhat.
3 pont

E231R-5. A feladat a középkori Európa gazdaságával kapcsolatos. [E-19-okt] Oldja meg a
feladatokat a céhekre vonatkozó források és ismeretei segítségével!
A) „Megengedjük […] az összes kőfaragómestereknek, akik jelenleg Nîmes városának lakosai vagy azelőtt
azok voltak, azt a […] jogot, […] hogy ne adjanak [nekünk] bírói illetéket.” (Toulouse grófjának
kiváltságlevele a nîmes-i kőfaragómesterek számára, 1187)
B) „Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házán kívül egyet
sem.”
C) „Párizsban egy takács sem szőhet […] posztót, csak úgy, hogy egyformán erősek a hosszanti és a
vetülékfonalak [keresztfonalak].”
D) „Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában.”
E) „A posztó készítésekor senki sem vegyítheti össze a valódi gyapjút a bárány gyapjával.”
F) „A takácsok éjszakai királyi őrsége annyit jelent, hogy az atyamester és a takácsok 20 párizsi sout
[rézpénzt] fizetnek a királynak minden éjszaka, amikor rájuk kerül az őrség sora, és 10 párizsi sout azoknak,
aki ellátják.” (Részletek a párizsi takácsok szabályzatából, 1260)
G) „Ha valahol […] helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről kiderül, hogy
hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, […] az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől.”
H) „Akit éjjeli munkán tetten érnek, [pénzbírságot] fizet.” (Részletek a frankfurti posztókészítők
szabályzatából, 1345)
Mely forrásrészletekben megfogalmazott intézkedésekre igazak a táblázatban szereplő állítások?
Írja a forrásrészletek betűjeleit a táblázat megfelelő mezőibe! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Két
betűjel kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
Állítás Betűjelek
a) A szabályozás fő célja az volt, hogy korlátozza a céhek által előállítható áruk
mennyiségét.
b) A szabályozás fő célja az volt, hogy biztosítsa a céhek által előállított áru
minőségét.
c) Mi volt a céhek versenyt korlátozó intézkedéseinek közös, általános célja? (1 pont)

……………………………………………………….………………………………………………………
4 pont

E231R-6. A feladat a középkori Európa gazdaságtörténetével kapcsolatos. [E-13-okt] Válaszoljon a
kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„11. A bírságokat és büntetéseket, amelyeket nálunk megállapítottak, és amelyeket mi is megtartunk, az
alábbiakban soroljuk fel.
12. Ha valahol […] helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről kiderül, hogy
hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, vagy amelyet világos fonallal javítottak meg, az ilyen posztót
el kell kobozni a mestertől, az utóbbi pedig fizet egy font heller bírságot.
15. […] büntetést fizet az is, aki kettőnél több szövőszéken dolgozik […].
24. Ha valakinél elrejtett szövőszéket találnak, 1 márkát fizet utána […].
31. Akit éjjeli munkán tetten érnek, 1 márkát fizet […].
35. Ha valamely mester bolyhozza a posztót, és a két mester, [aki megvizsgálja a posztót] feljelentést tesz,
hogy azt rosszul mosta ki, a hibás fizet egy verdung büntetéspénzt és bead egy negyed bort a céhházba.
44. A [festék előállításához használt növényt] azon a két vásárcsarnokon kívül, ahol azt ellenőrzik és
értékelik, tilos vásárolni, büntetés: egy verdung és negyed bor.” (A frankfurti posztókészítők szabályzata,
1345)
a) Hogyan nevezzük szakkifejezéssel a frankfurti posztókészítőknek a fenti szabályzatot kiadó
társulását? (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
b) A munkavégzés mely összetevőit szabályozták annak érdekében, hogy korlátozzák az előállítható
áru mennyiségét? Két választ írjon a forrásrészlet alapján! (Elemenként 0,5 pont.)
1. …………………………………………………………….……………………………………………….
2. ……………………………………………………….…………………………………………………….
c) Foglalja össze egyetlen szóval, mit igyekeznek biztosítani a forrásrészlet azon intézkedései,
amelyek nem az előállítható áru mennyiségének korlátozására irányulnak! (1 pont)
………………………………………………………
d) Milyen általános célja volt a mesterek közti piaci verseny korlátozásának? (1 pont)
…………………………………………..……………………………………………………………………
4 pont

E231R-7. A feladat a középkori kereskedelemhez kapcsolódik. [E-07-máj-1] Nevezze meg azt a
földrajzi területet vagy várost, amelyre a meghatározás ráillik! (Elemenként 1 pont.)
a) A középkorban ez a terület híres volt vásárairól, mert ide az itáliai és a Hanza kereskedői is elvitték
áruikat. Később kiváló minőségű pezsgője tette jelentőssé.
………………………………………………………
b) Az „Adria királynője” nevet viseli ez az észak-itáliai, szigetekre épült város, mely a levantei
kereskedelem egyik központja volt. A középkorban jelentős volt az üvegipara (pl. tükrök) is.
………………………………………………………
c) Az észak-itáliai Toscana központja, mely fontos szárazföldi kereskedelmi útvonal egyik végpontja.
Jelentős pénzügyi és bankközpontja volt Európának, majd később posztóipara is fellendült.
………………………………………………………
3 pont

E231R-8. A feladat a XIV. századi pestisjárvánnyal kapcsolatos. [E-07-okt] Válaszoljon a kérdésekre
a források és ismeretei alapján!
A pestis terjedése és a pusztulás mértéke

„És némelyek akképpen vélekedtek, hogy a mértékletes élet, a mindennemű kicsapongásoktól való
óvakodás igen megnöveli az ellentálló erőt eme bajjal szemben […]. Mások ellenkező véleményen voltak,
és azt állították, hogy ha nagyokat isznak és dőzsölnek, és dalolva, tréfálkozva ide-oda csavarognak, és
mindennémű vágyukat kielégítik, amennyire csak tudják, s kacagnak és csúfolódnak azon, ami történik, az
lesz a legbiztosabb orvosság e szörnyű baj ellen.” (Boccaccio: Dekameron, 1348-1353)
a) Nevezze meg azt a kereskedelmi útvonalat, amelyen keresztül a járvány Európába érkezett!
(1 pont)
………………………………………………………
b) Miért érintette a járvány kevésbé Közép- és Kelet-Európát? Nevezzen meg két okot! (Elemenként
1 pont.)
1. ……………………………..………………………………………………………………………………
2. ………………………..……………………………………………………………………………………
c) Nevezze meg, melyik művészettörténeti korszak jeles képviselője volt a szöveges forrás szerzője!
(1 pont)
………………………………………………………
d) Írja le, milyen két eltérő magatartást alkalmaztak a járvánnyal szemben a forrás szerint!
1. ….………………………………….…….……………………………………………………………...…
2. ……………………………………………….…………………………………………………………….
5 pont

E231S-1. A feladat a középkori városfejlődéssel kapcsolatos. (hosszú) [E-06-okt] Mutassa be és
elemezze a források, az atlasz és ismeretei alapján, hogyan jöttek létre a nyugat-európai városok, mi
jellemezte jogállásukat, belső felépítésüket és gazdasági életüket!
„A papság, a főesperesek és az
előkelők […] minden eszközt
felhasználtak arra, hogy a
közemberektől pénzt csaljanak ki,
követeik által tárgyalni kezdtek velük,
és felajánlották nekik, hogy
amennyiben megfelelő összeget
fizetnek, felhatalmazzák őket
kommuna alakítására. Azonban
lássátok, hogy mit értettek ezen a
kárhozatos és új szón: a lakosok, fej
szerint egy bizonyos összeggel
tartoznak megváltani évenként
uraikkal szemben a szolgai
állapotukból folyó rendes
kötelezettségeiket, és törvényesen megállapított kártérítést fizetnek abban az esetben, ha a törvényt
megszegik. Ezzel a kikötéssel teljesen szabadok lettek minden egyéb tehertől és szolgáltatástól, amelyet
egyébként a szolgarendűekre róni szokás. A köznép megragadta ezt az alkalmat, hogy megszabaduljon egy
sereg kellemetlenségtől és valóságos pénzhegyeket adott ezeknek a kapzsi embereknek, kiknek a marka
olyan, mint valami soha be nem tölthető feneketlen mélység.
[…] De ki tudná kellőképpen elmondani, micsoda felháborodás támadt akkor, midőn ugyanezek az
emberek, kik a nép ajándékait elfogadták és bőven osztogatták ünnepélyes ígéreteiket, meg akarták
semmisíteni azt, […] hirtelen nagy riadalom támadt a városban. Az embertömeg ezt kiáltozta: „Communia,
communia!” A polgárok karddal, fejszékkel, íjakkal és bárdokkal felfegyverezve, lándzsákat és gerelyeket
ragadva, nagy tömegben özönlötték el a Boldogságos Szűz bazilikáját, majd megrohanták a püspöki
palotát.” (Guibert de Nogent önéletrajzából, XII. század)
„1. Párizsban senki sem lehet takács, csak ha ipart vásárol a királytól.
2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara
műveléséhez, és ha nem mesternek a fia.
3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házon kívül egyet sem,
[...]
8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, ezt is csak négy évre és 4 párizsi livre fejében,
vagy ötévi szolgálatra 60 párizsi souért, vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra
fizetség nélkül.
23. Párizsban egy takács sem szőhet teljes [vég] posztót, csak úgy, hogy egyformán erősek a hosszanti és
vetülékfonalak, ha a szövet teljes szélességében legalább 1600 fonál van.
47. A fent említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napkelte előtt, különben a mester 12, a
segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni.
Ebben az esetben a segéd [korábban] bemehet, de csak aznap.
51. A takácssegédek hagyják abba a munkát, mihelyt a vecsernyére hívó harang megszólal, bármely
plébánia területén dolgoznak is, és a vecsernyére szóló harangozás után be kell fejezniük.” (A párizsi
takácsok XIII. századi céhszabályzatából)

E231S-2. A feladat a középkori gazdasággal kapcsolatos. (rövid) [E-13-máj-1] Mutassa be a
forrásrészletek és ismeretei segítségével a céhes ipar jellemzőit!
„3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házán kívül egyet
sem […].
47. Az említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napfelkelte előtt, különben a mester 12, a
segéd 6 dénár büntetést fizet […].
plébánia területén dolgoznak is, és a vecsernyére szóló harangozás után be kell fejezniük […].”
„32. Minden posztónak tiszta gyapjúból kell lennie és ugyanolyan jónak az elején, mint a közepén. Ha nem
ilyen, akkor készítője minden vég posztóért 5 sou büntetést fizet, bármilyen szövőszékről került is le […].
41. A posztó készítésekor senki sem vegyítheti össze a valódi gyapjút a bárány gyapjával. Ha valaki mégis
ezt teszi, 10 sou büntetést fizet minden csomó után […].” (Részletek a párizsi takácsok céhének
határozataiból)

E231S-3. A feladat a középkori céhek történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-17-máj-2] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével, hogyan biztosították a céhek a szakképzést, hogyan történt a
mesterré válás! Térjen ki az ezzel kapcsolatos korlátozásokra és okaikra is!
„Egy szép öszvejáró aranyos kupa, egy aranygyűrű, szép drága szinös kűvel [színes kővel], mely nyolc
szegű és helymős [címeres] pecsét, de nem rostélyos és nyitott helymős legyen.” (A debreceni ötvös céh
szabályzata a mesterremekről)
„Ailff mester köteles fiamat e nyolc év folyamán eltartani. […] Továbbá, amennyiben Toenis fiam az
említett nyolc év első évében meghalna, Ailff mester köteles abból a tizenhat aranyból visszaadni, amit
neki előlegbe adtam. Ha azonban ugyanez a Toenis fiam akár csak egy nappal is az első év befejezése után
halna meg, akkor az említett Ailff mester sem nekem, sem örököseimnek egy fillért sem tartozik
visszaadni.” (Inasszerződés Kölnből)

E231S-4. A feladat a középkori gazdaságra vonatkozik. (hosszú) [E-09-máj-2] Mutassa be a középkori
ipar kialakulását és főbb jellemzőit a források és ismeretei alapján!
Cipész Szőnyegszövők
„5. Olyanoknak, akik nincsenek benne céhünkben és nem élnek városunkban, tilos posztóra alkalmazott
pecsétünket használni.
9. Ősidőktől fogva szokásban van nálunk, hogy mesterségünk szükségleteivel kapcsolatban minden
rendelkezést magunk adhatunk ki, kivéve, ha olyan rendelkezésről van szó, amelyek a város bíráinak vagy
a tanácsnak a hatáskörébe tartoznak.
12. […] Ha valahol szegéllyel ellátott vagy helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről
kiderül, hogy hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, vagy amelyet világos fonallal javítottak meg, az
ilyen posztót el kell kobozni a mestertől. […]
13. Ha valaki a városon kívül ad szőni vagy kikészíteni posztót, és kiderül, hogy az szegéllyel van ellátva,
az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől, a mestert pedig egy évre meg kell fosztani attól a jogtól, hogy
mesterségét folytassa; a határidő elteltével a tilalom felfüggesztését kérheti mestereinktől, de köteles 5
márka pénzbüntetést fizetni.
14. A szegéllyel ellátott posztót senki sem festheti tarkára.
15. Ugyanilyen büntetést fizet az is, aki kettőnél több szövőszéken dolgozik.
24. Ha valakinél elrejtett szövőszéket találnak, 1 márkát fizet utána.
41. Az a szövő, aki mestertársainktól a megállapítottnál többet kér, négy hétre elveszti a jogot, hogy
mesterségét folytassa, ő maga és a felesége is.
47. Senki sem csalhatja el más embereit, sem munkást, sem munkásnőt. Bírságpénz: fél márka.”
(A frankfurti posztókészítőkre vonatkozó előírásokat 1345-ben rögzítették.)
„8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, ezt is csak négy évre és 4 párizsi livre fejében,
vagy ötévi szolgálatra 60 párizsi souért, vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra
fizetség nélkül.
9. A takácsmester hosszabb ideig tartó szolgálatra nagyobb fizetség fejében vehet maga mellé tanulót, de
kevesebbért nem. [...]
17. Az atyamester és két, három vagy négy esküdt [...] köteles ellenőrizni, hogy a mester elegendő
vagyonnal és tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fogadhasson. [...]
A fent említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napkelte előtt, különben a mester 12, a segéd
6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni. Ebben az
esetben a segéd [korábban] bemehet, de csak aznap.

48. A takácsok éjszakai királyi őrsége annyit jelent, hogy az atyamester és a takácsok 20 párizsi sout
fizetnek a királynak minden éjszaka, amikor rájuk kerül az őrség sora, és 10 párizsi sout azoknak, akik
ellátják. Ez az ő fizetésük, valamint a Kis- és a Nagyhíd őrségének a fizetése, továbbá kötelesek a takácsok
60 főnyi őrséget állítani minden éjszaka, amikor rájuk kerül a sor.
plébánia területén dolgoznak is, és a vecsernyére szóló harangozás után be kell fejezniük.”
(A párizsi takácsok XIII. századi céhszabályzatából)

E231S-5. A feladat a középkori gazdasággal és kereskedelemmel kapcsolatos. (hosszú) [E-06-máj-2]
Mutassa be a források és ismeretei alapján a XI–XIII. és XIV–XV. század gazdasági életének főbb
jellemzőit és a helyi és a távolsági kereskedelem fejlődését!
Európa gazdasága a XI–XIII. században
Európa gazdasága a XIV–XV. században

2.3.2. A rendi állam kialakulása és működése
Angliában és Franciaországban
(emelt szint)
E232R-1. A feladat a középkori angol állammal kapcsolatos. [E-18-okt] Oldja meg a feladatokat a
A) „A királyság közös tanácsának megtartása végett [névre szóló] pecsétes meghívólevelünket fogjuk
küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. Továbbá általánosságban,
a sheriffek [a grófságok élén álló királyi tisztviselők] […] útján fogjuk meghívni mindazokat, akik
közvetlen hűbéreseink.” (Magna Charta Libertatum)
B) „A király Edmondnak […] Cornwall grófjának. […] Szigorú utasítással meghagyjuk Önnek, hogy a téli
Szent Márton-nap után következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a Westminsterben,
hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb lakosaival együtt megvitassa
[a sürgős ügyeket].” (Királyi oklevél, 1265)
C) „A király Northamptonshire sheriffjének. […] Szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul rendeld
el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két városi polgárt […]
válasszanak ki, és a jelzett napra és helyre küldjenek el.” (Királyi oklevél, 1265)
a) Melyik évben adták ki az A) betűjelű dokumentumot? (0,5 pont) …………
b) Melyik társadalmi rétegre igaz az állítás? Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy
sorban csak egy X jel szerepelhet. (Elemenként 0,5 pont.)
Állítás Papság Nemesség Polgárság Jobbágyság

1. A Magna Charta még nem biztosította ré-
szvételüket az államügyekben, későbbi
oklevelek azonban már igen.
2. Egyes tagjai személyesen, mások
grófságonként küldött képviselők útján ve-
hettek részt a gyűléseken.
3. Nem volt beleszólásuk az államügyekbe.
4. Kizárólag képviselők útján vehettek részt a
gyűléseken.
c) Nevezze meg azt a kormányzati formát (államformát), amelyik a XIII. századi Angliában
kialakult! (1 pont)
………………………………………………
d) Karikázza be annak az állításnak a sorszámát, amelyik igaz a XIII. századi Angliában kialakult
kormányzati formára! (0,5 pont)
1. Hatalommegosztás jött létre a társadalom kiváltságos csoportjai és az uralkodó között.
2. A király hatalma névlegessé vált, az ország irányítását a parlament vette át.
3. Az uralkodó a nemesség visszaszorításával erős központi hatalmat épített ki.
4 pont

E232R-2. A feladat a középkori Anglia történelmére vonatkozik. [E-09-máj-2]
a) Egészítse ki az ábrát a megadott betűjellel és válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.)
b) Kik vehettek részt személyesen a parlament gyűlésein? (Elemenként 0,5 pont.)

………………………………..…… ……………..…………………….
c) A rendek beleszólását a hatalomba először a Magna Charta tette lehetővé. Mikor adták ki ezt a
dokumentumot? (1 pont)
évszám: ……………
5 pont

E232R-3. A feladat az angol rendiséghez kapcsolódik. [E-08-okt] Válaszoljon a kérdésekre az ábra és
ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.)
a) Egészítse ki az ábrát a hiányzó fogalmakkal! Válaszát írja a sorszámokkal jelölt pontozott vonalra!
b) Hogyan vehettek részt a főurak a Lordok Házának ülésén?
…………………………………………………..…………………………………………………………..
c) Húzza alá, hogy melyik igaz a középkori angol törvényhozó testületre!
egykamarás kétkamarás
d) Mikor alakult ki az angol rendiség?
Évszázad: ………………
3 pont

E232R-4. A feladat a francia rendi monarchiához kapcsolódik. [E-15-máj-1] Oldja meg a feladatokat
a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
„Számos egyházi ember és nemes, valamint a tekintélyes városok sok polgára jött Párizsba; majd az ezt
követő hétfőn egybegyűltek […] a jelenlevő normandiai herceg [a trónörökös] parancsa szerint. Itt a herceg
jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érseke és Franciaország kancellárja, ismertette a három renddel a
király foglyul ejtésének történetét; [az angolok foglyul ejtették a francia királyt] […] Először is kijelentették
neki [a rendek], hogy a király az elmúlt időben rosszul kormányozta az országot: ezért pedig azokat kell
okolni, akik neki tanáccsal szolgáltak. Általuk tette a király mindazt, amit tett. Ezek a királyságot
kifosztották és oly veszélybe sodorták, hogy teljesen tönkrement és elveszett. Azt követelték továbbá a
hercegtől, hogy azokat, akiket ők megneveznek, fossza meg minden tisztségtől, fogassa el és börtönözze
be őket, […] A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hozza tanácsa tudomására döntés
végett, de mindenképpen szeretné tudni, hogy a három rend minő segítséget kíván nyújtani neki. […]”
(Franciaország Nagy Krónikája, 1375)
a) Miért nem a király hívta össze a rendi gyűlést?
………………………………………………………………………..………………………………………
b) Milyen segítséget várhatott a rendektől?
…………………………………………………………………………..……………………………………
c) Mit kértek a rendek segítségükért cserébe?
……………………………………………………………………………………..…………………………
d) Sorolja fel a három francia rendet!
1. ……………………………… 2. ……………………………… 3. …………………..……………..
Nevezze meg a középkori francia rendi gyűlések két legfontosabb jogkörét!
e) …………………………..………………………..
f) …………………………..………………………...
3 pont

E232R-5. A következő feladat a késő középkori állam működésére vonatkozik. [E-06-máj-2]
Válaszoljon a kérdésekre az ábrák és ismeretei segítségével!
a) Nevezze meg, hogy az 1., illetve a 2. ábra mely állam rendi gyűlését mutatja! (Elemenként 0,5 pont.)
1. ábra: ……..…………………………………… 2. ábra: …………..…………..……..…..………..
1. ábra 2. ábra
b) Írja be az ábrákon található üres helyekre a megfelelő fogalmakat! (Elemenként 0,5 pont.)
c) Értelmezze a rendi dualizmus kifejezést! (1 pont)
……………………………………….……………………………………..………………………………..
3 pont

E232R-6. A feladat a középkori társadalomhoz kapcsolódik. [E-23-okt] Oldja meg a feladatokat a
forrás és ismeretei segítségével!
„A főpapokkal és a főnemesekkel, […] és e királyság más híveivel […] tárgyalni és dönteni óhajtunk
számos súlyos ügyben, amelyek korántsem jelentéktelenül érintik személyünket, magunk és királyságunk,
valamint az egyházak s egyháziak, a nemesek s a világi személyek, továbbá e királyság minden egyes lakosa
állapotát és szabadságát. Ezért a […] városok […] e közösségek nagyjai és legokosabbjai közül két vagy
három […] teljes hatalommal felruházott [követ] által […] vegyenek részt a Párizsban virágvasárnap előtti
vasárnapon mivelünk megtartandó tárgyalásokon és döntéseken mindannak tudomásulvétele, végrehajtása
és […] jóváhagyása végett.” (IV. Fülöp francia király meghívója az első rendi gyűlésre, 1302)
a) Nevezze meg a francia rendi gyűlésen részt vevő három rendet! (Elemenként 0,5 pont.)
1. ……………………
2. ……………………
3. ……………………
b) Fogalmazza meg, mi volt az a gazdasági szempont, amely miatt a királyok érdekeltek voltak a
rendi gyűlés összehívásában! (1 pont)
…………………………………………………………………..……………………………………………
c) Válassza ki a felsorolásból a valamennyi rendre jellemző kiváltságokat! Karikázza be a két helyes
megoldás sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)
1. adómentesség
2. rendi csoporton belüli bíráskodás
3. egyösszegű adófizetés
4. helyi önigazgatás
5. vallásszabadság
d) Nevezze meg azt az okmányt, amely az angol rendek jogait először rögzítette! (0,5 pont)
………………………………………………..
4 pont

E232S-1. A feladat a középkor politikatörténetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-12-máj-1] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével az angol rendi monarchia kialakulását és működését! Válaszában
térjen ki a rendi csoportok bemutatására is!
„1. Mindenekelőtt megadtuk és jelen levelünkkel megerősítettük Isten, mi magunk és örököseink nevében
mindörökké, hogy az angol egyház legyen szabad, bírja teljes jogait és sértetlen szabadságát.
12. Hadmegváltási és más adót csakis királyságunk közös tanácsával lehet kivetni, kivéve azt az esetet,
amikor miértünk váltságdíjat kell fizetni, vagy amikor elsőszülött fiúnkat lovaggá ütik, vagy amikor
idősebb lányunk első ízben férjhez megy.
13. London városának legyen meg minden ősi szabadsága és szokása, mind a többi város és kikötő éljen
összes szabadságával és szokásával.
14. Ha más adó kéréséről vagy hadmegváltási adó kivetéséről [van szó], úgy a királyság közös tanácsának
megtartása végett pecsétes meghívó levelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, grófokhoz és
bárókhoz. Továbbá a sheriffek útján fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink.
39. Egyetlen szabad embert se fogjanak el, vessenek tömlöcbe, fosszanak meg javaitól, vagy száműzzenek
törvényes ítélet nélkül, melyet vele egyenlők hoztak hazájuk törvényei alapján.” (Magna Charta
Libertatum)
„61. Mindörökké örvendeni kívánván ezek teljes és szilárd tartósságának, az alább leírt biztonságot
engedélyezzük nekik. A bárók válasszanak tetszésük szerint huszonöt bárót az országból, akik tartoznak
őrizni és őriztetni a békét és a szabadságokat, amelyeket nekik adtunk. Ha mi vagy valaki a tisztjeink közül
a béke és biztonság valamelyik cikkelyét át fogja hágni, és a vétek a bárók tudomására jut, keressenek fel
minket, jelentsék nekünk a sérelmet, és kérjék tőlünk késedelem nélkül orvoslását. És ha mi negyven napon
belül nem orvosolnánk a sérelmet, abban az esetben az egész ország közösségével nyugtalanítsanak és
sanyargassanak bennünket, amíg véleményük szerint az orvoslás meg nem történt. Személyünk azonban
épségben maradjon. Mihelyt az orvoslás megtörtént, ragaszkodjanak ismét hozzánk, miként előbb tették.”
(A Magna Charta Libertatum záró bekezdése)
A középkori társadalom korai felosztását I. Edward parlamentje

bemutató XIII. századi miniatúra (XVI. századi ábrázolás)

E232S-2. A feladat a nyugat-európai rendi fejlődéssel kapcsolatos. (rövid) [E-14-máj-1] Elemezze a
források és ismeretei segítségével a királyi hatalom gyengülése és a Magna Charta Libertatum
kiadása közötti összefüggéseket! Válaszában világítson rá az oklevél kiadásának körülményeire és
jelentőségére!
„[A bárók] Northampton [vára] ellen fordultak […]. London városából követek jöttek hozzájuk, és
tudomásukra hozták a legnagyobb titokban, hogy ha be akarnak jutni a városba, úgy nagy sietséggel
menjenek oda. […] [A bárók] benyomultak London városába nagyobb csatazaj nélkül […], leveleket
küldtek ama grófokhoz, bárókhoz és lovagokhoz, akikről úgy látszott, hogy noha színlelve, a királyhoz
csatlakoztak. […] Mindezek, miután megkapták a bárók felszólítását, nagyrészt Londonba mentek, és
szövetkezve a nevezett főurakkal, a királyt teljesen cserben hagyták. […] A királynak napot tűztek ki, hogy
jelenjék meg előttük megbeszélésre a Staines és Windsor közt fekvő réten, június 15-én. […] János király,
látva hadrendjének egyenlőtlenségét a bárókéhoz képest, nehézség nélkül elfogadta a törvényeket […] és a
szabadságokat.” (Párizsi Máté krónikájából)
„A királyság közös tanácsának megtartása végett [névre szóló] pecsétes meghívólevelünket fogjuk küldeni
az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. Továbbá általánosságban […]
fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink […]. Ha ilyenformán megtörtént a meghívás, a
kitűzött napon kerüljön az ügy tárgyalásra a megjelentek tanácsával, még akkor is, ha nem mindegyik
meghívott jön el.” (A Magna Charta Libertatumból)

E232S-3. A feladat a középkori francia rendi monarchiához kapcsolódik. (hosszú) [E-15-okt] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével a francia rendi monarchia kialakulásának folyamatát és a
kialakult rendszer működését!
„Ezek voltak a világ leghitványabb emberei: csupa takács, ványoló és más hitvány céhek és mesterségek
tagjai. Nem voltak hadakozáshoz szokva. […] Mégis nagyszerű és bátor győzelmeket arattak: egy flamand
a vasnyársával könnyedén legyőzött két francia lovagot is.” (Az 1302-es courtrai-i csata leírása a Villani
fivérek krónikájából)
„Fülöp, Isten kegyelméből a franciák királya, a […] főpapokkal és a főnemesekkel, valamint magunk és e
királyság más híveivel és igaz alattvalóival tárgyalni és dönteni óhajtunk számos súlyos ügyben, amelyek
korántsem jelentéktelenül érintik személyünket, magunk és királyságunk, valamint az egyházak s
egyháziak, a nemesek s a világi személyek, továbbá e királyság minden egyes lakosa állapotát és
szabadságát. Ezért meghagyjuk önnek, hogy […] vegyenek részt a Párizsban virágvasárnap előtti
vasárnapon mivelünk megtartandó tárgyalásokon és döntéseken.” (IV. Fülöp levele, 1302)
„A megözvegyült Róma”
(A kép központi alakja a város urának Avignonba távozását siratja, XIV. század.)
„Következett 15 nap vagy körülbelül annyi. Sokaknak ez fáradságos volt, mivel a három rend hosszú ideig
várt e dologban a válaszadással. […] Először is kijelentették neki, hogy a király az elmúlt időben rosszul
kormányozta az országot: ezért pedig azokat kell okolni, akik neki tanáccsal szolgáltak. Általuk tette a
király mindazt, amit tett. Ezek a királyságot kifosztották és oly veszélybe sodorták, hogy teljesen
tönkrement és elveszett. […] A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hozza tanácsa
tudomására döntés végett, de mindenképpen szeretné tudni, hogy a három rend minő segítséget kíván
nyújtani neki.” (Franciaország Nagy Krónikája, 1375)

E232S-4. A feladat a francia rendi állam kialakulásával kapcsolatos. (rövid) [E-20-okt] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével a rendi gyűlés összehívásának körülményeit és a rendi gyűlés
működését! Válaszában térjen ki a királyi hatalom helyzetének alakulására!
Franciaország Szép Fülöp uralkodása idején (1285–1314)

„Az uralkodó is támogatókat keresett a hűbéri rendszerben kialakult tartományúri hatalommal szemben.
[…] A centralizáció [központosítás] az az államszervező folyamat, amelyben az uralkodó a rendek
hatalmának megtűrésével kialakítja saját hatalmi túlsúlyát, de lényegében érintetlenül hagyja azokat a rendi
jogköröket, amelyek a központi hatalom stabilizálásában nem tűnnek primer [elsődleges] érdekkel bírónak.
[…] Ebben a helyzetben a rendek tudomásul vették a központi hatalom ténykedését, a királyi hatalom pedig
garantálta a rendi intézményeket.” (Mezey Barna jogtörténész, 1997)

E232S-5. A feladat az angol rendiséggel kapcsolatos. [E-21-okt] (rövid) Mutassa be a források és
ismeretei segítségével az angol parlament felépítését és működését a 13–14. században! Térjen ki a
rendi monarchia fogalmára is! A rendi gyűlés kialakulásának történetéről ne írjon!
„Hadmegváltási és más adót csakis királyságunk közös tanácsával lehet kivetni. […] Hasonlóképpen kell
eljárni London város adóival is.” (Magna Charta Libertatum)
„A nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két polgárt, minden
mezővárosból két lakost válasszanak ki és a jelzett napra és helyre küldjenek el úgy, hogy a nevezett
lovagok a maguk és a nevezett grófság közössége nevében, és a nevezett polgárok és lakosok a maguk és a
nevezett városok és mezővárosok közössége nevében, azoktól távol teljes és elegendő hatalommal
rendelkezzenek, hogy intézkedéseket foganatosíthassanak azon veszedelmek ellen, amelyek ezekben a
napokban fenyegetik a királyságot.” (Angol királyi oklevél, 13. század)

E232S-6. A feladat Anglia középkori történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-22-máj-2] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével az angol rendi monarchia működését! Válaszában térjen ki az
uralkodói felségjogok és a rendi jogok érvényesülésére is!
„A király üdvözletét küldi kedves és hűséges atyafiának, Edmondnak, Cornwall grófjának. […] Országunk
többi főuraival tanácskozást és értekezést akarunk tartani, azon hűségnek és szeretetnek nevében amellyel
ön irányunkban van. Szigorúan meghagyjuk önnek, hogy […] személyesen jelenjék meg a Westminsterben,
hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, […] megvitassa, elrendelje és végrehajtsa mindazt, aminek
segítségével elháríthatjuk ezeket a veszedelmeket.” (Középkori királyi meghívólevél)
„A király Northamptonshire sheriffjének [elöljárójának]. […] Neked is szigorú utasítással meghagyom,
hogy haladéktalanul rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden
városából két városi polgárt, […] olyanokat, akik legalkalmasabbak a feladatra, válasszanak ki, és a jelzett
napra és helyre küldjenek el úgy, hogy a nevezett lovagok a maguk és a nevezetes grófság közössége
nevében, és a nevezett polgárok […] a maguk és a nevezett városok […] közössége nevében, […] teljes és
elegendő hatalommal rendelkezzenek.” (Középkori királyi utasítás)

2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom
2.4.1. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai

(középszint)
E241R-1. A feladat az iszlám vallás születésével és az arab terjeszkedéssel kapcsolatos. [E-15-máj-2]
Írja a táblázatba annak a településnek a nevét és – a térképen az elhelyezkedését jelölő – sorszámát,
amelyikre a leírás vonatkozik! Négy sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
A település
Állítás A település neve
sorszáma
a) Az arabok ősi zarándokhelye, az iszlám vallás születésének

helyszíne.
b) Itt zajlott le az a döntő jelentőségű ütközet 732-ben, amelyben
a frankok megállították az arabok európai terjeszkedését.
c) A VIII. század második felétől az arab birodalom fővárosa, a
kalifák székhelye, virágzó kereskedelmi és kulturális központ.
A korabeli Európában mesés gazdagságáról volt híres.
d) Az Európában a VIII. és a XI. század közt fennállt arab állam
központja. A XIII. században, a reconquista folyamán került újra
keresztény kézre.
4 pont

E241R-2. A feladat az arab hódításokhoz kapcsolódik. [E-06-okt] Írja be a szövegrészletekbe a
hiányzó tulajdonneveket, illetve helységneveket! (Elemenként 1 pont.)
a) „Egy kis szekta csoportosult köré, és amikor összeütközésbe került a ..............................................-i
előkelőkkel ........................................... Medinába költözött maroknyi hívével együtt. Távozása, a Hidzsra
hamarosan az új vallás időszámításának kezdőnapja lett.” (Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől
1440-ig)
b) „Rövidesen csaknem az egész félsziget, sőt rövid időre a délfrancia partvidék is Avignonig arab uralom
alá került. Franciaországi előrenyomulásukat a Karoling dinasztia képviselője …..........................................
732-ben ...........................................-nél állította meg.” (Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől
1440-ig)
4 pont

E241S-1. A feladat a korai középkorhoz kapcsolódik. (rövid) [E-10-máj-2] Mutassa be a források és
ismeretei alapján az iszlám vallás születésének körülményeit, alapvető vonásait, jellegzetességeit!
„Allah az egyetlen és örök isten. Nem nemz, és nem nemzették, és egyetlen lény sem hasonló hozzá.”
(Korán)
„Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek. […] [Böjtöljetek]
bizonyos számú napig! […] [A böjt ideje] a Ramadán hónap, amikor a Korán mint útmutatás [első ízben]
küldetett le az emberek számára.” (Korán)
„Talán féltek attól, hogy […] adományokat adjatok? […] Végezzétek el az istentiszteletet és adjátok oda a
zakátot [alamizsna] és engedelmeskedjetek Allahnak és küldöttének! Allahnak tudomása van arról, amit
cselekszetek.” (Korán)
„Végezzétek el a zarándoklatot […] Allahnak! Ha akadályozva lennétek, akkor [engesztelésképpen
ajánljatok föl] áldozati állatot, ami könnyen előteremthető nektek!” (Korán)
„Harcoljatok Allah ösvényén azzal, aki harcol veletek, csak ne lépjétek túl az előírást úgy, hogy ti kezditek
elsőnek a harcot. […] És öljétek őket, ahol csak rájuk találtok, és űzzétek őket onnan, ahonnan ők elűznek
benneteket.” (Korán)
Mohamed próféta beszédet mond A mekkai Nagymecset

„A napi ötszöri imát minden muszlimnak, férfinak és nőnek el kell végezni. A szülőknek saját életükkel
kell példát mutatniuk és tanítaniuk gyermekeiknek, amint elérték a 7 éves kort, hogyan kell az imát
végrehajtani.” (Magyar Iszlám Közösség)

E241S-2. A feladat az iszlám valláshoz kapcsolódik. (rövid) [E-18-máj-2] Mutassa be a források és
ismeretei segítségével Mohamed szerepét az iszlám vallás kialakulásában!
Mohamed egy szőnyegre helyezi a Kába-követ, Egy ószövetségi történet muzulmán értelmezése:
hogy közösen emeljék vissza a helyére a szentély Ézsaiás látomásában látja Jézust és Mohamedet
újjáépítése után (XIV. századi perzsa miniatúra)
(XIV. századi perzsa miniatúra)

E241S-3. A feladat a kora középkor történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-11-máj-1] Mutassa be a
források és saját ismeretei segítségével, hogyan tette lehetővé az iszlám az arab hódításokat!
Válaszában ismertesse az iszlám vallás lényegi elemeit és az Arab Birodalom kialakulását! Használja
a középiskolai történelmi atlaszt!
„Mondd: »Hiszünk Allahban, és abban, ami kinyilatkoztatás gyanánt lejött hozzánk, és leküldetett
Ábrahámhoz, Ismáelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és Izrael törzseihez, és abban, amit Mózes, Jézus és a próféták
kaptak az Uruktól. Nem teszünk különbséget egyikük javára sem közülük. Mi Allahnak vetjük alá
magunkat.«” (Korán 3. szúra)
„Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők
lesztek. Akik pedig képesek lennének [böjtölni, de nem teszik] azok megváltással tartoznak, [s ez] egy
szegénynek tápláléka.” (Korán, 2. szúra)
„Amikor ez a levél eljut hozzátok, biztonságban érezhetitek magatokat, megadatik nektek Isten oltalma és
küldöttjének oltalma. Nem fognak benneteket bántalmazni, és nem fognak szorongatni, mivel Isten
küldöttje oltalmazni fog benneteket, […] kötelesek vagytok beszolgáltatni egynegyedét annak a
pálmatermésnek, és egynegyedét halfogástoknak, és annak egynegyedét annak, amit asszonyaitok fonnak,
de ezen felül mentesítve vagytok mindenféle fejadótól vagy természetbeni szolgáltatásról” (Arab vezér
levele egy általa elfoglalt zsidó település lakóinak, VIII. század)
Arab hódítás a VII–VIII. században

E241S-4. A feladat a kereszténységgel és az iszlámmal kapcsolatos (komplex – összehasonlító).
[E-17-okt] Vesse össze a források és ismeretei segítségével a keresztény és az iszlám vallás fő tanait,
és a két vallás társadalmi tanításait is! Válaszát a következő szempontok alapján fejtse ki:
• a vallások kialakulása,
• alapítóik szerepe,
• a vallások alapvető tanítása, parancsaik,
• a vallások szent könyvei,
• társadalmi tanításuk!
„Allah – rajta kívül nincsen más isten – az
élő, a magában létező. Ő a magasztos és
hatalmas. Mohamed Allah küldötte és a
próféták pecsétje. […] Isza [Jézus] a
messiás, Marjam [Mária] fia, Allahnak
követe, és ne mondjátok, hogy hárman
vannak. Rátok nézve jobb, ha ettől
tartózkodtok. Allah csak egyedül, egymaga
van.” (Korán)
Schongauer: Jézus megkeresztelése

(XVI. századi metszet részlete)
(A kép bal oldalán Keresztelő János, jobb oldalon Jézus,
Jézus felett a galamb a Szentlelket, a galamb feletti alak
az Atyát ábrázolja.)
„Az volt a szokás a pogányok között, hogy december
huszonötödikén megünnepelték a Nap születésének napját,
ahol a vígalom jeléül fényeket gyújtottak. Ezeken az
ünnepségeken és mulatságokon a keresztények is részt
vettek. Minekutána az egyházatyák felismerték a
keresztények hajlandóságát eme ünnepség iránt, tanácsot
tartottak, és úgy határoztak, hogy az igazi Születést
ünnepeljék azon a napon.” (Jákob Bar-Szalibi szír püspök)
Mohamed a Kába kővel

(XIV. századi perzsa ábrázolás)

„Hogy próbára tegye, az egyik törvénytudó kérdéssel „Mondd: »Hiszünk Allahban, és abban, ami
fordult hozzá: »Mester, melyik a főparancs a törvényben?« kinyilatkoztatás gyanánt lejött hozzánk, és
Jézus ezt felelte: »Szeresd Uradat, Istenedet teljes leküldetett Ábrahámhoz, Ismáelhez,
szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a Izsákhoz, Jákobhoz és Izrael törzseihez, és
legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: abban, amit Mózes, Jézus és a próféták
Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két kaptak az Uruktól. Nem teszünk
parancson alapszik az egész törvény és a próféták.«” különbséget egyikük javára sem közülük.«”
(Máté evangéliuma) (Korán)

2.4.2. Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői
(emelt szint)
E242R-1. A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. [E-12-máj-1] Az alábbi források
az oszmán-török társadalom- és államszerkezet néhány jellegzetes vonásáról szólnak. Nevezze meg
azt a fogalmat, amelyre a forrás vonatkozik, majd írjon hozzá rövid meghatározást! (Elemenként
0,5 pont.)
A) „Aki a tímár-birtokosok [földbirtokosok] közül nem tüntette ki magát, s a hadjáratról nem hozott fejet
vagy nyelvet: nem részesült előléptetésben. De aki kitüntette magát, s nyelvet és fejet hozott, annak
jövedelme fölemeltetett. Amelyik tímár-birtokos pedig a hadjáraton különösen kitüntette magát, az ziámetet
[nagyobb méretű birtok] kapott érdemeiért.” (Kocsi bég emlékirata)
a) A forrás által körülírt birtokos katonák elnevezése: ……………………………..…………………..
b) Ennek a forrás által körülírt elnevezésnek a fogalom-meghatározása: ……………………..………
………………………………………………………………………………….……………………….……
B) „Sok ifjút gyűjtöttek össze, és vittek a szultánnak: adassanak ők a türkök keze alá, s tanuljanak törökül.
Azután pedig legyenek katonák.” (Török katonai törvény)
c) A forrás által körülírt katonák elnevezése: ………………………………………..…………………..
d) Ennek a forrás által körülírt elnevezésnek a fogalom-meghatározása: ………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..……
C) „Szulejmán szultán vagyok, akinek nevét a pénteki imán Mekkában és Medinában elmondják.”
(Szulejmán levele)
e) Az erre okot szolgáltató (a forrásban nem szereplő) méltóság elnevezése:
……………………………..……..….
f) Ennek a méltóságnak a fogalom-meghatározása: …………………………………….……………….
………………………………………………………………………………………………….………….…
3 pont

E242R-2. A feladat a XVI. századi Oszmán Birodalomra vonatkozik. [E-05-máj-1] Válaszoljon a
kérdésekre a források és ismeretei alapján!
a) Hogyan nevezték a török hadsereg képeken ábrázolt katonáit? Írja megnevezésüket a képek alá!
(Elemenként 0,5 pont)
1. …………………………………..… 2. ……………………………..……
„Ezek a legjobb emberei, akiket minden fegyver forgatására kioktatnak, és begyakorolnak: puskára, íjra,
szablyára, dárdára stb. Fehér süveget viselnek […]. Állandóan a császár körül tartózkodnak, […]
mindenféle önkényeskedéseket művelnek, mert senkinek sincsenek alárendelve, egyedül csak a császárnak,
és nem büntetheti meg őket semmiféle felsőbbség, sem kádi, sem pasa […]. Keresztény országokban,
keresztény szülőktől született, rablással szerzett katonaság ez […]. Zsoldjuk eleinte alacsony, de azután
egészen heti nyolc akcséra növekszik, a császár háromhavonként fizeti őket […].” (Hans Dernschwam:
Törökországi útinaplójából)
b) A török hadsereg mely fegyverneméhez tartoznak a forrásban említett katonák? Húzza alá a helyes
választ! (1 pont)
1. nehézfegyverzetű gyalogság 2. tüzérség 3. könnyűlovasság
c) Milyen típusú volt a török hadsereg? Húzza alá a helyes választ! (1 pont)
1. népfelkelő 2. rendi-banderiális 3. zsoldos
d) Mi a Török Birodalom terjeszkedésének mozgatórugója? Húzza alá a helyes választ! (1 pont)
1. birtokpolitika 2. nacionalizmus 3. zsákmányszerzés
4 pont

E242R-3. A feladat a középkori Oszmán Birodalommal kapcsolatos. [E-14-máj-2] Oldja meg a
feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) Nevezze meg szakkifejezéssel, az oszmán társadalom mely csoportjára vonatkozik a forrásrészlet!
„Melyik szenvedést ne ismerte volna meg az az ember, aki váratlanul erőszakos, idegen kezek által
elragadva és különös szokásokra kényszerítve látja azt a gyermeket, akit nemzett, aki miatt oly gyakran
sírt, s akinek mindig csak a legnagyobb szerencsét kívánta. Kit sirasson inkább az apa: önmagát vagy a
gyermeket? Önmagát, mert megfosztották öregségének támaszától? A gyermeket, mert szabadból szolgává,
nemesből barbár szokások követőjévé alacsonyítják?” (Izidorosz Glabasz, Thesszaloniki metropolitája,
1395-ben)
…………………………………………….
b) Említsen két olyan tényezőt, amelyek a korabeli nyugat-európai államokkal összevetve
magyarázzák az alábbi forrás alapgondolatát!
„A szultán korlátlan hatalmat élvezett, amit a vallási és erkölcsi törvények ugyan behatároltak, a valóságban
azonban ellenőrizhetetlen volt. Az állam és a szultán személye szorosan összefonódott: a padisah [később
is] joggal mondhatta volna »az állam én vagyok«.” (Balázs Judit, történész írásából)
1. ...…………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………...
2. …………………………………………………………………………………………………………...
……………………………………………………………………………………………………………...
c) Tegyen „X” jelet ahhoz a képhez, amelyikhez a forrásrészlet kapcsolódik!
„A föld egészében az uralkodó, a szultán tulajdona lett. Ennek legnagyobb részét a kormányzat […] katonai
szolgálat fejében oszmánoknak adta […]. Földbirtokuk valójában pontosan meghatározott évi jövedelmet
jelentett, ezt a parasztoktól szedték be. A […] birtok nem volt örökletes, a katonai szolgálatot sokáig igen
komolyan vették.” (Niederhauser Emil, történész)
1. 2. 3.
4 pont

E242R-4. A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. [E-17-okt] Oldja meg a
Az Oszmán Birodalom 1600 körül

Döntse el, melyik, a térképen sorszámmal jelölt városra igazak az állítások! Írjon X jelet a táblázat
megfelelő mezőibe! Egy sorba csak egy X jelet írjon! (Elemenként 0,5 pont.)
Egyik
Állítás 1. 2. 3.
sem
a) Ez a város volt a birodalom uralkodó vallásának legszentebb helye.
b) Ez a város három vallás szent helye is volt, melyek közül a
legősibbnek a temploma teljes pompájában még a XVI–XVII.
században is itt állt.
c) Ez a város az oszmán hódítás előtt és után is egyszerre számított
világi és vallási, egyházi hatalmi központnak.
d) Melyik évben foglalták el az oszmánok a térképen 1. számmal jelölt várost? (0,5 pont)
Évszám: .…………

A) Szulejmán arcképe, melyet propagandacélokra, B) Pápai címer Szent Péter kulcsaival
európai terjesztésre szánt. és a tiarával (hármas koronával)
Fején a Velencében rendelt négyes korona.
e) Fogalmazza meg a két kép összevetésével, milyen hatalmi törekvést nyilvánított ki Szulejmán a
A) jelű kép terjesztésével! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
f) A Velencei Köztársaság – több háborús konfliktus ellenére – általában kereste az együttműködést az
Oszmán Birodalommal. Fogalmazza meg a térkép segítségével ennek konkrét gazdasági okát! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
4 pont

E242R-5. A feladat az Oszmán Birodalom jellemzőivel kapcsolatos. [E-20-máj-1] Oldja meg a
A) „A hitetlenek gyermekeinek összegyűjtése azért hasznos, mert amint áttérnek az iszlámra, vallási
buzgalom jelentkezik náluk, rokonaik és hozzátartozóik ellenségéve válnak. Mikor szembekerülnek az
ellenséggel, mindegyik vitézségről és bátorságról tesz tanúbizonyságot.” (Visszaemlékezés, 1606)
a) Nevezze meg szakkifejezéssel az A) betűjelű forrásban körülírt katonákat! (1 pont)
.……………………………
b) Karikázza be annak a két állításnak a sorszámát, amely igaz az A) betűjelű forrásban körülírt
katonákra! (Elemenként 0,5 pont.)
1. A fiúkat ideológiai és katonai kiképzésben részesítették.
2. A fiúkat megbízhatóságuk miatt csak az ázsiai török területekről sorozták be.
3. A szolgálatukért földbirtokokat kaptak.
4. Az összegyűjtött gyermekek megőrizték keresztény hitüket.
5. A szolgálatukért zsoldot kaptak.
B) „Jelentetted, hogy Palota és Devecser nevű várakból a hitetlenek kijöttek s a tartomány kirablása végett
az utakon leselkedtek, de Báli […], a szécsényi szandzsákban [megye] 9980 akcse [török ezüstpénz]
jövedelmű tímár [szolgálati birtok] birtokosa jól elbánt velük, és vitézül viselkedett.” (Szultáni rendelet,
1565)
c) Melyik katonai és társadalmi csoporthoz tartozott a forrásban szereplő Báli nevű katona? Nevezze
meg szakkifejezéssel! (1 pont)
……………………………
d) Mit volt kötelező jövedelmeiből fedeznie a B) betűjelű forrásban szereplő Bálinak? (1 pont)
……………………………………………………………………………………………………………….
4 pont

E242S-1. A feladat az Oszmán Birodalommal kapcsolatos. (hosszú) [E-06-máj-1] Mutassa be a
források és ismeretei alapján a birodalom katonai rendszerének jellemzőit, és sajátos vonásait!
Térjen ki a rendszer gazdasági és társadalmi vonatkozásaira!
„A Hadzsi Bektas pasa nevű vezír tanácsára ehhez a megoldáshoz folyamodtak. A hitetlenek gyermekeiből
bátor harcosokat választanak ki, és megtisztelik őket az iszlám szentségével, hogy a hit és a világ
megszerzésének és a pogány várak meghódításának eszközei legyenek. […] A nevük pedig janicsár lett.
[…] A kaszárnyákban és más helyeken a nevezett alakulat törvényei és szabályai azokat az előírásokat
követik, amik szerint a Hadzsi Bektas-i Veli követői élnek.” (Részlet a janicsárok törvénykönyvéből)
„A szpáhi birtok (tímár, a nagyobb értékű neve ziámet) tulajdonképpen nem más, mint feudális birtoknak
álcázott, közvetett úton folyósított zsold, a török hűbérbirtokos pedig többnyire nem más, mint az állandó
mozgó hadsereg decentralizáltan elhelyezett, mondhatni kaszárnyán kívül állomásozó egysége, akit éppúgy
ide-oda dobálhat egyik napról másikra a birodalom érdeke, mintha garnizonból garnizonba tennék át. A
XVI. századi török birodalom hallatlan katonai dinamizmusa, a kisebb egységek rendkívüli
öntevékenysége, vállalkozó kedve jórészt e rendszer eredménye volt.” (Részlet Szakály Ferenc: A mohácsi
csata című művéből)
„Aki a tímár-birtokosok közül nem tüntette ki magát, s a hadjáratról nem hozott fejet vagy nyelvet (foglyot):
nem részesült előléptetésben. De aki kitüntette magát, s nyelvet és fejet hozott, annak jövedelme minden
tíz akcse (török ezüstpénz, ötven ért egy aranyforintot) után egy akcsével fölemeltetett. Amelyik tímár-
birtokos pedig a hadjáraton különösen kitüntette magát, s 10-15 fejet vagy nyelvet hozott, az ziámetet kapott
érdemeiért.” (Részlet Kocsi bég emlékiratából, XVII. század eleje)
„Fiaim közül bármelyik a szultánságra kiválasztatik, kívánatos, hogy fivéreit a halálba küldje, így
védelmezvén a világ rendjét. A legtöbb ulema (az iszlám jogtudósa) támogatja ezt. Cselekedjenek fiaim is
ennek szellemében.” (II. Mehmed törvénye)
„A születés itt senkit sem különböztet meg a másiktól. Mindenki annyi tiszteletben részesül, amennyi
állásának és hivatalának kijár […]. Az állásokat a szultán maga adományozza, s mit sem törődik ködös
nemesi származással, tekintéllyel avagy a tömeg ítéletével. Csakis az érdemeket, az erkölcsöt, a tehetséget
és az alkalmasságot veszi figyelembe. Mindenki az erényeinek megfelelően részesül kitüntetésben.”
(Részlet Busbecq törökországi leveleiből, 1550)
Szpáhi A mezőkeresztesi csata (1596)

A keresztény és a török flotta gályái a lepantói ütközetben (1571)
Az Oszmán-török Birodalom terjeszkedése

E242S-2. A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-13-máj-2] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével az Oszmán Birodalom berendezkedését és terjeszkedését a
XIV. századtól a XV. század közepéig! Válaszában térjen ki az oszmán államés hadseregszervezetre
is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
A gyerekadó (devsirme) behajtásának ábrázolása a Topkapi palota freskóján

„Néhány év múlva ezután [a törökök] felkerekedtek a szerb föld ellen, s ott háború kerekedett, amelyben
roppant nagy sokaság – megszámlálhatatlan hadsereg – pusztult el belőlük [a szerbekből], és vérontás
támadt […] Bajazid vette át atyja, Murad szultánságát, hatalma alá hajtotta a szerb földet is, rákényszerítette
őket, hogy adót fizessenek, hadsereget küldjenek neki, s [háborúban] vele együtt vonuljanak ki, és Stefan
despotát helyezte atyja trónusára, hogy uralkodjék a szerbek felett.” (Névtelen bolgár évkönyv bejegyzése
a rigómezei csatáról)
„Amikor tehát feltűnt maga a császár [szultán] mindenfelől ordítozó csapatoktól körülvéve, és a pogányok
nagy haderejét a király tábora ellen vezette, a frankokat [franciákat] féktelen harcvágy fogta el, és mielőtt
az egész királyi sereg hadirendben felállt, hogy zászlai alatt megkezdje az ütközetet, csatába bonyolódtak,
kirohantak a táborból, és előreszáguldva rárohantak a szemben állócsapatokra, szokásuk szerint lóról
leszállva, gyalogosan harcolva. A két ellenfél közt javában tombolt még a rettentő ütközet, amikor a
magyarok megpillantották a frankok rendetlen futásban a király tábora felé száguldó felkantározott lovait
[…], és azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre felbomlott a rend, és nagy tolongás
közepette otthagyták a tábort, és benne az ostromgépeket; a mezőn mindenfelé szétszéledtek, az ellenség
kíméletlen a nyomukban van, és futásra kényszeríti őket.” (Thuróczy János: A magyarok krónikája című
művében a nikápolyi csata leírása)
„A város bukása utáni harmadik napon a szultán nagy, örömteli diadallal ünnepelte meg győzelmét.
Kiáltványt intézett a néphez: minden polgár, legyen bármilyen életkorú is, akinek eddig sikerült elkerülnie,
hogy elfogják, hagyja el a búvóhelyét, bárhol is légyen az a városban, és járjon szabadon, és semmilyen
kérdéssel nem fogják zaklatni. Kihirdette a szultán továbbá, hogy a házakat és ingatlanokat visszaállítják
eredeti tulajdonosaik birtokába, akik az ostrom kezdete előtt elhagyták a várost, ha hazatérnek, és a rangjuk
és vallásuk szerinti bánásmódban lesz részük, mintha mi sem változott volna.” (Georgiósz Szphrantzész:
A Bizánci Birodalom bukása)

E242S-3. A feladat az Oszmán Birodalommal kapcsolatos (rövid) [E-06-okt] Mutassa be és elemezze
a források és az atlasz segítségével az Oszmán Birodalom felépítését és a berendezkedés kapcsolatát
a hódításokkal!
„Amikor megindul a hadsereg toborzása, akkora készséggel és gyorsasággal gyűlnek és jönnek össze, hogy
azt hihetnéd: nem háborúba, hanem lakodalomba szól a meghívás; sőt alig győzik kivárni a bevonulás
idejét, s ők maguktól jönnek a gyülekezőhelyekre, és ha olykor-olykor úgy esik, hogy nincs éppen
háborújuk, akkor nagy unalom szállja meg őket, és nemcsak azok sietnek bevonulni, akiket összeírtak,
hanem önkéntesen, az összeírtaknál többen igyekeznek és szinte futnak az adott helyre. […] Ezen a módon
végtelen nagy létszámú hadsereget tud összegyűjteni. Ugyanakkor mindezt akkora lelkesedéssel hajtják
végre s teszik meg, hogy egyik a másika helyett ajánlkozik, s az, akit otthon hagynak, úgy érzi,
igazságtalanság esett rajta. Ezenfelül: vallják, hogy boldogok lesznek, ha nem otthon, a vénasszonyok
könnyés nyálfolyása közepette, hanem a csatatéren, az ellenség lándzsái és nyilai között halhatnak meg. S
azokat, akik így halnak meg, nemcsak hogy nem siratják, hanem szenteknek s győzteseknek hirdetik,
példaként prédikálják s emelik magasra.” (Georgius de Hungaria, a törökök között két évtizedig fogságban
élő szerző művéből, 1458)

E242S-4. A feladat az Oszmán-török Birodalom kialakulásához kapcsolódik. (hosszú) [E-08-okt]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az Oszmán Birodalom felemelkedésének okait,
ösztönző tényezőit, a terjeszkedés jellegzetességeit!
„Allah azokat, akik javaikat és életüket harcban kockáztatják, az otthonülők fölé emelte. […] Ő vezeti őket,
szívükbe békét hoz, és a paradicsomba viszi majd őket, amelyet megismertetett velük.” (Korán)
„A törökök berendezkedésükben messzemenően alkalmazkodtak egy-egy terület megörökölt, belső
adottságaihoz, [...] a környező térség hatalmi viszonyaihoz. [...] A helyi vezetők is részt kaptak a
hatalomból, és a török uralom tényén belül valamelyest érdekeltté váltak kiszolgálásában. [...] A balkáni
társadalmak valamennyi rétegének folyamatos áttérése döntő jelentőségű mozzanat abban a folyamatban,
amelynek során a félsziget szilárdan beépült az Oszmán Birodalomba.
[...] A balkáni népek legyűrésében másik, ugyancsak eredményes eszköznek bizonyult a lakosság nagy
tömegeinek foglalkoztatása a török hadseregben. [...] Az ellenséges államocskák helyét egy világbirodalom
foglalta el, a félsziget […] egy erősen központosított, céltudatosan vezetett gazdaság vérkeringésébe
kapcsolódott be.” (Hegyi Klára történész)
Az Oszmán Birodalom kialakulása

„A születés itt senkit sem különböztet meg a másiktól. Mindenki annyi tiszteletben részesül, amennyi
állásának és hivatalának kijár. […] Az állásokat maga a szultán adományozza, s mit sem törődik ködös
nemesi származással, tekintéllyel avagy a tömeg ítéletével. Csakis az érdemeket, az erkölcsöt, a tehetséget
és az alkalmasságot veszi figyelembe.” (Busbecq, 1550 körül)
„Maguk az adók nyugati, vagy akár magyar szemszögből nézve még összességükben sem voltak magasak,
s a balkáni parasztok olykor egyenesen megkönnyebbültek, mikor [...] a török birodalom viszonylagos
békéjébe kerültek. [...] Az pedig ennek a rendszernek egyenes következménye, hogy a török hadsereg ereje
és szervezettsége már ekkor, a XV. században is felülmúlta bármely európai ország erejét és
felkészültségét.” (Barta Gábor történész)
„A világrend fenntartása érdekében célszerű, ha utódaim közül az, aki elnyeri a szultánságot, megöleti
fiútestvéreit.” (II. Mohamed szultán)
„Magyarországot is terheli némi felelősség a fő okért, amely az új muzulmán hatalom elsöprő
előrenyomulását lehetővé tette, s ami nem volt más, mint a keresztény országok közötti egység és
együttműködés hiánya. Ennek természetesen akadálya volt a katolikus és az ortodox egyház között [...]
fennálló egyházszakadás.” (O. Halecki történész)

Janicsár Szpáhi

E242S-5. A feladat az Oszmán Birodalomhoz kapcsolódik. (rövid) [E-15-máj-1] Tárja fel a források
és ismeretei segítségével a XV–XVI. századi Oszmán Birodalom társadalmának az európaitól eltérő
vonásait, valamint a vallás szerepét!
„Napjainkban a kétféle kormányzásnak példájául a török és a francia király szolgál. A török birodalmát
egyetlen úr kormányozza, a többiek szolgái: […]. De a francia király a maga körében sok ősi családból való
főúr között él: ezeket alattvalóik elismerik és szeretik, előjogaik vannak, amelyeket a király nem vehet el
tőlük önmaga veszélyeztetése nélkül.” (Machiavelli: A fejedelem)
Rabszolga-kereskedelmi útvonalak

E242S-6. A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-19-máj-2] Mutassa be
a források és ismeretei segítségével a szultán jövedelmeit, és a velük kapcsolatos problémákat a XV–
XVI. században! Ennek kapcsán térjen ki a földrajzi felfedezések hatására is!
„Harcoljatok azokkal, akik nem hisznek Allahban és az utolsó napban, és nem teszik tiltottá azt, amit Allah
és a küldötte megtiltott, és nem ismerik el az igaz vallást, az iszlámot, azok közül, akiknek a Könyv [értsd:
a Biblia] adatott, amíg készségesen meg nem fizetik a dzsizjét [fejadót], megadva magukat.” (Korán)
„Néhány embernél hamisított tugrás [a szultán díszes kézjegye; a pecsét helyettesítője] parancsot találtunk,
amelyekben a szultáni rendeletekkel ellentétesen szolgálati birtokokat, jövedelememeléseket […]
adományoztak. Mikor megkérdeztük a dolgot a szultáni tanács írnokainak vezetőjétől, ő megvizsgálta őket
és alaposan elcsodálkozott:
»Mi nem bocsátottunk ki ilyen rendeleteket. De a tugra hiteles. […] Hogyan lehetséges ez?« Mi erősen
intettük, mondván: »Ennek kell, hogy legyen valamilyen magyarázata. Gondosan utána kell járni!«
Nagyságos padisah [a szultán megszólítása], találtunk egy írnokot, aki ebben az ügyben hírekkel szolgált,
ezért némi kedvezést ígérve neki, kikérdeztük. A következőket vallotta: »Már több mint tizenöt éve folyik
a dolog.«” (Szinán nagyvezír beadványa a szultánhoz, 1590)

2.5 A középkor kultúrája
2.5.1. A román és gótikus építészet, a reneszánsz kultúra

(középszint)
E251R-1. A feladat a középkori építészeti stílusokhoz kapcsolódik. [E-18-máj-1] Rendelje a képeken
ábrázolt épületeket a rájuk vonatkozó állításokhoz! Írja a képek sorszámát a táblázat megfelelő
mezőjébe! Egy mezőbe egy sorszámot írjon! Egy sorszámot több helyre is beírhat. Nem kell minden
sorszámot felhasználnia. (Elemenként 0,5 pont.)
1. 2.
Malbork (Marienburg), a német lovagrend vára Ócsa középkori eredetű temploma

3. 4.
Isztambul, Hagia Szophia Firenze, Medici-palota

Kép(ek)
Állítás
sorszáma
a) Az épület jellegzetes stílusát többek között csúcsívek és nagy méretű, színes ablakok is
jellemzik.
b) Az épület jellegzetes stílusát többek között a vaskos falak és a lőrésszerű ablakok
jellemzik.
c) Az épületen két világvallás építészeti stílusa is felfedezhető.
d) Az épület (egyik) jellegzetes stílusát többek között a nagy méretű, művészi mozaikok is
jellemzik.
e) Angliában és a német területeken 1000 és 1300 között épültek ilyen stílusú épületek.
3 pont

E251R-2. A feladat a román és gótikus stílus jellegzetességeire vonatkozik. [E-10-máj-2] Válassza
ketté az alábbi forrásokat és képeket aszerint, hogy a román vagy a gótikus stílusra vonatkoznak!
Írja a betűjeleket a megfelelő oszlopba! (Elemenként 0,5 pont.)
a) „Ha magasabbra akarjuk a boltozatot, az ívet hegyesebbre kell venni, sőt jobb, ha az nem is ív, hanem
két összeillesztett körszelet. [...] Legfőbb előnye az volt, hogy magasságát változtatni lehetett, laposabbra
vagy hegyesebbre aszerint, ahogy az épület szerkezete kívánta.” (E. H. Gombrich)
b) „Az egész templom kívül is, belül is masszív erőt áraszt. Dísz nem sok van, ablak is kevés. Az áttöretlen
nagy falfelületek, tornyok a középkori várakra emlékeztetnek.” (E. H. Gombrich)
c) „Félkörív az épület külsején és belsejében egyaránt előfordulhat, akár statikai, akár dekoratív feladatok
megoldására.” (F. Conti)
d) „Az üvegfestészet [...] földöntúli fénye nagyban hozzájárult a célul kitűzött misztikus hatás kiváltásához.
[...] Ablakai kis színes üveglapocskákból állnak össze, melyeket ólomcsíkok kereteznek.” (M. C. Gozzoli)
e) A kölni dóm f) Templom keresztmetszete
g) Templom vázas szerkezete h) A jáki templom

i) A csempeszkopácsi templom j) A párizsi Notre-Dame
román gótikus
5 pont

E251R-3. A feladat a humanizmus és a reneszánsz korszakához kapcsolódik. [E-08-máj-1]
Válaszoljon a kérdésekre az alábbi forrás segítségével!
„Az uralkodónak nem kell félnie, hogy kegyetlennek híresztelik, ha egységben és békességben tartja
alattvalóit. Mert alig pár példa statuálása árán még mindig irgalmasabb lesz a fejedelem, mint akik szabad
folyást engednek a rendetlenségnek. A rendetlenség ugyanis az egész közösséget veszélyezteti, az uralkodó
által elrendelt kivégzések pedig egy-egy személy ellen irányulnak.
Mindebből vita származik: szeressék-e inkább az uralkodót, mint féljék, vagy ellenkezőleg. Azt feleljük,
egyik is, másik is szükséges lenne, de mivel nehéz e két dolgot összekapcsolni, biztonságosabb, ha tartanak
tőle, mintha szeretik, ha a kettő közül egyiknek már hiányoznia kell.
A bölcs uralkodó ne legyen szótartó, ha ez a magatartás kárára válik, s ha az okok, melyek miatt ígéretet
tett, megszűntek. Ha az emberek jók lennének, ez az elv kárt okozna, de mert gonosz indulatúak, nem
tartanák meg adott szavukat veled szemben, így hát neked sem kell megtartanod velük szemben.
Az emberek cselekedeteiben, de különösen a fejedelemében, akivel szemben nincs helye a jogos
számonkérésnek, a végcélt kell tekinteni. Győzzön tehát a fejedelem, és tartsa fenn hatalmát, s eszközeit
tiszteletre méltónak fogják ítélni.” (Machiavelli: A fejedelem, 1513)
a) Hogyan viszonyuljanak az alattvalók az uralkodóhoz Machiavelli szerint? Nevezze meg ezt az
érzést! (0,5 pont)
…………………………………………………….………………………………………………………….
b) Milyen cél érdekében lehet az uralkodó akár kegyetlen is Machiavelli szerint? Mivel indokolja
ezt?
Cél: ………………...……………………………………………………………………………... (0,5 pont)
Indoklás: ……………………………………...………………………………………………….… (1 pont)
c) Mivel indokolja Machiavelli a fejedelem szószegésének jogosságát? (1 pont)
Indoklás: ……………..………………………………………………………………………………………
……………………………..…………………………………………………………………………………
d) Egy ókori római mondás szerint: Az állam üdve a legfőbb törvény. Milyen hasonlóságot vagy
különbséget fedez fel az előbbi mondás és Machiavelli véleménye között? (1 pont)
……………………………………………………………………..…………………………………………
…………………………………………………………………..……………………………………………
4 pont

E251R-4. A feladat a reneszánsz korhoz kapcsolódik. [E-09-máj-1] Válaszoljon a kérdésekre!
a) Rendelje a művekhez alkotóikat! Válasszon a felsorolt lehetőségek közül! Egy név kimarad!
(Elemenként 1 pont.)
Mona Lisa Vénusz születése
Alkotó neve: ………….………………… Alkotó neve: ………………………………….
Dávid
Alkotó neve: …………..…………………….

Az alkotók:
Michelangelo Buonarroti Sandro Botticelli Raffaello Santi Leonardo da Vinci
„A XIII. század első felében a város kiterjedt az Arno másik partjára, számos hidat építettek és
meghosszabbították a falgyűrűt. [...] 1252-ben verik az első aranyforintot, a korszak egyik legértékesebb
pénznemét. [...] A [...] köztársaság csak 1289-ben [...] szerezte meg azt a politikai stabilitást, amely a
következő éveket olyan termékennyé tette a kultúra és művészet terén. [...] Cosimónak volt köszönhető a
komoly megalapozottságú pozíciók megszerzése, melyeket a kereskedelmi, de mindenekelőtt a pénzügyi
tevékenységek egész Európára történő kiterjesztése eredményezett” (Riccardo Nesti történész)
b) Nevezze meg, melyik városállamról szól a fenti forrásrészlet! (0,5 pont)
Városállam neve: ……………………………………
c) Nevezze meg, melyik család volt a városállam fő irányítója a XV. században! (1 pont)
Család neve: ………………………………………...
d) Mi a „reneszánsz” kifejezés magyar megfelelője? (0,5 pont)
……………………………………………………….
5 pont

E251R-5. A feladat a humanizmus és a reneszánsz korához kapcsolódik. [E-10-máj-1]
a) Válassza ki a történelmi személyiségek névsorából azokat, akiknek működése a humanizmushoz
és a reneszánszhoz köthető! Írja a neveket a táblázatba! (Elemenként 0,5 pont.)
Szent Ferenc Niccolŏ Machiavelli Leonardo da Vinci Aquinói Szt. Tamás
IV. Károly Nikolausz Kopernikusz Habsburg I. Rudolf
b) Az alábbi indoklások közül rendelje a nevekhez a megfelelőket! Írja az indoklás betűjelét a
táblázatba! (Elemenként 0,5 pont.)
A) a haza atyja B) a heliocentrikus világkép megalkotója
C) polihisztor D) a politikai gondolkodás megújítója
E) a Bibliotheca Corviniana létrehozója F) az eposz megújítója
G) a geocentrikus világkép megalkotója
Az indoklás
Név
betűjele
3 pont

E251R-6. A feladat a középkori európai kultúrával kapcsolatos. [E-14-máj-1] Nevezze meg azokat a
szellemi vagy művészeti irányzatokat, amelyekhez a források köthetőek! Írja le röviden a
megnevezett irányzatok egy-egy jellemzőjét a feladatrészhez tartozó forrás alapján! (Elemenként
0,5 pont.)
a) „Ahogyan mármost a szent tudomány a hit világosságán alapul, úgy a filozófia az ész természetes
világosságán; ezért lehetetlen, hogy azok az állítások, amelyek a filozófiához tartoznak, ellentétesek
legyenek a hittételekkel.” (Aquinói Szent Tamás)
1. A szellemi irányzat neve: ……………………………………
2. Az irányzat egy jellemzője a forrás alapján: ………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………..……………………………
b)
A reimsi dóm részlete

1. A művészeti irányzat / korstílus neve: …………………………
c) „Az emberiség [...] szolgálatába állítja a természetet, méricskéli az eget, fürkészi a Tartarosz mélységét.
Sem az ég nem tűnik számára túl magasnak, sem a Föld középpontja túl mélynek. [...] Semmilyen határt
nem ismer. Egyszóval igyekszik irányítani és örökkévalóvá válni, mint Isten.” (Egy XV. századi
gondolkodó)
1. A szellemi irányzat neve: ………………………………………
2. Az irányzat egy jellemzője a forrás alapján: ……………...…………….…………………………………
d)
Botticelli: Vénusz születése

1. A művészeti irányzat / korstílus neve: ……………………………………
4 pont

E251R-7. A feladat a középkori Európa kultúrájával kapcsolatos. [E-18-máj-2] Döntse el a következő
alkotásokról, hogy a középkor virágkorához vagy a humanizmus és reneszánsz időszakához
köthetők! Írja a források betűjeleit a megfelelő kipontozott sorra! (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Ahogyan mármost a szent tudomány a hit világosságán alapul, úgy a filozófia az ész természetes
legyenek a hittételekkel.” (Aquinói Szent Tamás)
B) „[Így szólt Isten az emberhez:] Téged nem fékez semmi kényszer, téged szabad akaratodra bízlak, az
fogja természetedet megformálni. A mindenség közepébe helyeztelek, nézz körül, hogy mi a leg kedvedre
valóbb a világban. […] Önmagadat amilyennek csak akarod, döntésed és rangod értelmében magad alakítsd
ki, s mint a fazekas, abba a formába gyúrd át, amelyik inkább tetszik.” (Giovanni Pico della Mirandola,
filozófus)
C)
„Sok szép ifju, sok szép donna, éljen Bacchus, éljen Ámor!
Énekelve és táncolva szálljon szívetekbe mámor. Félre bú e palotából!
Így kell lenni, mindhiába! Vígan élj, gondolj a mára! hátha rosszabb lesz a holnap!”
(Részlet Lorenzo Medici: „Farsang” című verséből)
D) E)
A zsámbéki templom Raffaello: Athéni iskola

F) G)
Rucellai-palota, Firenze
A Herkules-kút részlete
Hunyadi Mátyás visegrádi palotájában

H)
A reimsi katedrális
A középkor virágkora: ……………………………………….
A humanizmus és reneszánsz időszaka: ……………….……..
4 pont

E251R-8. A feladat a reneszánsz kultúrával kapcsolatos. [E-22-máj-1] A következő források
mindegyike a középkor azonos évszázadában keletkezett, és valamilyen újításról / felfedezésről
számol be. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „Minden, amit arról a csodálatos emberről írtak nekem, akivel Frankfurtban találkoztam, igaz. Nem
láttam teljes Bibliákat, csak a Biblia különböző részeit tartalmazó papírkötegeket. Az írás nagyon rendezett
és jól olvasható volt [értsd: egy kódex szövegéhez képest könnyebben olvasható], egyáltalán nem volt
nehéz kibetűzni. Kegyelmességed is erőfeszítés és szemüveg nélkül tudná olvasni.” (Enea Silvio
Piccolomini tudós, püspök levele egy bíboroshoz)
a) Mely találmányról (új eljárásról) számol be a levél? Nevezze meg a találmányt! (0,5 pont)
……………………………………
b) Ki volt az a feltaláló, akit a szerző „csodálatos emberként” említ? Nevezze meg a feltalálót!
(0,5 pont)
……………………………………
B) „Múlnak a századok, és eleven lesz még a mi arcunk, / gyújt a szemünk, mi pedig régen a hantok alatt /
fekszünk már. A te műved az is, hogy tépjen a sors bár / szét bennünket, a két régi barát azután / is még itt
marad. Annyira élnek ezek, hogy az ember / szinte szavukra les, oly pontos a szem meg a száj. / Ennyire
még a tükör sem képes az emberi arcot / visszaragyogni, de tán még a patak vize sem. / […] Nedves a képen
az ajkam, az élet harmata rajta.” (Janus Pannonius verse)
c) Mely művészeti ág képviselője volt az a személy, akinek tiszteletére született a vers? Nevezze meg
a művészeti ágat! (0,5 pont)
……………………………………
d) Mely újdonságra csodálkozott rá a költő az idézett versrészletben? Fogalmazza meg saját
szavaival! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
C) „Arról tudósítasz, hogy ama [eddig nem ismert] útra vonatkozó gyakori eszmecserénk után, amely
Európa és India közt kell, hogy létezzen […], – ez az út véleményem szerint rövidebb, mint az, amit a
hajósaitok [a nyugat-afrikai] Guinea partjai mellett hajózva, rendszerint követnek –, Őfelsége [a portugál
király] még további felvilágosítást és személtetést óhajt, mégpedig azért, hogy hajói kipróbálják azt.
Mindazt, amit tudok, megmutathatnám Őfelségének földgömbbel a kezemben és láthatóvá tehetném
számára, milyen a világ; azonban a könnyebbség és a jobb érthetőség kedvéért ábrázoltam az említett
útvonalat.” (Toscanelli, korabeli tudós levele Fernando Martinez portugál paphoz)
e) Mely tudományág fejlődéséről tanúskodik a levél? Nevezze meg a tudományágat! (0,5 pont)
…………………………………
f) Kihasználta-e Portugália a levél írója által felvázolt lehetőséget? Válaszát indokolja! (1 pont)
………………………………………………………………………………….…………………………….
g) Melyik században keletkezett mindhárom forrás? Adja meg a század sorszámát! (0,5 pont)
……………
h) Mely szellemi irányzat ösztönözte az A) és a B) betűjelű forrásokban megjelenő újításokra a
reneszánsz tudósokat és művészeket? Nevezze meg a szellemi irányzatot! (0,5 pont)
…………………………………
5 pont

E251S-1. A feladat a humanizmushoz kapcsolódik. (rövid) [E-10-okt] Mutassa be a források és
ismeretei segítségével a humanista emberképet, annak új vonásait a középkori felfogáshoz képest!
Albrecht Dürer: Önarckép

„Nem adtunk neked, Ádám, sem határozott lakhelyet, sem saját arcot, sem bárminő különleges adottságot,
hogy a magad akarata, a magad véleménye szerint lehessen bármi, tetszés szerinti lakhelyed, bármilyen
tetszés szerinti arcod, és bírhass mindazon adottságokkal, amelyeket biztosan kívánsz magadnak. A többi
élőlény természetét az általunk előírt törvények határozzák meg, és tartják korlátok között. Téged
semmiféle áthághatatlan korlát nem akadályoz, neked még e természetet is magadnak kell meghatároznod,
tulajdon szabad akaratod szerint, amelynek kezébe én sorsod letettem. A világ közepébe helyeztelek, hogy
onnan jól láthasd magad körül, mi minden van e világon.” (Mirandola: Az emberi méltóságról)

E251S-2. A feladat a középkori, kora újkori Európával kapcsolatos. (hosszú) [E-14-máj-2] Mutassa
be a források és ismeretei alapján a reneszánsz korstílus alapvető jellegzetességeit! Válaszában térjen
ki a reneszánsz kialakulását ösztönző tényezőkre, a reneszánsznak a világról alkotott felfogására!
„Magas volt azok száma, akik kritikus szemmel néztek a világra (mert a város levegője úgyszólván táplálta
a gondolkodás szabadságát), s az emberek kicsinyelték a középszert. […] A megélhetéshez iparkodásra
volt szükség, ami nem jelentett mást, mint hogy az embernek minden pillanatban használnia kellett eszét
és ítélőképességét, […] hisz Firenze nem rendelkezett nagy kiterjedésű vagy dúsan termő földterülettel.
[…] A dicsőség és megbecsültség iránti vágy [nagy volt], melyet e levegő gerjesztett a legkülönbözőbb
foglalkozású emberekben.” (Peter Burke művészettörténész írásából)
„A méltóságos és nagyságos fejedelmeket és köztársaságokat ne tartsák vissza a költségek attól, hogy nagy
és csodálatos épületeket emeljenek. Még egyetlen ország sem szegényedett el attól, és senki sem halt bele
abba, hogy palotát építtetett. […] Végül, amikor áll az óriás épület, az országban nincs se több, se kevesebb
pénz, de az épület az országban, illetve városban maradván öregbíti annak hírét és becsületét.” (A. Filarete
firenzei mester korabeli írásából)
S. Botticelli: Vénusz születése A Medici palota Firenzében

E251S-3. A feladat a középkori és az újkori világképpel kapcsolatos. (komplex – összehasonlító)
[E-22-okt] Vesse össze a források és ismeretei segítségével a középkori (vallásos) és a felvilágosult
világképet a következő szempontok alapján:
• az élet fő célja,
• a társadalmi rend,
• hatalmi legitimáció,
• a világ változásáról alkotott kép,
• a tudományos megismerés,
• a vallás szerepe!
„Beszélgetésünk első szakaszán láttuk, hogy az „Boldognak kell lenni kedves Emil, ez minden
érzéki örömöket, akármilyen nagyok és akármilyen érzékeny lény célja; ez az első vágy, amelyet belénk
magas földi szempontból értékeljük is őket, az örök oltott a természet, és az egyetlen, amely sohasem
élet örömeivel nemcsak összehasonlítani, hanem hagy el bennünket.” (Rousseau, 18. századi francia
egy napon még említeni sem lehet.” (Szent Ágoston, filozófus)
5. századi teológus)
„[Az egész középkor során keveset törődtek] az „Johann Gottfried Herder [német felvilágosult
emberi körülmények javításával. A kereszténység filozófus] szerint az emberiség története organikus
arra tanította az egyszerű embereket, hogy a fejlődési folyamat, mely a természet történetéből,
belenyugvás és a hatalomnak való engedelmesség annak folytatásaként indul, s a legprimitívebb
olyan erények, melyekért a mennyországban a állapotoktól emelkedik a humanitás magasabb
földinél sokkal jobb élet vár. […] A dolgok rendje fokaira. Minden kultúrképződmény: művészet,
megváltoztathatatlannak tűnt a középkori ember vallás, sőt gondolkodás és nyelv is, a történelmi
számára.” (G. R. Ewans brit történész) fejlődés eredménye.” (Boros János és Lendvai L.
Ferenc filozófusok)
„Tárjanak fel mindent a bölcsek, kutassák az ég „A filozófus, lábbal tiporva […] mindazt, ami a
magasát, a föld térségeit, […]. És ha ezekkel gondolkodók tömegére járomként nehezedik,
foglalkoznak, mi más lesz ebből számukra, mint önállóan mer gondolkodni, fel mer emelkedni a
vesződség, fájdalom és a lélek szorongattatása. legvilágosabb általános elvekhez, s elvet mindent az
Saját tapasztalatból tudta ezt az, aki így szólt; értékek és az ész tanúbizonyságán kívül.” (Diderot,
»Szívemet arra szántam, hogy megismerjek minden 18. századi francia filozófus)
bölcsességet és minden tudományt, tévedést és „A tudománynak az egyedüli szilárd alapját a
ostobaságot, s csak azt tudtam meg, hogy tapasztalatra és megfigyelésre kell fektetnünk.”
mindebből bajlódás és a lélek szorongattatása (Hume, 18. századi brit filozófus)
származik, a sok tudományban ugyanis csak sok
kétséget találni, sok éjszakát virraszthat át, sok
bajjal és munkával küszködhet, s alig akad még oly
jelentéktelen és súlytalan semmiség is, amit teljesen
megérthet vagy kristálytisztán állíthat, hacsak azt az
egyet nem, s ezt teljes bizonysággal, nevezetesen
azt, hogy semmit sem tudhatunk tökéletesen.«” (III.
Ince pápa, 13. század)

2.5.2. Művelődés és írásbeliség a középkorban
(emelt szint)
E252R-1. A feladat a középkori egyetemi oktatással kapcsolatos. [E-10-okt] Egészítse ki a forrás és
ismeretei segítségével az ábrában az egyetemeken oktatott tudományterületek hiányzó nevét, majd
válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.)
„Senki se adjon elő Párizsban a tudományokról életének huszonegyedik éve előtt, és legalább hat évet
hallgassa tudományát, mielőtt előadni kezdene, és vállalja, hogy legalább két évet fog előadni. […] A
teológusok helyzetét a következőképpen rendezzük: senki se adjon elő Párizsban életének harmincadik éve
előtt, és mielőtt legalább nyolc évig a tárgyát nem hallgatta, és a műveket diákként alaposan át nem
tanulmányozta.” (Robert Courcon pápai követ statútumából, 1215)
A) C)
B)
a) A fakultások neve:
A) …………………………… B) …………………..………… C) …………………….…………..
b) Az első egyetemalapítások évszázada Közép-Európában: ……………………………………………
c) Ezen a nyelven tanulhattak a középkorban magyar diákok az egyetemen:
Párizsban: …………………… Oxfordban: …………………...
3 pont

E252R-2. A feladat a középkori művelődéssel kapcsolatos. [E-12-okt] Válaszoljon a kérdésekre a
„Ahogyan mármost a szent tudomány a hit világosságán alapul, úgy a filozófia az ész természetes
legyenek a hittételekkel. […] Ha pedig a filozófusok állításai között olyat találunk, ami ellentétes a hittel,
az nem filozófia, hanem a filozófiának az ész hiányosságából fakadó hibás használata.” (Aquinói Szent
Tamás)
a) Saját szavaival fogalmazza meg, mi a forrás fő gondolata! Ne a forrásból idézzen! (1 pont)
………………………………………………….……………………………………………………………
………………………………………………………….……………………………………………………
b) Nevezze meg a fenti forráshoz kapcsolható filozófiai irányzatot! (1 pont)
…………………………………………………
c) Nevezze meg, melyik ókori filozófus hatott leginkább a középkori tudományos gondolkodásra!
(1 pont)
………………………………………………….
d) Melyik évszázadhoz és melyik szerzetesrendhez köthető Aquinói Szent Tamás tevékenysége?
Húzza alá a felsoroltak közül a megfelelő évszázadot, illetve a szerzetesrend nevét! (Elemenként 0,5 pont.)
XI. század XIII. század XV. század
domonkos rend jezsuita rend johannita rend
4 pont

E252R-3. A feladat a középkori egyetemekkel kapcsolatos. [E-16-okt] Oldja meg a feladatot a
térképvázlat és ismeretei segítségével!
Jelentős egyetemek a középkori Európában

(Az évszámok az alapítás évét jelölik.)
a) Nevezze meg azt a várost, amelyikre a leírás vonatkozik! (1 pont)
Itt alapították Európa egyik legrégebbi és máig az egyik legnevesebb egyetemét. A várost átszelő folyótól
délre eső negyed sokezer diáknak, köztük számos külföldinek adott otthont. A város püspökség és királyi
udvar székhelye is volt, így az egyetemnek mind az egyházi, mind a világi hatalommal szemben meg kellett
küzdenie önállóságáért.
A város neve: ……………………………………….
Hogyan folytatódnak a megkezdett mondatok? Karikázza be a helyes folytatás sorszámát!
Feladatrészenként egy sorszámot karikázzon be! (Elemenként 0,5 pont.)
b) A XII–XIII. században több jelentős egyetemet is alapítottak…
1. Európa arab uralom alatt álló részén.
2. azokon a területeken, ahol a korszakban keveredtek a nyugati és a keleti kereszténység kulturális hatásai.
3. azon a területen, ahol leginkább jellemző volt az antik kultúra továbbélése.
4. azokon a területeken, ahol jelentős számú német anyanyelvű polgárság élt.
c) Az első közép-európai egyetemek…
1. jellemzően a megerősödő városi polgárság kezdeményezésére jöttek létre.
2. megalapítása jellemzően uralkodókhoz köthető.
3. létrejötte egybeesett a román stílus elterjedésének időszakával.
4. létrejötte összefüggött az anyanyelvű írásbeliség elterjedésével.
d) Melyik állítás igaz a középkorban alapított pécsi egyetemre? Karikázza be a helyes állítás sorszámát!
(1 pont)
1. Vitéz János püspök alapította.
2. I. (Nagy) Lajos alapította.
3. Megalapításának fő oka az volt, hogy a város már korábban jelentős reneszánsz központtá vált.
4. A középkorban alapított egyetem a mai napig folyamatosan működik.
3 pont

E252R-4. A feladat a középkori gondolkodásra vonatkozik. [E-16-máj-2] Húzza alá a szövegben lévő
két-két kifejezés közül az odaillőt! (Elemenként 0,5 pont.)
A XIII. században Nyugat-Európa egyetemein alakult ki az ésszerű gondolkodásra épülő teológia, a
humanizmus / skolasztika a), amely fő feladatának a hit / ember b) és a természet / tudás c) összehangolását
tekintette. Eme gondolkodás legnagyobb alakja a domonkos rendi Aquinói Szent Tamás / Loyolai Szent
Ignác d) volt. Korának egész tudományosságát ismerte és rendszerbe állította. Legnagyobb hatást az ókori
görög filozófus, Arisztotelész / Platón e) gyakorolta rá Logika című művével. Megpróbálta bizonyítani,
hogy minden létnek a forrása (a) négy őselem / Isten f). (Tankönyvi szöveg alapján)
3 pont

E252R-5. A feladat a középkori művelődéssel kapcsolatos. [E-20-okt] Oldja meg a feladatokat a
források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
A) B)
„A világ dolgaiban semmi sem olyan figyelemre
méltó, mint a törvények tekintélye. Ezek rendezik
helyesen az isteni és az emberi dolgokat, száműzik
a méltánytalanságot. […] Egy kódexbe gyűjtöttük
[a korábbi törvényeket], minden felesleges átfedést
és ellentmondást kiküszöböltünk belőlük, hogy így
minden embernek biztos támaszul és
iránymutatásul szolgáljanak.” (Justinianus császár
rendelete, 6. század)
Középkori kódex díszítése

C) D)
„Szükség van olyan tanításra is, amely isteni
kinyilatkoztatáson alapul, mivel az embereknek
ismerniük kell a célt, amihez cselekedeteiket
irányítják; ez a [végső] cél pedig Isten, aki
meghaladja az ész felfogóképességét.” (Aquinói
Szent Tamás, 13. század)
Középkori kódex díszítése

E) F)
Középkori kódex díszítése Középkori kódex díszítése

a) Döntse el, hogy a középkori egyetemek mely karán oktatott ismeretanyaghoz kapcsolódnak
leginkább a forrásokban megjelenő tevékenységek, gondolatok! Írjon X jelet a táblázat megfelelő
mezőjébe! Egy sorban egy X jel szerepelhet.
Egyetemi karok
Forrás Bölcsészeti
betűjele (a hét szabad Jogi Orvosi Teológiai Mindegyik
művészet)
A)
B)
C)
D)
E)
F)
b) A középkori egyetemeken az egyházi műveltségben gyökerező ismereteket oktattak. Az egyik kép olyan
kulturális tevékenységet ábrázol, melyet a középkor végén a világi (lovagi) kultúra keretei között is űztek.
Írja a pontozott vonalra a megfelelő kép betűjelét!
…………
c) Nevezze meg azt a középkori tudományos irányzatot / oktatási módszert, melynek legfőbb
gondolatai a következő forrásrészletben megjelennek!
„Ahogyan mármost a szent tudomány a hit világosságán alapul, úgy a filozófia az ész természetes
legyenek a hittételekkel.” (Aquinói Szent Tamás, 13. század)
……………………………………………………….
4 pont

E252R-6. A feladat a középkori kultúrához kapcsolódik. [E-21-okt] Oldja meg a feladatokat a
„Az asztalnál felolvasást vagy zenét hallgatott. A felolvasások tárgyai a régi idők történetei és a régiek
cselekedetei voltak. Szerette Szent Ágoston könyveit, különösképpen azt, amelynek címe: De civitate Dei
[Az Isten Városáról]. […] Nem érte be pusztán az anyanyelvével, de gondot fordított rá, hogy idegen
nyelveket is tanulmányozzon. Különösen a latinnak volt mestere, annyira, hogy ugyanolyan jól beszélte,
mint az anyanyelvét; de a görögöt jobban értette, mint ahogy beszélte. Olyan ékesszóló volt, hogy talán
jobb volt egy szónoklattanárnál is. Legbuzgóbban tanulmányozta a szabad művészeteket, azokat nagyra
becsülte, akik erre tanították, és tisztelettel adózott nekik. Grammatikaleckéket Petrus Pisanus [pisai Péter]
diakónustól [papi rang] vett, aki ezidőtájt már idős ember volt. Egy másik diakónus, Albinus, vezetéknevén
Alcoinus, a Britanniába való szászok közül, kora legnagyobb tudósa volt más tudományokban tanítója. Sok
időt és munkát töltött a szónoklattan, a dialektika és különösen a csillagászat tanulmányozásával, megtanult
számolni és nagy kíváncsisággal tanulmányozta az égitestek mozgását. Megpróbált írni is, és rendszerint
írótáblákat és lapokat tartott ágyában a párnája alatt, hogy a pihenő idejében hozzászoktassa kezét a betűk
formálásához, de mert nem kezdte erőfeszítéseit idejekorán, hanem már idősebb korában, ez kis sikerrel
járt.” (Einhard: Nagy Károly élete, 830 körül)
A középkori tudományok és művészetek rendszere

a) Nevezze meg a hét szabad művészet közül azt a kettőt, amelyeket az idézett forrásrészlet alapján
Nagy Károly nem tanult! (Elemenként 0,5 pont.)
……………………..…………………………… ……….………………………..……………….
b) Nagy Károly két említett tanítója közül melyik származott a császár birodalmán kívülről?
(0,5 pont)
…………………………………………………
c) Mi lehetett az oka Nagy Károly – a forrásrészletben említett – idegennyelv-tanulásának? Karikázza
be az egyetlen helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. Így tudta megértetni magát kiterjedt birodalma lakóival.
2. Ilyen nyelvű területeket akart egyesíteni.
3. Ezek voltak a tudományok és a művészetek nyelvei.
d) Fogalmazza meg röviden Nagy Károly kedvelt olvasmánya és tanítómestereinek személye alapján
a középkori kultúra egy alapvető jellegzetességét! (1 pont)
……………….………………………………………………………………………………………………
e) Einhard műve propagandisztikus céllal íródott. Fogalmazza meg, Nagy Károly mely politikai
törekvését próbálta igazolni ez a mű! (1 pont)
………………..………………………………………………………………………………………………
4 pont

E252S-1. A feladat a középkori egyetemes történelemhez kapcsolódik. (hosszú) [E-11-okt] Mutassa
be a források és ismeretei alapján a középkori egyetemi oktatást (kialakulás, működés, egyéb
jellegzetességek)! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is!
„Mindenki tudja meg, hogy a Pápa őszentsége rendkívüli megbízatásában járunk, hogy a párizsi egyetem
javító reformjára eredményesen munkálkodjunk. [...] A következőképpen rendelkezünk: senki se adjon elő
Párizsban a tudományokról életének huszonegyedik éve előtt, és legalább hat évet hallgassa tudományát
mielőtt előadni kezdene [...]; erkölcsi feddhetetlenek legyenek, és mindazokat, akik elő akarnak adni, olyan
módon vessék alá vizsgának, ahogyan az rögzítve van a Párizs érseke által kiadott iratban, amely azt a
megegyezést tartalmazza, amely a kancellár és a diákok között jött létre, s melyet megerősített és támogatott
a Pápa őszentségének megbízottja.” (Robert Courcon pápai követ, 1215)
Tanár és tanítványok A hét szabad művészet allegorikus ábrázolása
„[...] Ahogyan mármost a szent tudomány a hit világosságán alapul, úgy a filozófia az ész természetes
legyenek a hittételekkel. [...] Ha pedig a filozófusok állításai között olyat találunk, ami ellentétes a hittel,
az nem filozófia, hanem a filozófiának az ész hiányosságából fakadó hibás használata.” (Aquinói Szent
Tamás)

E252S-2. A feladat a középkori kultúra történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-12-máj-1] Mutassa be a
forrás és ismeretei segítségével a középkori skolasztika főbb jellemzőit, érvelési módszereit, valamint
hatását a tudományos fejlődésre!
„Vajon van-e Isten?
Úgy tűnik, hogy nincs Isten. Mivel ha az ellentétesek közül az egyik végtelen, akkor a másiknak tökéletesen
el kell pusztulnia. Ha tehát volna Isten, semmi rossz nem lehetne. De találunk rosszat a világban. Tehát
nincs Isten. Továbbá, ami megvalósulhat kevesebb princípium révén, nem fog több révén megvalósulni.
Mármost úgy tűnik, hogy a természeti jelenségek a természetre, a céltudatos tevékenységek pedig az emberi
észre vagy akaratra vezethetők vissza mint princípiumra. Semmi szükség tehát Isten létének feltevésére.
De ez ellen szól, ami a Kivonulás könyvében áll, Isten szavaként: Én vagyok, aki vagyok.
Feleletül azt kell mondanunk, hogy Isten létét öt úton lehet bizonyítani.
Az első és legnyilvánvalóbb út az, amelyet a mozgásból veszünk. Bizonyos ugyanis, hogy bizonyos dolgok
mozognak ebben a világban. De mindazt, ami mozog, valami más mozgat. Ha a mozgató maga is mozog,
szükséges, hogy őt is valami más mozgassa, és azt megint más. Itt azonban nem lehet a végtelenbe menni,
mivel így nem lenne egy első mozgató, következésképp semmilyen más mozgató sem, mivel a másodlagos
mozgatók nem mozgatnak csak akkor, ha mozgatja őket az első mozgató. Szükséges tehát eljutnunk az első
mozgatóhoz, amelyet semmi nem mozgat: s ezen mindenki Istent érti.” (Aquinói Tamás: Summa
Theologiae)

E252S-3. A feladat a középkori művelődéssel kapcsolatos. (rövid) [E-21-máj-1] Mutassa be a források
és ismeretei segítségével a középkori egyetemek kialakulását és működését!
„A következőképpen rendelkezünk: senki se adjon elő Párizsban a tudományokról életének huszonegyedik
éve előtt, és legalább hat évet hallgassa tudományát mielőtt előadni kezdene [...]; erkölcsei feddhetetlenek
legyenek, és mindazokat, akik elő akarnak adni, olyan módon vessék alá vizsgának, ahogyan az rögzítve
van a Párizs érseke által kiadott iratban, amely azt a megegyezést tartalmazza, amely a kancellár és a diákok
között jött létre, s melyet megerősített és támogatott a Pápa őszentségének megbízottja.” (Robert Courcon
pápai követ, 1215)
A párizsi egyetem bölcsészkarán sikeres vizsgát tett
külföldi diákok származási hely szerinti megoszlása
1333 és 1452 között
Sikeres vizsgát tett
Származási hely
hallgatók száma (fő)
1116 német területek
229 Skócia
79 skandináv térség
18 Csehország
11 Magyarország
4 Lengyelország
339 ismeretlen

E2. A Középkor - 2.3.2

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

E2. A Középkor - 2.3.2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2.

1 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

2.1.1. A hűbériség és a jobbágyság jellemzői

2 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

a) Nevezzen meg két közös használatú földterületet az ábra alapján!

3 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A Capet-ház családfája (12–13. század) Franciaország a 13. században

4 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A középkori társadalom rendje

5 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Iniciálé a Szentek élete című francia kódexből

Középkori kolostor rekonstrukciós rajza

6 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A középkori uradalom szerkezete

7 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

8 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

9 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

b) Nevezze meg a XI–XIII. században a nyugat-európai iparban elterjedt üzemszervezési formát!

10 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Klodvig Kis Pippin Nagy Károly

e) Az aacheni palotakápolna f) A Frank és a Bizánci Birodalom térképe

11 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

12 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

a) Hol és mikor kötötték azt a megállapodást, amelynek tartalmát a térképvázlat szemlélteti?

13 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Évszám Helyszín Személy Esemény

14 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A Frank Birodalom felosztása

Forrás betűjele Évszám Település neve

15 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

16 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

17 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

2.2.1. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői

18 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Állítás A forrás betűjele

19 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Szent Péter és Szent András

20 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

21 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

22 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Európa térképe a XI. században

23 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

24 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A kereszténység terjedése az 5. századig Az iszlám terjedése a 7. században

25 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

26 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A nyugati és a keleti kereszténység felépítése

27 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A nyugati és a keleti egyház szervezete

Szerzetesség a nyugati és a keleti kereszténységben

28 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A nyugati és a keleti szerzetesség összehasonlító ábrája

A középkori nyugati, illetve keleti keresztény templomok egyszerűsített alaprajza

A kereszténység terjedése az 5. századig Az iszlám terjedése a 7. században

30 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Krisztus vezeti a kereszteseket a Szentföldre – középkori miniatúra

31 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

32 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

33 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A bencésekhez A ferencesekhez Mindkettőhöz

34 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Egy kolostor Dubrovnikban (Horvátország)

35 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023